Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1865-05-19 / 115. szám
115. SZ. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budin, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el._________________ SORGÖNT. 5S»gAsi«8tír«leté»*ta : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Mólt«» Ottó; Hamburg-Altanában Baanenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Rngler D., Ingen és Witri uraknál. 95 Buda-Pest Péntek, május 19. 1885. Előfizetési árak Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre ..... 20 frt. Egész évre . . . . 18 firt. —kr. Félévre 10 . ............................................. . . Negyedévre ..... * „ Negyedévre .... 4 „ 10 „ HIVATALOS RÉSZ. A magy. kir. helytartótanácstól 1865. évi május hó 2-án 17,784. sz. a. kelt s minden megye, kerület s vidék kormányzójához intézett rendelet. Tapasztaltatott, miszerint a helyhatóságoknál alkalmazott tisztviselőket a magán-ügyvédkedés s ügynökségtől eltiltó, a jelenleg is érvényben lévő rendeletek részint feledékenységbe mentek, részint pedig kellőleg meg nem tartatnak; kiváltkép pedig, hogy a tiszti ügyészek oly peres és nem peres ügyekben is ügyvédkednek, melyek letárgyalására azon törvényszék hivatott, melynek kiegészítő részét az illető ügyvéd képezi. Minthogy pedig a helyhatósági tisztviselőket a magán-ügyvédkedéstől s bármily más magánügynökségtől eltiltó rendeleteknek ezentúli szigorú érvényesítését nem csak a helyhatósági tisztviselők tekintélyének megóvása s azok hivatalos eljárásainak minden gyanusítástóli távoltartása, hanem egyszersmind a közszolgálat tetemesen szaporodott igényei mellőzhetlenül szükségessé teszik, ugyanazért felhivatik . ... . ságod, miszerint az alattas megyei (kerületi) tisztviselőket, ide értve a tiszti ügyészeket is, a magánügyekbeni ügyviseléstől hivatalvesztés terhe alatt azonnal eltiltani és e részbeni intézkedése eredményét i. é. június hava 15-ig ide feljelenteni szíveskedjék. Zala megye főispánja Barthodeiszky Gyula megyei törvényszéki ülnököt, felsőbb jóváhagyás mellett, helyettes alispánná nevezte ki. Az erdélyi főkormányszéknek értesítése szerint a szarvasmarhák egészségi állapotáról Moldvából folyton beérkező nyugtalanító hírek folytán a Moldvából Erdélybe hajtandó szarvasmarhákra nézve a tömösi, törcsvári, ó sánczi és bodzai veszteg-intézetnél 10 napi vesztegidő rendeltetett el, nemhivatalos rész. Szemle. Még mindig nem hallatszik, várjon fog-e Vegezzi és mikor Rómába visszatérni, szintoly kevéssé hallatszik valami a folyó alkudozásokról, kivéve azt, hogy azokra nézve a turini minister tanács megállapodáshoz jutott. Mi az alkudozás pontjait illeti, ezekre nézve kiemeli a „Le Monde“, miszerint, ha Vegezzi küldetéséről némely adatok a közönség közé szivárogtak, úgy ez csak a piemonti küldött indiscretiája folytán történhetett. Római részről, úgymond, az alkudozásnál érintett személyek mind esküvel kötelezvék a titoktartásra, mert a hallgatás legtöbbnyire feltétele az eredménynek s mindig attribútuma a valódi s erkölcsi erőnek. A „Le Monde“ szerint semmi sem indítja Rómát arra, hogy magatartásából kilépjen, melynek előnyeit oly jól ismeri; Róma majd fog annak idején szólni, ha szólhat s szólnia kell. E lap ezért nem is nyugtalankodik a jövő iránt; nem néz lázas kiváncsisággal az elé, amit a holnapi nap hozhat; csak azt tartja bizonyosnak és kétségtelennek, hogy a római curia részéről semmi oly engedmény sem fog történni, mely a szentszék eddigi magatartásával öszhangzásba hozható nem lenne. A nevezett lapnak ezen nyilatkozatai mindenesetre nagy biztonságérzetet árulnak el. Ha helyes az „A. A. Ztg“-nak tudósítása, úgy franczia részről előmozdító befolyást igyekeznek a föntemlített alkudozásokra gyakorolni. E lap tudósítása szerint Drouyn de Lhuys a régenscsászárné egyenes parancsára jegyzéket intézett a florenczi franczia követhez, melynek kettős czélja van: a királynak szerencsét kívánni a pápával folytatott tárgyalások előmeneteléhez s egyszersmind a királyt ministerei s tanácsosainak csendes ellenzéke ellen támogatni. Fönt már említettük azon hírt, hogy a király ministerei már egyetértésre jutottak. A franczia kormányt egyébiránt most különösebben a washingtoni kabinetnek várandó elhatározásai is foglalkoztatják, amint egy párisi tudósítás mondja. E szerint Francziaország nem akar bizonytalanságban élni az Unió kormányának jövő magatartása iránt, s a washingtoni franczia követ utasíttatott, hogy tüstént az első alkalommal kérdést intézzen Johnson elnökhöz, váljon szándékozik-e a dolgok rendjét Mexikóban elismerni? Egyébként semmi alapos ok sem létezik arra, minélfogva az Unió kormányának kedvezőtlen határozatától kelljen tartani. Az austriai kormány— mint már jelentettük— beleegyezését nyilvánító arra nézve, hogy a schleswig-holsteini országképviseletnek egybehivatása az 1848-ki választási törvények alapján történjék. A „Nordd. A. Ztg.“ most ezen beleegyezést úgy magyarázza, hogy a jogfolytonosság fentartása végett mindkét hatalom, Ausztria s Poroszország által, az 1854-ki tartományi rendek egybehivatása állapíttatott meg. Ami pedig az egybehivandó herczegségi rendek számára Poroszország által elfogadtatni ajánlt választási törvényt illeti : e tekintetben Poroszország vagy általános közvetlen választásokat, vagy az 1848-as választási törvényhatározmányokat hozó javaslatba, mely utóbbi javaslat mellett nyilatkozhatott tehát Austria. — Úgy látszik azonban, hogy a „N. A. Ztg.“ e magyarázata nem felel meg a valódi tényállásnak, minthogy a „W. Abendp.“ a porosz lap adatait azzal „nem teljesen öszhangzónak“ mondja. np 1 SS *3/ A. & tfl» 4few3fo» Könyvismertetés. „Magyar iró külföldön.“ Irta Szent Kitolna. Pest. Kiadja Heckenast Gusztáv. Két kötet. 1865. Vastag kötetek. Szerzőjük tulajdonképen Schwarcz Gyula, e par excellence „fiatal tudósunk“, ki a magyar tudományos akadémiának fizetéstelen (levelező) s egy rakás angol, franczia és magyar tudományos társulatnak fizető tagja. Jelen műve azonban nem szaktudományos mű, de nem is utazási rajz, hanem utazását mintegy keret gyanánt használja, melyben sok épületes és mulattató tárgyat mozaikszerüleg öszszerak. Az egész egy irodalmi quodlibet, melyben mindenről van szó, talán csak a harangöntést véve ki. Furcsa kis utazás is az olyan, midőn egy alig pelyhedző álló ifjú a tenger partjára kisétálva, ahelyett, hogy a hűvös elembe dobná magát, s versenyt úszkálna a heringekkel, inkább egész kis könyvtárt czepel oda magával, s azokból essüiket faragcsál, miként ezt fiatal tudósunk Dieppében tévé. Ő maga mondja ugyanis : „Hogy a szép időt s Dieppe kincsét se hanyagoljam el, fogtam ez emlékiratokat, (Iturbide emlékiratait), s még néhány más könyvet, és kiültem egyenesen a tengerpartra*. Ezután következik egy essai Iturbidere!, Mexiconak egykori szerencsétlen császárjáról*). — Mit bevégezvén a szerző, — így folytatja művét: „A másik könyv, melyet akkor Dieppe-ben magammal kivittem a tengerpartra, Chevalier „Mexicoja volt.“ Ismét egy essait teremt belőle. Aztán meg így folytatja : „A harmadik könyv, melyet magammal a tengerpartra kivittem, Dieterich tanár műve volt. A tizedik századbeli arab természetbölcselemről szólott“ S megint egy essait tálal elénkbe. S ezután a szerző ekként szól: „A negyedik könyv végre a Számán-Veda volt.“ Ebből átültet szerző irodalmunkba két érdekes szanszkrit töredéket. Aztán ekként folytatja: „Ezalatt fölértem az étterembe. Elfoglaltam helyemet, s egész mohósággal neki láttam a dicső leveshez.“ (Erre csakugyan igy interpellálhatná a szerzőt valamely poéta: Hol a leves, mely dicső volt és remek ?) „Voltak az asztalnál magyarok is, még pedig egy negyvenhetes, egy negyvennyolczas és egy negyvenkilenczes. Épen szemközt ültek velem. A negyvenhet) Mit a „Pesti Napló“ mutatványként közlött. tes és negyvennyolcas egész ebéd fölött mindig veszekedtek egymással; a negyvenkilenczes fejét lógatta, (mint a gipsz-macska?) és hallgatott.“ De ne rohanjunk ajtóstól a házba, hanem tartsunk valamivel több logikai rendet, mint szerző tart művében , s szóljunk először is e mű irályáról. Jelen ismertetés írója harmadéve a megboldogult „Független“ hasábjain a természetvizsgálók nagygyüléséről referálván, egy leaderében (221. sz. 1863.) következő szózatot intézett Schwarcz Gyulához, mint a napnak akkori egyik hőséhez: „Kár, hogy ez alapos készültségű ifjú szaktudósunk irálya nem népszerűbb s könnyebben érthető; tanácsoljuk neki, hogy egyszerűsítse kissé irályát, s ereszkedjék le nyelvezete magaslatából a nagyközönség érdekében. Egyedül a lehetőleg népszerű hangon tartott tudományosság az, mely tavaszi napként termékenyitőleg hat, s a tudománynak barátokat, tanítványokat s apostolokat nyer meg; mig a magas szélben tartott tudományosságnak közönségét csak is azon kevesek képezik, kik maguk is szaktudósok.“ úgy látszik, tanácsunk termékeny földbe vetett mag vala, mert szerző irálya jelen művében tisztább, világosabb, még pedig nem csak azon részeiben, hol regényes dolgokról, frivol bagatellségekről tárczairól könnyüdséggel cseveg, hanem ott is, hol egy-egy salto mortáléval a tudomány magaslatára emelkedik. Magyar gyomorra nézve nehéz emésztésűvé válik e műnek sok helye az egymásra halmozott tömérdek classicai idézetek miatt, s nem egy ártatlan olvasónak kell lakolni azért, hogy egész a pedantériáig tudós szerző — miként művében maga állítja : „Münchenben áttanult több munkát vagy kilenczszáznál. Berlinben is többet vagy hétszáznál, összehalmozott többet hatszáz ívnyi kéziratnál, végig betűzte valamenyi ódon bölcsész töredékeit Thalestől le egész Boethiusig.“ Vegyen szerző példát Chesterfieldről; utóbbi is — miként maga megvalló — tökéletes pedáns volt; midőn az egyetemből kikerült, classicai idézetek nélkül moccsanni sem tudott, s később mégis a hiúságtól — szerinte az emberi cselekedetek e legáltalánosabb rugójától — ösztönöztetve, akarata hatalma által nem csak nagy államférfivá, de korának első rangú gentlemanjévé is vált. Egyiptom és lakosai a felsőbb lénynek vélt nílusi krokodilnak engesztelő áldozatul gyermekeiket dobálták. Kövesse szerző ezek példáját, s dobja pedánsságát nagyhírű tanárainak, a tudomány ama „szörnyeinek“, kiktől azt elsajátitá, s kiket „Berlin“ rovat alatt szerző drámailag ekként állít élénkbe : „Én megvallom, szinte elijedtem, midőn a bölcsészeti kar conclavejában egy délelőtt tizenöt, húsz oly embert láttam egymás mellé guzsorodva, mint egy Éneke, Ehrenberg, Dove, Bopp, Böckh, Bekker, Ohm, Magnus, Haupt, Weber, Schott, Mitscherlich, Ranke, Raumer, Lepsius, Nitzsch, Klotzsch, Mullach, Karsten és Trendelenburg. Úgy éreztem magamat, mint midőn még gyermekkoromban legelőször pillantom meg a sydenhami Crystal Palace őslénytani szigetének szörnyetegeit. Mint ama Labyrinthodonok, Ichthyosaurusok, Mosasaurusok, Pterodactylusok és Iguanodonok, mindenféle rémes attitűdében egymás hegyé terpeszkedve, úgy vették ki magukat a conclave zöld asztala mellett a tudomány e szörnyetegei is, vagyis helyesebben martyrjai. Egyik sánta, másik süket, emez fogatlan, amaz vak; ennek a dereka fordult már egészen félre a sok írástól, s lábai nem arra viszik többé, a merre arcra néz, hanem oldalvást, — az meg minden lépten nyomon oly irtózatosakat köhint, hogy az embernek majd a szive szakad meg bele ; nagyfejüek, pipaszárlábuak, sorvadt testüek legtöbben, púposhátuak, testükre koldusok, ha nem egy, hát más tekintetben mindannyian. Szegények! kiáltana föl egy délezeg cserháti ripök, ha valahol az országúton velük találkoznék. Ne bántsatok bennünket, szólalnának fölök maguk, és mi elvettük jutalmunkat. Igen, elvettétek nemes büszke lelkek ti, de föl is vittétek oly fokára a tragicumnak, minőre képesek csak ti voltatok. Hajdan prófétákká, vallásalapitókká, népek királyává, a világ uraivá lettetek volna ; vad népek közt felnövekedve még ma is részeseivé leendettetek a hatalomnak, mely éltet, s az életnek, mely az idők folyását viszi, szabályozza . Chinában, ha csak tizedannyit tanultok, már rég első rangú mandarinok, tárczanélküli miniszerek *) vagytok , csakhogy nem pillanthattatok volna be akkor oly mélyen a természetbe, s nem fedezhettetek volna föl annyi dicsőséget, annyi kéjt a teremtés nagy művében, mint a mennyit így fölfedeztetek, a kéjt, dicsőséget, melyről úgy is tudtátok, hogy ezen az utón nem lesz soha a tietek. Már egy lábbal a sírban álltok, de azért még most sem veszitek le róla könyező szemeiteket, noha csak nagy önzéstelenségtek tart egyedül attól vissza, hogy azt, ama kéjt, ama dicsőséget a sir széléről viszszatekintve meg ne átkozzátok!“ (Folyt, köv.) Kegyelmesebben tudakozódni méltóztatott, a városban a legörvendezőbb s leghálásabb felindulást gerjesztette, s a mélyen sújtott, kétségbeesett kedélyeket felemelte. Lelkes köszönet és áldás lebeg minden ajkon. F. hó 14-kén helytartó és parancsnokló tábornok b. Paumgarten Ferencz abtb. 6 excja Kolomeába utazott, hogy a szerencsétlenségről a színhelyen meggyőződést szerezzen magának, a számos tűzkárosult ínségesnek enyhítésére kellő intézkedéseket tegyen, és egyszersmind Császár Ő Felségének, ki — mint fentebb emlittetett, a szomorú esemény hírére azonnal atyai gondoskodással méltóztatott a kár nagysága iránt legkegyelmesebben tudakozódni, — részletes jelentést terjesszen elő. A „Gaz. Nar.“ szerint f. hó 13-kán d. u. Kolomeában ismét tűz volt, melynek négy ház lett martaléka. A cs. k. helytartóság az összes consistoriumokat felhivta, hogy a templomokban a lelkészek gyűjtéseket eszközöljenek a leégett szegény lakosok számára. Mint hirlik, azon nagy égésnél, mely Kolomen galicziai várost érte s hol 500 lakház lett hamuvá, az „Azienda assicuratrice“ Triestben 200,000 ft biztosítási összeggel van érdekelve, — úgyszintén a magyar biztosító társulat is 2000 fttal részes. Az urak házának legközelebbi ülései. május hó 22-kén, hétfőn d. e. 11 órakor fog megtartatni. * Dante-ünnepek Austriában. A gráczi olasz származású tanulók az egyetem Aulájában folyó hó 16-kán tartották Dante hatszázados jubilaeumát az egyetemi rectoratus engedélyével. — Trientben folyó hó 14-kén mint az ünnepély első napján Dante szobra állíttatott fel a városi könyvtárban. E szobor carrarai márványból van, Giotto arczképe után, Malfatti szobrásztól, s a trienti helyhatóság megrendeléséből készült. Trevisoban a Dante által megénekelt Cagnono és Sil folyók egybefutásánál a költő emléke fog lelepleztetni. Aleneoban a nap eseményére vonatkozó felolvasások tartottak és estve zenészeti akadémia rendeztetett. Bos a velenczei szobrász „Dante apotheosisa“ czímű csoportozatot készített carrarai márványból, mely homor műben azon eszmét fejezi ki, hogy Palladio, Tizian, Canova és Rossini lelkesedésüket Dantéból merítették. Antonelli velenczei könyvnyomdájából , a „Vita nuova di Dante“nak egy diszkiadása került ki. Az „Agr. Ztg“ május 16-ki számában írja : Ő fensége Schaumburg-Lippe uralkodó herczeg Vuk Karadzics munkáinak kiadási költségeire 500 ftot és Vukovics Imre topolováczi földbirtokos 100 ftot adományozott. Ugyane lap irja : Ő felsége az orosz czár Vuk Karadzics szerb iró özvegyének életfogytiglan évenkint 100 aranyra menő nyugdijat adott, mely nyugdij nevezett özvegy halála után, annak szintén özvegyen maradt leányát illeti. A „Maticza Szerbszka“ irodalmi egylet, Birodalmi tanács. A követek házának ülése máj. 17. A jegyzőkönyv felolvasása s a beadványok közlése után napirendre térnek. Első tárgy: az erdélyi vasútnak adandó kedvezmények iránti törvénynek harmadik felolvasása. Tudósító Rechbauer követ a törvénynek második felolvasásban elhatározott változtatásait olvassa föl, mire a törvény véglegesen határozattá emeltetik. . Következnek a kérvénybizottmánynak jelentései. Mi s tek község Morvaországban a kassa-oderbergi vaspályát Misteken át kívánja vezettetni. (A kereskedelmi ministeriumhoz utasíttatik tekintetbevétel végett.) Tudósító Schuler-L i b r o y követ : Istvánfalva községe Bánságban az arra a hatást kéri, miszerint a szerződéses községek számára a Bánságban a bérletügyet szabályozó törvény bocsáttassék ki, vagy a községek új telepitvények kijelölése által viszontagságukból kiragadtassanak. (A magyar udv. kanczelláriának sürgetőleg ajánltatik tekintetbevétel végett.) Szarvkö községe Sopron megyében isméti igazságos és részrehajlatlan bizottmányt kér a földtehermentesítést illetőleg. A kérvény e szavakkal kezdődik : „Mély fájdalommal kénytelen a tisztelettel alulirt község tapasztalni, hogy a bíród, tanácsban képviseltetve lenni nincs szerencséje,és aztán azon módot írja le, miként járt el a bizottmány a földtehermentesítésnél. (A magyar udv. kanczelláriához alkalmasnak látszó hivatali eljárás végett utasíttatik.) Német-Ecska és Zsigmondfalva községek kérik a bíród, tanácsot, járuljon közre a kormánynál , miszerint a kérvényzőknek heverő munkaerőt a kincstári rétföldek kiszárítására s mivelésére alkalmaztassák s ezen községek az állam előnyére s egy legújabban fölmerült terv részbeni valósitása végett az államjövedelmek szaporítására a cs. k. határőrvidékben telepíttessenek le. A bizottmány javasolja, hogy a kérvény ministerelnök ura cs. Fenségének — legmagasb helyen leendő meleg pártoltatás végett — sürgetőn ajánltassék. Pratobevera követ ezen indítványt nem tartja helyesnek s indítványozza, hogy a kérvények tekintetbevétel végett a hadügyministeriumhoz utasittassanak. (Elfogadtatik.) Több abrud-bányai és vöröspataki aranymunkások Erdélyben a zalathnai bányakapitányság eljárása ellen panaszkodnak s a reájuk rótt bányabér alóli fölmentetést kérik. (Beható megfontolás végett a pénzügyministeriumnak adatik át.) Terv számvételi osztályok szervezése iránt a lombard-velenczei királyságbeli pénzügyi főnökségeknél s pénzügyi járási hatóságoknál. (Nincs aláírásokkal ellátva, több pénzügyirodai hivatalnokok által dr. Giskrához küldetett s ez által beadatott.) A pénzügyministeriumnak tudomásvétel s méltánylás végett átadatott.) A kereskedelmi s iparkamrák Felső-Austriában kereskedelmi ministeriumnak gyakorlati hatáskörrel leendő alakittatását s kereskedelmi ministernek kineveztetését kérik. Hasonló kérvény jött az insbrucki kereskedelmi s iparkamrától is. Az összminnisteriumnak méltánylás s tekintetbevétel végett sürgetőleg ajánltatik, hogy az Ő Felségénél egy kereskedelmi s népgazdászati ministeri állás mielőbbi betöltetését pártolja. Hoppe Tódor, gumpoldskircheni községi hivatalnok egy pénzügyi tervet nyújt be. A terv azon ajánlatban sarkallik , hogy az állam letéti biztosíték mellett 500 millió birodalmi-kincstári-jegyet kölcsönözzön a telek és háztulajdonosoknak 5%-re 20 évi részletfizetéssel. (A pénzügyministériumhoz utasíttatik.) .Jelentéstevő Mende: Weszterheimi Wettstein Károly lovag, a cs. k. állami főpénztár hivatalnoka, egy emlékiratot nyújt át, az államhivatalnokok nyugdíjazási rendszerének reformja végett. — A pénzügyministeriumhoz tétetik át s ajánltatik az érintett tárgy feletti tanácskozás alkalmával kegyes méltánylatra. Jelentéstevő Gschier: Az egeri porkolábok szolgálati idejük lejebbszállitását s egykori nyugdijképességük elérhetését kérik. Az államministerium részére hagyatik fel alkalomszerű rendelkezés végett. Több tartomány oszágos állatorvosai állásuk javítását kérik. Az államministériummal tudomás végett közöltetik. A csehországi mérnök-segédek és építész-tanulók kérik, hogy üresült helyek betöltetésekor a belföldi alkalmazásban lévők a külföldi disponibilis hivatalnokokkal hasonló bánásmódban részesüljenek. Az államministeriumnak méltánylat és lehető tekintetbevétel végett átadatik. Theresienstadti iparosok kérik, hogy az ott előjövő katonai munkák az ottani polgárok és lakosokra bizassanak. Az államministeriumnak lehető tekintetbevétel végett átadatik. Napi ujdonságok. * Kolomeából jelentik a „Lemb. Zig“nak, miszerint azon értesülés, hogy O cs. kir. Apostoli Felsége a szerencsétlen város sorsa iránt meg*) Részemről, — bár állásom a tudományok iránti rokonszenvemről kezeskedik , — a tudomány efféle szörnyetegeitől kormányzott államban egy pohárka kőbányait sem tudnék nyugodt gélekkel lehörpenteni. A betűszedő megjegyzése.