Szabad Ifjuság, 1952. október-december (3. évfolyam, 230-306. szám)
1952-12-17 / 295. szám
Megvalósítjuk az útmutatást Rákosi elvtárs beszéde óta csupán egyetlen nap telt el, de már e rövid idő alatt is egyre-másra érkeznek a hírek az ország minden részéből arról, hogy — mint minden alkalommal, —ezúttal is új erőt sugároztak nékünkbe Rákosi elvtárs szavai. S ez az erő nemcsak az öröm és lelkesedés szavaiban, hanem elsősorban tettekben jelentkezik! A Beloiannisz-gyár XVII-es műhelyében, a keddi műszak előtt megvitatták a dolgozók Rákosi elvtárs beszédét. Gyümölcsöző és értékes követ,keztetést vontak le a beszédből: "meggyorsítják az exportszámításokat. íme,így válik valóban anyagi erővé az a szeretet.és mélységes bizalom, amely népünk vezetőjét, Rákosi elvtársunkat övezi. Miért gyakorolt Rákosi elvtárs beszéde ezúttal is olyan mély benyomást a dolgozó tömegekre, miért fogadták a dolgozók ilyen tettekre ösztönző örömmel népünk vezérének szavait. Elsősorban azért,mert Rákosi elvtárs a nemzetközi helyzet mély elemzésével ismét megerősítette népünkben azt a tudatot, hogy, a béke erői legyőzhetetlenek, hogy országunk minden imperialista kardcsőztetés, és hetenkedés ellenére szilárdan és következetesen halad,tovább a béke,a szocializmus útján. A SzovjetunióKommunista Pártja XIX. kongresszusán Malenkov elvtárs elmondotta, hogy „A Szovjetunió rendületlenül folytatja politikáját, amely a minden országgal való békés együttműködésre irányul, de ugyanakkor számol a fékevesztett háborús gyújtogatók részé- e erőt fenyegető új agresszió veszélyével is ..Büszke örömmel fogadták dolgozóink, hogy Rákosi elvtárs a XIX. kongresszus tanításait, hazánkra alkalmazva, elmondotta: a mi népünk is ott van a békeharcosok soraiban, mi is arra törekszünk, hogy minden országgal békés kapcsolatokat teremtsünk, de nem vagyunk erőtlenek, s nem habozunk erőnket latba vetni, ha hazánk függetlenségéről, szabadságáról van szó. Rákosi elvtárs egy szabad ország erkölcsi és egyre gyarapodó anyagi fölényének magaslatáról beszélhetett azokról az országokról, amelyek valaha a kultúra, a civilizáció hordozóinak tekintették magukat, s amelyek ma mind mélyebbre süllyednek a piacokért folyó eszeveszett marakodás, a háborús uszítás, a kultúra megcsúfolásának mocsarába. Rákosi elvtárs egész népünknek az igaz és magasabbrendű ügybe vetett hitét, növekvő erejét és terveit foglalta szavakba, amikor azt mondta: „...fokozottan folytatni fogjuk harcunkat a békéért". És Rákosi elvtárs mindjárt hozzátette azt is: hogyan folytassuk ezt a harcot. Mindaz, amit hazánk gazdasági erejének, népünk politikai öntudatának emelésével kapcsolatban elmondott, egyet jelent a béke erősítésével, a világ zsancsárainak megfékezésével. Rákosi elvtárs szavaiból szívet dobogtató, nagyszerű kép táruló népünk elé. Iparunk, mezőgazdaságunk, kulturális fejlődésünk soha nem tapasztalt rohamléptekkel halad előre. Bár sok a gondunk, sok hiba fékezi munkánkat, de éppen a felfelé ívelő fejlődés eddigi üteme biztosíték arra, hogy úrrá leszünk ezeken a nehézségeken. Ipari termelésünk még azokon a területeken is, ahol „szorít a cipő" — mint például a bányászatban — sokkalta gyorsabban fejlődik, mint egész sor kapitalista országban. Kormányzatunk átgondolt és tervszerű intézkedésekkel elhárította az aszály okozta veszedelmet ésbiztosította népünk zavartalan fejlődését. S mindezzel együtt rohamléptekben nőtt egészségügyünk, kultúránk színvonala, hazánk egyre inkább a betű országává, a tudomány hazájává válik, ahol a könyv és a kenyér egyformán elemi szükséglete a népnek. Ifjúsági szövetségünk országos értekezlete néhány napja írta a Rákosi elvtárshoz küldött táviratában: .Megfogadjuk, hogy fokozottabban tudatosítjuk az ifjúság kötelességeit hazánk iránt.. Ezekre a kötelességekre tanít bennünket a párt Központi Vezetőségének júniusi határozata, s most újólag e kötelességeket véssük agyunkba és szívünkbe, Rákosi elvtárs beszédét tanulmányozva. Ifjúsági szövetségünknek, a DISZ-isták százezreinek nagy figyelmet kell fordítaniuk alapanyagiparainkra. Az ifjúság új kezdeményezéseket indított el az elővárás gyorsításával, a gépek megőrzésével kapcsolatban. Most szövetségünkön a sor, hogy felkarolja és szélesítse e kezdeményezéseket. A DISZ-isták becsületbeli ügye, hogy most, a tervév befejezésének napjaiban lerakják a jövő esztendei nagy harc, a rohamcsapat dvi elnyerésének alapjait Takarékoskodni minden gramm anyaggal, ifjúhoz, méltó öntudatos fegyelemmel dolgozni — ez a mi feladatunk. S nem kisebb munka vár a falusi ifjúságra sem, hiszen kinek, ha nem az ifjúságnak kell elsőnek síkraszállnia az új agrotechnika bevezetéséért, a terméshozam növeléséért. Nem szabad , megengednünk, hogy tudatlanság vagy maradiság elvegye tőlünk azt az értéket, amit a terméshozam emelése jelentene. A DISZ országos értekezletén csaknem minden felszólaló azzal,zárta, szavait: harcolunk érte, hogy méltók legyünk a Rákosi elvtárs ifjúsága elnevezésre. Itt az idő, hogy valóra váltsuk e fogadalmunkat. KON VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK LAPJA emelése kérdéseinek. III. ÉVFOLYAM 295. SZÁM Szerda, 1932 december 17 ÁRA 40 FILLÉR Az ipari termelés terén a tervfegyelem megszilárdítása mellett különös figyelmet szenteljünk az alapanyagok, a szén, a fémkohászat, a termelés (RÁKOSI MÁTYÁS) Tanácskozik a Népek Békekongresszusa A Népek Békekongressszusának hétfő délutáni ülésén, amelyen Alekszandr Kornyejcsuk szovjet küldött,4 elnökölt, Buxbaum tábornok, a brazíliai küldöttség. .tagja elmondotta, hogy a békeszerető brazíliai népnek eddig, sikerült megakadályoznia a kilenc hónappal ezelőtt kötött Percekig zúgott a taps, amikor Ataman Aleja, a szabadságáért harcoló tuniszi nép küldötte lépett 10 szónoki emelvényre. — Népünk nyomora leírhatatlan — jelentette ki többi között. — A tuniszi lakosság körében betegségek pusztítanak. Az iskolák bezárása miatt egyre terjed az írástudatlanság. A békegyűjtéseket betiltják és a tunisziakat igyekeznek elriasztani a békemozgalomban való tevékeny részvételtől. Az idegen légió — amelyben igen sok a megtorlás elől elmenekült német fasiszta — hajtóvadászatokat rendez a tunisziakra. Kétszázezer tuniszi, hazafi sínylődik koncentrációs táborokban anélkül, hogy közölnék velük, mi a vád ellenük. Schuman francia külügyminiszter azonban nem átallotta az ENSZ-ben kijelenteni, hogy Tuniszban teljes gyülekezési, szervezkedési és véleménynyilvánítási szabadság várt. Tuniszban pokollá teszi az életet az a kormány, amely arcpirulás nélkül, állítja», hogy civilizációt ,« kultúrát terjeszt hazánkban. Tudjuk, hogy a világ béke- és igazságszerető népei — köztük a francia nép is — együttérez velünk Ez a szolidaritás megkettőzi erőnket e nehéz küzdelemben. • És javasolom, hogy a Népek Békekongresszusa alakítson állandó bizottságot a tuniszi kérdés megoldásának elősegítésére. Marinetto kubai békeharcos után Mandes ezredes, francia küldött, a volt ellenállási harcosok nemzetközi szövetségének főtitkára a fasiszta koncentrációs táborok egykori foglyainak és a fasiszták átjait meggyilkolt áldozatok, özvegyeinek és árváinak nevében felszólította a békeszeretőnépek képviselőit, hogy akadályozzák meg az amerikai imperialisták egyik legalávatóbb tervét, a német fasizmus és militarizmus feltámasztását. Jara, a mexikói küldöttség tagja arra mutatott rá, hogy a nemzetközi amerikai-brazíliai katonai szerződés brazíliai részről való ratifikálását. Brazíliai népe lankadatlan erővel folytatja küzdelmét hazája függetlenségének és békéjének biztosításáért és igazságos harcához a békeszerető népek további támogatását kéri. békemozgalom hatalmas arányú növekedése a háborús propaganda további , kiszélesítésére készteti az új világégés kirobbantásában érdekelt köröket. Delile francia akadémikus, a nemzetközi gyermekvédelmi bizottság tagja beszámolt arról, hogy Franciaországban a második világháború alatt 250.000 gyermek pusztult el és több mint 300.000 szerzett súlyos betegséget. A jövő nemzedék, a gyermekek érdekében felszólította a békekongresszuson képviselt népeket, hogy minden erejük megfeszítésével akadályozzák meg az új világháború kirobbantását. A délutáni ülés további során Fassbinder asszony, bonni egyetemi, tanár szólalt fel,, aki elítélte az amerikai imperialisták által tervezett „keresztes háborút”, amelyet a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen készítenek elő. Ezután az algíri nép fiatal küldötte, Baja Allasis lépett az emelvényre. Az algíri küldött elmondotta, hogy hazáját az ország népének megkérdezése mellett vonták be t az Atlanti Egyezménybe és így kényszerítették a háborús előkészületekbe. Algír népe azonban tudja, mit jelent a háború. Az algíri munkások megtagadták a Vietnam felé irányuló fegyverszállítmányok ki- és berakásai. A békemozgalom erői az egész országban egyre növekednek. Az ülés következő szónoka Emilio Sereni, Olaszország népének képviselője volt. Beszámolt a békemozgalom hatalmas arányú növekedéséről Olaszországban és hangsúlyozta: az ellenállás szelleme egyre erősebb az olasz népben az amerikai betolakodókkal és háborús terveikkel szemben. Sereni nagy tetszéssel fogadott beszéde után az elnöklő Kornyejcsuk szovjet író közölte, hogy Máté János magyar küldött kíván szólni a kongresszus részvevőihez, működését. Isten áldását kérjük a népek béketörekvésére, hogy az mielőbb diadalmaskodjék a gonoszság, a háború felett.Máté János beszédét hatalmas lelkesedéssel fogadták arészvevők. A küldöttek forró kézszorításokkal üdvözölték a magyar katolikus papság képviselőjét. Az ülés befejező részében Ibrahim Rosad egyiptomi küldött, majd Abdallah, Marokkó képviselője, Adityan, India küldötte és végül Laforet, a francia parasztok képviselője szólalt fel. Valamennyien jelentős javaslatokat terjesztettek a kongresszus részvevői elé. Az ülés végén Isabelle Blume a kongresszus nevében közölte, hogy hétfőn este a kongresszus küldötteiből alakult bizottság, amely a népek függetlenségének és biztonságának kérdésével foglalkozik, megtartja első ülését és megválasztja a bizottság elnökét. A kongresszus részvevői hétfőn este megtekintették az egyik bécsi filmszínházban a „Volga:— Donos atoma” című szovjet dokumentumfilmet. A tuniszi hazafiak nevében Máté János felszólalása Máté János gyönyörű kötésű könyvet nyújtott át a Népek Békekongresszusa elnökségének és a többi között a következőket mondotta: — Mint a magyarországi delegáció egyik tagja és a veszprémi egyházmegye római katolikus püspöki helynöke, 3340 római katolikus paptestvérem kérésének teszek eleget, amikor az ő aláírásukkalezt a könyvet átadom. Ebben püspökök, kanonokok, teológiai tanárok, plébánosok, hitoktatók és káplánok határozottan állást foglalnak a béke ügye mellett. Mis, magyarországi katolikus papok a mindennapi istentiszteleten mondott imáink mellett állandóan tevékenykedünk a béke ügyéért. • Ezt az aláírásgyűjteményt azzal a szándékkal adjuk át a Béke-Világtanácsnak, hogy ezzel is elősegítsük a békekongresszus minél eredményesebb A Népek Beike kongresszusának egyik szünetében: libanoni, dán, svéd, román küldöttek beszélgetnek, kicserélik egymás autogrammjait. A koreai, a vietnami, malájföldi háborúk befejezéséért A Népek Békekongresszusa kedden megkezdte a kongreszszus második napirendi pontjának, a már dúló háborúk és elsősorban a koreai háború befejezése kérdésének vitáját. Az elnöklő José Giral elsőnek Giuseppe Casadei Szenátor, olasz küldöttnek adta meg a szót. Az olasz küldött utalt arra, hogy a világ különböző részein háborúk dúlnak. Vietnamban, Malájföldön és elsősorban Koreában háború van. — Nekünk — mondotta többi között —, a kongresszus részvevőinek közös álláspontra kell jutnunk e kérdésben, hogy azoknak a kormányoknak, amelyek bűnösek e háborúk kirobbantásában, meg tudjuk mutatni a népek egyesült erejét és ki tudjuk harcalni a dúló háborúk megszüntetését . Nincs olyan ember a világom — folytatta az olasz küldött —, aki ne ítélné el a Koreábantörténteket, aki ne ültetné a vádlottak padjára a gyerekek, asszonyok gyilkosait, a békés városok felperzselőit. A világminden népe egyet akar: Elég a háborúból! Elég a gyilkosságokból! Elég az áriatam foglyok fegyilkollásából! — Úgy érzed, ez a második napirendi pont igazi alapja és értelme. A népek fegyverszünetet követelnek, S a fegyverszünetet, a háború befejezését követeli a népek nagy parlamentje, a Népek Békekongresszusa is. A második napirendi pont felett indított vita első hozzászólója Kuo Mo-zso kínai küldött volt, akit hatalmas taps fogadott. Kuo Mo-zso beszéde Kuo Mo-zso beszédében részletesen foglalkozott a koreai, a a vietnam, és a maláji háborúval. Hangsúlyozta, hogy most, e percekben is sok ezer ember veszíti el életét Ázsiában, a koreai, a vietnami és a malájföldi csatatereken. A jóakarattú emberek azonban az egész földön követelik a háborúk megszüntetését — folytatta Kuo Mo-zso. — Tudjuk, hogy az Egyesült Államok becsületes embereinek akarata is ez. Kuo Mo-zso amerikai sajtóügynökségek anyagából idézett, annak bizonyítékául, hogy Eisenhower csak azért került az amerikaiak szavazataival az elnöki székbe, mert az egyszerű amerikaiak azt remélték, hogy a Köztársasági Párt a koreai háború befejezését és a háborús politika megszüntetését akarja. A fegyverszüneti tárgyalásokról szólva kijelentette, hogy az amerikaiak állandóan nehézségeket okoznak. Meg akarják akadályozni a tárgyalásokat, békés városokat és falvakat bombáznak. Embertelen fegyvereket alkalmaznak, baktériumfegyvert vetettek be. A kínai-koreai javaslatok oldalán van az igazság, e javaslatok alapján a háború azonnal befejezhető lenne és a hadifoglyokat vissza lehetne küldeni hazájukba. Ez azonban, nem érdeke Amerikának. Ezért a tárgyalásokon önkényesen magyarázta a hadifoglyok hazai telepítésének kérdését . Ebben a kérdésben azonban nem lehet engedményeket tenni — hangoztatta Kuo Mozso. — Ebben a kérdésben világos utat mutatnak a genfi konvenció cikkelyei, amelyeknek a koreai-kínai javaslatok teljes mértékben megfelelnek. Az Egyesült Államok állandóan a hadifoglyok „szabad akaratára” hivatkozik. Ha olyan nagyon készséges Amerika a koreaiak akaratának figyelembevétele terén, akkor miért nem veszi figyelembe húszmillió koreai akaratát, akik maguk akarnak dönteni sorsukról. A továbbiakban Kuo Mo-zso foglalkozott a vietnami és malájföldi háború befejezésének lehetőségével is. A kínai küldött után Kicslev indiai békeharcos szólalt fel, és kijelentette, hogy az indiai küldöttség a legélesebben elítéli a nemzetközi jog megsértését az amerikaiak hadifogolytáboraiban — így például Kocsedo szigetén — és követeli a háborúk azonnali megszüntetését, a hadifogollykérdés megoldását a nemzetközi jog értelmében, bizottság alakítását a fegyverszünet megalkotására, a koreai kérdés általános megoldását annak az elvnek az alapján, hogy Korea népe maga dönthessen sorsáról és teljesen szabaddá váljon s végül minden idegen nemzetiségű csapat azonnali kivonását Koreából, Vietnamból és Malájföldről. Ezután a hős koreai nép képviselője, Han Szer Ja szólalt fel. Minden nép követeli a békét, de a koreai népnek százszorosan nagy szüksége van most a békére — mondotta. — Ennek ellenére azonban a koreai nép sohasem fogja rabszolgasággal megváltani a békét. A koreai küldött ezután beszámolt azokról a szörnyű barbár cselekedetekről, amelyeket az amerikai imperialisták vérengző csapatai hajtottak végre Koreában, majd kijelentette: — A koreai népazonban nem irgalmat, hanem igazságot követel — hangoztatta. — Minden embernek, aki méltó akar lenni arra, hogy embernek tekintsék, cselekednie kell, hogy ezt a gyilkos háborút azonnal szüntessék meg. A koreai küldött szavát hatalmas taps fogadta. A következő felszólaló, Haywood amerikai szakszervezeti vezető kijelentette: f *: — Itt, a népek parlamentje előtt követelem az amerikai nép nevében: fejezzék be azonnal a koreai háborút! Mindenki tudja, hogy a koreai háború okát nem Koreában kell keresni. A Népek Békekongresszusa ezután nagy figyelemmel hallgatta meg egy kanadai katona beszámolóját. Jannis, a fiatal (Folytatás a második oldalon)