Szabad Föld, 2010. július-december (66. évfolyam, 26-52. szám)
2010-10-22 / 42. szám
14| Riport Befűtöttek az erőműnek SZERENCSEN EGYSZERRE TARTOTTAK önkormányzati választást és népszavazást. A polgárok 82 százaléka a szalmatüzelésű erőmű mellett szavazott és választott egy azt ellenző polgármestert. Az ellentmondás feloldásáért a tokaj-hegyaljai városba utaztam. Akkor először is tisztázzuk azt - ültette a hivatalában Koncz Ferenc polgármester, aki egyben a Fidesz térségi országgyűlési képviselője hogy nem erőműellenes vagyok, hanem hülyeségellenes. - A Kossuth rádió Ütköző című műsorában nyilatkozta... - ...hogy nem épül meg a Szerencsre tervezett erőmű. Mert a beruházó levélben jelezte, hogy eláll a szándékától. - Ezek szerint ön...? - Már évekkel ezelőtt is azt javasoltuk, hogy nem ott és nem akkorát, ahol és amekkoráról az eredeti tervek szólnak. Azon olvasók kedvéért, akik nem követték figyelemmel az erőmű építése körüli bonyodalmakat: egy BHD nevezetű cég - élén Hujber Ottóval, a magát szocialista gazdasági körökhöz közelállónak valló beruházóval - 2006 elején jelentkezett a szerencsi önkormányzatnál, hogy szalmatüzelésű hőerőművet szeretne építeni a városban. Méghozzá 50 megawattosat, ami a világ legnagyobb ilyetén létesítménye volna. A város vezetése - élén a szocialista Rónavölgyi Endréné polgármesterrel - az erőművet befogadta, a cég pedig valamennyi engedélyt megszerezte, ám egy kapavágást sem tett. Pontosabban tett, de éppen csak a forma kedvéért, hogy az engedélye hatályos maradjon. Hogy miért nem, arra is kitérek, de először kérdezzük tovább az új polgármestert. - Tehát nem ott és nem akkorát? De hol is nem? - Szerencsnek a Tokaj felé eső részén, a 37-es út mentén. Mégpedig azért nem ott, mert Tokaj-Hegyalja, és így Szerencs is a világörökség része. Most képzelje el, hogy a régió kapujában egy újonnan épült gigantikus ipari létesítménnyel szembesül az idelátogató. Nem éppen világörökségbe illő látvány... - Ezek szerint van olyan hely a városban, ahol nem volna ennyire szembetűnő az erőmű? - A Prügyre vezető utat javasoltuk. Persze egy ötven megawattos erőművet, ott sem lehetett volna elrejteni a szem elől, ám egy sokkal kisebbet lényegében már igen. Akkor tehát mégiscsak épülhetett volna erőmű. Most pedig lássuk, miért is nem akarja Koncz Ferenc, hogy Szerencs a világ legnagyobb ilyetén fajtájú létesítményéről híresüljön el. - Biztos abban, hogy másnak nem jutott még eszébe egy ekkora erőmű építése? - kérdezi a városvezető. - Mégsem lett sehol. - Azért még lehetnénk valamiben mi az elsők. - Nem erről van szó. Ekkora szalmatüzelésű erőművet egyszerűen nem érdemes építeni. Különösen nem a mi környékünkön, amely nem is kifejezetten gabonatermelő vidék. Ide a szalmát, amit elégetnének, száz kilométeres körzetből kellene összehordani. A világon mindenütt 8-10- 12 megawattos erőművet építenek, amely egyben ellátja a környéket villamos és hőenergiával. Nekünk is errefelé kelle volna mennünk, nem pedig megaloma elképzeléseket kergetnünk. Most már azonban mindegy, hisze éppen ön említette, hogy a beruházó , mondta, itt befejezte. Én így értelmeztem, bár állítóla most már mást is mond - mosolyodik Koncz Ferenc. - Hiszen a tulajdonába van egy nagy értékű ingatlan. Egy biztos munkahelyre mindennél nagyobb szükségünk van. S már sorolja is a városvezető azokat beruházásokat, amelyeket a városba akr csábítani, kezdve a napelemgyártástól a üveggyapotig, a gyümölcsfeldolgozásig szállodaépítésig. És persze szíve csücskéig a cukorgyártásig, amely a 120. szezonja kezdte volna három éve, ha nem zárja le a német tulajdonos a gyárat, generálv ezzel a környéken nem kis munkanélküliséget. Látja, ennek a megmaradásáért kellett volna tüntetést szervezni az előző polgármesternek - jelenti ki Koncz Ferenc - nem az erőműért. Több mint 100 millió forint adóbevételtől estünk el a bezárásnal, sokkal többeket foglalkoztattak, min az erőműben tervezik, s a környék gazdáinak is biztos jövedelmet jelentett. Ráadásul ma a cukor kétharmadát külföldre hozzuk be. De egyszer majd lehet még szerencsi cukrot kapni, ezért dolgozom. Hogy miből lesz pénz - úgy hatvanmilliárd forint - a gyár felépítésére, az egyelőre rejtély. Egykori tulajdonosa mindenesetre a gépeket leszerelte, az épülete- HARDI PÉTER RIPORTJA KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELEI Koncz Ferenc, az új polgármester 2010. október 22. ♦ A vidék családi hetilapi