Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)
1866-05-08 / 105. szám
105. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Fent, uri-utcza 1. szám. Kiadóhivatal: Pesten, (barátok tere 7-dik szám.) Kéziratot 60 CD küldetnek vissza. Bírmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el.__________ _______ SÜRGÖNY. Marfián-kifítetések: egyhasábon petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majna! Frankfurtban és Hamburg-Altenában Hausenstein és Vogler- ; Hamburgban Türkheim Jaltai» ; Lipcsében Filgler MC. és Fort Ernő urak. Pest, Kedd, május 8. 1866. Naponta postai szétküldéssel. Egész évre.............................20 fia. Félévre....................... . 10 , Negyedévre ....... 5 „ Budapesten házhoz hordva. Egész évre . . . . . 18 frt — «, Félévre....................... 9 — » Negyedévre ... 4 , 60 „ Előfizetési árak: HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi apr. 4-ről kell legfelsőbb határozatával, ifjabb báró Vay Miklósba képző művészetek teréni műveleteinek elismeréséül, díjmentesen, a Lipót-rend kis keresztjével legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi ápr. 26-ról kelt legfelsőbb határozatával, az esztergomi főkáptalannál az utolsó kanonoki állásra Mayer István kürthi lelkészt s consistoriumi tanácsost, továbbá Schopper Györgyöt, a hittan tudorát s tanárt a pesti egyetemnél, és Polakovics Antal kislévárdi lelkészt s malaczkai esperest ugyanazon főkáptalannál tiszteletbeli kanonokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A kereskedelmi s népgazdászati, valamint a pénzügyi ministeriumok rendelete 1866. ápril 25-ről, a bánya mérték s szabadtartási illeték befizetési határidejének megváltoztatására vonatkozólag, érvényes az egész birodalomra. A mérték-illetékre nézve, az 1854. máj. 23 ról kelt általános bányatörvény 216. §sában kiszabott fizetési határidőknek, melyek az 1862. ápril 28 ról kelt törvény (kir. törvl. 28. sz.) 3. § sa szerint a szabad-tartási illetékre nézve is érvénynyel bírnak, a közigazgatási évfől mindegyik évi január elsejétől december végeig behozatott számadási időszakkal öszhhangzásba hozása végett, az 1865. sept. 2- ról kelt császári nyilt parancs (kir. törv.l. 89. sz.) alapján, ezennel elrendeltetik, hogy a bányamértéki s szabadtartási illeték ezen év második felétől azaz juliustól kezdve, az eddigi júniusi s decemberi félévi előleges részletek helyett, évnegyedi határidőkben, a jövedelmi adóval egyidőben, a behajtásra hivatott pénztárakhoz lesz lefizetendő. Gróf L a r i s c h s. k. Báró W U11 e r s t o r f f s. k. Szatmár megye főispánja a Dloholuczky Miklós törvényszéki ülnök elhalálozása által üresedésbe jött megyetörvényszéki ülnöki állomásra óvári Szeőke Bálint megyei közbirtokost nevezte ki. NEMHIVatalos rész. Lapszemle. A „Neue Zeit“ a „Nar. Listy“ hírét, mely szerint Josephstadt, Königgrätz és Olmütz várak lakói a fenyegető harczveszély tekintetéből utasíttattak volna, hosszabb időre élelemmel látni el magukat, nevezetesen ami Olmützöt illeti, egészen alaptalannak mondja. Ily rendszabály Olmützre nézve kilátásban sincs. Olmütz csupán a működő seregek gyálpontjául tekintendő, ostromát tetemes vereségeknek kellene megelőznie. Azon hír, hogy egy kém a járművek lerajzolásánál lepetett meg, oda reducálandó, hogy egy olmützi tanuló egy facsoportot rajzolt tanulmány gyanánt. Országgyűlési tudósítások. Az országgyűlési teendők iránti javaslat végett kiküldött 12-es bizottság jelentése. Alulirt választmány a t. képviselőház f. évi áprilisban tartott ülésében azzal lett megbízva, hogy a 2jutalomdij egy-egy osztr. arany. 2 egy-egy „ „ b) 17”—5 éves tenyészanyajuhókért (legalább négy darab). 2jutalomdíj 10 10 osztr. arany. 2 n 6 6 n . n b) A bécsi község és társulat jutalomdíjai: Hizójuhokért sorsjegyekben (6 darabjával). 1. 2 éven felüli juhokért; megyék és községek rendezése, a codificatio, a vallás és közoktatás, az anyagi érdekek, végre a közintézetek ügyében alakíttatni rendelt 5 rendbeli bizottság mindegyikére nézve a tagok számát, melyet a választmány első jelentésében csak hozzávetőleg jelölt ki, határozott mennyiségben hozza javaslatba. Hogy e téren a választmány megközelítse azon czélt, amely a t. képviselőház szemei előtt lebegett, hogy t. i. a ház minden tagja részt vehessen egyik vagy másik bizottságban, hogy egyrészről minden egyes bizottság a kellő szakképzettség igényeinek megfelelőig egyszerre megalakulhasson, másrészről azonban egyes képviselők önkéntes beleegyezésük ellenére túl ne terheltessenek : a választmány a képviselőház irodájából átvette azon jelentkezési íveket, amelyek ott a képviselőhöz határozásából avégett voltak letéve,hogy minden egyes tag ama bizottmányt, amelynek munkálkodásában részt venni óhajt, kijelölhesse. Ezen ívek áttekintése után a választmány az egyes bizottmányokhoz jelentkezett képviselők nagy számánál fogva — azon megállapodásra jött, hogy a tagok számát mindegyik bizottságra nézve fölebb kell emelnie, mintsem azt a választmány eredeti jelentésében javaslatba hozta volt. E szám meghatározása körül a választmány tekintettel volt arra: 1) hogy azon képviselők is, akik épen nem jelentkeztek , egyik vagy másik bizottságba beosztathassanak ; 2) hogy a jelentkezettek közül senki oly bizottságba ne soroltassák, amelyhez magát be nem jegyezte ; 3) hogy azok , akik egynél több bizottsághoz jelentkeztek , ezek közül legalább egybe besoroltathassanak ; ellenben azon képviselőket, akik még igazolva nincsenek, a választmány számba nem vehető; ezekre nézve a választmány véleménye az, hogy az ezután igazolandó képviselők számára a jelentkezési ívek nyitva hagyatván, azok pótlólag választassanak be egyik vagy másik bizottságba. E szempontokat tartván a választmány szem előtt, a jelentkezési ivek pontos egybevetése után : a) a községek és megyék végleges rendezése tárgyában választandó bizottsághoz 108 tagot; b) a codificatiora kiküldendő bizottsághoz 95 tagot; c) a vallás- és közoktatás ügyében alakítandó bizottsághoz 71 tagot; d) az anyagi érdekekre nézve választandó bizottsághoz 100 tagot; e) a közintézetek ügyében működendő bizottsághoz 53 tagot hoz javaslatba. Egyszersmind az eredeti jelentkezési iveket a választmány ezennel a ház asztalára leteszi. Pest, május 6-án 1866. A választmány nevében: Horváth Boldizsár s. k., bizottsági jegyző. A „Wiener Zeitung“ a hadi-orvosok felvételére vonatkozó s általunk is közlött hirdetmény kapcsául utólagosan közhírré teszi még, miszerint orvos és sebésztudorok úgy az Ő Felsége hadiflottának szükségletére mint valóságos cs. kir. corvette orvosok, — valamint, a napidijak élvezete mellett, a polai és dignanoi tengerész - kórházakbani szolgálat tételre— az érintett első közleményben felsorolt feltételek mellett — szintén felvétetnek. Azon polgári orvosok, akik vagy az egyik, vagy a másik minőségben alkalmaztatni óhajtanak, folyamodványaikat — az oklevél és egyéb felvételi okmányok mellékelése mellett — a hadügyministérium tengerészeti osztályánál nyújtsák be. nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 6, 4 osztrák arany. 2, 2 éven aluli juhokért: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak : 8, 6 osztrák arany. IV. A sertések számára rendelt jutalomdíjak. a) Állami Jutalomdíjak A mezei gazdák birtokában lévő tenyészsertésekért. a) A szerb- és bosnya-faj sarjadékaiért, melyek a tenyésztésre különösen alkalmasaknak lenni látszanak. b) A legjobb angol disznófaj (yorkshire, essexi stb.) sarjadékáért. 1. Kandisznókért: 2 jutalomdij 10 10 osztrák arany. ^ „ 8 8., „ 2. Az anyasertésekért: 3 jutalomdíj 8 8 osztrák arany. 3 n 66» » b) A brcsi község és a társulat jutalomdíjai: 1. A kandisznókért: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 8, 5, 5 osztrák arany. 2. A kockadisznókért: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak: 8, 5, 5 osztrák arany. 3. A hízódisznókért: nagy ezüst érmek. Pénzjutalmak : 8, 6, 5 osztrák arany. V. A baromfiak számára rendelt jutalomdíjak. A bécsi község s az egylet jutalomdíjai kis ezüst és bronz érmek. Pénzjutalmak: 3, 2, 2, 1,1 osztrák arany. C. A mező- és erdőgazdaság s ezek ipara és műipara törvényeinek számára rendelt jutalomdíjak. a) Állami Jutalomdijak. A mezei gazdáktól termesztett len- és kenderért. 1. Vízben áztatott len, törött és tisztított állapotban- A legjobb minőségű mustrákért, a bevetett terület és abból nyert mennyiség kimutatása mellett .4 jutalomdij 10 10 osztrák arany. 5 „ ‘ 3 2. Áztatott, tört és tisztított kender. Hasonló minőségért stb. mint a lennél : 4 jutalomdíj 10 10 osztrák arany. 6 8 8 „ „ XI. Az austriai birodalomban űzött selyem tenyésztés terményeiért. Az 1865 dik .évi teljesen egészséges tenyésztésből való és jó minőségi gubókért, miről, valamint a termelt mennyiségről is a hivatalosan hitelesített kimutatás beterjesztendő. 4 jutalomdij 20 20 osztrák arany. 4 n I® n n ő „ 10 XXI. Az austriai birodalomban termesztett gyapotért. A kiállító földbirtokostól vagy haszonbérlőtől 1865. évben termesztett gyapotért annak minőségéhez és hivatalos bizonyítványok szerint termesztett mennyiségéhez képest. 3 jutalomdij 15 15 oszt. arany 4 „ 12 12 „ „ 4 „ 10 10 „ 3 » 8 8 „ „ XV. A kivitelre teljesen alkalmas austriai borokért. Vagy saját termésű vagy belföldi borok, melyek a borkereskedő pinczéjében kezeltettek és elkészíttettek, palaczkokban s ragjegyekkel ellátva, a termelt bor mennyiségének és árának kijelölése mellett. 10 arany érem. V. Az austriai termesztők által termelt és kiállított dohánylevelekért. Az 1865-ik évi legjobb minőségű termésekért : 4 jutalomdíj 10 10 osztr. arany 4 „ 8 8 „ „ 4 n 6 6 „ „ VX. Az austriai birodalomban űzött mesterséges haltenyésztés eredményeiért. A mesterséges haltenyésztés üzletének jó eredményéért, mi hivatalosan bebizonyítandó. A kiállításra elégségesek az oda mellékelt, vagy minták, vagy készületek, vagy az üzlethez tartozó, vagy ebből eredő termények : 2 arany érem, 2 jutalomdíj 10 10 arany. b) Gróf Cheriusky Gusztáv alsó austriai helytartó az ő excellentiájának jutalomdíjai. Jó minőségű alsó ausztriai komlóért a termesztett minőségnek és bevetett területnek hivatalosan hitelesített kimutatása mellett: 1 jutalomdíj 15 -osztrák arany. 2 „ 10 10 „ „ 2 » 8 8,, „ 2 6 6 „ o) A bécsi község, és a társulat jutalomdíjai : Ezüst- és bronzérmek. D A műipar tárgyai számára rendelt jutalomdíjak. A bicsvárosi község, és a társulat jutalomdíjai Ezüst- és bronz érmek. E. A kutyák számára rendelt jutalomdíjak. A bécsvárosi község és a társulat Jutalomdíjai Ezüst serlegek. Pénzjutalmak : aranyak és tallérok. Ezen jutalmakon kívül minden osztályban megtisztelő elismerések is fognak odaitéltetni. Bécs, October 20 au 1865. A bécsi cs. kir. gazdászati egylet, központi választmányától. Herczeg Colloredo-Mannsfeld József elnök. Dr. Fuchs Adalbert, állandó titkár. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 4 kiöllésében Griffith, a ház figyelmét a válságos helyzetre hivá föl, s azon reményét fejezé ki, hogy a porosz olasz szövetség megkötéséről tudósítás valótlan, s hogy semmi sem fog történni Angol s Francziaország közti viszály előidézése végett. White reméli, hogy Angolország a többi hatalmakkal lehetőleg előmozdítja a béke fenntartását. A kormánynak egyik tagja sem válaszolt. FRANCZIAORSZÁG. A párisi lapok szinte kivétel nélkül tetszéssel nyilatkoznak Thiers legutóbbi beszédéről. Még a „Constitutionnel“ is szokatlan kímélettel válaszolt arra. Mint a „Mém dipl.“-nak Bécs bejelentik, rém igaz, hogy Francziaország Austriához erélyes előterjesztéseket intézett volna a Velenczébeni hadkészületek ellen. Az ezen tárgy iránt elküldetett sürgöny a legudvariabb kifejezésekkel van szerkesztve , s csupán bizalmas fölvilágosításokat kíván a Velenczébeni hadkészületek czélja iránt. Austria újólag biztosítást adott az iránt, hogy védelmi állásban fog maradni. Francziaország elfogadá ezen nyilatkozatokat. Ebből szerencsés kölcsönös egyetértés tűnik ki. A törvényhozó testületf. hó 3 ki ülésében — mint már említők ■— Rönker államminiszer így nyilatkozott : „A hadjutalék évi megszabására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása ezen gyűlés némely tagjai számára természetes alkalmat látszott szolgáltatni a német ügyek megvitatására. A kormány meg van rólagyőződve, hogy jelenleg nem fogadhatja el ezen vitát, anélkül, hogy számos komoly kellemetlenségeknek nevenné ki magát. Azonban oly perezben, midőn Európában harczias hirek szárnyalnak, s a közvéleménynek igen élénk aggodalmakat okoznak, kötelessége a törvényhozó testülettel s az országgal megismertetni az általa követett politika jellemét, s a német hatalmak, s különösen Olaszország irányábani jelen magatartását. Ezen kötelességet egy oly nyilatkozat által akarom teljesítni, melynek rövidsége nem zárandja ki se a világosságot, se a szabatosságot. A császár kormánya által az elbei herczegségek kérdésében követett politika folyvást békés volt. Az sürgetését a személyes méltóságáról gondoskodáshoz, s az ama hatalmasságok függetlensége s jogos érzékenysége iránt tartozó tekintetekhez mérvén, melyekkel barátságos viszonyban áll, mindenütt, mind kezdetben, mind az egymásra következett phasisokban , Kopenhága, London, Bécs, s Berlinben bölcseség s mérsékletesség tanácsait adá, az nem kevésbbé erélyesen folytatja törekvéseit, az európai békének sajnos összeütközések elleni oltalmazása végett. Valóban sajátszerű ellenmondás lenne, ha a kormány az ország belsejében a közjólétet kifejteni s annak haladásait nemzetközi ünnepélyeken kijelölni igyekeznék, s ugyanekkor külföldön közönyösnek mutatná magát ama veszélyek irányában, miket a versengő szenvedélyek összeütközése idézhet elő. E szerint a béke fönntartása iránti törekvéseink határát csupán azon szilárd akarat képezi, miszerint Francziaországgal semmi kötelezettséget se vállaltassunk el, s annak cselekvési szakadását fönntartsuk, az érdeklett hatalmakkal szemben. Ezen kérdésekben, melyek utoljára is bánunknak se becsületét, se közvetlen érdekeit nem érintik, nemde kötelessége volt a császár kormányának, miután saját békés irányzatait hangosan kihirdető, a leyális s őszinte semlegesség szabályait tisztelni s gyakorolni, s következőleg bonyolult eseményekkel szemben elhatározásainak szabadságát megőrizni ? Az továbbá el van tökélve, ezen szabadságot csupán egy oly hivatás teljesítésére használni föl, mely számára könnyű leend, t. i. Francziaország hatalma, nagysága s biztonságának minden sértés elleni oltalmazására. Különös kötelességek voltak ránk szabva egy oly nemzet irányában, melyhez hagyományos rokonszenv , legújabb katonai bajtársság kapcsolnak bennünket. Olaszország talán tettleges beavatkozásra hiheti magát Kajózban, mely Poroszország s Austria közti kitöréssel fenyeget. Minden nemzet saját érdekének birája; mi semmi gyámság gyakorlását sem igényeljük Olaszország fölött, mely szabad elhatározásaiban, mivel egyedül fele- A képviselőház LVTI. ülése május 7. d. e. 107. órakor. Elnök :Gr. Andrássy Gyula. A jegyzőkönyv fölolvasása után több kérvényt mutat be elnök. Ezután fölolvastatja Tóth Vilmos jegyző által azon írásbeli jelentését, melyet a feliratnak 0 Felségéhez tett fölviteléről a képviselőház számára szerkesztett. A beszédeket, melyeket úgy a felső- és alsóházi kiküldöttek, valamint Ő Felsége mondottak, a lapokból immár ismerjük. Zeyk Károly jelentést tesz a ház előtt a Vörösmarty-szobor leleplezése ünnepélyéről. Köszönetet hozott a ház számára a szobor bizottmány részéről, hogy az ünnepélyen küldöttségileg képviselteté magát. Az ünnepély — úgymond — tárgyához illő méltósággal folyt le. A 12 es bizottmány nevében Horváth Boldizsár teszi alább olvasható jelentését írásban. Kinyomatása elrendeltetik. Deák Ferencz véleménye, mely szerint: a ház most is határozhat, illetőleg elfogadhatja az osztály javaslatát a bizottmányok számának megállapítása iránt; továbbá, hogy a bizottmányokra szavazás végett előleges tanácskozmányokra lévén szükség, a legközelebbi ülés szombaton f. hó 12-kén tartassák, amikorra az illető öt bizottmány alakításához szükséges szavazatok fehozandók, a ház egyhangúlag elfogadja. Királyi Pál olvassa az állandó igazoló bizottmány jelentését, melynek folytán dr. Sikósy Károly újólag megválasztott képviselő igazoltnak jelentetett ki. Szerém megye kérvénye a „szerb országgyűlés“ (mint elnök úr kimondá) határozataival kinyomatni és Ghyczy Kálmán indítványára a nemzetiségi és vallásügyi bizottmányhoz utasitandónak határoztatott. (Ez okmányok szerb nyelven küldettek be, és a ház magyarra fogja őket fordittatni.) Az ülés 1212-kor oszlott szét. A bécsi cs. kir. gazdászati egyesület. Az 1866-dik évben május 17-kén Bécsben megnyitandó gazdászati és erdészeti kiállitás e 1 C x » se X «. Ö cs. kir. Fensége Károly Lajos Főherczeg pártfogása alatt rendeltetik a bécsi cs. kir. gazdászati egylet által. (Vége.) III. A juhok számára rendelt jutalomdíjak: a) Állami jutalomdijak: Mezei gazdák birtokában lévő tenyészjuhokért. 1. Merino-faju tenyészjuhok, melyeknél gyapjú finomság és a gyapjú jó alkotása gyapjú-sokasággal és jó testalkattal legjövedelmezőbben kapcsoltatik össze. a) 17/a—4 éves tenyészkosokért: 4 arany érem. b) 17a—5 éves tenyészanya juhokért (legalább 4 db elővezetendő): 4 arany érem. 2. Úgynevezett husjuhfaju tenyészjuhokért, melyek a tulajdonos által tenyésztetvén, bizási tehetséget gyapjusokasággal legjobban kapcsolnak össze. a) 17— 4 éves tenyészkosokért.