Sürgöny, 1865. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1865-11-29 / 274. szám
kozott, miszerint máskor e tárgy fel sem vétetett a jegyzőkönyvbe, egyhangúlag mellőztetett. A jegyzőkönyv, legkisebb észrevétel sem forogván fel ellene, közfelkiáltással elfogadtatott, illetőleg hitelesíttetett. E hitelesítés után gr. Teleki Domokos az országgyűlési jegyzőkönyv, irományok és gyorsírói napló gyors kinyomatását kérte az elnöktől, mire nézve az a szükséges intézkedéseket megtenni ígérte. Most báró Kemény Gábor, az igazoló bizottmány előadója olvasta fel a végrehajtott verificationális munkálatról szóló jelentését csupán magyar nyelven. Gróf Teleki Domokos a jelentés előterjesztése után üdvözölte a bizottmány által felállított azon vezérelvet, mely szerint a követ mindaddig, míg az ellene netalán beadott felszólamlás az illetékes hatóság által eszközlésbe vett vizsgálat folytán alaposnak nem bizonyul be, követnek tekintetik, és a bizottmány munkálatát egész terjedelmében elfogadásra ajánlotta, mely nézetét az országgyűlés egyhangúlag osztotta, a verifíca- tó bizottmány jelentését ekkép magáévá tévén, mely értelemben kimondatott a végzés. Időközben több credentionalis érkezvén be, ezek a verificáló bizottmányhoz utasíttattak, az elnök magára vállalván, hogy az ennek jelentése értelmében szükséges lépések megtétele iránt érintkezésbe teendi magát a nylgy főkormányszékkel. A mai ülésnek nem lévén más tárgya, elnök kijelenti, miszerint legközelebb a királyi rescriptumot tűzendi ki napirendre , felhíván az országgyűlés tagjait, hogy őt, ha előleges tanácskozmányaikkal készek leendnek, erről, az ülés határnapjának kitűzhetése végett értesíteni szíveskedjenek. Elnök úrexdlja ezen értesítést magyar és német nyelven mondá el, oláhul pedig Al du I ean tolmácsolta szavait. A rövid ülés, melyen a magyar és székely követek mindannyian kardosan jelentek meg, 11 óra után eloszlott. Aligha csalódunk, ha azt hiszszük, mikép az előleges érintkezések, értekezletek, melyek feladata megérlelni a dolgot, legalább 3 napot, de meglehet, többet is igénybe veendnek. Most következnek az országgyűlés legérdekesebb napjai, melyek tagadhatlanul Erdély legfontosabb napjai is egyszersmind. 1. 1. A „Sürgöny“ magán-táviratai, Kolozsvár, nov. 28. Délelőtt 10 órakor. Vegyes nyilvános conferentia tartatik. Sok román és szász megjelent. Surutz érsek távol maradt. Elnök gróf Mikó, ki a megjelenteket a felirat előleges tárgyalására s egyetértésre szólítja fel. Zeyk javaslatba hozza, miszerint a feliratban jelentessék ki ezen országgyűlés incompetentiája, s a király keressék meg, hogy Erdélyt Pestre hivja meg. E pillanatban nagy tetszés közt Teleki Domokos szónokol. Kolozsvár, nov. 28-án. D. e. 12 órakor. Dózsa után Schaguna kelt fel, és zajos éljenzés közt beszél magyar nyelven, — revisiót követelvén alkotmányos országgyűlésen, — mert Emlékezzünk régiekről. A koronázás története 1790-ben. Midőn 1790. jun. 10 én az országgyűlés megnyittatott, az alsótábla elnöke Ürményi József megnyitó-beszédében üdvözölte a nemzetet, hogy századok óta gyakorlott törvényszerző hatalmát visszanyerte, s intő, hogy azt a testvérnépek boldogítására úgy módosítsa, hogy az egyezséget tartó kötés meg ne gyengíttessék. A Julius 12-én tartatott országos ülésben választottak ki az alsó-és felső-ház tagjaiból 40 en az Inaugurale diplomának elkészítésére, s e választmány Pest megye házában tartá értekezleteit. Augustus 19-én már 52 követ küldetett Bécsbe ő Felségéhez, s őket fénynyel fogadták. Gr. Páffy Károly korlátnok a főuraktól 29 fényes kétlovas hintót szerzett számukra, s őket a főbb utczákon meghordozva vitte a királyi udvarba, hol a magyar nemes testőrség sorai közt léptek a palotába. Gr. Kolo n ics László kalocsai érsek vezetése alatt félhold formában vették körül Ő Felsége trónját, s magasztos szavakban hívták őt meg „Magyarország s hozzátartozó részeivel“ Budára, a diploma iránti egyezkedés és megkoronáztatása tárgyában. Ő Felsége háladatos szívvel vette a küldöttség kérelmét, s rendszerinti választ ígért, melyet írásban küldött meg. Augustus 28-án Budán a közgyűlésben adta elő a küldöttség jelentését s Ő Felsége válaszát is, mely utóbbiban Ő Felsége kimondá, hogy a diplomára nézve csupán annak fogja magát aláirni, melynek Károly s Mária Terézia magukat aláírták , s óhajtását fejezé ki, hogy magyar királylyá koronáztatása előzné meg a frankfurtit. (a római császárság koronázó helye.) A nemzeti gyűlés elkészítette a diplomát, de vele a czikkelyeket is, melyek nehézségeket, kívánságokat és kéréseket tartalmaztak; azonban Ő Felsége a Carolinum s Theresianum diplomákhoz ragaszkodva, mást helyben nem hagyott, s a diplomát a czikkelyekkel együtt sept. 5-ről és 21-ről visszaküldötte, így Leopold római császárrá koronáztatása (sept 30.) megelőzte a magyar királyi koronázási szertartást. November 15-én Pozsonyban tartatott meg a mi pompás koronázási ünnepélyünk; a diplomának kiadását megelőzték a nádor-ispánnak s korona őrzőinek választatása. A Kik a frankfurti s pozsonyi koronázást látták , a pozsonyiról azt jegyzék meg , hogy sokkal felülmúlta a frankfurtit. A Felség fényes magyar öltözetben volt; fejét gyönyörű fekete kócsag-tollas kalpag ékesítette. Egy alkotvány tűnt fel akkor, melyen magyar öltözetű szűz volt festve, kezében kosarat tartva, melybe szivek hullottak a fellegekből. Több ország fejedelmei és ministerei hódoltak itt a fejedelemnek, hogy a nemes gondolkozásu magyar és testvér-nemzet közepette az uralkodói koronát fölveve. Negyvenkétezer forintos csákó. B. Palocsai Horváthnak , midőn 1790. juli 19-én Sárosmegyéből bandériumot vezetett Budára, vitézi öltözete oly pompás volt, hogy oly kettőnek árán könynyen fel lehetett volna állítani az akadémiai épületet; csupán a csákója negyvenkétezer forintba került. — Ugyanez évben Leopold főherczeg, nem tudván, hogy nádor-ispánná fog választatni, magyar öltözet nélkül volt s méltóságát hirtelen nyelvén, késő lett volna újat készíttetni; ki volt, a ki őt megajándékozta gála-öltönyével? A nápolyi király, kinek két magyar díszöltözete volt. (E tekintetben most sem állunk hátrább; az utóbbi napokban Bécsben Biedermannál a Grabenen két kalpagforgó volt kiállítva, melyek közül az egyik 300 gyémántnál többet tartalmaz s 36.000 forint értékű , míg a másik rubin, opál és smaragdban a magyar nemzeti szint tünteti elő. Most pedig ugyanott oxydált ezüstből készült attilagombok láthatók, melyek turcoissal vannak ékítve s izlésteljes egyszerűségük által tűnnek ki.) „Mária magyar királyné, II. Lajos özvegye.“ — Juste Tivadar után francziából fordította Szász Károly. — Mária királyné politikai pályáját, mely kivül esik hazánk történetén, adja a munka egy kitűnő belga történetíró tollából. Mária 1505. sept. 13-án született Brüsselben, 1521-ben II. Lajos királyunk neje jön, ki Mohácsnál elesett ; ennek halálával a pozsonyi országgyűlésen Mária gyászruhában elnökölt azon adtáson, mely bátyja Ferdinándnak adá szent István koronáját, nem merte kormányozni e sajátságos nemzetet. Férje emlékéhez azonban hű maradt, soha többé férjhez nem ment, habár fiatalsága, szépsége, magas rangja számos kérőt vontak hozzá. 1531. V. Károlyt Németalföld kormányzatában ment segíteni, de az új egyházi szakadások ideje lévén, féltették, hogy igazhitűségét elhagyja. Ferdinándnak éppen nem tetszett, hogy Luther egyik művét Mária királynénak ajánlotta fel; besúgták ellene azt is, hogy böjt idején húst evett, holott azt betegség elkerülése végett volt kénytelen enni. Mária királynénak németalföldi kormányzónővé léte egy időre esett II. Keresztély végbukásával. Mária királynét békés nézetűnek, kitűnő eszélyűnek, bölcs ítélettel bírónak írják; lóháton tartott szemlét a csapatok felett, szenvedélyes vadász volt; háborús időkben is kitüntette jellemezejét , úgy hogy róla a velenczei követ azt jegyzi meg, miszerint sokkal nagyobb országok kormányának is képes lett volna megfelelni. Élénk hajlammal viseltetett a művészetek, különösen a zene iránt; jártassággal bírt az irodalomban s jól tudott latinul. 1555. oct. 25-én lemondott a kormányzóságról ; beszéde , melyet az ország rendei előtt tartott, saját kezével irva, a brüsseli kir. levéltárban őriztetik. 1558. sept. 21-én elhalván V. Károly, ez megrendítette Máriát s oct. 17-én esti 1 9-kor utolsó lehelletét ő is kiadta; pormaradványai Escuriálba vitettek ; végrendelete szerint azon arany szív, mely férjéé volt, felolvasztatott s alamizsnául osztatott ki a szegényeknek. Mária királyné politikai pályája a mohácsi vérmezőn kezdődött; Németalföld fáradalmas kormányát 25 éven át viselte, s a belga nemzet méltán büszke lehet e kitűnő nőre! (A mű ára 1 ft 50 kr.) r. s. Mapi ujdonságok. 20 cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 27-én délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. Császárné s királyné Ő Felsége legmagasb névünnepe a vidék főhelyein is nagy ünnepélyességgel jön megülve, így Esztergom, Debreczen, Pécs és Egerben is. „ A „Deb.“ közlése szerint Budán eddig elé az ő Felségét kísérendő személyzetből a következők számára vetettek fel szállások, u. m.: 1 első őrmester, 2 másod őrmester, 18 testőr, 1 segédtiszt, 1 katona-irnok, 8 arciére-őrségi inas, 4 terem-inas, 6 ajtóör, 2 bejelentő, 4 idegen szakács, 3 pinczesegéd, 2 czukrász, 8 táblaosztálybeli házi tiszt és a „Wiener Zig“ egy szerkesztője számára. — Körözvény. Az Öcs. k. Apostoli Felsége fogadtatása ügyében alakult pesti polgári nagy választmány f. év dec. hó 2-án délutáni 5 órakor a városházi tanácsteremben ülést tartana; miről a választmány összes tagjai szives megjelenés végett ezennel értesittetnek. Pest, 1865. november hó 28-án. Havas Ignácz, elnök. — Ő Felsége Pestre utazásáról a „Fremdenblatt“ határozott híreket közöl. E lap tudósítása szerint az éjszaki vaspálya igazgatóságának értésére adatott, hogy Ő Felsége 12-kén indul Pestre különvonattal. Az elindulási órát később adják tudtul. Azt hiszik azonban, hogy délben lesz a Pestre érkezés, a vonat óránként 7 mértföldnyi sebességgel jön, és csak 8 ponton áll meg. Néhány nappal előbb leindul külön vonattal az udvari személyzet nagy része, igen jelentékeny számmal, az arciére-gárda egy osztálya Török gr. alt egy vezénylete alatt, az udvari csendőrség egy osztálya, az udvari díszkocsik, fogatok, az udvari istáló lovaival. Ő Felsége 10 napig mulat Pesten, s a karácsony estét Bécsben családja körében tölti. — Majláth udv. kanczellár ő excjanov. 26 án gróf Hunyady József kíséretében Bécsből nyitramegyei jószágaira utazott. Ő excja ma visszatér Bécsbe. — Nolgu és főt. Szaniszló Ferencz nagyváradi latin szertartásu püspök urnák félszázados áldozársága emlékéül a nagyváradi nemes káptalan egy pastoraleval és infulával, az alsóbbrendű papság két kasula, két kehely- és egy albával, melyek mind igen értékes diszmüvek , kedveskedett, mely emlékek folyó hó 19-én, szent Erzsébet napján, nagy ünnepélyességgel adattak át a szeretett főpásztornak. A „P. H.“ nov. 28-ról írja: E pillanatban értesülünk , hogy a pesti bankfiók távirati utasítást kapott, az itteni aláírásokat (az uj kölcsönre) megszüntetni, miután a kölcsön már fedezve van. Azon esetre, ha a cholera a szomszédos dunai fejedelemségekből Erdélybe is betalálna házat, Ő Felsége a megkivántató évrendszabályok végrehajtására 5000 ftot engedélyezett. Az erdélyi kormányszék által felállított cholera-bizottmány egyelőre egy az ország orvosa által szerkesztett értekezést nyomatott ki az országban dívó nyelveken s azt több ezer példányban osztatta szét. Ezen értekezésben az alkalmazandó elővigyázati rendszabályok és gyógyszerek adatnak elő, melyeket a cholera-járvány netaláni kitörése esetében alkalmazni kellene. Gróf Keglevich Gyula hült tetemei 26 án délután szenteltettek be uri-utczai lakásán. Az egyházi szertartáson nagy számmal voltak jelen képviselőtársai, közöttük Deák Ferencz is. Szertartás után tetemei a Heves megyében, Pétervásáron létező családi sírboltba szállíttattak. Azon követ urak, akik Pesten netalán már igényeiknek megfelelő szállást nem kaphatnának, forduljanak a budai városkapitánysághoz, amely Budán elegendő számú szállással rendelkezik. Nyilvános fenyító törvényszéki tárgyalás. Pest megye közp. fenyitó törvényszéke az üllői ismeretes nyilvános erőszakoskodás, elöljáró elleni engedetlenség s választás körüli bántalmazás fenyitó ügyben f. hó 28-án nyilvános ülést tartott, melyről a Gabelsbergeri gyorsírók trónja után közréi adandunk. A Lipót-templom építési kölcsönébe újabban Weisz Bernát Ferencz 1000 filial járult. — Mint értesülünk, a budai kir. József-műegyetemnél a magyar gyorsirászatra tanszék nyittatván erre Szepessy Xavér, a bécsi magyar gyorsíró társaság levelező tagja, ki Gabelsberger módszerét követi, lett felsőbb helyről kinevezve. Főreáltanodai ösztöndíjügy (3-dik közlemény.) Újabb adakozások: Benke Endre 2 ft, Gregersen Péter IV. oszt. tanuló 4 ft, dr. Szabóky Adolf tanár 2 ft, Alber János és Mátyás reáltanulók 1 ft 60 kr, Medetz József ur 50 ft, Medetz Lajos tanuló 5 ft, Szemér Mihály tanár 55-ik számi gyüjtösvén összesen 10 ft. — Az újabb adományok öszszege 74 ft 60 kr. — A pesti takarékpénztárban kamatozó eddigi összes alapitványtöke: 303 ft 30 kr. — Midőn a nagylelkű adományokért az intézet nevében meleg köszönetet mondok, fájlalással kell említnem, hogy e jótékonysági ügy eddig aránylag oly csekély részvétnek örvendhetett. Mily emlékezetes leendett intézetünkre nézve, ha ezen a magyar király tiszteletére alapittatni szándékolt ösztöndíj most, midőn Ő Felsége legmagasb érkezését várjuk, már teljesen megalakulhatott volna! Ez érdekből is bátorkodom Pestnek tehetősebb polgárait s minden rendű t. lakosait kegyes adakozásra újabban s tiszteletteljesen fölkérni. Kelt Pesten, nov. 24-én,1865. Ney Ferencz, főreáltan. igazgató. r. s. „A németség története hazánkban“. Ily czimü munka „Die Geschichte der Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen“ van keletkezőben, mely Prágában Oredner bizományában fog megjelenni. A programm II. Arnoldot a német császárt jelöli ki annak, ki a hazátlan magyarokat Svatopluk ellen e földre hivt be, számukra hittérítőket, tanítókat német föld adott, Szt. István maga is bajor nőt vett el, a belzavarokat német erővel verte le. A német bevándorlások ide a Dunán és Kárpátokon át történtek, a gyarmatosok magukkal tudományt, mesterséget hoztak bányászatot nyitottak, templomokat, kolostorokat építettek, a hadi tudomány is német földről jött által, úgy a kereskedés, ezédrendszer, a német földmivelők máig is ismeretesek szorgalmukról; de a gyarmatositásokról nem szól corpus jurisunk, pedig az életkérdés az 1763. és 1785-ben kiadott szabályok ismeretlenek II. József alatt 38.000 német jött be, stb. A munka írója dr. Pusztai Sándor, kitől már több — Magyar országot érdeklő mű jelent meg. — A cholera még folyvást kegyetlenkedik Páriában. Naponta 40—60 ember hal meg e járványban. — Nemzeti színház. Tegnapelőtt(27. Shakspeare „Velenczei kalmár“ czimű drámája adatol szépen megtelt ház előtt. Shylek zsidót Tóth Józsi művészileg személyesítette. Taps és kihívásban részesült. Átalában az egész előadás a correctebbek soráb tartozott. — Wagner Richárd zeneköltő köszönő-iratot intézett reb ig gráczi igazgatóhoz, Rienzi dalművének sikerült eladásáért, a mostanit nem tartja alkotmányosnak. — Schaguna után Rannicher szólalt fel. Horvátországi ügyek. Az elnökség és a baloldal — az úgynevezett fusiopárt közt fölmerült viszály — mint remélik — complanáltatni fog, miután a vitakérdés inkább alaki. A Jusio-párt az országgyűlés constituáltságát kijelenthetőnek vélte, miután a választások kétharmada verificálva lett. Az elnökség e felhívást nem tarta teljesíthetőnek. Ama nézet mellett Stroszmayer püspök is a baloldallal harczolt, emitt Kukuljevics főispán az elnökség mellett nyilatkozott, s miután a baloldal ezért nem ért, 25-kén kimaradt az ülésből s az határozatképtelenné vált. Egyébiránt a baloldal által felírás lévén elhatározva Ő Felségéhez, valószinüleg mód fog találtatni, hogy ezen meddő meghasonlás kiegyenlíttessék. Erre nézve az újabb táviratok talán már közelebb biztosabb tájékozást fognak nyújtani. Az említett horvát küldöttség f. hó 27-én Bécsbe megérkezett s 28-kára kért audientiát, mely alkalmasint szombaton fog megadatni. Követválasztási mozgalmak. Az utóbbi napok folytán megválasztottak : Heves megyében: Visontai Kovách László, gróf Szapáry Gyula és Péter Károly. Szabolcs megyében : gróf Degenfeld Gusztáv és Somosi. A Hajdúkerületben: Varga Antal. Bihar megyében: Csengery Antal és Komáromy György. Liptó megyében: Madocsányi Pál. Zala megyében: Simon Pál és Hertelendy György. Pápán: Szabó Imre. Az érsekujvári választókerületben b. Wodianer Béla ellenében Buzna és Markóth urak követjelölt-társuk Conlegner Károly javára viszszalépnek. A pesti terézvárosi mindkét felekezetbeli választók jövő szombaton kibékülési lakomára gyűlnek egybe a lövöldében. Hasonló lakoma terveztetik csütörtökön Lipótvárosban is. Ez utóbbihoz — mint a „P. Corresp.“ hallja — az izraelita lakosság előkelőbbjei is hivatalosak lesznek. Az é 1 e s d i (Biharmegye) választókerületben gr. Zichy Jenő jelentékeny szótöbbséggel követte választatott. A pesti k. államvizsgálati bizottmányok. A hazai egyetemünkön fennálló tanszabadságnak kiegészitő részét az államvizsgálatok képezvén, az illető bizottmányok az 1864-ik évi december 22-én kelt 22001. szám alatti kegyelmes királyi udvari rendelvénynél fogva újólag rendszereztettek, minek folytán a kinevezések megtörténvén, a bizottmányok teljes névsora jelenleg következő ez. tagokból áll : Az összes államvizsgálati bizottmányok elnöke , méltóságos Szabó Imre m. k. hétszemélynök. I. Jogtörténelmi osztály. Elnök: dr. Wenzel Gusztáv, magyar kir. egyetemi rendes jogtanár s a magyar akadémia rendes tagja. Alelnök : dr. Baintner János kir. tanácsos és m. királyi egyetemi r. jogtanár. Tagjai: dr. Ruzicska János m. kir. egyetemi rendes hittanár; dr. Polák János m. kir. egyetemi hittani rendes tanár; dr. Schopper György hittani tanár ugyanott; dr. Konek Sándor egyetemi jogtanár s a magyar akadémia 1. tagja; dr. Cherny József egyetemi r. jogtanár; dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi r. tanár; dr. Bellaagh József h. ügyvéd és pesti váltójegyző; dr. Szontágh Kálmán h. ügyvéd; dr. Kautz Gyula egyetemi r. jogtanár és a m. akadémia 1. tagja. II. Bírósági, vagyis jogtudományi osztály. Elnök : méltóságos Szabó Imre, k. hétszemélynök, m. f. Alelnök : dr. Karvasy Ágoston egyetemi r. jogtanár és m. akadémiai 1. tag. Tagjai : dr. Suhajda János m. k. helytartótanácsi tanácsos és magyar akadémiai 1. tag; dr. Wenzel Gusztáv (ki fönnebb); dr. Pauler Tivadar, kir. tanácsos, m. kir. egyetemi r. jogtanár s a magyar akadémia rendes tagja; dr. Baintner János, kir. tanácsos, egyetemi r. jogtanár; dr. Karácson Mihály, a kir. itélő tábla bírája és ro. akadémiai tag ; dr. Csacskó Imre, kir. táblai közbiró s a magyar akadémia tagja; dr. Bovánkovits József kir. táblai közbiró ; Szinovácz György, kir. váltójeltörvényszéki biró s a magyar akadémia tagja; Kár Mátyás, Soltész Albert hites ügyvédek és pesti váltójegyzők ; dr. Práznovszky Ignácz, hites ügyvéd; dr. Bellaagh József hites ügyvéd. III. Államtudományi osztály. Elnök : dr. Palló Sándor m. kir. helytartótanácsi tanácsos. Alelnök: dr. Suhajda János (ki fönnebb). Tagjai : Ribáry József, m. kir. helytartótanácsi tanácsos ; dr. Bovánkovits József, a kir. ítélőtábla közbirája ; dr. Karvasy Ágoston (ki fönnebb); dr. Konek Sándor (ki fönnebb) ; dr. Kautz Gyula 1. f.; dr. Gerlóczy Gyula, műegyetemi tanár; Madarassy Pál, cs. k. pénzügyi titkár; Weninger Vincze, a keresk. akadémia tanára s m. akad. tag; Hunfalvy János m. akadémiai tag ; dr. Práznovszky Ignácz , h. ügyvéd; Morócz István, a m. gazd. egyesület titkára s a m. akad. tagja; Érkövy Adolf, a m. akad. és m. gazd. egyesület tagja. — Értesitvény. A főmért, hétszemélyes táblán az I. tanácsban nov. 28-án s a következő napokon előadatnak : Roskoványi Boldizsár Bánó Miklós s József e. telekkönyv. Előadó : Be ke stb. Skultéty Francziska Lőwensohn Bernát e. zálogjog-kitörlés. Jareczky István mint Schiitzel Vilmos engedményese Schiitzel Tamás e. 1000 frt s járulékai. Stefankó Pál néhai árva szül. Krizsán Katalin örökösei e. telekkönyv. Melsinczky János Számek Adolf e. kártérítés. Michaletz József Michaletz Mátyás e. osztályos per. Előadó : Berno- r á k ktb. Zdejnek Judith Pfeiffer Manó e. árva számadás. A pénzügyészség Seltenheim Jakab e. telekkönyv. Jeney és társa Kornéli Zsófia e. biztosítási végrehajtás. Berger Julianna Galanthai Verona elleni örökösödés. Püspöki József Varga József s neje e. örökösödés. Tóth Julianna Friedmann Jakabné e. becsületsértés. Előadó : Dimitski titk. Braun testvérek Streliczki A. elleni adósság. Pap János Kishalmy —————— Ferencz e. kártérítés. Kácser Herman Urbanovszky Lajos e végrehajtás. Weisz Jónásnak gondnoksági dij elengedése iránt folyamodványa. Ruscsák András Heincz Károly e. adósság Csedő István Birtalan Gáspár e. becsületsértés. Bajuszár János Liscsák György e. kártérítés. Előadó : Malatinszk stb. Szombathelyi József Fuchs Dávid e. szolgálati bér. Thud Ignácz bizonyítvány kiadása iránti ügye. Szücs Sámuel Kovát Sámuel s János ellen igény-per. Harmos Iván Kiss József , becstelenités. Raich Lipót Weisz Márk. e. 300 frt. Előadó Bovánkovits ktb. Nelken József Bőgős Márton s társi e. végrehajtás. Széki Elek Pap György e. 55 frt. Mayer Hetrik Csere János s többek e. mezei rendőri kihágás. Feket Nándor Sántha Sándor s társa e. kisebb hatalmaskodás skái térítés. Sántha Sándor Fekete Nándor c. ingó jószágátveti le. Ugyanazon felek zárlat-feloldás iránti ügye. Ugyanaz a felek zárlati ügye. Ehrenfeld József Popper Ábrahám elleni mázsa gyapjú. Millekits Boderlicza Milva Gombos Káról elleni telekkönyv. Sántha Sándor Fekete Nándor ellen 330 forint. Balog Judit Balog Pál elleni gondnoksági zárlat. A cs. kir. pénzügyi ügyészség Durst Lipót ellen foglalások visszabocsátása. Előadó: Lázár stb. Szekert Miklós határidő meghosszabbítása iránti kérvénye a neje ált. ellene folytatott váló-perben. Szabó János neje Sáray Júliáta e. váló-per. Diószegi Pál Lichtblau Mayer s társai e. zálogváltás. Gr. Pálffy József Malatinszky Imre e. malombé Hajós József Balchovszky Károly s neje e. 867 ft s járuléka Előadó : Ferenczy ktb. Szeged város közönsége Polla Vilmos e. adóhátralék. Kehli Mátyás Schütz Rozália s társ e. egy szőlő becsárának megtérítése. Illés Erzsi s társai 1111 Ferencz e. sommás osztályú ügy. A pesti pénzügyi ügyészei Ujj József s társai e. haszonbér. Szálbek Jakabnak papi fizet kármentesítési tőke s kamat átutalása iránti ügye. Schitya Pál Kempelen Rudolf s Mór c. tulajdonkereset. Előadó : Nmeth János stb. Virág János s több komárommegyei udvardi lakosok az esztergomi érsekség ellen, a tagosítás fokán részükre jutott birtokok kicserélése iránt. Előadó : Jankó személynöki itélőmester. Özv. Puzdor Dánielné a több ajkai közbirtokosok e. közös erdő felosztásánál alkalmazant becsü. Előadó : Hassenstab k. táblai titkár. Ugyanott a II. tanácsban november 20-án s a kövekező napokon előadatnak : Gosztonyi-Zerdahelyi Melánia Hanzel József s többek e. kártalanítás. Kubicza Bálint Hallik Frencz e. becsületsértés. Tormay Pál ugyanaz e. hasonló. Milovits Pál ugyanaz e. hasonló. Hohenstegh Adolf ugyanaz hasonló. Matejkó József Lavkó János s társa e. igény. Ottl: Gyula Czinkovszky György s neje e. 43 frt. Rottenstein Sol: Vietorisz József e. kártérítés. Előadó: Matulay ks Bertha István Horváth Mihály s neje e. 200 frt. Tanzer Hemann Weisz Mária e. számla-követelés. Weisz Lajos Pál Ignás e. itélet-megsemmisítés. A kassai pénzügyészség Semsey-Pilli Anna e. kielégítési sorrend újabb tárgyalása. Pap Zsuzsánna társai Vargha Imre mint ifj. Pap János kiskorú gyermek gyámja e. osztályos örökösödés. Vidra Anna Lackenbacker J. Grünhut Fül. e. 833 ft 43 kr s járulékai. Dr. Abels A.Verner e. 268 ft 25 kr s járulékai. Előadó : Zsömböry kis Mittelmann Dániel az I-ső magyar általános biztosító társul: e. kártérítés. Daróczy Mátyás özvegy Daróczy Mátyásné többek e. telekkönyv. A cs. kir. pénzügyi ügyészség özveg Oláh Mihályné Patay Hermina e. 10,000 frt iránti átkebelezés. Pollák Károly s társa Berger Izsák e. elsőbbség. Debrezen város polgármestere Kun Károly s többek e. haszonbé Bitter Anna Csicsmanczay József elleni egy szőlő. Petsuk Mhály Szatkó András s neje e. telekkönyv. Néhai Biró Pál hgyatéki ügye. A cs. kir. pénzügyi ügyészség báró Aczél Ant