Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-08 / 14. szám
Kitüntetett mezőgazdasági üzemek Az 1966 év országos szocialista versenyben több szlovákiai gazdaság is elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium és a Szakszervezetek vörös zászlaját. A Dunatőkési Állami Gazdaság ez alkalommal már másodszor mondhatja magát a vörös zászló tulajdonosának. A magas kitüntetést a szocialista versenyben elért jó eredményeiért és a hatékony munkaszervezésért kapta. Az állami gazdaság a múlt évben 9131 korona átlagbevételt tervezett egy hektárra. A valóságban azonban 10 390 korona bevételt értek el hektáronként. Piaci termelésük terve egy hektárra 7641 korona volt, a valóságos bevétel 8810 korona. A napi fejési előirányzatot egész évben túllépték. A sertések napi súlygyarapodása 0,47 kg, a szarvasmarháké 0,62 kg volt. A húseladást 113,1 százalékra, a tejét 125,5 százalékra, a tojásét 100 százalékra, a gabonafélékét 109 százalékra, a cukorrépahozamot pedig 111,9 százalékra teljesítették. A szocialista versenyben a gazdaság a nyugat-szlovákiai kerület legjobbjai közé került. Vállalásuk 816 625 koronát tett ki, ezt azonban magasan túlszárnyalták és 2 millió 208 ezer 625 koronára teljesítették. A szocialista brigád elmért öt munkaközösség versenyez, három kollektíva pedig már elnyerte ezt a büszke címet. A Poprádi Állami Gazdaság most elsőízben nyerte el a vörös zászlót. A húseladást 107,6 százalékra, a tejeladást 129 százalékra, a tojáseladási tervét 126 százalékra, a burgonyáét pedig 155 százalékra teljesítette az üzem. Nagy része volt ebben a kiváló sikerben a vezetésnek, a párt és a tömegszervezetek üzemi csoportjainak, amelyek rendszeresen értékelték szocialista verseny lefolyását. A gazadaság 1 millió 164 ezer 961 korona értékű kötelezettséget vállalt, amelyet magasan, 2 millió 916 ezer 080 koronára túlteljesített. A gazdaság hat kollektívája már viseli a szocialista brigád címet, öt csoport pedig versenyben áll a cím elnyeréséért. A kissallei (Tek. Lufianky) EFSZ másodszor nyerte el a kitüntetést, a termelés és az eladás terén elért kimagasló eredményeiért. Az állattenyésztés öszes mutatóit túlszárnyalták, a tervezett 282 135 korona vállalást a valóságban több mint kétszeresére, 688 983 koronára emelték. A jablonkai EFSZ (senicai járás) először nyerte el a vörös zászlót. Eredményei, célszerű munkaszervezése főképp a technika és az új technológia bevezetése az állattenyésztésbe, érdemelték ki a magas kitüntetést. Egy példa: az átlagos terelékenység a szövetkezetben elérte a 3524 litert és az állattenyésztés összes mutatóit magasan túllépték. A hrusovi EFSZ (galántai járási szinten a kitüntetettek között foglal helyet. A múlt évben elért kiváló termelési eredményeiért első fokozatú elismerést kapott. R. Titka Áprilisi kilátások NORMÁLIS CSAPADÉK ÉS HŐMÉRSÉKLET az idei március nem kedvezett a mezőgazdaságnak. A magasabb földrajzi szélességekből hideg sarki leveő áramlott a belföldre, amely váltoékony időt okozott. A hideg idő elassította a növényzet növekedését. Nálunk az április általában váltékony, amely a hőmérséklet gyakori is hirtelen változásában és csapadékban nyilvánul meg. E hónapban rendzerint szubtrópikus levegő tör be Közép-Európába, melyet gyakran hideg sarki levegő vált fel. Ez okozza az éjjjeli fagyokat, de az is előfordul, hogy a hőmérséklet 20 ° C fölé emelkedik. A múltban volt már —7 ° C éjjeli rekord és +28 ° C nappali csúcsérték. Az áprilisi csapadék átlag 45—55 mm, uc (iciuaui ug^niiuu i'iuuau 128 mm-t, 1946-ban viszont csak 11 mm-t mértek. A sokévi távlati jóslás szerint — amely még kísérleti színvonalon áll — ebben az évben április hónapban átlagos hőmérséklet és csapadék várható. Április 10-ig változékony felhőzet, gyakori eső és helyenként viharok várhatók. A nappali hőmérséklet 10—15 ° C, az éjjeli hőmérséklet 10—4 ° C között. Április 11-től 20-ig nagyobbrészt felhős idő, időnként futóesők. A nappali hőmérséklet 8—12 ° C, éjfél —2 és +4 ° C között. Április 21-től 30-ig felváltva félig derült és felhős idő, időnként futóesőkkel és viharokkal. A nappali hőmérséklet 18—20 ° C, éjjeli 0 és 8 ° C között. Dr. PETER FORGAC Az erdők hónapja az új irányítási rendszer (Folytatás az 1. oldalról) nek meggyorsítása, az erdei fatelepek kiépítése, az üzemi épületek (erdészlakok, garázsok, műhelyek stb.) kiépítése és felújítása. g) Az említett feladatokkal kapcsolatban végül javítani kell az erdei munkások szociális és kulturális ellátottságát, valamint az anyagi érdekeltségük rendszerének hatékonyságát. Ez igen komoly kérdés, mivel Szlovákia erdeiben körülbelül 48 ezer munkás dolgozik. Az üzemeknek több gondot erdőgazdasági kell majd fordítaniuk az erdei munkások megfelelőbb szállítására, főként a távolabb eső munkahelyekre, azok egészséges és megfelelő kalóriájú étkeztetésére, jó minőségű munkaruhákkal, lábbelivel és felszereléssel való ellátására. Kívánatos lenne, hogy a délszlovákiai körzetek ifjúsága is jelentkezzék az erdészeti szakiskolákba. A — Milyen gazdasági eszközöket érvényesítenek az erdőgazdaságban? Eddigi értesüléseink szerint az anyagi érdekeltség az erdőgazdaságban csak kis mértékben honosodott meg. — Az eddigi tervszerű irányítás egyik hiányossága volt, hogy az erdőgazdaság feladatait központilag állapították meg olyan aprólékosan, hogy egyáltalán nem lehetett szó az üzemeltetés lehetőségei és szükségletei szerinti irányításról. Ilyen körülmények között a feladatok tása terén nagy mértékben megállapíérvényesült a szubjektivizmus. Az a vállalat volt a legkedvezőbb helyzetben, amelynek sikerült a rentábilitás feltétlen szükségességére való tekintet nélkül megvédelmeznie tervfeladatait és azok teljesítésére szolgáló legjobb feltételeket is (tehát olyan objektív kényszerűséget teremtett, hogy elegendő forrása legyen az összes költségek fedezésére, valamint olyan jövedelem elérésére, amely az előírt befizetési kötelezettségek teljesítése után is elegendő hasznot biztosított. Az eddigi tervszerű irányításban túlértékelték az évi terveket a hosszúlejáratú tervek rovására, annak ellenére, hogy a hosszúlejáratú tervek — tekintettel a hosszú termelési időszakra — erdőgazdaságunkban döntő jelentőségűek. Az is hozzájárult a gazdaságosság csökkenéséhez, hogy túlértékelték az összteljesítmény gazdasági jelentőségét, amely a gazdasági ténykedés eredményeinek legfőbb minőségi mértékegysége volt. jegyében Az erdőalap fejlődésére jelentékeny hatással volt a faanyagbeadási alap erdei készgyártmányokban való direktív meghatározása. Ennek kedvezőtlen hatása egyrészt az erdőgazdaságban mutatkozott meg (nem lehetett megakadályozni a legszebb fák kitermelését, másrészt a feldolgozó ágazatokban (ahol nem állt érdekükben a faanyag hatékony kihasználása.) Az irányítás tökéletesített rendszerében kiküszöböljük az irányítás adminisztratív-direktív rendszerét, és áttérünk a hatékony központi irányítás útjára, amely az alábbi elveken nyugszik: a) feltételeket teremtünk a vállalatok optimális döntésére a kötelező és egységes gazdasági előírások alapján, b) a gazdasági eszközöket és a központi terveket kihasználjuk a hosszúlejáratú fejlesztési feladatok szempontjából fontos célok érvényesítésére. Az erdőgazdaság tervfeladatait az erdőgazdaság fejlesztésére irányuló hosszúlejáratú tanulmányokban határozzuk meg. A hosszúlejáratú tanulmányok feladatait a távlati ötéves tervekben konkretizáljuk és a gazdasági irányító eszközök segítségével valósítjuk meg. Az alábbi hosszúlejáratú gazdasági eszközöket használjuk fel: a) befizetés a bruttó jövedelemből, vagy nyereségbefizetés, b) befizetés az állóeszközökből, c) befizetés a tartalékokból, d) stabilizációs befizetés, e) befizetés az állóeszközök értékleírásából. A hosszúlejáratú gazdasági eszközöket a tervjavaslat kidolgozása előtt határozzák meg. Az említetteken kívül még az alábbi operatív gazdasági eszközöket is érvényesítjük: — árak, felárak és levonások, dotációk és forgalmi adó, — bérskálák, munkadíjazási formák, munkaráfordítási normák és a munkabérrendszerek más eszközei, — utólagos befizetések és befizetési kedvezmények, — járulékok, — az egyes alapok feltöltésére szolgáló összegek meghatározása, — céldotáció, — üzemeltetési és beruházási kölcsönök, — belső devizakölcsönök, — kamatok, — a körzetek közötti arányosság biztosítására szolgáló eszközök, — a külkereskedelem hatékonyságának fokozásában, valamint a devizaeszközök képzésében és megtakarításában való anyagi érdekeltség eszközei, — a jogtalanul szerzett eszközök elvonására szolgáló befizetések, — pönálék, büntetések, kártérítések és más fenyítések. A feladatok teljesítését az évi végrehajtó tervek biztosítják. a 1967. január 1-től az erdőgazdaság bruttó jövedelemtől függő anyagi érdekeltség elve alapján gazdálkodik. A — A mezőgazdasági termelést már el sem tudjuk képzelni tervszerű, céltudatos szelekció, nemesítés, keresztezés és hibridek nélkül. Már sok száz éve folyik például a termesztett növények nemesítése. Ennek köszönhetjük a mai, valamikor elérhetetlennek látszó hektárhozamokat és minőséget. Mit teszünk a faanyag minőségének és mennyiségének fokozása érdekében? — Az erdő gyarapodásának és minőségének fokozásához vezető egyik legfontosabb út az örökléstan és az erdei fák nemesítése. Szlovákiában csaknem minden erdei fafajta esetében jó minőségű ökotípusokat találunk, így már a természetadta feltételek elsőrendű anyagot nyújtanak az erdészeti genetika számára. Sajnos, nemrégiben még nagyon kis mértékben használtuk ki ezeket a feltételeket az erdei fák fatömegének gyarapítására és minőségének fokozására. Ezen a téren nem tartottunk lépést a fejlett erdőgazdasággal rendelkező államokkal. Az erdészeti genetika sikeres kifejlesztése érdekében nálunk gyors ütemben ki kell építeni (anyagi és káderellátottság szempontjából) nemesítő kutatóhelyeket,s munkájuk a eredményét rugalmasan be kell vezetni a gyakorlatba. E célból a Zvoleni Erdőgazdasági Kutatóintézet három vetőmagtermesztő és nemesítő állomást létesít Kelet-, Közép- és Nyugat-Szlovákiában. Ezek feladata lesz a nemesítő munka gyakorlati érvényesítése, a magoncültetvények létesítése, a szülőfák kiválasztása és a magoncültetvények anyagának erdősítésre való helyes kihasználása. Továbbá gyorsított ütemben el kell végezni az erdei növényzet genetikaigazdasági értékelését: plusz (kiváló) növényzet, jobb minőségű szokványos növényzet, szokványos minőségű növényzet és mínusz (rossz minőségű) növényzet. A nemesítő munkának különféle módszereit kell érvényesíteni, hogy az erdőgazdaságban is olyan átütő minőségi és mennyiségi eredményeket tudjunk elérni, mint a növénytermesztés többi szakaszán. Fontos nemesítő ténykedés a mesterséges ellenőrző keresztezés is, amelynek az a célja, hogy nagyobb teljesítmény, esetleg ellenállóbb és az adott feltételeknek megfelelőbb hibrideket nyerjünk. A legjobb ökotípusok legértékesebb egyedeit nyilván kell tartani továbbszaporítás céljából. A tőlük származó oltványok a szülőfák öröklődő tulajdonságainak ellenőrzésére, a pluszfák választékának megalapozására és az erdei magoncültetvények létesítésére szolgálnak. A nemesítő munka nagyon sokoldalú és nagy mértékben járulhat hozzá az erdőgazdálkodás sikerességéhez. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. április 8. A földműves válaszol: TAGOSÍTJÁK a szőlőket, MILYEN PÓTFÖLDRE VAN IGÉNYE? Geleta Péter, perbetes olvasónk a fenti kérdéssel fordult hozzánk. Leveléből még kitűnik, hogy földjeit átadta az EFSZ-nek, saját maga — most 73 éves — mint egyénileg gazdálkodó művelte meg a meghapott % ha-t, amiből 16 az a szőlő. Eddig csak a szőlő hozamából tudta kiegészíteni a 230 koronás nyugdíját. Maga, korára való tekintettel még fia segítségével sem tudná rendbehozni az elhanyagolt szőlőt, ha a tagosítás keretében neki pótföldként ilyet juttatnának. A tagosításra vonatkozó rendelkezések értelmében az igénybevett földekért — beleértve a szőlőt is — elvben megfelelő kiterjedésű és minőségű pótföldet kell juttatni. Mindenesetre külön is kérelmezze, hogy vegyék figyelembe a fent felsorolt szociális körülményeket is. KI KÖTELES AZ ÜVEGEKET ELSZÁLLÍTANI? „Kultúrház“ jeligére egyik olvasónk kérdi, ki köteles a sérült borospalackok elszállításáról gondoskodni, ha a kultúrházban valamilyen mulatságon a Jednota kocsmárosa ad el italokat. Ha a fogyasztó vendégek a borospalackot is megvették és azt jó vagy rossz állapotban otthagyták a helyiségben, annak a kötelessége azok megfelelő elszállításáról gondoskodni, akit a rendezéssel kapcsolatban a helyiség takarítása terhel. Ha a palackok a Jednota tulajdonában maradtak, azok elszállításáról, még ha sérültek is lennének, a Jednota kötelessége gondoskodni. A kármegelőzésre vonatkozó rendelkezések értelmében azonban a kultúrház vezetősége is felelős azért, hogy az üvegcserepet és a megrongált fiaskókat olyan helyre szállítsák, ahol feltételezhetően nem tesz kárt senkiben (szemétdombra). Dr. F. J. MENNYI MEZŐGAZDASÁGI ADÓT FOG FIZETNI? Bargár Károly, olgyai olvasónk, az állami birtok dolgozója, 16 úr kertjének felében kertészettel foglalkozik. Az 1965-ös évben 10 210 korona után 780 korona adót fizetett. Az 1966-os év eredménye 9579 korona volt. Az elmúlt évben fizetett adója megfelel az előírásoknak. A folyó évben már az új mezőgazdasági adót kell majd fizetnie. Ez két részből áll, a földadóból és a jövedelmi adóból. A földadó összegét csak aszerint lehet megállapítani, ha tudja, hogy a földjét annak természeti fekvése szerint milyen osztályba sorolták (összesen 44 osztály van). Az adót hektáronként a tataj minősége szerint 10—930 koronáig állapíthatják meg. A jövedelmi adó alapját a nem különleges növénytermesztés, illetve állattenyésztés esetében a törvényben megállapított átlagos jövedelmezőségi norma szerint kell kiszámítani. Ez 1 ha-ra 1—5 minőségi osztályban 3500 korona 8—38 „ „ 3000 „ 39—43 „ „ 2200 „ a 44 „ „ 1500 „ A különleges növénytermesztés (ilyennek számít a zöldségtermesztés is) esetében a tényleg elért gazdasági eredményből kell kiindulni. A jövedelmi adó összege az adóalapból 3000 koronáig......................................................5 %, 3—6000 korona között 150 korona és a 3000 koronát meghaladó összeg 7 ° o-a, 8— 9000 korona között 360 korona és a 6000 koronát meghaladó összeg 10 %-a, 9— 14 000 korona között 660 korona és a 9000 koronát meghaladó összeg 15 %-a, 14—20 000 korona között 1410 korona és a 14 000 koronát meghaladó összeg 22 %-a, 20 000 korona felett 2731 korona és a 20 000 koronát meghaladó összeg 30 %-a. A jövedelmi adó 9579 korona adóalap esetében 660 korona és az 579 korona 15 %-a, 88 korona, összesen 746 korona lenne. Anyagi érdekek és erkölcsi magatartás Ha ezt a kérdés-komplexumot — az anyagi érdeket és az erkölcsi magatartást — vizsgáljuk, az első pillanatban több ágra bomlik, több olyan együttható tényezőt villant fel, amelyek napjainkban hatnak az emberek tudatára. Minden irányban vannak szélsőséges eltolódások, amelyek egyaránt káros következményeket jelentenek az egyén és a társadalom helyzetére. Az egyik oldalon a túlméretezett anyagiasság, az egyéni érdek figyelése, a mindenároni anyagi javak halmozása, tekintetnélkülisége erkölcsietikai ferdülést okoz. És felelőtlenséget. Az az ember, aki csupán saját érdekeit látva dolgozik, elveszti a a társadalommal szembeni erkölcsi felelősségét, nem veszi észre, hogy a társadalom egészének kedvező állapota teremtette meg azokat az előfeltételeket, amelyek számára is biztosítják a munkalehetőséget, mindazokat a kedvezményeket és juttatásokat, amelyek mindannyiunk közös erőfeszítéséből születtek meg. Aki ezt nem tudatosítja, az elválasztja, elkülöníti a saját érdekeit a közösség érdekeitől. Az ilyen ember felelőssége nem társadalmi felelősség. S függetlenül attól, milyen a képzettsége, milyen poszton dolgozik, tevékenysége nem éri, mert nem érheti el a társadalmilag felelős és tudatosan dolgozó egyén teljesítményének színvonalát. Az anyagi érdek kizárólagos motivizálása a termelésben, az egyénben előbb-utóbb a legszélsőségesebb egoizmushoz vezet. Más, de hasonlóan problematikus az az állapot, mikor az anyagi érdeket figyelmen kívül hagyva csupán a társadalommal szembeni erkölcsi elkötelezettség, túlméretezett felelősségvállalás jelei mutatkoznak meg az egyén magatartásában. Az előbbinél a most említett esetek sokkal ritkábbak, de mint olyanok, léteznek. Hogy minek az eredménye ez a magatartás, azt most ne boncoljuk, mert túl messzire jutnánk. Annyit azonban leszögezhetünk, hogy mindkét szélsőség, mind az egyén, mind a társadalom szempontjából káros. E két szélsőség mellett vagy ha úgy tetszik, éppen a kettő között, megtalálható egy harmadik is, mégpedig a közömbös réteg. Ha az előbbi kettőt károsnak tartottuk és elmarasztaltuk, úgy ezt a harmadik réteget, illetve ennek a rétegnek a magatartását hatványozottan el kell marasztalnunk, mivel ez már nemcsak káros, hanem veszélyes is. A társadalmilag közönyös egyén — s mennyi vani — anyagi és erkölcsi felelőssége a nulla ponton áll. Léte növényi lét. Vegetatív igényekkel, helyesebben igénytelenséggel. Itt a munka—erkölcs—felelősség hármas egysége semmis, értelmetlen és teljesen felesleges. Míg elméleti síkon foglalkozunk vele, addig aligha tudjuk felmérni az ilyen magatartás káros voltát. Ha azonban gyakorlati-gazdasági területre vetítjük, hatalmas károk eredőjét fedezzük fel benne. S itt már nemcsak a szakmai hiánya jelentkezik csupán ismeretek (mert az is mi más lehet, mint közömbös magatartás, ha valaki egy területen dolgozik, s nem hajlandó megismerni az alapvető tudnivalókat), hanem a „minden—mindegy“ vállhuzogatás és kézlegyintés. Nincs szándékunkban a jelen esetben konkrét példákkal bizonyítani a fent vázolt helyzetet, de — kezet a szívre — hány fiatal telepítésű gyümölcsös pusztult el, hányszor adtunk már hírt fiatal tenyészállatok elhullásáról, csalásokról a könyvelésben, a tej vizezéséről stb. Folytathatnánk a sort fentről lefelé, s vissza is, ahogy tetszik. S ha alaposan utánajárunk az ilyen eseteknek, a végén mindig a felelőtlenség, az erkölcsi és társadalmi tudat hiányába ütközünk. Most nem a hibákról van szó. Emberek vagyunk, s az ember — éppen azért, mert ember — elkövethet hibákat is. Ez együttjár a munkával. De a felelőtlenül végzett munka más elbírálás alá esik, vagy legalábbis az kellene, hogy másként bíráljuk el. Különbséget kellene tenni a dolgok között. Az új gazdasági irányítási rendszer az anyagi érdeket és a társadalmierkölcsi felelősséget együtt, egy kategóriaként tárgyalja, követeli és valósítja meg. A fejlődés józan és megmért következménye s követelménye ez. Az egyéni érdeknek kapcsolódni kell a társadalom érdekéhez. A arányoknak nem szabad eltolódni, mert ha az egyén tudatában aránytalanságok jönnek létre, a társadalom egyensúlya is meginoghat, s ennek következményeit nemcsak azok érzik, akik okozták, de azok is, akik tisztességgel, becsülettel vállalták a munka egészét, teljes felelősséggel mindkét irányban! Gál Sándor