Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-08 / 14. szám

Kitüntetett mezőgazdasági üzemek Az 1966 év országos szocialista ver­senyben több szlovákiai gazdaság is elnyerte a Földművelésügyi Miniszté­rium és a Szakszervezetek vörös zász­laját. A Dunatőkési Állami Gazdaság ez alkalommal már másodszor mondhat­ja magát a vörös zászló tulajdonosá­nak. A magas kitüntetést a szocialista versenyben elért jó eredményeiért és a hatékony munkaszervezésért kapta. Az állami gazdaság a múlt évben 9131 korona átlagbevételt tervezett egy hektárra. A valóságban azonban 10 390 korona bevételt értek el hek­táronként. Piaci termelésük terve egy hektárra 7641 korona volt, a valósá­gos bevétel 8810 korona. A napi fejési­­ előirányzatot egész évben túllépték. A sertések napi súlygyarapodása 0,47 kg, a szarvasmarháké 0,62 kg volt. A húseladást 113,1 százalékra, a tejét 125,5 százalékra, a tojásét 100 száza­lékra, a gabonafélékét 109 százalékra, a cukorrépahozamot pedig 111,9 szá­zalékra teljesítették. A szocialista versenyben a gazdaság a nyugat-szlo­vákiai kerület legjobbjai közé került. Vállalásuk 816 625 koronát tett ki, ezt azonban magasan túlszárnyalták és 2 millió 208 ezer 625 koronára tel­jesítették. A szocialista brigád elmért öt mun­kaközösség versenyez, három kollektí­va pedig már elnyerte ezt a büszke címet. A Poprádi Állami Gazdaság most elsőízben nyerte el a vörös zászlót. A húseladást 107,6 százalékra, a tej­eladást 129 százalékra, a tojáseladási tervét 126 százalékra, a burgonyáét pedig 155 százalékra teljesítette az üzem. Nagy része volt ebben a kiváló si­kerben a vezetésnek, a párt és a tö­megszervezetek üzemi csoportjainak, amelyek rendszeresen értékelték szocialista verseny lefolyását. A gaz­a­daság 1 millió 164 ezer 961 korona értékű kötelezettséget vállalt, amelyet magasan, 2 millió 916 ezer 080 koro­nára túlteljesített. A gazdaság hat kollektívája már viseli a szocialista brigád címet, öt csoport pedig versenyben áll a cím elnyeréséért. A kissallei (Tek. Lufianky) EFSZ másodszor nyerte el a kitüntetést, a termelés és az eladás terén elért ki­magasló eredményeiért. Az állatte­nyésztés öszes mutatóit túlszárnyal­ták, a tervezett 282 135 korona válla­lást a valóságban több mint kétszere­sére, 688 983 koronára emelték. A jablonkai EFSZ (senicai járás) először nyerte el a vörös zászlót. Eredményei, célszerű munkaszervezé­se főképp a technika és az új techno­lógia bevezetése az állattenyésztésbe, érdemelték ki a magas kitüntetést. Egy példa: az átlagos terelékenység a szövetkezetben elérte a 3524 litert és az állattenyésztés összes mutatóit magasan túllépték. A hrusovi EFSZ (galántai járási szinten a kitüntetettek között foglal helyet. A múlt évben elért kiváló ter­melési eredményeiért első fokozatú elismerést kapott. R. Titka Áprilisi kilátások NORMÁLIS CSAPADÉK ÉS HŐMÉRSÉKLET az idei március nem kedvezett a mezőgazdaságnak. A magasabb föld­­rajzi szélességekből hideg sarki leve­­­ő áramlott a belföldre, amely válto­­­ékony időt okozott. A hideg idő elassította a növényzet növekedését. Nálunk az április általában vált­­­­ékony, amely a hőmérséklet gyakori is hirtelen változásában és csapadék­­ban nyilvánul meg. E hónapban rend­­zerint szubtrópikus levegő tör be Közép-Európába, melyet gyakran hi­­deg sarki levegő vált fel. Ez okozza az éjjjeli fagyokat, de az is előfordul, hogy a hőmérséklet 20 ° C fölé emel­­kedik. A múltban volt már —7 ° C éjjeli rekord és +28 ° C nappali csúcsérték. Az áprilisi csapadék átlag 45—55 mm, uc (iciuaui ug^niiuu i'iuuau 128 mm-t, 1946-ban viszont csak 11 mm-t mértek. A sokévi távlati jóslás szerint — amely még kísérleti színvonalon áll — ebben­ az évben április hónapban átlagos hőmérséklet és csapadék vár­­ható. Április 10-ig változékony fel­hőzet, gyakori eső és helyenként vi­harok várhatók. A nappali hőmérsék­let 10—15 ° C, az éjjeli hőmérséklet 1­0—4 ° C között. Április 11-től 20-ig nagyobbrészt felhős idő, időnként futóesők. A nappali hőmérséklet 8—12 ° C, éjfél —2 és +4 ° C között. Április 21-től 30-ig felváltva félig derült és felhős idő, időnként futó­­esőkkel és viharokkal. A nappali hő­mérséklet 18—20 ° C, éjjeli 0 és 8 ° C között. Dr. PETER FORGAC Az erdők hónapja az új irányítási rendszer­ ­(Folytatás az 1. oldalról) nek meggyorsítása, az erdei fatelepek kiépítése, az üzemi épületek (erdész­lakok, garázsok, műhelyek stb.) ki­építése és felújítása. g) Az említett feladatokkal kap­csolatban végül javítani kell az erdei munkások szociális és kulturális el­látottságát, valamint az anyagi érde­keltségük rendszerének hatékonysá­gát. Ez igen komoly kérdés, mivel Szlovákia erdeiben körülbelül 48 ezer munkás dolgozik. Az üzemeknek több gondot erdőgazdasági kell majd fordítaniuk az erdei munkások meg­felelőbb szállítására, főként a távo­labb eső munkahelyekre, azok egész­séges és megfelelő kalóriájú étkezte­tésére, jó minőségű munkaruhákkal, lábbelivel és felszereléssel való ellá­tására. Kívánatos lenne, hogy a dél­­szlovákiai körzetek ifjúsága is jelent­kezzék az erdészeti szakiskolákba. A — Milyen gazdasági eszközöket érvényesítenek az erdőgazdaságban? Eddigi értesüléseink szerint az anya­gi érdekeltség az erdőgazdaságban csak kis­ mértékben honosodott meg. — Az eddigi tervszerű irányítás egyik hiányossága volt, hogy az erdő­­gazdaság feladatait központilag álla­pították meg olyan aprólékosan, hogy egyáltalán nem lehetett szó az üze­meltetés lehetőségei és szükségletei szerinti irányításról. Ilyen körülmé­nyek között a feladatok tása terén nagy mértékben megállapí­érvénye­sült a szubjektivizmus. Az a vállalat volt a legkedvezőbb helyzetben, amelynek sikerült a rentábilitás fel­tétlen szükségességére való tekintet nélkül megvédelmeznie tervfeladatait és azok teljesítésére szolgáló legjobb feltételeket is (tehát olyan objektív kényszerűséget teremtett, hogy ele­gendő forrása legyen az összes költ­ségek fedezésére, valamint olyan jö­vedelem elérésére, amely az előírt befizetési kötelezettségek teljesítése után is elegendő hasznot biztosított­. Az eddigi tervszerű irányításban túl­értékelték az évi terveket a hosszú­­lejáratú tervek rovására, annak elle­nére, hogy a hosszúlejáratú tervek — tekintettel a hosszú termelési idő­szakra — erdőgazdaságunkban döntő jelentőségűek. Az is hozzájárult a gazdaságosság csökkenéséhez, hogy túlértékelték az összteljesítmény gaz­dasági jelentőségét, amely a gazda­sági ténykedés eredményeinek leg­főbb minőségi mértékegysége volt. jegyében Az erdőalap fejlődésére jelentékeny hatással volt a faanyagbeadási alap erdei készgyártmányokban való direk­­tív meghatározása. Ennek kedvezőt­len hatása egyrészt az erdőgazdaság­ban mutatkozott meg (nem lehetett megakadályozni a legszebb fák ki­termelését, másrészt a feldolgozó ágazatokban (ahol nem állt érdekük­ben a faanyag hatékony kihaszná­lása.) Az irányítás tökéletesített rendszerében kiküszöböljük az irá­nyítás adminisztratív-direktív rend­szerét, és áttérünk a hatékony köz­ponti irányítás útjára, amely az aláb­bi elveken nyugszik: a) feltételeket teremtünk a válla­latok optimális döntésére a kötelező és egységes gazdasági előírások alap­ján, b) a gazdasági eszközöket és a központi terveket kihasználjuk a hosszúlejáratú fejlesztési feladatok szempontjából fontos célok érvénye­sítésére. Az erdőgazdaság tervfeladatait az erdőgazdaság fejlesztésére irányuló hosszúlejáratú tanulmányokban hatá­rozzuk meg. A hosszúlejáratú tanul­mányok feladatait a távlati ötéves tervekben konkretizáljuk és a gazda­sági irányító eszközök segítségével valósítjuk meg. Az alábbi hosszúlejá­ratú gazdasági eszközöket használjuk fel: a) befizetés a bruttó jövedelemből, vagy nyereségbefizetés, b) befizetés az állóeszközökből, c) befizetés a tartalékokból, d) stabilizációs befizetés, e) befizetés az állóeszközök érték­leírásából. A hosszúlejáratú gazdasági eszkö­zöket a tervjavaslat kidolgozása előtt határozzák meg. Az említetteken kí­vül még az alábbi operatív gazdasági eszközöket is érvényesítjük: — árak, felárak és levonások, dotá­ciók és forgalmi adó, — bérskálák, munkadíjazási formák, munkaráfordítási normák és a munkabérrendszerek más eszkö­zei, — utólagos befizetések és befizetési kedvezmények, — járulékok, — az egyes alapok feltöltésére szol­gáló összegek meghatározása, — céldotáció, — üzemeltetési és beruházási köl­csönök, — belső devizakölcsönök, — kamatok, — a körzetek közötti arányosság biz­tosítására szolgáló eszközök, — a külkereskedelem hatékonyságá­nak fokozásában, valamint a devi­zaeszközök képzésében és megta­karításában való anyagi érdekelt­ség eszközei, — a jogtalanul szerzett eszközök el­vonására szolgáló befizetések, — pönálék, büntetések, kártérítések és más fenyítések. A feladatok teljesítését az évi vég­rehajtó tervek biztosítják. a 1967. január 1-től az erdőgazdaság bruttó jövedelemtől függő anyagi érdekeltség elve alapján gazdálkodik. A — A mezőgazdasági termelést már el sem tudjuk képzelni tervszerű, céltudatos szelekció, nemesítés, ke­resztezés és hibridek nélkül. Már sok száz éve folyik például a termesztett növények nemesítése. Ennek köszön­hetjük a mai, valamikor elérhetetlen­nek látszó hektárhozamokat és mi­nőséget. Mit teszünk a faanyag minő­ségének és mennyiségének fokozása érdekében? — Az erdő gyarapodásának és mi­nőségének fokozásához vezető egyik legfontosabb út az örökléstan és az erdei fák nemesítése. Szlovákiában csaknem minden erdei fa­fajta eseté­ben jó minőségű ökotípusokat talá­lunk, így már a természetadta felté­telek elsőrendű anyagot nyújtanak az erdészeti genetika számára. Sajnos, nemrégiben még nagyon kis mérték­ben használtuk ki ezeket a feltétele­ket az erdei fák fatömegének gyara­pítására és minőségének fokozására. Ezen a téren nem tartottunk lépést a fejlett erdőgazdasággal rendelkező államokkal. Az erdészeti genetika sikeres ki­fejlesztése érdekében nálunk gyors ütemben ki kell építeni (anyagi és káderellátottság szempontjából) nemesítő kutatóhelyeket,­s munkájuk a eredményét rugalmasan be kell ve­zetni a gyakorlatba. E célból a Zvo­­leni Erdőgazdasági Kutatóintézet há­rom vetőmagtermesztő és nemesítő állomást létesít Kelet-, Közép- és Nyugat-Szlovákiában. Ezek feladata lesz a nemesítő munka gyakorlati érvényesítése, a magoncültetvények létesítése, a szülőfák kiválasztása és a magoncültetvények anyagának er­dősítésre való helyes kihasználása. Továbbá gyorsított ütemben el kell végezni az erdei növényzet genetikai­gazdasági értékelését: plusz­ (ki­váló) növényzet, jobb minőségű szok­ványos növényzet, szokványos minő­ségű növényzet és mínusz­­ (rossz minőségű) növényzet. A nemesítő munkának különféle módszereit kell érvényesíteni, hogy az erdőgazdaságban is olyan átütő minőségi és mennyiségi eredménye­ket tudjunk elérni, mint a növény­­termesztés többi szakaszán. Fontos nemesítő ténykedés a mesterséges ellenőrző keresztezés is, amelynek az a célja, hogy nagyobb teljesítmény, esetleg ellenállóbb és az adott felté­teleknek megfelelőbb hibrideket nyer­jünk. A legjobb ökotípusok legértékesebb egyedeit nyilván kell tartani tovább­­szaporítás céljából. A tőlük származó oltványok a szülőfák öröklődő tulaj­donságainak ellenőrzésére, a plusz­fák választékának megalapozására és az erdei magoncültetvények létesíté­sére szolgálnak. A nemesítő munka nagyon sokol­dalú és nagy mértékben járulhat hoz­zá az erdőgazdálkodás sikerességé­hez. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. április 8. A­­­ földműves válaszol: TAGOSÍTJÁK a szőlőket, MILYEN PÓTFÖLDRE VAN IGÉNYE? Geleta Péter, perbetes olvasónk a fenti kérdéssel fordult hozzánk. Leve­léből még kitűnik, hogy földjeit átadta az EFSZ-nek, saját maga — most 73 éves — mint egyénileg gazdálkodó művelte meg a meghapott % ha-t, amiből 16 az a szőlő. Eddig csak a szőlő hozamából tudta kiegészíteni a 230 koronás nyugdíját. Maga, korára való tekintettel még fia segítségével sem tudná rendbehozni az elhanyagolt szőlőt, ha a tagosítás keretében neki pótföldként ilyet juttatnának. A tagosításra vonatkozó rendelkezések értelmében az igénybevett földe­kért — beleértve a szőlőt is — elvben megfelelő kiterjedésű és minőségű pótföldet kell juttatni. Mindenesetre külön is kérelmezze, hogy vegyék figyelembe a fent felsorolt szociális körülményeket is. KI KÖTELES AZ ÜVEGEKET ELSZÁLLÍTANI? „Kultúrház“ jeligére egyik olvasónk kérdi, ki köteles a sérült borospa­lackok elszállításáról gondoskodni, ha a kultúrházban valamilyen mulat­ságon a Jednota kocsmárosa ad el italokat. Ha a fogyasztó vendégek a borospalackot is megvették és azt jó vagy rossz állapotban otthagyták a helyiségben, annak a kötelessége azok meg­felelő elszállításáról gondoskodni, akit a rendezéssel kapcsolatban a helyi­ség takarítása terhel. Ha a palackok a Jednota tulajdonában maradtak, azok elszállításáról, még ha sérültek is lennének, a Jednota kötelessége gondoskodni. A kármegelőzésre vonatkozó rendelkezések értelmében azon­ban a kultúrház vezetősége is felelős azért, hogy az üvegcserepet és a megrongált fiaskókat olyan helyre szállítsák, ahol feltételezhetően nem tesz kárt senkiben (szemétdombra). Dr. F. J. MENNYI MEZŐGAZDASÁGI ADÓT FOG FIZETNI? Bargár Károly, olgyai olvasónk, az állami birtok dolgozója, 16 úr kert­jének felében kertészettel foglalkozik. Az 1965-ös évben 10 210 korona után 780 korona adót fizetett. Az 1966-os év eredménye 9579 korona volt. Az elmúlt évben fizetett adója megfelel az előírásoknak. A folyó évben már az új mezőgazdasági adót kell majd fizetnie. Ez két részből áll, a földadóból és a jövedelmi adóból. A földadó összegét csak aszerint lehet megállapítani, ha tudja, hogy a földjét annak természeti fekvése szerint milyen osztályba sorolták (összesen 44 osztály van). Az adót hektáronként a tataj minősége szerint 10—930 koronáig állapíthatják meg. A jövedelmi adó alapját a nem különleges növénytermesztés, illetve állattenyésztés esetében a törvényben megállapított átlagos jövedelmezőségi norma szerint kell kiszámítani. Ez 1 ha-ra 1—5 minőségi osztályban 3500 korona 8—38 „ „ 3000 „ 39—43 „ „ 2200 „ a 44 „ „ 1500 „ A különleges növénytermesztés (ilyennek számít a zöldségtermesztés is) esetében a tényleg elért gazdasági eredményből kell kiindulni. A jövedelmi adó összege az adóalapból 3000 koronáig......................................................5 %, 3—6000 korona között 150 korona és a 3000 koronát meghaladó összeg 7 °­ o-a, 8— 9000 korona között 360 korona és a 6000 koronát meghaladó összeg 10 %-a, 9— 14 000 korona között 660 korona és a 9000 koronát meghaladó összeg 15 %-a, 14—20 000 korona között 1410 korona és a 14 000 koronát meghaladó összeg 22 %-a, 20 000 korona felett 2731 korona és a 20 000 koronát meghaladó összeg 30 %-a. A jövedelmi adó 9579 korona adóalap esetében 660 korona és az 579 ko­rona 15 %-a, 88 korona, összesen 746 korona lenne. Anyagi érdekek és erkölcsi magatartás Ha ezt a kérdés-komplexumot — az anyagi érdeket és az erkölcsi maga­tartást — vizsgáljuk, az első pillanat­ban több ágra bomlik, több olyan együttható tényezőt villant fel, ame­lyek napjainkban hatnak az emberek tudatára. Minden irányban vannak szélsőséges eltolódások, amelyek egy­aránt káros következményeket jelen­tenek az egyén és a társadalom hely­zetére. Az egyik oldalon a túlméretezett anyagiasság, az egyéni érdek figyelé­se, a mindenároni anyagi javak hal­mozása, tekintetnélkülisége erkölcsi­etikai ferdülést okoz. És felelőtlen­séget. Az az ember, aki csupán saját érdekeit látva dolgozik, elveszti a a társadalommal szembeni erkölcsi felelősségét, nem veszi észre, hogy a társadalom egészének kedvező állapota teremtette meg azokat az előfeltételeket, amelyek számára is biztosítják a munkalehetőséget, mind­azokat a kedvezményeket és juttatá­sokat, amelyek mindannyiunk közös erőfeszítéséből születtek meg. Aki ezt nem tudatosítja, az elválasztja, elkülö­níti a saját érdekeit a közösség érde­keitől. Az ilyen ember felelőssége nem társadalmi felelősség. S függet­lenül attól, milyen a képzettsége, mi­lyen poszton dolgozik, tevékenysége nem éri, mert nem érheti el a társa­dalmilag felelős és tudatosan dolgozó egyén teljesítményének színvonalát. Az anyagi érdek kizárólagos motivi­­zálása a termelésben, az egyénben előbb-utóbb a legszélsőségesebb egoiz­mushoz vezet. Más, de hasonlóan problematikus az az állapot, m­ikor az anyagi érdeket figyelmen kívül hagyva csupán a tár­sadalommal szembeni erkölcsi elköte­lezettség, túlméretezett felelősségvál­lalás jelei mutatkoznak meg az egyén magatartásában. Az előbbinél a most említett esetek sokkal ritkábbak, de mint olyanok, léteznek. Hogy minek az eredménye ez a magatartás, azt most ne boncoljuk, mert túl messzire jutnánk. Annyit azonban leszögezhetünk, hogy mindkét szélsőség, mind az egyén, mind a társadalom szempont­jából káros. E két szélsőség mellett vagy ha úgy tetszik, éppen a kettő között, meg­található egy harmadik is, mégpedig a közömbös réteg. Ha az előbbi kettőt károsnak tartottuk és elmarasztal­tuk, úgy ezt a harmadik réteget, illet­ve ennek a rétegnek a magatartását hatványozottan el kell marasztalnunk, mivel ez már nemcsak káros, hanem veszélyes is. A társadalmilag közönyös egyén — s mennyi vani — anyagi és erkölcsi felelőssége a nulla ponton áll. Léte növényi lét. Vegetatív igényekkel, he­lyesebben igénytelenséggel. Itt a munka—erkölcs—felelősség hármas egysége semmis, értelmetlen és telje­sen felesleges. Míg elméleti síkon fog­lalkozunk vele, addig aligha tudjuk felmérni az ilyen magatartás káros voltát. Ha azonban gyakorlati-gazda­sági területre vetítjük, hatalmas ká­rok eredőjét fedezzük fel benne. S itt már nemcsak a szakmai hiánya jelentkezik csupán ismeretek (mert az is mi más lehet, mint közömbös ma­gatartás, ha valaki egy területen dol­gozik, s nem hajlandó megismerni az alapvető tudnivalókat), hanem a „minden—mindegy“ vállhuzogatás és kézlegyintés. Nincs szándékunkban a jelen eset­ben konkrét példákkal bizonyítani a fent vázolt helyzetet, de — kezet a szívre — hány fiatal telepítésű gyü­mölcsös pusztult el, hányszor adtunk már hírt fiatal tenyészállatok elhullá­sáról, csalásokról a könyvelésben, a tej vizezéséről stb. Folytathatnánk a sort fentről lefelé, s vissza is, ahogy tetszik. S ha alaposan utánajárunk az ilyen eseteknek, a végén mindig a felelőtlenség, az­ erkölcsi és társadal­mi tudat hiányába ütközünk. Most nem a hibákról van szó. Em­berek vagyunk, s az ember — éppen azért, mert ember — elkövethet hibá­kat is. Ez együttjár a munkával. De a felelőtlenül végzett munka más el­bírálás alá esik, vagy legalábbis az kellene, hogy másként bíráljuk el. Különbséget kellene tenni a dolgok között. Az új gazdasági irányítási rendszer az anyagi érdeket és a társadalmi­­erkölcsi felelősséget együtt, egy kate­góriaként tárgyalja, követeli és való­sítja meg. A fejlődés józan és meg­mért következménye s követelménye ez. Az egyéni érdeknek kapcsolódni kell a társadalom érdekéhez. A ará­nyoknak nem szabad eltolódni, mert ha az egyén tudatában aránytalansá­gok jönnek létre, a társadalom egyen­súlya is meginoghat, s ennek követ­kezményeit nemcsak azok érzik, akik okozták, de azok is, akik tisztességgel, becsülettel vállalták a munka egészét, teljes felelősséggel mindkét irányban! Gál Sándor

Next