Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-03 / 1. szám
53430 - ^ ' Ingyenes mellékletünk: Szabad Föld képes rasSmep flflHHM AB AD fÖLD 1 ÉVFOLYAM, I. SZÁM. ÁH.* III ll.lt i ' ’ 1 ' '•1 AR BOLDOG ÚJESZTENDŐT! Az 1953-as esztendőt már csak órákban számolhatjuk, hamarosan a naptár utolsó lapja is múltat mutat már-* új esztendőre virradunk. Hasonlóképpen a karácsony előtti napokhoz, most is ünnepi hangulat tölti el az embereket, ezernyiféle öröm pirosítja az arcokat, fényesíti a szemeket, a szeretet megannyi megnyilvánulásával találkozunk a családi otthon melegében, a munkahelyen. S közelednek a forró pillanatok, amikor ki-ki a legkedvesebbje egészségére emeli poharát, és elhangzik a szívből fakadó jókívánság: boldog újesztendőt! Régen, a „hárommillió fcoldus" orszigában is kívántak egymásnak boldog új évet az emberek, de az csak nem akart elkövetkezni ... Merőben más ma a világ — más az újesztendővárás ünnepi hangadata is. Mennyivel tisztábban cseng felszabadult népünk ajkán a régi jókívánság: boldog újesztendőt! Megszépült, gazdagodott és megújhodott a tartalma, jelentése: boldog új esztendőt a szocializmust építő magyar népnek! Boldog újesztendőt az ország és a hatalom birtokosának, a hős munkásosztálynak, a derék dolgozó parasztságnak, értelmiségnek! Szilveszter éjszakáján csillagokig szálljon a dal, sziporkázzék a jókedv, lobogjon szívünkben az életöröm! A magyar nép boldog újesztendejének programmja és legfényesebb bizonyítéka itt van előttünk: pár nappal ezelőtt újságjaink milliós példátyszámban viték szerte az ország minden falujába, a tanyavilág legtávolabbi pontjaira is pártunknak és kormányunknak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló hatalmas horderejű határozatát. Nemcsak parasztságunk, nemcsak a mezőgazdasági dolgozók — egész népünk rendkívül érdeklődéssel, lelkesedéssel tanulmányozza és üdvözli a határozatot, amely kiemelkedő eseménye népi demokráciánk egész fejlődésének. Nehéz, sőt tehtetetlen feladat volna néhány kurta sorban méltóképpen foglalkozni a határozat jelentőségével. Magában az a tény, hogy a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló nagyarányú munkaterv az elkövetkező három évben mintegy 12—13 milliárd forintot irányoz elő a mezőgazdasági termelés fejlesztésére — olyan jelentős, hogy ez már magában is utal a programok nagyszerűségére, pompás távlataira. Főképpen, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt három évben összesen 3 milliárd forintot ruháztunk be anépgazdaságba. Persze, az ellenségnek a 11 miliárd is „kevés”. Az imperialisták zsoldjában hazudozó rádiók és újságok is azt kértéák, hogy kevés a 12 milliárd. Gonosz ármánykodással elködösnik az összeg valódi nagyságát. Viszont minden józanul gondolkodó parasztméer, aki figyelmesen áttanulmányozza a határozatot, kellőképpen tudja értékelni a 12 milliárdos összeget. Három év alatt is ezer új traktort kap a mezőgazdaság. Műtrágyagyártásunk olyan ütemben fejlődik, hogy 1956-ban 600 ezer tcim műtrágya jut földjeinknek, vagyis hármszor anynyi, mint a most lezárult esztendőben. Öntözött területeink nagyság., a következő három év alatt 160.000 kg. holddal emelketik. (Húsz évvel ezelőt kb. 15.000 kat. holdat öntöztek Magyarországon...) Mindezek csak kiragadott szártok — de mögöttük látnunk kell és látjuk is a magyar föld felvirágzásának csodálatot, programmját, a hatrozat célkitűzése, a mezőgazdasági leemelésnek nálunk eddig soha nem látott felüdülését, a város és falu bőséges élelmiszerei látását, eddigi eredményeink legfőbb alapjának, a munkások és dolgozó parasztok szövetségének ősi megszilárdítását — a bőség, a jóle! haza*.. Erről van szó. Vannak azonban henyületes, jóhiszemű parasztemberek is, akik a határozat megjelenése után kicsit csóválták a fejüket: „igen, szép dolog ez, ahogyan ki van nyomtatva, bárcsak minden pontja megvalósulna... dehát, ki tudja, hogyan lesz az ...” — mondják az ilyen tamáskodó emberek. Amikor a becsületes kételkedőknek felelünk, először is szögezzük le, hogy a hatrozatnak minden egyes pontja reális, vagyis megvalósítható. A megvalósíthatóságot mindenekelőtt az bizonyítja, hogy gazdasági jellegű határozat még soha nem készült annyi körültekintéssel, megfontolással, oyan széleskörű kollektív munkával, mint ez. Legkiválóbb tudósaink, Kossut-díjas akadémikusaink, gyakorlati és elméleti szakembereink, élenjáró dolgozó parasztok, gépállomási és állami gazdasági dolgozók vettek részt a határozat megszerkesztésében. És azt is elmondhatjuk, eddig még egyetlen mezőgazdasági határozat se támaszkodott ilyen nagy mértékben a dolgozó parasztok évtizedes tapasztalataira, a gyakorlati munkában jól bevált módszerekre, mint a mezőgazdaság fejlesztésének új programmja. Ezt is minden parasztember azonnal észreveheti, mihelyt áttanulmányozza a határozatot. Ami a kérdés másik részét illeti: az igazság bizony az, hogy a határozat még öt év múlva is csak határozat maradna, ha csak gyönyörködnénk benne s a kisujjunkat se mozdítanánk megvalósítása érdekében. Komoly munka vár dolgozó népünkre, rám, rád s mindenkire. Ez a határozat nemcsak a parasztság ügye, hanem mindenkié, az egész országé. Ha tsz-tag vagy, a szövetkezetben — ha egyénileg gazdálkodsz, földeden és házad áján — ha tanuló vagy, az iskolában — ha kutató vagy a laboratóriumban, fogj hozzá azonnal, minden halogatás nélkül a rádjutó feldatok megoldásához. Mindenki a maga területén, testestől-le késtől, az ügy nagyszerűségébe vetett hittel álljon sorompóba. Tarr József kilencholdas ópályi dolgozó paraszt a határozat elolvasása után azonnal tervezett, homokos földje terméshozamát javítandó, ezután minden évben egy káthodón termel keserű csillagfürtöt. 1200 ölet zöldtrágyázáshoz használ, 400 ölet magnak hagy... A nyírmadai Dózsa tszbert elhatároznak, ahol lehet, máris hozzáfognak a gazdálkodás fellendítéséhez: a már meglévő 350 köbméteres fióhoz további 300 köbmétert készítenek. Pártunk és kormányunk minden elképzelhető segítséget megad a határozat jó végrehajtásához. Elég megemlíteni, hogy 1954 első felében 3000 mezőgazdasági szakember megy fát a közvetlen termelési munkába. Jelentősen mejavítják a mezőgazdasági felvilágosító és tudományos munkát. Lapunkra, a Szabad Földre is nagy és megtisztelő feladatok várnak. Pártunk és kormányunk határozata hangsúlyozza: „A dolgozó parasztság körében népszerű Szabad Föld nyújtson még több szakmai segítséget a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez". Ezeket a szavakat szerkesztőségünk megszívleli, minden erőnket latba vetjük, hogy ezt a feladatot, amelyet pártunk és kormányunk közvetlenül számunkra jelölt meg, maradéktalanul végrehajtsuk — mi mindenekelőtt ezzel segítjük elő a határozat megvalósítását. A tizedik évfolyamába lépő Szabad föld annál több és jobb eredménnyel tötheti be hivatását, ha minél több dolgozó paraszt olvassa. Ezért fontos, hogy ötról-hétre több dolgozó paraszcsalád ártozzon a Szabad Föld előfizetőinek áatalmas családjába. Most, az ijesztendő alkalmából meteg szeretettel köszöntjük hűséges olvasóinkat, akik fosszú évek óta minden héten olyan szeeptetek várják kedves lapjukat, a Szabad Földet, mint amilyen szeretettel mi írjuk. Hőségüket mi is hűséggel és — ígérjük — az eddiginél is szebb, jobb, érdekesebb, tartalmasabb újsággal viszonozzuk. Ezt a célunkat szolgálja mélynyomásos képes mellékletünk is, amely mától kezdve minden héten gazdagítja a Szabad Földet. Köszöntjük a falusi népnevelőiket, akit, nyolc és fél év óta fúlséges, lelkes terjesztői a Szabad Földnek. Népnevelő munkájuk során most már nemcsak hasznos cikkeket olvashatnak fel —szebbnél-szebb kéjfeket is mutathatnak a dolgozó paraszt családóknak. Köszöntjük a pártsajtó valamennyi lelkes terjesztője közül kiemelkedő falusi és tanyai postásokat, akik ugyan csak évek óta, fáradságot nem ismerve, buzgó szorgalommal apostolkodnak a Szabad Föld olvasótáborának növelése érdekében. Köszönjük áldozatos munkájukat s kívánjuk, minél több sikert érjenek el a most induló Szati Föld előfizetésgyűjtő országos Irsenyben! Köszönjük lapunk valamennyi orsója, minden barátját, kicsiket és nőiteket egyaránt — s mindent minden magyar dolgozónak holdó esztendőt kívánunk! népünk alkotó erejével, pártunk vezetésével előre a mezőgazdasági programoj győzelméért! Hoffodits András rktárs bzsardrá Kásjutni i • eartósofi ülésen Tisztelt Központi Vezetőség! A Központi Vezetőség október 31 -i ülésének határozata leszögezte, hogy Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése és egész fejlődésünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése Ezen fontos megállapítás alapján dolgozta ki a Politikai Bizottság a mezőgazdaság fejlesztésének programmját, amelyet ma, mint határozati javaslatot, a Központi Vezetőség elé terjeszt A mezőgazdaság általános fejlesztésére irányuló nagy célkitűzéseket — amelyeket e tervezet tartalmaz — csak akkor lehet végrehajtani, ha egész pártunk és egész népünk megérti, hogy a mezőgazdasági termelés kérdésének felvetése egyenesen következik népi demokráciánk egész eddigi gazdasági és politikai fejlődéséből. E terv végrehajtása, ezért nem is szűken vett parasztkérdés — mint ahogyan sokat még ma is gondolják — hanem egész népünk ügye. A mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését nagyon mélyreható gazdasági okok teszik szükségessé. Népgazdaságunkban jelenleg nagy aránytalanság van az ipar és a mezőgazdaság között, ami az iparban is és a mezőgazdaságban is komoly zavarokat okoz; közismert, hogy az ipari termelés a felszabadulás előttihez képest több mint háromszorosára nőtt, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egyhelyben topog. Elsősorban ez az aránytalanság okozta azt, hogy a mezőgazdasági termelés nem tudta megfelelően kielégíti a le! ■ » v -- -kb p mutatkozó szükségeséit, amelyek az utóbbi évek folyamán gyorsan nőttek, mert sokszázezerrel emelkedett a bérből és fizetésből élők száma és mert városban és falun egyaránt nőtt a dolgozók jogos igénye, több és jobb élelmiszer iránt. A Központi Vezetőség júniusi határozata és a kormányprogram — amely új szakaszt nyitott népi demokráciánk történetében — gazdaságpolitikánk alapvető feladataként a dolgozók, elsősorban az ipari munkások, életkörülményeinek állandó javítását jelölte meg. Az e célkitűzés elérése érdekében eddig végrehajtott intézkedések osztatlan örömet okoztak a dolgozók minden rétegében, de még csak kezdeti lépésnek tekinthetők. Ahhoz, hogy tovább tudjunk menni, mindenekelőtt meg kell teremteni az élet-s színvonal emelésének anyagi feltételeit, elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztése útján, és biztosítani kell a lakosság bőséges ellátását kenyérrel, hússal, zsírral, tejjel, gyümölccsel és borral, valamint más élelmiszerrel, továbbá nagyobb mennyiségű nyersanyagot kell biztosítani könnyű- és élelmiszeriparunk számaira is-, hogy a lakosságot jobban el tudjuk látni olyan fontos közszükségleti cikkekkel, mint a cukor, a textiláru, a cipő stb. A mezőgazdaságnak az ipari termeléssel szemben való elmaradottságának felszámolása azonban nemcsak gazdasági okokból, hanem a munkás-paraszt szövetség megerősítése szempontjából is szükséges. A mezőgazdasági termelés elhanyagolása fgényítette a párt befolyását a dolgozó parasztság között. A nehézségeket csak fokozta az, hogy a városi lakosság ellátásának biztosítása érdekében az elmúlt években a mezőgazdasági termelés fejlesztésének segítése, a dolgozó parasztok érdekeltségének növelése helyett a begyűjtés mennyiségét emeltük, amely mögött nem állt a termelés megfelelő növekedése. Ez odavezetett, hogy — felhasználva az iparban kínálkozó munkaalkalmat — nemcsak a nagygazdák, hanem a dolgozó parasztok közül is sok tízezer ajánlotta fel földjét és ment el dolgozni a városba, ami a tartaléktőrdéi? ugrásszerű megnövekedését eredményezte. A mezőgazdasági termelés fejlesztését).*.; nsplvw./be tűzése •' az « segítség, amelyet az ’ipari munkásság, fejlett szocialista iparunk ad a falunak, kedvezően fogja éreztetni hatását, mert megteremti a lakosság életkörülményei állandó javításának legfontosabb előfeltételét, az élelmiszerek bőségét, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés felemelése, a virágzó mezőgazdaság, egyben jómódú megelége- dett dolgozó parasztságot is jelent. Mindez megerősíti a munkásosztály és a dolgozó parasztság elszakíthatatlan szövetségét, népi demokráciánk alapját. Ezek azok a gazdasági és politikai okok, amelyek miatt egész népi demokráciánk továbbfejlődésének alapvető kérdésévé vált a mezőgazdasági termelés növelése. Félreértések elkerülése vége,; azt is meg kell mondani, hogy a mezőgazdasági termelés fej lesztése és további segítése, az ipar és a mezőgazdaság,közötti rendkívüli aránytalanság felszámolása után is, a szocializmus építésének fontos réészét fogja képezni, továbbra is pártank politikájának előterében , fog ál!!-nni, annak alapját fogja képezni, mert ez az egyetlen járható útja annak, hogy megvalósítsuk gazdaságpolitikánk alapvető célkitűzését, a dolgozók életszínvonalának állandó emelését. E kérdés napirendre tűzése tehát megfelel egész népünk, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk érdekének, ezért túlzás nélkül mondhatjuk, hogy országos ügy ez, amelynek megoldására mozgósítani kell pártunk minden erejét, egész dolgot, népünket, s népgazdaságunk minden erőforrását. A mezőgazdaság, termelés általános fellendítésében támaszkodnunk kell országunk vezetőerejére, ipari munkásságunkra és fejlett szocialista nagyiparunkra. Az ipari munkásság és a fejlett szocialista nagyipar nélkül a mezőgazdasági termelés fejlesztésében olyan célkitűzéseket megvalósítani, mint amilyent a Központi Vezetőség elé terjesztett tervezet tartalmaz,, elképzelhetetlen ipari munkásaink, fejlett szocialista nagyiparunk segítségével a mezőgazdaságot gyorsan el tudjuk látni gépekkel, a termelés fejlesztéséhez szükséges különféle ipari termékekkel, és emellett ipari munkásaink nélkülözhetetlen segítséget tudnak alni a mezőgazdaságnak a fejlett technika alkalmazásában is. A mezőgazdasági termelés feltemellében nagy sertig-lépett- hogy xxton értelmiségünk- a mezőgazdasági szakemberek?, mérnökök, tanárok és tanítók szaktudása, tapasztalata is feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a földművelés kulturáltsága rövid idő alatt nagy léptekkel haladjon előre. A pártszervezeteknek úgy kell dolgozniok, hogy régi értelmiségünk zöme a fiatalokkal vállvetve, ezen ügy nagy jelentőségét felismerve, lelkesedéssel és odaadással munkálkodjék e terv maradéktalan végrehajtása érdekében. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésében, a földművelés és állattenyésztés kultúrájának emelésében bátran támaszkodhatunk egész dolgozó parasztságunkra, annak szorgalmára és szakértelmére, népi demokráciánk, pártunk és kormányunk iránti hűségére, hazafias érzésére. Mi jellemzi jelenleg mezőgazdasági termelésünket ? Dolgozó parasztságunk a felszabadulás min nagy erőfeszítéssel és hősies munkával gyorsan helyrehozta e háború okozta harcokat. Termésátlagaink és állatállományunk nemcsak elérték, hanem egyik-másik területen meg is haladtak a felszabadulás előttit. Sok új módszer honosodott meg; a felszabadulás előttihez képest többszörösére nőtt a tarlóhántás, az őszi mélyszántás. Az elmúlt években elterjedt a silózás,új kultúrák honosodtak meg (pl. a rizsi, s az öntözött terület sokszorosára növekedett. Mindez mutatja, hogy a dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok nagy érdeklődéssel fogadják mindazt az áfat, amelynek alkalmazásával emelni lehet a termésátlagokat, az állattenyésztés hozamait és növelni lehet a földművelés kulturáltságát. A mezőgazdasági termelés egyes területein megmutatkozó fejlődés ellenére is a termésátlagok és az állattenyésztés hozamai — különösen a szükségletek növekedéséhez képest — nem emelkednek kiélégítőén elsősorban azért, mert a mezőgazdasági termelés alapvető kérdéseinél? • megoldásában csal kevéssel jutottunk előre. Mindenekelőtt kevés gondot fordítottunk a talaj termékenységének fokozására. Az elmúlt években a tagosítások miatt és a termelőszövetkezetek túlzott ütemű fejlesztése következtében, a falun termelési bizonytalanság lépett fel, amely odavezetett, hogy sok dolgozó paraszt nemcsak földjeit nem javította, hanem még a szükséges trágyázást sem végezte el. Az alapvető agrotechnikai munkálatokban is — bár a felszabadulás előtt, helyzethez képest előrehaladtunk — nagy még a késedelem. Ez vonatkozik nemcsak a tarlóhántásra és az őszi mélyszántásra, hanem a vetésre, a növényopolási és betakarítási munkákra is. Nem sikerült megteremteni az állattenyésztés hozama állandó növekedésének legfontosabb előfeltételét. a szilárd takarmányalapot, nős szálastakarmányalal? vetésterülete csökkent. A kukorica vetésterülete nőtt ugyan, de termésátlaga nem múlja felül lényegesen a felszabadulás előttit, rétijeink és legelőink pedig továbbra is rendkívül elhanyagoltak. Mindezek miatt meg kell állapítanunk, hogy mezőgazdasági termelésünk, beleértve a növénytermelést és az állattenyésztést is, alacsony színvonalon áll, és jelenlegi helyzetében nem képes megfelelően kielégíteni népünk egyre növekvő szükségleteit A mezőgazdasági termelés elmaradottságának egyik legfőbb oka, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikában, különösen a középparaszt-kérdésben, hibákat követtünk el. Elhanyagoltuk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok támogatását, akiknek kezében van jelenleg is a szántóterület több mint 60 százaléka. A kedvető hogy növeltük volna az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal a termelési kapcsolatokat, leszűkítettük azokat. A gépállomásokon egészen ez év júniusáig olyan bérrendszer volt érvényben, amelyik szinte lehetetlenné tette, hogy a gépállomások egyénileg gazdálkodóknak dolgozzanak. 1952- ben a gépállomások mindössze 47.000 normálholdnak megfelelő, a kedvezőbb feltételek mellett ez év őszén már 300 ezer normálbornak megfelelő talajmunkát végeztek ,az egyénileg gazdálkodóknak. Ez, azonban a szükséghez képest még mindig nagyon kevés. Műtrágyát az egyénileg gazdálkodók csak a (Folytatás a 2. oldalon.)