Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-06 / 36. szám
8 Húsz évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete tíz pontból álló nyilatkozatban foglalta össze a gyermekek legalapvetőbb jogait. A nyilatkozat első pontja szerint a gyermeknek joga van együttérzésre, szeretetre és megértésre. A GYERMEK Hogy hívnak? Lukács Istvánnak, gyakran Öcsinek is szólítanak. — Hány éves vagy? — tíz. — Miért jöttél Kassára? — Látni akartam, hogy milyen az édesapám. — Láttad? — Igen! Magas, derék ember. — S még milyen? — A nagyapám és az édesanyám mindig azt mondta, hogy nem jó ember. Én is azt hiszem, hogy rossz ember, mert látni sem akart engem. Elfordította a fejét. Rám sem nézett. — S miért nem akart látni téged? — Biztos azért, mert még kicsi vagyok. — Szerettél volna beszélni vele? — Igen! — Mit mondtál volna neki? — Azt, hogy én nagyon szeretem őt. S megkérdeztem volna azt is, hogy ő miért nem szeret engem? A NAGYAPA — Nyolc évvel ezelőtt, amikor Istvánka édesapja elvált a lányomtól, nagyon haragudtam. De a harag nem tart örökké. Csak rettenetesen dühít az, ami a gyermekkel történik. Hiszen ő olyan ártatlan ... — Mi történt? — Istvánka nagyon érzékeny és okos. Tavaly fogalmazást kellett írnia az iskolában az édesapjáról. Azóta nincsen nyugodt napja. Megfigyelte, hogy a többiek úgy emlegetik az apjukat, hogy „édesapám“, s előállt a kérdéssel: — Ha minden gyermeknek édesapja van, nekem miért van csak apukám? n — S a kérdésre válaszolniert kellett: Azért Istvánka, a te apukád neked csak mostohaapád. Ő nevel téged. De van neked egy édesapád is, akit elvitt mellőled a sors. — Most hol van? — Kassán. — Milyen ember az én édesapám? — Derék, ügyes mesterember. 1 — Így faggatott bennünket nap-nap után, s mindig azzal fejezte be, hogy ő látni akarja az édesapját. De mi történt? Az édesapja rá sem nézett. A fejét is elfordította, hogy ne lássa a gyermeket... Legalább annyit tett volna, hogy a kicsi kezét megfogja. De ő nem! Hát most tessék elképzelni, mit érez szegényke ... Reggel négykor már talpon volt, biztos volt benne, hogy megismeri az apját, az édesapját ... az Édesapa — Láttam, délelőtt a kisfiát. — Igen, — na és ha látta, mi van vele?! — Ön nem látta? — Nem! — Istvánka pedig látta magát! — A volt fiamat én nem láttam, csak a „drága“ volt apósomat láttam, meg a többieket. De erről nem beszélek magával. Nekem dolgom van.Írjon, amit akar... — Mit tud a kisfiáról? — Az én volt fiamról? — Istvánka édesfia! — Ha nincs mellettem, nem tarthatom annak. — Mikor látta utoljára? — Hetvenkettő ... Igen, hetvenkettőben. — Miért nem látta azóta? — Mert a volt apósom késsel fenyegetett. Most is csak azért nem mentem oda, mert ők ott voltak. Nem akartam, hogy „cirkuszoljanak“. Mindig fenyegettek, azért költöztem el a faluból, hogy békességem legyen tőlük. — Meggyőződésem hogy önnel senki sem akart „cirkuszolni". A kisfiát azért hozták Kilisára, hogy találkozzanak, ismerjék meg egymást, s beszélgessenek. — Ez mind mellékes. Maga higgye azt, amit akar. Én nem foglalkozom ilyesmivel. Ha majd a fiúnak lesz annyi esze, és megérti, hogy miért váltunk el, akkor majd megtudja azt is, hogy kinek van igaza. — Ön nem tudja, hogy Istvánka okos, sok mindent megért. — Egy gyermeket könnyen el lehet ámítani. Azt mondja, amire tanították ... Különben maga csak csinálja nyugodtan azt, amit jónak lát. Írjon bármit, hogy teljék az újság. ISTVÁNKA * Hallottam, hogy jó tanuló vagy. Milyen az előmeneteled? — Kitüntetett tanuló vagyok. A bizonyítványom mindig tiszta egyes. — Melyik a kedvenc tantárgyad? , — A számtan és a rajz. — Miért éppen a számtan? — Mert könnyű. — S miért a rajz? — Mert szeretek rajzolni. —■ Mit szoktál rajzolni? — Embereket és virágokat. Illés Bertalan i SZABAD FÖLDMŰVES 1980. szeptember B. Megérzi az egész ház, az egész Család, a rokonság, de még a szomszédság is, ha valaki megbetegszik, ha rosszul érzi magát. A fiatalok és a hozzá nem értők zavartan jönnek-mennek, tanácstalanul álldogálnak vagy kelletlenül végzik munkájukat. A tapasztaltabbak és az öregebbek azonban egytől egyig segíteni akarnak és akarva nem akarva tanácsokkal hozakodnak elő. CSOKONAI FOGADÁSA Csokonai Vitéz Mihály a költő diákkorában azt találta mondani, hogy a debreceniek között nagyon sok a doktor. Fogadtak is vele. Másnak a költő felkötött arccal bandukolt az utcán és akivel csak találkozott, mindenki javasolt valamit a fogfájása ellen. Végre jött az is, akivel fogadott, és szintén tanáccsal állott elő. Erre Csokonai nevetve emelte le arcáról a kendőt, mert megnyerte a fogadást: bizonyságot nyert, hogy Debrecenben mindenki doktor. De nemcsak Debrecenben... A magyar ember jószívű, szeret és akar segíteni. Ez teszi doktorrá. Csak az a hiba, hogy néha olyat javasol, aminek helyességéről ő maga nincs meggyőződve. AKI GYORSAN AD, KÉTSZER AD A közmondás — tagadhatatlanul igaz. Nem egy olyan rövid ideig tartó rosszullét, fájdalom, betegség jelentkezhet, amely csak pár óráig vagy pár napig kínozza az embert. Ilyen esetekben a jól alkalmazott borogatás, egy csésze tea, egy ismert tabletta vagy akár a tökéletes nyugalom is gyógyítóan hat a betegre, s a kínzó fájdalmaktól is megszabadítja. Más esetekben azonnal orvost kell hívni vagy sürgősen kórházba kell szállítani a beteget. Azért szükséges, hogy minél több egészségtani ismeretet szerezzen az ember, hogy az ilyen kétes esetekben eligazodjék és ne engedje szóhoz jutni a mindentudó — a legtöbb esetben jóakaratú, — embereket, akiknek a tudománya nem a tapasztalatokra és a megfigyelésekre, hanem a mendemondákra épül. NAGY HGHO SEMMIÉRT Lármát sohase csapjon, kétségbe sose essen, mindig nyugodtan, megfontoltan viselkedjék az ember. A súlyos balesetekkel, sérülésekkel, szülésekkel és a nőgyógyászati bajokkal kapcsolatos vérzések, sürgősen orvos kezébe valók. Azonnal orvost kell hívni akkor is, ha valaki erős, szúró fájdalmat érez hasüregében, hányingere van, esetleg hány és csuklani kezd. A hirtelen fellépő bénulások és az eszméletlen állapot is azonnal orvosi beavatkozást igényel. Magas láz esetén ugyancsak orvoshoz kell fordulni, de az a soron kívüli orvosi kiszállást nem indokolja. Éppen így nem szükséges a sápadtsággal járó ájulás, vagy a kisgyermekek rángógörcse miatt azonnal orvost hívni, mert elmúlik mire megérkezik az orvos. A beteget, ha csak lehet, vigyék be az orvosi rendelőbe, mert így hamarabb vizsgálatra kerül. Házhoz csak akkor hívjanak orvost, ha a beteg képtelen járni, vagy igen magas a láz. Ilyenkor lehetőleg már reggel jelentsék be a beteget, mert így az orvos az idejét gazdaságosabban beoszthatja. Az orvos hívásával ne várakozzanak, de vigyázzanak, hogy soha ne csapjanak vaklármát. A BETEG OTTHON ÉS A BETEG OTTHONA A gyógyulás titka a nyugalom. A beteg állatról vegyünk példát, amely félrehúzódik. Vackot készít magának, és sok esetben simán kiheveri a baját. Teremtsünk tehát otthont a beteg ember számára is. Ha csak lehet, különítsük el. Fektessük külön szobába. Látogatót is csak akkor engedjenek be, ha a beteget nem fárasztja, ha a látogatást szívesen veszi. A gyerekeket okvetlenül tartsák távol a betegtől. Beteggel egy ágyban aludni szigorúan tilos. A betegnek is terhére van, és az egészségesnek sem tesz jót. Gondoskodjunk a betegszoba szellőztetéséről és megfelelő fűtéséről is. A beteg a családé, és az otthoné. Ha otthon érzi magát családja körében, hamarabb gyógyul. A GYÓGYÍTÓ KÉZ A beteg a gyógyító orvos kezében van, szava parancs. Tanácsa meg nem fellebbezhető utasítás. Tudnia kell, hogy amit rendel, miért teszi. Persze jó, ha a beteg, és a hozzátartozói is tudják. De, ha nincs ideje a magyarázgatásra, akkor is pontosan be kell tartani az utasításait. Leghelytelenebb, a több orvos módszere. Ilyenkor nem tudja a jobb kéz, mit csinál bal, nem tudja az egyik orvos, hogy mit akar a a másik. Előfordulhat, hogy a gyógyulás érdekében szakorvost kell igénybe venni, de őt is a kezelőorvos tudtával hívják. Különben is az igazán rendes orvos csak akkor szól bele a gyógyításba, ha a beteg kezelőorvosa tud róla. A gyógyszereket, a borogatásoat, az ételt és az italt a lehető legpontosabban az orvosi tanácsoknak , megfelelően kell adagolni. A gyógyszerek pontatlan adása, a kenőcsök és a borogatások rendszertelen alkalmazása vagy a nem megfelelő, nehéz fűszeres ételek egyes esetekben az orvos egész iparkodását tönkreteheti. Ha valaki megbetegszik, megérzi az egész család. Iparkodjék tanulni, művelődni, tájékozódni minden egészséges ember, hogy ha szükség adódik, okosan, szakszerűen segíthessen bajba jutott hozzátartozóin. Dr. Buga László Kosit hamarabb meggyógyoljanak Pionírtett Lajos vegyes érzésekkel telve nyitotta fel a postaládából kihalászott borítékot. Lassan, vontatottan, minden szót átrágva kezdte olvasni a halványsárga papírosra rótt sorokat: „Kedves Lali!" ígéretemhez híven, beszámolok mbindarról, ami a pionírtáborban töltött idő alatt történt velem ...“ Aztán már falta a sorokat, alig ügyelve a szavak értelmére, legyőzve a tér s az idő akadályait, emlékét a Magas-Tátra fenyvesekkel borított hegyei közé repítette, a halkan csobogó hegyi patak partján emelkedő sátorrengeteg különös világába... S az emlékek mozaikkockáin át megelevenedtek az úttörőtáborban töltött három hét kellemes élményei... Látta önmagát, a félénk, a megilletődöt kisfiút, akibe apukája az indulás napján bátorságot igyekszik önteni: — Már nagyfiú vagy, fel a fejjel! Légy jó és becsületes, akkor majd szerzel barátokat . ..! Kétszemélyes sátrakba kerültek, társa Józsi lett. A rendezkedést követően megkínálta társát gyümölccsel s Józsi úgy nekilátott, hogy alig hagyott valamit a nylonzacskóban. Amikor sáta,érsa a málnásüvegében egy csöppet sem hagyott, tágra nyílt a szeme: — Milyen furcsa fiú ez a Józsi?! Megeszi, megissza az enyémet, ő meg nem kínál sem semmivel... Az egyik kellemesen meleg napon, amikor már mindnyájan nyári az atlétikai verseny lázában éltek, a futószámok után a rajvezető magához hívatta: — Tegnap este mindjárt elaludtál? Józsi is? Ő mikor ment aludni? Közben nem hagyta el a sátrat? Megszeppenve állt a kérdés rengeteg zuhatagában, levegő után kapkodott, és sűrűn, nagyon sűrűn pislogott ... Végül kibökte, hogy nem tud semmiről. — Csak azért kérdeztem mindezt, mert az őrség az éjjel a patakparton látott egy fiút, s amikor rákiáltottak, az állítólag a ti sátratokba ugrott be. Szeretném tudni, ki felejtette el, hogy az őr felszólításának köteles engedelmeskedni ... ! De ha valóban aludtatok, és semmiről sem tudsz, akkor mehetsz biztatni a többieket. Ő azonban a sportpálya helyett a sátrat választotta. Valami különös, szorongó érzés kerítette hatalmába: Józsi az éjjel valóban kilopódzott, és pár perccel az őrség odaérkezése előtt ugrott a sátorba. Az ügyeletes felszólítására egyikük sem válaszolt. Az őr zseblámpával pásztázta végig őket, de a szemük csukva volt. A rajvezetőtől távozva a sátorban megeredtek a könnyei... — Miért bőgsz? — kérdezte a belépő Józsi, kezében a szüleitől kapott csomaggal. — Mert..., mert azt mondtam a vezetőnek, hogy az éjjel senki sem ugrott a sátrunkba ... — Próbáltál volna mást mondani! A csomaghoz meg ne nyúlj, mert rácsapok a kezedre ...! A hirtelen kirobbant feszült helyzetet Attila, a raj legerősebb tagjának megjelenése oldotta fel. Minden bizonnyal meghallhatta Józsi kijelentését, mert alaposan összeszidta, Lajosnak pedig meghagyta: ha valami baj lesz, csak szóljon ... Jólesett neki a pártoló, biztató szó. Megkönnyebbült szívvel, felszabadultan mesélte Attilának a sportpálya felé haladva, hogy fél órája a rajvezetőt becsapta, s ez nagyon bántja őt. — Hát, ezt tisztázni kell — mondta biztatóan Attila. — Előbb megvárjuk a futószámok eredményhirdetését, azt hiszem, te is kapsz valamilyen jutalmat, hiszen harmadik lettél... Aztán megyünk a rajvezetőhöz .. Az eredményhirdetés után Józsi azonnal hozzájuk szegődött, barátságukat, sátortársi viszonyukat emlegette, de csak Attilát kínálta meg. — Én az igazság mellett, nem egy szelet csokiért álltam ki — hangzott Attila válasza. Az igaz pionír ezt pionírbecsületből teszi... Ha annyira kínálsz, jó, török egy darabot, aztán gyerünk a rajvezetőhöz ... Akkor, ott a táborban megfogadta, hogy mindezt elmondja az osztályban, hogy idén, amikor ők is leteszik a pionírfogadalmat, ilyen pionírokká váljanak. Levélpapírost keresettyl leült, hogy mire szülei a munkából hazaérkeznek, Attila levelére a válasszal elkészüljön. Pénzes István btÜ3>. 'Cü я о яа *о о П Y Á VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része. képző. 8. Kicsinyítő 9. Elektromos töltésű atom. 10. Energia. 11. Névelő. Tirolban. 12. Folyó 13.. Lengyel város. 14. Kettős mássalhangzó. 16., Arra a helyre. 18. Könyörög. 19. Francia névelő. 20. A beszéd Jolly Jokkera. 22. Autórész. 24. Nemzetközi segélykérő jel. 25. Takarmánytároló. 21. Ik 28. Elhagyatott. 29. Római ezerötszáz. 30. Részvénytársaság. 32. Alumínium vegyjele. 33. Nem egészen agg. 34. Szláv férfinév. 35. Barlangrész. 36. Orrvégek. 38. Francia arany. 40. Morzejel. 41. A technikai atmoszféra rövidítése. 42. Komponista. 44. Olaj angolul. 46. Könnyű lábbeli. 48..........Diavolo, Auber operája. 49. Oszlásban van. 51. Duhaj. 52. Erna Olga. 53. Illetőleg rövidítve. 54. Levegő. 56. Az Arai is az. 57. Véredény. 58. Ollórész. 60. Nem halt meg. 61. Igekötő. 63. Római ezeregy. 65. Lekvár. 66. Föléje. 67. Személyem. 68. Orvosi recept. FÜGGŐLEGES: 1. Nátrium vegyjele. la. Fiatal ökör. 2. Csúnya. 3. Szovjet repülőgép-jelzés. 4. Menet eleje. 5. Csurgó. 6. Egyfajta szín. 7. A galántai autók jelzése. 8. A rejtvény második része. 15. Korhol. 17. Török férfinév. 18. E. A. I. 19. Paripája. 21. Lélegzik. 23. Jókedvű. 24. Sorvégek. 26 Gyógyász. 28. Foglalkozás. 31. Puskarész. 32. Művészet franciául. 37. Lónév. 39. A Föld túlnyomó részét teszi ki. 41. Termést betakarít. 43. Argon vegyjele, ford. 44. Európai főváros. 45. Azonosak. 47. Avatás kezdete. 49. Tyúklakás. 50. Az első emberpár névjele. 53. Női név ék. hiba. 55. Kötszer. 59. Négylábú. 62. Lángol. 64. Gyógykenőcs. 65. Izomszalag. 66. Végnélküli rét. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 8. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 33. számában megjelent keresztrejtvény helyes Vigyázzunk a természetre, megfejtése: mert ez az élet és az egészség alapja. Sorsolással könyvet nyertek: Nagy Mihály, Diószeg (Sládkovičovo), Szalma István, Nagyölved (Velké Ludínce), Kovács László, Rimaszécs (Rimavská Seč).