Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-14 / 236. szám
Megyei, kerületi és városi tudósítások. Munkács, oct. 7-én. Bereghmegye is megtartotta October 5-én föispáni helytartó B. S. 8 mliga körrendelete s egybehivása folytán az 1861-ki alapon megválasztott bizottmányának közgyűlését, melyet a volt alk. első alispán, most föispáni helytartó 8 mlig a következő, sűrűn megéljenzett beszéddel nyitott meg. „Négyévi szünet után nekem jutott a szerencse ismét megnyithatni e terem ajtait a közügyek feletti tanácskozásoknak. Mily különbözők azon érzelmek, melyektől e pillanatban áthatva vagyunk, azoktól, melyek kebleinkre utolsó együttlétünk alkalmával hasulylyal nehezülének ! Akkor komor fellegek fátyola takarta a következendő eseményeket. Ma pedig egy szebb jövőnek hajnala dereng felénk. Urunk királyunk 0 cs. k Ap. Felsége erős karokkal széttépte azon hálózatot, mely népeitől elválasztá , lejött hű magyarjai közé s személyesen győződött meg aziránt, hogy amily rendületlenül ragaszkodik e nemzet őseitől öröklött alkotmányához, és oly hű törvényességi érzettel kivánja teljesíteni a sanctio pragmaticából eredő kötelezettségeit. S íme uraim, ma meg van nyitva a tér a közjogi kérdések megoldására, nemcsak, hanem a februári alkotmány felfüggesztésével el vannak hárítva egyszersmind a kiegyenlítésnek alaki akadályai is. Van szerencsém önöknek bemutatni a k. k. leiratot, melyben Ő Felsége az országgyűlést f. évi dec. 10-re szab. kir. Pest városába összehivni méltóztatott, kegyesen megengedvén, hogy az 1848. évi V. t. ez. 7. §-ban említett közgyűlések helyettesítéséül a központi választmánynak, s a választókerületeknek megalakítása végett az 1861. évi nov. 5-én feloszlatott megyei bizottmányok egybehivattathassanak. — Határozott akarata azonban Ő Felségének, hogy a mennyiben a megyék jövendő szerkezetét illetőleg az országgyűlés határozatát bevárni kivánja, a megyei bizottmány kitűzött feladatán túl semminemű tárgyalásokba ne bocsátkozzék. E pillanatban uraim, felénk van irányozva Európa figyelme, de elleneink lesik az alkalmat, hogy az első ballépéseinket felhasználhassák ; ugyanazért emelkedjünk fel a helyzet színvonaláig és feleljünk meg a bennünk vetett várakozásoknak s legyünk meggyőződve, hogy Ő Felsége a nemzet bizalmas csatlakozását a haza boldogitására s a múltak sebeinek behegesztésére irányzott törekvéseinek hálás elismeréseként fogadandja, miáltal hatályosan előmozditandjuk azon nagy czélt, melynek vég feladata a birodalom nagyságának megállapitása mellett egyszersmind hazánk ősi alkotmányának állandó biztosítása. (Éljenzések.) Ment uraim! megnyitom a tanácskozásokat. — Azt hiszem, első teendőnk legelőször is a bemutatott k. kir. leirat felolvasása.“ Eötvös Tamás: Mielőtt tanácskozhatnánk, egy alázatos észrevételem van. — A gyűlés megnyitottak még nem tekinthető, mert nem látom a bizottmányt kiegészítve, a mennyiben hiányzik az articulare testimonium s a szükséges tiszti személyzet. Következőleg ajánlom, hogy jegyzőül választassák Horváth István és Buday Lőrincz, főszolgabiróul Uray Miklós és 1861 -i esküdtje Szarka János, tiszti ügyészül Janka Károly 1861-ki tisztviselők. Elnök ő mlaga az átalános helyesléssel ajánlottakat megbizza helyeik elfoglalására. Péchy Pál: Véleményem szerint a központi bizottmány megalakulván, gondoskodni kell, hogy annak kormányzója is legyen. Elnök: Mint elnöknek kötelességem, itt mindenekelőtt a tanácskozás irányát kitűzni. Természetesen következik, miután el van fogadva a gyűlés kiegészítése, először is a központi bizottmány megalakítása. I — Figyelmeztetni kívánom másodszor a 1. gyülekeze- tét, hogy ahol az ügy szentsége forog kérdésben, ott tekintsünk el a személyektől. Ha valakinek személyek ellen van nehézsége, gondoskodott a magas kormánymódokról, melyek szerint azon segíteni lehet. Azt hiszem, nem adtam jelét annak, hogy bármikor egyik vagy másiknak pártfogója lettem volna, s azt hiszem, hogy ahol sebeket orvosolni szükséges, azt tudni fogom orvosolni. Már az előzményekből következik, hogy az alispánok annyira el vannak teendőikkel foglalva, hogy a közügyek hátránya nélkül bármelyik is a központi bizottmány halmaz teendőit nem teljesíthetné. A törvény megadta a módot és alkalmat — mennyiben abban világosan meg van mondva, hogy az elnök a közp. bizottmánynyal egyetértőleg helyettesíthet. Én a körülményeket tekintve épen nem akarom a helyzet nehézségeinél fogva ez ügyet vita kérdéssé tenni, s egyenesen kijelentem, hogy szükségesnek tartom a helyettesítést ; de ez másként nem történhetik, mint csak a közp. bizottmánynyal egyetértőleg. (Tetszés. Egyhangúlag Freyseysen Gyula 1861-ki másod alispán neve hangzik.) Azt hiszem, hogy a gyűlés egyhangú akaratát nyilvánítom, ha Freyseysen Gyula urat a központi bizottmány elnökéül helyettesítem (éljenzés) ; e szerint a közp. bizottmány elnöke megvolna Freyseysen Gyula urban választva ; most a kegyes kir. leirat fog felolvastatni. (Olvassa a kegyes kir. leiratot Horváth István 1861-ki alk. főjegyző. Úgy elöl a Majláth és Bartos nevek olvasásánál, mint a kir. leirat felolvasása után kitörő éljenzések.) Ezután a megyei 4-ik kerületből a közp. bizottmány tagjai közfelkiáltással megválasztattak. Elnök: Ekként túl lévén az első kérdésen, hátra van a második: a kerületek megállapitása. E tekintetben kérvény van beadva. (Olvastatik a kérvény, mely szerint 28 ó hitü község kéri, hogy a kászoni választóhely Rákosra vagy legalább Lucskára változtatnék át.) Román Ferencz: Ezen kérdés nem uj , ez már 1861-ben előfordult, amikor a bizottmányban a kerületről szó volt. Valamint akkor rem járulhattam hozzá pártolásommal, úgy jelenben sem járulhatok ahhoz. Sajnálom, mert némileg elvi tekintetben van benne igazság, de mindamellett részemről nem pártolhatom (élénk tetszés). A kerületek felosztását nem a bizottmány rendelte így, hanem megrendelte az első ösgyülés, a mely akkor hivatásának eleget tévén feloszlott; ezen ösgyülés többé össze nem ülhet. A kerületek felosztását éppen azon alkotó ösgyülés tette 1848-ik évben a törvény kihirdetésekor s az első felosztás iránt lényegesen intézkedett. Van pedig benne igazság, de azon igazság nem csak a kászoni járásra terjed, hanem a felvidékre is (úgy van) s ha most lenne hatalmunkban intézkedni a kerületek felosztására nézve, magam is hozzájárulnék az egész megyének másként felosztásához, de most ennek helyét nem látom. Vegyük a munkácsi járást; ennek képviselő-választási székhelye is a kerület szélén van, annyira, hogy az első szomszéd helységek is már más kerülethez tartoznak. Sőt ilyen a beregszászi vagy tiszaháti járás is (egy hang: de ha nincs panasz) a nélkül, hogy a kerületek ekkénti felosztása ellen szólamlásokat, panaszokat támasztani valakinek eszébe jutott volna. A változtatás nem tőlünk függ, de a jelen panasznál az indító okokat sem látom egészen helyeselhetőknek, mert habár van igazság benne, hogy a Latorcza vize akadályul szolgál, de a mint akadályul szolgál az a Kászonba mehetésnek, éppen olyan akadályul szolgál a Latorcza a kászoniaknak is,hogy túl a vizen Rákosra mehessenek. (Helyes). A kerület változtatását ez okból nem pártolhatom, de méltányosnak sem látom. Markos Mihály rákosi g. e. esperes: Megvallom, hogy felszólalásom olyformán fog feltűnni, mintha Cicero pro domo sua beszélnék, hanem kötelességemnek látom a kérvény mellett felszólalni. Ezt az önérzet kivánja tőlem, s ez átszűrt gondolat és meggyőződés. Az indokok, mik a folyamodványban fel vannak hozva, kétségtelenül igazságos alapon nyugszanak, úgy hogy azok megdönthetlenek. — Maga az 1848-as törvény, s most is e tekintetben ad hoc tökéletesen érvényben hagyott törvényünk, maga az V. t. ez. 7-ik §-a a) pontja ezt mondja : „a választókerületek a népesség számára, s illetőleg a lakásuk helyén kívül szavazandó választók könnyebbségére való tekintettel állapíttassanak meg.“ Ami egyiknek igazságos, a másiknak is legyen olyan. Adjuk meg mindenkinek a magáét. — Tisztelet, becsület, de nem kell tétovázni, mi igazságosak leszünk. (Egy hang: testvérek leszünk.) Én a bizottmányt oly egész bizottmánynak ismerem el, mint volt 1848-ik évben, s igy mulhatlanul oly hatásköre van mint akkor volt. (Nem úgy van, Zajgás Elnök csenget s türelmet kér) ; olyannak ismerem, melynek jogai vannak; és kötelessége, hogy jogát ne csak gyakorolja,de érvényesítse is ott, ahol kell. Nemcsak igazságosság és törvényesség, de udvariasság és ildomosság szempontjából is kívánom a változtatást, mert nem lehet az, hogy a szegény puznyákfalvi orosz messziről egész napon át járatlan utakon menjen még vizen is keresztül Kászonba, akkor, midőn a kászoniak legfeljebb 2—3 óra alatt juthatnak a választó helyre.— Az, amit Román Ferencz úr mondott, valóságos fictió. Én inkább kétszer jövök Beregszászba, mint egyszer Kászonba. — Én ezennel ünnepélyesen és nyilvánosan kijelentem, hogy ami itt e folyamodásban meg van írva, az már egy másikban a kanczellárhoz is el van készítve s el fog küldetni, mihelyt erre itt kedvezőtlen határozat fog kiadatni. Sőt még egy harmadik is az országgyűlésre fog felküldetni. Mi passivitásba tesszük magunkat, nem megyünk Kászonba; akinek tetszik, lépjen fel a kászoni járásban képviselőül, s menjen fel az országgyűlésre, de meglássuk, minő kellemetlenségek lesznek belőle. (Zaj, nem tetszés.) Azt hiszem , a pártatlan országgyűlés azt fogja mondani : „Bereghmegye tegye kötelességét, menjen és nézze meg topographicus és geographicus tekintetben a . . . (zaj) s teljesítse kötelességét.* — Adjuk meg mindenkinek a magáét. A mi nekem jó, legyen az másnak is jó Ne csak magunk felé hajoljon a kéz, de mások felé is. Elnök: Elnöki kötelességem hozza magával, hogy megkérjem a tek. bizottmányt, mint minden kérdéseknél, úgy különösen a jelen kérdésnél méltóztassanak magukat az engesztelő szellem által vezettetni. Legyünk türelmesek,habár nem tetszenek is azok, miket egyik vagy másik tag előterjeszt. De egyszersmind kötelességem nem hallgatni el azokat, miket az előttem szónokolt főtisztelendő úr elmondott. Elnöki kötelességemhez tartozik a megyének tekintélyét oltalmazni, különösen ezen gyűlését. Mindenki a maga vélekedését szabadon, őszintén s nyíltan kimondhatja, de nincsen azon szabadsága senkinek, hogy az ellenkező nézetre, vélekedésre azt mondhassa, hogy az önzésből származó. Ha azt követelem, hogy más az én meggyőződésemet tisztelje, hasonlóan más is megkövetelheti azt, hogy saját meggyőződése is tiszteletben tartassák. (Tetszés). Ha ezen elvet meg fogjuk tartani, akkor nem lesz ingerültség, nem lesz egymás iránti szenvedélyesség, s eredményre fogunk jutni. Másik észrevételem az, miszerint nem tartom helyénvalónak azt sem, hogy — ha itt valaki a véleményét szabadon s függetlenül kimondhatja, szükség legyen arra olyanokat felhozni, ami némi fenyegetés színét viselje magán. (köztetszés.) Ilyennek tekintem pedig én a főtisztelendő úr azon szavait, hogy ha kedvező határozatot nem nyerne a folyamodásra, akkor a kanczellárhoz s az országgyűléshez fogna felebb folyamodni. Azt hiszem t. b., hogy az e kérdésnél hozandó mai határozatát meggyőződésre fogja alapítani a gyűlés, s ha egyszer arra alapította, akkor azért mindig meg fog tudni felelni. Ami az országgyűlésre hivatkozást illeti, az országgyűlés rendületlenül ragaszkodik azokhoz, amik a törvényben ki vannak mondva, s azt hiszem, hogy az Napi újdonságok. ” Falcinelli ap. nuncius ő excja f. hó 13-án tért vissza Budára kalocsai érseki excjánál tett látogatásából s másnap Esztergomba utazott. ” A sz. Vincze leányainak az esztergomi uj zárdába történt bevezetése alkalmával a bíboros primás 6 eminentiája által adott lakomány. hó 14-én Falcinelli Marián érsek s pápai nuncius 8 excja magyar nyelven mondott áldomást Apóst, királyunk U Fel- Bégére és a hg-primás 8 emnjára, melyet szűnni nem akaró zajos éljen és evviva követett. A „Kol. Közi.“ a magyar és román barátság következő szép képét rajzolja : ám a megyebizottmányok csendesen és zajtalanul folynak le ; román és magyar választmányi tagok ott ülnek egymás mellett jó egyetértésben; nincs csendőr, sem katonaság hátuk mögött; de engedelmesség szívükben az uralkodó Felség iránt, amely önként meghozandja az ország törvénye iránti engedelmességet, s az ebből önként folyó egyetértést s belnyugalmat. Ám itt láttuk Kolozs megyében a követi conferentiát; egy magyar mágnás s két magyar nemes követjelel, kiknek mindeniknek szép pártja volt, visszalép, s helyet enged egy alkotmányos érzelmű románnak; amott Naszódvidéke értelmiségének egy része egy magyar mágnásnak ajánlja fel — hirszerint — egyik követi állomását, melyet ez el nem fogad, óhajtván, hogy a nemzet fiai érvényesithessék jogos óhajtásaikat . Alsó-Fehér megyében mágnás indítványozza, hogy a megye jegyzőkönyve román nyelven is vitessék; a honpolgárias előzékenység kellemes előjeleit látjuk mindenfelé a közös közélet új kezdetén. A képzőművészeti társulat helyiségében az akadémia épületében Székely Bertalannak egy újabb, szép hatással és felfogással festett képe van kiállítva. Ez a vizen járó megváltót ábrázolja a „kicsinyhitű“ Péterrel. A kép a modorn evang. egyház számára készült. Ugyancsak a képzőművészeti társulat kiállításában egy újabb szobormű is van kiállítva: „a vízbe esett gyermek“. Szandház pesti szobrász műve, s mind felfogására, mind kivitelére nézve dicséretére válik művész hazánkfiának — mondja a P. N. . A magyar műegylet idei műlapjául azon szép frescót választotta, melyet Wagner Sándor hazánkfia készít a redout csemegeterme számára, s mely az ifjú Mátyás király tornai diadalát ábrázolja a cseh vitéz fölött. A máslapot maga a festész fogja kőre rajzolni. A műegylet választmánya, mely múlt pénteki ülésében a műlap iránt határozott, ugyanezen ülésében több csinos képet is vásárolt részvényesei közötti kisorsolásra. A megvett képek következők : „Capri sziget öble,“ Ligeti Antaltól (150 frt); starenbergi tájkép, Langko D.-től (60 ft) ; „A légyott“ Friedlaender F.-től (80 ft) ; Chiem-tói részlet Mali Keresztélytől (60 ft); „Fonóleány“ Dvorák Antaltól (100 ft.) . A belga művészet egyik notabilitása, Porta és Ferencz történelmi festész Brüsselből, ki a párisi „Salon“-ban kiállított több rendbeli festményei által (Judás öngyilkossága, temetés a suezi sivatagban stb.) európai hírt vivott ki magának, jelenleg a magyar és czigány faj tanulmányozása czéljából beutazza Magyarországot s a napokban meglátogatta helyben lakó több művészünket. Kíséretében van Baumgarten nevű magyar tanítványa, kinek tehetségéről és képzettségéről ismerői elismeréssel nyilatkoznak. (Pol. H.) A Grün I. hegedűművész hazánkfia nov. 1. 4. és Ilik napján három kamarai zenélyt rendez az Európa-teremben . Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert és Mendelssohn négyes hangművei és szonátái, magándarabokul Bach és Schubert szerzeményei fogják az érdekes műsor számait képezni. Grünt e zenélyekben Huber J. (gordonkán), Kraus (másodhegedűn) és Saphir (mély hegedűn), Kuller Mari k. a., Deutsch W. és Stocker (zongorán) fogják gyámolítani. Dr. Mangold Henrik gyakorló orvos szerkesztése mellett egy új orvosi havi folyóirat „Ungar, mediz.-chirurg. Presse“ jelenik meg. Dolgozótársai jeles szakférfiak. Oct. 15-kén a második szám jelent meg változatosan érdekes és tanulságos tartalommal. A szerkesztőségi szállás van sétatér utczában 8. sz. a. E lap előfizetési ára egy évfolyamra 4 ft. A Germania postagőzös (Ehlers kapitány alatt) múlt hó 30-kán indult el New-Yorkból és 10 nap s 20 órai gyors utazás folytán f. hó 11-kén 8 órakor estve Cowesbe érkezett, honnan, az ott kiszállókat partra téve —útját Hamburgba folytatta. E hajón 171 utas, 18 levélzsák, 750 tonna teher és 280,000 dollár készpénz van. Bavaria (Taube kapitánynyal) szintén hamburgnew-yorki postagőzös m. hó 7-kén indult Southamptonból és 27-én New-Yorkba szerencsésen megérkezett. Mint az „Aid“ biztosan értesül, az aradi gazdasági egylet alapszabályai formaszerüleg is kiállítva, már leérkeztek s igy az egylet végleges megalakulása nem sokára megtörténhetik. — A P. N. jelenti, hogy Vecsey Károly, tatai református lelkész, a nemcsak saját hivei közt és városában, hanem az egész környékben köztiszteletben és szeretetben állott férfiú, és Vecsey Sándor költőnk atyja, e hó 13-án, hosszabb betegség után jobb létre szenderült. Béke poraira! Zágrábból távirják, hogy Udmanicsi József hírhedt rablóvezér Uzetacs János s Tivadar, valamint Jandrasin Ferencz rablókkal ott múlt szombaton fogatott el, s mind a négyen a zágrábmegyei törvényszéknek adattak át. — A pest-budai hangász-egyleti zenede igazg. választmánya részéről közöltetik, hogy a zongora-tanári állomásra Zapf Antal; a zeneszerzés és general-bassus-tanári állomásra Perger Géza ; és a fuvola-tanári állomásra Nikolics Sándor urak választattak meg zenedét rendes tanárokká. Közli Ritter Sándor, egyleti titkár, Pesti gyep. Az őszi első lóverseny vasárnap délután, bár az idő igen kedvezett, csak igen kis közönség előtt ment végbe. Úgy látszik, az évenként kétszeri versenynapok fölöslegesnek bizonyulnak be. A kitűzött futások következő rendben és eredménynyel történtek : A „vándorló urlovar tét verseny“-től id. gr. Batthyányi Istvánt kivéve, mind visszaléptek s igy „Espérance“ 40. p. kanczáján egyedül lovagolta körül a pályát. A császárdijra bejelentett 8 ló közül 6 állt ki. B. Podmaniczky Géza „Madaras“ lova gyönyörűen futott magyar lovász alatt, de a czélpont előtt kitörvén, gr. Forgách K. „Nunquam dormio“ 3é. s. ménje lett a győztes; ezt nyomban követte gróf Batthyányi István „Che er fu !“ 5é. s. ménje, mely a második díjat nyerte. A „pesti díjra“ (500 ft és 20 arany) 9 bejelentett ló közül futott 5. Gr. Károlyi Gyula „Forgószél“ 4é. b. ménje kezdettől végig vezetett s gyönyörűen nyert; második gr. Wenkheim R. „Kétesbe , gr. Hunyady József lova a pálya közepén megsántulva, elmaradt. Az utolsó 500 ftos „Hg. Eszterházy-dijra“ 10 bejelentett ló közül 6 futott. Gr. Kinsky Oct. „Pantaleon“ 3é. p. ménje győzött; vele gr. Károlyi Gyula „Ecsed“ lova versenyzett, de a czélponttól vagy 1000 lépésre ínszakadás következtében lovasával felbukott; másodiknak gr. Rozvadovszky „Revolvere“ érkezett a czélponthoz. Ma van a második verseny, kezdete d. u. 3 órakor. — Tordán a reformátusok egyik templomának tornya, mint a „Kolozsv. Közi.“ írja, összeomlott. Szerencse, hogy éjjel, s igy nem történt nagyobb szerencsétlenség. r. s. A gubernium költözködése Erdélyben. Erről írja a „Korunk“ 105.száma: Valahányszor letértünk az alkotmány biztos útjáról, mindig Szeben, s valahányszor az alkotmány megrongált hajójának biztosabb kikötőre volt szüksége, mindig Kolozsvár jön Erdély fővárosa, a kir. főkormányszék székhelye. A nemzeti fejedelmek kora után felállittatván a kir. főkormányszék, székhelyéül 1693. máj. 18. Fejérvár jelöltetett ki; — már 1695. máj. 5-én Kolozsvára tétetett át; de II. Apaffy Bécsbe vitetvén, mivel mozgalomtól lehetett tartani, 1696. jún 24 én ismét Fejérvárra tétetett át, honnan a Rákóczy-forradalom előszelére 1702. dec. 12 én Rabutin Szebenbe, a főhadi-parancsnokság gondozása alá rendelte. 1719. dec. 27-én vitetett vissza Kolozsvárra, de a pragmatica sanctio idejekor 1722. febr. 19 én a hongyülés Szebenben tartatott. 1792. lett az országgyűlés Kolozsvárra összehiva. A gubernium költözködése Erdélyben politikai jelentőségű. — Erdélyben az első guberniumot 1692-ben alakiták; a gubernátor Bánffy György apr 9-én, — az erdélyi első kanczellár 1695-ben lett beiktatva. sors. Pestmegye börtön-könyvtára. Külföld példájára, mely szerint a javitó-fogházak nem azért vannak, hogy az érzékeny lény kinoztassák, hanem a bűnösnek erkölcsi átalakítását eszközölni hivatvák és e czélra könyvárakkal látvák el. — Pest megye központi fogházában is létesült egy kis könyvtár az elitélt rabok használatára. A sz.István-társulat e czélra 100 db kiadványát , R és Ensel Sándor megyei ügyész 50 db bekötött könyvet ajándékoztak. A javítás minden eszközeit fokozatosan alkalmazásba venni itt az idő hazánkra nézve is; reméljük, hogy a könyvárusok s kiadók figyelmüket a börtönkönyvtárakra is fogják fordítani, és a javítás nyomós törekvésében résztvenni iparkodnak. — Hirdetmény. F. é. julius 14-én 17183. sz. a. kelt tanácsi határozat folytán közhírré tétetik: 1. A tűzvész-harang mgkondulására — vagy rövid hatósági felszólításra is köteles minden bérkocsis azonnal az állomási helyéhez legközelebb eső tüzoltószer raktárhoz hajtani s ott lovait a fecskendő- vagy vizhordó-kocsiba befogván — a tűzvész helyére sietni, s ottan a felügyelőség netaláni kivonatára előfogatával szolgálatot tenni. 2. Díjazásul megállapittatik, hogy a tűz színhelyére legelőbb megérkező fecskendő- és vizhordókocsi előfogata külön-külön 10—10 írttal, a második pedig 5—5 írttal és minden további egyenkint 2 írttal jutalmaztatik, megjegyeztetvén, hogy az előfogatával szolgálatot tevő kocsis fennebbi jutalmán kivül óránkint 2 írttal dijaztatik; — magától értetődvén, hogy a magánjárművek tulajdonosai szintén ezen jutalmakra s illetőleg előjogokra tarthatnak igényt. Ezen jutalmak és díjak rövid kapitánysági utalványozás után , a tűzesetet követő napon a házipénztár által kifizettetnek. Figyelmeztetik végre a közönség, hogy a tűzoltószerek raktáránál, vagy a tűzvész helyén netalán tapasztalandó rendetlenségek vagy visszaélések — szigorú megfenyités végett — a kapitányságnál beje-lentendők. Pest, 1865. October 3-án. A város kapitánysága által. országgyűlés ily kérdésekbe nem is fog avatkozhatni. S miután én itt a kormány képviselője vagyok, kötelességem a kanczellár önmagáról is, kinek értelmét és utasításait bírom, nyiltan kijelenteni, hogy a törvényekhez szigorúan ragaszkodik, s attól bármely egyesek kedvéért eltérni nem fog. (Vége köv.) Debreczen. A követválasztási előmunkálatokra nézve a közgyűlés f. hó 12-kén tartatott meg. Biharmegye főispánja Szávy József , méltósága mint kiküldött királyi biztos az egybegyült képviselőtestületet szívélyesen üdvözölvén, majd a hazai közügyek kedvezőbb fordulatának rövid fölemlítése és a hazai kormányzat élére állított államférfiak üdvös törekvésének rövid ismertetése után felhiva a város közönségét, hogy a jelenlegi kormányt a törvényes tér visszaszerzésére irányzott hazafias működésében támogatni s neki mint ezen kormány kifolyásának közelebb az országgyűlési előmunkálatok intézése körül hazafias készséggel segédkezet nyújtani szíveskedjenek; ezen előleges üdvözlés és fölhivó nyilatkozat után fölolvastatja. Magyarország királyi főtárnokmestere báró Sennyey Pál , nagy méltóságának ezen évi sept. 30. 4974. evi. sz. a. kelt sz mlg a kir. biztossá lett kineveztetését tárgyazó leiratát. 20 cs. kir. Apest. Felségének f. évi sept. 17-ről 14,462. sz. a. kelt legkegyelmesebb udvari rendeletét, melynélfogva ezen város közönsége oda utasittatik, hogy a dec. 10-re sz. kir. Pest városába egybehivott országgyűlésre az 1848. évi V. t. ez. alapján kihirdetett választó-rendszabály szerint választandó követeit elküldeni kötelességének ismerje. Végre 3. A nm. m. kir. folytatótanácsnak sept. 21. 73,991. sz. a. kelt azon leiratát, melyben ezen város közönségének hirül adatik, miszerint Ő Felsége az országgyűlés kihirdetését tárgyazó legfelsőbb elhatározásával egyidejűleg legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az 1861. évi nov. 5-én kelt udvari rendelettel feloszlatott városi képviselőtestület, az 1848. évi V. t. ez. 7. §-ban érintett közgyűlés helyettesítéséül, a választókerületek és a központi választmány megalakítása végett egybehivathassék, s általa a választások foganatosítása tekintetéből szükséges intézkedések haladéktalanul eszközöltessenek. Ezen köteles tisztelettel meghallgatott okmányok fölolvastatása után magos kir. biztos úr a fenebbiek szerint jelen összejövetel tárgyát teendő intézkedések foganatosítására szólítván föl a város képviseletét, ez utóbbi tiszteletteljesen kijelenté, hogy bármennyire szivéből örvend is a hazai közügyek reményteljes újabb fordulatán, bármily őszinte hódolattal üdvözli a Felségének hazánk szebb jövője megszilárditására irányzott atyai jó szándékát, s bármily bizalommal viseltetik is a magyar kormánynak a törvényes állapot visszaállítását ezélzó intézkedése iránt , — az országgyűlés létesítése tekintetéből szükséges előmunkálódás teljesítéséhez csupán azon esetre lehet hajlandó segédkezet nyújtani, ha az országos törvényekkel ellentétes jelen állapot ellen egyhangúlag megállapitott s felolvastatás után 8 magának átadott ünnepélyes óvása elfogadtatván s jegyzőkönyvbe igtattatván, magának ily módon megnyugvást szerezhet aziránt, hogy ily kivételes eljárás támogatása által alkotmányos jogait föl nem adta. Mire kir. biztos ur ő maga kijelenteni méltóztatott, hogy az óvástételt fölöslegesnek találja ugyan, a mennyiben a kormány a jelenlegi állapotot maga sem tartja törvényesnek s ezen eljárást csak a törvényes térre visszajuthatás tekintetéből legczélszerűbbnek s a jelenlegi bonyodalmas viszonyok közt egyedül lehetségesnek látszó eszközül kivánja tekintetni; azonban a képviselő-testületnek alkotmányos jogai fentartása tárgyában nyilvánított aggodalmát méltányolván, a feld