Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-26 / 246. szám
246.82. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győr Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a d. kir. postahivatal melletti sarokhiz). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. _________ SÜRGÖNY. MafAn.hirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 1 kr., kétszeri hirdetésért T kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnái Frankfurtban és Hamburg-Altenában Baasenstein és Voller; Hamburgban Tttrkheim Jakab ; Lipcsében Rogier B., Illgen és Fort urak. Buda-Pest, Csütörtök, October 26.1865. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házból hordva. Égés* évre ■ ■ . • . W frt. Égés* évre .... 18 frt. — kr. Félévre •••••• 10 e Félévre 9 9 . Negyedévre . • • • • 8 . Negyedévre ■ ■ • ■ 4 a 10 . —BB—8.——— ————— MI HIVATALOS RÉSZ. Törvény 1865. October 18-ról, a pálinka-adóztatás jövőbeli módjára vonatkozólag; érvényes mindazon országokra s országrészekre, melyekben a pálinka-adóztatás a termelés után történik. 1865. sept. 20-ról kelt nyiltparancsomra vonatkozólag rendelem, a mint következik : 1. sz. A fogyasztási adó behajtása, égetett szeszes folyadékoktól, 1866. febr. 1-től kezdve csupán egyezkedés (általánositás) útján fog történni. Ezen nappal az 1862. jul. 9-ki törvény (birod. törv. 1. 45. sz.), minden arra vonatkozó szabálylyal, hatályon kívül fog lépni. 2. sz. Nagyobb, azaz mindazon pálinkafőző-házaknál, melyek legalább 30 australió össztérfogatú, a czefre megforrására szánt edényekkel bírnak, az egyezkedés, vagy adó általánosítás az évi égetési időszak tartamára történik. Oly pálinkafőzdéknél, melyek az egész éven át szakadatlanul üzletben vannak, az egyezkedés minden hat hónapban megnyittathatik, s e szerint az üzlet-terjedelem megváltoztattathatik. 3. sz. Ezen pálinka-égetéseknél az egyezkedés azok termelési képessége szerint történik, mely amaz edények összes létező térfogatának harmadrésze szerint, melyek arra rendeltetnék, hogy bennük menjen végbe a pálinka-készitésre megkivántató erjedés, a.austr. akókban — itt egy akó töredékrészei egész akókul vétetvén — fejezendő ki, s a pénzügyi hatóság által akkép nyomozandó ki, hogy az alkoholometer-skálának 6- fokú alkohol-nyereménye vétessék föl, ezen térfogat minden akójától, az égetési időszak minden hónapnapjára. Ezen műveleti képességet, s e szerint az említett erjedési edények térfogatát az egész égetési időszak alatt, s egész éven át üzlet alatt lévő pálinkafőzdéknél 6 hónap alatt, nem szabad megváltoztatni. 4. Cz. Az üzletet havonkint, legkésőbb 3 nappal az illető hónap kezdete előtt, ezen, az égetési időszak tartamára megállapított művelet-képesség alapján, be kell jelenteni, az attól eső adó-általány-összeg kijelölése mellett. 5. Cz. A havonkint járó adó-általány kimérésének : a) azon illető hónapjai számának, melyben a pálinkafőzés eszközöltetik, b) a naponkinti művelet-képességgel , mely a 3. czikkbe kijelölt alapok szerint kinyomozandó, és c) az 5 ujkrra leszállított adó-illetékkel, s a minden alkohol-foktól ahhozi rendkívüli pótlékkal sokszorozása által kell történni. Csupán azon esetben, midőn az üzleti időszak kezdetén, a pálinkafőzés üzlete nem a hónap első napjával kezdődött, vagy annak végén nem a hónap utolsó napjával záratik be, az adóaltalányt ezen két hónapra csak azon mérv szerint kell kiszámitni s lefizetni, mely ezen két hónapnak az üzletre szánt napjaira esik. G. Cz. Az ily pálinka-főzdék tulajdonosai kötelesek, legkésőbb hat héttel az üzlet megkezdése előtt, — kivételesen pedig a folyó égetési időszakra legkésőbb 1865. nov. 30-ig — a pénzügyi hatóságnak az üzlethez tartozó helyiségek pontos leírását nyújtani át, s ugyanekkor minden, a termelési helyen lévő, s a termelési üzletre alkalmas készüléket s szerszámot, különösen kádakat, hűtőkádakat, üstöket (lombikokat) stb., köbtartalmuk pontos kijelölése mellett, két példányban írásban bejelenteni. Ezen leírásos jelentésnek egyik példányát — a történt átnyújtás hivatalos megerősítésével ellátva — a pálinkafőzési vállalkozónak annak födözése végett vissza kell szolgáltatni. A pénzügyi hatóság eziránt hivatalos vizsgálatot, s a nevezett mű készülékek s szerszámok fölmérését s kijelölését eszközlendi, s azok eredménye fölött egy, a vállalkozó által együtt aláirandó jegyzőkönyv fölvételét rendelendi el. Ezen leírás a legközelebbi egyezkedési időszakra is érvénynyel bír, hacsak ez utóbbit illetőleg változtatás nem szándékoltatik. Ha a pálinkafőzési rendezés ily változtatásának kell beállnia, azt legkésőbb 14 nappal, a legközelebbi égetési időszak előtt, a megkívántató hivatalos cselekmények végett, a pénzügyi hatóságnak be kell jelenteni. Minden egyezkedési tartam alatt az edények kinyomozott álladéka, számos térfogatábani változtatások eszközlése tiltva van. 1. Cz. A pálinka-főzési üzletnek bármily okból történő megszorítása vagy csökkentése, az adó-általánositás alapjául szolgáló terjedelmen alul, — semmi igényt sem nyújt az adó álalány-észlet elengedése, vagy mérséklésére. Azonban az üzletnek történetes előre nem látott akadályok által okozott oly megháboritásait, melyek annak 48 óránál tovább tartó teljes félbeszakasztását vonják maguk után, — constatkrozás czéljából tüstént a legközelebbi pénzügyi kőszegnél. Írásban, két példányban be kell jelenteni. A bejelentésnek a hivatalos megerősítéssel ellátni egyik példányát a pálinkafőzde részére, fedezete végett vissza kell szolgáltatni, s az adóáltalány, a pálinka főzési üzlet szünetelésének tartamára, a constatirozás időpontjától kezdve, megtéríttetik, illetőleg leszámíttatik. Azonban a termelési anyagok hiánya nem ismertetik el történetes, előre nem látott üzleti akadályul. & Cz. A havi adó általány azon percben jár le, midőn a szabályszerű bejelentés átnyújtatik, s azon pálinka-főzési vállalkozók által, kik biztosítékot nem ittek le, egy tárcza átvétele mellett, tüstént lefizetendő. Azon pálinka-főzési vállalkozóknak, kik, az eddigi szabályokhoz képest elegendő biztosítékot tettek le, az adó általány lefizetése legkésőbb 6 hónapig — a lejárati határidő után — megengedtetik. Ha egy lejárt részletfizetés ezen időköz letelte előtt teljesen ki nem egyenlíttetik, az ama szabályokban ily esetekre kiszabott következmények fognak beállani. 9. sz. 1866. febr. 1-től kezdve, a 2. czikkben említett pálinka-főzdék által az üzlet csak akkor kezdethetik meg, vagy folytattathatik, ha a pálinka-főzde a műveletképesség kimérése iránti hivatalos elintézésnek, s az illető havi részlet iránti fizetési, vagy biztosítási kárczának birtokában van. Ezen rendelet áthágása jövedék-csonkítás gyanánt büntetendő, s a büntetés a pálinka-főzési vállalkozó ellen azon összeg tizszerezetével mérendő ki, melylyel az adóáltalányt azon hónapra kell kiszámitni, melyben az áthágás történt. Azon határidő leteltével, melyre — az átnyújtott bejelentés alapján — a havi adó általány befizettetett vagy kiszabatott, az itt kiszabott büntetés alatt a további égetési üzletet meg kell szüntetni, s a történt bejelentés folytán, a pénzügyi hatóság által kijelölt közsog által az égetési készüléknek annyira használhatlanná kell tétetnie, hogy annak égetett szeszes folyadékok termelésével alkalmazása ne történhessék meg. 10. sz. Ha a 6. czikkben a pénzügyi hatóság számára fönntartott hivatalos cselekmény még nem lenne végrehajtva azon időpontig, midőn a vállalkozó az üzletet megkezdeni szándékozik, ez utóbbi, a 9. czikkben kiszabott feltételek teljesítése után nem gátoltatik, saját felelőssége mellett az üzletet megkezdeni. Ha azonban az utólagosan eszközlött hivatalos eljárásnál az átnyújtott írásbeli bejelentésben lényeges valótlanság fedöztetnék föl, név szerint oly adatokban, melyek a műveleti képesség kimérésére befolyással bírnak, s az ily valótlanság jövedék-megröviditésnek tekintendő, s a pálinka-főzési vállalkozó a 9. czikkben kiszabott büntetéssel fenyitendő. Az utólagosan végrehajtott hivatalos eljárásnál fölfedezött más valótlanságok, mint szabálytalanságok, 20—100 ftnyi büntetéssel fenyitendők. H. Cz. Továbbá jövedék-megröviditésnek tekintetik a nyersanyagok minden forás megszületése, s a czefrének a bejelentetteken s hivatalosan kijelöten kivül minden más forrási edényekbeni elhelyezése, s ezért a pálinka-főzési vállalkozó, a bejelentetlenül alkalmazott vagy elkészített czefrének minden alsó-austriai akójától 100 ftnyi büntetéssel fenyitendő. 12. sz. A jelen törvényben kiszbott pénzbüntetéseket, melyek fizetési képtelenség esetében — a fennálló törvények értelmében — megfelelő fgsági büntetésre alakítandók, soha sem szabad a megállapított legcsekélyebb e-ödeten alul enyhütni; különösen akkor sem, ha a vádlott kérelme folytán, a törvényszerű eljárás végrehajása abban hagyatik. 13. Cz. Minden egyéb pálinka-fözdénél, különösen azoknál, melyek a czefre kiforrására rendetetett oly edényekkel bírnak, miknek összes térfogata nem ér föl 30 a.australióval, az egyezkedésnek vagy adó-általánositásnak egy egész év idejére, még pedig az egyik év sept. 1-től a következő évi aug. 31-ig kell történnie. Az oly pálinka-főzdéket illetőleg, melyek ezen időköz alatt a pálinka-termelést folytatni szándékoznák, az egész évi adó átalány — a legutóbbi 5 év alatti adófizetésük középszámítása szerint — 10 perczent levonásával méretik ki. 14. Cz. Kisebb pálinka-főzdék, s általában egyéb égetési üstök birtokosai, kötelesek, égetési üstjeik birtokát azon hely elöljáróságánál, a hol ez utóbbiak őriztetnek, legfölbb 1866. jan. 31-ig írásbeli bizonyítvány mellett bejelenti. Az ily égetési üstök későbbi megszerzéseit legfelebb 4 hét alatt — a megszerzés napjától számítva — szintén be kell jelenteni. Ily bizonyítvány hiányában a birtokos 20 főnyi pénzbüntetés alá esik, minden be nem jelentett üsttől, vagy fizetés-nem-képesség esetében megfelelő fogsági büntetés alá. 15. sz. A 13. czikkben kijelölt kisebb pálinkafőzdékért az egész évi adó általányészletet 12 egyenlő havi részletben, — minden hó első napján — vagy ha ez vasár- vagy ünnepnap lenne, a legközelebbi hétköznapon, egy adónyugta átvétele mellett, előre be kell fizetni. Ha a birtokos az égetési üzletet csak később akarná megkezdeni azon évi időszak folytában, melyre az adóáltalny kinyomozandó, ez csak azon föltétel alatt engedtetik meg neki, ha tlőbb az egész évi adóáltalánynak amaz évi időszaknak már lefolyt részére eső öszletét, s a további havi részleteket tüstént lefizeti. 16. sz. A kisebb pálinka-főzdék birtokosai közül, kiknek a 14. czikk értelmében beszolgáltatott bejelentései a helységi elöljáróság által a pénzügyi hatósággal írásban közlendők, azoknak, kik a kijelölt évi időszak folytában a plinka-termelést folytatni szándékoznak, erről legkésőbb minden év jul. 1 ig, s kivételesen az 1865. évre legkésőbb 1865. nov. 30-ig, az egész évi adó-általány kimérése végett, a pénzügy-kerületi hatóságnál (illetőleg a pénzügyi felügyelőnél) jelentést kell tenniök. Az e tárgybani elintézés, s a befizetett lejárt általánrészlet fölötti nyugta átvétele előtt — a 9. czikkben megszabott pénzbímetés alatt, s fizetés-nem-képesség esetében, megfelelő jogsági büntetés alatt — a pálinka-termelést nem szabad megkezdeni, vagy folytatni. Mindazon pálinka-főzeléknél, melyek az üzletet kellő időben nem jelentik be, — a főző-üstöket alkalmas módon, hivatalosan használhatlanokká kell tenni. 17. sz. Oly zárt városokban- pálinka-főzdékre, hol a fogyasztási adó behajtása bérbe van adva, mig a jelen bérlet tart, a jelen törvény rendeleteiből csupán az adótételnek az 5. cz. c) betű alatt foglalt mérséklése talál alkalmazásra. Minden egyéb tekintetben, azokra nézve a jelenleg fönnálló törvényes szabályok egyelőre változatlan érvényben maradnak, hacsak már a bérleti szerződésekbe valamely feltétel nem vétetett volna föl, a jelen törvény alkalmazására vonatkozólag. 18. sz. Az égetett szeszes folyadékoknak a vámvonalon át kivitelénél minden alkoholométer-foktól, 12 Reaumur-hőmérséknél, az 5. czikkben meghatározott 5 ujkrnyi adóköszlet, a rendkívüli pótlékokkal együtt, visszatéríttetik. 19. Cz. Az eddigi szabályok által megadatott adómentesség, az öntermelési anyagokból saját házi szükségletre pálinka-termelést illetőleg, a megállapított határokon s feltételeken belül fönnmarad. 20. Cz. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Bécs, oct. 18-án, 1865. Ferencz József, s. k. Belredi s. k. Larisch s. k. Legfelsőbb rendeletre : Lovag Meyer Bernát s. k. Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. évi oct. 22-től kelt legfelsőbb határozatával, idősb báró Majthényi Lászlót Barsmegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Folyó évi September 22-kén 14.092. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelettel Trbus Ferencz oraviczai bányabiztossá neveztetett ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek: Mórhammer János a 26. sz. Mihály orosz nagyherczeg gyalogezred ezredese és a budai országos hadi parancsnokságnál törzskari főnök, csapatdandárnokká és ragusai várparancsnokká; baumbergi báró Bourguignon Szaniszló alezredes a törzskarnál, a lembergi országos hadiparancsnokságnál törzskari főnökké; Murgics György őrnagy a törzskarnál és a horvátországi bán és parancsnoki tábornok szárnyhadsegéde, a zárai országos hadiparancsnokságnál törzskari főnökké; Panz Győző, őrnagy a törzskarnál, a vasút-, gizhajózás- és távirdaügyi iroda főnökévé. Áthelyeztetett: Krause János őrnagy, az 1. sz. szertüzérségi parancsnokságtól * 18. számúhoz. Fölruháztatott: Philipovits Áron, első osztályú százados a nyugalmi létszámból, őrnagyi ranggal ad honores. Nyugdíjaztattak: alsó-szopori báró Nagy László, altábornagy és a theiesenstadti vár parancsnoka, saját kérelmére, jól kiérdemlett nyugalmi állapotba, táborszernagyi ranggal ad honores. floszt Ro e s gen Károly, vezérőrnagy és helyicsapat dandárnok, saját kérelmére, altábornagyi ranggal ad hon res; lovag Brudermann Rudolf, vezérőrnagy és csapat-dandárnok, saját kérelmére; warnheimi nemes Wiedemann Károly, az 56. sz. báró Gorizzutti gyalogezred ezredese és parancsnoka, saját kéremére, jól kiérdemlett nyugalmi állapotba, vezérőrnagyi ranggal ad honores ; Krenn Ferencz őrnagy a hadseregi létszámból, jelenleg szolgálati alkalmazásban a hadügyministeriumnál, — saját kérelmére, jól kiérdemlett nyugalmi állapotba, alezredesi ranggal ad honores, bucabrani lovag Borota Simon, I. oszt. százados és czettini várparancsnok, őrnagyi ranggal ad honores. A forgalomban lévő váltópénzek állása. Az 1865. September végén forgalomban lévő váltópénzek egész összege 2,516,920 ftból állott. Bécs, oct. 23-án 1865. A cs. k. pénzügyministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Helyreigazítások. A „Gen. Corr.“ ma három helyreigazító közleményt hoz, melyek igy szólnak : ' „A mai „Presse” egy pesti távirata jelentést tartalmaz azon nagy fontosságú határozatokról, melyek a miniszertanács uolsó ülésében állítólagosan hozattak. Föltéve, hogy az e táviratban érintett nagy fontosságú kérdések valóban a tegnap megártott miniszertanács értekezletének tárgyai voltak, a kormányügyek jelen vezetői által e termetben ismételve adott próbák után mégis alig hihet, miszerint az e felett hozott határozatok híre már ugyanaz nap annyira elterjedt, hogy Pestről már tegnap visszaérkezhetett volna a „Presserhez. Eltekintve ettől, a leghatározottabban érthapjuk, miszerint az egész közlemény teljesen alaptalan, s enné fogva az ahhoz csatolt következtetések is merőben helytelenek. Mi különösen az érintett táviratban felhozott azon megjegyzést illeti, hogy a jelentett, de miként már felül mondatott, valóságban nem létező határozatok folytán Stroszmayer püspöknek a horvát kancelári tisztségre leendő meghívása is visszavonatott, melyhez, mivel a kormány szándékában fekszik, a „Presse“ még más helyen is szükségesnek találja ragaszkodni, hogy az említett lapot ismételve biztosíthatjuk, hogy e meghívás mérvadó közösen egyáltalán nem szolgált az értekezlet tárgyául.“ A napi sajtó újabb időkben ismételve foglalkozott a magyar udvari cancellárnak a magyarországi adóhátralékok behajtására vonatkozó köriratával, melyben állítólag az adóval hátralékban lévő egyének irányában a legnagyobb kímélet ajánltatik. E köriratban a magyarországi adóhátralékok június végéig hírszerint 18 millióra tétetnek. Hogy az e bbrből netalán folyó további következtetéseknek eleje vézessék, a „General-Correspondenz“ indíttatva érzi magát a szóban forgó hírt helyreigazítani, kijelentvén, hogy a magyar udvari cancellár kérdéses körirata nem létezik s igy a magyarországi adóhátralékok ez vagy amaz összege sem fordulhat elő; hogy továbbá egy octoberről kelt kibocsátványban bizonyára nem történt volna visszatérés a június havi adóhátralékokra, melyek egyébiránt, amennyiben emlékszünk , a pénzügyminiszernek a követek házában tett erre vonatkozó nyilatkozataiból különben is átalánosan ismeretesek, hanem ily rendelet, ha tettleg léteznék, csak későbbi időpontra vonatkozhatnék. A való a dologban az, hogy előfordult egyes panaszok következtében, a pénzügyministérium egyetértésben a magyar k. udvari kancelláriával, az illető pénzügyi hatóságokat utasította, hogy a valóban fizetésképtelen adóhátralékosok irányában minden lehető kímélettel járjanak el, s a katonai végrehajtás kényszer-rendszabályát csak ellenszegülő és fizetni képes egyének ellenében, s itt is csak előleges megintés után, foganatosítsák. Ezen, speciális esetek alkalmából kibocsátott rendeletekben magátólérthetőleg magyarországi adóhátraléknak összege nem fordulhatott elő. „A „Serbobran“ után az „Agr. Ztg.“ is közlötte, hogy a pesti hétszemélyes tábla szerb nemzetiségű tagjai panaszkodtak volna azon sértő mellőzés miatt, melyet a magyar udv. kanczellár M agáh úr részéről legközelebbi Pesten létekor tapasztaltak volna, a midőn ő excja a hétszemélyes tábla személyzeti körében a magyarok irányában a legbarátságosabban viselé magát s mindnyájával kezet szorított, mig a közöttük álló szerbeket egy tekintetre sem méltatá. Bárha azokra nézve, akiknek Majláth udvari kanczellár urat személyesen van szerencséjük ismerni, a fentebbi vád visszautasítása feleslegesnek tűnnék is ki, e mese irányában lehetlen mégis megjegyzés nélkül hagynunk, hogy Majláth udv. kanczellári exójának legközelebbi Pesten létekor sem a hétszemélyes táblát, sem ennek küldöttségét nem volt alkalma fogadni, ennélfogva módjában sem volt a magyarokkal barátságos kezet szorítani, vagy a szerbeket „tekintetre sem méltatni“, és így az egész történet a haszontalan mendemondák országába utasítandó vissza.“ Ugyan e tárgyban a „P. N.“ következő levél közlésére hivatott fel: „Tisztelt szerkesztőség! A „Pesti Napló“ mai számában közlött bécsi levél szerint Bécsben nagy feltűnést okozott azon hir, hogy a pesi hétszemélyes tábla szerb tagjai a trón zsámolyához járultak volna azon panaszszal, hogy őket a főkanczellár, Pesten lép alkalmával, midőn nála a septemvirek in corpore tisztelegtek, mellőzéssel személyesen megsértette volna. Alulirt ezen közleményt teljesen alaptalannak s valótlannak nyit iránta, azon hozzáadása, hogy hiteles tudomása szerint a septemvirek in corpore nem is tisztelegtek fökanczellár ur ő kegyelmességénél, sőt azok legnagyobb része alulírottal együtt a hír apókból csak akkor értesült ő exolájának Pesten tett megérkezéséről, a midőn az innen már ismét elutazott; miből önként következik, hogy a fentebbi hir való már annálfogva sem lehet, mert ha a közlött esemény megtörtént volna, a megsértetni állított más nem lehetett volna , mint alulírt, ki ez idő szerint egyedüli szerb születésű tagja a főm. magyar hétszemélyes táblának. Felkérvén a tisztelt szerkesztőséget jelen soraimnak mielőbbi közlésére,— teljes tisztelettel maradok a tisztelt szerkesztőségnek Pesten, oct. 24. 1865. alázatos szolgája: Popovics Márk, hatszemélynök.“ Választási mozgalmaink menetéről a „Gen. Corr.“ egy, mint mondja, nagyon figyelemreméltó pesti levelet hoz, mely a magyarországi választási mozgalmak menetére nézve telve van jó reményekkel. Különösen hangsúlyozza a dynastikus hűséget, mely a rendszerváltozás óta a maga régi tisztaságában féjult melegségben ébredt föl. E levél szerint nem tartatik az egész országban, semmi választási vagy bárminemű gyinés, melyben Ő Felsége neve akárhányszori emlittetéskor lelkesedéssel ne üdvözöltetnék; mi semmiesetre sem csupán az a fölötti örömnek kifejezése, hogy Magyarország most saját érdekei kielégittetésének nézhet eléje, — hanem azon őszinte, a nép minden rétegét áthatott hálás törekvésnek kifejezése, Ő Felsége hatalmi állását megszilárdítani, gyarapítani. Higy Magyarország dynasikus hűsége lesz azon híd, mely közvetve a monarchia birodalmi érdedekeinek megszilárdítására fog vezetni. Hogy különben Magyarország közvéleményében — így végzi a levél — a monarchia többi népével a közvetlen érintkezésre való hajlam szintén előkészül, ez mindenig előtt, kinek Magyarországot különböző időkben elfogulatlan szemmel megfigyelni alkalma volt, már azáltal is be van bizonyítva, hogy mily jelszavak, mint: „a monarchia nagyhatalmi állása“, „közös ügyek“, „lajtkántúli testvérnépek“ stb. épen jelszavakká s oly népszerűekké lehettek, mint milyenek mostanában. Ezek haladások Magyarország közszellemében, s ha meggondoljuk, hogy a tömegek, hogy a népek nem mozognak oly gyursan mint egyesek, úgy azok gyors haladások, melyeknek határozottsága s hordereje egyik országgyűléstől a másikig mindig meggyőzőben fog .Tejlidni