Sürgöny, 1865. február (5. évfolyam, 26-48. szám)

1865-02-18 / 40. szám

szabadsággal. •— Belefáradt az oly remények gerjesztésébe, melyeket nem akar kielégíteni. — Szavai a belpolitikát illetőleg már nem ruganyosak s nem engednek kedvező ma­gyarázatot. — Ezt mi hibának tartjuk , mely az öregség s kifáradás kíséretében állt elő. —• Maga sem lévén többé képes il­­lusiókra , másokban sem tud már olyakat ébreszteni.­­ Rendszerét a világnak befejezett s változhatlan gyanánt tünteti föl. A francziák tudják most, mit jelent számukra a császárság, miután magát megnőttnek s bevégzettnek nyil­­vánítja. Azon bel­politikai harcz, mely az utolsó években nagyon emelkedett, most uj s nagyobb ösztönt nyerhet.“ A „Vater 1.“ pedig azon hatalom kulcsát mutatja föl, melyet a császár Francziaország fö­lött gyakorol s többek közt igy szól: „Páris­ból egy önuralkodónak, úgy saját szeren­cséje , mint azon államépület szerzőjének trón­beszédét veszszük, mely Francziaország vul­káni talaján nyugszik. Gazdag tartalmú ké­pét tárja az föl a közeli múltnak s nem kevésbbé gazdag programmját a jövőnek, mindkettőt a császár ténye gyanánt , csak annak hangsúlyozásával, hogy Francziaország az s nevezetesen serege, melylyel a császár egyedül hajtott végre oly nagyot s melynek di­csősége s jóléte az, minek ő egész erejét s tevé­kenységét szenteli. Hatalmának egész varázsa abban áll, hogy Francziaország ezen hódolatát tetszéssel s hivőleg fogadja. Mindenesetre leg irigylendőbb s legörvendetesebb az, a mit a trónbeszéd a franczia ipar s kereskedés föllen­düléséről mond. Ezzel a császár méltán dicse­kedhetik, a kereskedelmi szerződések sajátlag az ő művei.“ Közlekedési ügy. Mint halljuk, a nm. magyar kir. helytartója­­, nácenál ty távirda-vonalok létesítése iránt többrendű tárgyalások folynak, mely tárgyalások jelenlegi állásá­­­­ról következőleg értesülünk. Első helyen említendő az arad-batonya­­mezőhegyes-palota-makói vonal. E vonal kiépítése pénzalap hiányában az idén ugyan már lehe­tetlen, de az 1866-ik évi távirda-előirányzatba a szük­séges költségek már felvétetvén, annak létesítése a jövő évre várható. Biztos kilátás van a Nyíregyházától N.-K­á­roly, N.-Kálló, Szathmár, N.-Bánya, Fel­ső-Bánya és M. - Szigetig tervezett vonal kiépí­tése iránt is, minthogy a vonalba eső városok a szük­séges ajánlatokat nagyobb részt megtették, s e tárgy­ban már felsőbb helyre is történt felterjesztés. A vágvölgyi vonal létesítése, Nagy-Szom­battól, Pöstyénen, Vág-Ujhelyen, Tren- C­s­é­n­e­n és 111 ó­r­á­n át Zsolnáig terjedve, szintén kilátásba helyezhető, ha sikerülend a megyének az osz­lopok, a lakások és tüzifa ingyen kiállítását eszköz­leni. A verebély-aranyos-maróthi szárny­vonal létesítése 420 oszlopnak, szükséges helyiségnek és tűzifának ingyen kiszolgáltatásáról feltételeztetett. Pápa városa a bécs-győr-pápa-veszprémi vo­nal építése alkalmából egy állomás felállításáért fo­lyamodott, de minthogy a város pénzhiányában lakást és tűzifát ingyen adni képtelen, ez állomás felállítására alig számolhat. V­irja — a magyar tudományos akadémiának ajándé­kozta. * Az egyetemi dalegylet idei első dales­télyét a „Licinius“ helyiségében tartja. * Mint halljuk, Pozsonnál a jég megállott. Pest- Buda közt is széles parti jég képződött már, s a jég le­folyása meglehetősen szűk mederre szorult. Ha bőven. A fagy nem enged. * A Schwarcz-féle három törpe­művész tegnap ér­kezett meg, s ma adják első vendégjátékukat a városi színpadon, mely gratulálhat magának, ha a kis em­bereknek oly nagy vonzerejük lesz, mint évek előtt. A selmeczi takarék­pénztár alapszabályaira nézve a főmért. magy. kir. udvari kanczellária azok helybenhagyása előtt, mint halljuk, némi módosításokat rendelt el. Nevezetesen: a letéti díjakra vonatkozó sza­kasz ezen díjak számszerinti meghatározásával lészen kiegészítendő; ezenkívül pedig a 3-ik, illetőleg 4-ik §. tartalmára nézve is oly módon megváltoztatan­dó, hogy vagy a 3-ikban a részvény­ tőke teljes befizetése elrendeltessék, mely esetben a jelenlegi 4-ik §. változatlanul megtartathatik, vagy hogy ez utóbbi §. oda módosíttassák, miként a tartalék­ tőke mindenkor legalább is 15.000 ftnyi összegben fenntar­tandó, illetőleg, hogy a részvényesek által az alaptőke fejében befizetett összegeknek a tartalék­tőkébőli visz­­szafizetése csak akkor eszközöltethessék, ha a tartalék­tőke 30 ezer forintra növekedett, mert ha az alap­tőké­nek teljes befizetése, az intézetnek eddigi üdvös mű­ködését tekintve, ez esetben kivételkép nem követel­­tetik is, a társulat által az e tárgyban más hasonló intézeteknél is követett elvekhez képest legalább arról lészen gondoskodandó, hogy az alaptőke a tartalék­tőkének rendelkezhető pénzösszegével mindenkor legalább is az előírt 30,000 ftnyi összeget megüsse. * Egy sas mint reclame-csináló. A fü­­vészkerti állatseregletből a múlt napokban kiszabadult egy sas, mely — miután természete a magas röpt, nem elégedett meg a füvészkert falpárkányával, hanem egyenesen az universitás-templom tornyára ült, innen nézdelvén szét büszke lenézéssel az alant járó emberi­ségre. E látvány, mint Pesten sokszor csekélyebb do­log, tömérdek embert csödített össze, s miután minden­ki kérdezősködött, miféle sas ez­ a reá adott válaszban, hogy Cocchi Advinent állatseregletéé, a legjobb reclám rejlett, és valójában a közelebbi napokban az említett állatseregletnek sokkal több látogatója volt mint an­­nakelőtte, midőn a sas még nem röpült fel a templom tornyára. r. s. Könyvidézéseknél óvatosság k . 11. A „Magyarország családai“ czimü, különben jeles munkában Benkö család rovat alatt (303 lap) Benkö Mátéról, ki 1619-dik évről érdekes naplót hagyott hátra kéziratban, 4 alatt az áll, hogy életleirását lásd „Uj Magyar Muzeum“ 1853. I. k. 241 Up. Ha most a nevezetes napló-iró életrajzát tudni akarják külföldön, a kereső mit talál az idézet alatt? az 1740-dik évben született Benkő József életrajzát, tehát a név és év­kor is hibásan idézvék. Ezt némi helyreigazításul. r. s. A badeni Schöffengericht Fri­gyes badeni nagyherczeg 1864. május 28-tól egy in­tézménye által a rendőrség kezéből kivette a bírásko­dási jogot fenyitó ügyekben, mert, úgymond : „Das patriarchalische System, bei welchem alle Polizeistra­fen von der Polizeibehörde untersucht und abgeurtheilt werden, ist das wohlfeilste und einfachste, aber es bietet am wenigsten Garantie“. A rendőri bíráskodást átvették az úgynevezett Amtsgericht-ek. Karlsruheban, a fővárosban Schöffengericht-nek nevezik a rendőrügyeket tárgyaló bíróságot; első ülé­sét 1864. oct. 29-én tartotta May asszony ellen, egy 1 ft 30 kros­ing ellopása miatt. Az Amtsrichter két városi polgárral lépett be a tárgyaló terembe és azokat mint bíró társait bemutatván, a vádat az államügyész­­szel elmondatta, azután az idézett tanuktól a fogadást vette ki, mely abból állott, hogy azok balmellükre tett kézzel ígérték, hogy lelkiismeretük szerint a tiszta igaz­ságot vallják és ezt még az Amtsrichterreli kézszorí­­tással is megerősítik. (Ez a Handgelübde). A vádlott kihallgattatván mentségére, a tanuk vallomásaikra, a vádló ügyész megmaradt vádirata mellett, mire az Amtsrichter a Schöffengerichtet képező polgárokkal visszavonult tanácskozásra, s annak eredményét az ülés folyamán ki is hirdette, vádlottat a 376. §. értelmé­ben bűnösnek mondván ki. A Schöffengerichtnek ezen eljárásán, mely nyilvános volt, igen sok hallgatóság je­lent meg, mely midőn az uj intézmény körül tetszése és nem tetszése nyilvánítását adta, az Amtsrichternek „Ruhig“ dörgő szavával utasittatott rendre. A badeni nagyherczegség tehát nem ismeri többé a rendőri bírás­kodást, illetőleg ennek fenyitő ügyekben 30 kvig szál­lította le competentiáját. A­ki ezen új intézménynyel megismerkedni kiván, annak e czimen kiadott könyvet ajánljuk: Der badische Bürger als Schöffe von Gustav Rée, Manheim 1864. Német történelem szerint a 6-ik századtól a 10-dik századig hasonló volt a germán bíráskodás : a Sagi­ba­r­o­n­e­n — Sachkundige, — a­kik a tárgyat előadták, a mostani államügyészek helyein, az U­r­­theilsmännerek (Schöffen vagy Rachenbürgern) a polgárokból választott bírák voltak, és miből állott a tanú esküje ? erre így felel a német történész : „Der Eid war nichts weiter als eine Ehrenversicherung des Mannes auf die Waffen, des Weibes auf die Brust“. A badeni nagyherczegség ezen új intézménye annyiban hasonlít az esküdtszéki eljáráshoz, hogy itt kihágási ügyekben is a népből való birák ítélnek, kik ítélet után a nép közé visszalépnek; ott 12, itt 2 egy­szerű polgárnak alanyi meggyőződése határos. , . A­­Zempl Híradó* irja: „Zemplén V­é­c­s nevű helységében e napokban a következő természeti abnor­­malitás vala látható : Sz. M. ottani ügyvéd nyájából az egyik juh megpiem­elthetés következtében megdöglött. Az állat felbontatván, bárány helyett még mozgó cso­dalény találtatott benne, a­mennyiben koponyája, va­lamint ábrázata emberi vala. Alsó ajaka juharak, nyaka, vállai, valamint egész dereka és fara emberi, a lábak térdig emberiek és hátrahajlók, térden alól pedig juhlábak valának. De még a kezek is kö­nyökig emberiek, azon alól azonban juhlábak voltak. Nemére nézve hím vala. Több teljes hitelű ember sze­­me láttára elásatott.“ — Megvalljuk, még így is kétke­dünk benne. Minthogy a magyarországi házalók Po­roszországban, úti­levelek hiánya, vagy az ottani háza­lási törvények áthágása miatt több ízben vizsgálat alá vonattak, ennélfogva az illetők, egy leérkezett kegyel­mes udvari rendelvény értelmében figyelmeztetendők lesznek, hogy mindenkinek, ki Poroszországban házaló­­kereskedést szándékozik űzni, a honi hatóságtól nyert úti­levelen kívül, még házalási engedélyért az illetékes poroszországi hatósághoz is kell folyamodnia. * Nagy­ Létáról (Biharm.) Írják a „P. U.“-nak: Egy négy taggal bíró háznép között a család­fő, a. m. a férj nehéz betegségben szenvedvén, történt, hogy midőn a fájdalmak miatt elgyengülten, ágyában, falfelé fordulva elszenderednék, neje, ki egy ládán, férje ágyától nem messze feküdt — és lévén az idő — a mint észrevette, hogy férje alszik, felkelt, s az ajtót bekötözvén, előkereste férje borotváját, s azzal a böl­csőben alvó, féléves kis leánykájának nyakát elmet­szette, mire az tüstént szörnyet halt, s ezen műtét után időt vett magának, megölt szülöttjének tátongó sebét egy kis szalaggal szépen bekötni. S midőn ezeket vég­­bevive, kiment s a kút körül vigyázott valamit (talán a szerencsétlen abba akarta magát veszteni, mint azt nem rég édes anyja tévé, — de attól tartott, hogy va­laki észreveszi, s eltökélett öngyilkolási szándékát végbe nem viheti!) s ezután ismét bement s az ajtót bekötözvén, kötelet keresett elő s azt gerendára erősít­vén, ráakasztá magát; s midőn szerencsétlen férje fel­ébredt, e látvány szemébe tűnvén, őrülten ugrott fel ágyából, rohant nejéhez s azt teste felemelésével akarta megmenteni a kínos haláltól, de a mint észrevette, hogy minden segély hiában való, őrülten rohant ki s a kútba akart ugrani, de a zajt észrevevők megfogták s bevivén, lefektették. Ezek után a szerencsétlenül kiszen­vedettek orvosi vizsgálat alá vétettek, s kitűnt, hogy a nő — kit méltán szépnek lehetett mondani, — elmebe­tegségét, mint beszélik, a miatti aggodalma okozta volna, hogy ha férje meg talál halni, ő két — egyik fél, másik féléves leánygyermekeivel gyámot s gond­viselő nélkül marad, öltökél* »z andéka volt tehát, ma­gát elveszteni, de hogy magával még tehetetlen gyer­mekit a nyomorra itt ne hagyja, megöli azt is. E sze­­ rencsétlen nő, ki g. n. e. volt, nem a köztemetőben, ha­nem más külön helyen temettetett el, hova a beteg s örült férj is — szekeren s útközben őrülten vijogva__ kisérte; másnap ez utóbbi is kötéllel akart véget vetni gyászos életének, de megelőzték s most gondos fel­ügyelet alatt tartják. Sötét lapok egy család életéből! — Helyreigazítás. A pestvárosi tisztvise­lők nyugdíj-intézetére vonatkozó tegnapi közlésünk végén egy pár tétel a vagyon-állapoti kimutatásból té­vedésből elmaradván, azt helyreigazítva itt igólag kö­zöljük : V­agyon-állapot 186% év kezdetével: Cselekvő tőkékben . 49901 ft 81 kr Pénztári készletben . 2659 ft 31 kr összesen:.......................... 52561 ft 12 kr. V­agyon-állapot 186% év végével: Cselekvő tőkékben . 53281 ft 2 kr Pénztári készletben . 36 ft 76 kr összesen:......................... 53317 ft 76 kr Az év folyamában vagyon­növekedés . 756 ft 64% kr. Nemzeti színház. Csütörtökön, febr. 16-án Angyalfi Sándor az első felléptéül „Ernani“, Verdi 4 felvonásos dalműve ada­tott, melyben mint don Carlos spanyol király mutatta be magát a közönségnek. Első meghallgatásra nehéz meg­ítélnünk jövendőbeli művészi kifejlődését, mert ily al­kalommal kezdők rendesen nagyon el vannak fogatva, a­mi nála sem hiányzott. Egyelőre tehát csak a hangról szóljunk:ez meg­lehetős terjedelmű, olvadékony s kellemes a pianokban, valamint a mélyebb fokozaton, de a felső - közép fek­vés nem oly erőteljes mint első perezre látszik, mint­hogy az énekes már a harmadik felvonás vége felé majdnem elrekedt s ennek oka valószínűleg nem egyéb, mint a hang kifáradása s ki nem tartása. Egészben véve kinyerte a közönség tetszését, mert alakja is igen csinos s megnyerő, de mozdulatai, valamint játéka még igen hiányosak. Mindenesetre aquisitio a mostani hangszűk vi­lágban, csakhogy véleményünk oda irányul, hogy in­kább bass- mint bariton-szakmára való. Rendes személyzetünkből még Bodorfit kell kiemel­nünk, mert sokoldalúságát ma is eléggé bebizonyította azáltal, hogy Kőszeghy rekedtsége miatt don Silvát szokásos szabatossággal igen szépen énekelte. A többi szereplő már ismeretes, kivált Carina k. a. kitűnő éneke­s művészi játékáról, a­mit ez alkalom­mal is, mint mindig, zajos tapsokkal méltányoltak. A szép számmal megjelent közönség megelégedve látszott távozni. —1— Városi ügyek. nagyvárad város 1864-iki közügyeit tárgyszó évi jelentés. (Folytat.) IV. A város pénzügyi viszonyai,­ jövedelem-forrása­ és kiadásaira vonatkozólag mindenekelőtt kiemelendő­­nek tartjuk, hogy az összes ingatlan birtok, hűen ama községtanácsi határozathoz, mely szerint a jelen ideig­lenes működési időtartam alatt a község fekvő javai­ból talpalatnyit sem fog elárusítani, csonkítatlan jó­szágtestben megtartatott, adóssággal nem terheltetett, sőt 8000 forint szerződésszerű adósság törlesztetett. A v.-olaszi városrész határát érdeklőleg folyamat­ban volt jegelő-elkülönítési perre vonatkozólag örven­detes tudomásul közölhetjük , miszerint a rég óhajtott barátságos egyezség egyrészről a nagyméltóságu 1. sz. püspökségi uradalom, másrészt Nagyvárad-Olaszi vá­rosnak a polgárság által választott teljhatalmú képvi­selői között létrejövén, s az törvényesen, s az illetők­re nézve előnyösen meg is köttetett, s a felülvizsgáló feltörvényszék, a tekintetes királyi ítélőtábla által jóvá is hagyatott. — A nagyméltóságu püspökségi urada­lomra vonatkozó egyházi jóváhagyás azonban a főmél­­tóságu kalocsai érseki széktől, — hová az egyezséget tárgyszó összes iratok a nagyméltóságu magyar kirá­lyi helytartótanácstól áttétettek, — még mindig váratik. Helyén látjuk itt a város összes vagyonának cse­lekvő értékét és tartozási állását tüzetesen kimutató mér­leget egész terjedelmében közzétenni. Cselekvő vagyon értéke. Földbirtok. Szántó, kaszáló és legelő-földek.......................... 162,126 ft 93 kr. (1581. catastralis hold.) Házbirtok. A város tulaj­donához tartozó bérházak, hivatali helyiségek, szállodák, korcsmák s gazdasági épületek..................... 582,561 „ —• „ (Az ingatlan birtoknak érté­ke 1855-ik évi martius 8-án vég­bevitt törvényes becsű alapján van kitéve.) Javadalma­k. Bormérés, sör­termelés, malom-, vásár- és köve­­zetvám-jogok értéke .... 850,018 , 40 „ (A javadalmak becsértékéül a jelenlegi haszonbérnek 5% tőkéje vétetett fel.) Ingóságok. Lábas jószág, tégla, fa, széna s egyéb termeszt­őf­ényi készlet............................... 8186 „ 45 „ (becsérték szerint.) Bútorok. Hivatali helyisé­gekben, katonai laktanyákban, ele­mi iskolában, tűzoltási, téglagyár­tási s egyéb gazdasági szerek , 14,797 „ 97 * (becsérték szerint.) Cselekvő tőkék. Ka­matozó tőkék, takarékpénztári részvények és sorsjegyek . . . 16,053 „ 71 „ Összesen: 1,633,744 ft 46 kr. A cselekvő követelések során kiemeltetik azon követelés, melyet a város a magas kincstár ellené­­ben, az 1849., 1850. és 1851-ki katonai szolgáltatások fejében , 58,460 „ 98 és „ erejéig támaszt és a mely összeg­nek liquidatiója felett e város fel­eági folyamod­'rárrsra következté­ben, az illető pénzügyi hatóságok előtt megindított tárgyalás folya­matban van. Tartozási állása. 1. Közalapokból. Az országos alapnak, a város által még 1856-ik évben kölcsön­vett .................................... 11,550 ft— kr. (kamat nélkül.) Ugyanannak, a volt megyei tör­vényszéki és főtörvényszéki helyi­ségek építésére történt előlegből 26,775 ft — kr (Évenkint 2500 ft részlet­ben törlesztetik.) Önkéntesek hadi pénztárának 5121 „ 76 „ (kamat nélkül.) A nagy­ piaczi alapnak 5% ka­mattal ........................... ... 7448 „ 87 „ Rhédey-kert-alapnak 5% kamattal 2520 „ — „ Kórház-alapnak 5% kamattal . 1977 „ 59 „ Szegény - alapnak 5% kamattal 3382 , 48 , Dudek-intézetnek 5% „ 384 „ 51 „ Dudek-intézetnek 6% kamat mellett . . . .­­...................... 420 „ — „ Csesztivó-intézetnek 5% kamat mellett........................................... 206 „ 1 „ Ugyanannak 6% kamat mellett 10,331 , 83 , Helybeli takarék-pénztárnak 6% kamat mellett................................ 25,000 „ — „ (1860-ik évben be nem sze­dett fogyasztási adó-összeg fede­zésére.) Megyei kórháznak 6% kamat mellett.......................................... 1575 „ — „ Egyházmegyei pénztárnak 6% kamat mellett................................ 1323 „ — „ II. Magánosok. Helybeli apácza-zárdának 6% kamattal...................................... 5670 „ — „ Helybeli irgalmas szerzetnek . 1050 „ — „ Helybeli kapuczinus zárdának . 3024 „ — „ Összesen . 107,760 ft 5 kr. (Ezen összegből 64,313 ft 29 kr után 6% kamat, 43,446 ft 76 kr után pedig semmi kamat nem fizettetik.) Ha most már azon .... 58,460 „ 98% „ melynek a város részére leendő megtérítése váratik, a passiv tartozási tőkék törlesztésére for­­dittatik, — leendőne a tartozási állapot csak................................ 49,299 „ 6% „ A város közvagyoni mérlegének előterjesztése után sorrendet tartva, adnunk kell a városi közjöve­delmek és kiadásoknak részletes átnézetét, mit legin­kább vélünk azáltal eszközölhetőnek, ha az évi költség­­vetést egész terjedelmében kizárjuk, mint következik: Költségelőirányzat, Nagyvárad városnak előrelátható bevételeiről, s kia­dásairól 1865-ik évre, a nagyméltóságu magy. kir. helytartótanács által 1864-ik évi dec. 30-kán 95,388 szám alatt jóváhagyva. Bevételek. Rendesek. A városi fekvő javak jövedelme. Haszonbér a városi szántó- és rét­földek után........................................... 7214 ft 83 kr Évenkint kiosztatni szokott földek utáni bérből, csordabérből, sarjuból, falerakó és sertéshizlaló helyért kö­zépszámitás szerint........................... 1200 „ — , Malmok haszonbére % részben, minthogy azok jövedelme % rész­ben a nagyváradi 1. sz. káptalant il­leti ..................................................... 1842 „ — „ Téglagyártás jövedelme .... 3980 * — „ Bevételek a ház- és nopbérekből 0662 „ 59 „ Bevételek korcsma és vendéglő béreiből ........................................... 46661 „ 82 „ Városi javadalmak. Község­i kötelékbel felvételi dijak középszámitás szerint..................... 1125 ft 56 kr Haszonbér a sörtermelésért egy év­re járul 3650 ft, melynek­­ része a 1. sz. káptalant illetvén, a város részé­re kitétetik........................................... 1216 „ 66 „ Haszonbér a városi vámért s hely­pénzekért ........................................ 9621 ft — kr Bevételek súly- és ármértéki pén­zekből középszámitás szerint . . . 700 „ — „ Kövezetvám haszonbére . . . 24000 „ — „ Vasárnapi oktatásért a széhektől . 299 „ 40 „ A Rhédey-féle városkert pénztára a főkertész és legények fizetéséből évenként megtérít......................... 332 „ 40 „ Haszonbérlők, kötelezvényük ér­telmében a városra eső kincstári adó­ból megtérítenek.............................. 5798 „ 16 „ Rendőri jövedelmek. Bevételek tánczvigalom, zenees­tély és egyéb engedélyekből, közép­számitás szerint.............................. 130 ft 13 kr Bevételek büntetés-pénzekből és talált gazdátlan vagyonok eladásából 277 „ 99 e Szemle- és vágóhídi dijak a levág­ni szokott szarvasmarhák után . . 2300 „ — „ Javadalmazási jövedelem. Országfejedelmi fogyasztási adó­ból és annak pótlékaiból .... 50000 ft — kr Az országfejedelmi fogyasztási adó után engedélyezett 20 százalék közsé­gi pótlék........................................ 8333 „ 34 „ Idegen pálinka és sör behozatala után engedélyezett közép­pótlék . . 500 „ — „ A nagy­váradi füzesen kikötni szokott tutajosok partrongálási d­ij­ban.................................................. 2041 „ 25 „ Cselekvő tőkék kamatai és tőkébeni visszafizetések. A helybeli takarékpénztártól 6 da­rab részvény után évi osztalék . . 120 ft — ki Magánkötelezvények után . . . 567 „ 33 „ Volt fogyasztási alhaszonbérlő Me­­zey Mihály­tól az 1861-ik évi fogyasz­tási adóból követelésben volt összeg­re nézve a községtanács 7000 forint­ban kiegyezkedvén, ez összegből 1865- ki October hóban fizet ..... 1000 „ — „ Különféle jövedelmek. Halottilszekér jövedelme ... 83 ft 60 kr Temető fenntartásából . . . . 21 „ 51 „ Dobolási dijakból ..... 344 „ 1 „ A tiszti ügyvédnek a város felpe­­ressége alatt lefolytatott perek utáni dijaiból........................................ . 200 „ — „ Katona-beszállásolásból .... 3677 „ 70 „ Tolonczok élelmezéséért az állam általi megtérítés ....... 271 „ 89 „­­Bitang marhák tartásáért megtérí­tés .........................................1 . 82 „ 61 „ Vasúti társaságtól kö­vezett vám fe­jében . .............................................. 4114 „ 68 „ Bérkocsisok által fizetendő hely­pénz ................................................... 169 „ 16 „ Városi faiskolából eladott cseme­tékért .............................................. 228 „ 55 „ Kimustrált lovakért és bikákért . 224 „ — „ Bíróságnál letett pénzek utáni rész letéti díjból.............................. 179 „ 63 „ Árvaletéti díjakból.................... 200 „ — „ Vándorkönyvekért, marhalevelek­­ért és csődmegszüntetésekből . . . 268 „ 37 „ Hivatali fizetésekre történt előle­­gekbeli visszatérítések.................... 1000 „ — „ Összesen : 157,070 ft 17 kr (Folyt. köv.) Külföld. ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ egyik legutóbbi czikkében az izlandi kérdést tárgyalván, elismeri, „hogy nem lehet tagadni egy angol képviselőnek a parliament­­ben mondott szavait, miszerint t. i. Izlandban valóban oly rémitő nyomor létezik, melyről Angolország fogal­

Next