Szabad Föld, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-25 / 17. szám

1989. ÁPRILIS 25. SZABAD FÖLD 17 KERTBARÁTOK - KISTEAVÉSZTŐK HETI TENNIVALÓK A gyümölcsösben továbbra is fordítsunk nagy figyelmet az új tele­pítésű oltványok öntözésére! A fiatal fák alját tányérozzuk ki, és rit­kábban, de akkor bőségesebb adagokkal öntözzünk. A talaj takarása fűvel, komposzttal jól megőrzi a talaj nedvességét, sőt a gyomok meg­jelenését, növekedését is akadályozza A kicsírázott gyomokat a taka­róból könnyűszerrel akár kézzel kihúzhatjuk. A málna vesszőit kössük a tövek mellé vert karókhoz vagy a hu­zalokhoz! 8-as alakú kötést készítsünk, mert ez nem csúszik le, job­ban rögzít. Az előtörő sarjakat ritkítsuk meg, az erős és egészséges példányokat hagyjuk meg, hogy az erőteljes fejlődést ezzel is segít­sük! A szamóca sekélyen elhelyezkedő gyökerei a talaj felszínéhez kö­zeli rétegekből sok vizet vesznek fel. Ahol alig esett eső, feltétlenül ajánlatos az ágyásokat nagyobb vízadaggal öntözni. Egy négyzetmé­terre 15-20 liternyi öntözővizet adjunk! A szürkerothadás (a botritisz) fellépésének elkerülése érdekében kerüljük az esőszerű öntözést. Most irtsuk az ágyásokban megjelenő gyomokat, mert a gyümölcsök fejlődésekor és érésekor a kapálással beszennyezhetjük ezeket. A szőlőben mindenütt fejezzük be a karók leverését, az oszlopok állítását, a huzalok felszerelését és cseréjét, mert egyre nagyobb kárt okozhatunk a zsenge hajtások leverésével. Folyamatosan irtsuk a gyo­mokat, ne hagyjuk magot érlelni ezeket. A fagykárt szenvedett tőkéken utómetszéssel segítsünk! Az el­pusztult részeket teljesen távolítsuk el! A nagyobb sebeket ecseteljük be bordói lével! Ha a gyomirtásra gyomirtó szert használunk, gondosan olvassuk el a használati utasítást, pontosan mérjük ki a szert, és nagy körülte­kintéssel juttassuk ki! Az idő felmelegedésével fokozottan ügyeljünk, hogy a borospince ajtaja huzamosan ne maradjon nyitva. A hordók lehetőleg tele legye­nek, ezért rendszeresen töltögessünk! A maradék bort öntsük üveg­ballonba, demizsonba! Fordítsunk nagy figyelmet a tisztaságra, mert az idő melegedésével a káros mikroorganizmusok könnyebben szapo­rodnak, bőrbetegségeket okozhatnak. A fűtetlen fóliasátorban készüljünk a paprika ültetésére! Az ágyá­­sokra négyzetméterenként 8-12 kg érett trágyát, 5 dkg kálisót, 8,5 dkg szuperfoszfátot adagoljunk, és egyenletesen forgassuk a talajba! Szabad földre ültessünk paradicsomot! A felszedésük előtt a pa­lántákat alaposan öntözzük be, és majd délután ültessük ki, nehogy meglankadjanak! A fejes salátát és a spenótot öntözzük, talajukat sekélyen porha­­nyítsuk! A zöldborsónak virágzáskor adjunk 25-30 mm vizet! Készítsük elő a zöldbab ágyásait is! Négyzetméterenként 3-3,5 kg érett trágyát, 1,5 dkg pétisót, 2,5 dkg szuperfoszfátot és 1,2 dkg kénsavas kálit dol­gozzunk be 20-25 cm mélyre! A magvakat 40 cm sortávolságra és 4-5 cm mélyre vessük! Készítsük elő nyári virágaink helyét! Ritkítsuk a helybe vetett egy­­nyáriak palántáit. Amint a talaj hőmérséklete 10 C-fok fölé emelkedett, a kánná- és a dáliatöveket is kiültethetjük. Sz. M. F. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJE Április közepére országszerte megjelentek az őszibarackfákon a tafrinás levélfodrosodás első tünetei. A tünetek észlelésekor már késő permetezni, csak a megelőzés segít. Újabb fertőzésre csapadékkal párosuló lehűléskor le­het számítani. Fertőzéshez kedvező Időjárásban haladéktalanul permetezzünk az Orthocld, az Ortho-Phaltan vagy a Buvicld gombaölő szerrel. Megkezdődött az aknázómolyok rajzása. Károsításukra az almafák mel­lett a meggyfákon számíthatunk. Védekezésről most azokban a kertekben In­dokolt gondoskodnunk, ahol tavaly nyár végén a levelek több mint 10%-án volt fertőzés. A permetezést a tömeges rajzás Idejére célszerű Időzíteni. Erre a célra mindenekelőtt a környezetkímélő Dimilin 25 WP-t javasoljuk, amelynek segítségével a tojásokból kikelő kis hernyókat pusztíthatjuk el. A rajzó lepké­ket az Unifosz 50 EC-vel gyéríthetjük. Ha csapadékosra fordul az időjárás, ne feledkezzünk meg az alma- és körte-varasodás elleni védekezésről se. Kiadósabb vagy gyakori eső után kontakt hatású gombaölő szereket (Dithane, Polyram-Combl) felszívódó gom­baölő szerekkel (Rubigán 12 EC, Sápról) kombináltan alkalmazzuk. Az utóbbi készítmények a lisztharmat ellen Is hatásosak. Fordítsunk figyelmet a pajzstetűvel fertőzött őszibarack- és szilvafák vé­delmére Isi Most, végleges viaszpajzs kialakulása előtt ugyanis jó hatásfokkal pusztlthatók el a Metatlon 50 EC, a Zolone 35 EC vagy a Bl 58 EC rovarölő szerrel. Schütz Nándor rtDEKKÉS A SÉIVA FSÜSZTIGMáS vörös ForossásA aiE?' — Tavaly, amikor a vásárolt csibéimet meglátta egy ismerős, kelésgyengének nevezte őket. Hát nem is sikerült valami jól a felnevelésük, sok elhullott, s a megmaradottakkal is elégedet­len voltam. Milyen csibére mondják, hogy kelésgyenge? (T. S.-né debreceni olvasónk le­veléből.) — Kelésgyengének a szem­mel láthatóan hibás küllemű, a túlzottan apró és belső tulajdon­ságai miatt csökkent életerejű naposbaromfit nevezik. Nem életrevaló, talán így is kifejezhe­tő lenne a kelésgyengeség fo­galma. A naposbaromfi csökkent életesélyére gyanakodhatunk, ha pihével nem kellően borított, vagy ha a pihék borzoltak, avagy éppen összetapadtak, csapzottak, ha szemük nem tisz­ta, beragadt, nem képesek meg­állni a lábukon, s óvatos feldön­tés után nehezen nyerik vissza egyensúlyukat. A kelésgyenge­ség ismérve a lógó, puha has, a nem kellően záródott köldök, amely mögött a fel nem szívó­dott sziktömlő tapintható ki. Ha a rosszul záródott köldök körül fekete gyűrű is látható, azt jelzi: napokkal ezelőtt kelt a pihés jó­szág, és már súlyosan fertőző­dött is. Az ilyen köldök rendsze­rint rossz szagú. Természetesen kelésgyengé­nek, rossz életesélyűnek tekint­hető a keresztcsőrű, a kifordult, több vagy aránytalanul hosszú lábú naposállat is. Sokat elárul a naposállatok nagysága, súlya is. Szabvány szerint a különböző baromfifa­jok naposállatainak a következő súlyokat kell elérniük: csibe 33, gyöngyös 21, pulykapipe 42, ka­csa 40, liba 80 gramm egyeden­ként. Ha ennél kisebbek, akkor meglehet, hogy apró — tehát csökkent értékű — tojásokból keltették őket, avagy a szüksé­gesnél alacsonyabb volt a kelte­tőgép páratartalma s magasabb a hőmérséklete, ezért száradtak ki. Ha a naposbaromfi nagyobb, súlyosabb az átlagosnál, akkor nagyok lehettek a tojások. Ha egyébként szépek, élénkek, életerősek az állatok, akkor ez nem baj. Ha azonban petyhüd­tek, hosszú lábúak, csapzott tol­­lúak, akkor valószínű, hogy a szükségesnél alacsonyabb hő­mérsékletű s magas páratartal­mú gépben keltek. Az egészséges, jó életképessé­gű naposbaromfi pihével telje­sen benőtt, élénk tekintetű és mozgású, ép végtagú, normális nagyságú. Hangoskodik, helyet, mozgási lehetőséget és táplálé­kot követel. Az erőtlen, halk vagy keserves csipogás, guny­­nyasztás, félig nyitott szem rossz jel. Jó viszont, ha azt hall­juk a keltetőtől: jól keltek a tojá­sok, alig van befulladt csirke. E két tény jelzi azt, hogy min­den szükséges táp- és ásványi anyaggal, vitaminnal ellátottak voltak a tenyésztojást termelő törzsállományok, s azt is: nem kell a csibéken már a nevelés kezdetén fehér hasmenésben megnyilvánuló baromfitífusztól tartani, hiszen annak a jele a csibék nagyarányú tojásba ful­ladása. Előfordul, hogy kifogástalan minőségű naposbaromfit vásá­rol valaki, s mégis nagy elhul­lással neveli föl. Ilyenkor arra gyanakszik, hogy a vásárolt ál­latokban, a keltetőben van a hi­ba. A keltetéssel foglalkozók azonban, akiknek naposállatai­ból sokan vásárolnak és semmi panaszt nem hallanak, okkal hárítják át a hibát a vevőre, mert az ugyanabból a keltető­gépből kivett, ugyanabból a to­jástételből származó naposálla­tok száz gazdához kerülve is egyformák. Ha 98 helyen jól si­került a nevelésük, kettőnél nem, ott a vevőnél történt a hi­ba: fertőzés vagy rossz elhelye­zés, gondozás, takarmányozás. A bajt elkerülendő fontos, hogy a keltetett vagy vásárolt naposállatokat kitakarított, fer­tőtlenített, tiszta, almozott, kel­lően melegre fűtött hely, az ete­tőben friss takarmány, az italé­ban víz vagy kamillatea várja, s hozzáértéssel gondozzák őket. Dr. Gonda Irén A kaptárak karbantartása (3.) Miután megszáradt első festésünk, a második réteget függőlegesen hordjuk fel, hogy a csapadék ne maradjon meg cseppenként a kaptárfa­lon. A szárítás árnyékban tör­ténjék. Közben óvjuk a portól, egyéb szennyeződéstől és víz­től a bekent felületet! Ha kaptárunk lábtartós, módosítsuk a pántokat! A vastag bádog felülről lefelé bővüljön 2-3 millimétert. Ez­zel a későbbi bedagadást ki­küszöböljük. Rövid, zömök fa­csavarral rögzítsük a fontos vasat! A húzás minden facsa­varnál egyenletesen szoros le­gyen, akkor nem kotyogóso­­dik ki, nem rágja el a facsavar a kaptár deszkáját mozgásá­val. Ha a csavar hegye a desz­ka belső oldalán kiérne, ne üs­sük vissza, ne hajlítsuk el, ha­nem reszeléssel rövidítsük meg! Érdemes a kaptárakat szá­mozni. Elöl és hátul egyaránt olvasható, szembetűnő, bá­dogra festett számokat rögzít­sünk! A deszkára festeni nem érdemes, mert a kaptárak sor­rendje bármikor változhat. Bármilyen kaptártípusnál fontos az anyarács. Rámájá­nak javításakor ügyeljünk ar­ra, nehogy a szemek tágulja­nak akár egyetlen millimétert is, mert az anyák meglelik a bővebb rést, és átszöknek akár a méztérbe, akár az anyát nevelő részbe. Az eset­leges elhajlásokat fakalapács­­csal egyengessük ki sík felüle­ten! Ajánlatos a kaptárfalak­ra belül négy milliméteres sínt szögelni, amelyben bár­mikor csak becsúsztatjuk a válaszfalakat, anyarácsot. A kaptártető szellőzőléce gyakran bedagad. Lazítsuk ki! A rögzítő csuklópánt két­­három év alatt elrozsdásodik. Cseréljük át időnként a kis „zsanért”! A szükséges hor­nyokat tisztítsuk ki, hogy a víz kifelé szivárogjon, ne be­lülre! A kaptárak legnagyobb ellensége a víz. Még mindig előfordul, hogy a kátrányos tetejű kaptárakra két lécet szögei a méhész, amin a szál­lításkor csúsztatni lehet a lá­dákat, és ami megvédi a tető­borítást a sérülésektől. A léce­ket csak a végeknél szögeljük meg, nehogy a szögek mentén a kaptárba jusson a víz! Aján­latos a védőléc széleinél ala­posan bekátrányozni a tetőt. % A kijárónyílás kiképzése nem könnyű dolog. Lehetőleg magas nyílást biztosítsunk méheinknek! Akkor közvetle­nül a lépről startolhat a méh, és terhével oda landol, nem kell gyalogolnia, nincs torló­dás, ütközés. Dugó helyett in­kább felhajtható lécet szerel­jünk a nyílás elé! A kijáró nagyságát habszivaccsal is változtathatjuk, nem érdemes fadugókkal bíbelődni. Már most készítsünk hulla­dékot, maradék lécekből tá­masztékot, röplécet a kijárók elé. A nagy teherrel, lehűlt szervezettel, fáradtan hazaté­rő méh — különösen a reggeli órákban gyakran már csak a kaptár elé tud landolni a fal­ra, a földre. Itt húszperceket pihen, míg a 40-50 fokos dőlé­sű deszkán hamar felmeleg­szik, besétál fészkébe. Tavaszi serénykedésünk so­rán mindent készítsünk el már jól előre, hogy amikor megindul a méhek nagy gyűj­tőmunkája, ne legyen gon­dunk a felszerelésekre! Zsidei Barnabás A szilvalevél polisztigmás le­vélfoltossága az utóbbi időben egyre több kertbarátnak okoz gondot. Napjainkban már egész Európában megtalálható, ahol szilvatermesztéssel foglalkoz­nak. A meleg nyarú évjáratok­ban válik jelentőssé a kártétel. A károkozó a szilva, a ringló, sőt a mandula leveleit is megfertőz­heti. Ha nem védekezünk kellő időben, járványszerű támadása részleges vagy teljes lombhul­lást is előidézhet, ami a termés minőségét súlyosan veszélyezte­ti. Azokban a kertekben gyako­ri, ahol Besztercei szilvát, Olasz kéket, vagy Altháni ringlót ter­mesztenek. A gomba a leveleket támadja meg. A leveleken kezdetben ap­ró, sárga foltok válnak látható­vá, amelyek lencseszem nagy­ságúra is megnőhetnek, és vö­rös színűvé válnak. Később az erősen fertőzött levelek lehulla­nak. A kórokozó a lehullott beteg levelekben, az úgynevezett „ter­mőtestkezdeményekben” telel át. A szilva virágzásának idején a felnyíló termőtestekből kisza­baduló spórák (tudományos ne­vükön aszkospórák) a szél útján a levelekre jutnak, ahol csíra­tömlőt fejlesztenek, és a légző­nyílásokon keresztül behatol­nak a levelekbe. A kialakult vörös foltokon a vegetációs időszakban képződő „steril spórák” fertőzésképtele­nek, így a gomba támadása jú­nius végén befejeződik. Tapasztalt kertészek szerint a lehullott, fertőzött lomb meg­semmisítésével megelőzhetjük a fertőzési források létrejöttét, így vegyszer nélkül jelentősen visszaszoríthatjuk a kórokozót. Április közepétől, fehér bim­­bós állapottól június végéig vég­rehajtott permetezésekkel meg­akadályozhatjuk a gomba kárté­telét. A bordói por 1 százalékos töménységben, a Rézoxiklorid 50 WP 0,25%-os dózisban igen jó hatású. Dr. Széles Csaba Aki tud, segítsen! Hausknecht Károly (Sárisáp, Hunyadi u. 12. 2523) fiatal eperfa­­magoncait szeretné átoltani fehér csüngő (Morus alba Pendula) eperrel. Ehhez szeretne a kertba­rátok segítségével, levélbeni meg­egyezés alapján, oltóágat szerezni. Bugyi László (Hatvan, Táltos u. 17. 3000) levélbeni megegyezés alapján pár szem csicsókagumó­hoz és takarmány-kelkáposzta magjához szeretne hozzájutni. Illés Istvánná (Gyula, Jánosi u. 8. 5700) levélbeni megegyezés alapján porcsinsaláta, rózsaszín és fehér hortenzia, tüzes-, kockás- és turbánliliom szaporítóanyagához szeretne hozzájutni. Medvegy Tiborné (Örménykút, VI. 145. 5556) cserébe tudna adni patisszon, cukkini, óriás sütőtök, spárgatök, kobaktök, 7-fajta dísz­tök, mustár, mángold, kifliburgo­nya, vakondűző varádics, borsófa, paszternák, feketegyökér, kínai kel, őszi mák, metélőhagyma, fu­tóspenót, díszkukorica, tojásgyü­mölcs, őszirózsák, lustakisasszony, Cinea, kerti hibiszkusz, hóvirág, pillangóvirág szaporítóanyagát. Cserébe szeretné kapni cserepes növények, kaktuszok, sansevieria, margitvirág, muskátlik, szobaró­zsa, kála, babarózsa, amarillisz, ku­koricavirág, leander, páfrány, asz­parágusz, díszhagyma, liliomok, virágcsalán, kakukkfű, citromfű, dáliák, Cana, szívvirág, ördögszem és más cserepes növények szaporí­tóanyagát vagy magukat a növé­nyeket. Amíg a készlete tart, felbé­lyegzett válaszboríték ellenében bárkinek küld spárga- és dísztök, pattogatókukorica, óriás szemű fu­tóbab, cukkini, patisszon és meté­lőhagyma magjaiból. Kiss Sándor (Hajdúböször­mény, Debreceni u. 25. 4220) cse­rére ajánl Zalagyöngye, Pannónia kincse, Saszla gyökeres vesszőket, tüskementes szeder, lilaakác-, trombitafolyondár- és tayberrytö­­vet kizárólag cserébe, fás bazsaró­zsatőért és méhviaszért. Áprilistól: Kerti kalendárium Kerti kalendárium címmel házikerti munkanaptárt készített egy háromtagú szerzői kollektíva: dr. Bálint György (a tv Ablak című műsorának Bálint gazdája), Biza Klára és dr. Szent-Miklóssy Fe­renc. A kiadvány havonta fog megjelenni. Tanácsokat, ötleteket, fogásokat, újdonságokat, recepteket kí­nál a kertbarátoknak, hogy minél eredményesebben dolgozhas­sanak, bőséges termést szüretelhessenek s azt minél jobban hasznosíthassák. Az áprilisi számban szó van többek közt a zöldségfélék vetéséről, ápolásáról, a paradicsom- és paprika­­ágyások előkészítéséről, a metszésről, a növények öntözéséről, a kora tavaszi károsítók elleni védekezésről, a szobanövények átültetéséről, a virágmagvak vetéséről, s még a hónap ételeire is találunk recepteket. Első átlapozásra is nyilvánvaló, hogy színvonalas segédesz­közzel van dolgunk, s ahogy olvasgatni kezdjük, elismerésünk csak fokozódik. Megéri az árát, a huszonnégy forintot (az éves előfizetési díj 288 forint), feltétlenül érdemes megvásárolni ezt a hasznos kalendáriumot. 0. S. BAKONYI GYÖRGY, Sze­ged. A faforgáccsal almozott sertés- és csirkeólakból kikerült trágyából kiérlelve, komposztál­va nagyon jó szerves trágyát nyerhet. A kerti hulladékokkal és földdel rétegezve rakja egy, de másfél méternél nem maga­sabb halomba. A bomlás meg­gyorsítása érdekében az egyes rétegeket kissé megnedvesítve, kevés mészkőporral, esetleg nit­rogén és káli műtrágyával is megszórhatja, s úgy takarja földdel. A földdel fedett kom­­poszthalmot a nyár folyamán egy-két alkalommal átforgatva, szükség szerint nedvesítve, le­hetséges, hogy már őszre, de a következő évben már bizonyos, hogy szinte földdé érett jó kom­­poszttrágyát nyer kertje trágyá­zásához. A ki nem érlelt, sok el nem bomlott szerves anyagot (forgács, nyesedék, egyéb szá­las anyagok stb.) tartalmazó trá­gya kedvezőtlenül hat a növé­nyek fejlődésére. Ezért kell te­hát komposztálni. NÉMETH JÓZSEF, Szakály. A cserépben nevelt fiatal grá­nátalma! ácskát eleinte évente át kell ültetni. Az idősebb, nagy földlabdával dézsában, ládá­ban nevelt növényt már elégsé­ges 3-4 évenként átültetni, de az elhasznált tápanyagokat (trágyázással, trágyaleves, táp­oldatos öntözéssel) rendszere­sen pótolni kell. Nyárra feltét­len helyezze ki a növényt a sza­badba napsütéses helyre. A szé­pen fejlődő, egészséges növé­nyek általában a 4-6. évben hozzák első virágaikat. A gyü­mölcstermő változatok az egy­szerű virágúak, a nálunk elter­jedt teltvirágú díszváltozatok csak nagyon ritkán vagy egyál­talán nem teremnek. Gyakran a két-három éves fás részeken is képződnek virágok, de azok a hajtások csúcsain, rendsze­rint a hajtás hegyén jelennek meg. Metszeni ezért sem kell, csupán a besűrűsödésre hajla­mos idősebb növények befelé növő hajtásait, erős vízhajtása­it vagy fagyott, törött részeit kell eltávolítani. Északról vé­dett (kerítés, rézsű, épület stb. védelmében) déli fekvésű, na­pos helyeken humuszban gaz­dag, laza vagy középkötött ta­lajokon a gránátalma szépen díszlik a szabadban is. TÓT" ANDRÁS, Pásztó. Szántóföldön, továbbá zöldség-, gyümölcs- és szőlőültetvények­ben, a magról kelő egyszikű gyomok ellen használható a le­vélen keresztül felszívódó Fusi­­lade S folyékony gyomirtó szer is. A makacs, mélyen gyökerező tarack és más egyszikűek irtásá­hoz inkább a Glialkát válassza, amely betakarítás után vagy ve­tés, palántázás előtt két héttel használható. Száz négyzetméter területre, 10 liter vizben oldva, 1,8-2 dl szert permetezhet ki. Takarólemezzel, irányított per­metezéssel, 3 évesnél idősebb szőlőben, gyümölcsösben év­közben is használhatja. VATÓ SÁNDOR, Somlósző­­lős. A gyökérrágó férgek, pajo­rok után kutató vakondok, még ha igen hasznos munkát végez is a veteményeskertben, mivel túrásával kiemelgeti a növé­nyeket a talajból, nemkívána­tos vendég. Próbálják a járatá­ba dugott petróleumos rongy­­gyal elűzni vagy a földből ki­vetve kitelepíteni, például er­dőszélre. Csak végső esetben és csak zöldségeskertben szabad Critox füstgáz patront is hasz­nálni ellene. PUSZTAI LÁSZLÓ, Salgó­tarján. Értékesítésre már nem alkalmas almából, valami egy­szerű módon, bort szeretne ké­szíteni. Reszelje le, préselje ki. Három liter almaléhez 1 liter vi­zet és l kg cukrot adva, 25-30 °C fok közötti hőmérsékleten tartva, 2-3 hét alatt már fejtésre alkalmas bort nyerhet, amelyet 2-3 hét múlva újrafejthet. Egy a kelésgyengeségről

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék