Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-08 / 28. szám

A dunaszerdahelyi járás befejezte a tavaszi gabonafélék vetését A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK lapja Bratislava, 1962. április &. Ara 40 fillér XII. évfolyam, 21. szám. Termeljünk, hogy eladhassunk A szocializmus építésénél minden törekvésünk közép­pontjában az emberről való gondoskodás áll. Ez a tö­rekvés elsősorban iparunk és mezőgazdaságunk sikeres fejlesztésében és dolgozó népünk életszínvonalának álllandó emelkedésében jut kifejezésre. Az életszínvonal szüntelen emelkedése azonban csak az egész népgazda­ság harmonikus együttműködésével és a tervek egyen­letes teljesítésével érhető el. Emelni az életszínvonalat, az nemcsak ipari termelési cikket, ruhát, cipőt, gépet stb. jelent, de több húst, tojást, tejet és más mező­gazdasági cikket a közellátás számára. Az életszínvonal további emelkedése szempontjából tehát éppen a me­zőgazdasági piaci termelés fokozása áll az első helyen. A mezőgazdasági termelés fokozásának nemcsak az a jelentősége, hogy több hús, tej és tojás kerül a piacra, de a mezőgazdasági termelés lényeges emelkedése lehe­tővé teszi azt, hogy külföldről kevesebb mezőgazdasági terméket vásároljunk, amelyért mindig gépekkel és más iparcikkekkel kell fizetnünk. Hazánkban minden objektív lehetőség adva van, hogy a szükséges mezőgazdasági termékek nagy részét hazai termeléssel biztosítsuk. A mezőgazdasági termelés fo­kozásához azonban nemcsak objektív tényezőkre van szükség, de elsősorban becsületes szövetkezeti dolgo­zókra, akik valóban gazdáknak érzik magukat a szövet­kezet földjén, akik mindennapi munkájukat becsülettel végzik saját és az egész társadalom érdekében. Minden becsületes szövetkezeti paraszt arra törekedjen, hogy minél többet adjon annak a társadalomnak, amely meg­teremtette a szocialista nagyüzemi termelés alapjait falvainkon és ezzel a falu népének szüntelenül növek­vő anyagi és kulturális jólétet biztosított. Munkásosz­tályunk falvainkat a gépek ezreivel látja el, amelynek nyomán eltűnt a látástól­ vakulásig tartó munka és lét­rejött a falu és a város közti különbség eltávolításának a lehetősége. Munkásosztályunk ezzel a segítségével konkréten kifejezi a munkásparaszt-szövetség lényegét, amelyet a két osztály közös politikai és gazdasági együttműködésében kell látni. Éppen ezért szövetkezeti parasztságunk legfőbb hazafias kötelessége, hogy a tár­sadalom mindennapi támogatására támaszkodva emelje a piaci termelést és jó hazafihoz illően teljesítse a szerződéses terményeladási kötelezettségeit. Szövetkezeteink eddigi jó munkája azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság piaci termelésének fokozására meg­vannak az előfeltételek. Bizonyítja ezt például a galántai járásban levő „Vítazná cesta“ EFSZ példája, ahol a szövetkezet dolgozói vállalták, hogy az egy te­hénre eső fejésátlagot a tervezett 2500 literről 2650 literre emelik. A toporcanyi járásban nem egy EFSZ-t és ÁC-t lehet példaképül felhozni, melyek 200 — 250 kg húst, 500 liter tejet és több mint 300 darab tojást ad­nak el egy hektárról a közellátásnak. Ebben a járásban nem ritkaság olyan fejő, mint például Macák elvtárs, a Bánovcei Állami Gazdaság dolgozója, aki egy tehén­től átlagosan 4170 liter tejet fejt ki egy év alatt, vagy Minarovic elvtárs, a behincei EFSZ állatgondozója, aki 75 dkg átlagos súlygyarapodást ér el naponta a serté­seknél. Sikerüknek titka abban rejlik, hogy ezekben a mezőgazdasági üzemekben biztosították a jó takarmány­alapot és ezzel párhuzamosan kellő gondot fordítanak az állatok gondozására és a takarmányozás technikájára. Ilyen és hasonló példát találunk a többi járásban is, mint pl. a dunaszerdahelyi járásban az ekecsi EFSZ- ben, ahol a tejeladás januári tervét 53 000 literrel túl­teljesítették. Példaképül lehet állítani a komáromi já­rást is, amely a nyugat-szlovákiai kerületben az elmúlt évben talán egyedül teljesítette az állati termékek el­adási tervét. Az eladási tervek rendszeres teljesítésének egyik elő­feltétele a szövetkezeteken belüli munkaverseny meg­szervezése és fejlesztése. Például a Ceská Xredová-i EFSZ tagsága elhatározta, hogy egy liter tejjel többet fej ki minden tehéntől. Ezt a kötelezettségvállalásukat naponta ellenőrizték és alátámasztották a dolgozók anyagi érdekeltségével is, ami azt jelentette, hogy a dolgozók nemcsak azt tudták, hogy mit kell nekik tel­jesíteniük, de azt is, hogy mennyi jutalmat kapnak munkájukért. A csehországi sokolovói járás szövetke­zeti dolgozói éppen a szocialista munkaversenynek kö­szönhették azt, hogy az 1961-es évben 621 000 liter tej­jel adtak el többet a közellátásnak és több száz tonna hússal szárnyalták túl eladási kötelezettségüket. Mindez azt bizonyítja, hogy a jól megszervezett szocialista munkaverseny, annak állandó értékelése, a dolgozók anyagi érdekeltsége, a jó munkaszervezés legfőbb rú­­gója a termelés szüntelen növekedésének és az eladási (Folytatás a 6. oldalon) A dunaszerdahelyi járás szövetkezetei és állami gazdaságai már szerdán befejezték a gabonafélék vetését. Az eredmény a jó munkaszervezés által jött létre. A legtöbb szövetkezet éjjel-nappal, sőt vasárnp is dol­gozott. A legjobb munkát az ekecsi, dvorníky, felsőpatonyi, somorjai szövetkezetek végezték A várva-várt tavasz csalta ki földműveseinket a tömegesen mezőre. A köbölkúti EFSZ egyetemesen gége­­sített munkacsoportja a Hangás-dűlő egyik 70 hektáros tábláján a Valticei M 4-es tavaszi árpa vetését kezdte meg elsőként. E munkát két és fél nap alatt befejezték. A néhány hetes késedelem ellenére is eredményes ter­mést várnak a szövetkezetesek, mert tavaly a cukorrépa ezen a helyen 400 mázsa istállótrágyát kapott hektáron­ként, most pedig Barta Imre és Jezső Imre traktorukkal két-két trágyaszó­rót huzatva, hektáronként két mázsa szuper foszfátot, másfél mázsa kálisót és egy mázsa kénsavas ammóniát szórtak ki vetés előtt. Képünkön Bir­­csák Vilmos és Jozefik Pál vetőgép­­kezelőket, Szobotkai Ede traktorost, Leiko Andrej brigádvezetőt, valamint Mankoviczky István gépesítőt látjuk egy kis „haditanács" közben. — ku—ĺ Gyors és jó munkával köszöntjük a CSKP XII. kongresszusát Az első erőpróba Az enyhe déli lejtőn 2 agre­­gát áll, körötte emberek sürög­­nek. A tábla szélén nagy ha­lomban zsákok: árpa- és lucer­­namag. A vícsapapáti szövetke­zet egyetemesen gépesített cso­portja ma kezdte a tavaszi ár­pa vetését, s hogy az idő, a ta­vasz ennyire megkésett, mind­járt vetik a lucerna magot is. Az egyetemesen gépesített cso­portnak 16 kerekes és 12 lánc­talpas traktora van. Ezzel a gé­­pi erővel a hét végéig elvégzik a tavasziak vetését, ami 230 hektárt tesz ki a vícsapapáti szövetkezetben. — Megkéstünk egy kicsit — mondja Bellér Gyula, a szövet­kezet agronómusa —, de azért még nincs elveszve semmi. Máskor is vetettünk ilyen ké­sőn és 28 mázsa is termett. Ha jő a május, akkor van termés. — Azért nem alapozhatunk arra, hogy „ha jő a május“, addig is gondját kell viselni a vetéseknek.­­ Ezt Kovács Má­tyás mondja, a szövetkezet cso­portvezetője. Valahogy úgy adódik a hely­zet, hogy mindenkit nagyon érdekel a tavaszi árpa vetése itt Vícsapapáton. Chudy Imre, Hamara Károllyal dolgozik az egyik lánctalpason két­ váltás­ban, de itt sürög-forog az agre­­gát körül. Éjszaka majd simí­­tózni fog, de a kezdésről nem akart lemaradni. Meg az a hely­zet, hogy ez az agregát, illetve agregátok, amelyekkel itt dol­goznak, megkövetelik, hogy tö­kéletesen beállítsák, mielőtt megindulnának. Ugyanis egy­szerre három munkafolyamatot végez. A traktor után nehéz korona jár, majd a vetőgépek következnek, s végül könnyű fogas. Ezzel a módszerrel egy kerekes traktor munkáját taka­rítják meg, és a talajt nem tömítik azzal, hogy a trakto­roknak kétszer, esetleg három­szor be kellene járni ugyanazt a táblát. — Már kilenc éve így ve­tünk — magyarázza Vízi Sán­dor, az egyetemesen gépesített csoport vezetője — előnyösebb, gyorsabb, mert nemcsak üzem­anyagot és emberi erőt taka­rítunk meg, hanem felszabadul egy traktor is, ami lényegesen hozzájárul, különösen ilyen ké­sői kitavaszodás esetén a vetés gyors és szakszerű elvégzésé­hez. — Mikor alakult az egyete­mesen gépesített munkacso­port? — Az idén. Ez az első erő­próba. Azt hiszem, nem vallunk szégyent, igyekeznek az embe­rek, a gépeket még a télen rendbehoztuk, csak az idő is kedvezne egy kicsit végre már. — Talán segít az idénypré­mium is? — Arról még nem határoztak lesz-e, mindenesetre az egye­temesen gépesített csoport szá­mára 48 ezer korona prémiu­mot terveztek. Befejezzük a beszélgetést. A két agregát már messze bent jár a táblán. A vetőgépeken álló emberek egyre kisebbed­nek. Végül eltűnnek a domb túlsó oldalán... -. — Későn jöttek, már rég be­fejeztük az árpa vetését — fo­gad Karol Kovácik, a Horny Dvor-i Állami Gazdaság veze­tője. . Gépesített csoportjuk szép­­ munkát végzett. Az árpával együtt elszórták a hereféléket is. Éjjel kisegítették a szomszé­dos Cerny Dvor-i gazdaságot, a vetésben viszont onnan kap­tak segítséget. Javában vetik a cukorrépát. A lánctalpas pedig már a kukorica alá simítózza a földet. — A tavasziak gyors és jó minőségű vetésével köszöntjük a kongresszust — mondja Ko­vácsk Karol. — Nálunk az ősziek jól teleltek. Előreláthatólag jó hektárhozamokat érünk el min­denből. Az idővel versenyt fu­tunk, sőt még meg is előzzük. Brigádunk nagyszerűen dolgo­zik, a gépek éjjel-nappal men­nek. ... amíg nem végeznek . Este kilenc óra van. A Lúcny Dvor-i állami gazdaság egyetemesen gépesített cso­portja a tavaszi árpát veti. 8 kerekes- és 2 lánctalpas trak­tor dolgozik hosszabbított mű­szakban, reggel fél hattól... addig, míg nem végeznek, mert a cél, hogy ma befejezzék a vetést. Az egyik agregáton Gulda­ Árpád, Androvics Ferenc, Kögler Jenő és Halász Ferenc dolgozik. Gulda Sándor pedig már a cukorrépa alá készíti elő a föl­det ... -gás A Kosáty­i Állami Gazdaság­ban az egyetemesen gépesített munkacsapatok a tavaszi mun­kálatok első szakaszát befejez­ték. Gondosan előkészített gé­peik segítségével három nap alatt elkészültek a tervezett 220 ha árpa, 15 ha tavaszi bú­za, 80 ha borsó vetésével és 196 hektárnyi őszi veteményt műtrágyával láttak el. A munkálatokat feleannyi idő alatt végezték el, mint tavaly. A vetésre csak jó minőségű ve­tőmagot használtak fel. A cso­portok munkaerkölcse nem hagy kívánni valót maga után és az állami gazdaság a legjobb ki­látásokkal folytatja munkála­tait. Tudósítónk telefon­jelentése: 75 hektár cukorrépát vetettek el Tóth János érsekújvári leve­lezőnk arról tudósít, hogy Párkányi Állami Gazdaság négy a nap alatt elvetett 405 hektár árpát. Éjjeli műszakban 220 hektárt simítóztak és a tervezett 328 hektár cukorrépát is három nap alatt elvetik. Már szerdán el­vetettek 75 hektár cukorrépát. Készülnek a kukorica veté­sére is, már mintegy 600 hek­tárt simítóztak. Zatykó János a kéméndi részleg traktorosa egy műszak alatt 50 hektár ár­pát vetett el. Ipolyi Ferenc pe­dig 70 hektárt simítózott. Szímőn és Kőhídgyarmaton is vetik a cukorrépát. Vetik a cukorrépát A borsó is a földbe

Next