Szabad Föld, 1949. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1949-04-03 / 14. szám
1949 április 3. Mezőgazdasági AkadémiaSIÓFOK VÁDOL!«*« 1919 NYARA. Verőfényes forró délelőtt■ Pára reszket a Balaton végtelen kék tükre felett, a langyos vízben gyermekek lubickolnak. Arcukul, vézna testüket süti a nap. Pesti munkásgyerekek, a Tanácsköztársaság hozta őket Siófokra nyaralni. Szabadságot hozott Siófoknak a Tanácsköztársaság. A munkásember, parasztember felemelt fejjel jár az utcán. Nyár van, szabadság: Tanácsköztársaság. A Fogas-szálló söntésében összecsendülnek a poharak! — Éljen a dolgozó nép országa) Aztán ki-ki siet a dolgára. Kertész Ferenc párttitkár értekezletre megy, Tóth Gyurka, a vasutasok bizalmija, az állomás felé ballag, Fehér Imikácslegény pedig át Újhelyire. Odahaza vasárnapi ebéddel várják. Gomblyukában szekfű virít, zsebében szakszervezeti könyvecske. Kivallotta, bár hallotta, hogy közelednek az ellen forradalmárok . Ahogy átatér a Sió hídján, Ujhely felöl lövések csattannak. Fehértollas lovastisztek vágtatnak el az országúton Valamelyik ráordít: — Gyere ide, vörös bitang. Beveti magát a Sióba,, elrejtőzik a nádasban. Golyók zizegnek a sás között. .. Bevonultak Horthyék. - Késő éjjel, tolvaj módjára osom haza. Megkerüli a házat. Zörget- Sokáig. Az öreg nem mély alvó- Miért nem nyit ajtótt ... Előrekúszik. Süt a hold- Rásüt az útmenti eperfára- Ott függ apja, anyja- Szájuk szélén fekete csík. Megalvadt vér. Ráfolyt a mellükre tűzött kommunista könyvecskére. A hatodik ház előtt is akasztott ember: Déri Pista, a direktórium elnöke, Vissza, vissza a nádasba! Aki hazafi, most üldözött vad. Fehér Imre hajnalig hasal a nádban- A tavon hajnalig ropognak a fegyverek. * Szentkuty-Freisberger, Horthy városparancsnoka, tíz kenesei parasztot, vörös katonát hurcolhatott ki ladikban a Balaton vizére. Kezük összekötözve: nem védekezhetnek- Letaglóznák őket, mint a barmokat, s az egész ladikot elsüllyesztik. Siófokon 12 órája fehéruralom van.m 1919 AUGUSZTUS 24. Siófokon két hete nem alszik senki. Horthyék éjjel ,dolgoznak“. A Deutsch-mantár közelében álló házakba hörgés, sikoltozás hallatszik át- Vallatnak a darutollasok- Éjfélig pezsgődnek a tiszt urak, éjfél után kezdődik a „nyírás“. 43 egymáshoz láncolt, felismerhetetlenségig összevert embert kísérnek Tab felé■ Kertész Ferenc, a titkár elég jól bírja magát. Halász Lajos félhalott, minden mozdulatnál folyik belőle a vér. Vánszorognak, bukdácsolnak- Mellettük lóháton ordítoznak a tisztek. Suhog a bikacsök. — Díszmenet „elvtársak“! Büdös parasztok! — Kellett nektek népszabadság. A falutól két kilométerre megáll a menet. Az út Tab felé fordul. — Itt fogtok megdögleni! Sűrű, dimbes-dombos cserjés a tabi útkanyar. A túloldalon vasúti sínek. Apró őrház. Két pribék előráncigálja a váltóőrt és feleségét: — Ha valamire emlékeztek, halál fiai vagytok! Mély gödröt ás a 43 mártír. Saját sírjukat ássák. Aztán felropognak a fegyverek, az áldozatok kitárt karral hullanak a sírba. Kertész Ferenc karján lőtt sebbel a kukoricás felé iramodik és megmenekül. Bocska Gábor vörös tengerésznek nincs ereje a szökéshez■ Felugrik, öklével az aranycsillagos főhadnagy arcába sújt . — Meglakoltok még ezért, úri banditák! A barna enyingi parasztgyerek rettenetes kínhalált hal. Meztelenre vetkőzetik, húsába bicskával vörös csilagot vágnak, testét a vágányokra kötözik. Habik a tiszturak szája. — Munkás-paraszt szövetségről pofáztál a cselédeknek? Most munkás-vasutas barátaid tépnek darabokra! Jön a pesti vonat, fénylik a lámpája. A vezető megállítja a szerelvényt. Amíg le nem veszik a testet, egy tapodtat sem viszi tovább a vonatot. — Nem viszed, vörös csibész?! Majd visszük mi! Az egyik csirkefogó valóban értett a mozdonykezeléshez, s Bocska Gábor egy perccel később három darabra szakítva hever a sínek mentén Másnap Horthy jelentést kap: — 42 profit és parasztot tüntettünk el! MÉG AZ IS MESSZIRE ELKERÜLI a Thanhoffer-villát, aki az — Hajtani is suhogott a fehér tisztek korbácsa, mert kiálltam a parasztok szabadságáért! — mondja Tóth György siófoki öreg gazda. — Én aztán tudom, milyen nagy kincs a szabadság és a demokrácia. Azt üzenem minden dolgozó paraszttestvéremnek, küzdjenek a népi demokráciáért, a kizsákmányolók ellen, utcára kimerészkedik. A nyaraló emelete: tisztikaszinó. Pincéje: kínzófogda. Odafenn zenegép muzsikál, a pincében foglyok ordítanak a kíntól. Tóth György siófoki gazdálkodó rozsdás csigán lóg, hátrakötözött kézzel. Dús haja kitépve, feje alvadt vércsomó. Combjából patakzik a vér. Belétört valamelyik vallató tiszt bicskája. Mellette még négy enyingi paraszt függ. Testük aprókat rándul, nem sokáig bírják a gyötrelmeket. Lakkcsizmás Horthy-tiszta vallató■ — Jó termés volt az idén, ugye? — Az volt. — Azért küldtetek lisztet a pesti proliknak? — Rosszabb termésből is küldtünk volna! — No, akkor ti is megkapjátok a vörös csillagot! Már hozzákészül, hogy Tóth György melléről lenyúzza a bőrt, de ebben a pillanatban kiáltozás hallatszik: — Tűz van, ég a ház! A tisztek hanyatthomlok menekülnek kifelé. A tisztikonyhán szolgáló szakácsnő nem tudta, elviselni a halálhörgést, tüzet rakott a kamrában, s felálmázta a házat, hogy valamiképpen véget vesssül a foglyok gyötrelmeinek. * HALÁSZ LAJOSNÉ Horthy főhadiszállásán, a Braun-villában jelenkezik kihallgatásra. Elhurcolt férjét keresi. Karján négynapos kisgyermeke sirdogál. Horthy kidobja. — Nem érünk rá apróSmnyi ügyekkel foglalkozni! Másnap megérkezik az ántánt ellenőrző bizottság. Horthy és Magasházi tábornok fogadják az ,,urakat“. Este a Fogas szállóban durrog a pengő. Reggel kiszáll a bizottság a Deutsch magtárba, de csak bekukkantanak. A küszöböt egyik sem lépi át. — Nagyon büdös van odabent — húzzák el orrukat a missió tagjai és feljegyzik: ,,A Deutsch magtárban mindent rendben találtunk. A foglyokkal való bánásmód emberséges”. Eltűnt siófoki áldozatok hozzátartozóit is fogadja a küldöttség. Ott áll Halászná is Csakhogy a panaszokat, Horthyék tolmácsa fordíja le s aki panaszt mer tenni, másnap idézést kap a Thanhoffer villába. Halásznét is előállítják s néhány , dorgáló szóló kíséretében négy fogát kiülik a darutollas pribékek. Az imperialista államok álszent küldöttei, bár tudnak, a szörnyűségekről és közbeléphetnének, hallgatásukkal segédkezet nyújtanak a véreikézel fehér terroristáknak . .. Fehér Imre, Tóth bácsi és Halász Lajosné, siófoki lakosok élő tanúi 1919 szörnyű augusztusának Ma már mindhárman őszhajú, idős emberek. Csoda hogy élnek, hogy túlélték 1919-et. De itt vannak és vádolnak. Szenvedő tanul Horthyék gyalázatos rémtetteinek s tanult arra is, miként támogatják az imperialisták Horthy gyalázatos bűnszövetkezetét a dolgozóit dicsőséges forradalmának leverésében. Bánii Tibor, Halász Lajosné férjét 1919-ben Horthy banditái elfogták, megkínozták és kivégezték. Megmentése érdekében kisujját sem mozdította meg az ántánt ellenőrző bizottsága. Bezzeg ma kígyót-békát kiabál a nyugati rádió, ha népi demokráciánk bíróság elé állítja Horthy cinkostársait. Az imperialisták akkor is a nép ellenségei voltak, ma is azok! — Itt szenvedtek 1919 augusztusában Horthy munkás- és paraszt áldozatai. — Fehér Imre megmutatja a Deutsch-magtár vaskampóit, ahol a szerencsétlen foglyokat kínozták. Mezőgazdaságunk fejlődésének arányában a dolgozó parasztság tömegei is felsorakoztak a népi demokrácia mellé. Hatalmas fejlődést látunk a szövetkezeti mozgalomban és örömmel állapíthatjuk meg, hogy jól dolgoznak termelőszövetkezeteink is. A magyar föld dolgozó népe hatalmas támogatást kap a munkásosztálytól, amikor traktorokat, cséplőgépeket, öntözőberendezéseket készít, hogy még jobban erősítse az évszázadokig elhanyagolt mezőgazdaságot. De nemcsak a munkásság és a parasztság összefogására van itt szükség, hanem égető szükség van mezőgazdasági szakemberekre is- Olyan mezőgazdasági szakemberekre, akik a munkásság és a dolgozó parasztság soraiból kerülnek ki és alkalmazni tudják a fejlettebb mezőgazdasági tudományt, technikát a minőségi és mennyiségi termelés fokozásában. Ennek a feladatnak a fontosságát felismerte a népi demokráciánk kormánya és ezért a napokban megjelent rendeletével életre hívja a Mezőgazdasági Akadémiát. A Mezőgazdasági Akadémián tanul majd az a mintegy 300 ember, aki már eddig is megállta helyét a mezőgazdasági termelés és a munka frontján. A termelőszövetkezeti csoportok tagjai, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozói választják ki legjobb fiaikat, hogy az Akadémiára küldjék. Az Akadémián egy évig legkiválóbb szakembereink tanítják a hallgatókat a biológiára, a nagyüzemi termelésre, a gépesítés, állattenyésztés és növénytermelés tudományára. A Mezőgazdasági Akadémia felállítása csak első lépés ezen a téren. A népi demokrácia kormánya tisztában van vele, hogy tovább kell menni a megkezdett úton és új irányt kell adni a meglévő mezőgazdasági iskoláinkban is. És ugyanakkor új iskolákat kell felállítani munkások és dolgozó parasztok részére, hogy minél több mezőgazdasági szakembert neveljünk és minél nagyobb eredményeket érhessünk el a termelés terén. A Szabad Föld örömmel köszönti a Mezőgazdasági Akadémia életrehívását és köszönti az Akadémiára kerülő hallgatókat, akik a nép fiaiként jönnek fel a mezőgazdaság tudományának új otthonába. Amim van, a demokráciának köszönhetem Végh György somogyi középparaszt a tenyészállatvásáron Sokan megnézték Végh György somogymegyei középparaszt sajátnevelésű tenyészbikáját a mezőgazdasági kiállításon. Nem is csoda. — Szép jószág. — Megérdemelte az első díjat — hangzik innen is, onnan is a szakértő vélemény, miután alaposan körülnézegették. —• Luxus ez máma a magunkfajta kisembernek — jegyzi meg valaki Végh György gazda szerényen, szótlanul szalonnáik a jászol előtt, de szemében a büszkeség csillog. Nem ok nélkül. Életében most hozott először maga nevelte jószágot a kiállításra, pedig már elég régen gürcöl kilenc hold földecskéjén- Csakhát a múltban a dolgozó parasztnak oda sem lehetett szagolni az efféle helyekre- Meg aztán tehetsége sem volt hozzá- Elég volt a maga baja, örökös félelemben élt, hogy a végrehajtók mikor viszik már el az utolsó jószágot is az ólból. — Akkoriban ez gyakran megtörtént mifelénk — meséli szomszédjainak, akik szintén dolgozó kisparasztok. — A nagygazdák meg csak erre vártak. Rögtön rávetették magukat az eladósodott kisember földjére és potom pénzért megvásárolták. Vagy pedig „jóindulatúlag“ kölcsönt ígértek, de abban sem volt köszönet, mert azt is uzsorakamatra adták. Biz’ igaz ez — állják körül az emberek — tapasztaltuk a magunk bőrén■ —. Cselédként kezdtem, majd bérletbe vettem ki földet és küzdöttem — folytatja Végh György —, mert nem élet volt abban az időben, csak kínlódás. Bicskáját összecsukja, ennivalóját gondosan elpakolja egy zsákba. — Csak a demokrácia segített rajtam egyedül '-^-mondja •, amim van: adósságmentes földem, öt marhám, meg a két lovam a demokráciának, köszönhetem. Azt is tudom, hogyha meg akarom tartani, erős termelőszövetkezetre van szükség. Csak ez biztosítja a családom jövőjét Felhívás a DéFOSz helyi szervezeteihez Április 3-tól 10-ig terjedő héten minden helyi szervezetünk tartson taggyűlést. Előadót a helyi szervezet állítson be, aki beszámolóját a központ által leküldött beszédvázlat alapján tartsa meg. DÉFOSz Országos Központja. Kik nyertek díjat a Tenyészállatvásáron? Nagy érdeklődés előzte meg a Tenyészállatvásárra felhozott állatok díjazását. A kiállítás díjazó bizottsága alapos és lelkiismeretes vizsgálat után a következő díjakat osztotta ki: a nóniuss kancák közül I. díjat id. Kürti János Hajdúszoboszló, a 77. díjat ifj. Kurunczi István, Földeák, a III. díjat pedig Szűcs Károly kiszombori gazda lova nyerte. A méncsikóknál az 1. díjat ifj. Muzsik János, Szegvár, a 77. díjat Záberger János Teleki gazda csikója nyerte. A hidegvérű kancák 1. díját Rubec István göllei, 77. díját pedig Bognár József gencsapáti gazda lovának ítélték oda. A csikós-kancák I. díját Molnár József nádudvari gazda lova vitte el. A szarvasmarha-kiállításon a magyar-tarka bikák nagy díját Puska Vendel göllei, 7. díját pedig Sós József hódmezővásárhelyi gazdának ítélte oda a bizottság. A szlonentálibikák nagydíját Horváth Antal orosházai háromholdas törpegazda bikájának ítélték oda, az első díjat pedig Sarkadi János görcsönyi gazda bikája nyerte. A fehér hússertések bírálatánál Maksai Ferenc kevermesi gazda sertése nyerte a nagydíjat, az 7. díjjal pedig Hajas Géza pitvarosi törpebirtokos sertését jutalmazták. A mangalica tenyészet nagydíját Kövér Sándor pincehelyi újgazda vitte el, az 7. díjat pedig Kovács Lajos szerelmes kisgazdának ítélték oda. A szövetkezeti csoport sertéstenyésztési versenyében I. díjat az Oroshnai Földművesszövetkezet, I/a. díjat pedig a Mozsgói Földművesszövetkezet, a 77. díjat viszont a Mohácsi Földművesszövetkezet sertései vitték el. A juhok bírálatánál a nagydíjat Szűcs János gönyüi kisgazda, az I. díjat pedig Jss István mikei gazda vitte el. Borbély Miklós családjáért Múlt számunkban közöltük, hogy Dögei Imre, a DéFOSz országos központja képviseletében 500 forint gyorssegélyt jutatott át a meggyilkolt pusztamonostori DéFOSz-titkár özvegyének. Most a következő levelet kaptuk: „Tisztelt Szerkesztőség! Iskolánk hallgatósága és vezetősége a kulákok által megyilkolt Borbély Miklós funkcionáriusunk családja részére 172, azaz egyszázhetvenkettő forintot gyűjtött össze. Kérjük, szíveskedjék részükre elküldeni. DéFOSz központi iskolájának hallgatói.“’ SZABAD ÜtD 7 Meg kell alakítani a hitelvéleményező bizottságokat (245.544/1949. F. M. számú rendelet.) A dolgozó parasztság megerősítésére folyósított hitelek rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése, a hiteligények előzetes véleményezése céljából népi hitelvéleményező bizottságok alakulnak. Ezek a bizottságok a hitelszövetkezetek vezetősége mellett működnek ,azzal a feladattal, hogy bizosítsák a hitelek tervszerű elosztását és gondoskodjanak arról, hogy a dolgozó parasztság felemelkedését szolgáló hitelekből egyetlen fillér se kerüljön a falusi kizsákmányolók kezébe. A bizottságok feladata az is, hogy a hiteligénylések tekintetében javaslatot tegyenek. Ez a javaslattételi jog azokra a hitelkérdésekre nem vonatkozik, amelyek a termelőszövetkezeti csoportok üzemtervein alapulnak, továbbá azokra sem amelyek a szerződéses termeléssel kapcsolatosak. A bizottság tagjai: a DéFOSz kiküldötte, a földművesszövetkezet egy tagja, a helyben működő szövetkezeti termelőcsoport egy tagja, a hitelszövetkezet megbízottja és ha van mezőgazdasági gépállomás, annak a kiküldötte. Tanácskozási joggal felruházott tagja a községi jegyző, valamint a gazdajegyző, illetve a termelési bizottság egy tagja. A bizottság elnöke a DéFOSz kiküldötte. A megalakításáról a DéFOSz helyi szervezete gondoskodik, ha nincs, a községi jegyző. A bizottság szótöbbséggel hozza a határozatait, szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.