Sürgöny, 1865. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1865-11-28 / 273. szám
r--------—g szavazásról van szó. Ezt jó volna tudni mindazoknak, kik itt a titkos szavazás lehetőségéről álmodoznak. Maguk ezen verificationális esetek, melyek kétségkívül a „bona fide“ történt szavazás előföltétén alapultak, mitsem bizonyítanak. Hol a nemzet kezében nyílt Szavakban kifejezett codex van, hol azt milliók máskép magyarázzák, ott egypár ezernek pártérdek-sugall a véleménye, vagy egypár kivételes eset nem képezhet szabályt. Ez új törvény volna a megalkotott világos törvény mellett, mi az igazoló bizottmánynak bizonyára nem lehetett szándékában. De vegyük a dolgot közelebbről. A 32-ik §. legelőbb is azt mondja: „A szavazás .... nyilván történik.“ Mi történik nyilván? a szavazás. És mi a szavazás ? nem egyéb, mint az illető szavazó véleményének nyilvánítása a felől, kit óhajt követül. Ezen véleménynyilakozatnak tehát a törvény világos szavai szerint nyilván kell történnie. Nem mondatik itt, hogy a szavazó véleményét a golyónak vagy esetleg a babkarónak a szekrénybe való dobásával jelentse ki, hanem hogy azt nyilván kell kijelentenie. „ A szavazás — úgymond a törvény — nyilván történik.“ Ha ez a „nyilván“ szó arra vonatkoznék, hogy az illető szavazók ugyanazonsága többek előtt constatkrozva legyen, van-e ekkor e kifejezésnek értelme? Hiszen a titkos szavazásnál sincsenek mások a szavazatra feljogosítva , mint kiknek identitása már előlegesen többek által el van ismerve. Ezen „nyilván“ szó tehát teljesen értelem nélküli itt, ha csupán az ugyanazonság kimutatására czél fot. Ennyiben a titkos szavazások is örök időktől mindig nyilvánosak, így hát csak az volna titkos szavazás, melyet magános téren, éjnek idején, senkitől sem látva, s cédulánkat a postafiókba dobva gyakorolnánk. Risum teneatis .... Hogy pedig ilyen szavazást sohasem rendel a törvényhozás, világos onnét, mivel előre megalakíttatja az elnökséget, a jegyzőséget és szavazatszedő bizottmányt. Továbbá 2 ar: ott van a 32-ik §-ban az is, hogy a „szavazó nevének följegyzésével“ történik a szavazás. Itt van aztán az ugyanazonségról szó. Ez vonatkozik egyedül arra. Ott a szavazatszedő küldöttség, mely fölismerje s megítélje, ki szavazatképes ? és egyedül ezt jegyezze be. Vájjon nem ez-e a „nyilván szavazás“ egyszerű, igaz értelme ? vájjon lehet-e itt félrecsavarásoknak helye, hol a dolog oly természetes ?! Magyarhon összes választókerületei ezt így fogták föl, és így gyakorolják. Ezen gyakorlat mellett arra sincs aztán szükség, hogy féljünk, miszerint illetéktelen személy, vagy ha illetékes, kétszer szavazzon, vagy két szavazati jegyet adjon be. A követjelölt megnevezése s az egyszerű névfeljegyzés — szavazat is egyszersmind! Mi szükséges még ? Csak ne keressük az igazságot a távolban, a tekervényekben; az igazság közel, s az egyenes után van. Miután a szavazók nevei az adott véleményekkel együtt föl vannak jegyezve, nyilván össze is számíttatnak. Ez nagyon egyszerű és világos. Nincs arra sem szükség, hogy a szavazók neveinek száma összehasonlíttassék a beadott cédulák számával. A választás a párt szerint sorakozott szavazók neveinek egyszerű összeszámításával is helyes, így értem én a 32 ik §-t. És semmiféle érvelés nem képes bevitatni azt, hogy ahol nyilván szavazás van megrendelve, ott a titkos szavazás nyilvánságát is lehet érteni. E kettő: „nyílt“ és „titkos“ egyenesen kizárja egymást. Ahol a törvény titkos szavazást rendel, ott azt ki is mondja, ahol nyíltat, szintén. A magyar nemzet ítélte dologban. 1848-ban tudtunkra nem merült föl több egy titkos szavazási esetnél; 61-ben, mint értesülünk, csupán három helyen történt. Hogy magyarázta tehát a nemzet a 32-ik§-t? váljon azok javára, kik a nyilt, vagy azokéra, kik a titkos szavazás mellett vannak ? — A gyakorlat tehát a nyílt szavazás mellett szól, bármit beszéljen egy igen-igen kicsi kisebbség. Való ugyan, hogy a 61-iki országgyűlés verifikálta a titkos szavazás mellett megválasztottakat, de azt ő tudja, miért. Hogy hazánk egyesületeinél minő szavazásmód uralkodik, vagy a külföld (de Angliát kivéve ám) mit követ, az e kérdéshez épen nem tartozik, sem a törvény különben nyílt szavainak magyarázatához kulcsul nem szolgálhat. Azon körülményből pedig, miszerint a 48-ki XXIII.tcz. 13, 24.§§-ai rendelete folytán a városok tisztviselői titkos szavazás útján választandók, épen ellenkezőleg másokkal, azt következtetem, hogy miután a törvényhozás itt nyíltan rendelkezett, ha akarja vala, másutt is ép ily nyíltsággal rendelte volna meg a titkos szavazást. De mert ezt nem tette, bizonyosan nem is akarta tenni. Különben is nem nehéz belátni, miért rendelt a városoknál titkos szavazást. Bizonyára nem a dolog nagyobb fontossága miatt, hanem azért, mivel az együttlakó, egymással s tisztviselőikkel igen közelről, s napról napra érintkező polgárok társalmi nyugalmára is nézett. Aki a városi életet ismeri, annak nem szükség ezt nagyon magyarázni. Mi egyébiránt azt illeti, hogy a nyilt vagy titkos szavazás bír-e több előnynyel, s mily körülmények között, s melyik óhajtandó jelenben ? arról pro és contra beszélhetnénk. Itt csak annyit akartunk constatkrozni: hogyan van most? és mint szól a törvény? Ami a törvény nyílt szavaival ellenkezik, a törvénytelenség.“ Tartományi gyűlések. A prágai tartományi gyűlésen is nyujtatott be egy az alkotmány helyreállítását sürgető indítvány, de mely sehogy sincs oly élesen formulázva mint az alsóaustriai. Ez már a német pártnak állásánál fogva a cseh országgyűlésen rém is volt lehetséges. Ezen indítvány, úgymond a „Fremdenbl.“ valószínűleg compromissum utján jött létre s ezért oly szerkezetet kapott, hogy mind azok adhassák beleegyezésüket, kik a febr. alkotmányhoz minden áron ragaszkodni kívánnak, mind azok , kik a duálisaiéhoz hajolva, a Magyarországgali kiegyenlítést mindenekelőtt hangsúlyozzák s csak azt tartják szükségesnek kijelenteni, hogy nem aerogálásnak , hanem maga az alkotmány által kijelölt útnak kell az alkotmányviszonyok új alakulásához vezetnie, melyet a Magyarországgali kiegyenlítés szükségessé teend. A kormány képviselője, gr. L a z a n s z k y, legm. megbízásból előterjesztő a sept. 20-ki pátenst, melynek felolvastatása a cseh centrum s a nagybirtokok töredéke által a beleegyezés üdvkiáltásaival kisértetett. Gr. Nostitz Albert, bg Schwarzenberg blek s még 28 nagybirtokos következő indítványt nyújtott be: „A magas országgyűlés határozza el, miszerint a legm. közlések folytán tett nyilatkozatok alkalmából a cs. kir. Apostoli Felségéhez legalázatosabb fölirat intéztessék.“ Ennek folytán másnap Herbst 81 aláírással ellátva következő indítványt terjesztett elő: „A f. é. sept. 20 ki cs. patens által a birodalmi képviseletet illetőleg 1861. febr. 26-án kihirdetett, a lajthán-inneni országokban több mint négy éven keresztül gyakorlatban volt, ismételve s ünnepélyesen elismert s megerősített alaptörvény hatálya világosan felfüggesztetett, ezáltal az 1860. oct. 20-ki diplomában — mely a sajtbántáli országgyűlések elé mint királyi javaslat le is terjesztendő — kimondott elvek hasonlag kérdés alá vannak helyezve s azon előre nem látható időtartam alatt azon törvények, melyek számára a fölemlitett alaptörvények szerint a bíród, képviselet beleegyezése kívántatik — s ezek közt állandó s mélyenható befolyással biró törvényhozási tények — a kir. képviselet közreműködése nélkül bocsáttatnak ki. Ezáltal s a hazajövő alakulása iránti bizonytalanságnál fogva, melyre nézve mindinkább hiányozni kezd minden támaszpont, a csüggedés és bizalmatlanság érzete széles körökben terjedett el. Ezen viszonyok a legszomorúbb visszahatást gyakorolják az állam hitelére, valamint a birodalom s minden részeinek különben is mélyen megingatott gazdasági s pénzügyi állapotaira, oly visszahatás, mely napról napra rettentőbb módon kezd nyilvánulni, a népek mindig súlyosabban veszélyezett anyagi érdekeire nézve mindig fenyegetőbb alakot ölt s minden föllendülést lehetetlenné tesz. A lálkrottak ennélfogva kötelességüknek tartják, a küldőik körében uralkodó meggyőződésnek kifejezést adva, indítványozni: A magas országgyűlés az országrend 19. §-a értelmében nyilatkoztassa ki, hogy a bírák, képviselet közreműködése számára fenntartott ügyek alkotmányszerű tárgyalása sürgető szükség, és hogy a félbeszakadás nélkül joggal fennálló, fennállásában maga a sept. patens által elismert alaptörvényeknek szükségesekül kitűnendő változtatásai alkotmányos uton eszközlendők.“ sokkal üdvözölte, egy másik pedig biztosította őket, hogy majd segítenek ők rajtuk. A kerületi főorvos nyilatkozata folytán Pádár János árokszállási földbirtokos, a rajta elkövetett súlyos testi bántalmak következtében oly beteg, hogy életbenmaradásához nincs remény. Ma délután ismét 11 vétkes kísértetett be. A vizsgálat még most is folyamatban van. A veszprém megyei ugodi kerületben Nagy Ignácz választatott meg követnek. A miskolczi egyik követ neve hibásan fordul elő lapunkban. Vadnay B. helyett Vadnay Lajos olvasandó. Eperjesről a megválasztott megyei követek teljes névsora közöltetik velünk : Sáros megyében következők a nov. 22-én megválasztott képviselők: Bujanovits Sándor az eperjesi, Pirler Gedeon a szebeni, Berzeviczy Tivadar a héthársi, Hedry Ernő a bártfai, Dobránszky Adolf a zborói, Bánó Miklós a ghálthi választókerületben. A közlő megjegyzi, hogy Dobránszky görög egyesült, Bánó evang. hitv. Pécsett Angyal Pál választatott meg követté Madarász ellenében. Pozsonyban gr. Dessewffy Emil követté választása bizonyosnak tekinthető. Az ellenjelölt Németh Károly választói ugyanis értesülvén arról, hogy Deák Ferencz a kezdeményező alsóházban gr. Dessewffy Emilnek különösen pénzügyi szakismereteit szükségesnek tartja, írásban kérték ki Deák Ferencz e részbeni véleményét, ígérvén, miként igenlés esetében a szavazástól tartózkodni fognak. Deák Ferencz kijelente, hogy a választási szabadságot közvetve sem akarja korlátolni és annálfogva véleményét, ha nem kérdezik, nyilvánitni sem szokta; de ha egyenes kérdést intéznek hozzá, egyéni véleményét tartózkodás nélkül szokta kifejezni. Ennélfogva a fennforgó esetben határozottan Dessewffy Emil grófot ajánlja, mint a kire nemzetgazdászati és pénzügyi szaktudományánál fogva az alsóháznak valósággal nagy szüksége van. E szerint semmi kétség, hogy gr. Dessewffy Emil az alsóház tagja lesz. A pozsonyi újság szerint a galanthai követválasztási „ütközetben“ tíz halott és negyven súlyosan sebesült esett el, mely utóbbiak a kórházakban gyógyittatnak. -----y. re tűzött egyik feladatának felelne meg. Végre egy jól indokolt felterjesztésben a m. helytartótanács felkéretni határoztatott, hogy a párisi világtárlat tartamára küldessék ki Párisba országos költségen legalább egy magyar művész, ki ne csak a magyar művészet érdekeit képviselje, s a kiállított hazai műtárgyakra felügyeljen, hanem hazatérve, a művészet terén tapasztalt mozgalmakról és eredményekről közhasznú relatiót tenni képes legyen. Azon bizottmányba elvégre, mely a kereskedelmi és iparkamara részéről a világtárlatba küldendő ipar- és terményczikkek ügyében intézkedni fog, ugyancsak a két kamara felszólítása folytán művészképviselőkül megválasztottak: Than, Barabás, Ligeti, Henszlman, Skalniczky, Diescher, Szandház, Izsó és Marsalko urak. „P. H.—p.“ — Ráth Mór kiadványában megjelent: Országgyűlési zsebkönyv. Országgyűlési ház-rendszabályok. Magyarországot érdeklő közjogi kibocsátványok, országgyűlési okmányok, magyar- és erdélyországi alaptörvények. Pest, 1865. Ára 2 ft 40 kr. — Nemzeti színház. Múlt szombaton (25-én) Gounodnak „Faust“ czímű dalműve ismét egészen megtelt ház előtt adatott, mégpedig tökéletes művészi sikerrel. Carina Anna k. a. kitűnő „Gretchen“-je mellett ez este a szabadsággal távollévő Rabatinszky k. a. helyett Siebel szerepét Pauliné asszony énekelte. A nagyszámú hallgatóság a most említett két kedvencz művésznőn kívül Feder kisasszonyt— bájjal és szabatossággal lejtett táncza miatt taps- és kihívásban részesítette. A többi főszereplők szintén kitüntettek. — Színház és művészet. Babatinszky Marik. a. múlt pénteken este a bécsi udvari opera-színházban „Ördög Róbert“ben mint herczegnő kezdte meg vendégföllépteit, mégpedig nagy tetszés között; a második és negyedik fölvonás után zajosan kihívták, amit egyrészt a bécsiek vendégszerető előzékenységének is lehet tulajdonítani; a bécsi tekintélyes lapok egyébiránt mindnyájan megdicsérik szépen psengő , egésséges, rokonszenves és érzésteli hangját, valamint elég jó iskolára mutató előadását is, — ami elég buzdítás egy fiatal kezdő énekesnőnek, hogy tovább mivelje magát. — A pesti városi német színházban Mosenthalnak „Pietra“ czimü drámájából és a „Szép Helena“ czimü kiállításos darabból szorgalmasan folynak a próbák. „Pietra“ már e héten pénteken kerül színre, mely alkalommal hallomás szerint a szerző, ki Landvogt igazgató barátja, szintén jelen fog lenni. — Lehmann diszítő — az Ő Felsége megérkezése tiszteletére rendezendő díszjáték végével előfordulandó Apotheosis diszitményeivel van elfoglalva. — Vasárnap (26-án) Drágos Károly, a nemzeti színházi szülészeti tanoda egyik növendéke a „Szigetvári vértanúk“ czimű szomorújátékban mint ZrinyFelső próbáját téve a nemzeti színpadon. — A jövő hóban következő három újdonság kerül szinre: „E d d a“, melyben a főszerepeket Jókainé, Felekiné és Feleki játszók; a „Párisi szegények“ és „Herodes“ (Szász Károlytól). —..— A „budai dalárda“ dalestélyéről az a hír keringett, hogy a zászlószentelési ünnep miatt elmaradna , azonban Bokák örömére ez estély f. hó 25-én a népszínházban megtartatott. A pártoló tagok nagy számmal jelentek meg, s így a múzsák ezen elhagyott templomának minden helyét betöltve láthattuk. A műsor sok művivet ígért, s valóban nem csalódtunk reményünkben, mert az „Árva lány-haj“ gróf Festetics Leótól, „Waldeinsamkeit“ Storchtól, és a „Türkisches Schenkenlied“ Mendelsohntól, ehhez Metzger „D a s á rin duó“ czímü karénekek öszhangzó, szabatos előadása kedves emlékezetben maradand a közönségnél. — A magánrészek közt a 2-vel jegyzett, Nyitány Meyerbeer „Hugenották“ czímű operájából különösen figyelmünk tárgya volt, mert ismervén a nagy mester e szerzeményét, tudjuk, hogy ennek technikai és plastikai igényei az előadónál a zenészeti képzettség netovábbját tételezik fel. E szerzemény előadását Butor János úr tehetségdús leányai ,Ilka és Etel kisasszonyok vállalták magukra; a hallgatókat meglepte a kisasszonyok technikai jártassággal párosult érzésteli előadása. Alig hittük, hogy ezen szép kis hölgykezek oly mesterileg győzhessék le e szerzeménynek annyi művészeti tapintatot igénylő nehézségeit. A jeles előadás zajos tapsokkal jutalmaztatott. „Az ég borús“ népdal előadása kevésbbé volt kielégítő, a hangok tiszta vétele egyik főkelléke lévén a helyes éneknek. „A Johannához“ czímű férfi négyes kardal, úgy Donizetti „Marino Faliero“ operájábeli kettősdal előadói szerencsésen oldák meg feladatukat; nem oly szerencsés volt a Verdi „Nabucodonosor“ czímű operájából választott ária. Strohmayer úr szép hangja sokat veszít a folytonosan használt czikornyák miatt, mire férfi-énekes csak nagyon hajlékony hang birtokában törekedjék. Székely „Kilenczet ütött az óra" magyar népdal feletti ábrándja Bujtor Etel k. a. művészi előadása által valódi műbecset nyert. Hoffmann „Du bist mein Traum“ czímű dalát Knahl Adélé asszony igen szépen énekli. Mielőtt soraimat bezárnám, el nem mulaszthatom azon megjegyzésemet nyilvánítani, miszerint igen viszásan tetszett,hogy míg a hölgyek, a rosz idő daczára, a közönség iránti tiszteletből salon-öltözetben jelentek meg a színpadon , addig az urak, kik a hölgyeket felkísérték, tarka ruhában, keztyűtlen kézzel végzék udvariasság-parancsolta szolgálatukat. De ezúttal meg kell említnem, miszerint a vendéglős mesés drága ár mellett sótlan és izetlen étkek és itallal szolgált. Ezek olyannyira használhatlanok voltak, hogy alig hiszem, miszerint bármely laczikonyha roszabbat nyújthatna. A hangverseny után, mint rendesen, megkezdődött a táncz és tartott „kivilágos kiviradtig“. (Hát ebben részt vettek e a keztyűtlenek ? — Betűszedő ?) Fáy. A tegnapelőtti philharmoniai hangverseny a már közlött programm szerint a legérdekesebbek közé számítható, azonban fájdalom, az érdemlett tettleges részvétet a közönség ezúttal is kisebb mérvben tanusstá, mint ezt remek zenekarunk s a kecsegtető műsor után várhatók. Schumann (Es-dur) symphoniája öt részben méltólag nyitá meg ez érdekes estélyt, melyből a második és negyedik részletet főkép ki kell emelnünk, a mesteri, összevágó kivitel tekintetében. Pauiné meghatóan adta elő Webernek „A völgy csengetyűje“ cz. dallamát, s ezt ismételnie kellett. Mendelssohn „Tengeri csend és szerencsés hajózás“ czímű nyitánya dallamdús szépségei által elragadta a közönséget, a mi a gyengéd, ihletteljes előadásnak is köszönhető. — Tűzpróbáját zenekarunk derék Erkelünk vezetése mellett Beethoven Leonora nyitányával (I. számú) tette le, mely előadás után becsesebb befejezést óhajtottunk volna ez estélynek, mint Schubertnek Liszt által orchestrált „Induló“ját, mely nem más, mint egy polka és olasz zamata vegyület, mi akárhová inkább illett, mint ezen hangversenybe. — Debreczenben folyó hó 19-én a főiskolai önképzőtársulat, első alapítójának Csokonai V. Mihálynak születési emlékünnepét ülé. Ez ünnepélyt megelőzőleg rendes szokása ez önképezdének évenkint valamely költői műre nyitni pályázatot s igy azt a szorgalom és tehetség jutalmazásával kötni össze. — Most „A honatyákhoz“ czimzett óda volt készitendő. Be is érkezett 4 pályamű s azok közül kettő jutalomra, egy pedig dicséretre tartatott érdemesnek. Az első rendű jutalomban Zsutai János, a másodikban pedig Nagy Gusztáv ódája részesittetett. Ez ünnepély tisztán iskolai színezetű volt. — Az elnöki megnyitóbeszéd s egy Csokonaitól és Csokonaira Kovács Gyulától szerzett költemény elszavalása után, az említett pályanyertes ódáknak saját szerzőik általi felolvasása rekeszte be az egyszerű ünnepélyt. — Nemzeti színházi műsor nov. hó 28-tól — dec. 9-ig . Nov. 28. „Zsidónő“ opera. 29. „A navarrai királynő regéi“ fr. vigj.; új betanulással először. 30. „Szép Ilon“ opera. Dec. 1. „Czárnő“ dráma. 2. „Bánk bán“ opera. 3. „Király házasodik“ ered. vígjáték. — Jövő heti előkészületre kijelöltetnekDec. 4. „Páholy az operában“ 2-or és „Szegény marquis“ vigj. 5. „Kamilla“ opera. 6. „Edda“ fr. dráma; 1-szer. 7. „Álarczos bál“ opera. 8. „Erdő szépe“ dráma. 9. „Észak csillaga“ opera. Követválasztási mozgalmak. Jászberény, nov. 24. A Jász-Felső-Szt.Györgyön történt gyászos esemény, úgy hiszem, az enyémnél ügyesebb toll által már közöltetett, mindazonáltal pótlásul kötelességemnek ismerem közzétenni, miszerint a vizsgáló küldöttség intézkedése folytán tegnap délután a tettesek közül 19 egyén pandúrok és csendőrök fedezete mellett hozatott be a kerületi ház börtönébe; a megérkezéskor az udvarban azonnal több néző jelent meg, ezek közt egy oly érdekelt egyén is, aki a kocsikról leszállottak néhányat barátságos kézszomta Erdélyi országgyűlés. Kolozsvár, nov. 24. Ma délután 4 órakor vegyes értekezlet tartatott az országgyűlési teremben, melyen azonban csak igen kevés szász és oláh jelent meg. Az elnökséget Thoroczkay Miklós gróf vitte, tárgyalás alá a verifikáló bizottmány munkálata vézetett. B. Kemény Gábor mint a bizottmány előadója következőkben terjesztette elő jelentését : „Tisztelt gyűlés! A követvizsgáló bizottmány tisztében eljárván, munkálkodásának eredményét következő jelentésben bátorkodik előterjeszteni. A megyék, székely és szász székek és vidékek, valamint Naszódvidéke választásai, a megbízó levelek, választási jegyzőkönyvek és a választásokról szóló hivatalos jelentések figyelmesen összevettetvén, rendben találtattak, ezek között Küküllö megye és Fogarasvidékének is egyik-egyik kerülete választása, de emez utóbb említett törvényhatóságokban egy-egy választás ellen nehézségek emeltettek. A Küküllö alsó kerületében megválasztott Szilágyi Lajos ellen többen léptek fel, egy az említett megye főispánjához beadott kérelem, mellékleteivel együtt, a kérelmezők kívánsága szerint a követvizsgáló bizottmánynak volt előterjesztendő. Kérelmezők a választás szabályosságát egyátalában nem érintik, a követté választottnak egyenesen személyét támadják meg, de semmit se bizonyítnak ellene. A kérelmezők mindössze bizonyos mellékletekre hivatkoznak, de azok részben függőben lévő perek okmányai, melyekben Szilágyit terhelő semmi elő nem fordul, részint néhány hírlapi czikk. Az igazoló bizottmány Szilágyi Lajos választását igazoltnak véleményezi tekintetni. Említett Fogarasvidéke egyik sárkányi kerülete választása ellen egy kérelem adatott be Benedek Gyulától, és az ahhoz mellékelt négy darab román okmányban, — mint állítja, 358 román társa fejezi ki csatlakozását kérelmező panaszpontjaihoz. Az aláírások között csak igen kevés van sajátkezű, nagyobbrészint csak a kéz keresztvonása mellé van írva a név, az aláírók nincsenek megnevezve, vagy a keresztvonások másként hitelesítve; mindemellett azonban a vádpontok részben oly komoly természetűeknek látszanak, az aláírások száma oly jelentékeny, nagyobb mint az azon kerületben összesen szavazottak száma, hogy az igazoló bizottmány ezen esetet teljes figyelemmel megvizsgálandónak ítélte. Kérelmező Benedek Gyula első pontja alatt azt álltja, hogy a választók összeírása egyes szolgabirákra bízatott s részrehajlással eszközöltetett, és azt engedi sejtetni, hogy a választók névsora megállapítását egy, nem a maga rendén alakult, a vidéki alkapitány és 6 szolgabiróból álló bizotts eszközölte. A második pont szerint felszólalások megtételére néhol nem volt idő tűzve ki. A harmadik pont szerint a szavazatszedő bizottmány egyetlen független tagja lemondván, az csonkán működött. A negyedik szerint Codrucki egyszersmind a szavazatszedő bizottmány elnöke volt, beszédet tartott a választás kezdetét megelőzőleg a választókhoz, fejtegetve, hogy milyen nézetű követet válaszszanak. Az ötödik pont szerint erkölcsi nyomást gyakorolt a választóbizottmány a választókra, a ki megéljenezte, ki egyre szidta, ki másra szavazott. — Különösen Codru alkapitány és bizottmányi elnök lecrkézte volna a választókat. A hatodik pont szerint a szavazatok beírása arra nem illetékes falusi jegyzőkre bizatott és nem a maga rendén ment, és mindezek mellett is a hetedik pont szerint, midőn a választás oly eredménynyel folyt, mely nem volt ínyére a szavazatszedő bizottmánynak, anynyira szembeötlőleg kezdett toborzani saját jelöltje mellett, hogy az maga megsokalván a dolgot, visszalépéssel fenyegette a választóbizottmányt. Mindezek felől véglegesen határozni az ellenfél kihallgatása és a tények biztos megállapodása nélkül nem lehetvén, az igazoló bizottmány véleményezi, hogy a tisztelt gyűlés eszközölje a választás körülményeinek alapos megvizsgáltatását, és méltóztassék azután ahhoz képest intézkedni. Mindaddig azonban, míg a vizsgálat le nem foly, fogarasvidéki Sárkány kerület képviselője követi jogai gyakorlatában meghagyandónak véleményeztetik. Tovább menve a királyi és taksás városok választásaira, két város egy-egy választását illetőleg tűntek fel kételyek, a többiek a maga rendén találtatván. Említett két város Bereck és Vajda-Hunyad. Bereckből Domokos László megválasztása ellen folyamodik Búzás Mihály róm. kath. pap, mint írja — de nem bizonyítja — többek nevében megbizatva. Állítja kérelmező, hogy Domokos mintegy 50 román atyafit beíratott a választók közé, holott 8 forint egyenes adót csak 9 fizet közülök. Állítja végre kérelmező, hogy érvénytelen választása, mivel a választó bizottmányi elnökre is esett szavazat. Az igazoló bizottmány azonban az egész kérelmet egyszerűen mellőzendőnek véli, és a Domokos megválasztását a maga rendén történtnek véleményezi, mivel az első pontban felhozott választói visszaélések ellen, ha voltak, a felszólamlásra kitűzött idő alatt kellett volna kifogást tenni; a második pontban felhozott korteskedési rendetlenkedés a választóbizottmány és Bereck városa hatósága részéről bejött jelentések szerint nem volt; a harmadik pontban emelt nehézség egészen megsemmisül már csak a szavazatszedő bizottmány elnökének azon a választási jegyzőkönyvben olvasható nyilatkozatával, hogy ő semmiként sem akart követ lenni. Ami Vajda-Hunyad egyik követének Petko Lázárnak megválasztását illeti: ennek megsemmisítését kéri gr. Tholdi-Horváth Lajos, mivel említett Petko nem választó , tehát nem is választható. Kérelme támogatására Hunyad megye főispánja b. Nopcsának a dévai polgármesterhez intézett átirata hitelesített másolatát közli, mely szerint Petko Lázár azon kívánságának hely nem adatik, hogy mint ügyvéd, tehát honoratior, kapjon választási jogot. Az igazoló bizottmány P. L. felszólitandónak véleményezi annak kimutatására, hogy vagy az 1791-ki XI-dik törvényczikk értelmében, vagy mint 8 ft egyenes adót fizető választó és tehát választható is, ellenkező esetben megválasztása semmisnek tekintetvén. Fentebbiek után az igazoló bizottmány jelentését azzal kívánja bezárni, hogy következő törvényhatóságok vagy kerületek követei nem verifikáltattak, mivel megbízó leveleik az igazoló bizottmányhoz még be nem adattak:1) Hátszeg mindkét követe. 2) Küküllőmegye egyik kerülete. 3) Szászvárosszék egyik követe. 4) Segesvár város egyik követe. Még csak azon megjegyzést kívánom tenni, nem mint az igazoló bizottmány tagja, hanem csak a magam szakállára, hogy a tanácskozások menetének elején a vélemények lehetőleg szétágaztak, de a végén