Sürgöny, 1865. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1865-08-08 / 180. szám

180. sz. Ötödik évi­folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi-utc­a (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el._______________ SÜRGÖNY. Magán­h­ir­detések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. e. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban és Ham­­burg-Altenában Haasenateln és Vogler 5 Hamburgban Tork­­­heim Jakab : Lipcsében Bugler H., Higén és Bort urak. Buda-Pest, Kedd, augustus 8. 1865. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre ..... 20 frt. Egész évre .... 18 frt. — kr. Félévre.............................10 , Félévre . . .­­ . 9 . — , Negyedévre ..... 5 , Negyedévre .... 4 , 50 , Előfizetési árak: Vidéken Helyben Augustus hóra . . . 1 ft 70 kr. 1 ft 60 kr. Aug. sept. havakra . 3 „ 40 „ 3 „ 20 „ Aug. decemb. „ . 8 „ 40 „ 7 „ 70 „ HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége f. hó 5-én reggel Ischl­­ből visszaérkezett. 0 cs. k. Apostoli Felsége legfelsőbbleg aláirt ok­levéllel, Wilsdorf Ferencz vezérőrnagyot, s a 8. tüzér-ezred tulajdonosát, mint a másod­osztályú vas­ko­­rona-rend lovagját, a rend szabályai értelmében, az aus­­triai birodalom bárói rendjébe legkegyelmesebben föl­emelni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 22-től kelt legfelsőbb határozatával, F­á­b­r­y Ignácz kassai me­gyés­ püspököt, az egyház­i állam irányában szerzett kitűnő érdemeinek elismeréséül, dij-elengedés mellett, az első-osztályu vas-korona-renddel legkegyelmesebben földisziint méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 21-ről kelt legfelsőbb határozatával, Stareczky Mihály C­a­n­o­­nicus scholasticusnak őr­kanonokká, és Sol­tész György Canonicus juniornak Canoni­­cus scholasticussá történt fokozatos előlépte­tését az eperjesi görög-katholikus székes­ káptalannál legk­egy­elmesebben helybenhagyni, s az ezáltal ugyan­ott megürült utolsó kanonoki állásra Ladomérszky Victor consistoriumi ülnököt s vallás­tanárt legkegyel­mesebben kinevezni méltóztatott. Pozsonmegye főispáni helytartója által Heim­ba­c­h­e­r Nándor, a pozsonjárási főbiró oldala mellett működő dijnok tiszt, esküdtté neveztetett ki. Közép-Szolnok megye főispáni hely­tartója által újon­­nan kinevezett tisztviselők : telekkönyvi előadó Nagy György, telekköny­vvezető Pl­a­­­h­y Gyula, telekkönyv­­segéd Wi­tten­berg­er Adolf, iktató Po­do­ni Pál. Az érmelléki járásba alszolgabiróvá Kövér Sándor. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek: Hohendorfi nemes Tobias Zsigmond alezredes, a a 48. vadász-zászlóalj parancsnoka ezredessé, zász­­lóalji parancsnokságában meghagyatván; gr. Schaffgotsch Ferencz alezredes a 3. sz. Károly Főherczeg-gyalog-ezrednél, a 27. vadász-zász­lóalj parancsnokává; alezredesekké a következő őrnagyok : W o s c h i I d a Nándor, s lovag Beck Frigyes, a 49. sz. b. Hess-gyalog-ezrednél, az ezredben; ez utóbbi ugyanannak ranglétszámában, s meghagyatván Császár Ő Felsége tábornok-hadsegédségének­ alkal­maztatásában ; Biedermann Vilmos a 76. sz. b. Paumgart­­ten-gyalog-ezrednél, az ezredben; b. S­­­e­n­g­­­i­n Vilmos, a 27. vadász-zászlóalj pa­rancsnoka, a 3. sz. Károly Főherczeg-gyalog-ezredhez ; kühnritzi nemes Schemel Henrik, a 2. sz. Miklós orosz nagyherczeg-huszár-ezrednél, az ezred­ben ; és dresdenbergi nemes Stransky Ferencz a fő szállásmesteri törzsnél, a hadügyministeriumban a 6. osztály főnöke, az 5. sz. II. Lajos bajor király-gyalog­ezrednél osztatván be a rang­létszámba, s alkalmaztatá­sában meghagyatván. Őrnagyokká a következő első-osztályu szá­zadosok : Kastenholz Károly, a 7. sz. b. Marolcsics­­gyalog-ezrednél; Steinmetz Antal, a 20. sz. Frigyes­ Vilmos porosz koronaherczeg-gyalog-ezrednél; Büttner Károly, a 49. sz. b. Hess-gyalog-ez­­rednél, és traunbrucki nemes Schlu­derer Konrád, a 76. sz. b. Paumgartten-gyalog-ezrednél, mindnyájan saját ezredeikben.­­ Áthelyeztettek: B. Wattmann de Maelcam­p-B­e­a­u­l­i­e­u Lajos ezredes, a 8. sz. hessen-kasseli választó-fejedelem huszár-ezredtől, mint másod-ezredes az 5. sz. gr. Ra­­detzky-huszár-ezredhez, és gr. Attems János őrnagy, a 9. sz. herczeg Liechtenstein Ferencz huszár-ezredtől, a 2. sz. Miklós orosz nagyherczeg-huszár-ezredhez. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Az eldöntés még mindig nem következett ugyan be, sőt egy mai bécsi tudósítás szerint az nyolcz—tiz nap előtt nem is váratik, de a helyzet feszült s ko­moly voltában szintén nem változott semmi. Azon miniszertanács, mely Bécsben tegnapelőtt , Felsége elnöklete alatt tartatott, a bécsi la­pok jelentése szerint új utasításokat állapított meg gr. Bloome számára, hogy azokkal Gastein­­ban a porosz udvarnál utolsó kísérletet tegyen. Ezen utasítások azon miniszertanács eredményei, melyet hallomás szerint a gr. Bloome által át­hozott porosz ellenérvek teljességgel nem bír­hattak arra, hogy nézeteitől eltérjen s mely en­nélfogva elhatározá, hogy eddigi álláspontját fenntartja.­­ Ezen határozat szellemében van­nak, a „P. Lt.“ bécsi levelezője szerint, ez uta­sítások szerkesztve, a­ki hozzáteszi, miszerint azon szilárdság, mely kabinetünkben nyilvánul, lényegileg a magyar államférfiak befolyásának tulajdoníttatik. Majláth , gróf Eszterházy s gróf Haller egyhangúlag oda nyilatkoztak, miszerint Austriának a maga hatalmi állását Németor­szágban minden áron meg kell tartania. Ezen határozatról a bécsi centralista lapok méltány­­lattal szólnak, s az „O. D. P.” azon hiedelmet fejezi ki, miszerint az általános elismerésre fog találni. A bonyodalom jogpontjait a föntemlített bécsi levelező szerint a herczegségek fölötti ka­tonai fensőség s a souverain behelyezése képezi. Az elsőre nézve Austria soha sem fog abba be­leegyezni, hogy a herczegségek serege a porosz februári követelésekhez képest a porosz seregbe bekebleztessék; s másrészt szintoly határozottan tagadja meg az oldenburgi he­rczegnek s kíván­ja az augustenburgi herczegnek behelyezteté­­sét. Minden más pontra nézve könnyebb az en­gedés s így a kiegyezés; ama két pontra nézve azonban Austria teljességgel nem­ hisz enged­hetni. E kettőre nézve tehát, hogy kiegyezés és pedig a kérdést valóban megoldó kiegyezés jö­hessen létre, szükséges, hogy Poroszország ed­digi követeléseit megmásítsa. Vájjon a porosz kormány utolsó pereiben fel fogja-e az engedés kényszerűségét ismerni? Azon körülmény, hogy a porosz korona­ügyészek épen most készültek el a hűségi trónörökösödési kérdés iránti jelentésük­kel, melyben az augustenburgi hőnek minden öröklési jogát megtagadják, ez tanúsítni látszik, miszerint a porosz miniszer­elnök most az eldön­tés előtti perekben sem gondol az engedésre, sőt a király kedélyére számított erkölcsi támaszok­kal sánczolja magát körül. Ámde hát komoly szakítást kíván-e Bismark úr? Ezáltal sokkal súlyosabb felelősséget vonna magára, mintsem hogy még oly minden tekinteteben könnyen fölül­emelkedő politikusról is, mint milyennek őt is­merjük , föl lehetne azon kívánságot tenni. Mindenesetre kevesebb felelősséggel járna az, ha a dolgokat csupán elhurezálni i igyekezn­ék , ezért ebbeli szándéka valószínűbb is. A­mint most állnak a dolgok, úgy látszik, arra az egye­düli mód az, a herczegségekben a társkormány­zat iránt egy elfogadható egyezményhez jutni. Ez ugyan csak provisorium lenne, de a porosz miniszerelnök, úgy reméljük , inkább azt fogja lehetővé tenni, mint a szakítást koc­káztatni. Krassó vármegye magyar kir. főtárnok­mester­i excellentiájához intézett üdvözlő felirata: „Nagyraéltóságu báró! valóságos belső titkos tanács és kamarás, magyar kir. főtárnokmester ur! Folyó hó 23-dikáról 3648. szám alatt kelt kegyes elnöki rendelvényéből excellentiádnak legfelsőbb ki­­neveztetése és az országos főkormányszék ügyeinek vezetése átvételéről hivatalosan értesülve lévén, mély alázattal esedezünk, engedje meg excellentiád, hogy eme legfelsőbb kineveztetése, és az ország főzászlósai sorába történt annyira méltó felvétele alkalmától nagy­méltóságodat a legőszintébb öröm és legforróbb szeren­­csekivánatunkkal üdvözölhessük, óhajtva, hogy bölcs és magas kormányzata alatt az austriai birodalom és Magyarország között fenforgó kérdések megoldásával, minek szent­ István koronájának népei oly édes re­ménynyel néznek eléje, hazánk történelmi lapjain egy bekövetkezendő boldogabb uj korszak vegye kezdetét. Legyen az egek teljes áldása excellentiád minden ha­­zafius működésein, hogy teljesülve szemlélhesse mélyen érző nemes szivének hő kivánatit, drága hazánk uj felvirágzását és boldogságát. Éljen nagyméltóságod bol­dogul és sokáig, áldatva a magyar korona országai kü­lönféle vallásu és nyelvű lakosai által, kik valamint imádott legjobb földi Fejedelmünk és az édes közös hazáért lángoló szeretetben, úgy magas hazafiui eré­nyekben oly tündöklő mélyen tisztelt személyisége iránti határtalan bizalomban és tiszteletben vetél­kednek. Kik egyébiránt magas kegyeibe mély tiszteletű hódolattal ajánlottak maradunk. Lugoson, 1865. évi julius 31-én. Nagyméltóságodnak alázatos szolgái Krassómegye tisztigyülése.“ Napi újdonságok. — A cs. kir. Apostoli Felsége folyó hó 5-ről kelt legfelsőbb kéziratával, mint bizto­san értesülünk, megadni méltóztatott, hogy az országgyűlési tanácskozások tartását* Pesten vagy valamely helyiség kellőleg átidomíttassék, vagy e czélra egészen új, de ideiglenes helyisé­gek építésére nézve részletes tervek s költség­­vetések készíttessenek , s azok legfelsőbb jóvá­hagyás végett Ő Felsége elé terjesztessenek; a szükséges építkezési költségek pedig addig is, míg azoknak az országos alapokból leendő megtérítése alkotmányos úton kieszközölhető lesz, egyelőre s előlegesen a budai várépítési alapból — a kimutatandó szükséglethez ké­pest — utalványoztassanak. Mint halljuk, kir. főtárnokmester ő excellentiája czélszerűnek látta, ezen sürgős és több tekintetbeni megfontolást igénylő ügyet bizottmányi tanácskozás tárgyává tenni, s a már holnap (9-kén déli 12 órakor) tartandó bizott­mányi tanácskozásbani részvétre Ürményi József, gróf Szapáry Antal, báró Orczy Béla, Klauzál Gábor, Csengeri Antal és Hol­lán Ernő urakat, továbbá Di­scher és Ybl építészeket, Lie­dem­a­nn Emil orsz. építészeti igazgatót, Pest városa főpolgármesterét és főmérnökét meghívni méltóztatott. 4+: Császárné ő Felségének kissingeni mulatója mindeddig a legkívánatosabb eredményeket mutatja fel ő Felsége egésségi állapotát illetőleg. Az eddigi ren­delkezések szerint Ő Felségének visszatérése Ischlbe f. hó 12-kére várható. * B. Sennyey tárnok ő exója tegnapelőtt Bécsből visszaérkezett. — Eperjes szabad kir. város közönsége folyó évi julius 13-án tartott közgyűlésében a polgármes­ter indítványára nagyméltóságu csik-szent-királyi és krasznahorkai gróf A­n­d­r­á­s­s­y Györgyöt, Sárosmegye főispánját és nagyméltóságu szent-imrei Károlyi László volt al-kanczellár urakat a Kassától Eperjesig kiépítendő vaspálya-szárnyvonal tárgyában kitüntetett buzgó részvét s erélyes közbenjárásuk hálás elismeré­séül díszpolgárokká nevezte ki. — Ő méltósága P­e i 11 e r Antal József váczi püspök úr által a süket­némák itteni intézete növen­dékeinek a folyó hó I-jén tartatott vizsgálat alkalmával uzsonnára ajándékozott 20 forintért hálás köszönetét nyilvánítja az intézet igazgatója. Szilágyi Sándor szorgalmas történetírónk — mint a „B. H.“ tudósít­ó jelenleg Bécsben mulat, honnan a külföldre, jelesen Olaszországba szándékozik utazni. 4£ A bécsi egyetem 500 éves örömünne­pén Purgstaller József ismert bölcsészünk vá­lasztatott meg a bölcsészeti kar tiszteletbeli tagjává. rr. Az életbiztosítás Il-dik főosztályának f. évi július havi kimutatása : Biztosíttatott 140 db halál esetben fizetendő köt­vény által 269,710 ft; biztosíttatott 105 db életben fize­tendő kötvény által 97,033, ezüstben 1500 ft, összesen 368,243 frt.­­ Az „első magyar általános biztosító társaság“ életbiztosítási osztályában a biztosításnak egy új neme nyer legközelebb alkalmazást, a­melynek czélja: n­e­v­e­­lési pénzt biztosítni gyermekeknek. A nevelési pénz a szerződő atya halálától kezdve, a kiskorú gyer­mek gyámja kezéhez szolgáltatik negyedévi részletek­ben mindaddig, míg a gyermek a 20-dik vagy 24-dik körévét elérte. így például : a 45 éves atya tíz éves gyermekének 100 ft nevelési pénzt biztosíthat évi 6 ft 87 kr díjjal. Ha a szerződő atya elhalna, mielőtt a gyermek 20 éves lett, a gyermek évenként 100 ft neve­lési pénzben fog részesülni. Ha a nevelési pénz a gyer­mek 24-dik évéig lenne fizetendő, úgy a jelen esetben az évi díj minden biztosítandó 100 ft után 9 ft 75 krt tenne. Mint látni, ezen új (XV-es jelölt) táblázat segít­ségével az atya csekély költséggel biztosíthatja gyer­mekének jövőjét, a­melyet bizonyára csak a nevelés alapít meg. Az új táblázat, mint értesülünk, jelenleg külde­tik szét a társaság ügynökeinek a kellő utasítással és felvilágosítással. 4£ A „Pannónia” viszontbiztosító társulat legközelebbi bizottmányi ülésében felolvasott igazga­tósági jelentések szerint a múlt félév jutalékbevételei 42,000 fttal többre rúgtak, mint az 1864-ik év első fe­lében , míg a bejelentett károk összege csekélyebb.­­ Ha már az is tekintetbe vétetik, hogy az 1865-ki jutalékátvitel 28,000 fttal többet tesz mint az 1864-ki, úgy a társulat ez évi üzleti eredménye rendkívül ked­vezőnek nevezhető. 44. Az ó-budai hajógyár igazgatójának, Schröll József lovagnak, „a legközelebbi ó-budai tűzvészek alkalmakor tanúsított, élete veszélyeztetésé­vel tett szolgálatok, továbbá az alatta lévő legénység ré­­széről­ segély, s tűzoltókészletek odarendelése követ­keztében , mely által a lakosság a még nagyobb sze­rencsétlenségtől megmentetett­, egy a legmegtisztelőbb kifejezésekben szerkesztett köszönő-irat küldetett a ta­nács által, s hasonló köszönet a hajógyár segélyt nyúj­tó személyzete irányában is kifejeztetett a hatóság ré­széről. 44. Az 53 kőbányai parktelek szombaton tartott árverelésén azoknak fele legtöbbnyire kedvezően s a becsáron fölül adatott el. Miután ez alkalommal csak a kevésbbé értékes parcellák kerültek eladásra, ez okon az értékesebb parcellák árverelése a következő keddre tűzetett ki. Ezen telekrészek parcellálására vonatkozólag több vevő részéről megjegyeztetett, hogy a tervezett utak a térszínelési tervben csak 5 öl szé­lességre hagyattak meg, mely ter­mék a jövőnek egy­­átalában meg nem felelők, mivel a vételek egyátalában azon föltétellel történtek , hogy idővel ott házakat le­hessen építeni. Azért kívánatos volna, ha már most is kényelmesebb, legalább 8 öl szélességű utczák indítvá­­nyoztatnának. 4. A szegedi kegyes tanítórendi gymnasium 1. évi értesítőjéből közöljük a következő érdekes adato­kat . Működött a 8 osztályban 12 rendes és 4 rendkí­vüli tanár. Az ifjúság statistikai kimutatása követ­kező : Vallási tekintetben volt a 8 osztályban 524 r. kath­. 62 gör. kel. 3 ágost. 2 h­elv. hitvallású, 87 héber, összesen 687 tanuló; nemzetiségi tekintetben 459 ma­gyar, 62 német, 51 szerb, 10 román, 5 szláv, 4 horvát, magyar-héber 79, német-héber 8. A Vilj­ik oszt. növen­dékeinek száma volt 62, érettségi vizsgálatra jelentke­zett 58, visszalépett 1, megbukott 5, érettnek nyilvánít­tatott kitüntetéssel 7, egyszerűen 45. 41. A pesti r. kath. királyi főgymnasium jelen évi tudósítása a következő adatokat mutatja: Műkö­dött 13 tanár 8 osztályban, az ifjúság összes száma volt 441, ezek közül a VIII-ik oszt. 35 — VII. osztb. 48—VI osztb. 54—V-osztb. 52—IV­ osztb. 57—III. osztb. 54 — 11. osztb. 64—I osztb. 74-en nyertek oktatást. Rendkívüli tantárgyal taníttatott a műének, gyorsirá­­szat, franczia, angol, olasz nyelv és szépírás. Az idei érettségi vizsgálatra a 8-ik osztálybeli tanulók közül 25-en és vidékről 4-en jelentkeztek. A helybeliek kö­zül 22 en, a vidékiek közül 2-en nyilváníttattak éret­teknek. 41. A kecskeméti reform, főiskolának ez idei tudósítvá­nyából a következő érdekes adatokat közölhetjük : A tanári kar áll 16 tagból, a tanulók száma vallás, nemzetiség és osztály­zat szerint ez : a gymnasium I—VI. osztályában s a bölcsészeti s jogi tanfolyam I—III. évében volt összesen 399 tanuló. Ezek közül 297 helv., 20 ágost., 13 r. kath. 2 gör. kath. hitv., 31 gör. keleti, 39 mózsás vallású. A mi a nemzetiséget illeti, volt : 375 magyar, 19 szerb, 4 oláh, 1 orosz. Az osztályzat következő adatokat tüntet föl: Kitűnő 93, 1-ser. 196, 2-odr. 77. Vizsgálatot nem tett 33. A főiskola évi szükségletét fedező alap pénzereje 11,217 ft 46 kr, az ösztöndij-alap összege 5,949 ft, mely összeg évi kamata 356 ft 94 kr, ehhez járul a nz. alsó-baranya-bácsi e. megye ösztöndijadománya 31 ft és igy összesen 387 ft 94 kr, ezek évenkinti gyarapítására szol­gáló bevételek következők : könyvtártőke 1,190 ft 70 kr éri kamata 71 ft 45 kr, tandíj 300 ft, összesen 371 ft 45 kr. A könyvtár a múlt 186-­ évben 10,788 darab könyv, 23 kötet átlasz, 79 db fali földabrosz, 6 ég- és földtekéből állott, szapo­rodott ez idén 44 darabbal. Az ifjúság könyvtárában volt a múlt tanév végén 1,086 kötet, jelenleg van 1,143 kötet. A főiskolai tápintézet adakozások útján begyült pénzalapja 324 ft 77 kr. 41.A Monthyon erkölcs-jutalmi dijak a fran­czia akadémiában f. hó 3-kán osztattak ki ünnepélye­sen. Egy 3000 frankos dijat egy tanítónő nyert el; egy 2000 frk dij, 8 érem egyenkint 1000 s 15 egyen­ként 500 frk értékű is jön kiosztva s több irodalmi ju­talomtétel. St. B­e­u­v­e, mint az akadémia ez idősze­rinti titoknoka, tette meg a jutalomkiosztás felöli je­lentést. — Vasárnap éjjel a fel-dunasoron fekvő 50. sz. épületfaraktár (Lord­ur tulajdona) tűz martaléka lett. A láng a 49. számú raktárba is belekapott. Még tegnap déli 12 órakor se volt a zsarátnak eloltva. A P. B. a kárt 70,000 írtra teszi. A segélyintézkedések erélyesek voltak. Különösen a cs. k. katonaságot illeti a tettleges segélyben méltó dicséret. * A zenede nagy ünnepének programmja, mint látszik, hosszú vajúdás után alakot nyert, ha vég­érvényesen még talán megállapítva nincs is. A „P. L.“ a nagyboldogasszony ünnepén, f. hó 15-kén kezdetét vevő ünnepélyre nézve a következő programmot véli kö­zölhetőnek . 1 5-kén a belv. plébániában templomi adtus nyitja meg az egészet. Estve 7 órakor a nagy redout­­teremben Liszt szt. Erzsébet oratóriuma s Erkel „Dózsa György “éböl a hymnus tetemesen nagyobbitott zene- és énekkarokkal fognak előadatni. 17-kén d. e. 10 órakor ugyanott menend végbe a díszhangverseny kö­vetkező műsorozattan 1. szakasz: 1) Ünnepi nyitány, sajátlag ez alka­lomra írva Volkmann Róbert által. 2) Énekdarab (Még nincs megállapítva). 3) Re­ményi hegedűversenye. 4) Alleluja Liszttől, Lapszemle. A „Pesti Napló“-ban gr. Andrássy Gyula a lajthántuli szabadelvűekhez fordul, s ezek bizalmat­lanságát az uj kormány iránt s aggodalmait a jövőre nézve többek közt következőkben igyekszik eloszlatni: „Ha a lajthán­tuli szabadelvű párt — u. m. — nem azért vonta meg a kormánytól bizalmát, hogy ugyanazon, vagy csak kevéssé módosított elvek mellett kormányra kerüljön, hanem azért, mert a jogtalan, és — mi még nagyobb hiba a po­litikában — a lehetetlen hódítási kísérletek helyett kí­vánta a kibékülést a birodalom másik felével; mert a nagyhangzatú formának elébe tette a való­sítható lényeget, a tarthatatlan maniritálésnak az állan­dó kibékülést, mert átlátta, hogy e mellett seregreductio és nagyhatalmi állás egyszerre, — e nélkül a kettő között egy sem lehet — és ebben nem szabad kételkednünk — akkor mit jelentsen a bizalmatlanság azon neme, mely a februáriusi férfiak bukását követte ? De talán attól tartanak némelyek, hogy az új kor­mány, inkább támaszkodhatván ezentúl Magyarország­ra , meg fogja szüntetni a birodalom másik felének al­kotmányos működését , mint ez velünk történt 1861-ben?

Next