Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-09 / 27. szám

ZÖLDSÉG • VIRÁG 1. Júliusban a legfontosabb munkák közé a növényvédelem tartozik. Magas hőmérséklet mellett kevés csapadék is ele­gendő a peronoszpóra fertőzé­sére. Különös figyelmet szen­teljünk a fürtök tökéletes per­metezésére, illetve porozására. A porozásnak a fürtök védel­ménél bizonyos előnye van, mert a bogyók viaszos felüle­tén a por könnyebben megma­rad. Tehát a peronoszpóra el­len 1 %-os Kuprikol oldattal permetezünk (1 hektárra 2000 liter vizet és 20 kg Kuprikolt számítunk). Kuprikol helyett bordós levet is használhatunk, 1,25—1,5 %-os oldatot. Nedves, meleg idő esetén pótolhatjuk a permetezést főképpen a für­tökre Niroxyd porozószerrel, amelyből hektáronként 30 kg­­ot használunk. • A lisztharmat (oídium) nagy károkat képes okozni. Ezért ajánlatos a Kuprikol per­­metoldatba 0,75 %-os erősségig Sulikolt keverni. Nagyon hatá­sos a Síra Sfinx (vagy Thiovit la lehet) porozószerrel való porozás, amelyből hektáron­ként 20 kg-ot számítunk.­­ A szőlőmoly előfordulása esetén a második nemzedék el­en permetezünk [Kuprikolos oldatba is keverhetjük] 0,4 %­­os Cykol oldattal. Hatásos a Soldap permetezőszer is; hek­­teronként 1200 liter vízhez öt litert számítunk, ami 0,4 %-os oldatnak felel meg. A Fosfo­­tion 50 is jó hatású 0,3 %-os oldatban. A Takácsatkák előfordulása esetén 0,4 %-os Fosfotion, il­letve Arafosfotion, illetve 0,07 % -os Akarition E-30 oldattal permetezzünk. Ezek a perme­tező szerek különös elővigyáza­tosságot követelnek, mivel az emberi szervezetre mérgező hatásúak. Ezért csak a védő­­öltözékben permetezhetjük ki azokat. 2. A szőlő kapálása nagyon fontos teendőnk. Sarabolással pótolhatjuk. Szükséges, hogy a földkérget minden nagyobb eső után szétverjük, hogy a talaj ne száradjon ki. Természetes, hogy a gyomirtás a szőlő fej­lődésének és egészségének első feltétele. . 3. Júliusban elvégeztük a harmadik kötözést. 4. A szőlő tetejét visszacsíp­­jük — csonkázzuk akkor, ami­kor a szőlő a karót 30—40 cm­­rel túlnőtte, ekkor lemetsszük, úgy, hogy a karónál 20—30 cm-rel hosszabb legyen. • Élettanilag a csonkázást akkor kell elvégezni, amikor a hajtások alsó része bámulni, fásodni kezd. Ezt az időt azon­ban csak ott tartjuk be, ahol úgy van a tőke megterhelve, hogy nincsen túlzott hajtásnö­vekedés. A növekedés csökke­nése előtt, illetve buja növe­kedésű szőlőben végzett korai csonkázásnál feleslegesen sok hónaljhajtással kell számolni, ugyanakkor a tőkét megfoszt­juk a levelektől, amelyek a bo­gyóban elősegítik a cukorkép­ződést, valamint a tartalék­anyagok képződését. Káros le­het a korai csonkázás olyan értelemben is, hogy a levelek mögül új fürtök bújnak elő, amelyek a jövő évi termést szegényítik meg. A csonkázást tehát semmi esetre sem végez­zük korán. Július hónapban csonkázzunk főleg nedves idő esetén, amikor a peronoszpóra nagy elterjedése veszélyezteti 5. A szőlőiskolákban nagyon fontos teendő a harmatgyöke­rek eltávolítása. Ezek a nemes szemből bújnak elő és táplál­ják a tőkét. Ezáltal a talpgyö­kerek beszüntetik a működé­süket s így a tő elfagyásnak, kiszáradásnak, kártevők táma­dásának, stb. lehet kitéve. A szőlőiskola növényvédelmé­nek rendkívül fontos szerepe van. Peronoszpóra ellen min­den héten a Novozír N—50 készítmény 0,6 %-os oldatával permetezünk. Lisztharmat el­len Sulikol K 0,5 %-os oldatá­val keverjük. Takácsatkák el­len 0,2 %-os E—30 oldattal vé­dekezünk. Ha talajkártevők fordulnak elő, Gamaryl 80 vegyszerből oldatot készítünk, s az árkokba öntjük úgy, hogy 1 hektárra 2,5—3 kg vegyszer kerüljön. 6. Szőlőalanytelepeken fontos a tüzetes gyomtalanítás, illetve talajlazítás, a mellékhajtások gyakori lemetszése (nem sza­bad kitörni, mert megkárosít­juk a vesszőt), és a gyakori (hetente) végzett kikötözése. rok 1. Júliusban folytatjuk a bő­rendszeres érzékszervi vizsgálatát a már előzőleg le­írt módszerekkel. Ügyelni kell arra is, hogy a hordók állan­dóan teltek legyenek. 2. Pinceszellőztetést csak hű­vös időben végezzünk, nehogy felmelegítsük a pincét. Nagy­­takarítást kéthetenként végez­zünk. 3. Július, illetve augusztus hónap —• a borok állapotát függően — a harmadik fejtés ideje. A fejtést zártan végez­zük (nehogy a bor levegővel érintkezzen) és mérsékelten kénezünk. 4. A szüret még távol van, de ne halasszuk el a szüretre való előkészületi munkákat — főleg a hordók előkészítését, kitisztítását, kénezését stb. Vanek Gáspár mérnök, Szőlészeti és Kutató Intézet,Borászati Bratislava Takácsatkák kártétele a szőlőlevélen 6 GYÜMÖLCS • Gyógyszer helyett főzelék Tokár szovjet biológus érde­kes kísérletet folytat olyan — szintetikus úton előállított — gyógyszerek fölöslegessé téte­lére, amelyeknek mellékhatása néha egészségünkre ártalmas. Szerinte nincs messze az az idő, amikor a betegnek az or­vos — bizonyos esetekben­ — a szokványos gyógyszerek he­lyett a Tokaj-elv alapján ter­melt gyümölcs-, illetve főzelék­féleségeket rendeli. A biokémikusok régóta tud­ják, hogy a gyümölcs-, illetve zöldségfélék természetesen elő­forduló bizonyos szerves anya­gainak a gyógyhatása erőtelje­sebb, mint a vegyileg előállí­tott szereké. A Tokár-elmélet lényege: e gyógyhatású anya­gok mesterséges dúsítása a táp­lálékul szolgáló növényekben. Ezt oly módon érik el, hogy a termőtalajban a szükséges szer­ves anyagokat gyarapítják. Ha például a kerti földet megfele­lő konyhasóval „trágyázzák”, a spenót, a saláta és a káposz­taféleségek leveleiben a jódtar­­talom ugrásszerűen növekszik. A szovjet tudós „veteményes­kertjében” a többi között kü­lönleges sárgarépát is termel. A kalciumot és karotint tartal­mazó sárgarépából keresztezés által sikerült olyan répafajtát kitermelnie, amelyben az em­beri szervezet számára oly fon­tos kalcium- és karotintartalom megkétszereződik. E „gyógy­­répa" íze semmiben sem külön­bözik a közönséges répáétól, emellett kitűnő természetes fegyver a betegségek ellen. A megfelelő növény létrehozására a szovjet biológus a táp- és gyógynövények vegetatív hibri­dizációját is alkalmazza. A fe­hérkáposzta és a zsázsa keresz­tezésével nagy mennyiségű jó­­dot tartalmazó hibridet nyert. A mexikói fürtkáposztát (Che­­nopodium ambrosiodes) a vö­rösrépával, a pacsirtafüvet (Po­­lygala senega) — a lélegző­szervek betegségeinek ellen­szerét állítja elő belőle a gyógy­szeripar — a paradicsommal házasította sikeresen. A kijevi klinikán e hibridek­kel — a gyógyszereket teljesen mellőzve — már jelentős ered­ményt értek el. (Volksstimme) A bortárolás különböző módjai Franciaországban A szőlészetben mutatkozó nehézségek a figyelmet foko­zott mértékben a bor tárolásá­nak költségei felé irányították. A hagyományos tárolási mó­dok a bor hektolitereként kb. 25 frank megterhelést jelente­nek. A költség csökkentésének érdekében a szövetkezetek nagy külső tartályokat építettek, a hagyományos falakat sejtbeton hőszigetelő anyaggal cserélték fel, és többemeletes megoldá­sokat választottak. Hérault megyében tanulmány tárgyát képezte három külön­böző típusú tárolási mód. Első típus az alagút-pincé­­szet (tunnel), amelynél nagy, 1200 hektoliteres tartályok foglalnak egymás mellett he­lyet. A folyosórendszer úgy van kiképezve, hogy a bor minden­nemű kezelését lehetővé teszi. A szellőzés a tartálysorokat el­választó falba épített csőrend­szerrel megoldott. Cournonter­­ral szövetkezet egyszintű, leve­gő közbeiktatása nélküli rend­szert alkalmazott. Bessan szö­vetkezet légréteget iktatott közbe. A Vias és a Murviel­le Beziers szövetkezet két-, illetve három-szintű megoldással, lég­réteges szigeteléssel oldotta meg a tárolást. Mindegyik esetben a hőmér­séklet alakulása kedvező volt, és a hagyományos tárolási mó­dokkal szemben 1—2 C °-kal alacsonyabb volt a bor hőmér­séklete. A második típus a hengeres tárolási forma hőszigetelő ré­teg közbeiktatása nélkül. Ezt a formát alkalmazta a Cournon­­sed­ szövetkezet. Itt a bor hő­mérséklete a külső hőmérsék­lettel szemben 1,2 C ° eltérést mutatott, ez érthető is, figye­lembe véve a szigetelőréteg hiányát. A harmadik típus a gyűrűs (koncentrikus kiképzésű) elhe­lyezése a tároló edényeknek, légréteges szigeteléssel. Ilyen tárolórendszert épített a Lou­­piani szövetkezet A bor hőmér­sékletének alakulása itt is igen kedvezőnek volt mondható. Ezek a tárolási módok lehe­tővé teszik, hogy a bor hőmér­séklete a nyár folyamán nem haladja meg a 20 C °-ot. A tá­rolási költség 20—30 %-kal csökken, és a bor kezelése is egyszerűbbé válik.

Next