Szabad Föld, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1948-05-02 / 18. szám

Szabad Föld 1MB. május I­tt Jé­­mtoákpai voltunk TámsUs Hu­kifyMtfc* Szülőházánál ünnepelte az ország a szabad parasztság apját KiCh­ke falu Ácgteszér Meg­­lapul a bakonyaljai dombok tő­­vén, mint fiastyúk a szélben. Látszik rajta, hogy nagy időkön­­t menedéket kereti a jobb toágynyúzó földesurak s a nagy­ hatalmú vármegyék hajdúi elől. Ebben, a faluban is üilete­l Táncsics Mihály, a hajdani bé­resgyerek. Innen vágott neki börtönnel, ínséggel teli keserves életének, amelyet táncorodás né­l­kül verekedett végig a földre­formért, osztályos t­­­ai fölsz?, hadi ájá­rt. Aeste zír most, a 48- as forradal­o.m százesztendős év­­fordulój­­n adózik nagy szülöttjé­­nek: a frissen meszelt házakon zászlókat lobogtat a szél,­­ míg a környező falvak sokasága egyre vonul, a teszériek ünneplő gúnyában, ünnepi arccal állanak ,a parasz­ok apostolának szobra előtt. Bakonyszombathely, Zírc, Ba­konygyirót, Dudar, Bársonyos, Bársonyszen­lászló népe után színes-pompés viseletben vonul fel a Népi Kollégiumok Orszá­gos Szövetségének küldöttsége: nyomukban a Tánc­zo­s Mihály és Bacsányi János népi kollég­s­ium­ok fia aljai, legvégül pedig két pöttöm apróság nyomakodik előre a nagy forgatagban — a­­budapesti Táncsics Mihály nap- ioözi otthon két leánykája. Dionisés mi­nisz­ter­elnök, Táncsics országát és pisfik Ünnepi csönd támad, amikor Dinnyey Lajos miniszterelnök beszélni kezd. „Táncs és Mindig a népi Magyarország előfutár­­ja volt. Száz esztendővel ezelőtt hirdette, hogy a nemzet adja vissza a parasztoknak mindazo­kat a földeket és legelőket, ame­lyeket az idők során a főurak és nemesek mindenféle fondor­­lőttül elvettek tőlük. Táncsics a helyes utat járta, s itt, az egy­kori béreslegény szobra és szülő. )ulása előtt emelt fővel mondhat­juk el, hogy az ő országát, a népi Magyarországot építjük." A miniszterelnök beszéde köz­­ben agg, észhajú ember nézi a szobrot: Bölöni György, Táncsics életrajzírója, a negyvennyolcas parréz - vezér életének és munkás­­ságának alapos ismerője, aki „Hallja kend, Táncsics!“ c. köny­vében méltó emléket Állított Táncsics Mihálynak. Bölöni mel­­lett egyszerre megelevenednek a sorok: Vas Zoltán miniszter el­­helyezi a kormány koszorúját. Nyomában megindul a koszo­rúk áradata s a szobor talapza­tát egy-kettőre befödi a babér, és virágeső. A legu­olsó koszorú­­nak alig jut hely. Töpörödött anyóka teszi föl a többi tetejé­re s reszkető kezekkel igazítja el a szalago­t Tá­ncsics Mária, Tán­­csics Mihály egyetlen élő uno­kája. „Táncsicstól tanultak az eszméhez való hőséget“ A sokaság hosszú menetbe ol­­vad s vidám nótaszóval vonul Táncsics szülőháza elé. Elöl a népi kollégista parasztlúk, pa­rasztlányok dalolnak, mögöttük bányász-zenekar harsog s az út hátfélén fölállított lacikonyhák­­ban már össze. Összeesendő­ a pohír. Táncsics szülőháza előtt Kólai Gyula, országgyűlési képviselő a Történelmi Emlékbizottság nevében ava­ta az újdonatúj márvány-emléktáblát. —­ „Hír, magyar demokraták sokat tanultunk és még kell is, hogy tanuljunk Táncsicstól. Tőle tanultuk az eszméhez való hű­séget, a forradalmi következetes­séget, s nem voltunk rossz ta­nítványok. A magyar demo­­krá­cia legjobb fiai épp olyan elszántsággal hajtották végre a földreformot, mint amilyen el­­szánt­sággal hirdette Táncsics annak szükségességét. Bünkén és boldogan jelenthetjük, hogy Táncsics programját száz év után végrehajtottuk. A magyar parasztság, mint ahogyan Tán­­csics akarta, mindörökre a maga ura lett. „ abban is megfogad­­ták Táncsics útmutatását, hogy a föld népe tanuljon, művelőd­jön/ mert a magyar nép már nem él szellemi sötétségben, el­­maradottságban”. Kállai Gyula szavai után új­­ra fölcsendül a magyar nóta. A­ t­eszélt füstölök erős igyekezet­tel húznék a talp alá valót, a muzsika mellett, vígan száll a por is s mire asztalhoz ül az ünneplő soka­dalom, valamennyien úgy festenek, akár a molnárlegé­­nyek. A por azonban nem árt se az étvágynak, se a jókedvnek: a amikor ,a miniszterelnök beje­­lenti, hogy Táncsics Mihály emlékének méltó megörökítésére Rcgteszér községnek gyönyörű új kultúrhá­zat építtet a kor­­má­ny, akkora éljen harcra, hogy az ablakok is beleremeg­nek. D. t.­ ­ — Mi ie eljöttünk, hogy megkoszorúzzuk Táncsics bácsi szülőházát! — A budapesti Táncsics Mihály napközi otthon két ennivaló csöppsége „ünnepi beszédet“ mond Táncsics szülőházánál. — No, most már elmondhatom az anyjuknak, hogy is fest, a híres-nevezetes Gazdasági Fő­­tanács! — A. Bella József 5 holdas ács,eszéri gazda örvendezve parolázik Vas Zoltán mi­niszterrel és Kelemen Péterrel Vas Zoltán titkárával. Néppel a Népért! SZERENCSI csokoládé cukorka Zagyvapálfalvai Üveggyár Rt Központi iroda: Vil Madách Imre út, Telefon 1 *23-04* Gyártelep: Zagyvapálfalva, Hégrád m. Gyárt: táblaüveget 1­,2 mm. 3, 4, 4-5, 5-6 mm. és 8-7 mm. va tagságban. Alapítva 1920, f­é­l . A­q­m­a­t'Hmm O Nmmr kér A­ni Barackpálinka O 1­*tikérési Chorpérint O Mmnnnmnmk O­k­i­m­e­r­t * Változatlan minőségben Szabad Föld A Magyar Kommunista Párt földmíves lapja Felelős szerkesztő: FEHÉR LAJOS Felelős kiadó: ELEK LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vil­., József­ kö­rút 5. Telefon: 138-046. 188-378 Az Athentraum Irodalmi és Nyomdai Rt mélynyomása. Budapest, VII., Makaa­ u. 4—6. Felelős nyomdeveze­t: Gorszky Tivadar igazgató. NOR-COC KÖTÖTTÁRU selyemharisnya MINŐSÉG! Üpítőverseny május 4 — 6 2, 5, 3/4, 5/5. VA 6 vg*n TRAKTOR (KÉK, térivók, járványok, darálók, eke*, és Audin,alkatréer­ek raktárról kaphatók. Veszsek honon­ált képeket, eke. és traiktorroncsokat. Franikl Vidmos Utóda, Budapest, V-, Tutaj­­utca 2. pAly/jene M­— Jól van Mátyás gazda szépen dolgoztatok, a bő aratáshoz én meg esőt adok. Gépesített mezőgazdaságot! dolgozzon motoros kapálógéppel, motoros öntözd szivattyúval, motoros permetezőgéppel. Csonka János 8*psy*r r* Budapest, XI., Fehérvári-út 50, Telefon: 258-858, autóm­otorok és traktorm­otorok javításai RENDELETEK KI IGÉNYELHET HITELT TRAKTOR ÉS CSÉPLŐGÉP JAVÍTÁSÁRA? Traktor javítási hitelt az a traktortulajdonos kaphat, aki az elmúlt naptári évben szántási kötelezettségének eleget tett­ Ezt a körülményt a helybeli termelési bizottság által kiállí­tott és a járási gazdasági fel­ügyelővel láttamozott igazol­vánnyal kell bizonyítani. Ilyen esetben a traktorok nagy javí­tása esetén legfeljebb 4000 forint, kisebb javítások és al­katrészpótlások esetén pedig legfeljebb 2000 forint hitelt le­­het igénybe venni. Cséplőgépszekrény-javításra, alkatrészek és szíjazatok beszer­zésére az a cséplszekrény­­tulajdonos igényelhet hitelt aki az előző gazdasági évben bér­­cséplést végzett és gépkeres­ményével mind közellátási, mind pedig adózási vonalon szabályszerűen elszámolt. Az igénybevehető kölcsön legfel­jebb 2400 forint lehet. Az a traktortulajdonos, aki traktorával a szántási munká­latokból igazoltan kimaradt, továbbá az olyan erőgéptulaj­donos, akinek cséplőgépmeg­hajtásra alkalmas olyan erő­gépe van, amely szerkezeténél fogva, szántásra nem megfelelő, szintén igényelhet hitelt- ilyen­ esetben legfeljebb 1000 forint hitelt adnak, de csak akkor, ha az illető cséplőgépével rend­szeresen bércséplést végez. A hitelek visszafizetésének végső határideje 1948 szeptem­ber 30. Biztosítékul háromhavi lejáratú váltót kell adni. A hitelt igénylő magánszemé­lyeknek a termelési bizottság, a Bércséplők Szövetségének járási fiókszövetsége is a járási gaz­dasági felügyelő által kiállított igazolványt kell beszerezni ar­ról, hogy gépjükön a javítás valóban szükséges- Ugyancsak mellékelni, kell a javítást végző vállalattól kapott költségvetést, vagy alkatrészvétel esetén az előszá­mlát. Földművesszövetkezetek ese­tén szükség van a termelési bizottság és­ a MOSzK mezőgaz­dasági gépszolgálatának igazo­lására. KITERJESZTETTÉK A HADIROKKANTAK ÉS HADIÖZVEGYEK VASÚTI MENETKEDVEZMÉNYÉT (Magyar Közlöny, 90- 91. sz., 145000/1948. N. M­­at. ren­delet •) A népjóléti miniszter a hadi­rokkantaik és hadiözvegyek szá­mára jelentős vasúti menetked­vezményt adott. A vak hadi­rokkantak a gyors-, sebes- és személyvonatok II- osztályán díjmentesen utazhatnak. A ked­vezmény igénybevételére arc­képes igazolványt kell kivál­tani. Ez az igazolvány a vak hadirokkant egy kísérőjét fél­­áru menetjegy váltására jogo­sítja­ Az I. járadékosztályú hadi­­rokkantak saját személyükre, valamint feleségük és 18 éven aluli gyermekükre a közalkal­mazottak részére rendszeresített vasúti arcképes igazolványban részesülnek, amely féláru jegy váltására jogosít. Ugyanez a kedvezmény jár a II- járadék­­osztályú hadirokkantaknak is, azzal a különbséggel, hogy itt a családtagok nem kapják meg a kedvezményt. A III. járadékosztályú hadi­­rokkantak részére évente 5 darab, a IV. járadékosztályú hadirokkantak részére évenként 3 darab, a hadiözvegyek részére pedig évente 2 darab oda- és visszautazásra érvényes féláru jegy váltására jogosító igazol­ványt kell kiállítani. A kedvezmény ügyében a hadi­rokkantak forduljanak köz­ségekben az elöljáróságokhoz, városokban pedig a polgármes­terhez. AZ EBEKET NEM SZABAD A HATÁRBA ERESZTENI A községek és városok kül­ső határába póráz, illetve kö­lönc nélkül az ebeket nem szabad kiengedni­ A határban talált kóbor ebeket a mező­őrök, vadőrök, erdőőrök, rend­őrök és pénzügyőrök kötelesek lelőni. A terület vadászati jogát haszonbérlő vadásztársa­sági tagok ugyancsak szabadon elpusztíthatják a vadászterü­leten póráz vagy kölönc nél­kül tartózkodó ebeket-A tanyákon és majorokon tartott ebeket biztos módon meg kell kötni, éjszakára pedig olyan kölönccel kell el­látni, amely az­­elcsatangolást megakadályozza- Azokat ez é­tulajdonosokat, akik a ren­delkezéseket nem tartják be, szigorúan megbüntetik. BE KELL SZOLGÁLTATNI A MALMI MEGTAKARÍTÁS­BÓL SZÁRMAZÓ GABONA­ ÉS LISZTKÉSZLETEKET (Magyar Közlöny, 93. szám, 102.187/1948- K. H. sz. ren­delet.) A malmok kötelesek a birto­kukban lévő összes búza-, rozs-, kétszeres- és árpa, valamint őrleménykészleteiket május 1-ig saját költségükön felmérni és a megtakarítás címén jelent­­kező gabona- és őrlemény­­mennyiséget megállapítani. A kizárólag vámörléssel fog­lalkozó malmoknak a malmi megtakarítást május 5-ig a leg­közelebbi gyűjtőkereskedőkhöz kell beszolgáltatni. A vámcserével foglalkozó malmoknak május 5-ig be kell jelenteni az Országos Közellá­tási Hivatal V- Főosztályának (Budapest, V-, Széchenyi rak­part 6­), hogy csereforgó cél­jaira milyen mennyiségű gabo­nát tartsanak vissza. Ez a mennyiség nem lehet több a ténylegesen szükséges, de leg­feljebb a malom 18 órai őrlő­­képességének megfelelő gabona­­mennyiségénél.

Next