Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1865-10-26 / 246. szám

246.82. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten G­y­ő­r­­ Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a d­. kir. postahivatal melletti sarokhiz). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­­zőinktől fogadtatnak el. _________ SÜRGÖNY. MafAn.hirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 1 kr., kétszeri hir­detésért T kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hir­detéseket átvesznek a következő urak : Majnái Frankfurtban és Ham­­burg-Altenában Baasenstein és Voller; Hamburgban Tttrk­­heim Jakab ; Lipcsében Rogier B., Illgen és Fort urak. Buda-Pest, Csütörtök, October 26.1865. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házból hordva. Égés* évre ■ ■ . • . W frt. Égés* évre .... 18 frt. — kr. Félévre •••••• 10 e Félévre 9 9 . Negyedévre . • • • • 8 . Negyedévre ■ ■ • ■ 4 a 10 . —BB—8.——— ————— MI HIVATALOS RÉSZ. Törvény 1865. October 18-ról, a pálinka-adóztatás jövőbeli módjára vonatkozólag; érvényes mindazon országokra s országrészekre, melyekben a pálinka-adóztatás a termelés után történik. 1865. sept. 20-ról kelt nyiltparancsomra vonatko­zólag rendelem, a mint következik : 1. sz. A fogyasztási adó behajtása, égetett sze­szes folyadékoktól, 1866. febr. 1-től kezdve csupán egyezkedés (általán­ositás) útján fog történni. Ezen nappal az 1862. jul. 9-ki törvény (birod. törv. 1. 45. sz.), minden arra vonatkozó szabálylyal, ha­tályon kívül fog lépni. 2. sz. Nagyobb, azaz mindazon pálinkafőző-há­zaknál, melyek legalább 30 austr­­alió össz­térfogatú, a czefre megforrására szánt edényekkel bírnak, az egyez­kedés, vagy adó­ általán­osítás az évi égetési időszak tartamára történik. Oly pálinkafőzdéknél, melyek az egész éven át szakadatlanul üzletben vannak, az egyezkedés minden hat hónapban megnyittathatik, s e szerint az üzlet-terje­delem megváltoztattathatik. 3. sz. Ezen pálinka-égetéseknél az egyezkedés azok termelési képessége szerint történik, mely amaz edények összes létező térfogatának harmadrésze szerint, melyek arra rendeltetnék, hogy bennük menjen végbe a pálinka-készitésre megkivántató erjedés, a.­austr. akókban — itt egy akó töredékrészei egész akókul vé­tetvén — fejezendő ki, s a pénzügyi hatóság által ak­­kép nyomozandó ki, hogy az alkoholometer-skálának 6-­ fokú alkohol-nyereménye vétessék föl, ezen térfo­gat minden akójától, az égetési időszak minden hónap­­napjára. Ezen műveleti képességet, s e szerint az említett erjedési edények térfogatát az egész égetési időszak alatt, s egész éven át üzlet alatt lévő pálinka­főzdék­­nél 6 hónap alatt, nem szabad megváltoztatni. 4. Cz. Az üzletet havonkint, legkésőbb 3 nappal az illető hónap kezdete előtt, ezen, az égetési időszak tartamára megállapított művelet-képesség alapján, be kell jelenteni, az attól eső adó-általány-összeg kijelölése mellett. 5. Cz. A havonkint járó adó-általány kiméré­sének : a) azon illető hó­napjai számának, melyben a pálinkafőzés eszközöltetik, b) a naponkint­i művelet-képességgel , mely a 3. czikkb­e kijelölt alapok szerint kinyomozandó, és c) az 5 ujkrra leszállított adó-illetékkel, s a minden alkohol-foktól ahhozi rendkívüli pótlékkal sokszorozása által kell történni. Csupán azon esetben, midőn az üzleti időszak kezdetén, a pálinka­főzés üzlete nem a hónap első nap­jával kezdődött, vagy annak végén nem a hónap utolsó napjával záratik be,­­ az adó­altalányt ezen két hó­napra csak azon mérv szerint kell kiszámitni s lefi­zetni, mely ezen két hónapnak az üzletre szánt nap­jaira esik. G. Cz. Az ily pálinka-főzdék tulajdonosai kötele­sek, legkésőbb hat héttel az üzlet megkezdése előtt, — kivételesen pedig a folyó égetési időszakra legké­sőbb 1865. nov. 30-ig — a pénzügyi hatóságnak az üz­lethez tartozó helyiségek pontos leírását nyújtani át, s ugyanekkor minden, a termelési helyen lévő, s a terme­lési üzletre alkalmas készüléket s szerszámot, különö­sen kádakat, hűtő­kádakat, üstöket (lombikokat) stb., köb­tartalmuk pontos kijelölése mellett, két példányban írásban bejelenteni. Ezen leíráso­s jelentésnek egyik példányát — a történt átnyújtás hivatalos megerősítésével ellátva — a pálinka­főzési vállalkozónak annak födözése végett vissza kell szolgáltatni. A pénzügyi hatóság eziránt hivatalos vizsgálatot, s a nevezett mű­ készülékek s szerszámok fölmérését s kijelölését eszközlendi, s azok eredménye fölött egy, a vállalkozó által együtt­ aláirandó jegyzőkönyv fölvéte­lét rendelendi el. Ezen leírás a legközelebbi egyezkedési időszakra is érvénynyel bír, hacsak ez utóbbit illetőleg változta­tás nem szándékoltatik. Ha a pálinka­főzési rendezés ily változtatásának kell beállnia, azt legkésőbb 14 nappal, a legközelebbi égetési időszak előtt, a megkívántató hivatalos cselek­mények végett, a pénzügyi hatóságnak be kell je­lenteni. Minden egyezkedési tartam alatt az edények ki­nyomozott álladéka­, számo­­s térfogatábani változtatá­sok eszközlése tiltva van. 1. Cz. A pálinka-főzési üzletnek bármily okból történő megszorítása vagy csökkentése, a­z adó-általá­n­ositás alapjául szolgáló terjedelmen alul, — semmi igényt sem nyújt az adó­ álalány-észlet elengedése­, vagy mérséklésére. Azonban az üzletnek történetes előre­ nem­ látott akadályok által okozott oly megháboritásait, melyek annak 48­ óránál tovább tartó teljes félbeszakasztását vonják maguk után, — constatkrozás czéljából tüstént a legközelebbi pénzügyi kőszegnél. Írásban, két pél­dányban be kell jelenteni. A bejelentésnek a hivatalos megerősítéssel ellá­tni egyik példányát a pálinka­főzde részére, fedezete végett vissza kell szolgáltatni, s az adó­általány, a pá­linka főzési üzlet szünetelésének tartamára, a consta­­tirozás időpontjától kezdve, megtéríttetik, illetőleg le­­számíttatik. Azonban a termelési anyagok hiánya nem ismer­tetik el történetes, előre­ nem­ látott üzleti akadályul. & Cz. A havi adó­ általány azon perc­ben jár le, midőn a szabályszerű bejelentés átnyújtatik, s azon pálinka-főzési vállalkozók által­, kik biztosítékot nem ittek le, egy tárcza átvétele mellett, tüstént lefize­tendő. Azon pálinka-főzési vállalkozóknak, kik, az ed­digi szabályokhoz képest elegendő biztosítékot tettek le, az adó­ általány lefizetése legkésőbb 6 hónapig — a lejárati határidő után — megengedtetik. Ha egy lejárt részlet­fizetés ezen időköz letelte előtt teljesen ki nem egyenlíttetik, az ama szabályok­ban ily esetekre kiszabott következmények fognak be­­állani. 9. sz. 1866. febr. 1-től kezdve, a 2. czikkben em­lített pálinka-főzdék által az üzlet csak akkor kezdet­hetik meg, vagy folytattathatik, ha a pálinka-főzde a mű­velet­képesség kimérése iránti hivatalos elintézésnek, s az illető havi részlet iránti fizetési, vagy biztosítási kár­­czának birtokában van. Ezen rendelet áthágása jövedék-csonkítás gya­nánt büntetendő, s a büntetés a pálinka-főzési vál­lalkozó ellen azon összeg tizszerezetével mérendő ki, melylyel az adó­általányt azon hónapra kell kiszámitni, melyben az áthágás történt. Azon határidő leteltével, melyre — az átnyújtott bejelentés alapján — a havi adó általány befizettetett vagy kiszabatott­, az itt kiszabott büntetés alatt a to­vábbi égetési üzletet meg kell szüntetni, s a történt be­jelentés folytán, a pénzügyi hatóság által kijelölt köz­­sog által az égetési készüléknek annyira használhat­­lanná kell tétetnie, hogy annak égetett szeszes folya­dékok termelésével alkalmazása ne történhessék meg. 10. sz. Ha a 6. czikkben a pénzügyi hatóság számára fönntartott hivatalos cselekmény még nem lenne végrehajtva azon időpontig, midőn a vállalkozó az üzletet megkezdeni szándékozik, ez utóbbi, a 9. czikkben kiszabott feltételek teljesítése után nem gá­­toltatik, saját felelőssége mellett az üzletet megkezdeni. Ha azonban az utólagosan eszközlött hivatalos eljárásnál az átnyújtott írásbeli bejelentésben lényeges valótlanság fedöztetnék föl, név szerint oly adatokban, melyek a műveleti képesség kimérésére befolyással bírnak, s az ily valótlanság jövedék-megröviditésnek tekintendő, s a pálinka-főzési vállalkozó a 9. czikk­ben kiszabott büntetéssel fenyitendő. Az utólagosan végrehajtott hivatalos eljárásnál fölfedezött más valótlanságok, mint szabálytalanságok, 20—100 ftnyi büntetéssel fenyitendők. H. Cz. Továbbá jövedék-megröviditésnek tekin­tetik a nyers­anyagok minden fo­rás megszületése, s a czefrének a bejelentetteken s hivatalosan kijel­öt­­en kivül minden más forrási edényekbeni elhelyezése, s ezért a pálinka-főzési vállalkozó, a bejelentetlenül al­kalmazott vagy elkészített czefrének minden alsó-aus­­triai akójától 100 ftnyi büntetéssel fenyitendő. 12. sz. A jelen törvényben kisz­bott pénzbünte­téseket, melyek fizetési képtelenség esetében — a fenn­álló törvények értelmében — megfelelő f­gsági bünte­tésre­­ alakítandók, soha sem szabad a megállapított legcsekélyebb e-ödeten alul enyhütni; különösen akkor sem, ha a vádlott kérelme folytán, a törvényszerű eljá­rás végrehaj­ása abban hagyatik. 13. Cz. Minden egyéb pálinka-fözdénél, különö­sen azoknál, melyek a czefre kiforrására rende­tetett oly edényekkel bírnak, miknek összes térfogata nem ér föl 30 a.­austr­­alióval, az egyezkedésnek vagy adó-ál­­talán­ositásnak egy egész év idejére, még pedig az egyik év sept. 1-től a következő évi aug. 31-ig kell történnie. Az oly pálinka-főzdéket illetőleg, melyek ezen időköz alatt a pálinka-termelést folytatni szándékoznák, az egész évi adó­ á­talány — a legutóbbi 5 év alatti adó­fizetésük középszámítása szerint — 10 perczent levo­násával méretik ki. 14. Cz. Kisebb pálinka-főzdék, s által­ában egyéb égetési üstök birtokosai, kötelesek, égetési üstjeik bir­tokát azon hely elöljáróságánál, a hol ez utóbbiak őriz­tetnek, legföl­bb 1866. jan. 31-ig írásbeli bizonyítvány mellett bejelent­­i. Az ily égetési üstök későbbi megszerzéseit leg­­felebb 4 hét alatt — a megszerzés napjától számítva — szintén be kell jelenteni. Ily bizonyítvány hiányában a birtokos 20 főnyi pénzbüntetés alá esik, minden be nem jelentett üsttől, vagy fizetés-nem-képesség esetében megfelelő fogsági büntetés alá. 15. sz. A 13. czikkben kijelölt kisebb pálinka­­főzdékért az egész évi adó­ általány­észletet 12 egyenlő havi részletben, — minden hó első napján — vagy ha ez vasár- vagy ünnepnap lenne, a legközelebbi hétköz­napon, egy adónyugta átvétele mellett, előre be kell fizetni. Ha a birtokos az égetési üzletet csak később akarná megkezdeni azon évi időszak folytában, melyre az adó­álta­lny kinyomozan­dó, ez csak azon föltétel alatt engedtetik meg neki, ha t­lőbb az egész évi adó­általánynak amaz évi­ időszaknak már lefolyt részére eső öszletét, s a további havi részleteket tüstént le­fizeti. 16. sz. A kisebb pálinka-főzdék birtokosai kö­zül, kiknek a 14. czikk értelmében beszolgáltatott beje­lentései a helységi elöljáróság által a pénzügyi hatóság­gal írásban közlendők, azoknak, kik a kijelölt évi idő­szak folytában a p­linka-termelést folytatni szándékoz­nak, erről legkésőbb minden év jul. 1 ig, s kivételesen az 1865. évre legkésőbb 1865. nov. 30-ig, az egész évi adó-általány kimérése végett, a pénzügy-kerületi ha­tóságnál (illetőleg a pénzügyi felügyelőnél) jelentést kell tenniök. Az e tárgybani elintézés, s a befizetett lejárt álta­­lánr­észlet fölötti nyugta átvétele előtt — a 9. czikk­ben megszabott pénzbím­­etés alatt, s fizetés-nem-ké­pesség esetében, megfelelő jogsági büntetés alatt — a pálinka-termelést nem szabad megkezdeni, vagy foly­tatni. Mindazon pálinka-főzeléknél, melyek az üzletet kellő időben nem jelentik be, — a főző-üstöket alkal­mas módon, hivatalosan használhatlanokká kell tenni. 17. sz. Oly zárt városokban-­ pálinka-főzdékre, hol a fogyasztási adó behajtása bérbe van adva, mig a jelen bérlet tart, a jelen törvény rendeleteiből csupán az adó­tételnek az 5. cz. c) betű alatt foglalt mérséklése talál alkalmazásra. Minden egyéb tekintetben, azokra nézve a jelen­leg fönnálló törvényes szabályok egyelőre változatlan érvényben maradnak, hacsak már a bérleti szerződé­sekbe valamely feltétel nem vétetett volna föl, a jelen törvény alkalmazására vonatkozólag. 18. sz. Az égetett szeszes folyadékoknak a vám­vonalon át kivitelénél minden alkoholométer-foktól, 12 Reaumur-hőmérséknél, az 5. czikkben meghatározott 5 ujkrnyi adóköszlet, a rendkívüli pótlékokkal együtt, visszatéríttetik. 19. Cz. Az eddigi szabályok által megadatott adó­­mentesség, az öntermelési anyagokból saját házi szük­ségletre­ pálinka-termelést illetőleg, a megállapított határokon s feltételeken belül fönnmarad. 20. Cz. A jelen törvény végrehajtásával a pénz­­ügyminister bizatik meg. Bécs, oct. 18-án, 1865. Ferencz József, s. k. Bel­redi s. k. Larisch s. k. Legfelsőbb rendeletre : Lovag Meyer Bernát s. k. Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. évi oct. 22-től kelt legfelsőbb határozatával, idősb báró M­a­j­t­h­é­n­y­i Lászlót Barsmegye főispánjává legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatott. Folyó évi September 22-kén 14.092. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelettel T­r­­­b­u­s Ferencz oraviczai bányabiztossá neveztetett ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek: Mór­hammer János a 26. sz. Mihály orosz nagyherczeg gyalogezred ezredese és a budai országos hadi parancsnokságnál törzskari főnök, csapatdandár­­nokká és ragusai várparancsnokká; baumbergi báró Bourguignon Szaniszló al­ezredes a törzskarnál, a lembergi országos hadiparancs­nokságnál törzskari főnökké; M­u­r­g­i­c­s György őrnagy a törzskarnál és a horvátországi bán és parancsnoki­ tábornok szárnyhad­­segéde, a zárai országos hadiparancsnokságnál törzs­kari főnökké; P­a­n­z Győző, őrnagy a törzskarnál, a vasút-, gizhajózás- és távirda­ügyi iroda főnökévé. Áthelyeztetett: Krause János őrna­gy, az 1. sz. szertüzérségi parancsnokságtól * 18. számúhoz. Fölruháztatott: Philipovits Áron, első osztályú százados a nyugalmi létszámból, őrnagyi ranggal ad honores. Nyugdíj­aztattak: alsó-szopori báró Nagy László, altábornagy és a theies­enstadti vár parancsnoka, saját kérelmére, jól kiérdem­lett nyugalmi állapotba, táborszernagyi rang­gal ad honores. floszt R­o e s g­e­n Károly, vezérőrnagy és helyi­­csapat dandárnok, saját kérelmére, altábornagyi rang­gal ad hon res; lovag Brudermann Rudolf, vezérőrnagy és csapat-dandárnok, saját kérelmére; warnheimi nemes Wiedemann Károly, az 56. sz. báró Gorizzutti gyalogezred ezredese és parancs­noka, saját kére­mére, jól kiérdemlett nyugalmi álla­potba, vezé­rőrnagyi ranggal ad honores ; Krenn Ferencz őrnagy a hadseregi létszámból, jelenleg szolgálati alkalmazásban a hadügyministeri­­umnál, — saját kérelmére, jól kiérdemlett nyugalmi állapotba, alezredesi ranggal ad honores, bucabrani lovag Bo­r­ota Simon, I. oszt. száza­dos és czettini várparancsnok, őrnagyi ranggal ad honores. A forgalomban lévő váltópénzek állása. Az 1865. September végén forgalomban lévő vál­tópénzek egész összege 2,516,920 ftból állott. Bécs, oct. 23-án 1865. A cs. k. pénzügyministeriumtól. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Helyreigazítások. A „Gen. Corr.“ ma három helyreigazító közle­ményt hoz, melyek igy szólnak : '­­ „A mai „Presse” egy pesti távirata jelentést tar­talmaz azon nagy fontosságú határozatokról, melyek a miniszertanács u­olsó ülésében állítólagosan hozattak. Föltéve, hogy az e táviratban érintett nagy fontossá­gú kérdések valóban a tegnap meg­ártott miniszerta­­nács értekezletének tárgyai voltak, a kormányügyek jelen vezetői által e termetben ismételve adott pró­bák után mégis alig hihe­t, miszerint az e felett hozott h­atározatok híre már ugyanaz nap annyira elterjedt, hogy Pestről már tegnap visszaérkezhetett volna a „Presserhez. Eltekintve ettől, a leghatározottabban ér­thapjuk, miszerint az egész közlemény teljesen alaptalan, s en­né fogva az ahhoz csatolt következtetések is merőben helytelenek. Mi különösen az érintett táviratban felhozott azon megjegyzést illeti, hogy a jelentett, de miként már felül mondatott, valóságban nem létező határo­zatok folytán Stroszmayer püspöknek a hor­­vát kanc­elári tisztségre leendő meghívása is vissza­vonatott, melyhez, mivel a kormány szándékában fek­szik, a „Presse“ még más helyen is szükségesnek ta­lálja ragaszkodni, h­ogy az említett lapot ismételve biztosíthatjuk, hogy e meghívás mérvadó közösen egyáltalán nem szolgált az értekezlet tárgyául.“ A napi sajtó újabb időkben ismételve foglalko­zott a magyar udvari cancellárnak a magyarországi adóhátralékok behajtására vonatkozó köriratával, mely­ben állítólag az adóval hátralékban lévő egyének irá­nyában a legnagyobb kímélet ajánltatik. E köriratban a magyarországi adóhátralékok június végéig hírsze­­rint 18 millióra tétetnek. Hogy az e bbrből netalán folyó további következ­tetéseknek eleje vézessék, a „General-Correspondenz“ indíttatva érzi magát a szóban forgó hírt helyreigazí­tani, kijelentvén, hogy a magyar udvari cancellár kér­déses körirata nem létezik s igy a magyarországi adó­hátralékok ez vagy amaz összege sem fordulhat elő; hogy továbbá egy octoberről kelt kibocsátványban bi­zonyára nem történt volna visszatérés a június havi adóhátralékokra, melyek egyébiránt, a­mennyiben em­lékszünk , a pénzügyminiszernek a követek házában tett erre vonatkozó nyilatkozataiból különben is átalá­­nosan ismeretesek,­­ hanem ily rendelet, ha tettleg léteznék, csak későbbi időpontra vonatkozhatnék. A való a dologban az, hogy előfordult egyes pa­naszok következtében, a pénzügyministérium egyet­értésben a magyar k. udvari kanc­elláriával, az illető pénzügyi hatóságokat utasította, hogy a valóban fizetésképtelen adóhátralékosok irányában minden lehető kímélettel járjanak el, s a katonai vég­rehajtás kényszer-rendszabályát csak ellenszegü­­lő és fizetni képes egyének ellenében, s itt is csak előleges megintés után, foganatosítsák. Ezen, speciális esetek alkalmából kibocsátott rendeletekben magától­­érthetőleg magyarországi adóhátraléknak összege nem fordulhatott elő. „A „Serbobran“ után az „Agr. Ztg.“ is közlötte, hogy a pesti hétszemélyes tábla szerb nemzetiségű tag­jai panaszkodtak volna azon sértő mellőzés miatt, me­lyet a magyar udv. kanczellár M a­g­­­á­­­h úr részéről legközelebbi Pesten létekor tapasztaltak volna, a mi­dőn ő excja a hétszemélyes tábla személyzeti körében a magyarok irányában a legbarátságosabban viselé ma­gát s mindnyájával kezet szorított, mig a közöttük álló szerbeket egy tekintetre sem méltatá. Bárha azokra nézve, a­kiknek Majláth udvari kanczellár urat személyesen van szerencséjük ismerni, a fentebbi vád visszautasítása feleslegesnek tűnnék is ki, e mese irányában lehetlen mégis megjegyzés nél­kül hagynunk, hogy Majláth udv. kanczellár­i exójá­­nak legközelebbi Pesten létekor sem a hétszemélyes táblát, sem ennek küldöttségét nem volt alkalma fo­gadni, ennélfogva módjában sem volt a magyarokkal barátságos kezet szorítani, vagy a szerbeket „tekintetre sem méltatni“, és így az egész történet a haszontalan mendemondák országába utasítandó vissza.“ Ugyan­ e tárgyban a „P. N.“ következő levél közlésére hivatott fel: „Tisztelt szerkesztőség! A „Pesti Napló“ mai számában közlött bécsi levél szerint Bécsben nagy fel­tűnést okozott azon hir, hogy a pes­i hétszemélyes táb­la szerb tagjai a trón zsámolyához járultak volna azon panaszszal, hogy őket a főkanczellár, Pesten lé­p alkal­mával, midőn nála a septemvirek in corpore tiszteleg­tek, mellőzéssel személyesen megsértette volna. Alulirt ezen közleményt teljesen alaptalannak s valótlannak nyit iránt­­a, azon hozzáadása­­, hogy hite­les tudomása szerint a septemvir­ek in corpore nem is tisztelegtek fökanczellár ur ő kegyelmességénél, sőt azok legnagyobb része alulírottal együtt a hír apókból csak akkor értesült ő exolájának Pesten tett megér­kezéséről, a midőn az innen már ismét elutazott; mi­ből önként következik, hogy a fentebbi hir való már annálfogva sem lehet, mert ha a közlött esemény meg­történt volna, a megsértetni állított más nem lehetett volna , mint alulírt, ki ez idő szerint egyedüli szerb születésű tagja a főm. magyar hétszemélyes táblának. Felkérvén a tisztelt szerkesztőséget jelen soraim­nak mielőbbi közlésére,— teljes tisztelettel maradok a tisztelt szerkesztőségnek Pesten, oct. 24. 1865. alázatos szolgája: Popovics Márk, hatszemélynök.“ Választási mozgalmaink menetéről a „Gen. Corr.“ egy, mint mondja, nagyon figyelemre­méltó pesti levelet hoz, mely a magyarországi választási mozgalmak menetére nézve telve van jó reményekkel. Különösen hangsúlyozza a dyna­sti­­kus hűséget, mely a rendszerváltozás óta a maga régi tisztaságában f­éjult melegségben ébredt föl. E levél szerint nem tartatik az egész országban, semmi válasz­­tási vagy bárminemű gyinés, melyben Ő Felsége neve akárh­ányszori emlittetéskor lelke­sedéssel ne üdvözöl­­tetnék; mi semmiesetre sem csupán az a fölötti öröm­nek kifejezése, hogy Magyarország most saját érdekei kielégittetésének nézhet eléje, — hanem azon őszinte, a nép minden rétegét áthatott hálás törekvésnek kife­jezése, Ő Felsége hatalmi állását megszilárdítani, gya­rapítani. H­­igy Magyarország dynas­ikus hűsége lesz azon híd, mely közvetve a monarchia birodalmi érde­­dekeinek megszilárdítására fog vezetni. Hogy különben Magyarország közvéleményében — így végzi a levél — a monarchia többi népével a közvetlen érintkezésre való hajlam szintén előké­­szül, ez mindenig előtt, kinek Magyarországot kü­lönböző időkben elfogulatlan szemmel megfigyelni al­kalma volt, már azáltal is be van bizonyítva, hogy mily jelszavak, mint: „a monarchia nagyhatalmi állása“, „közös ügyek“, „lajtkántúli testvérnép­ek“ stb. épen jelszavakká s oly népszerűekké lehettek, mint milye­nek mostanában. Ezek haladások Magyarország köz­szellemében, s ha meggondoljuk, hogy a tömegek, hogy a népek nem mozognak oly gy­ursan mint egyesek, úgy azok gyors haladások, melyeknek határozottsága s hordereje egyik országgyűléstől a másikig mindig meg­győzőben fog .Tejlidni

Next