Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-08 / 14. szám
2 A választási program teljesítéséért Gyelcén (Köbölkút) az elmúlt évben a polgárok a párt 50. évfordulója, a XIV. kongresszus és a választások tiszteletére 690 egyéni és 7 kollektív kötelezettségvállalást tettek. Vállalásaikat sikerrel teljesítették és mintegy 4 millió korona értéket hoztak létre. A rendkívül jó eredmények a község lakosságának összefogásából fakadtak. A község földművesszövetkezete főleg a gyümölcs- és szőlőtermesztéssel országos méretben is a legjobbak közé tornászta fel magát. De más szakaszokon is jelentős eredmények születtek. A hnb mindent megtett a lakoság élet- és munkakörülményeinek javítására. A közszolgáltatás keretében asztalosok, üvegezők, képkeretezők állnak a lakosság rendelkezésére. A nemzeti bizottság mozgósítására a lakosság közel 3 millió korona értékű munkát végzett utak és járdák építésén. Felépült már a fürdő, és az iskola tornateremmel gazdagodott. Környékét parkosították. A háztartási cikkek áruháza és a vendéglátó üzem a környékén párját ritkítja, az új téglagyár pedig a legkorszerűbb technológiával dolgozik. Fokozatosan minden családi házba bevezetik majd a vízvezetéket. Családi házak sokasága és a 18 szövetkezeti lakásegység is a fejlődésről tanúskodik. Az elmúlt választási időszakban tehát szép eredmények születtek és az új képviselők mindent megtesznek, hogy az új választási programot lakossággal együtt" teljesítsék. A kulaturális és népművelő tanács úgy állítja össze a kultúregyesületek műsorát, hogy az elősegítse a falu problémáinak megoldását is. Megalakították a lektorok és agitátorok csoportját, amelyek beszélgetéseket, vitaesteket szerveznek a lakossággal. Különös gondot fordítanak a szocialista hazafiasság formálására, a proletár nemzetköziség elmélyítésére, a szocialista munkaviszony megerősítésére, de sok szó esik termelési problémákról és a falu szépítéséről is. A szolgáltatásokat tovább bővítik. A legközelebbi időszakban vízvezeték és autószerelő műhelyt nyitnak, később parketta tisztító és csiszoló részleg is létesül. A kereskedelmi hálózatot élelmiszerüzlettel felvásárló központtal és étkezdével bővítik. Az ötéves terv végéig az úthálózat javítására és pormentesítésére 3 millió koronát fordítanak. Tovább bővítik a vízvezeték hálózatot és átadják rendeltetésének a hab székházát. Összesen 24 szövetkezeti és 50 családi ház épül. Az egységes földművesszövetkezet tovább törekedik a belterjességre. A kötelezettségvállalások szerint az árpa hektárhozamát 11, a búzáét 16, a kukoricáét szintén 11 és a többéves takarmányokét 20 százalékkal növelik. A tejhozamot tehenenként évente 525 literrel emelik, a hústermelést pedig 75 tonnával. Az egységes földművesszövetkezet nyerstermelését 25,6 millió koronáról 28,2 millió koronára emelték. A tervek szerint az ofsztagok havi átlagkeresete eléri az 1946 koronát. A község lakói még további kötelezettségvállalásokat tesznek a sokat ígérő választási program teljesítésére, mert látják, hogy az mindannyiuk felemelkedését irányozta elő. —tj— 800 millió korona értékű vállalás Bohuslav Večera szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat az efsz-ek VIII. kongresszusának előkészületeiről. Megállapította, hogy a kongresszus mindkét vitaanyagához egyének, csoportok, szövetkezetek, sőt járási konferenciák nyilvánítottak véleményt. Az efsz-tagok aktivitása nemcsak megjegyzésekben, bírálatokban nyilvánult meg, hanem konkrét javaslatokban a többtermelés érdekében. A kötelezettségvállalások és a javaslatok túlnyomó többségben a helyi tartalékok feltárására irányulnak. A mezőgazdasági dolgozók a legtöbb megjegyzést, bírálatot a mezőgazdaság anyagi-technikai ellátásával kapcsolatban tették, valamint a mezőgazdasági szolgáltatások bővítését szorgalmazták. Vállalásaikban ígéretet tettek pártunknak és kormányunknak, hogy a vitaanyagokban kitűzött feladatokat teljesítik, sőt egyes szakaszokon túl is szárnyalják, de elvárják, hogy az ipar és a kutatóintézetek nagyobb segítséget nyújtsanak munkájukhoz. Eddig a szövetségi minisztériumba 24 218 megjegyzést és javaslatot küldtek be, ebből 17 083 helyi jellegű. Összesen 28 107 kötelezettséget vállaltak, amelyeknek értéke már meghaladja a 800 millió koronát, és mintegy 295 millió korona értékű terven felüli árutermelést eredményez. SZABAD FÖLDMŰVES Békekampány hazánkban Az Európai Biztonsági Értekezlet összehívásáról világszerte sok szó esik. Ismeretes, hogy Helsinkiben máris folynak az előkészületek a küldöttségek fogadására és a tárgyalások zavartalan lefolytatásának biztosítására. Olyan javaslatok is elhangzottak már, hogy talán más városban is meg lehetne tartani az értekezletet. Nem is a város, a hely a lényeg, hanem az, hogy végre létrejöjjön ez a sokat ígérő értekezlet. Ennek jegyében kezdődik meg hazánkban is áprilisban és májusban az európai biztonságért és együttműködésért című mozgalom. Az európai biztonság csehszlovák bizottsága nyilatkozatban szólította fel az állampolgárokat, az egész nyilvánosságot, hogy a kitűzött időszakban társadalmi szervezeteik gyűlései tanácskozzanak a Szovjetunió és a többi szocialista ország békekezdeményezéseiről, amelyek rendkívül nagy fontosságúak Európa további fejlődésének szempontjából. Kijelölte azokat a feladatokat, amelyek összefüggnek az európai közvélemény képviselőinek június 2—5-én Brüsszelben megtartandó gyűlésével. A brüsszeli gyűlés egyengetése az európai biztonsági értekezlet összehívásának. A felek igyekszenek összehangolni nézeteiket és eltávolítani az akadályokat az értekezlet összehívása elől. Ismeretes, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívására a kedvező feltételeket a szovjet békeoffenzíva, a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet és a berlini négyhatalmi egyezmény teremtette meg. Azonban a szerződések megkötésével nem ért véget a harc, mert a revansista jobboldali erők Nyugat- Németországban egyre nagyobb erővel hallatják hangjukat. Különböző fondorlatokkal, vádaskodásokkal akarják megbuktatni Brandt kormányát. Volt fasiszták, revansvágyók lázítják a népet, és nyomást gyakorolnak a parlamentre, hogy az ne ratifikálja a szovjet—nyugatnémet szerződést, s azt hangoztatják, hogy Brandték keményebb „keleti politikával“ nagyobb eredményeket érnének el. Viszont ismeretes, hogy a hidegháborúra épített nyugatnémet keleti politika csődbe jutott, és elszigeteltségbe sodorta az országot. Megromlottak a kapcsolatai a szocialista államokkal, de még nyugati szövetségeseivel is. Ezért volt kénytelen Brandt kormánya új politikát kezdeni a szocialista országokkal. A brüsszeli értekezlet egyesítve Európa békeszerető erőit, esetleg olyan hatással lehet a nyugat-németországi belpolitikai életre, hogy visszahúzódhatnak a revansvágyó, háborús uszító erők. Sztrájkok Észak-írországban Az észak-írországi polgárháborúnak már számtalan áldozata van. A gazdagok és szegények háborúja óriási károkat okozott már az ott élő népeknek. Rombadőlt házak, frissen ásott sírok tanúskodnak a borzalmakról. A harc pedig azért folyik, hogy a szegényebb sorsban lévő katolikus kisebbség is hasonló jogokat élvezhessen úgy politikai téren, mint a gazdasági életben, mint a református többség. A polgárjogi harcosok számtalan tüntetést, felvonulást szerveztek már. Ismeretes, a legutóbbi véres vasárnap, amikor az angol ejtőernyősök 13 tüntető életét oltották ki. Azonban a legnagyobb áldozatok sem rettentik el a jogaikért küzdő katolikusokat a további küzdelmektől, még annak ellenére sem, hogy az angol katonaság a reformátusokat támogatja. Észak-Írországot joggal nevezték Anglia Vietnamjának, hisz ha sokkal kisebb mértékben is, angol fegyverek oltották ki a békés polgárok életét. Az elmúlt napokban óriási felháborodást váltott ki az a bejelentés, hogy az angol kormány teljesen kisajátítja Észak-Írországot, úgyszólván bekebelezi, és megszünteti az ottani parlament működését. Az észak-írországi unionisták erre hatalmas általános sztrájkkal feleltek. A 470 ezer aktív lakosság közül 300 ezer vonult fel, vagy szüntette be a munkát. Észak-Írországban tehát továbbra sincs béke, mégpedig azért, mert az angol kormány nem akarja megoldani az alapvető politikai és gazdasági problémákat. A megoldás kulcsa az lenne, ha Észak-Írország minden pogára egyenjogúságot élvezne, és létrejönne egy koalíciós kormány. Mi a különbség a szocialista integráció és a monopóliumok társulása között? Az elmúlt hetekben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) a sajtókommentárok központi témája volt. Mindkét társulásról számtalan hír, elemzés, távlati jóslás jelent meg. A sajtó érdeklődése nem véletlen, mert a társulások egyre aktívabb tevékenységet fejtenek ki és koordinálva terveiket, hosszabb időre megszabják gazdaságfejlesztési programjukat. Mielőtt rátérnénk a részletesebb elemzésre, beszélnünk kell arról, hogy miért jöttek létre ezek a közösségek és mik a céljaik. Mindkettőt a tudományos technikai forradalom sürgette, mert a tudomány legújabb vívmányait már nem lehet teljes sikerrel megvalósítani egy ország keretében. Ezért szükséges, sőt követelmény a szakosítás, amely megköveteli a nemzetközi munkamegosztást. Ma már nemzetközi vállalatok, intézmények jönnek létre, amelyek igyekeznek a legújabb fitalálásokat integrációs, kooperációs üzemekben megvalósítani. A társulásokat tehát a nemzetközi munkamegosztás szükségessége hozta létre, azonban le kell szögezni, hogy a KGST kölcsönös előnyök alapján lévő szocialista integráció, a Közös Piac pedig monopolista integráció. Az utóbbiban a monopóliumoké a szó, ők sürgetik a nemzetközi kooperációt a nagyobb nyereség érdekében, eltekintve az egyes országok dolgozóinak érdekeitől. A KGST törekvése pedig épp ellenkezőleg minden közös erőfeszítés gyümölcsöztetése a dolgozó nép életszínvonalának emelésére. A KGST különböző bizottságai a komplex program elfogadása óta egyre gyakrabban üléseznek, és intézkedéseket tesznek a távlati tervek teljesítésére. A társulás célja a tudományos és technikai forradalom felhasználása a termelés meggyorsítására és a munkatermelékenység növelésére, a nép boldogságára. Óriási közös művek jönnek létre. A Szovjetunió például nélkülözhetetlen segítséget nyújt a szocialista államoknak. A Barátsági Kőolajvezetéken keresztül 140 millió tonna olajat juttat évente négy szocialista államba. A befejezés előtt álló Barátsági Gázvezeték lényegesen hozzájárul majd a termelés önköltségének csökkentéséhez és a lakosság tüzelőanyaggal való jobb ellátásához. Évente 12 milliárd kilowattóra villanyenergiát kapunk a Szovjetuniótól. A tudományos technikai együttműködés évről évre szorosabbra fűződik. A tagállamok tudósai, kísérleti intézetei mintegy 150 ezer tudományos kutatómunkát fejeztek be és újabb 2000-en dolgoznak. Az utóbbi években a tagállamok nemzeti jövedelme átlagosan évente 8,2 százalékkal növekedett, az ipari termelésé pedig 10 százalékkal. Ugyanebben az időszakban a Közös Piac országainak nemzeti jövedelme csak évi 4,4 százalékkal, ipari termelése pedig 5,3 százalékkal növekedett. Ezek az adatok beszédesen bizonyítják, hogy a KGST-ba tömörült országok fejlődése sokkal gyorsabb, mint az Európai Gazdsági Közösség országaié. A monopóliumok integrációjába, mivel az a kapitalisták érdekeit szolgálja, egyre jobban éleződnek a külső és belső ellentétek. A „nyugati lapok“ lépéseit egyre jobban befolyásolja az amerikai tőke beáramlása. Az utóbbi tíz évben például az amerikai bankok és társaságok beruházása 3,2 milliárdról 20,5 milliárd dollárra emelkedett. Persze az európai kapitalista államok monopolistái ezt nem nézték jó szemmel. Ha sikertelenül is, igyekszenek gátat vetni az amerikai tőkebeáramlásnak. Kérlelhetetlen konkurrenciaharc alakult ki a világon a három imperialista ökonómiai központ között, amelyek az utóbbi években alakultak ki. Az egyik Nyugat-Európa, a másik az USA és a harmadik Japán. Bár az Amerikai Egyesült Államok nagy gazdasági nehézséggel küzd és tekintélyét lényegesen csökkentette a legutóbbi dollárválság, hatalmas katonai erejével igyekszik hatni a többi imperialista államra. Tehát az előző évek gazdasági nyomása helyett most már katonai nyomással igyekszik fenntartani a maga számára a kedvező egyensúlyt. Az Európai Gazdasági Közösségben egyre jobban nő a tőke és a munka közti ellentét, amit bizonyítanak az erősödő sztrájkhullámok is. Amíg az egyik oldalon az integrációban a monopolisták nagy nyereségekhez jutnak, a másik oldalon fokozódik a dolgozók nyomora. Hivatalos adatok szerint a közösségben 3,5 millió munkanélküli van. Tehát az Európai Gazdasági Közösség tipikus imperialista rendszeren alapszik, amelynek egyik ismertető, kísérő jelensége a munkanélküliség. Brüsszelben óriási harcok folynak a közös valutaalap megteremtésére. A Közös Piac közgazdászai egyre kevésbé bíznak a dollárban, és olyan hangok is hallatszanak, hogy a nyugatnémet márka venné át a helyét. Fellángoltak a küzdelmek mezőgazdasági vonalon is. Csak nagy nehezen sikerült megteremteni „az agrár összhangot“. Sicco Mansholt az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdasági bizottságának elnöke nagy befolyásával végülis közös nevezőre hozta a véleményeket és a felek megegyeztek abban, hogy az újévben az állati termékek felvásárlási árát 8, más mezőgazdasági termékekét pedig öt százalékkal emelik. Kérdés, hogy ez az áremelés milyen mértékben hat majd ki az élelmiszerek fogyasztási árára, valószínű, hogy újabb megterhelést jelent a dolgozók számára. Az Európai Gazdasági Közösség nemcsak gazdasági integráció, hanem imperialista politikai tömörülés is. Az utóbbi időben egyre agresszívabb politikát folytat a KGST országai ellen. Nagyon óvatosan reagál például a két társulás közötti együttműködésre, de ugyanakkor elszigetelve ajánlatokat tesz egyes országoknak az együttműködésre. A cél világos: ilyen aknamunkával igyekszik bontani a szocialista országok megegységét. Nem lebecsülendő a közösség tagállamainak katonai ereje sem, amelyhez sajnos, hozzá kell már számítanunk az angol haderőt is, ezért a KGST tagállamainak egyre jobban fokozniuk kell védelmi erejük ütőképességét, politikai, gazdasági és katonai erőfölénnyel kell féken tartani, illetve meghátrálásra kényszeríteni a monopolkapitalizmus nemzetközi szövetségét. BALLA JÓZSEF 1972. április 8 a világ haladó közvéleményének nyomására Angela Davist az amerikai néger filozófiai tanárnőt szabadon bocsátották a börtönből, azonban ezzel nem ért véget kálváriája. Sok huzavona után végre összeállították ítélkezik majd a bíróságot, amely a bátor kommunista harcosok fölött. A tárgyalás nagy felhajtással kezdődött március 28-án. A San José-i épületet magas vasráccsal bíróság vették körül. Ezzel is bizonyítva, hogy nagyon „veszélyes“ vádlottról van szó. Viszont a néger lakosság nagyon fegyelmezetten kíséri a tárgyalást és óvakodik minden provokációtól. Épp a tárgyalás megkezdésének napjaiban mentették fel azokat a rabokat, akiket azzal vádoltak, hogy megöltek egy fehér börtönőrt, és akik kiszabadításáért Angela Davis küzdött. Kissé furcsa, hogy a törékeny lányt viszont minden módon újra börtönbe akarják juttatni. De mit is várhatunk az olyan rendszertől, amelyben 10 millió négernek nincs joga, ahol a fehér ember nem ül le a feketével egy vendéglőben ebédelni, sőt még egy szállodában sem hajlandó vele lakni. Ahol a négereket hatványozottabb mértékben kizsákmányolják, bár Nixon többször utal már a „néger kapitalizmusra“ a helyzet az, hogy csak néhány áruló néger jutott nagyobb konchoz, a többség viszont nyomorban tengődik. Mit várhatunk olyan rendszertől, ahol még az államfők statisztikái sincsenek biztonságban: adatok szerint legalább 90 millió amerikainak van fegyvere, de ez nem fedi teljesen a valóságot, mert Amerikában postán keresztül is lehet utánvéttel rendelni fegyvereket. Egyeseknek már géppisztolyaik, géppuskáik, kimustrált ágyúik és tankjaik is vannak. Szinte hihetetlen ez az európai ember számára. Ezek az adatok bizonyítják, hogy Amerikában tényleg vadnyugati állapotok uralkodnak, és egyre jobban érvényesül az erőszak, ami rányomja a bélyegét a bíróságokra is. Hétpróbás gengszterek, gyilkosok, nem nyerik el büntetésüket, azonban a szabadságharcosoknak, akik a társadalmi változásért küzdenek, golyó vagy börtön jár. Ha a bíróságok nem juttatják őket erre a sorsra, akkor orvgyilkosok végzik el a piszkos munkát. Hónapokig kísérhetjük még figyelemmel a kommunista Angela Davis perét, amely lényegében a rothadó kapitalista rendszer igazi arcát mutatja majd be, amely úgy belpolitikai síkon, mint világméretben a demokratikus intézkedések, politikai küzdelmek helyett az erőszak politikáját választotta. Ezt bizonyítja a vietnami háború, ahol a pusztító fegyverekkel irtják a szabadságukért küzdő lakosságot. Nemrég járta be a hír a világot az amerikai bombákról, amelyek közel a földhöz, a levegőben robbannak és 1 km-es körzetben minden élőlényt elpusztítanak. Közel-Keleten is az amerikai fegyverszállítmányok mérgesítik el a helyzetet. Amikor arról volt szó, hogy Izrael csak késve, vagy egyáltalán nem kap amerikai fegyvereket, az agresszornak mindjárt halkabb volt a a hangja, de mihelyt megérkeztek phantom vadászbombázók, az izraeli katonaság nemsokára betört Libanonba, ahol szadista módra gyilkolta a lakosságot és romba döntött néhány települést. A fasizálódó amerikai imperializmus tehát megmutatja igazi arcát. A küzdelem nem lesz könnyű. Angela Davisért világméretben hallatják a hangjukat a haladó erők és csakis az egyre szélesebb körű nemzetközi tiltakozás mentheti meg őt a börtönrácstól vagy a hóhéroktól. A per mindenféleképpen a kapitalista rendszer szégyene és bizonyítja, hogy a világ leghatalmasabb imperialista államában lábbal tiporják az emberek jogait. Megkezdődött Angela Davis pere « 's