Szabad Föld, 2003. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)
2003-02-21 / 8. szám
59. évfolyam, 8. szám 2003. február 21. Ára 145 forint A szerkesztőség címe: 1091 Budapest, Üllői út 51. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 Telefon: 216-8919,216-8929, 216-6962. Fax: 215-5590 A vidék családi hetilapja Előfizetési díj: egy hónapra: 504 Ft • negyedévre: 1512 Ft • fél évre: 3024 Ft • 5. Magyar tehenészet, fényévnyire az uniótól A nagyüzemi évtizedek visszavetették a magyar mezőgazdaságot. Tejtermelőink csak a szájukat táthatják egy osztrák tehenészetben. A beruházások támogatásának leállítása könnyen megadhatja a kegyelemdöfést a gazdáknak. NÁNÁSI TAMÁS________ iközben a startpisztoly már lövésre kész, és pillanatokon belül elindul az uniós verseny, változatlanul piaci és megélhet gondok gyötrik a hazai mezőgazdasági terméket. Épp azok vannak a legnagyobb baja, akiknek amúgy sem igazán kedvez majd satlakozás. Közéjük tartoznak a sertésteésztők. A földművelésügyi minisztériumunkatársai által összeállított legfrissebb testi jelentés szerint szinte mindegyik megyér csökken a hízók száma. Elsősorban azért,ert a tartósan alacsony felvásárlási árak miegyre többen számolják fel állományukat,annyira visszaesett a hízlalási kedv, hogy a fnként 250-350 forintért kínált választási lapokra gyakorlatilag nincs vevő. A másik, uniós tagországokban nem túlzan támogatott ágazat a baromfitenyésztés, minisztériumi jelentés szerint elsősorban aylercsirkét nevelők helyzete romlott A jelzések itt is a felvásárlási árak visszaeséséről múlnak be, néhol a kilónként 165 forintos,dkívül alacsony áron is kénytelenek túladszárni a termelők. Sokan szüntetik be teenységüket, nem fogadnak naposcsibét. Ainy, néhány tehenet tartó gazdaságok is ra zárják be kapuikat. A felvásárlók az öt- liternél kisebb tejmennyiséget általában nem veszik át. Az ennél nagyobb menységet is csak akkor szállítják el, ha a tej igyan eléri legalább az első osztályú, de legind az extra minőséget. A magyar mezőgazdaságban - kormáktól és miniszterektől függetlenül - az el Nem figyeltem, hogy Zsuzsanna napján megszólalt-e a pacsirta, de azt érzem, hogy nemsokára beköszönt a tavasz. A vidéki emberek ilyenkor terveket szövögetnek, hiszen ha elolvad ez a temérdek hó, és felszárad a talaj, nyitni kék. Tervezni egyébként szép dolog, akkor az ember arra a jövőre gondol, amely már elkezdődött. Hogy mit érdemes az idén termelni, azt még sokan nem tudják, mert nyomott felvásárlási árakról, értékesítési nehézségekről hallani. A mezőgazdasággal foglalkozókat mostanában ez aggasztja a legjobban, de éppen ezekre a kérdéseikre nem kapnak megnyugtató válaszokat. Ehelyett azt látják, hogy mások is terveznek, de ők egész más témákkal vannak elfoglalva. Például azzal, hogy jövőre sokak örömére ingyenesen lehet majd látogatni az állami múzeumokat, és emlékmű épül a „magyar szellem teljesítményének”, örvendetes az is, hogy jövőre végre felépül a Modern Művészeti Múzeum, Magyar Formaművészeti Központ nyílik a fővárosban, továbbá több pénzt kapnak az érdemes művészek és a Kossuth-díjasok. Hamarosan megszületik a filmtörvény, és évente másfél milliárd forinttal több támogatást kapnak a filmesek. Nagy kő esik le a szívünkről, ha módosítják a közoktatási törvényt, mert akkor a gyerekek az általános iskola első négy évében nyugodt körülmények között valóban megtanulhatnak írni, olvasni, számolni. A rászoruló óvodások ingyen kosztot kapnak, az iskolások pedig nem fizetnek a tankönyvekért. Végre eljön a Kánaán, hiszen már az idén százezerre bővül a nagy sebességű internetelérési végpontok száma, felgyorsul a Sulinet-program és jóval olcsóbban internetezhetünk. Itt legalább visszaspórolhatjuk azokat a plusz kiadásainkat, amelyek a gáz-, az áram- és az üzemanyag-drágulás miatt jelentkeznek. Az, hogy tovább építik az autópályákat, szintén jó hír, még akkor is, ha ez sokakat hidegen hagy. Január óta ugyanis olyan kevesen használják azokat, hogy mazsola legyen a talpán, aki ott balesetet okoz. Aki eddig nem ismerte fel ezeket a remek elképzeléseket, annak eláruljuk, hogy ezek mind a kormány új, Európa-tervében szerepelnek Szerencsére a mezőgazdaságnak is jutott hely, a tízes listán az előkelő kilencedik pontban. Az agárágazat megújulásának egyik alapfeltétele, hogy a hátrányos helyzetben gazdálkodók a következő három évben megszabaduljanak huszonötmilliárd forintos adósságuktól. Másik fontos dolog, hogy aki még földet akar vásárolni, kedvezményes kamatozású hitelből megteheti ezt. Ja, és elkezdődik a földért életjáradék program. Ennyi! Pedig a gazdálkodók még vártak valamire. Az utóbbi hetekben, hónapokban több termelési ágazat képviselői mondták el, hogy csak úgy tudnak talpon és versenyben maradni, ha ennyi és ennyi milliárd forintot tudnak fejlesztésre költeni. Ha az uniós csatlakozásig nem sikerül megvalósítani a szükséges beruházásokat, akkor a termelők húsz-harminc-negyven százaléka megy tönkre. Azt, hogy mi fontos a kormány számára, és mire van pénz, a felsoroltakból láthatjuk. A magyar gazda mindenesetre az idén is vet, mert tervei neki is vannak. Hogy azok füstbe mennek-e, vagy eljutnak Európába, még maga sem tudja. Pethes József EURÓPÁBA MENT TERV 6. A megbélyegzett falu nehezen felejt 13] Pócspetri sokáig nem volt más, csak amit ráfogtak a „gyilkos falu”. A megbélyegzés miatt sok idős ember lelkében ott él még a rettenet. Ismerik Komár József történetét, aki után ’58-ban három lánya maradt árván egy szó miatt. e-mail: szfold@mail.datanet.hu A kormány azt üzeni, ne politizálj! Bírósági hercehurca lett a vége egy egyetemi hallgató véleménynyilvánításának. Loppert Dánielnek esze ágában sem volt hősködni Kapolcson. De a valóságműsorok pucérkodásainál is arcpirítóbbnak tartja, ha a király meztelen. Sorsdöntő esztendő vár a magyar mezőgazdaságra gazdálkodók A kiszolgáltatottabb helyzetben lévő egyéni termelők főként a nem túlságosan kedvező agrárcsatlakozási megállapodás miatt tartják bizonytalannak a holnapot Tény, hogy most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor már nincs tovább. Dönteni kell a jövőnkről: kiegészítő jövedelmet, vagy megélhetési forrást jelent-e számunkra a gazdálkodás? Ha az utóbbiról van szó, akkor idén minden lemaradásunkat pótolni kellene az uniós felkészülés terén. Mert ne legyenek illúzióink: ha az agrártermelők jó része vélhetően nemmel is szavaz, az ország lakosságának többsége a belépésre voksol majd. összeállításunkban olyan gazdálkodókról olvashatnak, akik nehéz gondjaik és küzdelmeik közepette is a jövőbeni helytállás mikéntjéről, lehetőségeiről gondolkodnak. Előrejutásukat nehezíti, hogy a legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD világszervezet minapi jelentése szerint a külpiacokon a következő években tartósan alacsony szinten maradnak az agrárárak. Ez a tény természetesen a hazai állapotokra is kihat. Ezért többszörösen is kulcskérdéssé válik az idén a termelési költségek csökkentése, a versenyképesség és a hatékonyság. Egyedül keveseknek sikerül majd a talpon maradás. Addig kell összefogni a gazdatársakkal, amíg nem késő. Használjuk ki az idén utoljára igényelhető ültetvénytelepítési támogatásokat, pályázzunk a 24 milliárd forint értékű, gépvásárlást segítő keretre, és az éven belüli termelési hiteleket lehetőségeink szerint váltsuk fel hosszú távú, fejlesztést, beruházást lehetővé tevő kedvezményes kölcsönökre. múlt években is gyakran követték egymást a rövidebb-hosszabb ideig tartó piaci zavarok. Most azonban, durván négyszáz napnyira az uniós csatlakozástól, már megengedhetetlen lenne az, hogy a termelők egy-egy csoportja - különösen a kiszolgáltatottabb ágazatokban -, iyen bajban legyen. Az agrártárca vezetője jogi szabályozással próbál véget vetni a felvásárlási árak hullámzásának. Az agrárrendtartási törvény tervezett módosítása azonban máris a feldolgozói és kereskedői lobbik össztüze alá került. Pedig családok sorsa, jövője múlik azon, ha nem sikerül rövid időn belül rendezni a mezőgazdasági árakat és a gazdálkodói jövedelmeket. Érdemes-e vetni, érdemes-e beruházni? Lapunk által az elmúlt hetekben tartott vidéki fórumokon is rendre ezt a kérdést vetik fel a mit tehet a magyar gazda annak érdekében, hogy valóban ne legyen számára erőszak a disznótor? Amit a magunk erejével elérünk, abból gazdálkodhatunk, amikor jövőre ránk szakad az uniós csatlakozás. Akinek ebben az évben nem sikerül a felkészülés, nem biztos, hogy túléli a következő esztendőket. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK AZ 5. OLDALON