Szabad Föld, 2003. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)

2003-02-21 / 8. szám

2 2003. FEBRUÁR 21. Csőd helyett milliárdos élményfürdő Kehidakustányban Amikor a feleségem megtudta, hogy meghívót kaptam valamilyen falusi fürdőavató ünnepségre, azonnal vezetett velem egy fürdőköpenyt, és gondosan becsomagolta a hajszárítót is. Mint kiderült, fölöslegesen, mert mindkét dolog szerves tartozéka a négycsillagos szállodai szobának. Minderre persze csak azután derült fény, amikor a portán kézhez kapott plasztiklapocskát elhúztam a nem létező kulcslyuk előtt, és mintegy varázsütésre kitárult az ajtó. De nem ez volt az első meglepetés. Hanem amikor megérkeztem Kehida nemtudomhova, és áthajtva ezen a zalai dombok között meghúzódó, csendes, kis falun, megláttam a fürdő épületét. Mi tagadás: leesett az állam a látványos, igényesen épített, méreteiben is imponáló épületsor láttán. Rögtön kiderült, nem valami kis falusi fürdővel állok szemben, hanem egy olyan nagyszabású vállalkozással, amely a gyógy- és fürdőturizmus jegyében született. És aminek okán nem lehet immár nem megjegyezni az ezeregyszáz lelkes település nevét Kehidakustány. A szálloda a szolgáltatásairá persze csak a keret, a lényeg az élményfürdő maga. Az öszszesen 2600 négyzetméternyi vízfelület az átlagosan 27-29 fokos vizével. (A gyógymedencék vize 35-40 fokos.) Az ember csak úszka a langymeleg vízben, szigeteket kerül, hidak alatt visz át az útra. És közben mindig történik vaami. Például, vaamelyik szögletben hatalmas erővel bugyogni kezd a víz válságos mozgó, masszírozó ágyat alkotva, ami jól megdögönyözi azt, aki ráfekszik. Máskor pedig a tányér alakú állványokból kezd ömleni a vízsugár olyan erővel, hogy ha vaaki huzamosabb ideig alátartja a fájós hátát, nyakát, úgy megdögönyözi, hogy szinte izomláza lesz tőle. Egy körfakú medencében pedig időnként olyan erejű vízáram kezd körforgásba, hogy szinte magává repíti a vállalkozó szellemű fürdővendéget. (A hatalmas teljesítményű vízmozgató villanymotorok energiaigénye - teljes kapacitásban - nagyobb, mint az egész fáné.) És akkor még nem szóltam a kilencven méter hosszú, vízfüggönyös óriáscsúszdáról, ami a fedett fürdők sorában egyedülálló az országban. Középkorú, barátságos tekintetű, sűrű, fekete szakállába rejtőzködő férfi saját készítésű mézes pálinkává kíná. Elfogadom, és beszélgetni kezdünk. Kiderül, hogy nemcsak a különleges pálinka az ő szerzeménye, hanem ez az egész szállodakoplexum is. Mert ő a tulajdonos: Horváth Tihamér. - Nagy nap ez a mai? - Természetesen. Azzá, hogy hivatosan is fölavatjuk a fürdőt, amelyre egyébként Orbán Viktor volt miniszterelnököt is ide várjuk, mindenképpen lezárul a Kehida Terma Gyógy- és Élményfürdő történetének eddigi legnagyobb fejezete. Izgalmas, kandos események után jutottunk el idáig, nevezetesen, hogy befejeztük ezt a 2,5 milliárd forint értékű beruházást - Akkoron egy szerencsés és gazdag ember. Ehhez azért lenne néhány szavam. Nos, ami a szerencsét illeti, az egész úgy kezdődött, hogy jó hét esztendővel ezelőtt elválltuk a testvéremmel, Horváth Sebestyénnel a fák szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítését. Amikor a munka kellős közepén jártunk, elfogyott a község pénze. Két út áll előttünk: vagy felszámolási eljárást indítunk a fák ellen, hogy a pénzünkhöz jussunk, vagy vanhogyan tápra állítjuk az önkormányzatot, hogy rendben befejezhesse, amit elkezdett. Az utóbbit váasztottuk, amit úgy oldottunk meg, hogy magánszemélyként megvásároltunk három és fél hektárnyi termőföldet a már akkor is kicsiben létező kehidakustányi fürdőtől délre. A nagy trükk az volt, hogy nem piaci áron, hanem annak többszöröséért, tízmilló forintért, így miután az önkormányzat pénzhez jutott, állami támogatást is kaphatott, és befejezhette a szennyvízberuházást. Ezt követően közművesítettük a háromhektáros területünket azzá a céllá, hogy eladjuk, de a kutyának sem kellett. Időközben a fák fürdője befuccsolt, az önkormányzat jegyzője pedig engem, a „szerencsés” embert kért meg, hogy vegyem át az üzemeltetését. Amivel igen nagy fejtörést okozott nekem, mert korábban csak építkezéssel foglalkoztam, fürdőüzemeltetéssel még soha. - A jelek szerint végül elvállalta... - Igen, mert világossá vál, hogy ha bezár a létesítmény, akkor a szomszédban vásárolt, közművesített telkünk végképp értékét veszti, sőt eladhatatlanná válik. Nem maradt más választása a cégünknek, mint előre menekülni. Megalakítottuk a Kehida Termo Kft.-t és próbaképpen egy évre bérbe vettük a fürdőt az önkormányzattól hat és fél millió forintért. Némileg fölújítottuk, és mi lepődtünk meg a legjobban, hogy nyereségesen zártuk az évet. Ekkor ütött szeget a fejünkbe a gondolat mi lenne, ha az egykori kis, fausi fürdő helyén, bevonva a saját háromhektáros ingatlanunkat is, világszínvonaú termálfürdőt hoznánk létre. És létrehozták. Amiben Horváth Tihamér személy szerint is oroszlánrészt vállalt. Munkában, anyagiakban egyaránt. - Ez mind igaz, de előrebocsátom, hogy ez a 2,5 milliárd forint értékű beruházás nem születhetett volna meg a Széchenyi terv nélkül, amelynek keretében összesen 790 millió forintos páyázati támogatást és 640 millió forint értékű bankhitelt kapott a vállalkozás. Mindehhez a cégem, a Horváth-Ép Kft. 1,070 milliárd forint saját erőt adott. Mégiscsak igaz, hogy Horváth Tihamér gazdagember... - Ami az adósságaimat illeti, feltétlenül. Még a legutolsó nadrágomon is jelzálog van. Nem álhatom meg, hogy ide ne idézzem a mostani kormányszóvivő úr kedvenc mondását, aki szerint a Széchenyi terv nem más, mint közpénzek magánzsebbe vándorlása. Ha a szóvivő úr tudná, hogy mennyi munka, küzdelem, csatározás, mennyi álmatlan éjszaka és mennyi kockára tett saját vagyon van abban, míg valami jó és nagyszerű dolog megszületik, nem mondana ilyen hágaságot. - Büszke arra, amit elért? - Mondjuk úgy, hogy elégedett vagyok. És örülök, hogy ezt elértük, és annak, ahogyan elértük. Mert ha megnézi az épületet, annak minden tégláját a környéken lakó kőművesek lakták, összes lakatosmunkáját, a szobák festését, bútorzatát környékbeli iparosok készítették Nyugodtan mondhatom: kiváó minőségben. Lázár István polgármester úr szerint a most megnyíló termálfürdő száz új munkahelyet teremtett, így Kehidakustányban lényegében megszűnt a munkanélküliség. A fürdő által fizetett bérleti díjnak és iparűzési adónak köszönhetően pedig a falu ma már messze került a csődtől a korábbi évek tízmillió forintos költségvetési hiányát idén nyolcmillióra csökkentették. Igen, ez is öröm. Meg az is, hogy föllendülőben van a fürdőre lapozott fausi vendéglátás, szobakiadás, hogy a kevésbé tehetős gyermekes csndok, nagymamák és nagypapák is élvezhessék az élményfürdő örömét, különleges gyógyvizünk ádásos hatását Mielőtt hazaindulnék, nem állhatom meg hogy ne lubickoljak még egyet. Állok az égig érő üvegfa előtt a langyos melegben. Körülöttem a csobogó víz dajkáló nyugalma. Az üvegfalon túl alkonyodik havas háta fehérült a messzi dombnak, néhány hatalmas fa a közelben áll őrt az erdőszélen. Az egyik ágán vármölyvféle ül, az éjszakára készülődik Az égen kétotyakos vadlúd száll, délnek tartanak Föleszmélek, eljött az indulás ideje. És megfogadom hogy ide még visszatérek, de csakis a gyermekeimmel együtt. Mert ezt nekik is látniuk kell VALLÓ LÁSZLÓ A beruházás nyomán megszűnt a munkanélküliség a faluban a szerző felvétele Radarállomás vagy bánáti bazsarózsa? PALÁGYI EDIT Felváradon tiltakozássá, Nagyvisnyón aggodaommá, Békéscsabán beletörődéssel fogadták a helybeliek, hogy nánk telepítik a NATO új radarállomását. A kiöregedett orosz lokátorok helyett 2006-tól ezek pásztázzák majd a magyar eget. - Mintha nem is radart, hanem szanatóriumot építenének a közelünkbe, úgy dicsérik csóvája a fejét Nagy Ádámné nagyvisnyói önkormányzati képviselő. Aggodalmává nem vált egyedül azon a tájékoztatón, amelyet a honvédelmi tárca képviselője tartott a bükki, Bánkút melletti falucskában. A népszerű sípálya szomszédságában attól tartanak, hogy a turistákat elrettenti a tervezett lokátorálomás. Ráadásul mit sem tudnak arról, károsítja-e az egészséget az a sugárzás, amit a mégoly korszerű radar is kibocsát. - Nem csak a sugárzástól félünk. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ami védelmet biztosít, az célpont is lehet az ellenség számára. Ha már tűrünk és szenvedünk, leglább kapjon vaamit cserébe Nagyvisnyó. S akkor meghajtjuk a fejünket a magasabb érdekek előtt - vetette fel Molnár Albertné polgármester. Magyarázta aztán, mit szeretnének, hogy a NATO-beruházás részeként építsék meg azt az utat, amelyre régóta vágyik a fáu, s amely közvetlenül összekötné őket Bánkúttá. Van-e minderre esélye a legszebb bükki völgyek szomszédságában fekvő községnek? Erre nem adott határozott választ Bocskai István, a honvédelmi tárca kommunikációs főigazgató-helyettese. Arról beszélt inkább, mik a három hazai helyszínen tervezett lokátorállomás katonai előnyei. Szavai szerint kivételes lehetőséget biztosított a NATO, amikor közös költségvetéséből hozzájárult a „szovjet hagyaték” korszerűsítéséhez, s e beruházások jóvoltából csatlakozhatunk a katonai szövetség integrát légvédelmi rendszeréhez. Az Aranysas nevű szaklap egyenesen a jövő radarjainak nevezi azokat az angol-olasz gyártmányú külsőre legjobban futball-labdára emlékeztető, húsz méter átmérőjű szerkezeteket, melyek építését már tavassza elkezdik. A lokátorállomást Bánkúton és Békéscsabán egy meglevő katonai objektumon vakítják ki, ahol már eddig is szolgált egy Varsói Szerződés korabeli orosz berendezés. A sugárzás nem haladja meg a hatvan kilowattot, kevésbé káros az egészségre, mint egy mobiltelefon-torony - nyugtatta a kedélyeket a kommunikációs szakember. Magyarázta aztán, hogy a települések csak maguknak árthatnak az ellenszegüléssel, hogyha maguk gerjesztik azokat a rossz híreket, amelyek aztán elriasztják a kirándulókat a radarok tövéből. - Bár a minisztérium megegyezésre törekszik a településekkel, a tárca nem köteles egyeztetni az önkormányzatokka arról, hol kapjanak helyet a honvédelmi jellegű építmények - szögezte le Bocskai István. A katonák valójában csak gesztust tesznek a tájékoztatássa. A békéscsabáak már hozzászoktak a fürjesi laktanya orosz lokátorához. Baji Lajos, az aföldi város apolgármestere szerint az új védelmi rendszer növeli a civilek biztonságát. Nem tart a sugárzástól sem, hisz amúgy sincs más választásuk, most megszokni a láthatatlan, elektronikus felhőkört. - Mióta New York két felhőkarcolóját megsemmisítették, azóta tudjuk, hogy bármi lehet célpont - summázta ellenvéleményét Pécsvárad polgármestere, Zsák János. Mint mondta, a Zengő Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsa, egyedülálló turisztikai látványosság, ahol háborítatlanul virítanak a mediterrán növények: a bánáti bazsarózsa és az illatos hunyor. Ha itt katonai objektum lesz, az visszafordíthatatlanul károsítja a természetet, véli a polgármester, aki bízik benne, hogy a törvények módot adnak még a fellebbezésre. A baranyai városka és a közeli Hosszúhetény lakói attól tartanak, odavész a környék idegenforgalmi vonzereje, ezért civil szervezeteik akár a polgári engedetlenségre is készek. Szabadföld HAZAI ÉLET Vízminőség-védelmi készültség Hajdúböszörményben BALOGH MÁRIA Mint arról már részletesen beszámoltunk, Hajdúböszörményben egy helyi vállalkozó a Kovács Albert utca 24. alatti házának udvarán, nyolc éven át engedély nélkül tárolt 26 tonna veszélyes hulladékot. Az üggyel kapcsolatosan a fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a közelmúltban bejelentette, hogy Illés Zoltán és Kiss Attila fideszes képviselők beadvánnyal fordultak Polt Péter legfőbb ügyészhez. A politikusok azt kérik, vizsgálat döntse el, történt-e környezetszennyezés Hajdúböszörményben az egészségre káros anyag tárolása során. Ülés Zoltán tudni szeretné azt is, hogy Medgyessy Péter, illetve a kormány fizet-e kártérítést az érintett területen lakóknak, akik közül többen megbetegedtek, illetve hozzátartozóikat temették el. Napvilágot látott az a lakossági levél is, amelyikből kiderül, egy hajdúböszörményi, jelenleg MSZP-s önkormányzati képviselő korábbi cége szállította 1995-ben a Kovács Albert utca 24. alatti telephelyre a több tonna veszélyes hulladékot. Illés Zoltán úgy véli, a szocialista pártnak az ügy kapcsán személyi következtetéseket kellene levonnia. Időközben a szakhatóság határozata alapján a telek tulajdonosa január végén elszállíttatta a kilenc hordó trafóolajat az Eco- Missio Kft. tiszaújvárosi égetőjébe. A négykonténernyi, 174 hordóból átcsomagolt galvániszapot pedig a PYRUS Rt. aszódi lerakójába vitték. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a fellelt 26 tonna, nehézfémtartalma miatt veszélyes hulladéknak minősülő anyagban nem volt a poliklórozott difenil (PCB) néven ismert rákkeltő anyag. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Tiköfe) igazgatójától, Pápai Páltól megtudtuk, a szakhatóság nem zárta le ezt az ügyet. - Az újabb vizsgálatok során mintát veszünk a telephely burkolata alól. Onnan, ahol nyolc éven át szabálytalanul tárolták a 183 hordó veszélyes hulladékot - jelentette ki az igazgató, kérdésünkre pedig hozzáfűzte, a sérült hordókból kiszóródott, az egészségre súlyosan káros nehézfémtartalmú, homokszerű anyag porzás útján a levegőbe, belégzéssel pedig a szervezetbe is kerülhetett. Arról viszont még nincsenek adatok, hogy ez milyen mértékben lehetett jelen a levegőben, s okozhatott-e megbetegedéseket. A Bálint Analitika Kft. szakemberei megállapították, az ásott kutakból vett vízminták toxikus fémtartalma alacsony a Kovács Albert utcában. A vizsgált helyszínhez legközelebb levő két ásott kút azonban igen magas nitrátot tartalmaz. Ez a probléma felhívta a figyelmet arra, hogy Hajdúböszörmény jegyzője tavaly július 29-én, a Tiköte és a Tivizig felszólítására, egy ipari eredetű szennyezés miatt, a sekély mélységű ásott és fürt kutak vizének felhasználását letiltotta a város egész területén. Az illetékes hatóságok a legfrissebb vizsgálati eredmények birtokában a legmagasabb, harmadfokú vízminőség-védelmi készültséget rendeltek el február 7-én a 32 ezer lelket számláló hajdúsági városban. A nemrégiben beindult kárelhárítási munkálatok nincsenek összefüggésben a Kovács Albert utcában feltárt szabálytalansággal. Kóthay László, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) és Pápai Pál, a Tiköfe vezetői arról tájékoztattak, hogy a G. E. Lighting Hungary Rt. hajdúböszörményi telephelyén, a környékbeli lakott területet is érintve, a legújabb elemzések elsősorban tetraklór-etilén és szén-tetraklorid szennyezést mutattak ki a talajvízben. A laboratóriumi mérések azt igazolják, hogy a szennyező anyag koncentrációja a legkritikusabb helyen ezerszeresen meghaladja a szennyezettségi határértéket. Információink szerint az érintett lakóterület a Kinizsi tér, Perczel-, Kövi- és az Apacy utca által határolt térségre korlátozódik. A tavaly nyáron megkezdett elemzések azt is megerősítették, hogy Hajdúböszörmény vizsgált tótjaiban a kommunális eredetű nitrátszennyezettség is határérték feletti. A Tivizig és a Tiköfe vezetői hírül adták, hogy a korábban elvégzett vizsgálatokkal feltárták a szennyezés eredetét a gyár területér Ez egy nagy átmérőjű, 18 méter mély, téglafalú kút, amelyet a jelenlegi G. E. Lighting Hungary Rt. területén korábban működő üzemet technológiai szennyvíz elhelyezésére használtak. A G. E. Rt. képviselői úgy vélik, a veszélyes hulladékot a telep előző tulajdonosa, Tungsram-gyár gyűjtötte erre a helyre. Az újabb vizsgálatokat az indokolta, hol a G. E. Lighting Hungary Rt.-nek a Tiköfért tavaly nyáron benyújtott mérési eredményéből nem derült ki egyértelműen, milyen métékben vált szennyezetté a rétegvíz Hajdútöszörményben. A pánikhangulat elkerülése édekében a szakemberek már akkor hangsúlyozták, a lakossági ivóvízbázist semmily veszély nem fenyegeti. A nitrátos szennyezi ami már 1994-ben ismert volt a város vezet előtt, csak a sekély mélységű ásott és fürt kak vizét támadta meg. Ezért az ilyen kutató kiemelt víz évek óta nem alkalmas emberi fgyasztásra, főzésre, öntözésre, jószágok itatjára, illetve mosásra, mosogatásra. A kertes részeken élő idős emberek, al többsége a hajdúböszörményi családokh hasonlóan a hajdúvidi vízbázisról kapja a minőségű ivóvizet, takarékosságból még vagy ősszel is használt a szennyezett rétegből. Mára óvatosabbak és fegyelmezettebb a lakosok. Azt mondják, sok a rossz példa eltűri, félnek a megbetegedésektől. Pápai Pál, a Tiköfe igazgatója tanulsképpen elmondta, a lakosok a szennyvize jövőben mindenkor a kijelölt helyre szállít, de fontos az is, hogy a trágyatárolók szabály építmények legyenek. Megtudtuk azt is, de a G. E. Lighting Hungary Rt. felvállalta az élite által okozott, tetemes költséggel járó mentesítést. A szakhatósággal való egyezte után a mintegy ötven köbméter szén-hidgén megsemmisítését február 15-én kezd meg a gyár területén. A hajdúböszörményi tajvíz megtisztítása speciális módszerrel hoszú éveket vesz igénybe. A munkálatok tö költsége pedig több százmillió forint lesz.