Szabad Föld, 1975. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-01 / 22. szám
1975. .JÚNIUS 1. RADI@TELEVIZI@ RADI@TELEVIZI® Rapcsányi és a kőművesek Rapcsányi László egy riportútja során betévedt a Vas megyei Hegyhátszentjakabba, ebbe az Őrség szélén települt kisközség- ibe. Véletlenül. Aki azonban a műsoraiban kirajzolódó pályáját figyelemmel kíséri, tudja, hogy Rapcsányi munkájában a véletlenek ihletők, akár a múzsák jelenléte, s mindig elindítanak valami fontosat, ahogyan a nagy felfedezések némelyikét egy előre nem tervezett pillanat bontotta ki burkából. Először most is az öregekkel találkozott, s szavaik megfogták, mint jó talaj a fát, madarat a fészek. S vallatni kezdte a múltat és a jelent. A hozzávetőlegesen félezer lakosú faluban valaha zömmel kőművesek éltek. Szakmájukról tisztességgel szólnak, pedig ahogyan szavaikból kiderül, nem a lelkesedés hajtotta őket erre a mesterségre, hanem jobbára a kényszer. A kőművesnek ugyanis már tanonc korában is fizettek valami bért, a pénz pedig nagyon kellett a megélhetés, az adó örökké üres, feneketlen zsákjába. És előjön a múlt, a hangszórót megtölti az emlékezés. Oda kell figyelnünk, hiszen a kőművesek sorsában a mi nagyszüleink, szüleink élete szólal meg, az építőknek kijáró megpróbáltatások így vagy úgy annak a nemzedéknek minden munkás tagját sújtották. A kőműves hétfőn pirkadat előtt elindult a faluból, gyalogosan vagy kerékpáron, hogy reggelre már a munkahelyére érjen. S aztán csak szombaton este tért haza ismét, megtörtén, fáradtan, hiszen a műszak abban az időben napkeltétől napnyugtáig tartott. „Nem órára ment akkor a nóta” - emlékszik egyikük. Kitérő nem volt, akkor is vállalnia kellett, ha a mester elmulasztotta a betegsegélyzőbe bejelenteni. Mert aki szóvá tette a kisemmizést, annak hamar utat mutattak, s a kapuban mindig várakozott tíz-tizenöt munkanélküli. Elgondolkozunk Sándor bácsi sorsán, aki szeretett volna tovább tanulni, s a szegénységtől megfojtott szándék a minden iránt való szenvedélyes érdeklődésben élt benne tovább. S égetnek a szavai, amikor elmondja, hogy apja Amerikában vesztette fél lábát. Az asszonyokra is nagy teher nehezedett: amíg a férfiak messze távol téglából vagy 60—80 kilós kövekből húztak büszkélkedő falakat, ők az otthoni földet művelték, szántották, kapálták, gyümölcsöt szedtek, piacra jártak. Ahogy telnek a műsor percei, gazdagodunk. Fogynak az emlékek, eljutunk a jelenbe, amely történetekben szegényebb ugyan, de minden házba anyagi jólétet hozott. S a jövő is biztató. Kőműveseket már nem ajánl a falu, a szakma utánpótlása évtizede vékonyan csörgedezik. Van helyette varrodájuk, melynek jó híre a határokon túlra is eljutott. És számottevő az üdülés lehetősége is a faluban, milyen büszkeséggel mondják, hogy Siófokról, s a Balaton mellől, máshonnan is odajárnak pihenni. Rapcsányi jó érzékkel a változás pillanatait ragadta meg. Amikor talán múzeumi tárgyakként egy vén ház falai közé bújnak az egykor virágzó mesterség szerszámai. S mindezt egy festő színkáprázatával, egy író gondolatgazdagságával örökítette meg. A riporternek hála: most már — akár képzeletben, akár valóságban vetődjünk arra , a kőművesek utcájában mindig otthon érezzünk magunkat. (simon) Kiment a ház az ablakon Szívesen volnék négy évtizeddel ifjabb. Több okból. Nem kívánok arról beszélni, mennyi megpróbáltatást elkerülhetnék, ha ma kezdeném. Csak arra térek ki, hogy bizonyára más szemmel néztem volna végig a tévé gyermeknapi ajándékműsorát is. Mivel azonban a visszafiatalodás csodája nem történhet meg, bele kell nyugodnom, hogy felnőttem, s felnőttként szemlélem a világot. A gyermeknapi műsort is. Legelőször az jut eszembe, hogy ezt az ünnepet azért találtuk ki, hogy kedvünkre szórakozhassunk, bolondozhassunk, s lányaink-fiaink legalább ezen a napon ne botránkozzanak meg játékos kedvünkön. Lám, jókedvvel játszottak a tévések is. Varrtak egy hatalmas zsákot, s mindenfélével telirakták. Aki belenyúlt, majdnem olyan izgalmat érezhetett, mint a padláson, öreg holmik között kutató felfedezők. Kremsier Edit, Szabó Márta és Szellő Rózsa szerkesztő láthatóan igyekezett mindent felkutatni, mi gyermekszem-szájnak ingere. Afféle felnőtt-képernyő mintára szabott kívánságműsort kerekítettek, amelybe sok minden belefért. Húsznál több — hosszabb-rövidebb — számból állt össze a kétórás műsor. A néző pedig óhatatlanul válaszút elé került: igazságos-e, ha a tömegből egyikre-másikra szívesebben emlékszik, mint az egészre általában? Aztán úgy döntött, hogy igen, azért is, mert akár akarta, akár nem, bizonyos részek újra meg újra megmosolyogtatnak, derítenek, míg mások elmerülnek a jótékony feledésbe. Túlzás nélkül mondhatjuk, felejthetetlen Maki-majom száma, a Bodrogi Gyula által előadott Tom Sawyers-részlet, a béka-kórus, a csodakutya, Lázár Ervin meséje, a kis vakond, Kasza Tóni története, Kobajasi, Hacki Tamás, Medveczky Ádám szereplése, Karinthy Frigyes Röhög az egész osztályának jelenetté feldolgozása. Ezekben volt valami tévészerű, felüdítő, a gyerekszájakat is nevetésre nyitó. (Ne higgye senki, hogy a gyerekeket oly könnyű szívből fakadó jó kedvre deríteni!) Aki végignézte a százhúsz percet, nem bánta meg; aki csak a neki tetsző részekbe kapcsolódott be, még jobban járt. (Ez egyébként a tévénézés általános szabálya.) S mert a közönséget korra való tekintet nélkül hasonlóvá teszi igényeinek folytonos növekedése, várható, hogy a legfiatalabbak a gyermeknapon kívül is gyakrabban szeretnének hasonló összeállításokat látni. Ezúton javasoljuk: ne tagadják meg tőlük. / A KÉPERNYŐBE KISÜL KEDDEN 18.05-kor Arcképvázlat — egyfajta évtizedről címmel Pásztóról láthatnak dokumentumfilmet. Mi a titka, hogy e valamikori — nemcsak címere szerint — „szakállas” település egy évtized alatt Nógrád megye egyik legdinamikusabban fejlődő nagyközségévé válhatott? A 20.05-kor kezdődő Vujico tanár úr kalapja c. jugoszláv film egy századvégi Száva-parti kisváros fiúgimnáziumának diákjairól és osztályfőnökükről szól. 21.10-kor a Mozdulj! sorozatzáró élő adását láthatják, melyben a nézőké a szó. A műsor szerkesztői 20 órától várják a kérdéseket a 129—404 telefonszámon. SZERDÁN este kezdődik a kétbalkezes c. angol tévéfilmsorozat. Az első rész címe: Frank állást keres. A kétbalkezes fiatalembernek egy ügynöki hely elnyerése még egy iroda teljes összeomlása árán sem sikerül. Ezen az estén kerül bemutatásra a második rész is, melynek címeie Frank és a modern lakás. Frank sógora rendkívül fontos látogatót vár, ezért mindenképpen szeretné kétbalkezes rokonát eltávolítani. Frank azonban marad, és ennek kellemetlen következményei lesznek ... Képünkön: a sorozat női főszereplője. CSÜTÖRTÖKÖN a Magyarországi néptáncok újabb adásában nyírvasvári cigánytáncokat láthatnak. Ezt követően a Trisztán kerül vetítésre. Thomas Mann novellájának tévéváltozatát Szinetár Miklós rendezte. A 2. MŰSORBAN Nyolcan a tizenkilencből... címmel az Interfórum ’75 művészeinek nyilvános hangversenyét közvetítik a Zeneakadémia nagyterméből. Ezután a Furcsa játék c. francia filmet vetítik, amely 1944 tavaszának Párizsába viszi el a nézőt. Az ellenállási mozgalom egyik csoportjának tagjait, működését mutatja be, az állandó életveszélyt és az időnként teljesen reménytelennek látszó harcot. PÉNTEKEN 21.15-kor az Egy óra Irónia című műsort láthatják. Az irónia többértelmű szó. Első jelentése a lexikon szerint rejtett gúny, komolyságba burkolt csipkelődés. A műsorban a szerzők személyesen fejtik ki véleményüket humorról, groteszkről, iróniáról beszélve. .. A 2. műsorban Nyolcvan a tizenkilencből ... című adás II. része kerül képernyőre. Az Interfórum ”75 művészeinek nyilvános hangversenyét közvetítik a Zeneakadémia nagyterméből. SZOMBATON délután Karthágót el kell pusztítani... címmel dán dokumentumfilmet láthatnak, mely a koppenhágai Shell-épület 1944 október 31-i bombázásnak történetét eleveníti fel. 16.55-kor helyszíni közvetítés lesz a Bulgária — Magyarország olimpiai selejtező labdarúgómérkőzésről, Szófiából. Este Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki amerikai rajzfilm szórakoztatja a nézőket, majd ezt követően Huszka Jenő nagyoperettjének, a Lili bárónőnek tévéváltozatát mutatják be. 22.90-kor a Minden hívás egy taps... című műsorból megtudhatják, mi volt a közönség, a szakemberek véleménye az Interfórum művészeinek budapesti bemutatkozásáról. Az éjszakai előadás keretében a Családi Élet című angol filmet láthatják. A film sem a kispolgári környezet magatartási és erkölcsi normáiba beilleszkedni, sem attól szabadulni nem tudó fiatal lány története. VASÁRNAP este a Világhír küszöbén .. .. Interfórum ’75. Nyilvános zenekari hangverseny közvetítése a Zeneakadémia nagyterméből. Közreműködnek a televízió nézőinek telefonszavazati és a koncerten résztvett szakemberek véleménye alapján felkért művészek. Népszerű lett a televízió egyik, vasárnap délutáni műsora, „A császár kémje” című francia filmsorozat V. részét, melynek alcíme: A fehér liliom, június 8-án, 15.45-kor sugározza a tévé. Képünkön: jelenet a szombat éjszakai filmből. SZABAD FÖLD 21