Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)

2003-09-05 / 36. szám

Hungarikumok sikere Rostockban Tízévente rendezik meg az egyik legnagyobb kertészeti világ­­kiállítást, az IGA-t. Az áprilistól októberig nyitva tartó rendezvényen sikeresen szerepelnek a magyar kertészek is. PETHES JÓZSEF Á­prilis végén nyitotta meg kapuit Rostockban az IGA Kertészeti Vi­lágkiállítás. A százhektáros kiállí­tási területen a német résztvevő­­kön kívül huszonkét ország jelent meg nem­zeti kertjével és termékeivel. Hazánk részvéte­li költségeit az FVM-AMC fedezi, szakmai megvalósítását és a kiállítás rendezési jogát - közbeszerzési pályázaton - a Magyar Kerté­szeti Tanács nyerte el. Megjelenésünknek óri­ási jelentősége van, hiszen sokan gondolják azt, hogy az uniós csatlakozás után az egyik si­kerágazat a kertészet lesz. Jók hozzá az adott­ságaink, ráadásul az EU nem korlátozza a ter­melést, így azt a csatlakozás után is fejleszteni lehet. A magyar kertészet termékeinek legfon­tosabb piaca Németország, ott talál vevőre a termés harminc százaléka, mondta Mártonfy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára. Az IGA remek alkalom arra, hogy ezek a kapcso­latok tovább erősödjenek, és az uniós csatla­kozás után várhatóan újabb piacokat lehet majd szerezni. Annyi előnyünk már van, hogy a volt NDK területén a rendszerváltozás előtt is ismertek, kedveltek voltak a magyar kerté­szeti termékek. Ennek ellenére nem szabad ülni a babérokon, mert komoly versenytársa­ink, a franciák és a spanyolok intenzíven jelen vannak a német piacon. A magyar szervezők arra gondoltak, hogy nekünk speciálisan hazai termékekkel kell megjelennünk, olyanokkal, amilyeneket má­sok nem tudnak produkálni. A kiállításon te­hát a hungarikumok kaptak helyet, de nem a ritkaságok, hanem olyan termékek, amelyek­ből nagy mennyiséggel is meg lehet jelenni egy-egy piacon. Fontos szempont volt még, hogy a látogatók megismerkedjenek a magyar konyha ízeivel is, hiszen a németeket a hasuk­nál fogva lehet megnyerni a vásárlásra. A Ma­gyar Kert hatszáz négyzetméteres területen fekszik, rajta egy nádfedeles épület áll, ahol az állandó kiállítás kapott helyet. A kertben jel­legzetesen magyar egynyári dísznövények lát­hatók, melyeket Kováts Zoltán, az Érdi Gyü­mölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fej­lesztő Kht. tudósa nemesített. Emellett látha­tók az olyan értékes magyar gyógynövények is, mint a kamilla és a majoránna. A gyógynö­vénytermesztésben hatalmas tartalékaink vannak, annak ellenére, hogy hazánk a legna­gyobb termelő Európában. Itt elsősorban a kamillára kell gondolni, vagy a majoránnára, amiből a világ termelésének egytizedét nálunk takarítják be. Nagy lehetőségek rejlenek a máktermesztésben is, hiszen a gyógyszer­­gyártás alapanyagaként ismert tok iránt olyan nagy az igény, hogy a kilencvenes évekre jel­lemző két-háromezer hektárnyi vetésterület akár az ötszörösére növelhető. A vadon temnő növények közül többet is be lehetne gyűjteni például mezei zsurlóból, csipkebogyóból, bo­dzából, galagonyából, hársfavirágból és aranyvesszőből. Felfutás előtt áll a biogyógy­­növény-termesztés, hiszen az EU több orszá­gában kiemelten támogatják. Nálunk ez pél­dául a majoránnát, a homoktövist, a bazsali­komot és a kakukkfüvet érintheti. A zöldségtermesztésben hungarikumnak számít a fehér paprika, amivel például a szente­si Árpád Rt. arat sikereket nyugaton. Aztán jel­legzetesen magyar specialitás a szegedi, kalo­csai fűszerpaprika, a hajdúsági torma, a vecsési savanyú káposzta, a makói hagyma, a Rába­közi, szatmári konzervuborka, a hevesi, békési vagy nyírségi görögdinnye és a laskagomba. Ezek a termékek jól szolgálják a kertészeti ága­zat marketingstratégiáját, aminek az a lényege, hogy Magyarország a tömegtermelésben nem tud versenyezni, ezért a réspiacokat kell ellátnia friss áruval. Azaz olyan termékeket kell szállíta­nunk, amilyeneket más nem tud. A gyümöl­csök közül első számú hungarikum a meggy, például olyan kitűnő fajtákkal, melyeket Érden vagy Újfehértón nemesítettek. Kedveltek a Cegléden nemesített kajszibarackok, a fertődi málnák, az érdi cseresznyék és diók. Az alma­fajták közül igazi hungarikum a Jonathán, amelyből nálunk található a legnagyobb ültet­vény, annak ellenére, hogy sokat kivágtak belő­le. Nehéz tárolni, de kiváló ízű almaié készíthe­tő belőle, ezért Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében még mostanában is tíz százalék feletti arányban telepítik. A kiállításon meg lehet kós­tolni a leghíresebb magyar borokat, a barack­­pálinkát is, a büfében pedig gulyáslevest, lecsót és palacsintát kínálnak. Valószínűleg ezek is közrejátszanak abban, hogy a Magyar Kert a legnépszerűbb az idei világkiállításon, amely október végén zárja kapuit A szerencsés be­mutatkozás után a résztvevők jogosan remélik, hogy a piacuk is bővülni fog. Felesleg van az import és a tejutánzatok miatt Amit csak a magyar kertészek tudnak Vállalhatatlan töbletteher Igazi hungarikum a fűszerpaprika BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE Szabadföld GAZDÁLKODÁS Sürgős volna a támogatási előleg MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány tízmilliárd forintot különített el­­ a fagy- és aszálykár enyhítésére. Az ösz­­szegből a nyári betakarítású növények után augusztus 20-ig országosan hárommilliárd forintnál kevesebb előleget igényeltek. Békés megyében - az előzetes várakozásoknak meg­felelően - hatezernél több termelő nyújtotta be kérelmét. Lipták Jánostól, a megyei földművelés­­ügyi hivatal növénytermesztési főfelügyelőjé­től megtudtuk, júliusban jelent meg a fagykár és aszálykár enyhítéséről szóló rendelet. Esze­rint vissza nem térítendő kárenyhítő támoga­tást, illetve kamattámogatással nyújtott ked­vezményes hitelt igényelhetnek a károsultak. Erre azok a regisztrált termelők jogosultak, akiknek legalább harmincszázalékos káruk keletkezett. Igényüket november 30-ig­­nyújthatják be a megyei földművelésügyi hi­vatalokhoz. Akik nyári betakarítású növé­nyeket termesztettek, augusztus 20-ig kér­hettek támogatási előleget. Ennek összege szántóföldi növényekre háromezer forint, szőlő- és gyümölcsültetvény esetében hat­ezer forint. A kormány erre a célra tízmilliárd forintot különített el. Tehát akik most nem igényeltek előleget, azok a végleges összeget ősszel is kérhetik. A nyári betakarítású növények közül a leg­jelentősebb az őszi búza. Ebből Békés megyé­ben átlagban három tonnánál is kevesebb ter­mett hektáronként Ha az utóbbi évek legjobb­ját tekintjük, 2001-ben négy és fél tonna volt. Hogy mit jelent ez a hektáronkénti háromezer forintos előleg? Ez kis segítség, hiszen három­ezer forintért nem tárcsáznak fel egy hektárt, ennyi nem elég egy mázsa műtrágyára. Békés megyében 85 ezer hektárra 255 millió forint értékben 6170 igénylés érkezett, lényegében ennyire is számítottak. Bár az aszálykárenyhítés módja, feltétele minden év­ben más és más, a megyében évente hét­nyolcezer kérelmet adnak be az aszálykár eny­hítésére, így az előleg iránti hatezer igénylés reális. Akik őszi betakarítású növényt - példá­ul kukoricát vagy cukorrépát - vetettek, azok most be se adhatták kárenyhítő kérelmüket. Feltételezhető, hogy a nyári betakarítású nö­vények után a termelők zöme beadta igényét a kárenyhítő előlegre. A földművelésügyi hiva­talok augusztus 31 -ig küldték vissza az igény­be vehető összegről az igazolásokat a terme­lőknek, és a pénzt az APEH-től kérhetik. Szűcs János körösladányi családi vállal­kozó ötven hektáron gazdálkodik, ebből ti­zenhét hektár az őszi búza, egy hektár borsó. Őszi búzából a tavalyelőtti hatvan mázsává szemben az idén huszonkét mázsát takarított be. Napraforgóból jó termés ígérkezik, de a ti­zenhat hektár kukorica állapota katasztrofális. - A hektáronkénti háromezer forintnyi kárenyhítés alig segít vaamit - fogalmaz kese­rűen a gazda -, de ezt a keveset is el kell fogad­nunk. Szerencse, hogy ez csak előleg. Remél­jük, hogy az összeget mind előbb megkapjuk, mert sürgősen kellene. Sokba kerül a napra­forgó betakarítása, a megmaradt szár összezú­­zása és a szántás. A traktorba egy-egy tankolás harminc-negyvenezer forintba kerül. Szűcs János szólt arról is, hogy tapasztala­­ta szerint gazdatársainak egy része nem fog­lalkozott komolyan az aszámkárenyhítés elő­legével, mert nagyon kevésnek tartották az összeget. Meglátása szerint ma a termelők olyan kevés forgótőkével rendelkeznek, hogy ezt a keveset is meg kell becsülniük. A tejtermelőket az emelkedő takarmányárak és energia­­költségek sújtják, sőt a tejpiac szabályozásából is ők vállalják a legnagyobb terhet, hiszen többet fizetnek be a terméktanács alapjába, mint a feldolgozók. MOLNÁR LAJOS­ ­ H­ódmezővásárhelyen négy dél-alföldi me­gye tejtermelői találkoztak, hogy egysé­ges álláspontot alakítsanak ki. Krajcsovicz And­rás, a kondorosi Fríz Tej Rt. vezérigazgatója, a Tej Tem­éktanács elnökségének tagja a száznál több termelő előtt elmondta, az idén a tejpiac szabályozására több megállapodás is született Februárban a szaktárca, a terméktanács és több szakmai érdekképviselet megállapodott, hogy a négyszázmillió liter fölösleg egyik felét a minisz­térium, másik felét pedig a terméktanács vonja ki a piacról. Akkor azt gondolták, erre az eszten­dőre rendezték az ügyet. A terméktanács a ter­melők és a feldolgozók befizetéseiből támogatta a kétszázmillió liter tej exportját. Ez a mennyiség május végére kikerült az országból, és a termék­­tanács alapjából is elfogyott a pénz. Ekkor a feldolgozók nagy része levélben fordult a termelőkhöz, és tizenkét-tizennégy forint hozzájárulást kértek a veszteség ellensú­lyozására. A júniusban született újabb megál­lapodás szerint a termelők további áldozatot hoztak. A korábbi literenként két forint tizenöt filléres befizetést öt forint öt fillérre emelték fel, és a feldolgozók is valamelyest nagyobb anya­gi áldozatot hoztak így jött össze 5,2 milliárd forint, ami megközelítően százmillió liter tej exportjához elegendő. Augusztus 15-re ez az 5,2 milliárd is elfogyott, e támogatás segítségé­vel 112 millió liter tejet exportáltak. Krajcsovicz András föltette a kérdést: mi­ből adódik a piaci fölösleg? A termelés nem nö­vekszik, a feldolgozók megközelítően évente 1,7 milliárd litert vásárolnak fel. A statisztikák szerint a tej- és tejtermékek fogyasztása némi­leg emelkedik. A problémát az okozza, hogy a hazai tejből készített termékek aránya csökken a tejutánzatok és az import miatt. Az import évente tíz százalékkal növekszik. Az FVM kétszázmillió liter tej kivonását vál­lalta a piacról. Először meghirdette az önkéntes termeléskorlátozást, a kvóták megvásárlását, majd kötelezővé tette a termeléskorlátozást. A jú­niusban megígért kétmilliárd forintot az export támogatására szánta. Ezekkel az intézkedésekkel a szaktárca - a terméktanács számításai szerint - száznegyvenmillió liter tejet vont ki a piacról, te­hát hatvanmillió liter sorsa még mindig kérdéses. A probléma megoldásához hárommilliárd forint szükséges. A megállapodás szerint ezt az összeget vagy az FVM-nek, vagy a termelőknek kell kifi­zetniük. A szaktárca azt mondja, hogy az adófize­tők pénzét nem szabad a tejágazat további támo­gatására fordítani. A tejpiaci egyensúly fenntartá­sa érdekében a termelőknek a mostani öt forint öt filléren túl további két forint hetven fillér-három forintot kellene befizetniük Az utolsó megállapodás egyik passzusa tartalmazza, hogy az FVM által ígért kétszáz­­millió tej kivonására a szaktárca mellett a ter­melők is garanciát vállalnak. Erre hivatkozva a feldolgozók már nem kívánnak újabb anyagi áldozatot hozni. Krajcsovicz András szerint a szabályozott piacot továbbra is fenn kell tartani. A hatvan­­millió liter fölösleges tejet ki kell vonni a piac­ról, ennek finanszírozása a tavaly februárban kötött megállapodás szerint az FVM feladata. Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács el­nökhelyettese arról beszélt, hogy a szaktárca számításai szerint vállalását teljesítette, 220 millió litert kivont a piacról. A terméktanács erre azt mondja, a minisztérium ezzel azt kí­vánja megmagyarázni, miért nem kell erre az ágazatra újabb összeget fordítani. Egyed Béla, a Hód-mezőgazda Rt. vezér­­igazgatója házigazdaként a túltermeléssel kap­csolatban megállapította: a feldolgozónak egy liter tej nettó hatvannyolc forintba kerül, és megközelítően a külföldi felvásárlók is ennyit fizetnek érte. Ennek exportálásához akk­or mi­ért kell literenként ötven-ötvenkét forintos tá­mogatás? Vajon ez a drága export szükséges-e? Miért nem határozzák meg a feldolgozók, hogy mennyi tejet képesek értékesíteni, és miért nem arra kötnek felvásárlási szerződést? Az egyik termelő erkölcstelennek nevezte a feldolgozóknak azt a magatartását, hogy tej­utánzatot is gyártanak, majd az emiatt keletke­zett fölösleg kivitelére támogatást kérnek. Más annak a véleményének adott hangot, hogy a piaci egyensúly miatt a termelőknek tovább kell csökkenteniük a termelést Ez ellen egy gazdálkodó hölgy így érvelt: ha levágják a tehe­neket, miből fognak megélni? Háromórás vita után a termelők szavazás­sal úgy döntöttek: a piaci egyensúly fenntartá­sa érdekében a jelenleginél nagyobb terhet már nem tudnak vállalni. Határoztak arról is, hogy a rakam­ányárak és az energiaköltségek emelkedése miatt a negyedik negyedévben tárgyalásokat kezdeményeznek a feldolgozók­kal a felvásárlási ár emeléséről. Évente tíz százalékkal növekszik a tejimport BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE 2003. SZEPTEMBER 5. ) Bábolnai gazdanapok MUNKATÁRSUNKTÓL Szeptember 10-én már huszadszor tárja ki kapuit a Nemzetközi Bábolnai Gazdana­pok szakkiállítás. A házigazdák, a Nemzeti Ménesbirtok Kft., az IKR Rt. és a Bábolna Rt. már nagy erőkkel készülnek a szakmai sereg­szemlére, amely az utolsó lesz az uniós csatla­kozás előtt. A tanácskozásokon elhangzó elő­adások fő témája lesz, hogy mennyiben ké­szült fel az agrárágazat a csatlakozásra, és mi várható utána. A bábolnai kiállítások fő vonz­ereje viszont a gyakorlati gépbemutató, s való­színűleg az idén is emiatt jönnek el a legtöb­ben. Az idén az energia- és víztakarékos talaj­művelési technológiák bemutatására kerül a hangsúly, több mint húszféle gépkapcsolást láthatnak az érdeklődők. A szakembereknek kínált programokon kívül szórakoztató eseményekre is sor kerül. Valószínűleg sokan lesznek kíváncsiak a Nemzeti Ménesbirtok lovasbemutatójára, az Európában egyedülálló gépshowra és a kuko­ricafesztiválra.

Next