Szabad Ifjuság, 1953. április-június (4. évfolyam, 77-151. szám)
1953-04-01 / 77. szám
1953 április 1. SzabdáMság Előre, az idei gazdag aratásért! A szántási határidő lejárta után Zala megye már teljesítette szántási tervét, ugyanekkor Bács-Kiskun megye tervének még alig több mint felét teljesítette — mindez nem véletlen. A tervek megvalósítása elsősorban az embereken múlik. Ahol betartják a határidőt, ott becsületesen dolgoznak a traktorosokba vezető szervek, s ahol lemaradás tapasztalható, ott a lustaságban, szervezetlenségben kell a hiba okát keresni. Vas megye például a negyedik helyen áll a szántásban, de közel ahhoz, hogy teljesese tervét. Ugyanakkor Hajdú megye a határidő leteltekor 61 százalékkal szégyenkezik. Nézzük meg két gépállomás tükrében: ugyan mi lehet az oka ennek a nagy különbségnek? Élenjárnak a munkában a nemeskoltai traktoroslányok! A vas megyei nemeskoltai gépállomásonnagy a becsületük a traktoroslányoknak. A felszabadulási hét kezdetekor valamennyi diszista megfogadta, hogy műszaknormáját minden nap túlteljesíti. S az adott szó betartásában a lányok egy holddal sem maradnak le a fiúk mögött, ellenkezőleg: le is hagyják őket. Kappel Mária szombaton 5,5,vasárnap 6 normálholdat munkált meg.Eddigi eredménye több mint 100 normálhold. Horváth Hana is állja szavát: naponként 5,5 normálhold a teljesítménye. A gépállomás diszistái méltán büszkék a DISZ-titkárra is: Tóth Ilona szombaton 6, vasárnap 6.5 normálholdas teljesítményével mutatott példát. Szeretik és segítik a traktoroslányokat a nemeskoltai gépállomáson. Üzemzavar esetén Bíró Kálmán körzeti szerelő siet segítségükre. Munka után meleg étel. Szépen berendezett brigádszállás, nyugodt pihenés várja őket. Ez csak egy gépállomás a megye sok gépállomása közül. De ez a példa is igazolja: ahol a traktorosok becsülettel helytállnak a munkában, nem riadnak vissza a vasárnapi műszaktól, ahol a vezetők megbecsüléssel veszik körül a traktorosokat, jó munkakörülményeket biztosítanak számukra ott teljesíthető a terv! A vámospércsi traktorosok szégyent hoznak a DISZ-re ! ( A hajdúmegyei, vámospércsi gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben 700 hold föld még szántatlan. Miért nem teljesítette a gépállomás a minisztertanács határozatát? Azért, mert a fiatal traktorosok, DISZ-tagok: Kerekes Gyula 26, Ádám József 28, Szrága Sándor 29, Antal László 24 normálhold talajmunkát végeztek ebben az esztendőben. Az irodán dolgozó Szilágyi Sára DISZ-titkár pirulás nélkül adta tudtunkra ezeket az adatokat. Várjon gondolkodott-e azon s elmondta-e a fiatal traktorosoknak, hogy a kései szántás a vetések idejét is hátráltatja, s így felére csökkenti a várható terméseredményt? A tavaszi árpa kései vetésének az lehet a következménye, hogy ma holdanként 110 mázsás átlag a hanyag munka miatt öt mázsára csökken. Ez 700 holdon 3500 mázsa, vagyis 35 vagon terméskiesést jelent! Honnan veszik a vámospércsi traktorosok a bátorságot ahhoz, hogy ilyen hatalmas kárt okoznak népgazdaságunknak? Honnan veszik a bátorságot ahhoz, hogy amúgy is hátul kullogó megyéjük munkáját ilyen minősíthetetlen „teljesítményekkel” hátráltatják? A legfiatalabb Kossuth Am országház lépesein két fiatal lépked fölfelé. Kezükben meghívó a Kossuth-díj ünnepélyes kiosztására. A nyúlánk, sovány fiatal férfi: Pach István, mellette felesége: Kováts Nóra, mindketten baltművészek. Különös, szorongó érzéssel lépnek be a hatalmas épületbe, soha nem voltak még itt, a folyosók, termek csendjének, méltóságteljes komolyságának súlya alatt szinte gyermeknek érzik magukat. De hisz alig is múlt el még gyermekkoruk! Rab István 23 éves, Kováts Nóra — 21 esztendős mindössze. Néhány rövid perc és ők lesznek a legfiatalabb Kossuth-díjasok... A kupolacsarnok ünnepélyességében még csak fokozódik ez az érzés bennük. Körülöttük államférfiak, tudósok, munkások, írók, művészek, mindegyikük mögött áldozatos élet, kemény harc, sok-sok esztendő munkája. Várjon végeztek-e ők — a fiatalok — annyit, hogy megérdemeljék ezt a magas kitüntetést? Ezen gondolkodnak lelkük mélyén egész idő alatt. És lepereg előttük életük, vályújuk, az elmúlt esztendők. 1947. .. Rab István megkapta élete első nagy szerepét a „József-legenda” című táncjátékban, nemsokára pedig „A rózsa lelke"-balett egyik szerepét táncolta. Ekkor látta meg, ismerte meg képességeit Ulanova, a Magyarországon vendégszereplő világhírű szovjet balettáncosnő. S ezzel egyidőben fedezte fel — ugyancsak Ulanova — Kováts Nórát is. Javaslatára a két fiatal művész 1949-ben a Szovjetunióba került... Szovjetunió... Az Országház kupolacsarnokában annak a feledhetetlen hat hónapnak minden emléke megrohanja őket. Mennyi mindent tanultak a szovjet mesterektől! Kováts Nóra — például — Vaganova Sztálin-díjas táncprofesszortól. Még most is fülébe cseng figyelmeztetése: „A balettban legfontosabb a mozdulat harmóniája. Ne csak a lába mozogjon, minden porcikájának táncolni kell.” És amikor felléptek Moszkvában a „Csipkerózsikában”, a „Vörös pipacsban”, a „Rómeó és Júliában”, ahol Rab István a nagy Ulanovával táncolhatott... A szovjet közönség szeretetének ezerféle megnyilvánulására is emlékeznek most. Például arra a kis moszkvai diáklányra, aki hatalmas diótortával ajándékozta meg őket elutazásuk előtt a pályaudvaron: „Nórucska, el kell fogadnia...“ Azután, mikor hazajöttek, itthon a sok munka, a megnövekedett feladatok várták őket. De minden feladatot megoldott fiatal szívük lelkesedése, szorgalmuk, tehetségük. S tanulásukhoz megkaptak minden támogatást. Zaharov Sztálin-díjas mestertől a „Bahcsiszeráji szökőkút” próbáin a „színészi táncot", a gondolatot kifejező táncot tanulták meg. Megtanulták azt is, hogy bízzanak magukban, de soha el ne bízzák magukat, a sikertől meg ne részegedjenek, tegyék mindig magasabbra a mércét. 1951, Berlin ... A világ ifjúságának nagy találkozója, Kováts Nóra és Rab István közös ■díjasok útjának újabb nagy állomása ez. Négyszáz ifjú balettáncos jött itt össze táncversenyre a világ minden tájáról. És az eredmény kihirdetése: 1. Mojszejeva—Makarov, 2. Kováts —Rab. A versenyen kapott ajándékok — két bronzszobor, egy kínai napernyő — legkedvesebb emléktárgyaik közé tartoznak. Sok megbecsülésben volt részük népünktől, ifjúságunktól, s most, a Kossuth-díjak kiosztása közben erre is emlékeznek. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Dicsőség Könyvébe jegyezte be nevüket, mindketten őrzik a Népköztársasági Érdemérem aranyfokozatát és most, most a Kossuth-díj! Rövid az út a széksortól, ahol ülnek — az asztalig. De hosszú, nagyszerű út vezetett idáig. Olyan út, amilyent csak szabad ország lányai, fiai járhatnak meg, olyan pálya, ahol a szemafor szabadot jelez. Csoda-e hát, ha a mikor az elnöki asztalhoz lépnek, hogy átvegyék a magas kitüntetést, meglátva Rákosi elvtárs bátorító mosolyát, szinte egyszerre mondják: „Köszönöm”. Egész népünknek, pártunknak szól köszönetük. Lányi Márton Kováts Nóra Rab István A felszabadulási hét ifjú harcosai Csordás Szerén, a palotási Május 1 tsz kiváló növénytermesztője a felszabadulási hét tiszteletére megfogadta, hogy fokozza munkateljesítményét. Március 28-án a dinnyefészek készítésnél végzett jó munkát. Ezen a napon 2,5 munkaegységet teljesített. Ifj. Mészáros Tibor, az IKARUS Karosszéria és Járműgyár ifjúmunkás esztergályosa azelőtt nem ért el kimagasló eredményeket. A felszabadulási hét első napjaiban 444 százalékot, majd 460, 510 százalékot ért el. Ezzel maga mögött hagyta versenytársát, Bárczi Józsefet, a Ganz Villamossági Gyár esztergályosát. Farkas Mária, a Ganz Kapcsolóik és Készülékek Gyára motorvédőműhelye ifjúmunkás műszerésze április 4 tiszteletére felajánlotta, hogy 3000 darab kapcsolót készít el. Jelenleg 350 százalékos kiváló eredményével vezet a gyár ifjúmunkásainak versenyében. Előre a boldog jövőért, a rohamcsapat cím elnyeréséért! ötletes módszerek, diszista kezdeményezések a Diósgyőri Kohászati Üzemekben (Tudósítónktól.) A diósgyőri nagyokaszínműben, a kohók közelében érdekes rajz látható, amely száguldó gőzmozdonyt ábrázol. A kép alatt felirat: „így száguld Zakhar László ifjúsági brigádja, amely 30-án 118 százalékot teljesített.” Kissé távolabb egy újabb kép hívja magára a dolgozók figyelmét: „Évszázados" mozdony vánszorog a síneken. Felirata azt hirdeti, hogy Gulyás Barna brigádja gyakrn még a rossz mozdonynál is lassabban halad terve teljesítésében. A gyárban sokhelyütt látható ilyen érdekesebbnél érdekesebb felirat,villám, kép. Ezek javarésze a fiatalok munkáját dicséri, vagy bírálja. A nagyolvasztómű, DISZ- alapszervezete azonban nemcsak így, hanem közvetlenebb módon is segíti a munkaversenyt. Brigádokat szervezett, amelyeket mindig a legnehezebb munkaterületeken lehet „bevetni”. Nemrég például nehezítette a terv teljesítését az, hogy a kohókba kerülő adagot nem bővítették elegendő szeparatorvossal.A fiatalok ezt látva, társadalmi munkában 160 tonna szeparátorvasat és használatlan nyersvastörmeléket szedtek össze. • A nagyolvasztómű már teljesítette április 4-re tett vállalását. A felszabadulási héten átlag 103,5 százalékra teljesítették tervüket. A diszistáknak most kell segíteni, különösen két fontos területen továbbra is a terv teljesítését: tevékenyebben kell folytatni a szeparátor- és a hulladékvas gyűjtését; (különösen most, a fémgyűjtő hónap során) és az elegytéren dolgozó fiatalokatbe kell vonni az ifjúsági brigádok közötti versenybe, mert így megjavítható a kohóknyersanyagellátása. A csavargyár Mareujev ifjúsági üzemének fiataljai büszkén tekintenek a „vörös sarok” felé. Itt közérthető grafikonok jelzik a terv teljesítésének alakulását. Március 20 előtt még 100 százalék alatt teljesített az ifjúsági üzem, most pedig már 130 százaléknál tartanak. Az első két hónap elmaradása ellenére határidő előtt teljesítették első negyedévi tervüket. A terv teljesítésébe „beleszóltak” a diszisták is. Különösen kitűnt jó kezdeményezéseivel Kovács Miklós diszista üzemvezető és Olajos Imre, a DISZ-alapszervezet titkára. A felszabadulási hét előtt úgy határoztak, hogy minden műszak után a művezetőkkel együtt értékelik a napi teljesítményeket és a legjobbakat hangoshíradón s a vörös sarok villámain népszerűsítik. Ma már gyakran látni az üzemi fényképészeket is az üzemben, akik levelezőlap nagyságú képeket készítenek a fiatalokról. Ezek a képek később nemcsak az üzemben, hanem otthon a szülőknél vagy éppen a szerelmes kislányoknál hirdetik egy-egy ifjúmunkás kimagasló eredményeit. A jó versenynyilvánosság bőségesen gyümölcsözött a felszabadulási héten. Munkácsi József sajtoló, Spiemüler János hengerlő, Kásler Árpád esztergályos sztahanovista ifjúmunkások a verseny élére kerültek. A fiatal sztahanovistákat követték társaik is. Cimbalmos Mihály azelőtt a nőimét sem érte el, most pedig négy alkalommal volt az „üzem legjobb sajtolója”. Kovács Miklós fiatal üzemi vezető és a DISZ-alapszervezet vezetősége idejében észrevette, hogy a felszabadulásihéten különösen fellendült az ifjúmunkások közötti egyéni verseny. A „vasat ütötték tovább” — minden nap feliratokon keresztül népszerűsítették azokat, akik az egyesszakmákban a legjobb eredményt érték el. Különösen hogy érdeklődés* kíséri Cimbalmos Mihály és Munkácsi József fiatal sztahanovista versenyét. Eddig mindketten begyszer voltak elsők a szaji*tolók között. Hogy milyen hatalmas jelentőségű a jó versenynyil- vánosság, arra jellemző a következő példa: 25-én a sajtolók tízezer darab alkatrészszel gyártottak a tervnél kevesebbet. A diszisták észrevették ezt és ötletes villámokat készítettek, amelyeken bebizonyították, hogy az elmaradás egyetlen oka: a hanyagság. Elmondták villámokon azt is, hogy ha a sajtotok ezután is elmaradnak, akkor a hengerlésnél dolgozók sem teljesíthetik tervüket. A sajtotokat idejében „felébresztették” a villámok. Azóta már teljesítik a tervet, sőt 28-án ezerrel több alkatrészt készítettek. E két példa is mutatja, hogy a Kohászati Üzemek DISZ-alapszervezetei egyre tevényebben segítik a munkaversenyt. A rekonstrukciós töikeafa alapszervezetéről nem mondható el ugyanez. Az ifjúsági brigádok itt is példamutatóan versenyeznek. De a DISZ- szervezet nem kíséri figyelemmel azokat a fiatalokat, akik nem ifjúsági brigádokban, hanem idősebbekkel együtt dolgoznak. Nem figyelnek fel a munka közben adódó problémákra sem. A középkori csarnok építésénél az előregyártó telepen még mindig 6 napi tervelmaradás van, pedig itt főként fiatalok dolgoznak. Elnézi a DISZ-szervezet azt is, hogy Varga Antal 26 tagú előregyártó brigádja (javarészük fiatal) hetek óta nem dolgozhat jelentős munkán, mert egy daru motorja elromlott és nem gondoskodnak tartalék motorról. Az építkezés diszistáinak, alapszervezetének csak a „szomszédba” kell menniük jó példákért. Nem kétséges, hogy e példák alkalmazása itt is olyan sikerrel jár, mint a nagyolvasztóban és a Meresztev ifjúsági üzemben. Földesi József Fokozódó küzdelem Zádori Béla és versenytársai között Az RM Szerszámgépgyárában Zádori Béla, Rozsnyai Mihály és Göbölyös Lajos közötti versenyben ismét Zádori Béla vezet. Rozsnyai elvtárs az utóbbi két napon 220—220 százalékot teljesített. Kedden, a délelőtti műszakban „derékbatörte” kimagaslónak ígérkező nap eredményét az, hogy 11 órakor szétesett gépének meghajtószerkezete. Súlyos felelőtlenség a karbantartás vezetősége részéről, mert Rozsnyai elvtárs gépe állandóan egy műszakban dolgozik, tehát bőven lett volna idő a gép pontos átvizsgálására, a baj megelőzésére. Göbölyös Lajos a legutóbbi 508 százalékos teljesítménye óta — hétfői szabadnapja után — kedden az éjszakai műszakban állt újra gépéhez, hogy tovább küzdjön az elsőségért. Zádori elvtárs délutáni műszakban dolgozik karusszelasztal megmunkáláson. Amikor értesült Rozsnyai Mihály 220 százalékos teljesítményéről, elhatározta: megszerzi az elsőséget. 19 órakor (félműszak) 260 százalék volt az átlagteljesítménye, ami biztosítéka annak, hogy a versenyzők között ezen a napon első helyeztett legyen. 3