Szabad Föld, 1995. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-05-09 / 19. szám
10 SZABAD FÖLD GS társfá Amerikában is lehetséges Az Oklahoma City egyik irodaháza elleni terrorakció az összeomlott épület romjai alól kimentett súlyos sebesülteket, a zuhogó esőben kézzel törmeléket kiemelő emberek sorát, a megtalált holttesteket, a fájdalom és reménykedés egymást követő hullámait arckifejezésükkel is megmutató, a romok mellett álló hozzátartozók képeit az egész világ látta a televízió képernyőjén - általános vélemény szerint mindenekelőtt azt az amerikai vélekedést söpörte el, hogy az USA tulajdonképpen védett a terrorizmustól. A mondás, amelyet évtizedekkel ezelőtt Sinclair Lewis, a regényíró még könyveimként is felhasznált, akkor a fasizmusra célozva - „Ez nálunk lehetetlen” -, az utóbbi évtizedekben a terrorizmussal kapcsolatban éledt újjá. Amerikaiak, akik csodálkozó fejcsóválással bámulták az európai repülőtereken géppisztollyal járkáló rendőröket és katonákat, nem értették, miért kell a Downing Street 10. számú háznál, a brit kormányfő rezidenciájánál és más európai államférfiak hivatalánál és lakásánál is biztonsági őrizet, most valószínűleg megértőbbek lesznek. (Nemrég ugyanis egyelőre elvetették azt a javaslatot, hogy a washingtoni Pennsylvania Avenue Fehér Ház előtti szakaszán tiltsák meg az autóforgalmat az elnök védelmében...) Amerikában mostanáig az volt a vélemény, hogy ami terrorakciók, merényletek dolgában eddig ott történt, az csak egy olyan, az ország egészétől eltérő körülmények között élő városgigászban eshetett meg, mint New York - s ami New Yorkban történik, az semmiképpen sem jellemző az egész USA-ra. Tény, hogy ami az USA történetében számon tartott terrorakciókat illeti, a színhely valóban a legtöbb esetben azonos volt. 1920-ban a New York-i Wall Streeten egy, valószínűleg amerikai anarchista által elhelyezett bomba 40 embert ölt meg, több százan sebesültek meg. A New York-i La Guardia repülőtéren kilenc halottja volt az 1975-ben történt bombamerényletnek, ugyancsak 1975-ben négy embert pusztított el az a bomba, amelyet egy New York-i bárban helyezett el a magát „Puerto Ricó-i szabadságharcosnak” nevező csoport, 1993-ban pedig a World Trade Center New York-i iker-felhőkarcolói elleni bombamerényletnek hat halálos áldozata és ezer sebesültje volt. A nem New York-i terrorcselekmények közül számon tartják azt az 1983-as robbantási kísérletet, amelynek Washingtonban a szenátusi épület elpusztítása lett volna a célja - a merénylőt a tett elkövetése előtt elfogták. 1970-ben Wisconsinban egy fegyvertervező szakember elleni bombatámadásban a tudós meghalt, a tettesek „békeharcosnak” minősítették magukat. Tizenegy éve nyomoznak eredménytelenül egy levélbombákkal közéleti vezetőket megölni vagy megsebesíteni akaró vidéki (?) terrorista ellen; most Oklahoma rémnapja után két újabb ilyen levélbomba indult útnak, az egyik Sacramento egyik szövetségi intézményébe került, a másikat egy postai tisztviselő felbontotta, mert gyanakodott. Súlyosan megsebesült. Az április 20-án történt tragédia olyan városban történt, amelyet nemcsak azért szoktak „Amerika szívében lévő városnak” emlegetni, mert a középnyugati szövetségi állam, Oklahoma nincs nagyon távol az USA földrajzi közepétől, a főváros, Oklahoma City pedig nagyjából az állam közepén fekszik, hanem azért is, mert éppen olyan város, amelyre különösen büszkék az USA polgárai. Van ugyan néhány felhőkarcoló-szerű magasépülete, de alapjában megőrizte az amerikai kisváros otthonos hangulatát. A belváros egyegy forgalmasabb pontjától eltekintve Oklahoma Cityben mindig békés és áttekinthető kisvárosban érezte magát a polgár, holott a városnak 1990-ben 444 719 lakosa volt. A terrorakció utáni órákban a tanácstalan, éppen csak munkába kezdő nyomozók köréből olyan feltételezések hangzottak el, hogy a szörnyűséget iszlám fundamentalisták, esetleg arabok követték el. (Az USA-ban 1994-ben nyolcmillió iszlám vallású polgárról tudtak. Mivel a vallás megjelölését hivatalos iratokon nem mindig kívánják meg, valószínűleg ennél többen vannak; az iszlám USA-beli követőinek csak kis része arab származású, a fekete bőrű népességben jelentős az iszlámhívők aránya.) Igen hamar kiderült azonban, hogy ennek a feltételezésnek nincs semmi alapja, a nyomozásnak eddig semminő bizonyítéka nincs iszlám kapcsolatra. A merényletet követő héten egyre több szál vezetett különböző szélsőjobboldali csoportok, szélsőséges félkatonai szervezetek és azok tagjai felé. Kiderült, hogy Mark Koemke, egy „Michigani Milícia” nevű fegyveres jobboldali szervezet vezetője, szinte egy időben a robbantással, részletes faxüzenetet küldött Steve Stockmann texasi képviselőnek, s ebben pontosan vázolta a merénylet elkövetésének menetét. Koemke és családja a fax továbbítása után eltűnt Michigan államból, Stockmann képviselő pedig azt mondja: azonnal utasította irodáját, küldjék át a faxot az FBI- nak, a Szövetségi Nyomozó Irodának. Több embert gyanúsítottak az első héten a merénylettel kapcsolatban. Egyetlen személy már hamarosan őrizetben is volt: a 27 éves Timothy McVeigh, aki egy jobboldali fegyveres szervezet tagja. McVeigh kijelentette: nevén kívül más semmit nem mond, megtagad minden együttműködést a hatóságokkal. (A férfit másfél órával a merénylet után tartóztatták le gyorshajtásért. Egy rendszám nélküli autóban száguldott, a kocsiban engedély nélküli fegyver is volt. Csak 24 órával később kapcsolták össze ügyét az oklahomai robbantással. Már nem tanúként, hanem vádlottként szerepelt öt nappal a merénylet után a Nichols testvérpár is. Az ő farmjukon volt a „Michigani Milícia” egyik fegyver- és robbanóanyag-raktára. Az ügyész a robbantást követő hatodik napon McVeigh ellen a robbantás elkövetéséért, a Nichols testvérpár ellen a robbanószerkezet elkészítése és szállítása miatt emelt vádat. Clinton elnök teljes támogatásáról biztosította azt a terroristaellenes törvényjavaslatot, amelyet a kormány hamarosan a kongresszus elé terjeszt. Az elnök kiegészítő javaslata: adjanak külön pénzt az FBI-nak állandó terrorelhárító központ létesítésére. Ennek joga lenne titkosszolgálati eszközöket is felhasználni a terrorizmus elleni küzdelemben. A magát az utóbbi évtizedek terroristatámadásaitól mentesnek, védettnek érző USA-ban megváltozott a közhangulat. Még ha nem is fogadható el a Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt a gondolatot elemző vezércikkének végkövetkeztetése: „Oklahoma Cityben az élet éppoly veszedelmes, mint Bejrútban, Szarajevóban vagy a gázai övezetben” - az amerikaiak nem csak a csillagos-sávos lobogót eresztették félárbocra. Megértették: sajnos, ott is lehetséges. Gárdos Miklós Oklahomai terrorakció 1995. MÁJUS 9. Biztonságos, kamatozik és könnyen elérhető.. Kincstári Takarékjegy Biztonságos Mint minden Magyar Állampapírra, a Kincstári Takarékjegyre is érvényes a soha el nem évülő állami garancia. A befektetett összeg és kamatainak visszafizetését az állam szavatolja. Kamatozik És nem is akárhogyan! A Kincstári Takarékjegy 1 éves futamidejű, sávos kamatozású értékpapír, mely az első félév után különösen kedvező kamatot nyújt. Például ha Ön a hetedik hónapban váltja vissza Kincstári Takarékjegyét, akkor a kamat mértéke a hetedik hónap első napjáig számított évi 26%. A teljes, 27%-os kamat a lejárat napján válik esedékessé. Könnyen elérhető A Kincstári Takarékjegy 10.000 és 100.000 Ft-os címletekben folyamatosan váltható és visszaváltható több mint 2600 postán. Hát ilyen még nem volt! A Kincstári Takarékjegy mindenki számára elérhető, aki kisebb-nagyobb megtakarításainak elérhető, biztonságos, egyszerű és kedvező befektetést keres. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG