Szabad Ifjuság, 1952. július-szeptember (3. évfolyam, 152-229. szám)
1952-08-08 / 185. szám
2 (Folytatás az első oldalról) tisztelő harmadik helyet! Éljenek népünk büszkeségei, a magyar olimpiai bajnokok! Éljen A sportolók nevében Papp László, kétszeres ökölvívó olimpiai bajnokunk mondott köszönetet. — Nagyon meghat valamenynyiünket az a szeretet, ahogyan minket Magyarország határától kezdve fogadtak. Ezért is érdemes volt harcolni! Érdemes volt küzdeni odakint Helsinkiben a győzelemért. Minden küzdelem alatt arra gondoltunk, hogy mit szólnak odahaza, hogyan örülnek a mi eredményeinknek. Tudtuk és éreztük, hogy milliók gondolnak ránk és gondolatban velünk vannak. Mi pedig az itthoni milliókra gondoltunk, hazánkra, amelynek dicsőséget szerezni a legnagyobb boldogság. Büszkén jelenthettük Rákosi elvtársnak, hogy megtettük kötelességünket és megérdemeltük a bizalmat. — Magyar fiúk és leányok? Hozzátok is szeretnék szólni néhány szót. Köszönjük a lelkeminden győzelmünk lelkesítője, a magyar sportoló ifjúság nagy barátja, a mi drága Rákosi elvtársunk — fejezte be beszédét Dénes István elvtárssedész, a szeretetet, az üzeneteket. Ezek segítettek minket győzelmeinkben. De ne csak lelkesítsetek, hanem sportoljatok magatok is, hogy erősek, egészségesek legyetek és belőletek kerüljenek ki a jövő olimpiai bajnokok. ígérjük, hogy segítünk nektek, átadjuk tapasztalatainkat és akkor a magyar sport még több, még nagyobb dicsőséget fog szerezni a hazának. — Végül a legnagyobb hálával köszönjük meg a pártnak és Rákosi elvtársnak, hogy megadta a lehetőséget ehhez a győzelemhez, amely nemcsak a mi hazánk dicsősége, hanem az egész béketáboré. A beszédek után, az üdvözlések alatt szüntelenül hangzik a taps, az éljenzés, tízezrek éltetik pártunkat, dolgozó népünk szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat, akinek gondoskodása, támogatása ezt a hatalmas sportgyőzelmet biztosította. A legnagyobb boldogság dicsőséget szerezni hazánknak A világrekordot elért 4x100 méteres női gyorsúszó váltónk tagjai — Szőke Kató, Novák Ilonka, Novák Éva és Temes Judit — a felvonuló női sportolók első sorában Sportolóink diadalmenetét ujjongó tízezrek Négyes sorokban állnak fel a győztes versenyzők. S kezdődik a diadalmenet a pályaudvartól a November 7-tér felé. A Leninkörút két oldalán végeláthatatlan sorokban feketéiik Budapest dolgozó népe, amely szíve minden szeretetével, kimondhatatlan büszkeséggel és boldogsággal integet, éljenez, tapsol ifjúságunk legjobb sportoló képviselőinek. A menet élén Dénes István elvtárs, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége főtitkára, Hegyi Gyula elvtárs, az OTSB elnöke, Sebes Gusztáv elvtárs, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke halad, mögöttük női olimpiái bajnokaink, a világrekordot elért 4x100 méteres , női gyorsúszóváltó tagjai, majd a férfiak következnek. Valóságos virágeső árasztja el őket, hatalmas dübörgő éljen hullámzik végig a tömegen, önfeledt ujjongás az egész Lenin-körút. Olimpiai kék-fehér formaruhás sportolóink büszkén lépkednek az integető, éljenző dolgozók között, mellükön az olimpiai arany-, ezüst- és bronzérmekkel. Felejthetetlen a kép. A November 7-téren újabb tíz- és tízezrek ölelik körül bajnokaikat, akiknek olimpiai sikere örökké emlékezetes marad felszabadult hazánk újjászületett sportéletének győzelmekben egyre gazdagabb és gazdagabb történetében. Köröndi Margit olimpiai tornászbajnoknőnk fogadja az üdvözléseket boldog mosollyá Szob határállomáson Botz Margit, az ipolyvölgyi állami gazdaság dolgozója új kenyérrel köszönti Szilvás Miklós olimpiai birkózóbajnokunkat Szipha Sasiity N. Romanov elvtárs nyilatkozata a szovjet sportküldöttség olimpiai szerepléséről A „Pravda” és az „Izvesztija" munkatársai felkérték a Helsinkiből hazatért N. Romanov elvtársat, a XV. olimpiai játékokon résztvett szovjet sportküldöttség vezetőjét, hogy számoljon be az olimpiai játékok eredményeiről. N. Romanov elvtárs a következőket mondotta: — A július ,19-től augusztus 3-ig lefolyt olimpia, legnagyobb szabású volt az eddigi olimpiák történetében. Mint a külföldi sajtó egységesen elismerte, a Szovjetunió sportolóinak részvétele erősen emelte a XV. olimpiai játékok iránti érdeklődést és ennek nagy nemzetközi jelentőséget adott. A szovjet sportküldöttség 334 férfi- és nőversenyzőből állott. A szovjet versenyzők a gyeplabdán kívül valamennyi sportágban elindultak és nagy sikereket arattak. Két világ-, három Európa- és 11 szovjet országos csúcseredményt állítottak fel. 106 olimpiai érmet nyertek, ebből 38 arany-, 53 ezüst- és 15 bronzérmet. Ezután Romanov elvtárs részletesen kitért a szovjet tornászok, birkózók, súlyemelők, atléták, evezősök, kosárlabdázók nagy sikereire." Megemlítette, hogy jóval képességeik alatt szerepeltek a labdarúgók, kerékpárosok, úszók és vízilabdázók. Gyenge eredményeket értekk el a vívók, lovasversenyzők és vitorlázók. A szovjet versenyzők a 16 napos versenyek során 494 pontot, azaz a legtöbb pontot szerezték. A sajtó előzőleg közölte, hogy az Egyesült Államok versenyzői 490 pontot szereztek. A mostani, pontosabban megállapított adatok szerint azonban az amerikai versenyzőknek ugyancsak 494 pontjuk van. A XV. olimpiai játékokon sikeresen szerepeltek a Magyar Népköztársaság versenyzői, akik a Szovjetunió és az Egyesült Államok versenyzői után a harmadik helyre kerültek. Meg kell emlékeznünk — amint erről már a külföldi és szovjet sajtó is írt, s amint azt az Olimpiai Bizottsághoz intézett július 29-i nyilatkozatunkban megállapítottuk —, hogy O . ■ egyes bírák nem tárgyilagosan és nem igazságosan bíráskod ■ tak. A Szovjetunió, valamint más ország több versenyzőjét szándékosan lepontozták, így például botrányos magatartást tanúsított az egyik bíró Locikas szovjet ökölvívóval szemben. Hasonló bírói méltánytalanság érte Lukkonen finn ökölvívót. Ugyanekkor egyes amerikai versenyzőknek — különösen az utolsó napokban — érdemtelenül juttattak győzelmet. Kétségtelen, hogy helyes bíráskodás esetén a Szovjetunió és több más ország versenyzői jelentékenyen több díjat nyertek volna. Az olimpiai játékok egészbenvéve az egyes országok versenyzői együttműködésének megszilárdítását, békére és barátságra való törekvését szolgálták. Megállapítható, hogy az olimpiai játékok finn szervezői és rendezői minden lehetőt megtettek, hogy a versenyek rendben és szervezetten folyjanak le. A szovjet sportküldöttség nevében köszönetet mondok a XV. olimpiai játékok finn szervezőbizottságának a jó szervezésért. A SPORT HÍREI Augusztus 23-án ünnepélyes keretek között kezdődnek meg Magyarország 1952. évi vízilabdabajnokságának küzdelmei. A bajnokságot 10 csapat résztvételével egyfordulós rendszerben bonyolítják le Az utolsó mérkőzésre október 26-án kerül sor. A Lokomotiv SE augusztus 10-én, a II. országos vasutas nap tiszteletére az egész országban nagyszabású sportversenyeket rendez. A legnagyobb érdeklődés a budapesti szőnyi úti Vasutas-stadionban megrendezésre kerülő versenyek iránt nyilvánul meg, ahol többek között a legjobb magyar és lengyel vasutas labdarúgók részvételével válogatott mérkőzést bonyolítanak le. Bizonyára sok bányászfiatalnak emlékezetében marad a „Donyeci bányászok” című felejthetetlen szovjet film. Különösen megragadó az a jelenet, mikor a mozi vásznán megelevenedik a múlt, amikor verejtékes munkával vonszolják a nyomorúságos páriák a szénnel teli fataligát. A film másik jelenetében pedig két ifjú komszomolista bányász beszélget egymással. A nagyteljesítményű donbassz szénkombájnról folyik a szó. Arról beszélnek, hogy ők már nem is ismerik a csákányt, mert kiszorította az új, a fejtőkalapács. A fejtőkalapácsot is már sokhelyütt felváltotta a szénkombájn. Persze mindez nem ment magától. Harc kérdése volt ez a Szovjetunióban, és harc kérdése nálunk a harc az újért, az elavult, a megszokottság, az emberekben meglévő maradi előítéletek ellen. Komoly felvilágosító munkára van szükség, míg a maradi gondolkozásúak is megértik: a gép jóbarátjuk, legjobb segítőtársuk. A Rehák-brigád az élre tör Szerte az országban híres a tatabányai 48-as DISZ-brigád. Tagjai, egy kivételével, I sztahanovisták, ők alkalmazták elsőnek Tatabányán a gépesített fejtést. Bátranalkalmazták az újat — a gép legjobb segítőtársuk lett. Ez sikereik titka. Valahogy így vannak Rehák Emilek is Dorogon, a VIII-as aknán. A csapat, amióta fejtőkalapácsot kapott, kiugrott teljesítményével. Azelőtt alig érték el a száz százalékot. Ma már nevük az elsők között szerepel a versenytáblán: 130—135 százalék a teljesítményük. A fejtőkalapács ismert zöreje a legjobb útikalauz. — Menjenek az elvtársak a hang irányába, ott dolgozik a Rehák-csapat — mondja útbaigazításul a főmester. Hárman dolgoznak a munkahelyen. Rehák és társa a fejtőkalapáccsal, a harmadik rakodik. Még négy óra sincs és már öt megrakott csillére tették rá a „rovást”. A fejtőkalapács úgy jár Rehák kezében, mint a mágneses iránytű. Kitűnő érzékkel kitapogatja a fejtésben a szén hasadási irányát. Egy pillanatra megáll, elmosolyodik, megtörli homlokát, aztán izmos karja újra nekifeszül: nagy rétegekben omlik utána a csillogó, fekete szén. Közben jókedvűen bíztatja két társát. — Gyerünk fiúk, hadd menjen a hatodik csille is. Később a brigád egy másik tagja veszi át Reháktól a fejtőkalapácsot. Mindhárman jól kezelik. A jó kollektív munka, a gép kihasználása ezen a napon is meghozta az eredményt. A főmester munkanaplójába ez a bejegyzés kerül: „Rehák Emil és csapata, három fő — tizenhét csille”. Zrubecz Mihály nem lát tovább saját fejtésénél Negyven méter nem nagy távolság. Mégis ez a negyven méter Rehákék és Zrubecz Mihály munkahelye között — mérföldnyi távolságot jelent. Zrubeczék munkahelyéna szénfaltól 12 méterre áll a csille. — Miért nem fektettek le síneket? — kérdezzük. — Nem érünk rá. Ez a fenntartás dolga — hangzik a felelet. Pedig ezzel saját munkájukat hátráltatják. A csákány tompa ütései hallatszanak. Zrubecz Mihály apró ütésekkel tapogatja a szén hasadási irányát. Ami Rehák Emilnek két perc, az nála csaknem 5—8 percet jelent. Többször megpihen, amikor a feje alól fejti a szenet. Csákánnyal ez a munka természetesen nehezebb, mint fejtőkalapáccsal. Már a műszak felénél járunk, amikor a brigád még csak a második csillét továbbította el a szállító vágat felé. Zrubecz nagy mérgesen eldobja a csákányt. — Sok a kő — mondja. — Miért nem fejtőkalapáccsal dolgoztok? Akkor nem kell szégyenkeznetek, versenytársai lehettek a Rehákbrigádnak. Zrubeczból kirobban a szó. — Nem dolgozunk géppel. Azt mondják, akkor sokkal magasabb lesz a normánk és még ennyit sem keresünk... Úgy látszik Zrubecz Mihály nem lát tovább saját fejtésénél. A géppel többet tudnak termelni. Igaz, hogy a gépnél magasabb a követelmény is. De a mi célunk az, hogy több szenet adjunk a hazának. Ezt a nagyszerű feladatot, amelyet az ötéves terv állított szénbányászatunk elé, a régi technikával megvalósítani nem tudjuk. Ezért kerül mind több fejtőkalapács ifjú bányászaink kezébe. Géppel, a fejlett technikával könnyebb a munka, növekedik a kereset is. Zrubeczék felfogásában, a maradiságbanvan a hiba. Ez húzza vissza őket. Ezért termelnek kevesebbet, ezért keresnek 3—400 forinttal kevesebbet, mint a Rehák-brigád. Az országban még sok helyütt dolgoznak a csákánnyal. Még nincs annyi gépünk, hogy a csákányt minden munkahelyen felváltsa a fejtőkalapács. Az egercsehi fiatalok például örömmel vennék, ha kapnának néhány fejtőkalapácsot. Ugyanakkor Zrubecz Mihály munkahelyén ott hever az értékes gép , mégis maradi módon dolgozik. Ezzel akarva-akaratlanul az ellenség malmára hajtják a vizet. Zrubecz Mihály panaszának — hogy többszáz forinttal kevesebbet keres, mint Rehákék — saját maga az oka.★ Hiba lenne azonban csak az ő felelősségüket keresni ebben az ügyben. Súlyos hibát követett el az akna DISZ-szervezete is, hogy megtűri: a fejtő, kalapács kihasználatlanul heverjen. Ennek az egyetlen gépnek a kiesése műszakonként nyolc csille szenet rabol el népgazdaságunktól. Bár Hideg István elvtárs, a DISZ-szervezet titkára tett már lépéseket azért, hogy Zrubeczék megismerjék Rehákék munkamódszerét, megszeressék a gépet — mindez kevésnek bizonyult. Ha a meggyőzés, a szó fegyvere ezután sem használ Zrubecz Mihálynál, akkor folyamodjanak erélyesebb eszközökhöz. Vonják felelősségre őt a fiatalbányászok nevében a gép félredobásáért. Szívlelje meg a VIII-as akna DISZ-szervezete a párt Központi Vezetőségének útmutatását és harcoljon teljes erejével az új technika győzelméért, a több szénért. • Zele Ferenci : Rázzuk le a maradiság kölöncét! A dorogi VIII. akna két munkahelyének története Csehszlovák olimpiai versenyzők ünnepélyes fogadtatása Prágában A XV. nyári olimpiai játékokon résztvett csehszlovák sportolók szerdán délután a prágai Néphadsereg Stadionban nagyszabású ünnepségen vettek részt. Üdvözlésükre megjelentek a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselői, a kormány tagjai Zápotocky miniszterelnök vezetésével, valamint a baráti országok diplomáciai képviseletének tagjai. A felsorakozott sportolókhoz Fierlinger miniszterelnökhelyettes intézett üdvözlő beszédet. Ezután a Csehszlovák Olimpiai Bizottság elnöke, Vilem Mucha mondott köszönetet a csehszlovák kormánynak és a csehszlovák dolgozó népnek. A tömeg lelkesen éljenezte a mikrofonhoz lépő Emil Zátopek háromszoros olimpiai bajnokot, aki a következőket mondotta: — örömet akartunk szerezni nektek, meg akartuk mutatni, hogy érdemesek vagyunk a bizalomra, amelyet munkásosztályunk és egész dolgozó népünk helyezett belénk. Helsinkiben elért győzelmeink mindenekelőtt ifjúságunkat kötelezik és megragadom az alkalmat, hogy felszólítsam az ifjúságot, minél nagyobb számban legyen aktív művelője testnevelésünknek és sportunknak, a jobb jövő, a csehszlovák testnevelés további győzelmei érdekében hazánk becsületére és dicsőségére. / . :• „ •. . 1952 augusztus 8. Harmincötezren jelentkeztek eddig vasipari tanulónak Július óta egyre nagyobb lendülettel folyik a vasipari tanulók előzetes jelentkezése. A hatalmasarányú építkezések és az a tény, hogy hazánk ipari országgá lett, fokozott mértékben vonzza a fiatalokat a vasipari szakmák felé. Ez az oka annak, hogy a vasipari tanulónakjelentkező fiatalok száma a mai napig közel kétszerese az előirányzottnak. Ebben az évben már a szovjet tapasztalatok és módszerek alapján veszik fel a fiatalokat vasipari tanulónak. A jelentkezők közül csak a legrátermettebb, megfelelő korú és megfelelő előképzettséggel rendelkező fiatal fiúkat vagy lányokat vesznek fel a vasipar különböző szakmáira ipari tanulónak. Ezért a vasipar egyes szakmáira való felvételnél már kötelezővé tették a 8. általános iskola eredményes elvégzését. A jövőben ezt a követelményt fokozatosan kiterjesztik valamennyi szakmára. Augusztus 20-án befejeződik a vasipari tanulók előzetes jelentkezése. Ezt követőleg szeptember 10-ig bezárólag megtörténnek a behívások, illetve elhelyezések a tanműhelyekbe, üzemekbe, valamint az otthonokba. Szeptember 15-től pedig megkezdődik a vasipari tanulók iskolai oktatása is. Irodalmi antológia jelent meg a vasutasnap alkalmából „Száz vasutat, ezered” címmel irodalmi antológia jelent meg a vasutasnap alkalmából a Népszava Könyvkiadó kiadásában. A kötetet Petőfi „Vasúton” című híres költeménye vezeti be. Több fiatal író vasutas-tárgyú novelláját, elbeszélését, irodalmi riportját tartalmazza még az ízléses kiállítású könyv.