Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)
2003-09-05 / 36. szám
Hungarikumok sikere Rostockban Tízévente rendezik meg az egyik legnagyobb kertészeti világkiállítást, az IGA-t. Az áprilistól októberig nyitva tartó rendezvényen sikeresen szerepelnek a magyar kertészek is. PETHES JÓZSEF Április végén nyitotta meg kapuit Rostockban az IGA Kertészeti Világkiállítás. A százhektáros kiállítási területen a német résztvevőkön kívül huszonkét ország jelent meg nemzeti kertjével és termékeivel. Hazánk részvételi költségeit az FVM-AMC fedezi, szakmai megvalósítását és a kiállítás rendezési jogát - közbeszerzési pályázaton - a Magyar Kertészeti Tanács nyerte el. Megjelenésünknek óriási jelentősége van, hiszen sokan gondolják azt, hogy az uniós csatlakozás után az egyik sikerágazat a kertészet lesz. Jók hozzá az adottságaink, ráadásul az EU nem korlátozza a termelést, így azt a csatlakozás után is fejleszteni lehet. A magyar kertészet termékeinek legfontosabb piaca Németország, ott talál vevőre a termés harminc százaléka, mondta Mártonfy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára. Az IGA remek alkalom arra, hogy ezek a kapcsolatok tovább erősödjenek, és az uniós csatlakozás után várhatóan újabb piacokat lehet majd szerezni. Annyi előnyünk már van, hogy a volt NDK területén a rendszerváltozás előtt is ismertek, kedveltek voltak a magyar kertészeti termékek. Ennek ellenére nem szabad ülni a babérokon, mert komoly versenytársaink, a franciák és a spanyolok intenzíven jelen vannak a német piacon. A magyar szervezők arra gondoltak, hogy nekünk speciálisan hazai termékekkel kell megjelennünk, olyanokkal, amilyeneket mások nem tudnak produkálni. A kiállításon tehát a hungarikumok kaptak helyet, de nem a ritkaságok, hanem olyan termékek, amelyekből nagy mennyiséggel is meg lehet jelenni egy-egy piacon. Fontos szempont volt még, hogy a látogatók megismerkedjenek a magyar konyha ízeivel is, hiszen a németeket a hasuknál fogva lehet megnyerni a vásárlásra. A Magyar Kert hatszáz négyzetméteres területen fekszik, rajta egy nádfedeles épület áll, ahol az állandó kiállítás kapott helyet. A kertben jellegzetesen magyar egynyári dísznövények láthatók, melyeket Kováts Zoltán, az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Kht. tudósa nemesített. Emellett láthatók az olyan értékes magyar gyógynövények is, mint a kamilla és a majoránna. A gyógynövénytermesztésben hatalmas tartalékaink vannak, annak ellenére, hogy hazánk a legnagyobb termelő Európában. Itt elsősorban a kamillára kell gondolni, vagy a majoránnára, amiből a világ termelésének egytizedét nálunk takarítják be. Nagy lehetőségek rejlenek a máktermesztésben is, hiszen a gyógyszergyártás alapanyagaként ismert tok iránt olyan nagy az igény, hogy a kilencvenes évekre jellemző két-háromezer hektárnyi vetésterület akár az ötszörösére növelhető. A vadon temnő növények közül többet is be lehetne gyűjteni például mezei zsurlóból, csipkebogyóból, bodzából, galagonyából, hársfavirágból és aranyvesszőből. Felfutás előtt áll a biogyógynövény-termesztés, hiszen az EU több országában kiemelten támogatják. Nálunk ez például a majoránnát, a homoktövist, a bazsalikomot és a kakukkfüvet érintheti. A zöldségtermesztésben hungarikumnak számít a fehér paprika, amivel például a szentesi Árpád Rt. arat sikereket nyugaton. Aztán jellegzetesen magyar specialitás a szegedi, kalocsai fűszerpaprika, a hajdúsági torma, a vecsési savanyú káposzta, a makói hagyma, a Rábaközi, szatmári konzervuborka, a hevesi, békési vagy nyírségi görögdinnye és a laskagomba. Ezek a termékek jól szolgálják a kertészeti ágazat marketingstratégiáját, aminek az a lényege, hogy Magyarország a tömegtermelésben nem tud versenyezni, ezért a réspiacokat kell ellátnia friss áruval. Azaz olyan termékeket kell szállítanunk, amilyeneket más nem tud. A gyümölcsök közül első számú hungarikum a meggy, például olyan kitűnő fajtákkal, melyeket Érden vagy Újfehértón nemesítettek. Kedveltek a Cegléden nemesített kajszibarackok, a fertődi málnák, az érdi cseresznyék és diók. Az almafajták közül igazi hungarikum a Jonathán, amelyből nálunk található a legnagyobb ültetvény, annak ellenére, hogy sokat kivágtak belőle. Nehéz tárolni, de kiváló ízű almaié készíthető belőle, ezért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mostanában is tíz százalék feletti arányban telepítik. A kiállításon meg lehet kóstolni a leghíresebb magyar borokat, a barackpálinkát is, a büfében pedig gulyáslevest, lecsót és palacsintát kínálnak. Valószínűleg ezek is közrejátszanak abban, hogy a Magyar Kert a legnépszerűbb az idei világkiállításon, amely október végén zárja kapuit A szerencsés bemutatkozás után a résztvevők jogosan remélik, hogy a piacuk is bővülni fog. Felesleg van az import és a tejutánzatok miatt Amit csak a magyar kertészek tudnak Vállalhatatlan töbletteher Igazi hungarikum a fűszerpaprika BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE Szabadföld GAZDÁLKODÁS Sürgős volna a támogatási előleg MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány tízmilliárd forintot különített el a fagy- és aszálykár enyhítésére. Az öszszegből a nyári betakarítású növények után augusztus 20-ig országosan hárommilliárd forintnál kevesebb előleget igényeltek. Békés megyében - az előzetes várakozásoknak megfelelően - hatezernél több termelő nyújtotta be kérelmét. Lipták Jánostól, a megyei földművelésügyi hivatal növénytermesztési főfelügyelőjétől megtudtuk, júliusban jelent meg a fagykár és aszálykár enyhítéséről szóló rendelet. Eszerint vissza nem térítendő kárenyhítő támogatást, illetve kamattámogatással nyújtott kedvezményes hitelt igényelhetnek a károsultak. Erre azok a regisztrált termelők jogosultak, akiknek legalább harmincszázalékos káruk keletkezett. Igényüket november 30-ignyújthatják be a megyei földművelésügyi hivatalokhoz. Akik nyári betakarítású növényeket termesztettek, augusztus 20-ig kérhettek támogatási előleget. Ennek összege szántóföldi növényekre háromezer forint, szőlő- és gyümölcsültetvény esetében hatezer forint. A kormány erre a célra tízmilliárd forintot különített el. Tehát akik most nem igényeltek előleget, azok a végleges összeget ősszel is kérhetik. A nyári betakarítású növények közül a legjelentősebb az őszi búza. Ebből Békés megyében átlagban három tonnánál is kevesebb termett hektáronként Ha az utóbbi évek legjobbját tekintjük, 2001-ben négy és fél tonna volt. Hogy mit jelent ez a hektáronkénti háromezer forintos előleg? Ez kis segítség, hiszen háromezer forintért nem tárcsáznak fel egy hektárt, ennyi nem elég egy mázsa műtrágyára. Békés megyében 85 ezer hektárra 255 millió forint értékben 6170 igénylés érkezett, lényegében ennyire is számítottak. Bár az aszálykárenyhítés módja, feltétele minden évben más és más, a megyében évente hétnyolcezer kérelmet adnak be az aszálykár enyhítésére, így az előleg iránti hatezer igénylés reális. Akik őszi betakarítású növényt - például kukoricát vagy cukorrépát - vetettek, azok most be se adhatták kárenyhítő kérelmüket. Feltételezhető, hogy a nyári betakarítású növények után a termelők zöme beadta igényét a kárenyhítő előlegre. A földművelésügyi hivatalok augusztus 31 -ig küldték vissza az igénybe vehető összegről az igazolásokat a termelőknek, és a pénzt az APEH-től kérhetik. Szűcs János körösladányi családi vállalkozó ötven hektáron gazdálkodik, ebből tizenhét hektár az őszi búza, egy hektár borsó. Őszi búzából a tavalyelőtti hatvan mázsává szemben az idén huszonkét mázsát takarított be. Napraforgóból jó termés ígérkezik, de a tizenhat hektár kukorica állapota katasztrofális. - A hektáronkénti háromezer forintnyi kárenyhítés alig segít vaamit - fogalmaz keserűen a gazda -, de ezt a keveset is el kell fogadnunk. Szerencse, hogy ez csak előleg. Reméljük, hogy az összeget mind előbb megkapjuk, mert sürgősen kellene. Sokba kerül a napraforgó betakarítása, a megmaradt szár összezúzása és a szántás. A traktorba egy-egy tankolás harminc-negyvenezer forintba kerül. Szűcs János szólt arról is, hogy tapasztalata szerint gazdatársainak egy része nem foglalkozott komolyan az aszámkárenyhítés előlegével, mert nagyon kevésnek tartották az összeget. Meglátása szerint ma a termelők olyan kevés forgótőkével rendelkeznek, hogy ezt a keveset is meg kell becsülniük. A tejtermelőket az emelkedő takarmányárak és energiaköltségek sújtják, sőt a tejpiac szabályozásából is ők vállalják a legnagyobb terhet, hiszen többet fizetnek be a terméktanács alapjába, mint a feldolgozók. MOLNÁR LAJOS Hódmezővásárhelyen négy dél-alföldi megye tejtermelői találkoztak, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki. Krajcsovicz András, a kondorosi Fríz Tej Rt. vezérigazgatója, a Tej Teméktanács elnökségének tagja a száznál több termelő előtt elmondta, az idén a tejpiac szabályozására több megállapodás is született Februárban a szaktárca, a terméktanács és több szakmai érdekképviselet megállapodott, hogy a négyszázmillió liter fölösleg egyik felét a minisztérium, másik felét pedig a terméktanács vonja ki a piacról. Akkor azt gondolták, erre az esztendőre rendezték az ügyet. A terméktanács a termelők és a feldolgozók befizetéseiből támogatta a kétszázmillió liter tej exportját. Ez a mennyiség május végére kikerült az országból, és a terméktanács alapjából is elfogyott a pénz. Ekkor a feldolgozók nagy része levélben fordult a termelőkhöz, és tizenkét-tizennégy forint hozzájárulást kértek a veszteség ellensúlyozására. A júniusban született újabb megállapodás szerint a termelők további áldozatot hoztak. A korábbi literenként két forint tizenöt filléres befizetést öt forint öt fillérre emelték fel, és a feldolgozók is valamelyest nagyobb anyagi áldozatot hoztak így jött össze 5,2 milliárd forint, ami megközelítően százmillió liter tej exportjához elegendő. Augusztus 15-re ez az 5,2 milliárd is elfogyott, e támogatás segítségével 112 millió liter tejet exportáltak. Krajcsovicz András föltette a kérdést: miből adódik a piaci fölösleg? A termelés nem növekszik, a feldolgozók megközelítően évente 1,7 milliárd litert vásárolnak fel. A statisztikák szerint a tej- és tejtermékek fogyasztása némileg emelkedik. A problémát az okozza, hogy a hazai tejből készített termékek aránya csökken a tejutánzatok és az import miatt. Az import évente tíz százalékkal növekszik. Az FVM kétszázmillió liter tej kivonását vállalta a piacról. Először meghirdette az önkéntes termeléskorlátozást, a kvóták megvásárlását, majd kötelezővé tette a termeléskorlátozást. A júniusban megígért kétmilliárd forintot az export támogatására szánta. Ezekkel az intézkedésekkel a szaktárca - a terméktanács számításai szerint - száznegyvenmillió liter tejet vont ki a piacról, tehát hatvanmillió liter sorsa még mindig kérdéses. A probléma megoldásához hárommilliárd forint szükséges. A megállapodás szerint ezt az összeget vagy az FVM-nek, vagy a termelőknek kell kifizetniük. A szaktárca azt mondja, hogy az adófizetők pénzét nem szabad a tejágazat további támogatására fordítani. A tejpiaci egyensúly fenntartása érdekében a termelőknek a mostani öt forint öt filléren túl további két forint hetven fillér-három forintot kellene befizetniük Az utolsó megállapodás egyik passzusa tartalmazza, hogy az FVM által ígért kétszázmillió tej kivonására a szaktárca mellett a termelők is garanciát vállalnak. Erre hivatkozva a feldolgozók már nem kívánnak újabb anyagi áldozatot hozni. Krajcsovicz András szerint a szabályozott piacot továbbra is fenn kell tartani. A hatvanmillió liter fölösleges tejet ki kell vonni a piacról, ennek finanszírozása a tavaly februárban kötött megállapodás szerint az FVM feladata. Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy a szaktárca számításai szerint vállalását teljesítette, 220 millió litert kivont a piacról. A terméktanács erre azt mondja, a minisztérium ezzel azt kívánja megmagyarázni, miért nem kell erre az ágazatra újabb összeget fordítani. Egyed Béla, a Hód-mezőgazda Rt. vezérigazgatója házigazdaként a túltermeléssel kapcsolatban megállapította: a feldolgozónak egy liter tej nettó hatvannyolc forintba kerül, és megközelítően a külföldi felvásárlók is ennyit fizetnek érte. Ennek exportálásához akkor miért kell literenként ötven-ötvenkét forintos támogatás? Vajon ez a drága export szükséges-e? Miért nem határozzák meg a feldolgozók, hogy mennyi tejet képesek értékesíteni, és miért nem arra kötnek felvásárlási szerződést? Az egyik termelő erkölcstelennek nevezte a feldolgozóknak azt a magatartását, hogy tejutánzatot is gyártanak, majd az emiatt keletkezett fölösleg kivitelére támogatást kérnek. Más annak a véleményének adott hangot, hogy a piaci egyensúly miatt a termelőknek tovább kell csökkenteniük a termelést Ez ellen egy gazdálkodó hölgy így érvelt: ha levágják a teheneket, miből fognak megélni? Háromórás vita után a termelők szavazással úgy döntöttek: a piaci egyensúly fenntartása érdekében a jelenleginél nagyobb terhet már nem tudnak vállalni. Határoztak arról is, hogy a rakamányárak és az energiaköltségek emelkedése miatt a negyedik negyedévben tárgyalásokat kezdeményeznek a feldolgozókkal a felvásárlási ár emeléséről. Évente tíz százalékkal növekszik a tejimport BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE 2003. SZEPTEMBER 5. ) Bábolnai gazdanapok MUNKATÁRSUNKTÓL Szeptember 10-én már huszadszor tárja ki kapuit a Nemzetközi Bábolnai Gazdanapok szakkiállítás. A házigazdák, a Nemzeti Ménesbirtok Kft., az IKR Rt. és a Bábolna Rt. már nagy erőkkel készülnek a szakmai seregszemlére, amely az utolsó lesz az uniós csatlakozás előtt. A tanácskozásokon elhangzó előadások fő témája lesz, hogy mennyiben készült fel az agrárágazat a csatlakozásra, és mi várható utána. A bábolnai kiállítások fő vonzereje viszont a gyakorlati gépbemutató, s valószínűleg az idén is emiatt jönnek el a legtöbben. Az idén az energia- és víztakarékos talajművelési technológiák bemutatására kerül a hangsúly, több mint húszféle gépkapcsolást láthatnak az érdeklődők. A szakembereknek kínált programokon kívül szórakoztató eseményekre is sor kerül. Valószínűleg sokan lesznek kíváncsiak a Nemzeti Ménesbirtok lovasbemutatójára, az Európában egyedülálló gépshowra és a kukoricafesztiválra.