Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-08 / 28. szám
A dunaszerdahelyi járás befejezte a tavaszi gabonafélék vetését A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK lapja Bratislava, 1962. április &. Ara 40 fillér XII. évfolyam, 21. szám. Termeljünk, hogy eladhassunk A szocializmus építésénél minden törekvésünk középpontjában az emberről való gondoskodás áll. Ez a törekvés elsősorban iparunk és mezőgazdaságunk sikeres fejlesztésében és dolgozó népünk életszínvonalának álllandó emelkedésében jut kifejezésre. Az életszínvonal szüntelen emelkedése azonban csak az egész népgazdaság harmonikus együttműködésével és a tervek egyenletes teljesítésével érhető el. Emelni az életszínvonalat, az nemcsak ipari termelési cikket, ruhát, cipőt, gépet stb. jelent, de több húst, tojást, tejet és más mezőgazdasági cikket a közellátás számára. Az életszínvonal további emelkedése szempontjából tehát éppen a mezőgazdasági piaci termelés fokozása áll az első helyen. A mezőgazdasági termelés fokozásának nemcsak az a jelentősége, hogy több hús, tej és tojás kerül a piacra, de a mezőgazdasági termelés lényeges emelkedése lehetővé teszi azt, hogy külföldről kevesebb mezőgazdasági terméket vásároljunk, amelyért mindig gépekkel és más iparcikkekkel kell fizetnünk. Hazánkban minden objektív lehetőség adva van, hogy a szükséges mezőgazdasági termékek nagy részét hazai termeléssel biztosítsuk. A mezőgazdasági termelés fokozásához azonban nemcsak objektív tényezőkre van szükség, de elsősorban becsületes szövetkezeti dolgozókra, akik valóban gazdáknak érzik magukat a szövetkezet földjén, akik mindennapi munkájukat becsülettel végzik saját és az egész társadalom érdekében. Minden becsületes szövetkezeti paraszt arra törekedjen, hogy minél többet adjon annak a társadalomnak, amely megteremtette a szocialista nagyüzemi termelés alapjait falvainkon és ezzel a falu népének szüntelenül növekvő anyagi és kulturális jólétet biztosított. Munkásosztályunk falvainkat a gépek ezreivel látja el, amelynek nyomán eltűnt a látástól vakulásig tartó munka és létrejött a falu és a város közti különbség eltávolításának a lehetősége. Munkásosztályunk ezzel a segítségével konkréten kifejezi a munkásparaszt-szövetség lényegét, amelyet a két osztály közös politikai és gazdasági együttműködésében kell látni. Éppen ezért szövetkezeti parasztságunk legfőbb hazafias kötelessége, hogy a társadalom mindennapi támogatására támaszkodva emelje a piaci termelést és jó hazafihoz illően teljesítse a szerződéses terményeladási kötelezettségeit. Szövetkezeteink eddigi jó munkája azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság piaci termelésének fokozására megvannak az előfeltételek. Bizonyítja ezt például a galántai járásban levő „Vítazná cesta“ EFSZ példája, ahol a szövetkezet dolgozói vállalták, hogy az egy tehénre eső fejésátlagot a tervezett 2500 literről 2650 literre emelik. A toporcanyi járásban nem egy EFSZ-t és ÁC-t lehet példaképül felhozni, melyek 200 — 250 kg húst, 500 liter tejet és több mint 300 darab tojást adnak el egy hektárról a közellátásnak. Ebben a járásban nem ritkaság olyan fejő, mint például Macák elvtárs, a Bánovcei Állami Gazdaság dolgozója, aki egy tehéntől átlagosan 4170 liter tejet fejt ki egy év alatt, vagy Minarovic elvtárs, a behincei EFSZ állatgondozója, aki 75 dkg átlagos súlygyarapodást ér el naponta a sertéseknél. Sikerüknek titka abban rejlik, hogy ezekben a mezőgazdasági üzemekben biztosították a jó takarmányalapot és ezzel párhuzamosan kellő gondot fordítanak az állatok gondozására és a takarmányozás technikájára. Ilyen és hasonló példát találunk a többi járásban is, mint pl. a dunaszerdahelyi járásban az ekecsi EFSZ- ben, ahol a tejeladás januári tervét 53 000 literrel túlteljesítették. Példaképül lehet állítani a komáromi járást is, amely a nyugat-szlovákiai kerületben az elmúlt évben talán egyedül teljesítette az állati termékek eladási tervét. Az eladási tervek rendszeres teljesítésének egyik előfeltétele a szövetkezeteken belüli munkaverseny megszervezése és fejlesztése. Például a Ceská Xredová-i EFSZ tagsága elhatározta, hogy egy liter tejjel többet fej ki minden tehéntől. Ezt a kötelezettségvállalásukat naponta ellenőrizték és alátámasztották a dolgozók anyagi érdekeltségével is, ami azt jelentette, hogy a dolgozók nemcsak azt tudták, hogy mit kell nekik teljesíteniük, de azt is, hogy mennyi jutalmat kapnak munkájukért. A csehországi sokolovói járás szövetkezeti dolgozói éppen a szocialista munkaversenynek köszönhették azt, hogy az 1961-es évben 621 000 liter tejjel adtak el többet a közellátásnak és több száz tonna hússal szárnyalták túl eladási kötelezettségüket. Mindez azt bizonyítja, hogy a jól megszervezett szocialista munkaverseny, annak állandó értékelése, a dolgozók anyagi érdekeltsége, a jó munkaszervezés legfőbb rúgója a termelés szüntelen növekedésének és az eladási (Folytatás a 6. oldalon) A dunaszerdahelyi járás szövetkezetei és állami gazdaságai már szerdán befejezték a gabonafélék vetését. Az eredmény a jó munkaszervezés által jött létre. A legtöbb szövetkezet éjjel-nappal, sőt vasárnp is dolgozott. A legjobb munkát az ekecsi, dvorníky, felsőpatonyi, somorjai szövetkezetek végezték A várva-várt tavasz csalta ki földműveseinket a tömegesen mezőre. A köbölkúti EFSZ egyetemesen gégesített munkacsoportja a Hangás-dűlő egyik 70 hektáros tábláján a Valticei M 4-es tavaszi árpa vetését kezdte meg elsőként. E munkát két és fél nap alatt befejezték. A néhány hetes késedelem ellenére is eredményes termést várnak a szövetkezetesek, mert tavaly a cukorrépa ezen a helyen 400 mázsa istállótrágyát kapott hektáronként, most pedig Barta Imre és Jezső Imre traktorukkal két-két trágyaszórót huzatva, hektáronként két mázsa szuper foszfátot, másfél mázsa kálisót és egy mázsa kénsavas ammóniát szórtak ki vetés előtt. Képünkön Bircsák Vilmos és Jozefik Pál vetőgépkezelőket, Szobotkai Ede traktorost, Leiko Andrej brigádvezetőt, valamint Mankoviczky István gépesítőt látjuk egy kis „haditanács" közben. — ku—ĺ Gyors és jó munkával köszöntjük a CSKP XII. kongresszusát Az első erőpróba Az enyhe déli lejtőn 2 agregát áll, körötte emberek sürögnek. A tábla szélén nagy halomban zsákok: árpa- és lucernamag. A vícsapapáti szövetkezet egyetemesen gépesített csoportja ma kezdte a tavaszi árpa vetését, s hogy az idő, a tavasz ennyire megkésett, mindjárt vetik a lucerna magot is. Az egyetemesen gépesített csoportnak 16 kerekes és 12 lánctalpas traktora van. Ezzel a gépi erővel a hét végéig elvégzik a tavasziak vetését, ami 230 hektárt tesz ki a vícsapapáti szövetkezetben. — Megkéstünk egy kicsit — mondja Bellér Gyula, a szövetkezet agronómusa —, de azért még nincs elveszve semmi. Máskor is vetettünk ilyen későn és 28 mázsa is termett. Ha jő a május, akkor van termés. — Azért nem alapozhatunk arra, hogy „ha jő a május“, addig is gondját kell viselni a vetéseknek. Ezt Kovács Mátyás mondja, a szövetkezet csoportvezetője. Valahogy úgy adódik a helyzet, hogy mindenkit nagyon érdekel a tavaszi árpa vetése itt Vícsapapáton. Chudy Imre, Hamara Károllyal dolgozik az egyik lánctalpason két váltásban, de itt sürög-forog az agregát körül. Éjszaka majd simítózni fog, de a kezdésről nem akart lemaradni. Meg az a helyzet, hogy ez az agregát, illetve agregátok, amelyekkel itt dolgoznak, megkövetelik, hogy tökéletesen beállítsák, mielőtt megindulnának. Ugyanis egyszerre három munkafolyamatot végez. A traktor után nehéz korona jár, majd a vetőgépek következnek, s végül könnyű fogas. Ezzel a módszerrel egy kerekes traktor munkáját takarítják meg, és a talajt nem tömítik azzal, hogy a traktoroknak kétszer, esetleg háromszor be kellene járni ugyanazt a táblát. — Már kilenc éve így vetünk — magyarázza Vízi Sándor, az egyetemesen gépesített csoport vezetője — előnyösebb, gyorsabb, mert nemcsak üzemanyagot és emberi erőt takarítunk meg, hanem felszabadul egy traktor is, ami lényegesen hozzájárul, különösen ilyen késői kitavaszodás esetén a vetés gyors és szakszerű elvégzéséhez. — Mikor alakult az egyetemesen gépesített munkacsoport? — Az idén. Ez az első erőpróba. Azt hiszem, nem vallunk szégyent, igyekeznek az emberek, a gépeket még a télen rendbehoztuk, csak az idő is kedvezne egy kicsit végre már. — Talán segít az idényprémium is? — Arról még nem határoztak lesz-e, mindenesetre az egyetemesen gépesített csoport számára 48 ezer korona prémiumot terveztek. Befejezzük a beszélgetést. A két agregát már messze bent jár a táblán. A vetőgépeken álló emberek egyre kisebbednek. Végül eltűnnek a domb túlsó oldalán... -. — Későn jöttek, már rég befejeztük az árpa vetését — fogad Karol Kovácik, a Horny Dvor-i Állami Gazdaság vezetője. . Gépesített csoportjuk szép munkát végzett. Az árpával együtt elszórták a hereféléket is. Éjjel kisegítették a szomszédos Cerny Dvor-i gazdaságot, a vetésben viszont onnan kaptak segítséget. Javában vetik a cukorrépát. A lánctalpas pedig már a kukorica alá simítózza a földet. — A tavasziak gyors és jó minőségű vetésével köszöntjük a kongresszust — mondja Kovácsk Karol. — Nálunk az ősziek jól teleltek. Előreláthatólag jó hektárhozamokat érünk el mindenből. Az idővel versenyt futunk, sőt még meg is előzzük. Brigádunk nagyszerűen dolgozik, a gépek éjjel-nappal mennek. ... amíg nem végeznek . Este kilenc óra van. A Lúcny Dvor-i állami gazdaság egyetemesen gépesített csoportja a tavaszi árpát veti. 8 kerekes- és 2 lánctalpas traktor dolgozik hosszabbított műszakban, reggel fél hattól... addig, míg nem végeznek, mert a cél, hogy ma befejezzék a vetést. Az egyik agregáton Gulda Árpád, Androvics Ferenc, Kögler Jenő és Halász Ferenc dolgozik. Gulda Sándor pedig már a cukorrépa alá készíti elő a földet ... -gás A Kosátyi Állami Gazdaságban az egyetemesen gépesített munkacsapatok a tavaszi munkálatok első szakaszát befejezték. Gondosan előkészített gépeik segítségével három nap alatt elkészültek a tervezett 220 ha árpa, 15 ha tavaszi búza, 80 ha borsó vetésével és 196 hektárnyi őszi veteményt műtrágyával láttak el. A munkálatokat feleannyi idő alatt végezték el, mint tavaly. A vetésre csak jó minőségű vetőmagot használtak fel. A csoportok munkaerkölcse nem hagy kívánni valót maga után és az állami gazdaság a legjobb kilátásokkal folytatja munkálatait. Tudósítónk telefonjelentése: 75 hektár cukorrépát vetettek el Tóth János érsekújvári levelezőnk arról tudósít, hogy Párkányi Állami Gazdaság négy a nap alatt elvetett 405 hektár árpát. Éjjeli műszakban 220 hektárt simítóztak és a tervezett 328 hektár cukorrépát is három nap alatt elvetik. Már szerdán elvetettek 75 hektár cukorrépát. Készülnek a kukorica vetésére is, már mintegy 600 hektárt simítóztak. Zatykó János a kéméndi részleg traktorosa egy műszak alatt 50 hektár árpát vetett el. Ipolyi Ferenc pedig 70 hektárt simítózott. Szímőn és Kőhídgyarmaton is vetik a cukorrépát. Vetik a cukorrépát A borsó is a földbe