Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-06 / 40. szám
gyümölcstermesztés Októberben legfontosabb munka a gyümölcsszedés. Ezzel a munkával két oknál fogva sietni kell. Egyik az időjárás, ami még lehet szép, napfényes, de lehet esős is, ami a munkát nagy mértékben hátráltathatja. Sőt, októberben már korai fagy is előfordulhat, ami sok kárt okozhat. A másik ok a termés túlérésében rejlik. Igaz, a fán teljesen beérett alma ízletesebb, de az ilyen alma csak rövid ideig tárolható. Az alma és a körte szedését lehetőleg a hónap közepéig fejezzük be. A leszedett gyümölcsöt nagyság és minőség szerint osztályozzuk. Így ugyanis jobb áron értékesíthetjük. Az almaminősítés szabályai: Az a gyümölcs hibátlan, amelyen nem észlelhető elváltozás, a fajtára jellemző színű és alakú. Nagysága megfelel a minőségi osztályban feltüntetett méretnek. Szépséghibának számít minden kisebb hiba, ami a gyümölcsben nem okoz romlást. Ilyen a párásodás, a perzselés és a forradás, de csak akkor, ha a gyümölcs felületének csak kis részére terjed ki. A „Jonatthán“ almafajtánál például hibának számít a foltosság, a taplófolt, a ráncosság, a kásásság stb. Az ilyen alma már nem annyira értékes, mint az előbbi, de még fogyasztható. A romlott, hibás (férges, rothadó, foltos, ládanyomásos, sérült stb.) alma tartósan már nem tárolható. Az almát deszka-, újabban pedig műanyag ládákba csomagoljuk. Szépen és jól csak az egyforma nagyságú gyümölcsöt lehet előkészíteni a szállításra. Az északi államok keménypapír dobozba, abban pedig papír rekeszekbe kívánják az almát csomagolni. A jó és rugalmas kereskedelem mindig figyelembe veszi a vevő kívánságát. A fejlettebb áruelőkészítést alkalmazó országokban a leszedett almát azonnal 3 C-fok hőmérsékletű vízben lehűtik, megmossák (úsztatják), majd osztályozák, megszárítják és viaszolják, így védik meg a romlástól, a kiszáradástól és a ráncosodástól. Ügyeljünk arra, hogy a leszedett gyümölcs ne maradjon ládákban a fák alatt. Még aznap vigyük a tárolóba. A nagyüzemekben a szállításra speciális, lapos rakterületű pótkocsikat használnak. A kiskertészek esetében jól hasznosítható a „Vespo“ jelzésű kézikocsi, amelyre négy-hat láda fér. A szállítás során arra is ügyeljünk, hogy a gyümölcs ne rázkódjon, ne törjön. Raktározási célra minden helyiség megfelel, ami száraz, a tiszta, jól szellőztethető, benne levegő hőmérséklete nem süllyed a C-fok alá. Októberben a raktározásnál még inkább a meleg ellen kell védekezni, ezért az ablakot éjszakára hagyjuk nyitva, nappalra pedig zárjuk be. Természetesen, az ablakon legyen rács és drótháló. A gyümölcsraktárban más anyagokat (például burgonyát, hagymát stb.) ne tároljunk, mert azoktól a gyümölcs kellemetlen ízt és szagot kaphat. Jobban tárolható az alma, ha még a fán a Kuprikol 0,8—1 %-os töménységű oldatával megpermetezzük, a raktárban pedig kéthetenként egy kénlapot elégetünk, például egy nagyobb virágcserépben a helyiség közepén. Az így kezelt gyümölcs mosás után azonnal fogyasztható, ártalmatlan. Az első fagyok beállta után a levelek rendszerint nak a fákról. Ilyenkor lehull aminél előbb szedjük le a fákról a megmaradt gyümölcsmúmiákat. Mivel az idén sok helyütt nagy volt a moníliafertőzés, sok volt a rothadt gyümölcs, nem árt, ha levélhullás után azonnal a Sulka 5 vagy a Novenda 2 százalékos oldatával permetezünk. Levélhullás után van az ideje a trágyázásnak, műtrágyázásnak is. A kiszórt trágyát azonnal szántsuk, kisebb kertekben pedig ássuk le. A föld felületét nem kell elmunkálni, mert így az őszi kiadós csapadék jobban bejut a talajba. A tarackos füvek irtására kiskertekben ásó helyett inkább ásóvillát használjunk. A műtrágyákat közvetlenül az ásás, szántás előtt szórjuk szét. Főleg a lassan ható műtrágyákról — a kálisóról és a szuperfoszfátról — van szó. Ezekből hat-tíz kilót adjunk száz négyzetméterenként. Istálótrágyából akár 500—600 kilót is adagolhatunk. Sajnos, ez utóbbiból egyre kevesebb áll rendelkezésre, ezért a szerves anyag pótlására vásároljunk legalább tőzeget, és ezt műtrágyákkal kiegészítve ássuk be a talajba. Ezen kívül használhatjuk még a Vitaliumot vagy a komposztot. Még most is létesíthetünk komposzttelepet. A hónap végén — az ültetési terv szerint — megkezdhetjük a gyümölcsfák ültetését, pótlását. Most van az ideje az esetleges idősebb gyümölcsfák átültetésének is. Biztonságosan még a 6—8 cm törzsátmérőjű fák is átültethetők. Az ennél vastagabb fák átültetéséhez már erre a célra szerkesztett felszerelés szükséges. Átültetés előtt a fa koronáját ifjítsuk meg. Az átültetést követően a fa törzsét— a párolgás csökkentése céljából — mohával vagy szalmakötéllel takarjuk be. A gyökereket 200—300 liter vízzel alaposan iszapoljuk be. A málna telepítésének legmegfelelőbb ideje is októberben van. Erre a célra jó fajtát és csak egészséges szaporítóanyagot használjunk. Ribiszkét és köszmétét még mindig szaporíthatunk, dugványozással vagy tőosztással. A gyümölcsfák magvait homokban rétegezve fagymentes helyen tároljuk, mert így őrzik meg legjobban csíraképességüket. A kiskertekbe magas törzsű fa nem való, ezért inkább törpefákat ültessünk. Az almát például M—< IX-es alanyon. Nagy előny, hogy a törpefákat sűrűbben (a sorban akár 2 m távolságra) is ültethetjük, s már a harmadik évben jó termést adnak. SZŐLŐTERMESZTÉS Folytassuk a csemege- és borszőlőfajták szüretelését és a borkészítést. A minőségi borvidéken a szőlőt sok esetben hagyják túlélni, hogy minél zamatosabb legyen a belőle készített bor. A 24 mustfoknál édesebb mustból erjesztett borok rendszerint édesek maradnak, ezek az úgynevezett tér*Folytatás a 3. oldalon) tennivalók „Rubína“ sárgarépafajta. „Starking“ almafajta. ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦> ♦> ❖ ❖ ❖ ♦Я ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦Я ❖ *t* *!• *t* ♦> ♦> ♦> ♦> ♦ [UNK] [UNK] ♦ [UNK] [UNK] ♦> ♦ [UNK] [UNK] *> ♦ [UNK] [UNK] ♦ [UNK] [UNK] «*. tennivalók (Folytatás a 2. oldalról) mészetes csemegeborok. A gyenge mustból csak gyenge minőségű bor lesz. Míg a gyenge mustok tíz nap alatt teljesen kierjednek, a magasabb cukortartalmú mustok 3—4 hétig is utóerjedésbe vannak. A must 16—18 Malligand-fokig erjedhet ki. Az emelkedő alkoholtartalom ugyanis gátolja a további erjedést. Ha 14 M-foknál megáll az erjedés, a bor édes marad, de az ilyen borok a következő év tavaszán újból erjedni kezdenek. Ha nem akarjuk, hogy cukor maradjon a borban, akkor a seprőt kavarjuk fel és az erjedés rendszerint újból megindul, folytatódik. A túl savanyú bor savtartalmát is mérsékelhetjük a seprő felkavarásával, mert ezáltal jobban elősegíthetjük az almasavbontó baktériumok tevékenységét. Az erjedő anyagot a felületén levő szénsav védi a káros baktériumoktól. Ha az erjedés már megszűnt, a bort derítsük, fejtsük le, a hordót pedig töltsük fel és könnyedén dugjuk be. A bor egyik legfontosabb értékmérője az alkoholtartalom. Ezt pontosan a Malligand-féle készülékkel állapíthatjuk meg. A készülék működése a víz és az alkohol forráspontja közötti különbségen alapul. A víz forráspontja 100, az alkoholé 78,4 C-fok, a boré valahol a kettő között van. A készülék egy kis szeszégőből, hűtőből, derékszögben meghajlított hőmérőből és az előtte mozgatható skálából áll. A mérés menete a következő: 1. A készüléket beállítjuk a víz forráspontjára, vagyis tartályába vizet öntünk az alsó karikáig, s meggyújtjuk a szeszégőt. Amikor a víz forrni, kezd, a hűtő csövén gőzfejlődés mutatkozik, a mozgatható skála „0“-vonalát a hőmérő higanyszálának végére toljuk és csavarral rögzítjük. A szeszégőt eloltjuk. 2. Csavarjuk le a fedőt, a vizet kiöntjük, a tartályt borral kiöblítjük, majd azt is kiöntjük, utána a felső karikáig a megvizsgálandó borral feltöltjük. A szeszégőt újból meggyújtjuk, a forraló tartály fölött levő hűtőbe vizet töltünk. Néhány perc múlva a bor forrni kezd, a hőmérő higanyszála kezd távolodni a „0“ponttól, ami a víz forráspontját jelenti. Minél magasabb a bor alkoholtartalma, annál távolabb állapodik meg a higanyszál a „O“ponttól. sa után 20 másodperc elteltével a bor alkoholtartalmát közvetlenül leolvashatjuk a skáláról. Ha a hibátlan étkezési szőlőt száraz időben szüreteljük, kötözéssel hónapokig eltarthatjuk. Ez úgy történik, hogy a fürt csúcsi részére raffiát kötünk. Legcélszerűbb két szép fürtöt összekötni és azokat kifeszített dróthuzalra vagy rúdra felaggatni. Ha nagyobb mennyiséget tárolunk, ajánlatos a helyiségben kéthetenként egy kénlapot elégetni. További munkák, amelyeket a szüret után, de még a fagyok beálltáig kell elvégezi. A tőkehiány pótlása. Ez homoktalajokon bajtással történhet. Az oltványszőlőben ültethetünk alanyokat, amelyeket majd a jövő évben zöldoltással beoltunk. Lombhullás után kezdhető az őszi mély talajművelés, aminek a célja: a talaj szellőztetése és vízbefogadó képességének növelése, valamint az istálló- és a műtrágyák talajba dolgozása. Ez történhet ásással vagy szántással. A trágyát legcélszerűbb 60 cm-re a tőkesoroktól és 25 cm mélyen, vagy még ennél is mélyebben a talajba dolgozni. Ha trágyát nem használunk, a művelés mélysége 15—20 cm legyen. Fagy ellen a tőkéket fedéssel vagy takarással védhetjük meg. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS Folytathatjuk a termés betakarítását és azok eltevését a hosszú téli időszakra, így vágjuk ki a fehér és piros káposztát. A kelkáposztát és a karalábét legcélszerűbb tövestől felszedni és pincében homokba elültetni. Szedjük ki továbbá a sárgarépát, a petrezselymet, a zellert, a céklát stb. A paprikát és a paradicsomot legalább azon a részen, ahol még sok termés mutatkozik, az éjszakai lehűléstől és az esetleges korai fagyoktól fóliatakarással védjük meg, így sokszor még november elején is jó minőségű, friss termést takaríthatunk be. Erre a célra a selejt fólia is jól hasznosítható, a darabokat vasalóval ragaszthatjuk össze.A fokhagymát legcélszerűbb októberben ültetni. Négyzetméterenként fél kiló ültetőanyagra van szükség, amit közvetlenül az ültetés előtt a Fundazol 50 WP 0,2 %-os oldatában 30 percig csáváztunk. Az ültetés mélysége 2—3, a sor- és tőtávolság pedig 30, illetve 12 cm legyen. Októberben ültethetünk még tormát úgy, hogy a ceruzavastagságú, 25—30 cm hosszú gyökerek felső része 2 cmre legyen a föld felszíne alatt. Folytathatjuk a fejes saláta és a hagyma ültetését. Még spenótot is vethetünk ebben a hó* napban. VIRÁGTERMESZTÉS A fák, bokrok és a virágok ültetése, valamint a gyep telepítése előtt ismerni kell ezek tulajdonságait, tehát azt, hogy milyen nagyra nőnek, mikor virágoznak, milyen a virág színe,milyen talajt igényelnek stb.Fontos szabály: azt a sok szé*pet, amit valahol láttunk, ne akarjuk a kertünkbe kis terű* létén összezsúfolni! A kert át* rendezésének, az utak áthelye* zésének is most van a legmeg* felelőbb ideje. A hónap elején még új pázsitot is telepíthettünk. A tél előtt még egyszer érdemes lekaszálni, mert a hosszú fű a hó alatt kipusztul* hat. Az élősövényeket és az örök* zöldeket is gondozni kell. A tuja, a puszpáng, a kecskerágó és a tiszafa gyakran kifagy, el* pusztul. A valóságban azonban nem az elfagyás, hanem az el* száradás miatt. Ezért az örök* zöldeket ősszel jól öntözzük meg, a tövük körüli földet pedig takarjuk be, így ugyanis megvédhetjük a talajt a nagyobb átfagyástól. A levelek le* hullása után megkezdhetjük a díszfák és díszcserjék ültetését. A jácint- és tulipánhagymákat a fagyok beálltáig ültethetjük. A rózsákat októberben még ne takarjuk be, de a dáliát és a kálnaféléket szedjük ki a földből, tisztítsuk meg a tövet két és fagymentes, sötétebb, de nem túl nedves helyen homokba ágyazva tároljuk. A fagyérzékeny növényeket, így a cikláment, a kankalint, a papucsvirágot stb. vigyük minél előbb fedél alá. A krizanté* mókát védjük meg az erős éjszakai fagyoktól, lehűléstől, hogy még sokáig viríthassanak a kertekben. VARSÁNYI GÁBOR mérnök 3. A higanyszál megállapodá„CE-PM-78“ paprikafajta. Fotó: —blm Diel vajkörte.© «