Sürgöny, 1865. november (5. évfolyam, 251-275. szám)

1865-11-28 / 273. szám

r--------—­g szavazásról van szó. Ezt jó volna tudni mindazoknak, kik itt a titkos szavazás lehetőségéről álmodoznak. Maguk ezen verificationális esetek, melyek kétségkí­vül a „bona fide“ történt szavazás előföltétén alapul­tak, mitsem bizonyítanak. Hol a nemzet kezében nyílt Szavakban kifejezett codex van, hol azt milliók más­kép magyarázzák, ott egypár ezernek pártérdek-su­­gall a véleménye, vagy egypár kivételes eset nem ké­pezhet szabályt. Ez új törvény volna a megalkotott vi­lágos törvény mellett, mi az igazoló bizottmánynak bi­zonyára nem lehetett szándékában. De vegyük a dolgot közelebbről. A 32-ik §. leg­előbb is azt mondja: „A szavazás .... nyilván törté­nik.“ Mi történik nyilván? a szavazás. És mi a sza­vazás ? nem egyéb, mint az illető szavazó véleményé­nek nyilvánítása a felől, kit óhajt követül. Ezen véle­­ménynyilakozatnak tehát a törvény világos szavai sze­rint nyilván kell történnie. Nem mondatik itt, hogy a szavazó véleményét a golyónak vagy esetleg a babka­rónak a szekrénybe való dobásával jelentse ki, hanem hogy azt nyilván kell kijelentenie. „ A szavazás — úgy­mond a törvény — nyilván történik.“ Ha ez a „nyil­ván“ szó arra vonatkoznék, hogy az illető szavazók ugy­an­­azonsága többek előtt constatkrozva legyen, van-e ek­kor e kifejezésnek értelme? Hiszen a titkos szavazás­nál sincsenek mások a szavazatra feljogosítva , mint kiknek identitása már előlegesen többek által el van ismerve. Ezen „nyilván“ szó tehát teljesen értelem­ nél­küli itt, ha csupán az ugyanazonság kimutatására czél fot. Ennyiben a titkos szavazások is örök időktől min­dig nyilvánosak, így hát csak az volna titkos szava­zás, melyet magános téren, éjnek idején, senkitől sem látva, s c­édulánkat a postafiókba dobva gyakorolnánk. Risum teneatis .... Hogy pedig ilyen szavazást soha­sem rendel a törvényhozás, világos onnét, mivel előre megalakíttatja az elnökséget, a jegyzőséget és szava­­zatszedő bizottmányt. Továbbá 2 ar: ott van a 32-ik §-ban az is, hogy a „szavazó nevének följegyzésével“ történik a szava­zás. Itt van aztán az ugyanazonségról szó. Ez vonatko­zik egyedül arra. Ott a szavazatszedő küldöttség, mely fölismerje s megítélje, ki szavazatképes ? és egyedül ezt jegyezze be. Vájjon nem ez-e a „nyilván­ szavazás“ egyszerű, igaz értelme ? vájjon lehet-e itt félrecsava­­rásoknak helye, hol a dolog oly természetes ?! Ma­gyarhon összes választókerületei ezt így fogták föl, és így gyakorolják. Ezen gyakorlat mellett arra sincs aztán szükség, hogy féljünk, miszerint illetéktelen személy, vagy ha illetékes, kétszer szavazzon, vagy két szavazati jegyet adjon be. A követjelölt megnevezése s az egyszerű névfeljegyzés — szavazat is egyszersmind! Mi szük­séges még ? Csak ne keressük az igazságot a távolban, a tekervényekben; az igazság közel, s az egyenes után van. Miután a szavazók nevei az adott véleményekkel együtt föl vannak jegyezve, nyilván össze is számíttat­nak. Ez nagyon egyszerű és világos. Nincs arra sem szükség, hogy a szavazók neveinek száma összehason­­líttassék a beadott c­édulák számával. A választás a párt szerint sorakozott szavazók neveinek egyszerű összeszámításával is helyes, így értem én a 32 ik §-t. És semmiféle érvelés nem képes bevitatni azt, hogy a­hol nyilván­ szavazás van megrendelve, ott a titkos szavazás nyilvánságát is lehet érteni. E kettő: „nyílt“ és „titkos“ egyenesen ki­zár­ja egymást. A­hol a törvény titkos szavazást rendel, ott azt ki is mondja, a­hol nyíltat, szintén. A magyar nemzet ítélte dologban. 1848-ban tud­tunkra nem merült föl több egy titkos szavazási esetnél; 61-ben, mint értesülünk, csupán három helyen történt. Hogy magyarázta tehát a nemzet a 32-ik§-t? váljon azok javára­­, kik a nyilt, vagy azokéra, kik­ a titkos szavazás mellett vannak ? — A gyakorlat tehát a nyílt szavazás mellett szól, bármit beszéljen egy igen-igen kicsi kisebbség. Való ugyan, hogy a 61-iki országgyű­lés verifikálta a titkos szavazás mellett megválasztotta­kat, de azt ő tudja, miért. Hogy hazánk egyesületeinél minő szavazásmód uralkodik, vagy a külföld (de Angliát kivéve ám) mit követ, az e kérdéshez épen nem tartozik, sem a tör­vény különben nyílt szavainak magyarázatához kul­csul nem szolgálhat. Azon körülményből pedig, misze­rint a 48-ki XXIII.­tcz. 13, 24.§§-ai rendelete folytán a városok tisztviselői titkos szavazás útján választandók, épen ellenkezőleg másokkal, azt következtetem, hogy miután a törvényhozás itt nyíltan rendelkezett, ha akarja vala, másutt is ép ily nyíltsággal rendelte volna meg a titkos szavazást. De mert ezt nem tette, bizo­nyosan nem is akarta tenni. Különben is nem nehéz belátni, miért rendelt a városoknál titkos szavazást. Bizonyára nem a dolog nagyobb fontossága miatt, ha­nem azért, mivel az együttlakó, egymással s tisztvise­lőikkel igen közelről, s napról napra érintkező polgá­rok társalmi nyugalmára is nézett. A­ki a városi életet ismeri, annak nem szükség ezt nagyon magyarázni. Mi egyébiránt azt illeti, hogy a nyilt vagy titkos szavazás bír-e több előnynyel, s mily körülmények kö­zött, s melyik óhajtandó jelenben ? arról pro és contra beszélhetnénk. Itt csak annyit akartunk constatkrozni: hogyan van most? és mint szól a törvény? A­mi a tör­vény nyílt szavaival ellenkezik, a törvénytelenség.“ Tartományi gyűlések. A prágai tartományi gyűlésen is nyujtatott be egy az alkotmány helyreállítását sürgető indítvány, de mely sehogy sincs oly élesen formulázva mint az alsó­­austriai. Ez már a német pártnak állásánál fogva a cseh országgyűlésen rém is volt lehetséges. Ezen in­dítvány, úgymond a „Fremdenbl.“ valószínűleg com­­promissum utján jött létre s ezért oly szerkezetet ka­pott, hogy mind azok adhassák beleegyezésüket, kik a febr. alkotmányhoz minden áron ragaszkodni kíván­nak, mind azok , kik a duálisaiéhoz hajolva, a Ma­­gyarországgali kiegyenlítést mindenekelőtt hangsúlyoz­zák s csak azt tartják szükségesnek kijelenteni, hogy nem ae­rogálásnak , hanem maga az alkotmány által kijelölt útnak kell az alkotmányviszonyok új alakulá­sához vezetnie, melyet a Magyarországgali kiegyenlí­tés szükségessé teend. A kormány képviselője, gr. L a z a n s z k y, legm. megbízásból előterjesztő a sept. 20-ki pátenst, mely­nek felolvastatása a cseh centrum s a nagybirtokok tö­redéke által a beleegyezés üdvkiáltásaival kisértetett. Gr. Nostitz Albert, bg Schwarzenberg blek s még 28 nagybirtokos következő indítványt nyújtott be: „A magas országgyűlés határozza el, miszerint a legm. közlések folytán tett nyilatkozatok alkalmából a cs. kir. Apostoli Felségéhez legalázatosabb fölirat intéz­­tessék.“ Ennek folytán másnap Herbst 81 aláírással ellátva következő indítványt terjesztett elő: „A f. é. sept. 20 ki cs. patens által a birodalmi képviseletet illetőleg 1861. febr. 26-án kihirdetett, a lajthán-inneni országokban több mint négy éven ke­resztül gyakorlatban volt, ismételve s ünnepélyesen elismert s megerősített alaptörvény hatálya világosan felfüggesztetett, ezáltal az 1860. oct. 20-ki diplo­mában — mely a sajtbántáli országgyűlések elé mint királyi javaslat le is terjesztendő — kimondott elvek hasonlag kérdés alá vannak helyezve s azon előre nem látható időtartam alatt azon törvények, melyek szá­mára a fölemlitett alaptörvények szerint a bíród, kép­viselet beleegyezése kívántatik — s ezek közt állandó s mélyenható befolyással biró törvényhozási tények — a kir. képviselet közreműködése nélkül bocsáttatnak ki. Ezáltal s a hazajövő alakulása iránti bizonyta­lanságnál fogva, melyre nézve mindinkább hiányozni kezd minden támaszpont, a csüggedés és bizalmatlan­ság érzete széles­ körökben terjedett el. Ezen viszo­nyok a legszomorúbb visszahatást gyakorolják az állam hitelére, valamint a birodalom s minden részeinek kü­lönben is mélyen megingatott gazdasági s pénzügyi ál­lapotaira, oly visszahatás, mely napról napra rettentőbb módon kezd nyilvánulni, a népek mindig súlyosabban veszélyezett anyagi érdekeire nézve mindig fenyege­tőbb alakot ölt s minden föllendülést lehetetlenné tesz. A lálkrottak ennélfogva kötelességüknek tartják, a küldőik körében uralkodó meggyőződésnek ki­fejezést adva, indítványozni: A magas országgyűlés az országrend 19. §-a értelmében nyilatkoztassa ki, hogy a bírák, képviselet közreműködése számára fenntartott ügyek alkotmányszerű tárgyalása sürgető szükség, és hogy a félbeszakadás nélkül joggal fennálló, fennállá­sában maga a sept. patens által elismert alaptörvények­nek szükségesekül kitűnendő változtatásai alkotmá­nyos uton eszközlendők.“ sokkal üdvözölte, egy másik pedig biztosította őket, hogy majd segítenek ő­k rajtuk. A kerületi főorvos nyilatkozata folytán P­á­d­á­r János árokszállási földbirtokos, a rajta elkövetett sú­lyos testi bántalmak következtében oly beteg, hogy életbenmaradásához nincs remény. Ma délután ismét 11 vétkes kísértetett be. A vizsgálat még most is folyamatban van. A veszprém megyei ugodi kerületben Nagy Ig­­nácz választatott meg követnek. A miskolczi egyik követ neve hibásan fordul elő lapunkban. Vadnay B. helyett Vadnay La­jos ol­vasandó. Eperjesről a megválasztott megyei köve­tek teljes névsora közöltetik velünk : Sáros megyében következők a nov. 22-én megválasztott képviselők: Bujanovits Sándor az eperjesi, P­i­r­le­r Gedeon a szebeni, B­e­r­z­e­vi­c­z­y Tivadar a héthársi, H­e­d­r­y Ernő a bártfai, Dob­­r­á­n­s­z­k­y Adolf a zborói, Bánó Miklós a gh­ál­­thi választókerületben. A közlő megjegyzi, hogy Dobránszky görög­ egye­sült, Bánó evang. hitv. Pécsett Angyal Pál választatott meg követté Madarász ellenében. Pozsonyban gr. Dessewffy Emil követté vá­lasztása bizonyosnak tekinthető. Az ellenjelölt Né­meth Károly választói ugyanis értesülvén arról, hogy Deák Ferencz a kezdeményező alsóházban gr. Des­sewffy Emilnek különösen pénzügyi szakismereteit szükségesnek tartja, írásban kérték ki Deák Ferencz e részbeni véleményét, ígérvén, miként igenlés esetében a szavazástól tartózkodni fognak. Deák Ferencz kije­lente, hogy a­ választási szabadságot közvetve sem akar­ja korlátolni és annálfogva véleményét, ha nem kérde­zik, nyilvánitni sem szokta; de ha egyenes kérdést intéznek hozzá, egyéni véleményét tartózkodás nélkül szokta kifejezni. Ennélfogva a fennforgó esetben hatá­rozottan Dessewffy Emil grófot ajánlja, mint a kire nem­­zetgazdászati és pénzügyi szaktudományánál fogva az alsóháznak valósággal nagy szüksége van. E szerint semmi kétség, hogy gr. Dessewffy Emil az alsóház tag­ja lesz. A pozsonyi újság szerint a galanthai kö­vetválasztási „ütközetben“ tíz halott és negyven súlyosan sebesült esett el, mely utóbbiak a kórházak­ban gyógyittatnak. -----y. re tűzött egyik feladatának felelne meg. Végre egy jól indokolt felterjesztésben a m. helytartótanács felkéret­ni határoztatott, hogy a párisi világtárlat tartamára küldessék ki Párisba országos költségen legalább egy magyar művész, ki ne csak a magyar művészet érdekeit képviselje, s a kiállított hazai műtárgyakra felügyeljen, hanem hazatérve, a művészet terén tapasztalt mozgal­makról és eredményekről közhasznú relatiót tenni ké­pes legyen. Azon bizottmányba elvégre, mely a keres­kedelmi és ipar­kamara részéről a világtárlatba kül­dendő ipar- és terményczikkek ügyében intézkedni fog, ugyancsak a két­ kamara felszólítása folytán művész­­képviselőkül megválasztottak: Than, Barabás, Ligeti, Henszlman, Skalniczky, Diescher, Szandház, Izsó és Marsalko urak. „P. H.—p.“ — Ráth Mór kiadványában megjelent: Országgyűlési zsebkönyv. Országgyű­lési ház-rendszabályok. Magyarországot érdeklő köz­jogi kibocsátványok, országgyűlési okmányok, m­a­­gyar- és erdélyországi alaptörvények. Pest, 1865. Ára 2 ft 40 kr. — Nemzeti színház. Múlt szombaton (25-én) Gounodnak „Faust“ czímű dalműve ismét egészen megtelt ház előtt adatott, még­pedig tökéletes művészi sikerrel. Carina Anna k. a. kitűnő „Gretchen“-je mellett ez este a szabadsággal távollévő Raba­­tinszky k. a. helyett Siebel szerepét Paul­iné asszony énekelte. A nagyszámú hallgatóság a most említett két kedvencz művésznőn kívül Feder kis­asszonyt— bájjal és szabatossággal lejtett táncza miatt taps- és kihívásban részesítette. A többi főszereplők szintén kitüntettek. — Színház és művészet. Babatinszky Mari­k. a. múlt pénteken este a bécsi udvari opera-színházban „Ördög Róbert“ben mint herczegnő kezdte meg vendégföllép­­teit, még­pedig nagy tetszés között; a második és negyedik föl­vonás után zajosan kihívták, a­mit egyrészt a bécsiek ven­dégszerető előzékenységének is lehet tulajdonítani; a bécsi te­kintélyes lapok egyébiránt mindnyájan megdicsérik szépen psengő , egésséges, rokonszenves és érzésteli hangját, valamint elég jó iskolára mutató előadását is, — a­mi elég buzdítás egy fiatal kezdő énekesnőnek, hogy tovább mivelje magát. — A pesti városi német színházban Mosenthalnak „Pietra“ czimü drámájából és a „Szép Helena“ czimü kiállításos darab­ból szorgalmasan folynak a próbák. „Pietra“ már e héten pénte­ken kerül színre, mely alkalommal hallomás szerint a szerző, ki Landvogt igazgató barátja, szintén jelen fog lenni. — Lehmann diszítő — az Ő Felsége megérkezé­se tiszteletére rendezendő díszjáték végével előfordulandó Apotheosis diszitményeivel van elfoglalva. — Vasárnap (26-án) D­r­á­g­o­s Károly, a nemzeti színházi szülészeti tanoda egyik növendéke a „Szigetvári vértanúk“ czimű szomorújátékban mint ZrinyFelső próbáját téve a nem­zeti színpadon. — A jövő hóban következő három újdonság ke­rül szinre: „E d d a“, melyben a főszerepeket J­ó­k­a­i­n­é, Felekiné és Feleki játszók; a „Párisi szegények“ és „Herodes“ (Szász Károlytól). —..— A „budai dalárda“ dalestélyéről az a hír keringett, hogy a zászló­szentelési ünnep miatt elma­radna , azonban Bokák örömére ez estély f. hó 25-én a népszínházban megtartatott. A pártoló tagok nagy szám­mal jelentek meg, s így a múzsák ezen elhagyott tem­plomának minden helyét betöltve láthattuk. A műsor sok művivet ígért, s valóban nem csalódtunk remé­nyünkben, mert az­ „Ár­va l­ány-haj“ gróf Feste­tics Leótól, „Waldeinsamkeit“ Storchtól, és a „Türkisches Schenkenlied“ Mendelsohntól, ehhez Metzger „D a s á r­in du­­­ó“ czímü karénekek öszhangzó, szabatos előadása kedves emlékezetben maradand a közönségnél. — A magánrészek közt a 2-vel jegyzett, Nyitány Meyerbeer „Hugenották“ czímű operájából különösen figyelmünk tárgya volt, mert ismervén a nagy mester e szerzeményét, tudjuk, hogy ennek technikai és plastikai igényei az előadó­nál a zenészeti képzettség netovábbját tételezik fel. E szerzemény előadását B­u­­­t­o­r János úr tehetségdús leányai ,Ilka és Etel kisasszonyok vállalták maguk­ra; a hallgatókat meglepte a kisasszonyok technikai jár­tassággal párosult érzésteli előadása. Alig hittük, hogy ezen szép kis hölgykezek oly mesterileg győzhessék le e szerzeménynek annyi művészeti tapintatot igénylő nehézségeit. A jeles előadás zajos tapsokkal jutal­maztatott. „Az ég borús“ népdal előadása kevésbbé volt kielégítő, a hangok tiszta vétele egyik főkelléke lévén a helyes éneknek. „A Johannához“ czímű férfi négyes kardal, úgy Donizetti „Marino Faliero“ operájábeli kettősdal előadói szerencsésen oldák meg feladatukat; nem oly szerencsés volt a Verdi „Nabucodonosor“ czímű operá­jából választott ária. Strohmayer úr szép hangja sokat veszít a folytonosan használt czikornyák miatt, mire férfi-énekes csak nagyon hajlékony hang birtokában törekedjék. Székely „Kilenczet ütött az óra" magyar népdal feletti ábrándja Bujtor Etel k. a. művészi elő­adása által valódi mű­becset nyert. Hoffmann „Du bist mein Traum“ czímű dalát Knahl Adélé asszony igen szépen énekli. Mielőtt soraimat bezárnám, el nem mulaszthatom azon megjegyzésemet nyilvánítani, miszerint igen viszá­­san tetszett,hogy míg a hölgyek, a rosz idő daczára, a kö­zönség iránti tiszteletből salon-öltözetben jelentek meg a színpadon , addig az urak, kik a hölgyeket felkísér­­ték, tarka ruhában, keztyűtlen kézzel végzék udva­riasság-parancsolta szolgálatukat. De ezúttal meg kell említnem, miszerint a vendéglős mesés drága ár mel­lett sótlan és izetlen étkek­ és itallal szolgált. Ezek oly­annyira használhatlanok voltak, hogy alig hiszem, mi­szerint bármely laczikonyha roszabbat nyújthatna. A hangverseny után, mint rendesen, megkezdő­dött a táncz és tartott „kivilágos kiviradtig“. (Hát eb­ben részt vettek e a keztyűtlenek ? — Betűszedő ?) Fáy. A tegnapelőtti philharmoniai hangver­se­n­y a már közlött programm szerint a legérdekesebbek közé számítható,­­ azonban fájdalom, az érdemlett tettleges rész­vétet a közönség ezúttal is kisebb mérvben tanusstá, mint ezt remek zenekarunk s a kecsegtető műsor után várhatók. Schumann (Es-dur) symphoniája öt részben méltólag nyitá meg ez érdekes estélyt, melyből a második és negyedik rész­letet főkép ki kell emelnünk, a mesteri, összevágó kivitel te­kintetében. P­a­u­­­i­n­é meghatóan adta elő Webernek „A völgy csengetyűje“ cz. dallamát, s ezt ismételnie kellett. Mendels­sohn „Tengeri csend és szerencsés hajózás“ czímű nyitánya dallamdús szépségei által elragadta a közönséget, a mi a gyengéd, ihletteljes előadásnak is köszönhető. — Tűzpróbá­­ját zenekarunk derék Erkelünk vezetése mellett Beetho­ven Leonora nyitányával (I. számú) tette le, mely előadás után becsesebb befejezést óhajtottunk volna ez estélynek, mint Schubertnek Liszt által orchestrált „Induló“ját, mely nem más, mint egy polka és olasz zamata vegyület, mi akárhová inkább illett, mint ezen hangversenybe. — Debreczenben folyó hó 19-én a főis­kolai önképzőtársulat, első alapítójának Csokonai V. Mihálynak születési emlékünnepét ülé. Ez ünnepélyt megelőzőleg rendes szokása ez önképezdének évenkint valamely költői műre nyitni pályázatot s igy azt a szor­galom és tehetség jutalmazásával kötni össze. — Most „A honatyákhoz“ czimzett óda volt készitendő. Be is érkezett 4 pályamű s azok közül kettő jutalomra, egy pedig dicséretre tartatott érdemesnek. Az első rendű jutalomban Z­s­u­t­a­i János, a másodikban pe­dig Nagy Gusztáv ódája részesittetett. Ez ünnepély tisztán iskolai színezetű volt. — Az elnöki megnyitó­­beszéd s egy Csokonaitól és Csokonaira Kovács Gyulától szerzett költemény elszavalása után, az emlí­tett pályanyertes ódáknak saját szerzőik általi felolva­sása rekeszte be az egyszerű ünnepélyt. — Nemzeti színházi műsor nov. hó 28-tól — dec. 9-ig . Nov. 28. „Zsidónő“ opera. 29. „A navarrai királynő regéi“ fr. vigj.; új betanulással először. 30. „Szép Ilon“ opera. Dec. 1. „Czárnő“ dráma. 2. „Bánk bán“ opera. 3. „Király házasodik“ ered. vígjáték. — Jövő heti előkészü­letre kijelöltetnekDec. 4. „Páholy az operában“ 2-or és „Szegény marquis“ vigj. 5. „Kamilla“ opera. 6. „Edda“ fr. dráma; 1-szer. 7. „Álarczos bál“ opera. 8. „Erdő szépe“ dráma. 9. „Észak csillaga“ opera. Követválasztási mozgalmak. Jászberény, nov. 24. A Jász-Felső-Szt.Györ­gyön történt gyászos esemény, úgy hiszem, az enyém­nél ügyesebb toll által már közöltetett, mindazonáltal pótlásul kötelességemnek ismerem közzétenni, misze­rint a vizsgáló küldöttség intézkedése folytán tegnap délután a tettesek közül 19 egyén pandúrok és csend­őrök fedezete mellett hozatott be a kerületi ház börtö­nébe; a megérkezéskor az udvarban azonnal több néző jelent meg, ezek közt egy oly érdekelt egyén is, a­ki a kocsikról leszállottak néhányat barátságos kézszom­ta­ Erdélyi országgyűlés. Kolozsvár, nov. 24. Ma délután 4 órakor vegyes értekezlet tartatott az országgyűlési teremben, melyen azonban csak igen kevés szász és oláh jelent meg. Az elnökséget Thoroczkay Miklós gróf vitte, tárgyalás alá a verifikáló bizottmány munkálata véze­tett. B. Kemény Gábor mint a bizottmány előadója következőkben terjesztette elő jelentését : „Tisztelt gyűlés! A követvizsgáló bizottmány tisztében eljárván, munkálkodásának eredményét kö­vetkező jelentésben bátorkodik előterjeszteni. A megyék, székely és szász székek és vidékek, valamint Naszódvidéke választásai, a megbízó levelek, választási jegyzőkönyvek és a választásokról szóló hivatalos jelentések figyelmesen összevettetvén, rend­ben találtattak, ezek között Küküllö megye és Fogaras­­vidékének is egyik-egyik kerülete választása, de emez utóbb említett törvényhatóságokban egy-egy választás ellen nehézségek emeltettek. A Küküllö alsó kerületében megválasztott Szi­lágyi Lajos ellen többen léptek fel,­­ egy az emlí­tett megye főispánjához beadott kérelem, mellékle­teivel együtt, a kérelmezők kívánsága szerint a kö­vetvizsgáló bizottmánynak volt előterjesztendő. Kérel­mezők a választás szabályosságát egyátalában nem érintik, a követté választottnak egyenesen személyét tá­madják meg, de semmit se bizonyítnak ellene. A kérel­mezők mindössze bizonyos mellékletekre hivatkoznak, de azok részben függőben lévő perek okmányai, me­lyekben Szilágyit terhelő semmi elő nem fordul, részint néhány hírlapi czikk. Az igazoló bizottmány Szilágyi Lajos választását igazoltnak véleményezi tekintetni. Említett Fogarasvidéke egyik sárkányi kerülete választása ellen egy kérelem adatott be Benedek Gyu­lától, és az ahhoz mellékelt­ négy darab román okmány­ban, — mint állítja, 358 román társa fejezi ki csatla­kozását kérelmező panasz­pontjaihoz. Az aláírások kö­zött csak igen kevés van sajátkezű, nagyobbrészint csak a kéz keresztvonása mellé van írva a név, az alá­írók nincsenek megnevezve, vagy a keresztvonások másként hitelesítve; mindemellett azonban a vádpon­tok részben oly komoly természetűeknek látszanak, az aláírások száma oly jelentékeny, nagyobb mint az azon kerületben összesen szavazottak száma, hogy az igazoló bizottmány ezen esetet teljes figyelemmel meg­­vizsgálandónak ítélte. Kérelmező Benedek Gyula első pontja alatt azt állt­ja, hogy a választók összeírása egyes szolgabirák­­ra bízatott s részrehajlással eszközöltetett, és azt enge­di sejtetni, hogy a választók névsora megállapítását egy, nem a maga rendén alakult, a vidéki alkapitány és 6 szolgabiróból álló bizotts­ eszközölte. A második pont szerint felszólalások megtételére néhol nem volt idő tűzve ki.­­ A harmadik pont szerint a szava­zatszedő bizottmány egyetlen független tagja lemond­ván, az csonkán működött. A negyedik szerint C­o­d­­ru­c­ki egyszersmind a szavazatszedő bizottmány elnöke volt, beszédet tartott a választás kezdetét meg­előzőleg a választókhoz, fejtegetve, hogy milyen né­zetű követet válaszszanak. Az ötödik pont szerint er­kölcsi nyomást gyakorolt a választó­bizottmány a választókra, a ki megéljenezte, ki egyre szidta, ki más­ra szavazott. — Különösen C­o­d­r­u alkapitány és bizottmányi elnök lecrkézte volna a választókat. A ha­todik pont szerint a szavazatok beírása arra nem ille­tékes falusi jegyzőkre bizatott és nem a maga ren­dén ment, és mindezek mellett is a hetedik pont sze­rint, midőn a választás oly eredménynyel folyt, mely nem volt ínyére a szavazatszedő bizottmánynak, any­­nyira szembeötlőleg kezdett toborzani saját jelöltje mellett, hogy az maga megsokalván a dolgot, vissza­lépéssel fenyegette a választó­bizottmányt. Mindezek felől véglegesen határozni az ellenfél kihallgatása és a tények biztos megállapodása nélkül nem lehetvén, az igazoló­ bizottmány véleményezi, hogy a tisztelt gyűlés eszközölje a választás körülmé­nyeinek alapos megvizsgáltatását, és méltóztassék az­után ahhoz képest intézkedni. Mindaddig azonban, míg a vizsgálat le nem foly, fogarasvidéki Sárkány kerület képviselője követi jogai gyakorlatában meg­­hagyandónak véleményeztetik. Tovább menve a királyi és taksás városok vá­lasztásaira, két város egy-egy választását illetőleg tűn­tek fel kételyek, a többiek a maga rendén találtatván. Említett két város Bereck és Vaj­da-Huny­ad. Bereckből Domokos László megválasztása ellen folyamodik Búzás Mihály róm. kath. pap, mint írja — de nem bizonyítja — többek nevében megbi­­zatva. Állítja kérelmező, hogy Domokos mintegy 50 román atyafit beíratott a választók közé, holott 8 forint egyenes adót csak 9 fizet közülök. Állítja végre kérel­mező, hogy érvénytelen választása, mivel a választó bizottmányi elnökre is esett szavazat. Az igazoló bi­zottmány azonban az egész kérelmet egyszerűen mel­lőzendőnek véli, és a Domokos megválasztását a maga rendén történtnek véleményezi, mivel az első pontban felhozott választói visszaélések ellen, ha voltak, a felszó­lamlásra kitűzött idő alatt kellett volna kifogást tenni; a második pontban felhozott korteskedési rendetlenke­dés a választó­bizottmány és Bereck városa hatósága részéről bejött jelentések szerint nem volt; a harmadik pontban emelt nehézség egészen megsemmisül már csak a szavazatszedő bizottmány elnökének azon a választási jegyzőkönyvben olvasható nyilatkozatával, hogy ő semmiként sem akart követ lenni. A­mi Vajda-Hunyad egyik követének P­e­t­k­o Lázárnak megválasztását illeti: ennek megsemmisíté­sét kéri gr. Tholdi-H­o­r­v­á­t­h Lajos, mivel említett Petko nem választó , tehát nem is választható. Ké­relme támogatására Hunyad megye főispánja b. Nopcsá­­nak a dévai polgármesterhez intézett átirat­a hitelesített másolatát közli, mely szerint Petko Lázár azon kíván­ságának hely nem adatik, hogy mint ügyvéd, tehát honoratior, kapjon választási jogot. Az igazoló bizott­mány P. L. felszólitandónak véleményezi annak kimu­tatására, hogy vagy az 1791-ki XI-dik törvényczikk értelmében, vagy mint 8 ft egyenes adót fizető választó és tehát választható is, ellenkező esetben megválasz­tása semmisnek tekintetvén. Fentebbiek után az igazoló bizottmány jelenté­sét azzal kívánja bezárni, hogy következő törvényha­tóságok vagy kerületek követei nem verifikáltattak, mi­vel megbízó leveleik az igazoló bizottmányhoz még be nem adattak:1) Hátszeg mindkét követe. 2) Küküllőmegye egyik kerülete. 3) Szász­városszék egyik követe. 4) Segesvár város egyik követe. Még csak azon megjegyzést kívánom tenni, nem mint az igazoló bizottmány tagja, hanem csak a ma­gam szakállára, hogy a tanácskozások menetének ele­jén a vélemények lehetőleg szétágaztak, de a végén

Next