Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1865-10-14 / 236. szám

Megyei, kerületi és városi tudósítások. Munkács, oct. 7-én. Bereghmegye is megtar­totta October 5-én föispáni helytartó B. S. 8 mliga kör­rendelete s egybehivása folytán az 1861-ki alapon megválasztott bizottmányának közgyűlését, melyet a volt alk. első alispán, most föispáni helytartó 8 mlig a következő, sűrűn megéljenzett beszéddel nyitott meg. „Négyévi szünet után nekem jutott a szerencse ismét megnyithatni e terem ajtait a közügyek feletti tanácskozásoknak. Mily különbözők azon érzelmek, melyektől e pillanatban áthatva vagyunk, azoktól, me­lyek kebleinkre utolsó együttlétünk alkalmával ha­­sulylyal nehezülének ! Akkor komor fellegek fátyola takarta a követke­zendő eseményeket. Ma pedig egy szebb jövőnek hajnala dereng felénk. Urunk királyunk 0 cs. k Ap. Felsége erős karok­kal széttépte azon hálózatot, mely népeitől elválasztá , lejött hű magyarjai közé s személyesen győződött meg aziránt, hogy a­mily rendületlenül ragaszkodik e nemzet őseitől öröklött alkotmányához, és oly hű tör­vényességi érzettel kivánja teljesíteni a sanctio prag­­maticából eredő kötelezettségeit. S íme uraim, ma meg van nyitva a tér a közjogi kérdések megoldására, nem­csak, hanem a februári alkotmány felfüggesztésével el vannak hárítva egy­szersmind a kiegyenlítésnek alaki akadályai is. Van szerencsém önöknek bemutatni a k. k. le­iratot, melyben Ő Felsége az országgyűlést f. évi dec. 10-re szab. kir. Pest városába összehivni méltóztatott, kegyesen megengedvén, hogy az 1848. évi V. t. ez. 7. §-ban említett közgyűlések helyettesítéséül a központi választmánynak, s a választókerületeknek megalakítása végett az 1861. évi nov. 5-én feloszlatott megyei bi­zottmányok egy­behivattathassanak. — Határozott aka­rata azonban Ő Felségének, hogy a mennyiben a me­gyék jövendő szerkezetét illetőleg az országgyűlés ha­tározatát bevárni kivánja, a megyei bizottmány kitűzött feladatán túl semminemű tárgyalásokba ne bocsátkoz­­zék. E pillanatban uraim, felénk van irányozva Európa figyelme, de elleneink lesik az alkalmat, hogy az első ballépéseinket felhasználhassák ; ugyanazért emelked­jünk fel a helyzet színvonaláig és feleljünk meg a ben­nünk vetett várakozásoknak s legyünk meggyőződve, hogy Ő Felsége a nemzet bizalmas csatlakozását a haza boldogitására s a múltak sebeinek behegesztésére irányzott törekvéseinek hálás elismeréseként fogadand­­ja, miáltal hatályosan előmozditandjuk azon nagy czélt, melynek vég feladata a birodalom nagyságának megállapitása mellett egyszersmind hazánk ősi alkot­mányának állandó biztosítása. (Éljenzések.) Ment uraim! megnyitom a tanácskozásokat. — Azt hiszem, első teendőnk legelőször is a bemutatott k. kir. leirat felolvasása.“ Eötvös Tamás: Mielőtt tanácskozhatnánk, egy alázatos észrevételem van. — A gyűlés megnyitottak még nem tekinthető, mert nem látom a bizottmányt kiegészítve, a mennyiben hiányzik az articulare testi­monium s a szükséges tiszti személyzet. Következőleg ajánlom, hogy jegyzőül választassák Horváth István és Buday Lőrincz, főszolgabiróul Uray Miklós és 1861 -i esküdtje Szarka­ János, tiszti ügyészül Janka Károly 1861-ki tisztviselők. Elnök ő mlaga az átalános helyesléssel aján­lottakat megbizza helyeik elfoglalására. Péchy Pál: Véleményem szerint a központi bi­zottmány megalakulván, gondoskodni kell, hogy an­nak kormányzója is legyen. Elnök: Mint elnöknek kötelességem, itt min­denekelőtt a tanácskozás irányát kitűzni. Természete­sen következik, miután el van fogadva a gyűlés kiegé­szítése, először is a központi bizottmány megalakítása. I — Figyelmeztetni kívánom másodszor a 1. gyülekeze-­ tét, hogy a­hol az ügy szentsége forog kérdésben, ott te­kintsünk el a személyektől. Ha valakinek személyek ellen van nehézsége, gondoskodott a magas kormány­módokról, melyek szerint azon segíteni lehet. Azt hiszem, nem adtam jelét annak, hogy bármikor egyik vagy má­siknak pártfogója lettem volna, s azt hiszem, hogy ahol sebeket orvosolni szükséges, azt tudni fogom orvosolni. Már az előzményekből következik, hogy az alispánok annyira el vannak teendőikkel foglalva, hogy a köz­ügyek hátránya nélkül bármelyik is a központi bizott­mány halmaz teendőit nem teljesíthetné. A törvény megadta a módot és alkalmat — mennyiben abban vi­lágosan meg van mondva,­­ hogy az elnök a közp. bi­­zottmánynyal egyetértőleg helyettesíthet. Én a körül­ményeket tekintve épen nem akarom a helyzet nehéz­ségeinél fogva ez ügyet vita­ kérdéssé tenni, s egyene­sen kijelentem, hogy szükségesnek tartom a helyette­sítést ; de ez másként nem történhetik, mint csak a közp. bizottmánynyal egyetértőleg. (Tetszés. Egyhan­gúlag Freyseysen Gyula 1861-ki másod alispán neve hangzik.) Azt hiszem, hogy a gyűlés egyhangú akara­tát nyilvánítom, ha Freyseysen Gyula urat a központi bizottmány elnökéül helyettesítem (éljenzés) ; e szerint a közp. bizottmány elnöke megvolna Freyseysen Gyula urban választva ; most a kegyes kir. leirat fog felolvas­tatni. (Olvassa a kegyes kir. leiratot Horváth István 1861-ki alk. főjegyző. Úgy elöl a Majláth és Bartos nevek olvasásánál, mint a kir. leirat felolvasása után kitörő éljenzések.) Ezután a megyei 4-ik kerületből a közp. bizott­mány tagjai közfelkiáltással megválasztattak. Elnök: Ekként túl lévén az első kérdésen, hátra van a második: a kerületek megállapitása. E tekintetben kérvény van beadva. (Olvastatik a kér­vény, mely szerint 28 ó hitü község kéri, hogy a ká­­szoni választó­hely Rákosra vagy legalább Lucskára változtatnék át.) Román Ferencz: Ezen kérdés nem uj , ez már 1861-ben előfordult, a­mikor a bizottmányban a kerület­ről szó volt. Valamint akkor rem járulhattam hozzá pár­tolásommal, úgy jelenben sem járulhatok ahhoz. Sajná­lom, mert némileg elvi tekintetben van benne igazság, de mindamellett részemről nem pártolhatom (élénk tet­szés). A kerületek felosztását nem a bizottmány ren­delte így, hanem megrendelte az első ösgyülés, a mely akkor hivatásának eleget tévén feloszlott; ezen ösgyü­lés többé össze nem ülhet. A kerületek felosztását ép­pen azon alkotó ösgyülés tette 1848-ik évben a törvény kihirdetésekor s az első felosztás iránt lényegesen in­tézkedett. Van pedig benne igazság, de azon igazság nem csak a kászoni járásra terjed, hanem a felvidékre is (úgy van) s ha most lenne hatalmunkban intézkedni a kerületek felosztására nézve, magam is hozzájárul­nék az egész megyének másként felosztásához, de most ennek helyét nem látom. Vegyük a munkácsi járást­; ennek képviselő-választási székhelye is a kerület szé­lén van, annyira, hogy az első szomszéd helységek is már más kerülethez tartoznak. Sőt ilyen a beregszá­szi vagy tiszaháti járás is (egy hang: de ha nincs pa­nasz) a nélkül, hogy a kerületek ekkénti felosztása el­len szólamlásokat, panaszokat támasztani valakinek eszébe jutott volna. A változtatás nem tőlünk függ, de a jelen panasznál az indító okokat sem látom egészen helyeselhetőknek, mert habár van igazság benne, hogy a Latorcza vize akadályul szolgál, de a mint akadályul szolgál az a Kászonba mehetésnek, éppen olyan aka­dályul szolgál a Latorcza a ká­szoniak­nak­ is,hog­y túl a vizen Rákosra mehessenek. (Helyes). A kerület vál­toztatását ez okból nem pártolhatom, de méltányosnak sem látom. Markos Mihály rákosi g. e. esperes: Megval­lom, hogy felszólalásom olyformán fog feltűnni, mintha Cicero pro domo sua beszélnék, hanem kötelességem­nek látom a kérvény mellett felszólalni. Ezt az önér­zet kivánja tőlem, s ez átszűrt gondolat és meggyőző­dés. Az indokok, mik a folyamodványban fel vannak hozva, kétségtelenül igazságos alapon nyugszanak, úgy hogy azok megdönthetlenek. — Maga az 1848-as törvény, s most is e tekintetben ad hoc tökéletesen ér­vényben hagyott törvényünk, maga az V. t. ez. 7-ik §-a a) pontja ezt mondja : „a választókerületek a népesség számára, s illetőleg a lakásuk helyén kívül szavazandó választók könnyebbségére való tekintettel állapíttassa­nak meg.“ A­mi egyiknek igazságos, a másiknak is legyen olyan. Adjuk meg mindenkinek a magáét. — Tisztelet, becsület, de nem kell tétovázni, mi igazsá­gosak leszünk. (Egy hang: testvérek leszünk.) Én a bizottmányt oly egész bizottmánynak ismerem el, mint volt 1848-ik évben, s igy mulhatlanul oly hatásköre van mint akkor volt. (Nem úgy van, Zajgás­ Elnök csenget s türelmet kér) ; olyannak ismerem, melynek jogai vannak; és kötelessége, hogy jogát ne csak gya­korolja,de érvényesítse is ott, a­hol kell. Nemcsak igaz­ságosság és törvényesség, de udvariasság és ildomos­­ság szempontjából is kívánom a változtatást, mert nem lehet az, hogy a szegény puznyákfalvi orosz messziről egész napon át járatlan utakon menjen még vizen is keresztül Kászonba, akkor, midőn a kászoniak leg­feljebb 2—3 óra alatt juthatnak a választó helyre.— Az, a­mit Román Ferencz úr mondott, valóságos fictió. Én inkább kétszer jövök Beregszászba, mint egyszer Kászonba. — Én ezennel ünnepélyesen és nyilvánosan kijelentem, hogy a­mi itt e folyamodásban meg van írva, az már egy másikban a kanczellárhoz is el van készítve s el fog küldetni, mihelyt erre itt kedvezőtlen határozat fog kiadatni. Sőt még egy harmadik is az országgyűlésre fog felküldetni. Mi passivitásba tesszük magunkat, nem megyünk Kászonba; a­kinek tetszik, lépjen fel a kászoni járásban képviselőül, s menjen fel az országgyűlésre, de meglássuk, minő kellemetlensé­gek lesznek belőle. (Zaj, nem tetszés.) Azt hiszem , a pártatlan országgyűlés azt fogja mondani : „Beregh­megye tegye kötelességét, menjen és nézze meg to­­pographicus és geographicus tekintetben a . . . (zaj) s teljesítse kötelességét.* — Adjuk meg mindenkinek a magáét. A mi nekem jó, legyen az másnak is jó Ne csak magunk felé hajoljon a kéz, de mások felé is. Elnök: Elnöki kötelességem hozza magával, hogy megkérjem a tek. bizottmányt, mint minden kér­déseknél, úgy különösen a jelen kérdésnél méltóztas­­sanak magukat az engesztelő szellem által vezettetni. Legyünk türelmesek,habár nem tetszenek is azok, mi­ket egyik vagy másik tag előterjeszt. De egyszersmind kötelességem nem hallgatni el azokat, miket az előt­tem szónokolt főtisztelendő úr elmondott. Elnöki köte­lességemhez tartozik a megyének tekintélyét oltal­mazni, különösen ezen gyűlését. Mindenki a maga vé­lekedését szabadon, őszintén s nyíltan kimondhatja, de nincsen azon szabadsága senkinek, hogy az ellen­kező nézetre, vélekedésre azt mondhassa, hogy az ön­zésből származó. Ha azt követelem, hogy más az én meggyőződésemet tisztelje, hasonlóan más is megköve­telheti azt, hogy saját meggyőződése is tiszteletben tar­tassák. (Tetszés). Ha ezen elvet meg fogjuk tartani, akkor nem lesz ingerültség, nem lesz egymás iránti szenvedélyesség, s eredményre fogunk jutni. Másik észrevételem az, miszerint nem tartom helyénvalónak azt sem, hogy — ha itt valaki a véleményét szabadon s függetlenül kimondhatja, szükség legyen arra olyano­kat felhozni, a­mi némi fenyegetés színét viselje ma­gán. (köztetszés.) Ilyennek tekintem pedig én a főtiszte­­lendő úr azon szavait, hogy­ ha kedvező határozatot nem nyerne a folyamodásra, akkor a kanczellárhoz s az országgyűléshez fogna felebb folyamodni. Azt hiszem t. b., hogy az e kérdésnél hozandó mai határozatát meggyőződésre fogja alapítani a gyűlés, s ha egyszer arra alapította, akkor azért mindig meg fog tudni fe­lelni. A­mi az országgyűlésre hivatkozást illeti, az or­szággyűlés rendületlenül ragaszkodik azokhoz, a­mik a törvényben ki vannak mondva, s azt hiszem, hogy az Napi újdonságok. ” Falcinelli ap. nuncius ő excja f. hó 13-án tért vissza Budára kalocsai érsek­i excjánál tett láto­gatásából s másnap Esztergomba utazott. ” A sz. Vincze leányainak az esztergomi uj zár­dába történt bevezetése alkalmával a bíboros primás 6 eminentiája által adott lakomán­y. hó 14-én Falci­nelli Marián érsek s pápai nuncius 8 excja magyar nyelven mondott áldomást Apóst, királyunk U Fel- Bégére és a hg-primás 8 emnjára, melyet szűnni nem akaró zajos éljen és evviva követett.­­ A „Kol. Közi.“ a magyar és román barátság következő szép képét rajzolja : ám a megyebizottmányok csendesen és zajtala­nul folynak le ; román és magyar választmányi tagok ott ülnek egymás mellett jó egyetértésben; nincs csend­őr, sem katonaság hátuk mögött; de engedelmesség szívükben az uralkodó Felség iránt, a­mely önként meghozandja az ország törvénye iránti engedelmessé­get, s az ebből önként folyó egyetértést s belnyugal­­mat. Ám itt láttuk Kolozs megyében a követi conferen­­tiát; egy magyar mágnás s két magyar nemes követ­­jelel, kiknek mindeniknek szép pártja volt, visszalép, s helyet enged egy alkotmányos érzelmű románnak; amott Naszódvidéke értelmiségének egy része egy ma­gyar mágnásnak ajánlja fel — hirszerint — egyik követi állomását, melyet ez el nem fogad, óhajtván, hogy a nemzet fiai érvényesithessék jogos óhajtásai­kat . Alsó-Fehér megyében mágnás indítványozza, hogy a megye jegyzőkönyve román nyelven is vitessék; a honpolgárias előzékenység kellemes előjeleit látjuk mindenfelé a közös közélet új kezdetén.­­ A képzőművészeti társulat helyiségében az akadémia épületében Székely Bertalannak egy újabb, szép hatással és felfogással festett képe van kiállítva. Ez a vizen járó megváltót ábrázolja a „ki­csinyhitű“ Péterrel. A kép a modorn evang. egyház számára készült. Ugyancsak a képzőművészeti társu­lat kiállításában egy újabb szobormű is van kiállítva: „a vízbe esett gyermek“. Szandház pesti szobrász műve, s mind felfogására, mind kivitelére nézve dicsé­retére válik művész hazánkfiának — mondja a P. N. . A magyar műegylet idei műlapjául azon szép frescót választotta, melyet Wagner Sándor hazánk­fia készít a redout csemegeterme számára, s mely az ifjú Mátyás király tornai diadalát ábrázolja a cseh vitéz fölött. A máslapot maga a festész fogja kőre rajzolni.­­ A műegylet választmánya, mely múlt pénteki ülésében a műlap iránt határozott, ugyanezen ülésében több­­ csinos képet is vásárolt részvényesei közötti kisorso­lásra. A megvett képek következők : „Capri sziget öble,“ Ligeti Antaltól (150 frt); starenbergi tájkép, Langko D.-től (60 ft) ; „A légyott“ Friedlaender F.-től (80 ft) ; Chiem-tói részlet Mali Keresztélytől (60 ft); „Fonóleány“ Dvorák Antaltól (100 ft.) . A belga művészet egyik notabilitása, Por­ta é­­­s Ferencz történelmi festész Brüsselből, ki a pá­risi „Salon“-ban kiállított több rendbeli festményei által (Judás öngyilkossága, temetés a suezi sivatagban stb.) európai hírt vivott ki magának, jelenleg a magyar és czigány faj tanulmányozása czéljából beutazza Ma­gyarországot s a napokban meglátogatta helyben lakó több művészünket. Kíséretében van Baumgarten nevű magyar tanítványa, kinek tehetségéről és kép­zettségéről ismerői elismeréssel nyilatkoznak. (Pol. H.) A Grün I. hegedűművész hazánkfia nov. 1. 4. és Il­ik napján három kamarai zenélyt rendez az Európa-teremben . Haydn, Mozart, Beethoven, Schu­bert és Mendelssohn négyes hangművei és szonátái, magándarabokul Bach és Schubert szerzeményei fogják az érdekes műsor számait képezni. Grünt e zené­­lyekben Huber J. (gordonkán), Kraus (másod­­hegedűn) és Saphir (mély hegedűn), Kuller Mari k. a., D­e­u­t­s­ch W. és Stocker (zongorán) fogják gyámolítani.­­ Dr. M­a­n­g­o­l­d Henrik gyakorló orvos szer­kesztése mellett egy új orvosi havi folyóirat „Ungar, mediz.-chirurg. Presse“ jelenik meg. Dolgozótársai jeles szakférfiak. Oct. 15-kén a második szám jelent meg változatosan érdekes és tanulságos tartalommal. A szerkesztőségi szállás van sétatér utczában 8. sz. a. E lap előfizetési ára egy évfolyamra 4 ft. A Germania postagőzös (Ehlers kapitány alatt) múlt hó 30-kán indult el New-Yorkból és 10 nap s 20 órai gyors utazás folytán f. hó 11-kén 8 órakor estve Cowesbe érkezett, honnan, az ott kiszállókat partra téve —útját Hamburgba folytatta. E hajón 171 utas, 18 levélzsák, 750 tonna teher és 280,000 dollár készpénz van. Bavaria (Taube kapitánynyal) szintén hamburg­­new-yorki postagőzös m. hó 7-kén indult Southampton­­ból és 27-én New-Yorkba szerencsésen megérkezett.­­ Mint az „Ai­d“ biztosan értesül, az aradi gazdasági egylet alapszabályai formaszerüleg is kiállítva, már leérkeztek s igy az egylet végleges meg­alakulása nem sokára megtörténhetik. — A P. N. jelenti, hogy V­e­c­s­e­y Károly, tatai református lelkész, a nemcsak saját hivei közt és váro­sában, hanem az egész környékben köztiszteletben és szeretetben állott férfiú, és V­e­c­s­e­y Sándor költőnk atyja, e hó 13-án, hosszabb betegség után jobb létre szenderült. Béke poraira!­­ Zágráb­ból távirják, hogy U­d­m­a­n­i­c­s­i József hírhedt rablóvezér U­z­e­t­a­c­s János s Tivadar,­­ valamint Jandrasin Ferencz rablókkal ott múlt szombaton fogatott el, s mind a négyen a zágrábme­­gyei törvényszéknek adattak át. — A pest-budai h­angász-egyleti zenede igazg. választ­mánya részéről közöltetik, hogy a zongora-tanári állomásra Zapf Antal; a zeneszerzés és general-bassus-tanári állo­másra P­e­r­g­­­e­r Géza ; és a fuvola-tanári állomásra N­i­­kolics Sándor urak választattak meg zenedét rendes taná­rokká. Közli Ritter Sándor, egyleti titkár,­­ Pesti gyep. Az őszi első lóver­seny vasárnap délután, bár az idő igen kedvezett, csak igen kis közönség előtt ment végbe. Úgy látszik, az évenként kétszeri versenynapok fölöslegesnek bizo­nyulnak be. A kitűzött futások következő rendben és eredménynyel történtek : A „vándorló urlovar t­é­t v­e­r­s­e­n­y“-től id. gr. Batthyányi Istvánt kivéve, mind visszalép­tek s igy „Espérance“ 40. p. kanczáján egyedül lo­vagolta körül a pályát. A császárdijra bejelentett 8 ló közül 6 állt ki. B. Podmaniczky Géza „Madaras“ lova gyö­nyörűen futott magyar lovász alatt, de a czélpont előtt kitörvén, gr. Forgách K. „Nunquam dormio“ 3é. s. ménje lett a győztes; ezt nyomban követte gróf Batthyányi István „C­h­e er fu !“ 5é. s. ménje, mely a második díjat nyerte. A „pesti díjra“ (500 ft és 20 arany) 9 beje­lentett ló közül futott 5. Gr. Károlyi Gyula „F­o­r­­gószél“ 4é. b. ménje kezdettől végig vezetett s gyö­nyörűen nyert; második gr. Wenkheim R. „Ké­tesbe , gr. Huny­ad­y József lova a pálya közepén megsántulva, elmaradt. Az utolsó 500 ftos „Hg. Eszterházy-dijra“ 10 bejelentett ló közül 6 futott. Gr. Kinsky Oct. „Pantaleon“ 3é. p. ménje győzött; vele gr. Ká­rolyi Gyula „Ecsed“ lova versenyzett, de a czél­­ponttól vagy 1000 lépésre ínszakadás következtében lo­vasával felbukott; másodiknak gr. Rozvadovszky „Revolvere“ érkezett a czélponthoz. Ma van a második verseny, kezdete d. u. 3 órakor. — Tordán a reformátusok egyik templomának tornya, mint a „Kolozsv. Közi.“ írja, összeomlott. Sze­rencse, hogy éjjel, s igy nem történt nagyobb szeren­csétlenség. r. s. A gubernium költözködése Er­délyben. Erről írja a „Korunk“ 105.száma: Valahány­szor letértünk az alkotmány biztos útjáról, mindig S­z­e­­b­e­n, s valahányszor az alkotmány megrongált hajójának biztosabb kikötőre volt szüksége, mindig Kolozsvár jön Erdély fővárosa, a kir. főkormányszék székhelye. A nemzeti fejedelmek kora után felállittatván a kir. főkor­mányszék, székhelyéül 1693. máj. 18. Fejérvár jelölte­tett ki; — már 1695. máj. 5-én Kolozsvára tétetett át; de II. Apaffy Bécsbe vitetvén, mivel mozgalomtól lehetett tartani, 1696. jún 24 én ismét Fejérvárra tétetett át, hon­nan a Rákóczy-forradalom előszelére 1702. dec. 12 én Rabutin Szebenbe, a főhadi-parancsnokság gondozása alá rendelte. 1719. dec. 27-én vitetett vissza Kolozsvárra, de a pragmatica sanctio idejekor 1722. febr. 19 én a hon­­gyülés Szebenben tartatott. 1792. lett az országgyűlés Ko­lozsvárra összehiva. A gubernium költözködése Erdély­ben politikai jelentőségű. — Erdélyben az első guber­­niumot 1692-ben alakiták; a gubernátor Bánffy György apr 9-én, — az erdélyi első kanczellár 1695-ben lett beiktatva. so­­r­­s. Pestmegye börtön-könyvtára. Külföld példájára, mely szerint a javitó-fogházak nem azért vannak, hogy az érzékeny lény kinoztassák, ha­nem a bűnösnek erkölcsi átalakítását eszközölni hivat­­vák és e czélra könyvárakkal látvák el. — Pest megye központi fogházában is létesült egy kis könyvtár az elitélt rabok használatára. A sz.­István-társulat e czélra 100 db kiadványát , R é­s­­ Ensel Sándor megyei ügyész 50 db bekötött könyvet ajándékoztak. A javítás minden eszközeit fokozatosan alkalmazásba venni itt az idő hazánkra nézve is; reméljük, hogy a könyváru­sok s kiadók figyelmüket a börtön­könyvtárakra is fogják fordítani, és a javítás nyomós törekvésében résztvenni iparkodnak. — Hirdetmény. F. é. julius 14-én 17183. sz. a. kelt tanácsi határozat folytán közhírré tétetik: 1. A tűzvész-harang m­gkondulására — vagy rö­vid hatósági felszólításra is köteles minden bérkocsis azonnal az állomási helyéhez legközelebb eső tüz­oltó­­szer raktárhoz hajtani s ott lovait a fecskendő- vagy vizhordó-kocsiba befogván — a tűzvész helyére sietni, s ottan a felügyelőség netaláni kivonatára előfogatá­­val szolgálatot tenni. 2. Díjazásul megállapittatik, hogy a tűz színhe­lyére legelőbb megérkező fecskendő- és vizhordókocsi előfogata külön-külön 10—10 írttal, a második pedig 5—5 írttal és minden további egyenkint 2 írttal jutal­­maztatik, megjegyeztetvén, hogy az előfogatával szolgá­latot tevő kocsis fennebbi jutalmán kivül óránkint 2 írttal dijaztatik; — magától értetődvén, hogy a ma­gán­járművek tulajdonosai szintén ezen jutalmakra s il­letőleg előjogokra tarthatnak igényt. Ezen jutalmak és díjak rövid kapitánysági utal­ványozás után , a tűzesetet követő napon a házi­pénz­tár által kifizettetnek. Figyelmeztetik végre a közönség, hogy a tűzoltó­­szerek raktáránál, vagy a tűzvész helyén netalán ta­pasztalandó rendetlenségek vagy visszaélések — szi­gorú megfenyités végett — a kapitányságnál beje-­lentendők. Pest, 1865. October 3-án. A város kapitánysága által. országgyűlés ily kérdésekbe nem is fog avatkozhatni. S miután én itt a kormány képviselője vagyok, köte­lességem a kanczellár ö­nmagáról is, kinek értelmét és utasításait bírom, nyiltan kijelenteni, hogy a törvé­nyekhez szigorúan ragaszkodik, s attól bármely egye­sek kedvéért eltérni nem fog. (Vége köv.) Debreczen. A követválasztási előmunká­latokra nézve a közgyűlés f. hó 12-kén tartatott meg. Biharmegye főispánja S­z­­­á­v­y József , méltósága mint kiküldött királyi biztos az egybegyült képviselő­testületet szívélyesen üdvözölvén, majd a hazai köz­­ügyek kedvezőbb fordulatának rövid fölemlítése és a hazai kormányzat élére állított államférfiak üdvös tö­rekvésének rövid ismertetése után felhiva a város kö­zönségét, hogy a jelenlegi kormányt a törvényes tér visszaszerzésére irányzott hazafias működésében támo­gatni s neki mint ezen kormány kifolyásának közelebb az országgyűlési előmunkálatok intézése körül haza­fias készséggel segédkezet nyújtani szíveskedjenek; ezen előleges üdvözlés és fölhivó nyilatkozat után fölolvastatja­­. Magyarország királyi főtárnokmestere báró S­e­n­n­y­e­y Pál , nagy méltóságának ezen évi sept. 30. 4974. evi. sz. a. kelt s­z mlg a kir. biztossá lett kineveztetését tárgyazó leiratát. 2­­0 cs. kir. Apest. Felségének f. évi sept. 17-ről 14,462. sz. a. kelt legkegyelmesebb udvari rendeletét, melynélfogva ezen város közönsége oda utasittatik, hogy a dec. 10-re sz. kir. Pest városába egybehivott országgyűlésre az 1848. évi V. t. ez. alapján kihirde­tett választó-rendszabály szerint választandó követeit elküldeni kötelességének ismerje. Végre 3. A nm. m. kir. f­olyta­tótanácsnak sept. 21. 73,991. sz. a. kelt azon leiratát, melyben ezen város közönségének hirül adatik, miszerint Ő Felsége az or­szággyűlés kihirdetését tárgyazó legfelsőbb elhatáro­zásával egyidejűleg legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az 1861. évi nov. 5-én kelt udvari rendelettel feloszlatott városi képviselőtestület, az 1848. évi V. t. ez. 7. §-ban érintett közgyűlés helyettesítéséül, a választókerületek és a központi választmány meg­alakítása végett egybehivathassék, s általa a válasz­tások foganatosítása tekintetéből szükséges intézkedé­sek haladéktalanul eszközöltessenek. Ezen köteles tisztelettel meghallgatott okmányok fölolvastatása után magos kir. biztos úr a fenebbiek szerint jelen összejövetel tárgyát teendő intézkedések foganatosítására szólítván föl a város képviseletét, ez utóbbi tiszteletteljesen kijelenté, hogy bármennyire szivéből örvend is a hazai közügyek reményteljes újabb fordulatán, bármily őszinte hódolattal üdvözli a Fel­ségének hazánk szebb jövője megszilárditására irány­zott atyai jó szándékát, s bármily bizalommal viseltetik is a magyar kormánynak a törvényes állapot visszaál­lítását ezélzó intézkedése iránt , — az országgyűlés létesítése tekintetéből szükséges előmunkálódás tel­jesítéséhez csupán azon esetre lehet hajlandó segédke­zet nyújtani, ha az országos törvényekkel ellentétes je­len állapot ellen egyhangúlag megállapitott s felolvas­­tatás után 8 magának átadott ünnepélyes óvása elfogad­tatván s jegyzőkönyvbe igtattatván, magának ily mó­don megnyugvást szerezhet aziránt, hogy ily kivételes eljárás támogatása által alkotmányos jogait föl nem adta. Mire kir. biztos ur ő maga kijelenteni méltózta­tott, hogy az óvástételt fölöslegesnek találja ugyan, a mennyiben a kormány a jelenlegi állapotot maga sem tartja törvényesnek s ezen eljárást csak a törvényes térre visszajuthatás tekintetéből legczélszerűbbnek s a jelenlegi bonyodalmas viszonyok közt egyedül lehetsé­gesnek látszó eszközül kivánja tekintetni; azonban a képviselő-testületnek alkotmányos jogai fentartása tár­gyában nyilvánított aggodalmát méltányolván, a feld­

Next