Szabad Föld, 1945. augusztus-december (1. évfolyam, 1-16. szám)
1945-08-29 / 1. szám
52430 SZERDA r EJ „ „ 1945 AUGUSZTUS 39. rengősorr ’ JJC\ ■■ ' JgL f# 1945AUG27 MM i * SzabadFöld SZABAD FÖLDÖN ELŐRE! Irta: NAGY IMRE földművelésügyi miniszter M Nagy időket élünk. Országunk életében olyan sorsdöntő eseményeknek vagyunk szemtanúi, amelyek századonként ha egyszer adódnak egy-egy nemzedék számára. Gyökeresen fölszámolni a múltat, szilárdan megalapozni a jövőt, megteremteni a népi demokráciát Magyarország állami életében és gazdasági berendezkedésében, s ez az a feladat, amit a fergeteges események a magyar nép elé állítottak. Mit tettünk az elmúlt 8 hónap alatt? A tények bizonyítják, hogy elég sokat. Az is bizonyos azonban, hogy a nagy átalakulás történelmi jelentőségének és távlatainak szemszögéből nézve, a feladatok megoldásának csak a kezdetén vagyunk. • Ebből a helyzetből adódik a népi demokrácia stratégiai célkitűzése, a demokratikus erők legszélesebb öszszefogásával, a legteljesebb erőkifejtéssel tovább menni előre az ország demokratizálása útján. Ez a döntő kérés, amely körül manapság a harc mindjobban kiéleződik. A reakció, amely a népi demokrácia első tavasza óta p politikai téren súlyos vereségeket szenvedett, aléltságából magához térve harcra rendezi sorait. Máris támadásba ment át, hogy visszafordítsa az események kerekét. A reakció azért jelent erején és befolyásán túlmenő veszélyt a demokrácia számára, mert hiányzik itt a harcos egység, vagy legalább is az nem olyan, amelyet a reakció elleni fokozottabb harc megkövetelne. Nem titkolt aggodalommal látjuk, hogy e téren komoly veszélyekkel kell számolni. Vannak úgynevezett demokraták, akik soknak, túlzottaknak tartják a népi demokrácia eddigi vívmányait is és ha már azokat nem lehet visszacsinálni, legalább is meg akarnak állni ott, ahol ma vagyunk, minden áron fékezni igyekeznek, amivel a reakció malmára hajtják a vizet. Az új Magyarországért folyó harcot, a népi demokráciának tehát két fronton kell vívni: egyrészt a szembenálló reakció, másrészt a demokrácia táborán belüli fékezők ellen. Az erők átcsoportosulása most folyik. Aki figyelemmel kísérte a Szociáldemokrata Párt kongresszusát és a Független Kisgazdapárt országos választmányi ülését, vagy körülnézett a Polgári Demokrata Párt berkeiben, meggyőződhetett róla, hogy a demokratikus pártokba beszivárgott reakciós elemek befolyása és vezetése alatt kialakulóban van egy új politikai csoportosulás, amely a reakció és a népi demokrácia között helyezkedik el és amelynek célja a demokratikus továbbfejlődés lefékezése. Ezzel számolnunk kell, mint olyan tényezővel, amely felfogja a reakció ellen mért csapásokat és megnehezíti az ellene folyó harcot, másrészről pedig akadályozza az újjáépítést és a demokratikus fejlődés ütemét. Ilyen körülmények között a népi demokrácia csak úgy tudja két fronton a harcot eredményesen megvívni, ha van egy céltudatos, határozott vezető ereje, amely tántoríthatatlanul küzd a népi érdekekért. Most, a hamarosan sorra kerülő országos választások előtt, amikor a harc elkerülhetetlenül élesebb formákat fog ölteni, a kommunista párt politikai vezető szerepe, a legszélesebb néptömegeket mozgósító ereje mondhatnék sorsdöntő a magyar demokrácia és az ország egész jövendőjére. Ebből a helyzetből adódik felmérhetetlen jelentősége annak, hogy megjelenik a Kommunista Párt falusi hetilapja a „Szabad Föld», amely a reakció és demokrácia küzdelmének legfontosabb frontszakaszán, a faluban van hivatva népszerűsíteni és begyökereztetni a Párt politikáját és mozgósítani megvalósítására a legszélesebb néptömegeket. Legfontosabb feladata belevinni a köztudatba, hogy a demokrácia terén félúton megállni nem lehet, hogy az eddig elért vívmányokat is csak úgy lehet biztosítani, ha továbbfolytatjuk a harcot, az eddiginél nagyobb eréllyel és lendülettel azokért a követelésekért, amelyek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programmjában vannak lefektetve. Ma is ennek a programmnak az alapján állunk és áll velünk együtt a magyar nép. Ennél a programmnál nem akarunk többet, de kevesebbel sem érjük be, mert az ország felemelkedése ésújjáépítése a programm teljességét követeli. Tovább előremenni az ország demokratikus újjáépítése terén, a nép számára újabb vívmányokat biztosítani és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programmját, melyet a négy nagy demokratikus párt alapul fogadott el az együttműködésre, maradéktalanul megvalósítani csak akkor tudjuk, ha a demokrácia erejét megsokszorozzuk. Ennek egyik feltétele a demokratikus népi erők eddiginél szorosabb együttműködése és egysége. Meg kell azonban mondanunk, hogy mi nem akármilyen összefogást, nem akármilyen egységet akarunk, hanem harcos, népi, valóban demokratikus összefogást, amely le akarja és le is tudja hengerelni a mindjobban fészkelődő reakciót. Olyan nemzeti egységre és összefogásra van szükség, amely biztosítja, hogy itt ebben a hazában a nép nélkül és annak akarata ellenére ne lehessen politikát csinálni, hogy itt az történjen, amit a nép akar. Erős kommunista párt nélkül gyenge a demokrácia. Ezért a kommunista párt megerősödése általános nemzeti érdek. Elsőrendű fontosságú feladata a vidéken dolgozó kommunistáknak, hogy a párt a faluban, a parasztság körében is mély gyökereket eresszen és tovább erősödjön. Reakciós berkekből nem ritkán hallani, hogy a kommunista párt a városi munkások pártja és a faluban nincs gyökere. Keserű csalódás éri a reakciót, amely ilyen dajkamesékkel áltatja magát. A falu népe jól tudja mit köszönhet a kommunista pártnak, amely szabadsághoz és földhöz juttatta és amely egy jobb jövendő kialakításáért is az élen jár, továbbvezeti a küzdelmet a demokratikus nemzeti programm megvalósításáért. A faluban a földreform megvalósításával a nagy demokratikus átalakulás terén döntő sikert értünk el, de ez csak az első lépés volt. Megszüntettük a birtokmegoszlás feudális aránytalanságait. Ma már nincsenek a tahiban a földhözragadt nincstelenek százezrei, de nincsenek ezer- és tízezer-holdas latifundiumok sem. A főfeladat most abban áll,hogy megszilárdítsuk a paraszti földbirtoktulajdont, a beléje vetett bizalmat és hitet. Minden új birtokosnak szentül meg kell győződve lennie arról, hogy a földet örök tulajdonba kapta, amit tőle soha senki el nem vehet. De ugyanilyen bizonyosnak kell lennüök a 200 holdon aluli kisgazdáknak is arról, hogy kíméletlenül visszaverünk minden kísérletet, bárhonnan jöjjön is, amely birtokaikban háborgatni akarná őket. Siettetni kell az új birtokok telekkönyvi bekebelezését és lehetővé kell tenni a megváltási árak törlesztését. Le kell zárni a földigénylést és a juttatást és ezzel be kell fejezni a földreformot, hogy elhárítsuk a termelő munkát zavaró bizonytalanságot, amivel a reakciós suttogó propaganda állandó lázban tartja a kisgazdatársadalmat. A népi demokráciából eddig legtöbbet a falu kapott. Számára a kommunista párt jelszava: földet, kenyeret, szabadságot, már megvalósult. Ezenkívül megmentettük a parasztságot a Jurcsek-féle beszolgáltatási tervtől, amely valósággal kirabolta a földmívelő népet. Mindezekért a parasztságnak kötelességei is vannak a demokráciával szemben. A legsürgősebb: minél előbb eleget tenni beszolgáltatási kötelezettségének, hogy biztosítsuk a városi lakosság élelemmel való ellátását. Aki ennek nem tesz eleget, hátbatámadja a demokráciát és veszélyezteti a nép vívmányait. Kaptál földet, adj kenyeret! Ez ma a kém-