Sürgöny, 1866. október (6. évfolyam, 224-249. szám)
1866-10-25 / 244. szám
244. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, kigyó-utcza 4. szám, II. emelet. Kiadóhivatal: Pesten, (barátok-tere 7dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. iMarfon-lxkeletübeli s egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alténában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Engsler M. és Fort Ernő urak. Pest. Csütörtök, October 25. 1866. Előfizetési árak. Naponta! posta! szétküldéssel. Egész évre.........................20 írt. Félévre ...... 10 „ Negyedévre...........................5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . . 18 frt. — Félévre ..... 8 „ — Negyedévre ... 4 r50 kr. HIVATALOS RÉSZ. — C8. kir. Apostoli Felsége f. évi oct. 14-röl kelt legfelsőbb határozatával, Lengyel Miklós és Ferenczy Imrének, az egri érseki káptalan kanonokainak, még pedig az előbbinek a székesegyházi főesperesi állásra, s az utóbbinak a pankotai főesperesi állásra történt fokozatos előléptetését legkegyelmesebben helybenhagyni, s az ezáltal üresedésbe jött utolsó kanonoki állásra pedig Szele Gábor érseki titkárt kinevezni méltóztatott._________ A magyar kir. helytartótanácstól 1866-dik évi julius hó 16-án 55,845. szám alatt kelt, és mind az 5 tankerületi főigazgatóhoz intézett rendelet. Folyó évi julius 7 én 10,427. sz. a. kelt kegy. udvari rendelet szerint Ő csász. és Apostoli kir. Felsége folyó évi julius 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a Magyarországban fennálló gymnasiumok, önálló reáliskolák a a netán felállítandó reálgymnasiumoknál alkalmazott azon tanítók , kik a szabályszerű tanári vizsgának tökéletes letétele s a tanhivatali állásukra vonatkozó törvényes feltételek teljesítése után hivatalukban véglegesen megerősíttetnek, „tanári“ czimmel fölruháztassanak. A magyar kir. helytartótanács körrendelete az ország valamennyi törvényhatóságához. Folyó évi július hó 2- án 5991. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint az állatorvosok II. nemzetközi gyülekezete által az állatjárványok terjedésének meggátlására hozott következő barmászrendőri határozatok Magyarországra nézve is egész terjedelemben foganatba veendők, és pedig : 1. Teljesen száraz marhabőrök, szaruhegyek, száraz csontok, besózott és száraz marhabelek, olvasztott fagygyú edényekben, tehénszőr és serték, juhgyapjú zsákokban szabadon s elöleges fertőtlenítés eszközlése nélkül bocsáttathatik a kereskedelembe. 2. Egész szarvak, úgyszintén körmök tömör mészhalvag- vagy konyhasó-oldattal fertőtlenítendők. 3. Rendekbe csomagolt olvasztott fagygyu akként fertőtlenítendő, hogy a csomag külsőleg tömör mészhalvag- vagy konyhasó oldattal mosattassék. (1. 2. és 3-ik ponthoz. Magától értetvén mikép minden oly nyers termékek, melyek vészleptehélyekről vagy vidékekről származnak, föltétlenül visszautasitandók.) 4. Fris csontok, bőrök és belek, nyers fagygyu, nyers bus, és nyers juhbőrök, ha szárazak is, és a keleti marhavész uralgása alatt vészes helyekről vagy vidékekről származnak, a kereskedelembe nem bocsáttatnak. A szarvasmarhák szállítására használt vas pálya kocsik és hajók fertőtlenítése körüli eljárás egyformasága iránt: 1. A szarvasmarhák szállítására használt fedett, úgyszintén a karfákkal ellátott nyitott pályakocsik minden használat után tisztítandók. 2. Oly szállítási tárgyak, melyek ragályos betegségekben sinlődő állatok részére használtattak, fertőtlenítésnek alávetendők. Valamennyi szállítási tárgyak fertőtlenítése minden használat után oly időkben és vidékeken is mutatkozik szükségesnek, midőn és a hol valamely roszindulatu ragályos betegség terjedt el. 3. Fertőtlenitési szerül használandó: forró viz, vagy vizgőzzeli tisztítás, s forró lúggali gondos utólagos lemosás. A lúggali mosás közvetlenül a forró víznek alkalmazása után is eszközölhető. A kocsik és hajók csak teljes kiszárításuk s szellőztetésük után vétethetnek utóbbi szállításokra használatba. 4. A pályakocsik és hajók fertőtlenítése állatorvosi felügyelet alatt foganatosítandó. Erről a közönség mihez tartás és további intézkedés végett oly hozzáadással értesittetik, mikép jelen határozatok az állatjárványok ellen fennálló szabályrendeletek közé sorozandók. Kelt Budán, 1866. évi sept. hó 14. A magy. kir. helytartótanácstól. A Bécsben székelő franczia császári követségnél szokásban lévő hitelesítési és útlevél kiállítási vagy láttamozási dijak f. évi jan. 22 kén 9830. sz. a. kelt kegyelmes királyi udvari rendelet szerint ezentúl olyképen állapíttattak meg, hogy a) egy útlevélnek franczia alattvaló ró széles kiállításáért................................5 frt 40 kr, b) egy franczia útlevél láttamozásáért . 1 „ 35 „ c) más országbeli utazási okmányok láttamozásáért.......................................• 2 „ 70 „ d) közönséges hitelesítésért . . . . 5 „ 40 „ e) keresztlevelek és halotti bizonyítványok láttamozásáért..........................1 „ 62 „ f) házassági bizonyítványok hitelesítéséért 3 „ 24 „ részen fizetendő. Budán, 1866. aug. 6. A m. kir. helytartótanácstól TÁRCZA. Esztergom főpapjai. (Főt. Mayer István kanonok ur összeállítása szerint.) (Folytatás.) 28. Gergely (1298—1303.) Róbert Károly pártján állván, a magyar egyház főpapjaitól el nem ismertetett, később a pápa rokonai meggyilkolták. 29. Mihály (1303—1304.) Venczel zágrábi püspökből nevezte ki, s a pápa általi megerősitésérti hálából I. Róbert Károly pártjára állott, s ezért az ellenféltől Esztergom városa s az érsekség levéltárai,és javai feldulattak, mi miatti bánatában Mihály meghalt. 30. II. Tamás (1305—1320.) A haza rendeit sikerült rábírnia, hogy a Rákoson tartott országgyűlésen Róbert Károlyt királynak megválaszszák, igy a hon hármas béretére a béke olajágát kitűzni igyekezett. Udvardon 1310 ben tartományi zsinatot tartott. 31. Boleszló (1320—1328.) A sziléziai Tozti herczegi vérből származott, és nemcsak erélyes főpap, hanem szent életű is volt. 32. III. Miklós (1329—1330.) 33. Telegdi Csanád. (1330-1349.) Az ország közörömére egri püspökből esztergomi érsekké kineveztetvén, első gondja volt a Trencsényi Máté által szétdult Esztergomvár bástyáit kijavíttatni, és a várost bástyatornyokkal ellátni; a székesegyház szentélyét faragott kövekkel felépittetvén, azt festett üveg-ablakokkal és egyéb drága művekkel felékesitette; a sz.-györgymezei templomot a társas káptalannal együtt 1337-ben helyreállitotta. Midőn Lajos király, Endre testvérének meggyilkolását megboszulandó, hadával Olaszországba vonult, Telegdi az ország királyi helytartójává neveztetett, s bölcsesége, lelkiismeretes erélye, ékesszólása által oly nagy szolgálatokat tett az egyháznak és hazának, hogy Turócziakként, kétséges, hogy váljon hozzá fogható hazafit birte Magyarország, mert a kir. udvarban és az országgyűlésen csak az ment határozatba, a mit érsekünk jónak látott. 34. Monoszlay IV. Miklós (1350 — 1358.) Esztergomban két megyei zsinatot tartott. Viddin ostromában részt vett. Az oláh- és morvaországiak közül sokat sz. hitünkre térített. 35. V. Miklós (1359—1366). Főkorlátnok volt. 36. III. Tamás (1367—1376). A király Lengyelországba menvén, az ország kormányát érsekünk kezébe tette le, ki azt fejedelme és az egész nemzet megelégedésére kezelte. 37. II. János (1376—1378). 38. Demeter (1379—1387). Egyik főérdeme volt, hogy a nagy Hunyady János az ő udvarában nevekedett föl; hasonlólag Hedviget, I. Lajos kisebbik leányát, ő kiséré és látta el tanácsaival, midőn Jagellóhoz, Lithvánia herczegéhez férjhez adatott, ki példás erényeivel, jellemével és eszével a lengyelek jólétére jelesen hatott; neki köszönhetni a lerakói akadémiát is; mi érsekünknek, mint tanítómesterének is, becsületére válik. Demeter a pápánál Nagy Lajosunknak követe volt. Esztergomban 1384-ben az Úr teste kápolnáját épiti ; itt 1382- ben megyei zsinatot tartott. Első élt az „apostoli szentszék követe“ czimmel. 39. Kanizsay 111. János (1387— 1418.) Az esztergom-vári sz. István martyr prépostságát és káptalanét alapította. Az 1397. canonica visitatio szerint káptalani iskolát rendelt szegény ifjaknak külföldön képeztetésére. Mint vezér, a trónra törő lengyel királyt hadával elűzte, és az országot a polgári bábortól megmentette. Zsigmond királyt a nikápolyi táborba követte s főleg neki köszönhette cserei Balázs után életének fönntartását. 1414 ben Gara Miklós nádorral együtt az ország kormányzójává neveztetett. Esztergomban 1390 és 1393 ban megyei zsinatokat tartott. IV. Bonifácz pápától az „ország prímása és az apostoli szentszék született követe“ czimet kapta, melylyel utódai maiglan élnek. A székesegyház oldalán levő Boldogasszony kápolnáját ő alapítá 1396 ban. 40. Gr. Hohenlohe György (1422—1423.) 41. Palóczy II. György (1423 —1439). Első czimeztetett herczegnek, s a czim utódaira is szállt. Az országtól távol volt Albert királynak helytartója vala, s az ország koronáját Esztergom várában tartotta. 42. Széchy Dénes, bibornok (1440—1465.) Esztergomban 1449-ben tartományi és 1450-ben megyei zsinatot tartott. A székesegyházat és a hanyatlott erkölcsiséget helyrehozni igyekezett. 8000 aranyat gyűjtött a törökök elleni hadjáratra. Négy királyt s végre Mátyást is ő koronázta meg 1464-ben. Sírja Pozsonyban van, hol sírköve is látható. 43. Vitéz IV. János (1465—1472.) Hunyady Jánosnak meghitt barátja. A tudományok és szépművészeteknek nagy mentora lévén, Pozsonyban egyetemet, Esztergomban világhírű könyvtárt emelt, mely a törökök vad dühének esett áldozatul. Sírkövén méltán czimezik a „hon atyjának.“ 44. V. János (Alemanus, családneve Bekensloer Sziléziából, 1473—1476). Szép elmetehetsége miatt Mátyás királynak kedvencze volt. A bir- és pénzvágy arra bírták, hogy állomását 1476 ban hűtlenül elhagyja, s 300 ezer arany forinttal és tömérdek kincsesei Fridrik császárhoz távozott, kittét előbb a bécsi érsekség kormányzójává s az egyetem kanczellárjává és 1482 ben salzburgi érsekké nevezte ki. 45. VI. János bibornok (arragoniai herczeg, s Ferdinánd nápolyi király s Beatrix magyar királynénak fivére, 1480—1485), Esztergomban, a székestemplom mellett, sz. Mihály tiszteletére kápolnát építtetett. Állásáról lelépvén, Rómában a bíboros testületnél végzi életét. 46. Ipoly bíbornok (észter ferrarai herczeg, Beatrix magyar királyné nővérének, Eleonórának fia 1487 —1496). Mátyás király által alig 9 éves korában esztergomi érsekké neveztetvén, Vili Incze pápa által csak később és hosszas vonakodás után erősittetett meg; oldala mellé helyettes kormányzóul Ibafalvi Tamás, sz.györgymezei prépost rendeltetvén. Mátyás halálát mélyen gyászolva, Ulászlót királylyá koronázni vonakodott, s e lisztet Oszwald zágrábi püspök végzé. 1492 ben bibornokká neveztetvén , Rómába költözött; e miatt és azért, hogy az egyházi és világi hivatalokra idegeneket hozott be, az ország rendei kikeltek ellene, s a pápa a király által kinevezett Erdődy Bakács Tamást az esztergomi érsekségben megerősíté. Ipoly előbb az egri püspökséget fogadá el, de néhány év múlva Olaszországba költözött, s a milánói, capuai, ferrarai, mutinai, s a francziaországi narbonti püspökségek kormányzatát nyeré el. Meghalt testvérénél Ferrarában 1520-ban. 47. Erdödy Bakács (Bakocz) IV. Tamás kardinális. (1497—1521.) Kitűnő férfiú lévén, nagy tekintélyre ten szert, konstantinápolyi patriarchává, a pápa részéről (de latere) követté neveztetett a magyar, cseh, lengyel királyhoz. II. Lajos kiskorú király gyámjává lön. Hazafiságból a török ellen keresztes hadat gyűjtött, de a honárulók Dózsa alatt pórlázadókká fajultak. Nyitrán zsinatot tartott. A török elleni harczra 20,000 arany fiút áldozott. Esztergomban a máig fennálló remek márvány kápolnát emelte és alapította Sz.Mária tiszteletéré; a pápa által az egyetemes laterani zsinatra meghivatván, útjában Velencze tanácsa és Róma által nagy kitüntetéssel fogadtatott, s a pápának közbejött halála után, a pápaságra ő is nyert szavazatot. 1521 ben meghalt. 48. Szakmáry II. György (1521 —1524.) A magyarázó koronáért Fridik császárnak elzálogosított várak visszaváltására 60,010 aranyat hagyományozott, de ezt a nagy szükségben a hont ostromló török elleni háborúra fordították. 49. Szálkán, helyesebben Zalkay László (1524— 1526.) Széles tudománya miatt európai hitre vergődött. A kath. hitvallásnak serény védője volt. A szerencsétlen mohácsi ütközetben két főpásztor társaságában hazájáért vérzett el. 50. Várady Pál (1526 — 1549.) Szerencsétlen korszakban ült az érseki székben ; a törökök Esztergomot ostromolván, 1543 ban székét Pozsonba tette át, hol érseki lakában számos nemes ifjú neveltetett. Hogy a hon ellenségeinek útját állja, az érsekujvári erősséget építtette, 6 éviglen királyi helytartó volt Meghalt életének 66 dik évében. 51. Marlinusius IV. György "(máskép Uiizkovics György) (1551.) Születésére nézve szegény horvát pórszülőktől származott. Zápolya ő általa hívta hazánkba Solimant. Erőszakos halálát a történelemből tudjuk. 52. Oláh VI. Miklós (1553—1568.) Már 16 éves korában Ulászló udvarában nyert alkalmazást, majd az egyházi rendbe lépvén, előbb pécsi kanonok, majd Lajos király titoknokává lön. A mohácsi vész után V. Károly császár akaratából Belgiumba ment, hol az ország kormányzatában kitűnő részt vett, hol „Atilla“ czimű történeti művét is irta. Visszatérvén, előbb zágrábi , később egri püspökké lön, s ő erősité meg Egervárát annyira, hogy a töröknek ellentállhatott. 1552-ben a tridenti zsinatban a magyar egyháznak volt képviselője , honnan visszakerülve, esztergomi érseki méltósággal diszittetett fel. 1559 ben a Jézus társaságát Nagy- Szombatba telepitette. 1562 ben királyi helytartóvá len, s Miksa királyt Pozsonban megkoronázá. A tudományoknak igen nagy pártfogója volt. (Istvánffy Miklós, hazánk e Liviusa is az ő udvarában ápoltatott.) Nagy Szombatban seminariumot alapitott és több tanodát emelve, az emberiségi intézeteknek buzgó védője, s a civilisatiónak jeles hőse volt. A közjó előmozditása végett Nagy Szombatban 1561 ben nemzeti és 1560-, 1562- és 1566 ban megyei zsinatokat tartott. Az érdemeiben elaggott főpap 1564 kian. 14 én életének 77 dik évében költözött a dicsők honába. 53. Veráncz Antal (1569—1573 ) Nagy tudományu és nyelvekben igen jártas főpap. Két ízben járt az ottomán portánál követül, hol 8 évi fegyvernyugvási okiratot eszközle ki. Rudolf herczeget megkoronázván, a rendek kívánságára ország helytartójává neveztetett. 87 éves korában székét Eperjesre tette által. Halála után az érseki szék 23 évig betöltetlen maradt. 54. Fehérkövy III. István (1596.) Tágas törvényismereténél fogva 8 éviglen királyi helytartó volt. Érsek csak ötödfél hónapig lehetett. Meghalt 1596 ki november 11-én. Hirdetmény. Nagy Bányán és Szinyér-Váralján, korlátozott napi szolgálattal, cs. k. távirdai állomások nyittattak a nyilvános közlekedés számára. Pest, oct. 19-én 1868. A magyarországi állami távírdák cs. k. felügyelősége. A cholera-járvány állásának kimutatása. NEMHÍV ATAXOS RÉSZ. Szemle. Már pár nappal ezelőtt jelenté a „Dresd. Journ.“ egy rendkívüli lapja, hogy a béke Porosz- és Szászország közt megköttetett. Hogy mily alapon? — arról hallgatnak a lapok , s miután hivatalosan még közzé nem tétetett a szerződés, pusztán csak némi gyantásokból lehetne annak tartalmára következtetni. Némelyek úgy vélik, hogy e békeszerződés inkább csak katonai egyezmény jellemével bir. Bismark gróf lapja, a „Nordd. Alig. Ztg.“ csak ennyit jegyez meg a békekötésre vonatkozólag: „E fontos, oly hosszú halasztások után létrejött s a szász királyságban óhajtva várt tény némileg meg fogja nyugtatni a kedélyeknek ott uralkodó izgatottságát, mely egybekéve az országot szükségkép terhelő katonai nyomással ujabb időben tűrhetlen magasságra emelkedett. Hanem miután ily módon a királyság külviszonyai rendbe hozattak, egyidejűleg azonban Szászország belső alkotmányos viszonyait illetőleg is az egész országban oly izgatottság lépett elő, mely mindinkább nagyobb dimensiókat látszik fölvenni“. Megemlíti aztán, hogy e hó 21 ikén Drezdában is, ép úgy mint pár nappal előbb Lipcsében, népgyűlés volt, melyben tiltakoztak a rendi országgyűlés egylthivása ellen, mert, mint mondák, a rendek nem a nép képviselői Továbbá petitio terjesztetik fel, melyben azonnali választásokat s népképviseletet követelnek. „Ez agitatio lefolyása még beláthatlan“ — teszi hozzá a „Nordd. Alig. Ztg.“ , s nagyon természetesnek tartja, hogy „miután az épen megkötött békében megállapíttattak a külső garantiák arra nézve, hogy Szászország még egyszer ellenségesen ne léphessen föl Poroszország ellen, az ország hangulata benső törvényes képviseletre van irányozva, mely nem támogatná a kormányt, ha a nemrég követett politikát még egyszer ismételni akarná“. Míg Szászországban a porosz párt ily — habár távolról sem oly fontos tüntetéseket tesz, mint a „Nordd. Alig. Zig" hinni vagy elhitetni látszik, azalatt Hanno- Verában a porosz ellenes elemek egy politikai lap megindítására egyesültek , mely „Deutsche Volkszeitung“ czím alatt november 1-től Hannoverában jelennek meg. A kibocsátott programmban a párt, melyet ez új közlöny képvisel, azt mondja magáról, hogy: „iszonyodva utasítja el a polgári s politikai morál közti különbséget, melylyel oly gonoszul visszaélnek.“ Angol lapokban sokat beszélnek azon lelkesültségről, melylyel a nemzeti lövészünnepélyekre jövő angol önkéntes lövészeket fogadják Belgiumban. Azt következtetik belőle, hogy a belgák félnek az annexiótól s igyekeznek idejekorán angol rokonszenvre s angol pártfogásra szert tenni. A „Daily Telegraph“ alaptalannak tartja a belgák aggódását; az „Advertiser“ azt véli, hogy Angolországnak készen kell állni Belgium erélyes védelmére; a „Saturday Rewiew“ is szükségesnek mondja azt, mert Angolország Belgiumban önmagát védi. Az „Indépendance beige“ a Konstantinápolyból érkező tudósítások s magán és hivatalos táviratok után azt látja, hogy a krétai fölkelés mindinkább kialvó félben van. E nézet azonban nem átalános és sokan ellenkezőt hisznek. Az „Indépendance“ levelezője egyébként azt véli, hogy a sziget teljes lecsendesítése csak úgy sikerülhet, ha teljes autonómiát ad neki a török kormány. Végül pillantást kell még vetnünk az Észak-Amerikából jövő hírekre. E tudósítások October 11 ig terjednek. A követválasztások mindinkább megfosztják a diadal reményétől Johnsont s a vele tartó demokrata pártot. A republikánusok győztek a pennsylvaniai választásokon. Iowa, Ohio és Indiana államokban is a republikánus jelölteké lett a győzelem. Philadelphiában a választás alkalmával tettleges összeütközésre került a dolog a democraták és republikánusok közt, több egyén meg is sebesült. Butler tábornok beszédet tartott, melyben azt kívánta, helyezzék az elnököt vád alá , azt erősíté, hogy ha Johnson ellenszegülne a congressusnak, a hadsereg és hajóhad nem fogja őt támogatni. A foniánok újabb mozgalmairól is szólnak ez amerikai tudósítások. Valami nagyobb jelentőséggel azonban e mozgalmak nem birnak. Mint írják, ismét tisztelgett Johnson elnöknél egy román küldöttség s azt kivánta, hogy hívja vissza az északamerikai kormány londoni követét s izlandi consulait. A válasz természetesen tagadólag ütött ki. fl tor Octob. 24-ig szaporodott Összesen Eb b ő 1 E szerint a beteglétsz. CO ríj ÍN g •g W) 3 £ « ® OO meggyógyult meghalt további gyógyk. a. maradt szaporodott fogyott Budán -----2 — 2 — — 2 — — Pesten.... 60 12 72 103 59— 1 Összesen 62 12 74 103 611 Az esztergomi gyászünnepély. Tíz év óta, az érseki főegyház fölszentelése óta nem volt Esztergomnak annyi vendége, mint oct. 23-án. A gyönyörű őszi reggel vasúton, gőzhajón, kocsin ezrenkint hozta a vendégeket, kik ismét ezreket találtak már megérkezettekül. Az ország minden vidéke, a társadalom minden rétege elkülde képviselőit, hogy részt vennének a szomorú ünnepélyen, mely herczeg Scitovszky Kér. János bibornok prímás hűlt tetemei körül volt alakulandó. A főegyház tágas épülete Lippert épitész keze alatt gyásztérré alakult, falak és szent