Szabad Föld, 1984. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-22 / 51-52. szám

20 SZABAD FÖID ' • S W rl r ..JTI- j r .0Tf- ■ . P*-v9Q .4 ^ IflaMllMftlflf && I *s«k *2 -fi fk ^S| m £ ( W a *| $gr JfJS| UH fg§* 1 k^-' k ■ v f --SB fa v | | * C ff B l^r I a*. Tak__wg|ffl ^ S­­^r $3| |$*3 S Cl JT JRM3 S ’Hf J a g 1 ? I | £ p | . 7 I *3 | fe * v. 8g ,T| ^ -"• | « f | JjfS| ^ - ■"•' I fS i^L Jf ?'’ '. $ Kisállattenyésztőknek az adózásról Nemrég az állattartás jogi, építési, engedélye­­zési eljárásairól írtunk, most az adózás tudniva­lóiról tájékoztatjuk olvasóinkat. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadó­járól a 13/1981. (V. 6.) PM az. módosító rendelet Intézkedik. Minden mezőgazdasági tevékenység évi 150 ezer forint értékű árbevétel alatt adómentes. Az átla­gosnál lényegesen magasabb árbevétel az az ösz­­szeg, amely az adóévet megelőző évben megha­ladta a 150 ezer forintot. Az árbevétel szempont­jából a növénytermelésből, az állattartásból és egyéb mezőgazdasági tevékenységből eredő összes árbevételit együttesen kell figyelembe venni. Az­ átlagosnál magasabb árbevétel után számí­­­­tott külön jövedelemadó: 150 001—200 000 forintig az adókulcs 1 százalék, 200 001—250 000 forintig az adókulcs 2 százalék, 250 001—300 000 forintig az adókulcs 3 százalék, 300 001—350 000 forintig az adókulcs 6 százalék, 350 000 Ft felett az árbevétel 10 százaléka. Az állattartók számára az árbevételit 1982-től a korábbinál előnyösebben ítélik meg. A rendelet­­módosítás folytán a külön jövedelemadó számítá­sánál a következőiket jó tudni: Az eredeti árbevétel 10 százalékát kell figye­lembe venni a hibrid húscsirke és hibrid tojás, valamint bébipulyka értékesítése esetén; 15 szá­zalékát kell figyelembe venni a naposcsibe, a ve­gyeshasznosítású tyúk és csirke, valamint az óri­ás pulyka értékesítésénél; 20 százalékát kell fi­gyelembe venni a húscsirke, májliba, pecsenye­­kacsa, valamint sertés értékesítésénél. További kedvezmény a sertéstartásnál, hogy a szocialista szervezeteknek értékesített sertések után a jöve­delmi adó alapját sertésenként 1500 forinttal csökkenteni kell. Az adó kiszámításakor az éves árbevételből elő­ször a sertésenként­ 1500 forintot kell levonni, majd a csökkentett összeg 20 százaléka tekinthető adóalapnak. A sertéstartással is foglalkozó kister­melőknek árbevételükről csak abban az esetben kell bejelentést tenniük, ha annak összege a sertésen­ként­ 1500 forint levonása után is meghaladja a 150 ezer forintot. A földdel nem rendelkező és földet nem használó, csak lótartó adózók, ha fuvarozási engedéllyel nem rendelkeznek, a következő adót fizetik. Egy ló vagy öszvér után 1600 forint Két ló vagy öszvér után 4000 forint A nagyközségben, a községben és a tanyán lakó adózó, ha legalább 6000 négyzetméter földterületet használ, és bérfuvarozást rendszeresen nem végez, az egy ló után járó adó 50 százalékát fizeti. Sz. L. Szemfüles taps fülesek Helyszín a tardos­­bánya—baj! Gerecse Mgtsz nyúlfeldolgozó üzemének udvara. Az üzemtől jóval távolabb van a mázsaház, amely egyben portásházikó is. A beérkezett nyulakat szállító teherautókat itt mérik le, mielőtt be­mennek az üzemrészbe. Előfordul, hogy az át­rakásnál egy-egy nyúl megszökik. Ez esetben egy bak és egy nőstény élvezi az üzem hatal­mas udvarának szabad­­ságát, és a hós taállo­­mányt. A szabadulást azonban ezek a nyu­lak nem használták fel a továbbmenekülésre, hanem ott maradtak az üzem területén. Az üregi nyúl őstől örökölt ösz­töne hatására üreget ás­tak maguknak, új ott­honnak, a portásház alá, ahol az a csőhálózat jön fel a házba, amely a meleget szállítja. A nyúlpár visszatért az ősi életformához. Amióta szabadon élnek az üreg­ben és az udvaron, már több almot felnevelt az anyanyúl, néha 8-10 fió­kát is kitessékel az üregből, amikor már ön­­állóaknak minősülnek. Szikora A tengermalac visszatért Csepelen egyik ismerősöm tengerimalacot vásá­rolt A kis állat a család kedvence lett. Közben a gyerekek felnőttek, a tengerimalac pedig elhízott végül gondot jelentett a tartása. A család meg akart szabadulni az állattól. Az egyik családtag kivitte a határba és ott szabadon engedte. Ezzel az ügy véglegesen rendeződöttnek látszott. De csak látszott, mert másnap reggel, amikor kinyi­tották a családi ház ajtaját, a tengerimalac ott ku­porgott az ajtó sarkában, a küszöbön. A család tagjai megdöbbenve nézték, akadt közöttük, aki meg is könnyezte a jelenetet. A család közlése szerint a tengerimalac körül­belül egy kilométert tehetett meg az éj leple alatt. Mi vezérelhette vissza az apró állatot az otthonába? Két változat lehetséges: az egyik az, hogy a vadonélő tengerimalacok nagyobb távra is elhagyják eredeti otthonukat és visszatalálnak; a másik pedig az, hogy a tengerimalac a családtag lépteinek, cipőjének szagán menetelt vissza a kényszerűségből elhagyott otthonába. . (szik) - ■-yr ' --'ITT • ■' I—— Ilii l| II—I IHUMi —i— ÉRTESÍTJÜK a kedves kertbarát olvasóinkat, hogy Növényorvoslás címmel új­ból indul környezetkímélő Integrált növényvédelmi tanfolyam január második hetétől Budán a Természet­tudományi Stúdióban (XI., Bocskai u. 37.) és Pesten a Szabadidőközpontban (VII., Almási tér 6.) A tízszer há­romórás tanfolyam díja változatlanul 300 forint. Je­lentkezni lehet a TIT Stú­dióban mindennnap a pénz­tári órák alatt (10-től 17 óráig) illetve a­ Szabadidő­­központban az információ­nál- január 2-től naponta 14 és 17 óra között. Részlete­sebb felvilágosítás ugyanitt KÁRPÁTI ANTALNÉ, Győr. Az ezüstfenyőnek ál­talában nincs betegsége, kártevője. Ha mégis meg­telepedett volna rajta a lucfenyő-gubacstetű, mely­nek szivogatása nyomán a hajtások tövén mogyorónyi gubacsok keletkeznek, ak­kor védekezni kell. Már március elején Bi 58 EC 0,1 százalékos oldatával perme­tezzen, melyet két hét múl­va megismételhet. A guba­­csokat folyamatosan szed­je le, és még június folya­mán, mielőtt szétnyílnának, égesse el. A száraz termő­helyen füstgázoktól is ká­rosított ezüstfenyők sajnos csak sínylődnek, s a beteg­ségek, kártevők is könnyeb­ben megtelepednek rajtuk. MIHÁLY MIHÁLY, Pásztó. Laboratóriumi állatok — fe­h­ér egér, fehér patkány, ten­gerimalac stb. — tenyészté­sével szeretne foglalkozni, és kérdi, milyen lehetőségek vannak az értékesítésre. Tu­domásunk szerint a laborató­riumi állatok tenyésztésére és szaporítására elegendő a jelenlegi tenyésztők száma, és így újabb értékesítési szerző­dések kötésére nincs lehető­ség. Ha hobbiból kíván fog­lalkozni vele, akkor induló anyagot beszerezhet díszállat­kereskedőktől, és lehetséges, hogy a szaporulatot vissza­­­vásárolják. SZABÓ BÉLA, Mezőfal-É­va. Helyesen tette, hogy a­ magról nevelt kiwicseme­­téket a fagyok elől a lakás­ba menekítette. De ne tart­sa meleg helyen, csak 0 C- fok körüli h hőmérsékleten. A magcsemetéket egyelőre cserépben nevelje, amellyel együtt már márciusban ki­helyezheti ismét a szabad­ba, és késő őszig ott is tart­hatja. A második télen már 0 C-fok alatt is teleltethető a növény. A 2-3 éves szé­pen fejlett növények ta­vasszal már kiültethetők a szabadba. Szakszerű gon­dozás esetén a kínai egres nálunk is hoz termést. P. A. Budapest. Hallotta, hogy nyúlbírálati tanfolyam indul. Jó volt a hírforrás, mert december 1-én a Fővá­rosi Növény- és Állatkert tanácstermében szakmai bí­rálati továbbképzés indult­­meg. December 1-től szá­mítva minden második szom­baton délelőtt 10 órakor kez­dődik. A tanfolyamon való részvételre menet közben is be lehet kapcsolódni. A tan­folyam nyolc előadásból, egy konzultációból és egy vizsga­napból áll. Az előadások meghallgatása ingyenes. Ha valaki vizsgázni akar, azért vizsgadíjat tartozik fizetni. A vizsga feljogosítja az új bí­rálati rendszer szerinti bírá­latokra és erről a sikeresen vizsgázó hallgató bizonyít­ványt kap. A tanfolyamra írásban vagy személyesen je­lentkezni lehet. Magyar Há­­zinyúl- és Prémesállat-te­­nyésztők Országos Egyesülete Budapest, II. Frankel Leó u. 10. szám alatt. Növény­rekorderek Káposzta Kruppa Ernő moz­donyvezető bánrévei, 380 négyszögöles kertjé­ben 80 mázsa káposzta termett. A háztáji ker­tészkedéssel foglalkozó Kruppa Ernő és felesé­ge már 35 éve végzik munkájukat nagy szak­értelemmel, amit az idei terméseredmények is ta­núsítanak. A földterület megfelelő trágyázásával, vegyszerezésével, tisztí­tásával és egy kis kerti gép segítségével olyan káposztákat termeltek, ami még nem fordult elő községükben. A termés­ből öt fej volt darabon­ként 12 kilogrammos, és 8-9 kilogrammos fej is több volt. Az idei nehéz értékesítésű évben is jól el tudták adni, közvetle­nül fogyasztásra értéke­síteni. Murányi Tibor Bánréve Óriás­tök Kleineisel János új­­hartyáni szakcsoporttag a növényeit intenzíven és szakszerűen öntözi. A sütőtök különösen meghálálta az öntözést, hiszen közel 50 kilós pél­dányok teremtek. Zöldborsó— A fagyok után is üdén zöldellő, három méter magasra felfutott zöld­borsót találtunk Fehér István pestlőrinci kert­jében. — A fajta nevét nem tudom, de kétévi ter­mesztés után tulajdon­ságait jól ismerem — meséli a gazda. — Zala déli tájain találkoztam vele, és néhány magot hoztam kipróbálásra. Kerítésre, sövényre, ka­róra kapaszkodva a há­rom méter magasságot is eléri. Később érik, mint a többi étkezési zöldborsó, de rendkívül bőven terem. Egy száron 28-30 hüvely is találha­tó, és igen sok az iker­hüvely. Kiszámítottam, hogy egy szem vetőmag átlag ■125 szemet terem. A talajra nem igényes, a vizet azonban nagyon megkívánja. Júliusban is lehet ültetni, és ilyenkor valamennyivel keveseb­bet terem, de a fagyo­kat is kibírja.. Karalábé Már több óriás kara­lábéról adtunk hírt, az idei időjárás óriási fe­jeket produkált. Egy fiatal kertbarát, Czina József békéscsabai kert­jében hat kiló harmincöt dekás karalábé termett. Ha volna karalábéver­seny, tudomásunk sze­rint a második díjat nyerné el. Vegyszerrel, vagy anélkül? Baranyai Ferenc, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Fő­osztály vezetője előadásának alapján az úgynevezett biológiai kertművelésről kialakított álláspontot ismertetem, az alábbiakban. Manapság az igen diva­tos biológiai kertművelés, vagy biodinamikus kertész­kedés elvileg a legradikáli­sabban oldja meg a nö­­vényvédőszer-költség csök­kentését. Kétségtelen tény, hogy a biológiai kertműve­lés elmélete néhány pon­ton több évszázados ter­mesztői tapasztalatra ala­poz, amelynek lényege, hogy minden­ eszközzel igyekezni kell a termesz­tett növény számára az op­timális feltételeket bizto­sítani, amely ily módon ellenállóbb lesz a károsító­­val szemben. Ezzel min­denki egyetért és erre is törekszünk. Az is kétség­telen tény, hogy minden a természetben képződő szerves anyagot, amennyi­ben más (pl. közegészség­­ügyi) okból nem ellenja­­vallt, hasznosítani kell a mezőgazdaságban stb. Ezek az eljárások azonban nem válhatnak kizárólagossá , még a kisüzemben sem, ha ott árutermelést kívánnak folytatni. Tudomásul kell venni, hogy ezek a termé­szetesnek kikiáltotta eljá­rások nem képesek a je­lenlegi termelési színvonal mennyiségi és minőségi kö­vetelményeit növényvédel­mi szempontból biztosíta­ni még kisüzemben sem. Mi a biológiai kertmű­veléssel nem a kemizálást állítjuk szembe, hanem az integrált védekezési szem­léletet. Az integrált véde­kezési szemléletnek éppen az a lényege, hogy vala­mennyi növényvédelmi el­járás (fizikai, agrotechni­­kai, biotechnikai, biológiai, kémiai stb.) együttesen, a jó minőségű, és nagy egymásra épülve és egy­mást kiegészítve szolgálja mennyiségű termést. En­nek keretében egyik eljá­rás sem érvényesülhet a a termesztés végső célját, másik rovására. Ezeket úgy kell integrálni, hogy a középpontban minden eset­ben a végső fogyasztó, az ember álljon, és az egész folyamatban állandóan szem előtt tartsuk a haté­konyság, a gazdaságosság, a környezetvédelem szem­pontjait. Természetesen a növény­védelmi és agrokémiai ve­zetés célja, hogy csak olyan kemikáliák és eljárások al­kalmazását engedélyezze a mezőgazdaságban, amelyek a környezetvédelem min­denkor aktuális követel­ményeit kielégítik. Erre ma garancia a nemzetközileg is elismert hazai engedélyezé­si szisztéma. Ez a rendszer garantálja azt is, hogy ne kerüljenek, ne kerülhesse­nek hivatalosan engedélye­zésre olyan készítmények (gyógynövénykivonatok, csalánfőzet stb.), amelyek a hatósági engedélyezési rendszerben, több éven át végzett vizsgálatokban nem bizonyították hatékonysá­gukat. Ugyanígy nem lehet hivatalosan rangra emelni azokat az­­ úgymond nö­vényvédelmi eljárásokat, amelyek teljes mértékben nélkülözik a tudományos alapokat, még akkor sem, ha néhány újság és folyó­irat hasábjain, akár más helyen nyomtatásban is megjelenhettek. Mivel a szőlő-, gyümölcs-termeszté­sünk igen jelentős része (szőlő 50 százaléka, bogyó­sok 90 százaléka) a háziker­tekből vagy a nagyüzemek és rendszerek által integrált kisüzemekből, háztáji gaz­daságokból kerül ki, nem mehetünk el szó nélkül a biokertészkedésnek kikiál­tott túlkapások mellett. Nem engedhetjük meg, hogy a környezetvédelem leple alatt „középkori” vé­dekezési eljárásokkal vagy a természet őstörvényeire hivatkozva tegyék tönkre a kisüzemi szőlő-, gyümölcs­­termesztés alapjait. Ugyan­akkor ki kell hangsúlyozni, hogy maximálisan támogat­juk a biokertészkedést mindaddig, amíg az az élő környezet védelme érdeké­ben, a tudomány által iga­zolt módszerek igénybevé­telével igyekszik a növény­­védőszer- és műtrágya­felhasználást csökkenteni a házikertekben és hétvégi telkeken. Az árutermelő gazdaságokban azonban, le­gyen az kisüzem vagy nagy­üzem, továbbra is az integ­rált szemléletű növényvé­delem lesz a meghatározó. Dr. Seprős Imre Aki tud, segítsen! Sztupák Józsefné. (Kazincbarcika, Paál L. u. 13. 3700) keres: piros-f­eh­ér-rózsaszín klematiszt, trombitafolyon­dárt, kaukázusi ördögszemet, rododendront, azáleát, gu­mós, hagymás növényeket, évelő díszf­üveket, évelő fűszer­­növényeket, valamint ritkább gyümölcsféléket. Kizárólag az előbbiért cserébe küld amarillist, kis télizöldet, zebra­fű és lampion virágtövet, zsázsát, facéliát, borágot, med­vefű magot, tárkony- és citromfüvet, banánhagyma, sarjadékhagyma, deres csenkész magját, margaréta és éve­lő kúpvirág tövét, titánia magját. Más ritkább növények szaporítóanyagáért szívesen adná a következőket: Pór­sáfrány, menyecskeszem, törökszegfű, juháspénz, pézsma­búzavirág, Kleopátra tűje, afrikai aranyvirág, ördögszem, póréhagyma, snidling, ricinus, metélőpetrezselyem mag­ját. Horváth Emilné, (Orgovány, Nemzeti Park, 6077) hálás köszönetet mond azoknak a kedves kertbarátoknak, akik­nek a jóvoltából sok szép virág és­ különleges növény szaporítóanyagához jutott. Termesztésük igen jól sike­rült és sok örömet szereztek. Több, mint 500 kertbarátnak küldött ő is spenótfa és madárfa magot, s elnézést kér azoktól, akiknek már nem jutott. Kéri, hogy most ismét írjanak, s akkor szívesen küld e magokból. 1984. DECEMBER 12. &2 E­­s JTr.

Next