Szabad Föld, 1960. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-02 / 27. szám

FIATALJAINK­ ­ először 1951-bem, Sztálim­­város építésében vettek­­ részt kemény fizikai mun­­­­kával. Azóta már szinte­­ hagyománnyá vált, hogy a nyári szünidőben évről év­-­­ re egyre több önkéntes if­­­­júsáffi tábor nyílik az or­­­­szág különböző részein. Csatornákat ásnak, tölté­seket emelnek a fiúk, gyü­mölcsöt szednek, s más mezőgazdasági munkában segítenek a lányok. Akadnak, akik azt mondják, hogy a mai fia­talság léha, csak a táncot, a szórakozást keresi. Sza­bad idejük eltöltésére a fiatalok közül kevesen vá­lasztják a munkát. Keve­sen? Valóban így lenne? Tavaly tízezren voltak, idén több mint huszonegy­ezren lesznek, s jövőre még többen. És az idei 21 ezernek sem a jelentkezők száma, hanem a táborok befogadóképessége szabta meg a határt. Mert jöttek volna többen is. Dehát „csak” nyolc központi és tizenhárom megyei építő­tábor lesz az idén nyáron. A váci táborba, ahol a Dunai Cement és Mészmű építkezésén dolgoznak majd a táborozók­, az első kéthetes csoport 600 közép­­iskolás részvevőjét ezer jelentkező közül kellett ki­válogatni, s így volt a töb­bi helyen is. Kemény munka vár a nyári önkéntes táborokban a fiatalokra. Lendületet, kitartást kívánó, izmokat erősítő napi 6 órás munka. De a mi ifjúságunk nem fél a munkától, ott van mindenütt, ahol szükség van rá. A Hanságban a láp lecsapolását folytatják, Veszprém megyében, a Kab-hegyen televíziós erő­sítő állomást építenek, Ma­gyarbólyon, Pölöskén, Ti­­szasülyön és még sok he­lyen övcsatornákat, belvíz­levezető csatornákat ás­nak. Ezek a táborok a fiukra várnak, de a lányok sem maradnak le mögöttük. • Hat helyen segítenek az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek az exportgyümölcs szedé­sében és más mezőgazda­­sági munkában. Országépítő ifjúság. Büsz­ke, megtisztelő ez a cím, de a mi fiataljaink meg­érdemlik. Munkájukkal, lelkesedésükkel érdemlik meg. Nem a feltűnően öl­tözködő, neveletlen „ban­dák”, nem a Nyugatot maj­moló, ízléstelenül táncoló fiúk és lányok aránylag kicsiny csoportja, hanem igenis ők, a táborozók: a tanulásban, az építő mun­kában, a közösségi élet­ben összeforrott fiatalok a ma­gyar ifjúság igazi képvise­lői. Június 27-én reggel 6 órakor a KISZ 21 önkéntes ifjúsági táborában harsant fel a kürtszó, hogy mun­kára szólítsa a mi sugár­zó tekintetű tettrekész fia­taljainkat. Kezük nyomán szebb, gazdagabb lesz az ország, s őszre munkában, közösségi életben edződött fiatalokkal lesz gazdagabb egész népünk. B. J. _ - ^ v. ^ _ Mellékletünk: Képes Szabad Föld IABAP rpLD XVI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. Ara : 1 forint 1960. JÚLIUS 3. Szemveszteség nélkül,gyorsan dolgozik az SZK-3-as típusú ötmilistede szovjet kombu­m Enyhén leng a szellő, halkan zizegteti a sárga árpatenger ne­héz kalászait. Fent vadgalamb turbékol a fán, lent a fűben szöcske reszelgeti monoton zené­jét. Az Aranykalász Tsz árpa­táblájának innenső szélén ezek a hangok színezik" a csendet, a túlsó szélén azonban már a kombájn motorzaja uralkodik. Éppen most fordult új rendbe az AC 400-as magyar gép. Joó Ágos­ton, a Ceglédi Gépállomás igaz­gatója szakértő szemekkel figyeli munkáját és magyarázni kezd: — Nézze ezt a tarlót... Hullá­mos, ugye? — Mert a kombáj­­nosnak emelgetnie kell a „hid­raulikát”. Pedig Zsemle János ügyes ember. Legjobb dolgozóink egyike. Hat évvel ezelőtt az or­szágos szántási versenyben har­madik lett, akkor kapta meg a Munka Vörös Zászló érdemren­det. Kezeléséhez elég egy ember Közeledik a hatalmas kombájn, maga alá hajtja a kalászokat, hogy a következő pillanatban külön válassza a szemet a szal­mától. — Figyelje csak jól meg a motorláját meg, a sebességét..­. — Miért? — Mert rövidesen összehason­lítjuk az SZK—3-as szovjet kom­bájnnal ... A magyar géphez sok ember szükséges: a kombájnve­­zető, a segédvezető, a zsákos, meg a két szalmarakó. — És a másikhoz? — Egyetlen egy... A vezető. A rend végére ért Zsemle Já­nos, leállítja gépét, egy-két per­cet beszélgetünk. — Mikor fogott munkához Zsemle elvtárs? — Negyedik napja aratok. — És mennyit végzett azóta? — A nyolcadik vagon folyik most — mondja, miközben zseb­kendőjével végigtörli izzadt hom­lokát. — Hány holdat jelent ez? Jóval nagyobb a teljesítménye, mint az AC—400-asnak — Hát. .. úgy 40—42 holdat. Húsz mázsát ad holdja, de még 25 mázsás táblám is van. Két műszaknormát csinálok naponta — És az SZK—3-assal mennyit csinálhatna? — Azzal többet. Talán a dup­láját is, de tudja, én ezzel a géppel lettem ötvenhatban or­szágos második, megszerettem és kitartok mellette. Közben motorbicikli fékez. Nagy István, az Aranymező fő­­agronómusa érkezett. Mindjárt a tárgyra térünk. — Úgy hallottam, Nagy elv­társ, hogy a tsz másik k árpatáb­láján SZK—3-as szovjet kom­bájn dolgozik. Mi a véleménye a munkájáról? — Csak a legjobbakat mondha­tom róla. Szemveszteség nélkül dolgozik és legalább másfélszere­sen felülmúlja az AC—400-as tel­jesítményét. Igaz, a mi embereink először idegenkedtek tőle, azt mondták, hogy nem tud ez úgy megfordulni, hogy még a sar­kokat is learassa. Most már lát­ják, hogy kaszával se lehetne különben levágni. Mert a kasza teknőt vág a tarlóba, ez meg olyan simára szeli, mint az asz­tal. Kaparni se kell utána, mert nem hullat szálakat. Bársony kabátja zsebéből kék­fedelű füzetet húz elő. Szétnyit­ja. Harcohbajuszát végigsimítja, mikor a számokra mutat: — Nézze, itt a Zsemle teljesít­ménye, itt meg a Határé, aki az SZK—3-m­al dolgozik. Ezek a számok magukért beszélnek... Le is írjuk a két kombájnos adatait. Zsemle János Június 21-én 139.30 mázsát aratott. Június 22-én 208.— mázsát aratott. Június 23-án 209.50 mázsát aratott. Június 24-én 164.30 mázsát aratott. Összesen 721.10 mázsát aratott. Határ István Június 22-én 358.— mázsát aratott. Június 23-án 355.10 mázsát aratott. Június 24-én 464.— mázsát aratott. Összesen 1177.10 mázsát aratott. Igen, Határ István három nap alatt kereken 456 mázsával töb­bet vágott le, mint Zsemle Já­nos négy nap alatt. Az ügyes kombájnvezető éppen egy 100 holdas táblát vág. Sajnáljuk megállítani, de kíváncsiak va­gyunk az ő véleményére is. .„Kigyullad a piros fény... — Csodálatos gép ez — mond­ja. Vágószerkezete kifogástalan, önműködően követi, a talaj egye­netlenségeit. Sebessége az ékszíj- Nézem a nagyszerű gépet. A tárcsa átmérőjének növelésével vezető melletti műszerfalon lám­­menet közben szabályozható­­pák és jelzések sorakoznak. Ha a gabonatartály megtelik, kigyúla — Mennyi jövedelemre számít — Háromszázötven forint körül a zöld lámpa, ha valamelyik felhordó dugul el, a piros fény jelez és megszólal a kürt is. Emiatt tengelytörés nem lehet, sok drága időt takarítunk meg, nagyobb a teljesítmény és na­ Zsemle János állva figyeli az AC 400-as kombájn aratását. Az SzK 3-as kombájn menet közben vontatóra szórja a tartályban összegyűjtött gabonát. -.............— -----------------------------------­ keresek naponta, 7—8 ezer fo­rintom meglesz, ebben a hónap­Huszonkét mázsa őszi árpa egy holdon . Már az ország leghidegebb éghajlatú vidékén — Szabolcs- Szatmár megyében — is megkezdődött az aratás. Ezen a vidéken a nyíregyházi Dózsa Tsz 116 holdas őszi árpatáblájába merültek az első kaszák. A sarkok és a dőlt részek levágása után megindult a nagytáblán a Nyíregyházi Gépállomás két szovjet gyártmányú kombájnja is. A termés kitűnő. Az elmúlt években az egyénileg gazdálkodók ugyanezeken a földeken alig értek el 9—10 mázsás átlagtermést. Most pedig holdanként 22 mázsa igen jó minőségű mag folyik a kombájnok cséplőszerkezetéből a zsákokba. Hasonló módon, a ko­rábbinál lényegesen magasabb termést ígér a szövetkezet búza- és rozsvetése is.­alára és nekilendül az új rend- Határ István kényelmesen ülve nek. Csak úgy porzik utána a vezeti az SzK 3-as szovjet kom­­föld .. . bájat. Milassin Béla Az ifjúmunkások segítik a tolnai tsz-t A tolnai Aranykalász Tsz-be­n összetorlódtak a munkáik az ara­tás megkezdése előtt. Nehéz helyzetbe került a szövetkezet, de a selyemgyár KISZ-szerve­­zete úgy határozott, hogy segít a szövetkezetnek. Vállalták, hogy 18 holdas táblát megkapálnak, és ősszel pedig betakarítják a kukoricát az általuk megmun­kált földről. A szövetkezet is jól járt, de a fiatalok is, mert az elvégzett munka után kapott összeget nyá­ri táborozásra, kirándulásra for­dítják.

Next