Sürgöny, 1865. november (5. évfolyam, 251-275. szám)

1865-11-29 / 274. szám

kozott, miszerint máskor e tárgy fel sem vétetett a jegyzőkönyvbe, egyhangúlag mellőztetett. A jegyzőkönyv, legkisebb észrevétel sem forog­ván fel ellene, közfelkiáltással elfogadtatott, illetőleg hitelesíttetett. E hitelesítés után gr. Teleki Domokos az or­szággyűlési jegyzőkönyv, irományok és gyorsírói nap­ló gyors kinyomatását kérte az elnöktől, mire nézve az a szükséges intézkedéseket megtenni ígérte. Most báró Kemény Gábor, az igazoló bizott­mány előadója olvasta fel a végrehajtott verificationális munkálatról szóló jelentését csupán magyar nyelven. Gróf Teleki Domokos a jelentés előterjesztése után üdvözölte a bizottmány által felállított azon vezér­elvet, mely szerint a követ mindaddig, míg az ellene netalán beadott felszólamlás az illetékes hatóság által eszközlésbe vett vizsgálat folytán alaposnak nem bizo­nyul be, követnek tekintetik, és a bizottmány munkála­tát egész terjedelmében elfogadásra ajánlotta, mely né­zetét az országgyűlés egyhangúlag osztotta, a verifíca- tó bizottmány jelentését ekkép magáévá tévén, mely értelemben kimondatott a végzés. Időközben több credentionalis érkezvén be, ezek a verificáló bizottmányhoz utasíttattak, az elnök ma­gára vállalván, hogy az ennek jelentése értelmében­ szükséges lépések megtétele iránt érintkezésbe teendi magát a nylgy főkormányszékkel. A mai ülésnek nem lévén más tárgya, elnök ki­jelenti, miszerint legközelebb a királyi rescriptumot tűzendi ki napirendre , felhíván az országgyűlés tagjait, hogy őt, ha előleges tanácskozmányaikkal készek le­­endnek, erről, az ülés határnapjának kitűzhetése vé­gett értesíteni szíveskedjenek. Elnök úr­­­exdlja ezen értesítést magyar és né­met nyelven mondá el, oláhul pedig Al d­u I e­a­n tol­mácsolta szavait. A rövid ülés, melyen a magyar és székely köve­tek mindannyian kardosan jelentek meg, 11 óra után eloszlott. Aligha csalódunk, ha azt hiszszük, mikép az elő­leges érintkezések, értekezletek, melyek feladata meg­érlelni a dolgot, legalább 3 napot, de meglehet, többet is igénybe veendnek. Most következnek az országgyűlés legérdekesebb napjai, melyek tagadhatlanul Erdély legfontosabb nap­jai is egyszersmind. 1. 1. A „Sürgöny“ magán-táviratai, Kolozsvár, nov. 28. Délelőtt 10 órakor. Vegyes nyilvános conferentia tartatik. Sok román és szász megjelent. S­u­r­u­t­z érsek távol maradt. El­nök gróf M­i­k­ó, ki a megjelenteket a f­e­l­i­r­a­t elő­leges tárgyalására s egyetértésre szólítja fel. Z­e­y­k javaslatba hozza, miszerint a feliratban jelentessék ki ezen országgyűlés incompetentiája, s a király keressék meg, hogy Erdélyt Pestre hivja meg. E pillanatban nagy tetszés közt Teleki Domokos szónokol. Kolozsvár, nov. 28-án. D. e. 12 órakor. Dózsa után Schaguna kelt fel, és zajos éljenzés közt beszél magyar nyelven, — revisiót követelvén alkotmányos országgyűlésen, — mert Emlékezzünk régiekről. A koronázás története 1790-ben. Midőn 1790. jun. 10 én az országgyűlés megnyittatott, az alsó­­tábla elnöke Ürményi József megnyitó-beszédében üdvözölte a nemzetet, hogy századok óta gyakorlott törvény­szerző hatalmát visszanyerte, s intő, hogy azt a testvér­népek boldogítására úgy módosítsa, hogy az egyezséget tartó kötés meg ne gyengíttessék. A Julius 12-én tartatott országos ülésben választot­tak ki az alsó-és felső-ház tagjaiból 40 en az Inau­­gurale diplomának elkészítésére, s e választ­mány Pest megye házában tartá értekezleteit. Augustus 19-én már 52 követ küldetett Bécs­­be ő Felségéhez, s őket fénynyel fogadták. Gr. P­á­­­f­f­y Károly korlátnok a főuraktól 29 fényes kétlovas hintót szerzett számukra, s őket a főbb utczákon meghor­dozva vitte a királyi udvarba, hol a magyar nemes test­­őrség sorai közt léptek a palotába. Gr. K­o­l­­­o n i­c­s László kalocsai érsek vezetése alatt félhold formában vették körül Ő Felsége trónját, s magasztos szavakban hívták őt meg „Magyarország s hozzátartozó részei­vel“ Budára, a diploma iránti egyezkedés és megkoronáztatása tárgyában. Ő Felsége háladatos szívvel vette a küldöttség kérelmét, s rend­szerinti választ ígért, melyet írásban küldött meg. Augustus 28-án Budán a közgyűlésben adta elő a küldöttség jelentését s Ő Felsége válaszát is, mely utóbbiban Ő Felsége kimondá, hogy a diplomára nézve csupán annak fogja magát aláirni, melynek Károly s Mária Terézia magukat aláírták , s óhajtását fejezé ki, hogy magyar királylyá koronáztatása előzné meg a frankfurtit. (a római császárság koronázó helye.) A nemzeti gyűlés elkészítette a diplomát, de vele a czikkelyeket is, melyek nehézségeket, kívánságokat és kéréseket tartalmaztak; azonban Ő Felsége a Caroli­num s Theresianum diplomákhoz ragaszkodva, mást hely­ben nem hagyott, s a diplomát a czikkelyekkel együtt sept. 5-ről és 21-ről visszaküldötte, így Leopold római császárrá koronáztatása (sept 30.) megelőzte a magyar királyi koronázási szertartást. November 15-én Pozsonyban tartatott meg a mi pompás koronázási ünnepélyünk; a diplomának kiadá­sát megelőzték a nádor-ispánnak s korona őrzőinek vá­lasztatása. A Kik a frankfurti s pozsonyi koronázást látták , a pozsonyiról azt jegyzék meg , hogy sok­kal felülmúlta a frankfurtit. A Felség fényes magyar öltö­zetben volt; fejét gyönyörű fekete kócsag-tollas kalpag ékesítette. Egy alkotvány tűnt fel akkor, melyen ma­gyar öltözetű szűz volt festve, kezében kosarat tartva, melybe szivek hullottak a fellegekből. Több ország fejedelmei és ministerei hódoltak itt a fejedelemnek, hogy a nemes gondolkozásu magyar és testvér-nemzet közepette az uralkodói koronát fölveve. Negyvenkétezer forintos csá­kó. B. Palocsai Horváthnak , midőn 1790. juli 19-én Sárosmegyéből bandériumot vezetett Budára, vitézi öl­tözete oly pompás volt, hogy oly kettőnek árán köny­­nyen fel lehetett volna állítani az akadémiai épületet; csupán a csákója negyvenkétezer forintba került. — Ugyanez évben Leopold főherczeg, nem tudván, hogy nádor-ispánná fog választatni, magyar öltözet nélkül volt s méltóságát hirtelen nyelvén, késő lett volna újat készíttetni; ki volt, a ki őt megajándékozta gála-öl­tönyével? A nápolyi király, kinek két magyar díszöl­tözete volt. (E tekintetben most sem állunk hátrább; az utób­bi napokban Bécsben Biedermannál a Grabenen két kalpagforgó volt kiállítva, melyek közül az egyik 300 gyémántnál többet tartalmaz s 36.000 forint értékű , míg a másik rubin, opál és smaragdban a ma­gyar nemzeti szint tünteti elő. Most pedig ugyanott oxydált ezüstből készült attilagombok láthatók, melyek turcoissal vannak ékítve s izlésteljes egyszerűségük ál­tal tűnnek ki.) „Mária magyar királyné, II. Lajos öz­vegye.“ — Juste Tivadar után francziából fordította Szász Károly. — Mária királyné politikai pályáját, mely kivül esik hazánk történetén, adja a munka egy kitűnő belga történetíró tollából. Mária 1505. sept. 13-án született Brüsselben, 1521-ben II. Lajos kirá­lyunk neje jön, ki Mohácsnál elesett ; ennek halálával a pozsonyi országgyűlésen Mária gyászruhában elnö­költ azon adtáson, mely bátyja Ferdinándnak adá szent István koronáját, nem merte kormányozni e sajátságos nemzetet. Férje emlékéhez azonban hű maradt, soha többé férjhez nem ment, habár fiatalsága, szépsége, magas rangja számos kérőt vontak hozzá. 1531. V. Károlyt Németalföld kormányzatában ment segíteni, de az új egyházi szakadások ideje lévén, féltették, hogy igazhitűségét elhagyja. Ferdinándnak éppen nem tet­szett, hogy Luther egyik művét Mária királynénak ajánlotta fel; besúgták ellene azt is, hogy böjt idején húst evett, holott azt betegség elkerülése végett volt kénytelen enni. Mária királynénak német­alföldi kor­mányzónővé léte egy időre esett II. Keresztély vég­bukásával. Mária királynét békés nézetűnek, kitűnő eszélyűnek, bölcs ítélettel bírónak írják; lóháton tartott szemlét a csapatok felett, szenvedélyes vadász volt; háborús időkben is kitüntette jellemezejét , úgy hogy róla a velenczei követ azt jegyzi meg, miszerint sokkal nagyobb országok kormányának is képes lett volna megfelelni. Élénk hajlammal viseltetett a művészetek, különösen a zene iránt; jártassággal bírt az irodalom­ban s jól tudott latinul. 1555. oct. 25-én lemondott a kormányzóságról ; beszéde , melyet az ország rendei előtt tartott, saját kezével irva, a brüsseli kir. levéltár­ban őriztetik. 1558. sept. 21-én elhalván V. Károly, ez megrendítette Máriát s oct. 17-én esti 1 9-kor utolsó lehelletét ő is kiadta; pormaradványai Escuriálba vi­tettek ; végrendelete szerint azon arany szív, mely férjéé volt, felolvasztatott s alamizsnául osztatott ki a szegényeknek. Mária királyné politikai pályája a mo­hácsi vérmezőn kezdődött; Németalföld fáradalmas kormányát 25 éven át viselte, s a belga nemzet méltán büszke lehet e kitűnő nőre! (A mű ára 1 ft 50 kr.) r. s. Mapi ujdonságok. 2­0 cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 27-én dél­előtt magán-audientiákat adni méltóztatott.­­ Császárné s királyné Ő Felsége leg­­magasb névünnepe a vidék főhelyein is nagy ünnepé­lyességgel jön megülve, így Esztergom, Debre­­czen, Pécs és Egerben is. „­ A „Deb.“ közlése szerint Budán eddig elé az ő Felségét kísérendő személyzetből a követ­kezők számára vetettek fel szállások, u. m.: 1 első őr­mester, 2 másod őrmester, 18 testőr, 1 segédtiszt, 1 katona-irnok, 8 arciére-őrségi inas, 4 terem-inas, 6 ajtóör, 2 bejelentő, 4 idegen szakács, 3 pinczesegéd, 2 czukrász, 8 táblaosztálybeli házi tiszt és a „Wiener Zig“ egy szerkesztője számára. — Körözvény. Az Öcs. k. Apostoli Fel­sége fogadtatása ügyében alakult pesti polgári nagy választmány f. év dec. hó 2-án délutáni 5 órakor a városházi tanácsteremben ülést tartana; miről a vá­lasztmány összes tagjai szives megjelenés végett ezen­nel értesittetnek. Pest, 1865. november hó 28-án. Havas Ignácz, elnök. — Ő Felsége Pestre utazásáról a „Fremdenblatt“ határozott híreket közöl. E lap tudósítása szerint az éjszaki vaspálya igazgatóságának értésére adatott, hogy Ő Felsége 12-kén indul Pestre külön­vonattal. Az elindulási órát később adják tudtul. Azt hiszik azonban, hogy délben lesz a Pestre érkezés, a vonat óránként 7 mértföldnyi sebességgel jön, és csak 8 ponton áll meg. Néhány nappal előbb leindul külön­ vonattal az udvari személyzet nagy része, igen jelentékeny számmal, az arciére-gárda egy osztálya Török gr. alt egy vezény­lete alatt, az udvari csendőrség egy osztálya, az udvari díszkocsik, fogatok, az udvari istáló lovaival. Ő Fel­sége 10 napig mulat Pesten, s a karácsony estét Bécs­ben családja körében tölti. — Majláth udv. kanczellár ő excjanov. 26 án gróf H­u­n­y­a­d­y József kíséretében Bécsből nyitrame­­gyei jószágaira utazott. Ő excja ma visszatér Bécsbe. — Nolgu és főt. Szaniszló Ferencz nagyvá­radi latin szertartásu püspök urnák félszázados áldo­­zársága emlékéül a nagy­váradi nemes káptalan egy pastorale­val és i­n­f­u­l­á­val, az alsóbbrendű pap­ság két kasul­a, két kehely- és egy a­l­b­á­val, melyek mind igen értékes diszmüvek , kedveskedett, mely emlékek folyó hó 19-én, szent Erzsébet nap­ján, nagy ünnepélyességgel adattak át a szeretett fő­pásztornak.­­ A „P. H.“ nov. 28-ról írja: E pillanatban ér­tesülünk , hogy a pesti bankfiók távirati utasítást ka­pott, az itteni aláírásokat (az uj kölcsönre) megszün­tetni, miután a kölcsön már fedezve van.­­ Azon esetre, ha a cholera a szomszédos dunai fejedelemségekből Erdélybe is be­találna házat, Ő Fel­sége a megkivántató évrendszabályok végrehajtására 5000 ftot engedélyezett. Az erdélyi kormányszék által felállított cholera-bizottmány egyelőre egy az ország orvosa által szer­kesztett értekezést nyomatott ki az országban dívó nyelveken s azt több ezer példányban osztatta szét. Ezen értekezésben az alkalmazandó elő­­vigyázati rendszabályok és gyógyszerek adatnak elő, melyeket a cholera-járvány netaláni kitörése esetében alkalmazni kellene.­­ Gróf Keglevich Gyula hült tetemei 26 án délután szenteltettek be uri-utczai lakásán. Az egyházi szertartáson nagy számmal voltak jelen képviselő­tár­sai, közöttük Deák Ferencz is. Szertartás után tete­mei a Heves megyében, Pétervásáron létező családi sírboltba szállíttattak.­­ Azon követ urak, a­kik Pesten netalán már igényeiknek megfelelő szállást nem kaphatnának, for­duljanak a budai városkapitánysághoz, a­mely Budán elegendő számú szállással rendelkezik.­­­ Nyilvános fenyító törvényszéki tárgyalás. Pest megye közp. fenyitó törvényszéke az üllői ismeretes nyilvános erőszakoskodás, elöljáró elleni engedetlenség s választás körüli bántalmazás fenyitó ügyben f. hó 28-án nyilvános ülést tartott, mely­ről a Gabelsbergeri gyorsírók trónja után közréi adandunk.­­ A Lipót-templom építési kölcsönébe újabban Weisz Bernát Ferencz 1000 filial járult. — Mint értesülünk, a budai kir. József-mű­egye­temnél a magyar gyorsirászatra tanszék nyittatván erre Szepessy Xavér, a bécsi magyar gyorsíró társaság levelező tagja, ki Gabelsberger módsze­rét követi, lett felsőbb helyről kinevezve.­­ Főreáltanodai ösztöndíjügy (3-dik közlemény.) Újabb adakozások: B­e­n­k­e Endre 2 ft, Gregersen Péter IV. oszt. tanuló 4 ft, dr. S­z­a­b­ó­k­y Adolf tanár 2 ft, Alber János és Mátyás reáltanu­lók 1 ft 60 kr, M­e­d­e­t­z József ur 50 ft, M­e­d­e­t­z La­jos tanuló 5 ft, Szem­­­ér Mihály tanár 55-ik számi gyüjtösvén összesen 10 ft. — Az újabb adományok ösz­szege 74 ft 60 kr. — A pesti takarékpénztárban kama­tozó eddigi összes alapitványtöke: 303 ft 30 kr. — Mi­dőn a nagylelkű adományokért az intézet nevében me­leg köszönetet mondok, fájlalással kell említnem, hogy e jótékonysági ügy eddig aránylag oly csekély rész­vétnek örvendhetett. Mily emlékezetes leendett intéze­tünkre nézve, ha ezen a magyar király tiszteletére ala­pittatni szándékolt ösztöndíj most, midőn Ő Felsége legmagasb érkezését várjuk, már teljesen megala­kulhatott volna! Ez érdekből is bátorkodom Pestnek tehetősebb polgárait s minden rendű t. lakosait kegyes adakozásra újabban s tiszteletteljesen fölkérni. Kelt Pesten, nov. 24-én,1865. N­e­y Ferencz, főreáltan. igazgató. r. s. „A németség története hazán­k­­b­a­n“. Ily czimü munka „Die Geschichte der Deut­schen in Ungarn und Siebenbürgen“ van keletkező­ben, mely Prágában Oredner bizományában fog meg­jelenni. A programm II. Arnoldot a német császárt je­löli ki annak, ki a hazátlan magyarokat Svatopluk ellen e földre hivt be, számukra hittérítőket, tanítókat német föld adott, Szt. István maga is bajor nőt vett el, a belzavarokat német erővel verte le. A német beván­dorlások ide a Dunán és Kárpátokon át történtek, a gyarmatosok magukkal tudományt, mesterséget hoztak bányászatot nyitottak, templomokat, kolostorokat épí­tettek, a hadi tudomány is német földről jött által, úgy a kereskedés, ezédrendszer,­­ a német földmivelők máig is ismeretesek szorgalmukról; de a gyarmatositá­sokról nem szól corpus jurisunk, pedig az életkérdés az 1763. és 1785-ben kiadott szabályok ismeretlenek II. József alatt 38.000 német jött be, stb. A munka írója dr. P­u­s­z­t­a­i Sándor, kitől már több — Magyar országot érdeklő mű jelent meg. — A cholera még folyvást kegyetlenkedik Páriá­ban. Naponta 40—60 ember hal meg e járványban. — Nemzeti színház. Tegnapelőtt(27. Shakspeare „Velenczei kalmár“ czimű drámája adatol szépen megtelt ház előtt. Shylek zsidót Tóth Józsi művészileg személyesítette. Taps és kihívásban része­sült. Átalában az egész előadás a correctebbek soráb tartozott. — W­a­g­n­e­r Richárd zeneköltő köszönő-iratot intézet­t r­e­­­b i­g gráczi igazgatóhoz, Rienzi dalművének sikerült el­adásáért, a mostanit nem tartja alkotmányosnak. — Schaguna után Rannicher szólalt fel. Horvátországi ügyek. Az elnökség és a baloldal — az úgynevezett fusio­­párt közt fölmerült viszály — mint remélik — com­­planáltatni fog, miután a vitakérdés inkább alaki. A Jusio-párt az országgyűlés constituáltságát kijelenthető­­nek vélte, miután a választások két­harmada verificál­­va lett. Az elnökség e felhívást nem tarta teljesíthető­nek. Ama nézet mellett Stroszmayer püspök is a bal­oldallal harczolt, emitt Kukuljevics főispán az elnökség mellett nyilatkozott, s miután a baloldal ezért nem ért, 25-kén kimaradt az ülésből s az határozatképtelenné vált. Egyébiránt a baloldal által felírás lévén elhatá­rozva Ő Felségéhez, valószinüleg mód fog találtatni, hogy ezen meddő meghasonlás kiegyenlíttessék. Erre nézve az újabb táviratok talán már közelebb biztosabb tájékozást fognak nyújtani. Az említett horvát küldöttség f. hó 27-én Bécsbe megérkezett s 28-kára kért audientiát, mely alkalma­sint szombaton fog megadatni. Követválasztási mozgalmak. Az utóbbi napok folytán megválasztottak : H­e­­ves megyében: Visontai Kovách László, gróf S­z­a­p­á­r­y Gyula és Péter Károly. Szabolcs megyében : gróf Degenfeld Gusztáv és S­o­m­o­s­i. A Hajdúkerületben: Varga Antal. Bihar megyében: Csengery Antal és Komáromy György. Liptó megyében: Madocsányi Pál. Zala megyében: Simon Pál és Herte­len­dy György. Pápán: Szabó Imre. Az érsekujvári választókerületben b. Wodia­­ner Béla ellenében Buzna és Markóth urak követjelölt-társuk Conlegner Károly javára visz­­szalépnek. A pesti terézvárosi mindkét felekezet­­beli választók jövő szombaton kibékü­lési lakomára gyűlnek egybe a lövöldében. Hasonló lakoma terveztetik csütörtökön Lipót­városban is. Ez utóbbihoz — mint a „P. Corresp.“ hallja — az izraelita lakosság előkelőbbjei is hivata­losak lesznek. Az é 1 e s d i (Biharmegye) választókerületben gr. Zichy Jenő jelentékeny szótöbbséggel követte vá­lasztatott. A pesti k. államvizsgálati bizottmányok. A hazai egyetemünkön fennálló tanszabadságnak kiegészitő részét az államvizsgálatok képezvén, az illető bizottmányok az 1864-ik évi december 22-én kelt 22001. szám alatti kegyelmes királyi udvari ren­delvénynél fogva újólag rendszereztettek, minek foly­­tán a kinevezések megtörténvén, a bizottmányok teljes névsora jelenleg következő­­ ez. tagokból áll : Az összes államvizsgálati bizottmányok elnöke , méltóságos Szabó Imre m. k. hétszemélynök. I. Jogtörténelmi osztály. Elnök­: dr. W­e­n­z­e­l Gusztáv, magyar kir.­­ egyetemi rendes jogtanár s a magyar akadémia rendes tagja. Alelnök : dr. Baintner János kir. tanácsos és m. királyi egyetemi r. jogtanár. Tagjai: dr. Ruzicska János m. kir. egyetemi ren­des hittanár; dr. Polák János m. kir. egyetemi hittani rendes tanár; dr. Schopper György hittani tanár ugyan­ott; dr. Konek Sándor egyetemi jogtanár s a magyar akadémia 1. tagja; dr. Cherny József egy­etemi r. jog­tanár; dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi r. tanár; dr. Bellaagh József h. ügyvéd és pesti váltójegyző; dr. Szontágh Kálmán h. ügyvéd; dr. Kautz Gyula egye­temi r. jogtanár és a m. akadémia 1. tagja. II. Bírósági, vagyis jogtudományi osz­tály. Elnök : méltóságos Szabó Imre, k. hétszemély­nök, m. f. Alelnök : dr. K­a­r­v­a­s­y Ágoston egyetemi r. jogtanár és m. akadémiai 1. tag. Tagjai : dr. Suhajda János m. k. helytartótanácsi tanácsos és magyar akadémiai 1. tag; dr. Wenzel Gusz­táv (ki fönnebb); dr. Paul­er Tivadar, kir. tanácsos, m. kir. egyetemi r. jogtanár s a magyar akadémia rendes tagja; dr. Baintner János, kir. tanácsos, egyetemi r. jogtanár; dr. Karácson Mihály, a kir. itélő tábla bírája és ro. akadémiai tag ; dr. Csacskó Imre, kir. táblai köz­­biró s a magyar akadémia tagja; dr. Bovánkovits Jó­zsef kir. táblai közbiró ; Szinovácz György, kir. váltó­jeltörvényszéki biró s a magyar akadémia tagja; Kár Mátyás, Soltész Albert hites ügyvédek és pesti váltó­­jegyzők ; dr. Práznovszky Ignácz, hites ügyvéd; dr. Bellaagh József hites ügyvéd. III. Államtudományi osztály. Elnök : dr. Palló Sándor m. kir. helytartóta­nácsi tanácsos. Alelnök: dr. S­u­h­a­j­d­a János (ki fönnebb). Tagjai : Ribáry József, m. kir. helytartótanácsi tanácsos ; dr. Bovánkovits József, a kir. ítélőtábla köz­­birája ; dr. Karvasy Ágoston (ki fönnebb); dr. Konek Sándor (ki fönnebb) ; dr. Kautz Gyula 1. f.; dr. Ger­lóczy Gyula, műegyetemi tanár; Madarassy Pál, cs. k. pénzügyi titkár; Weninger Vincze, a keresk. akadémia tanára s m. akad. tag; Hunfalvy János m. akadémiai tag ; dr. Práznovszky Ignácz , h. ügyvéd; Morócz Ist­ván, a m. gazd. egyesület titkára s a m. akad. tagja; Érkövy Adolf, a m. akad. és m. gazd. egyesület tagja. — Értesitvény. A főmért, hétszemélyes táblán az I. tanácsban nov. 28-án s a következő napokon előadatnak : Roskoványi Boldizsár Bánó Miklós s József e. telekkönyv. Előadó : B­e k­e stb. Skultéty Francziska Lőwensohn Bernát e. zálogjog-kitörlés. Jareczky István mint Schiitzel Vilmos engedményese Schiitzel Tamás e. 1000 frt s járulékai. Ste­fankó Pál néhai árva szül. Krizsán Katalin örökösei e. telek­könyv. Melsinczky János Számek Adolf e. kártérítés. Michaletz József Michaletz Mátyás e. osztályos per. Előadó : Berno- r á k ktb. Zdejnek Judith Pfeiffer Manó e. árva­ számadás. A pénzügyészség Seltenheim Jakab e. telekkönyv. Jeney és társa Kornéli Zsófia e. biztosítási végrehajtás. Berger Julianna Galanthai Verona elleni örökösödés. Püspöki József Varga József s neje e. örökösödés. Tóth Julianna Friedmann Ja­­kabné e. becsületsértés. Előadó : D­i­m­i­t­s­ki titk. Braun test­vérek Streliczki A. elleni adósság. Pap János Kishalmy —————— Ferencz e. kártérítés. Kácser Herman Urbanovszky Lajos e végrehajtás. Weisz Jónásnak gondnoksági dij elengedése iránt folyamodványa. Ruscsák András Heincz Károly e. adósság Csedő István Birtalan Gáspár e. becsületsértés. Bajuszár Já­nos Liscsák György e. kártérítés. Előadó : Malatinszk stb. Szombathelyi József Fuchs Dávid e. szolgálati bér. Thud­ Ignácz bizonyítvány kiadása iránti ügye. Szücs Sámuel Kovát Sámuel s János ellen igény-per. Harmos Iván Kiss József , becstelenités. Raich Lipót Weisz Márk. e. 300 frt. Előadó Bovánkovits ktb. Nelken József Bőgős Márton s társi e. végrehajtás. Széki Elek Pap György e. 55 frt. Mayer Het­rik Csere János s többek e. mezei rendőri kihágás. Feket Nándor Sántha Sándor s társa e. kisebb hatalmaskodás skái térítés. Sántha Sándor Fekete Nándor c. ingó jószág­átveti le. Ugyanazon felek zárlat-feloldás iránti ügye. Ugyanaz a felek zárlati ügye. Ehrenfeld József Popper Ábrahám ellen­i mázsa gyapjú. Millekits Boderlicza Milva Gombos Káról elleni telekkönyv. Sántha Sándor Fekete Nándor ellen 330 forint. Balog Judit Balog Pál elleni gondnokság­i zárlat. A cs. kir. pénzügyi ügyészség Durst Lipót ellen foglalások visszabocsátása. Előadó: Lázár stb. Szekert Miklós határidő meghosszabbítása iránti kérvénye a neje ált. ellene folytatott váló-perben. Szabó János neje Sáray Júliát­­a e. váló-per. Diószegi Pál Lichtblau Mayer s társai e. zá­logváltás. Gr. Pálffy József Malatinszky Imre e. malombé Hajós József Balchovszky Károly s neje e. 867 ft s járuléka Előadó : Ferenczy ktb. Szeged város közönsége Polla Vilmos e. adóhátralék. Kehli Mátyás Schütz Rozália s társ e. egy szőlő becsárának megtérítése. Illés Erzsi s társai 1111 Ferencz e. sommás osztályú ügy. A pesti pénzügyi ügyészei Ujj József s társai e. haszonbér. Szálbek Jakabnak papi fizet kármentesítési tőke s kamat átutalása iránti ügye. Schitya Pál Kempelen Rudolf s Mór c. tulajdon­kereset. Előadó : N­m­e­t­h János stb. Virág János s több komárommegyei ud­vardi lakosok az esztergomi érsekség ellen, a tagosítás fok­­án részükre jutott birtokok kicserélése iránt. Előadó : J­a­n­k­ó személynöki itélőmester. Özv. Puzdor Dánielné a több ajkai közbirtokosok e. közös erdő felosztásánál alkalmazant­ becsü. Előadó : Hassenstab k. táblai titkár. Ugyanott a II. tanácsban november 20-án s a köve­kező napokon előadatnak : Gosztonyi-Zerdahelyi Melánia Han­zel József s többek e. kártalanítás. Kubicza Bálint Hallik F­rencz e. becsületsértés. Tormay Pál ugyanaz e. hasonló. Mi­­lovits Pál ugyanaz e. hasonló. Hohenstegh Adolf ugyanaz hasonló. Matejkó József Lavkó János s társa e. igény. Ottl: Gyula Czinkovszky György s neje e. 43 frt. Rottenstein Sol: Vietorisz József e. kártérítés. Előadó: Matulay ks Bertha István Horváth Mihály s neje e. 200 frt. Tanzer He­mann Weisz Mária e. számla-követelés. Weisz Lajos Pál Ignás e. itélet-megsemmisítés. A kassai pénzügyészség Semsey-Pilli Anna e. kielégítési sorrend újabb tárgyalása. Pap Zsuzsánna társai Vargha Imre mint ifj. Pap János kiskorú gyermek gyámja e. osztályos örökösödés. Vidra Anna Lackenbacker J. Grünhut Fül. e. 833 ft 43 kr s járulékai. Dr. Abels A.Verner­­ e. 268 ft 25 kr s járulékai. Előadó : Zsömböry kis Mittelmann Dániel az I-ső magyar általános biztosító társul: e. kártérítés. Daróczy Mátyás özvegy Daróczy Mátyásné többek e. telekkönyv. A cs. kir. pénzügyi ügyészség özveg Oláh Mihályné Patay Hermina e. 10,000 frt iránti átkebe­lezés. Pollák Károly s társa Berger Izsák e. elsőbbség. Debr­ezen város polgármestere Kun Károly s többek e. haszonbé Bitter Anna Csicsmanczay József elleni egy szőlő. Petsuk M­hály Szatkó András s neje e. telekkönyv. Néhai Biró Pál h­gyatéki ügye. A cs. kir. pénzügyi ügyészség báró Aczél Ant

Next