Szabad Ifjuság, 1952. október-december (3. évfolyam, 230-306. szám)
1952-10-01 / 230. szám
Dolgozó parasztok! Jegyezzetek békekölcsönt! Minden jegyzett forint visszatérni, ráadásul gépet, bekötőutat, villanyt, iskolát, kultúrházat kap a falu A jánoshidi ifjúgárdisták jó harcosai a hazának irodája, már a többiek is — az úttörőik nevében köszöntetek abból az alkalomból, hogy ilyen példásan jegyeztél békekölcsönt — mondotta a szőkehajú kis úttörőlány 25-én reggel Seres Margit DISZ-titkárnak, amikor átnyújtotta neki a szép Virágcsokrot. A fiatalok jó példáról járnak elől Izgalmas reggelre virradt aznap Jánoshida. Több mint 80 pár népnevelő gyűlt öszsze már korán a tanácsházán, közöttük 16 DISZ- tag. Először a népnevelők jegyezték, hogy utána elinduljanak a dolgozó parasztokhoz, megmagyarázzák nekik a békekölcsön jegyzés jelentőségét. Varga Teréz DISZ Vezetőségi tag 800 forintot, Babasik Ottó ifjúgárdista 800 forintot, Seres Margit DISZ-titkár 500 forintot jegyzett. Az úttörők köszöntése után Seres elvtársnő így szólt a fiatalokhoz: — Menjünk most haza mindnyájan, először is szüleinkkel beszéljünk, jegyezzenek ők is békekölcsönt — utána újra találkozunk és nekivágunk a falunak... Az ifjú népnevelők odahaza is jó munkát végeztek. Tóth Béla családja 1900 forintot, Papp Mária szülei 400 forintot, Tamási Mária családja pedig , 800 forint békekölcsönt jegyzett. Délután elinduttak a faluban a jegyeztetők, párok. Varga Mária és Gazsi Zoltán jegyeztető ívén egymás után sorakoztak a dolgozó parasztok nevei és az általuk jegyzett békekölcsön összege: Berkó Mátyás 700 forint... Berceli István 700 forint... Kis M. Antal 400 forint... Kerepesi János 400 forint... A két fiatal sokáig tanakodott idős Szőlősi Pál háza előtt, hogy bemenjenek-e, vagy sem? Végül úgy döntöttek, mégse mennek be, hiszen mindenki tudja Szőlősi bácsiról, hogy már 83 éves, munkaképtelen s a gyerekei viselik gondját. Megindultak hát Lipták Mihály háza felé. De megállította őket Szőlősi bácsi hangja, aki a kapuajtóból kiáltott utánuk: — Hát azt hiszitek, hogy az öreg már semmi? Gyertek csak vissza, hadd beszéljek a fejetekkel! Szőlősi bácsi 27 unokájáért, II s gyermekéért jegyez békekölcsönt A fiatalok visszafordultak. — Én hozzám is eljutott ám a hír, hogy megindult a Harmadik Békekölcsön jegyzése. Én semakarok kimaradni a jegyzésből! Tavaly is jegyeztem, az idén is akarok. — Dehát nincsen semmi jövedelme Szőlősi bácsinak, miből jegyez? -!- kérdezték a fiatalok. — Azzal ti ne törődjetek, valahonnan csak kikerül, írjatok be nekem is 100 forintot. Én már két világháborút megértem, de nem akarok még egy harmadikat is. A kölcsönjegyzéssel én is hozzájárulok 27 unokám és 8 gyermekem boldog jövőjéhez. Különben ... soha nem láttam ilyen szép kultúrházat, amilyet most építettek a falunak! • Amikor megnéztem és bementem a társalgóba, azokra a gyönyörű párnás fotelekre rá se mertem ülni, fiam, olyan szépek! Hát hogyne jegyeznék békekölcsönt, hálából azért, hogy mindezt megérhettem! A fiatalok meghatódva búcsúztak el az öregtől. Még négy dolgozó parasztot kerestek fel aznap, mindenütt eredménnyel jártak. Este, amikor visszamentek a párt-----------------------------------------együtt voltak. Boldogan mutatták egymásnak jegyzési íveiket. Gazsi Zoltán és Varga Mária ívén 5000 forint állt. Tamási Rozália és Vitéz Mária 1200 forintot, Túri Ferenc és Zrupkó István 10.000 forintot jegyeztettek. itt népnevelőkkel erősödik a DISZ Másnap felkeresték a tótkéri tanyavilágot is. Talán atanya képe változott a legtöbbet a felszabadulás óta: a régi, szennyes házak eltűntek, helyükbe egészséges, szép családi házak épültek. Minden ház tetején ott van a kifeszített antenna, ami arra mutat, hogy ma már a tanyavilágba is eljut a rádió, a kultúra. Bőven akadt hát érv a fiatal népnevelők számára. És a tanyán sem maradt el az eredmény: Babucs János 15 holdas középparaszt 1600 forintot, Berkó János hatholdas dolgozó paraszt 600 forintot, Berceli János 12 holdas 800 forintot jegyzett. Az ifjúgárdisták nem elégedtek meg azzal, hogy hoszszasan beszélgettek a dolgozó parasztokkal, hanem a jegyzési munka közben újabb aktivistákkal erősítették DISZ- szervezetüket. A jól jegyző dolgozó parasztok DISZ-tag fiát vagy lányát is megkérték, hogy álljon a népnevelők sorába, majd jegyzésének példájával újabb dolgozókat nyerjen meg a kölcsön jegyzés ügyének, így vonták be a népnevelőmunkába ifjabb Babucs Jánost, Berceli Hildát és ifjabb Berkó Jánost is. Jól dolgozik a jánoshidi DISZ-szervezet a kölcsönjegyzés sikeréért. Ebben a munkában még edzettebbekké, még harcosabbakká válnak a dolgozó parasztfiatalok. Munkájuk jó segítség a pártnak, a hazának. Cserkuti Ferenc HŰ BARÁTOD A GÉP 5059 Ötéves tervünkben hatalmas feladat hárul az építőkre: ők formálják betonba és téglába az új városokat, üzemeket lakótelepeket. E nehéz feladat megvalósítását könnyíti és gyorsítja az építőipar gépesítésének terve. Ha a gépesítés fokát az építőiparban 1950-ben 100 nak vesztjük, akkor 1952-ben 157.5, 1954-ben pedig 305.9-re emelkedik a gépesítés foka, beleszámítva a legtöbb munkát igénylő földmunkák gépesítését is 1950 100 1952 forintot. Szokolovics Mile délszláv dolgozó a magyarbólyi Tartós Béke tsz elnöke 600 forintot, fia, Szokolovics Boskó DISZ-fiatal pedig 500 forint békekölcsönt jegyzett. Jegyzés után agitálni mentek a többi tsz-tagokhoz. Magukhoz vették azt a levelet, amit nemrégen Jugoszláviából, rokonaiktól kaptak. Ebben a levélben a többi között ez áll: „Nálunk a nemzetiségieket elnyomják nyomor van, tűt és cérnát akartunk venni, de nem lehet kapni.” Ezt a levelet felolvasták Ucsáncsányi Jován kétholdas dolgozó parasztnak is. Azután elbeszélgettek arról, hogy nálunk, a Magyar Népköztársaságban a nemzetiségieket mennyire megbecsülik. A beszélgetés után Acsáncsányi János 400 forintot jegyzett, Fazekas Sándor, a kiskunfélegyházi gépállomás traktorosa DISZ-taghoz méltóan jegyzett , 1000 Utána elmondta társainak, hogy miért jegyzett. Elmondta, hogy a felszabadulás előtti években ő is együtt járta édesapjával az országot, mint kubikos. Most traktoros. A nyáron munkacsapatával 6 és fél vagonnal csépelt terven felül. Az őszi munkákat szeptember 20-ig közel 60 százalékra teljesítette, a traktorosok közötti versenyben jelenleg a második helyezett. Most vártatta, hogy november 7-ig 120 százalékot ér el a tervteljesítésben. Megjavult az élete. Nem régen kerékpárt vett. ■« Az abakori állami gazdaság fiatal dolgozója. Fabosevits István 16 éves DISZ-Fiatal 800 forintos havi keresete mellett 1000 forintot jegyzett. Árva gyerekként került a gazdaságba, ahol elvégezte a traktorvezetőtanfogalmat, majd letette a technikai minimum vizsgát is. Állandóan 100 százalékon felül teljesít. A jegyzéssel kapcsolatban elmondta: „Tudom, hogy forintjaimmal is a békét erősítem, de ki akarom fejezni hálámat azért is, hogy teljesült régi vágyam, gépekkel foglalkozhatom. Télen el akarom végezni a felelős traktorvezetői tanfolyamot, utána kombájnvezetői iskolára szeretnék menni. Jegyzésemmel még azt is meg akarom köszönni, hogy ilyen fiatalon szép keresetem van, és emellett továbbtanulhatok ” Hatalmas erejű fegyverünk A koreai Rákosi Mátyás-kórházba egy alkalommal beszállították Kim Nam Bo, súlyosan sebesült őrnagyot. Sokszoros túlerő bekerítéséből vágta ki magát és felszerelése mindössze két darabból állott: puskájából és egy könyvből, a Párttörténetből. Iszonyú nehézségek, rengeteg veszély között tette meg sebesülten az utat, de ezt a könyvet mindvégig megőrizte magánál. Amikor megkérdezték az őrnagyot, miért viszi magával a csaták ezer tüzében is ezt a könyvet, így válaszolt: „A Bolsevik Párt története tanított meg arra, hogyan kell leszámolni az ellenséggel. A Szovjetunió harca és győzelmei az amerikai betolakodók megsemmisítésére lelkesítenek.” Kim Nam Bo példája m egy a soktízmillió közül. A sztálini párt történét, a marxizmus-leninizmus e kimagasló, zseniális műve 50 millió példányban forog közkézen az egész világon. A szabad országokban százezres kiadásokban jut el az egész néphez, egyedül a mi hazánkban 664.000 példányban került kiadásra a felszabadulás után. De — hiába, mesterkedik a reakció — mind nagyobb számban jut el a kapitalista és gyarmati országok szabadságukértharcoló dolgozóihoz is. Spanyolországban, Görögországban ha megtalálják valakinél a Párttörténetet, ez már elegendő ahhoz, hogy börtönbe vessék. Tito — hitlerista könyvégető elődeit követve — betiltotta Jugoszláviában a Párttörténet terjesztését. Argentínában nemrégen egy letartóztatott kommunista, ifjúmunkást háromheti sötétzárkába vetettek, mert e könyv egyik fejezetének kivonatát megtalálták nála. Azonban, mindezek ellenére a munkásnegyedekben, a falvakban és még a börtönökben is a kommunisták fáradhatatlanul tanulmányozzák a sztálini szavakat és ezek napról napra új sikerek forrásává válnak. Mi adja ennek a könyvnek hatalmas erejét? A Párttörténet összesíti és általánosítja a Szovjetunió Kommunista(bolsevik) Pártjának kimeríthetetlen forradalmi tapasztalatait, amelyekhez hasonlóakkal egyetlen párt sem rendelkezik a világon. A Párttörténet — írja a Tartós békéért, népi demokráciáért — „megtanítja minden ország kommunistáit, hogyan alkalmazzák alkotó szellemben a marxizmus-leninizmus elméletét országuk konkrét viszonyaira, felvértezi őket a bolsevik stratégiával és taktikával, az osztályharc tapasztalataival, megszilárdítja meggyőződésüket, hogy bekövetkezik a kommunizmus világméretű győzelme. Soha egyetlen könyv sem terjedt el annyira az egész világon, mint az SZK(b)P történetének, rövid tanfolyama.” A Párttörténet tankönyve mindazoknak, akik a békéért és a szocializmusért küzdenek. Megtanuljuk belőle, hogy csak a forradalmi, új típusú, marxista-leninista párt tömörítheti eredményesen maga köré a dolgozókat, szervezheti meg a munkásosztály és dolgozó parasztok szövetségét, vezethet győztes rohamot a tőkés társadalom ellen, hogy megdöntsék a kapitalizmust és felépítsék a szocializmust. Megtanuljuk belőle, hogy forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi gyakorlat és az elméletnek vérünkké kell válnia. Megtanuljuk belőle, hogy szakadatlanul küzdenünk kell az ellenséges nézetek, az opportunizmus fertője ellen és csakakkor vívhatjuk ki a győzelmet, ha a külső és belső ellenség gerincét egyaránt szétzúzzuk. .,Az SZK(b)P történetének tanulmányozása — írja bevezetőjében a Párttörténet — megszilárdít abban a meggyőződésben, hogy Lenin— Sztálin pártjának nagy ügye véglegesen győzni fog, hogy a kommunizmus az egész világon győzni fog.” Különösen sokat jelent ez a mű számunkra, a szocializmus épütői számára. Nincs olyan része munkánknak, legyen az ötéves tervünk végrehajtása, vagy a mezőgazdaság szocialista átépítése, hazánk védelmének erősítése, vagy a belső ellenség elleni harc, ahol a Bolsevik Párt tapasztalatai ne mutatnák számunkra biztos iránytűként az utat. A Párttörténet adja a gerincét politikai oktatási rendszerünknek is, s tanulmányozásával kapcsolatban, valóban tanúi lehetünk annak, hogyan válik az elmélet anyagi erővé mindennapos munkánk során. Ma ünnepeljük tizennegyedik évfordulóját annak, hogy megjelent a sztálini Párttörténet. Ezt a művet, hatalmas eszmei fegyverünket a legszélesebb tömegek forgatják s különös jelentőséget ad tanulmányozásának, hogy a nagy Bolsevik Párt éppen ezekben a napokban készül új, nagy történelmi eseményére, XIX. kongresszusára. A DISZ-vezetőknek és DISZ-tagoknak, akikre a párt a magyar ifjúság marxista-leninista szellemű nevelését bízta, felbecsülhetetlen segítséget jelent ez a mű, amelyből biztosan meríthetnek, ha nagy feladataik végrehajtása előtt állnak. Díszelőadás a Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából A Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából a Kultúrkapcsolatok Intézete kedden este díszelőadást rendezett az Uránia filmszínházban. A díszelőadáson megjelent Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Házi Árpád elvtárs belügyminiszter, Molnár Erik elvtárs igazságügyminiszter, Hidas István elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára, Nógrádi Sándor elvtárs altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese. Részt vett az ünnepségen a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, V. Sz. Azovcev elvtárs és a többi baráti állam budapesti diplomáciai képviselői. Apró Antal elvtárs, építőanyagipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Apró Antal elvtárs beszédében azokat az eredményeket ismertette, amelyeket a nagy kínai nép felszabadulása óta elért politikai, gazdasági és kulturális téren. Hangsúlyozta: a kínai nép világtörténelmi szerepet tölt be azáltal, hogy a békefront egyik legdöntőbb szakaszán, Ázsiában szilárdan szembeszáll az amerikai imperialisták vezette agresszorokkal, a Korea és ugyanakkor Kína ellen irányuló aljas támadásokkal. Apró Antal elvtárs végezetül a kínai és a magyar nép közötti nagy barátságról beszélt: „Bár országaink között sokezer kilométer a távolság, de a testvéri együttműködés a közös cél érdekében, a népi demokrácia építéséért, a béke védelméért folytatott harcunk mindjobban összeforrasztja, erősíti barátságunkat.'’ Ezután Dua,n Den elvtárs, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete mondott beszédet. Az ünnepi beszédek után levetítették az idei pekingi május elsejei ünnepségekről készült filmet és a „Fehérhajú lány” című kínai operafilmet.