Szabad Föld, 1951. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 1. szám
^^magár dolgozó parasztság hetilapjai MEGTETTÉL-E MINDENT A BÉKE VÉDELMÉÉRT? Több mint egy hónap telt el a varsói békekongresszus óta. Ez az időszak a háborús gyújtogatók újabb vereségeinek, a békéért küzdő népek újabb győzelmeinek ideje volt. A népek küldöttei Varsóból visszatértek hazájukba, vitték magukkal a békekongresszus határozatait, s a békeszerető népek a világ minden táján harcba indultak ezeknek a határozatoknak a megvalósításáért. A mi népünk is őszinte érdeklődéssel, nagy lelkesedéssel fogadta hazatért küldötteinket. Hazánkban a mostani feszült nemzetközi helyzetben megnövekedett a dolgozók külpolitikai érdeklődése, a városi és falusi dolgozók egyaránt eleven érzi,fédéssel figyelik, mi történik a világban. Tudjuk, hogy ma a világ minden táján arról az ügyről van szó, amely mindannyiunk számára legfontosabb, legszentebb: a béke ügyéről. Mit mutatnak a varsói békevilágkongresszus óta eltelt időszak világolitikai eseményei? Az amerikai háborús gyújtogatók alig fél évvel ezelőtt még elvakultan arról beszéltek, hogy nem kell amerikai katonáknak harcolni, hogy Amerika világuralmáért más népek fiait küldik majd a halálba. Nyíltan azzal hencegtek, hogy pénzért és dollárért olcsón tudnak külföldi katonákat vásárolni. És ma arnyiránkoznak, hogy ,,az amerikai hadic- ■ színe-virágá” eipuztult . • ...... fénytelenek tudomásul/. .vegyes reakciós kormányaáruló politikusokat me ■ '-íiban vásárolni, de a népek nem eladók. A megszorult imperialistáik a kudarcok hatására még es/v.vszettebb ütemben folytatják a ko orús előkészületeket. A népek harcolnak a háborús 10'V'trai,V. • 1 ’>• ■ • íjainkban világszerte új születnek a békéért folyó harcnak. A nagy szovjet nép olyan alkotásokkal erősíti hazáját, amilyeneket még nem látott az emberi történelem. A nagy Sztálin-építkezések, — a tudományos felfedezések, az atomerő békés felhasználása, folyók megfordítása, sivatagok öntözése, — nemcsak a békés építést mutatják, hanem a mérhetetlen és egyre növekvő erőt is. Ennek a legyőzhetetlen erőnek a tudatában az emberiség békéje és boldogsága érdekében küzd a Szovjetunió a béketábor élén. S a Szovjetunió békejavaslatai előtt, a varsói békevitágkongresszus határozatai előtt hiába dugják be fülüket a háborús gyújtogatók. Ezek a javaslatok visszhangra találtak a békeszerető emberek százmillióinak szívében és mozgósítják a népeket a békéért vívott harcra. A szocializmust építő szabad országok a varsói határozatoknak megfelelően egymás után léptették életbe a béke védelméről szóló törvényt, amely szigorú büntetéssel sújtja azokat, akik háborúra uszítanak. A mi hazánkban is megszületett a béke védelméről szóló törvény. Országgyűlésünk ennek a törvénynek az életbeléptetésével is kifejezést adott dolgozó népünk elszántságának, hogy: készek vagyunk a béke védelmére, készek vagyunk kemény kézzel lesújtani azokra, akik a halál ügynökeinek szolgálatában állva a háborúra uszítanak, pusztításra készülődnek. A béke védelméről szóló törvény benne él minden becsületes ember szívében. És minél veszekedettebben készülődnek ellenünk a gyilkosok, minél alattomosabban próbálják gyengíteni országunkat, annál határozottabban és bátrabban kell harcolnunk ellenük. A béke védelme cselekedeteket, gyakorlati helytállást követel mindannyiunktól. Dolgozó népünk napról-napra bizonyítja, hogy tud cselekedni a béke megvédéséért! Bányáinkban, gyárainkban és falvainkban is a termelő munkában eddig soha nem látott eredmények születnek. Országunk dolgozó népe tudja, hogy minden új eredmény, a nagyobb teljesítmény, a több termelés erősíti hazánkat, erősíti a béke táborát. A békét védjük, ha könyörtelenül harcolunk a mindennapi életben azok ellen,akik a háború elkerülhetetlenségét hirdetik, azok ellen, akik igyekeznek rémületet kelteni, akik oktalan és gonosz harácsolással igyekeznek raktározni, árut rejtegetni, zavarni a közellátást. Vann jk még hazánkban az ellenségnek, a háborús gyujtogatóknak ügynökei, gaz kiszolgálói. Sokszor nagyon nehéz kikutatni bűneiket, leleplezni aknak munkájukat. Fokozott éberségre van szükség. Mindenütt, ahol bajok vannak, az élet minden területén, ahol elakad a munka, ahol zavar támad, keressük az ellenség kezét. Senki sem mondhatja azt, hogy nem az én ügyem a hibák kijavítása, az ellenség leleplezése, senki sem mondhatja, hogy nem az én ügyem a béke védelme. A nácietbai feszült nemzetközi helyzet, a békéért folyó harc azt is megköveteli, hogy a becsületes emberek, a hazájukat szerető dolgozó parasztok, parasztasszonyok saját maguk felé is feltegyék a kérdést: megtettem-e mindent a béke védelméért? Hányszor előfordul még, hogy kényelmeskedve nem végezzük olyan jól munkánkat, ahogy megtehetnénk, nem gondolunk arra, hogy minden jobban végzett munka erősíti országunkat, erősíti a béke védelmét. Hányszor előfordul még, hogy nem takarékoskodunk üzemanyaggal, takarmánnyal, gondatlanul bánunk a ránk bízott gépekkel, értékekkel, nem ügyelünk arra, hogy minden pazarlás, minden oktalan fecsérlés árt az országnak, árt a béke táborának. A háborút emberek csinálják — emberek meg is akadályozhatják. Nincs az az áldozat, amelyet nem volna érdemes meghozni azért, hogy ne legyen háború, hogy megsérljük a békét. A béke védelméért folyó harcban,a mindennapi áldozatos munkában: édes hazánk erősítő-esőben járjanak élen népünk kipróbált jó harcosai, a kommunisták. Mutassanak példát mindennapi cselekedetekkel. Legyen, öntudatos, áldozatvállaló harcosa a béke nagy ügyének minden becsületes dolgozó paraszt és parasztasszony! Mindenki hozzájárulhat a béke megvédéséhez. Legyen példaképünk az a szovjet munkás, aki gépe fölé kifüggesztette az amerikai banditák koreai kegyetlenkedéseiről szóló jelentést és normáját több mint háromszorosára teljesítette. A maga munkahelyén így válaszolt a háborús gyujtogatóknak: A béke védelméért harcolni, dolgozni, mindennnapi feladatunk! Legszebb, legszentebb kötelessége minden becsületes embernek: teljes erejével járuljon ahhoz a diadalmas harchoz, mely véget vet a háborús gyújtogatók gaztetteinek és megvédi az emberiség legnagyobb kincsét — a békét! A téli hónapok folyamán mindegyikünk öt új tagot szerez a csoportnak Batal katona ballag az úton a pálosszentkúti tanyák felé. Köpönyegét fújja a szél, arcát pirosra csípte a hideg. Az állomáshoz igyekvő asszonyok csak akkor ismerik fel, amikor már néhány lépéssel elkerülték egymást: „Nézd csak, a Fekete gyerek!” „Hogy megemberesedett!”... Fekete Ferkó mosolyog magában. Lám, mit tesz egy esztendő ... Mintha ma történt volna: röpíti a vonat Pécs felé, feje fölött zöld katonaládája, a laktanya kapujában az alezredes bajtárs üdvözli az újoncokat: — Jó reggelt, bajtársak! — .S aztán a kiképzés, tisztiiskola... S most, egy év múltán jön látogatóba édesapjához, a csoporthoz, Fekete Ferenc avatás előtt álló honvédtisztjelölt! A változásokat az látja legjobban, aki huzamos időre elkerült a régi, megszokott környezetéből. Fekete Ferkó is sok mindent észrevesz. Sokkal több az út mentén az őszi vetés, mint egy éve. Aztán a gyümölcsös. Tavaly még senki se viselte gondját, a csoport se sokat törődött vele. Most meg szépen rendbeszedve, betakarva sorakoznak a szőlőtőkék, a gyümölcsfák törzsét szalmabontás védi a nyúlrágástól. Fazekasék házán új cseréptető. Úgy, hogy a szabadságos katona már meg sem lepődik, amikor édesapja, megsimogatva a katonaruha erős posztóját, büszkén mondja: — Nagyot nőttél, fiam, de mi is kinőttünk a gyerekcipőből! Ez a ,,mi" a Kossuthtermelőcsoport. Fekete Mihály brigádvezető, Fazekas József, Mészáros János, Pintér István, akik éppen a holnapi közvadászat tervét készítik el, Szarvasné, aki csuhéfonásra tanítja az asszonyokat és a többiek, akik fákat nyesnek, tüzelőt készítenek, vagy éppen látogatóba mentek a környékbeli dolgozó parasztokhoz, hogy meggyőzzék őket: összefogásban az erő! A katonafiú mindenre kiváncsi, s kérdésein látszik, a hadseregben is gondosan figyelemmel kísérte a csoport fejlődését. A itthoniak alig győznek válaszolni neki. — A gabona és a gyümölcsös jó termést adott. A krumplira se panaszkodhatunk, holdanként 30 mázsát szedtünk fel. 35 mázsa csemegeszőlőt is értékesítettünk. Aztán van — csippent ,szemével Mészáros bácsi — 170 hektó borunk is. Summa summárium, 12 forint jutott egy munkaegységre! És az állatokról még nem is beszéltem: ki kellett bővítenünk az istállókat! 240 birkánk, 15 tehenük van, felneveltünk tőlük 14 borid és van még nyolc ló, 20 anyád**210 es aprójószág számolatlan! A mi gyerekeink alig isznak kútdizet, annyi a tej! Hát mit szólsz ehhez, Ferkó! Fekete bajtárs gondolkodik: Szép fejlődés, — mondja dehát mit csináltatok a többi jövedelemmel? Most meg Pintér István mosolyodik el: — Helyes a kérdés, öcsém! Jutott volna 30 forintos munkaegység is nekünk a jövedelemből. Csakhogy emlékszel-e, mit mondott Rákosi Mátyás? Azt, hogy kát és több mint 30 ezer forintot tartalékoltunk hizlaldaépítésre, silóépítésre, kútfúrásra a legelőkön, miegymásra. Ez a közgyűlés határozata. Miközben szó szót követ, nyílik az ajtó, s a szabadságos fiú rámereszti szemét a belépőre: — Kiss Pista, hát téged mi szél hozott erre? Tavaly még azt mondtad, hogy a csoport halárát is messze elkerülöd. — Az tavaly volt — nevet Kiss István 14 holdas dolgozó középparaszt, csoporttag. — Tavaly, amikor a Pálos-atyáktól minden este nálunk vacsorázott valamelyik. Három hónap óta én is tagja vagyok a csoportnak és hogy katonaszóval mondjam, már meg is kaptam az első csillagot: munkacsapat vezetőnek választottak meg, így nő, fejlődik a csoport hétről hétre, hónapról hónapra. Fekete Mihály, Mészáros János és a tagok jórésze vállalta, hogy a téli hónapokban legalább 5 új tagot szerez a csoportnak. Mert munkalehetőség van bőven, csak újabb dolgos, becsületes tagok kellenek a csoport további felvirágoztatásához. Fekete bácsi már három Pintér István két új tagot ir ybe éppen egy hete a csoportbaxl' ^pett már Fazekas József só'’ ’ ^ meg, mint mondja, csoport amíg meg nem ismert életet testvérbály Mihállyal kutan haj tja Fekeh Ferk^pket a[ÜMi a részé eg brigádvezető vállát és apja, az ö/j/^ uiyn így szól: ■ losszu spjott nőttünk édesapáit és erősebbek leszünk!... egy/ Tizennégy éven szép borjút nevelt fel 1950- ben a pálosszentkúti „Kossuth” tszcs. ne együk meg ma a csirkét, amely holnap aranytojást tojik nekünk! "Hát mi se ettük meg előre. Kifizettük az államnak minylen adóságán___________ Új gépek sorozatg'jr^s^* kezdjük meg ötéves tervnek második évében Ötéves tervünk első évére^ talán új ipari es mes - gépet gyártottunk. Az j mezőgazdasági gyártrfnyfv° ?' legfontosabbak, a pőrékét traktoros boronák, trioro* vetőgépek, és az újtipusú j/tctalpas traktorai. A, 1P., vi tervben a mezőgazdasági gépírásban kévekötő-aratógének' sokban való’ gyártása _ szerepel .'Önkívül arató-cséplő rombdincid- kukorica kévekötő-, arató„üz-et, traktoros szénarendrakókat We/-” ' és fészekvető-gépeket készítünk Számtalan új tipusú gén segíti a nehéz- és könnyűipar, az építőipar és bányászat munkáját az új esztendőben. Az év újdonságai közé tartozik az ú.típusú keskeny filmvegőgép és az ötcmnás városi és városközi autóbusz. Az 1951-es évben a vegyiipar megkezdi egy nélkülözhetetlen gyógyszer, a virnicilin nagyüzemi gyártását. Ugyancsak sok újdonságot hoz az év a ruhagyártás, bútoripar és az élelmezési ipar területén. Négyszáz tanfolyamon húszezer új építőmunkást képezünk ki Az ötéves terv 2. évében további hatalmas fejlődés áll építőiparunk előtt. Az 1951-es évépítkezéseinek előkészítésére 400 tanfolyamot indított az építésügyi minisztérium és ezeken a tanfolyamokonkörülbelül 20 ezer új építőmunkást képeznek ki. Az építőiparban komoly fellendülést jelent a gépesítés. Ez évben készült el Budapesten az első épületelemgyártó üzem és ennek segítségével már háromszor annyi előregyártott épületelem kerül felhasználásra, mint a múlt évben. A nagy téglaszükséglet kielégítésére 1951 áprilisában a Miskolc melletti Mályi községben befejezik az új nagyteljesítményű téglagyár építését. Ez az üzem Közép-Európa legnagyobb, legkorszerűbb téglagyáralesz. Az év folyamán tovább folytatódnak a Dunai Vasmű, Inotai Erőmű, a Budapesti Földalatti Gyorsvasút és a Sportstadion építkezései. Az év végére befejeződik a veszprémi, miskolci és budapesti műegyetem bővítése továbbá a gödöllői agrártudományi egyetem új tanszékének építkezése. Országszerte új kórházak és irodaépületek születnek és százszámra épülnek az új lakóházak. A fácánkakas vadászati tilalmi idejének újabb megállapítása 16.15. 1950. (XII. 30.) F. M. kakasra október hó 1. napjától január A földművelésügyi miniszter rende ... . . .... . letet adott ki, mely szerbit fácán- hó 15. napjáig szabad vadászni.