Szabad Föld, 2003. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)

2003-02-21 / 8. szám

59. évfolyam, 8. szám 2003. február 21. Ára 145 forint A szerkesztőség címe: 1091 Budapest, Üllői út 51. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 Telefon: 216-8919,216-8929, 216-6962. Fax: 215-5590 A vidék családi hetilapja Előfizetési díj: egy hónapra: 504 Ft • negyedévre: 1512 Ft • fél évre: 3024 Ft • 5. Magyar tehenészet, fényévnyire az uniótól A nagyüzemi évtizedek visszavetették a magyar mezőgazdaságot. Tejtermelőink csak a szájukat táthatják egy osztrák tehenészetben. A beruházások támogatásának leállítása könnyen megadhatja a kegyelemdöfést a gazdáknak. NÁNÁSI TAMÁS________ iközben a startpisztoly már lö­vésre kész, és pillanatokon be­lül elindul az uniós verseny, változatlanul piaci és megélhe­­t gondok gyötrik a hazai mezőgazdasági ter­méket. Épp azok vannak a legnagyobb baj­­a, akiknek amúgy sem igazán kedvez majd satlakozás. Közéjük tartoznak a sertéste­­észtők. A földművelésügyi minisztérium­unkatársai által összeállított legfrissebb te­­sti jelentés szerint szinte mindegyik megyér­­ csökken a hízók száma. Elsősorban azért,­ert a tartósan alacsony felvásárlási árak mi­­egyre többen számolják fel állományukat,­­annyira visszaesett a hízlalási kedv, hogy a fnként 250-350 forintért kínált választási lapokra gyakorlatilag nincs vevő. A másik, uniós tagországokban nem túl­­zan támogatott ágazat a baromfitenyésztés, minisztériumi jelentés szerint elsősorban a­­ylercsirkét nevelők helyzete romlott A jel­zések itt is a felvásárlási árak visszaeséséről múlnak be, néhol a kilónként 165 forintos,­dkívül alacsony áron is kénytelenek túlad­­sz­árni a termelők. Sokan szüntetik be te­­enységüket, nem fogadnak naposcsibét. A­­iny, néhány tehenet tartó gazdaságok is ra zárják be kapuikat. A felvásárlók az öt-­­ liternél kisebb tejmennyiséget általában­­ nem veszik át. Az ennél nagyobb meny­séget is csak akkor szállítják el, ha a tej igy­­an eléri legalább az első osztályú, de legin­­d az extra minőséget. A magyar mezőgazdaságban - kormá­któl és miniszterektől függetlenül - az el­ N­em figyeltem, hogy Zsuzsanna napján megszólalt-e a pacsirta, de azt érzem, hogy nemsokára beköszönt a tavasz. A vidéki emberek ilyenkor terveket szövögetnek, hiszen ha elolvad ez a temér­dek hó, és felszárad a talaj, nyitni kék. Tervezni egyébként szép dolog, akkor az ember arra a jövőre gondol, amely már elkezdődött. Hogy mit érdemes az idén termelni, azt még sokan nem tud­ják, mert nyomott felvásárlási árakról, ér­tékesítési nehézségekről hallani. A mező­­gazdasággal foglalkozókat mostanában ez aggasztja a legjobban, de éppen ezekre a kérdéseikre nem kapnak megnyugtató vá­laszokat. Ehelyett azt látják, hogy mások is terveznek, de ők egész más témákkal van­nak elfoglalva. Például azzal, hogy jövőre sokak örömére ingyene­sen lehet majd látogatni az állami múzeumokat, és emlékmű épül a „magyar szellem teljesítményének”, örvendetes az is, hogy jövő­re végre felépül a Modern Művészeti Múzeum, Magyar Formamű­vészeti Központ nyílik a fővárosban, továbbá több pénzt kapnak az érdemes művészek és a Kossuth-díjasok. Hamarosan megszületik a filmtörvény, és évente másfél milliárd forinttal több támogatást kapnak a filmesek. Nagy kő esik le a szívünkről, ha módosítják a közoktatási törvényt, mert akkor a gyerekek az általános iskola el­ső négy évében nyugodt körülmények között valóban megtanul­hatnak írni, olvasni, számolni. A rászoruló óvodások ingyen kosz­tot kapnak, az iskolások pedig nem fizetnek a tankönyvekért. Végre eljön a Kánaán, hiszen már az idén százezerre bővül a nagy sebességű internetelérési végpontok száma, felgyorsul a Sulinet-program és jóval olcsóbban internetezhetünk. Itt legalább visszaspórolhatjuk azokat a plusz kiadásainkat, amelyek a gáz-, az áram- és az üzemanyag-drágulás miatt jelentkeznek. Az, hogy to­vább építik az autópályákat, szintén jó hír, még akkor is, ha ez so­kakat hidegen hagy. Január óta ugyanis olyan kevesen használják azokat, hogy mazsola legyen a talpán, aki ott balesetet okoz. Aki eddig nem ismerte fel ezeket a re­mek elképzeléseket, annak eláruljuk, hogy ezek mind a kormány új, Európa-tervében szerepelnek Szerencsére a mezőgazdaság­nak is jutott hely, a tízes listán az előkelő ki­lencedik pontban. Az agárágazat megúju­lásának egyik alapfeltétele, hogy a hátrá­nyos helyzetben gazdálkodók a következő három évben megszaba­duljanak huszonötmilliárd forintos adósságuktól. Másik fontos do­log, hogy aki még földet akar vásárolni, kedvezményes kamatozású hitelből megteheti ezt. Ja, és elkezdődik a földért életjáradék prog­ram. Ennyi! Pedig a gazdálkodók még vártak valamire. Az utóbbi hetekben, hónapokban több termelési ágazat képviselői mondták el, hogy csak úgy tudnak talpon és versenyben maradni, ha ennyi és ennyi milliárd forintot tudnak fejlesztésre költeni. Ha az uniós csat­lakozásig nem sikerül megvalósítani a szükséges beruházásokat, akkor a termelők húsz-harminc-negyven százaléka megy tönkre. Azt, hogy mi fontos a kormány számára, és mire van pénz, a felsoroltakból láthatjuk. A magyar gazda mindenesetre az idén is vet, mert tervei neki is vannak. Hogy azok füstbe mennek-e, vagy eljutnak Európába, még maga sem tudja. Pethes József EURÓPÁBA MENT TERV 6. A megbélyegzett falu nehezen felejt 13] Pócspetri sokáig nem volt más, csak amit ráfogtak a „gyilkos falu”. A megbélyegzés miatt sok idős ember lelkében ott él még a rettenet. Ismerik Komár József történetét, aki után ’58-ban három lánya maradt árván egy szó miatt. e-mail: szfold@mail.datanet.hu A kormány azt üzeni, ne politizálj! Bírósági hercehurca lett a vége egy egyetemi hallgató véleménynyilvánításának. Loppert Dánielnek esze ágában sem volt hősködni Kapolcson. De a valóságmű­sorok pucérkodásainál is arcpirítóbbnak tartja, ha a király meztelen. Sorsdöntő esztendő vár a magyar mezőgazdaságra gazdálkodók A kiszolgáltatottabb helyzetben lévő egyéni termelők főként a nem túlságosan kedvező agrárcsatlakozási megállapodás miatt tartják bizonytalannak a holnapot Tény, hogy most érkeztünk el ahhoz a pont­hoz, amikor már nincs tovább. Dönteni kell a jövőnkről: kiegészítő jövedelmet, vagy megél­hetési forrást jelent-e számunkra a gazdálko­dás? Ha az utóbbiról van szó, akkor idén min­den lemaradásunkat pótolni kellene az uniós felkészülés terén. Mert ne legyenek illúzióink: ha az agrártermelők jó része vélhetően nem­mel is szavaz, az ország lakosságának többsé­ge a belépésre voksol majd. összeállításunkban olyan gazdálkodókról olvashatnak, akik nehéz gondjaik és küzdel­meik közepette is a jövőbeni helytállás miként­jéről, lehetőségeiről gondolkodnak. Előrejutá­sukat nehezíti, hogy a legfejlettebb ipari álla­mokat tömörítő OECD világszervezet minapi jelentése szerint a külpiacokon a következő években tartósan alacsony szinten maradnak az agrárárak. Ez a tény természetesen a hazai állapotokra is kihat. Ezért többszörösen is kulcskérdéssé válik az idén a termelési költsé­gek csökkentése, a versenyképesség és a haté­konyság. Egyedül keveseknek sikerül majd a talpon maradás. Addig kell összefogni a gaz­datársakkal, amíg nem késő. Használjuk ki az idén utoljára igényelhető ültetvénytelepítési támogatásokat, pályázzunk a 24 milliárd forint értékű, gépvásárlást segítő keretre, és az éven belüli termelési hiteleket lehetőségeink szerint váltsuk fel hosszú távú, fejlesztést, beruházást lehetővé tevő kedvezményes kölcsönökre. múlt években is gyakran követték egymást a rövidebb-hosszabb ideig tartó piaci zavarok. Most azonban, durván négyszáz napnyira az uniós csatlakozástól, már megengedhetetlen lenne az, hogy a termelők egy-egy csoportja - különösen a kiszolgáltatottabb ágazatokban -, iyen bajban legyen. Az agrártárca vezetője jo­gi szabályozással próbál véget vetni a felvásár­lási árak hullámzásának. Az agrárrendtartási törvény tervezett módosítása azonban máris a feldolgozói és kereskedői lobbik össztüze alá került. Pedig családok sorsa, jövője múlik azon, ha nem sikerül rövid időn belül rendez­ni a mezőgazdasági árakat és a gazdálkodói jö­vedelmeket. Érdemes-e vetni, érdemes-e beruházni? Lapunk által az elmúlt hetekben tartott vidéki fórumokon is rendre ezt a kérdést vetik fel a­ mit tehet a magyar gazda annak érdekében, hogy valóban ne legyen számára erőszak a disznótor? Amit a magunk erejével elérünk, abból gazdálkodhatunk, amikor jövőre ránk szakad az uniós csatlakozás. Akinek ebben az évben nem sikerül a felkészülés, nem biztos, hogy túléli a következő esztendőket. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK AZ 5. OLDALON

Next