Szabad Ifjuság, 1955. január-március (6. évfolyam, 1-76. szám)

1955-01-30 / 25. szám

2 Szabadmaság A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről nyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22,4 százalékkal, zabból 8,5 száza­lékkal termett kevesebb. A kukorica, a burgonya és cukor­répa holdankénti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb nö­vényápolás eredményeképpen, csak 3—4 százalékkal volt ki­sebb, mint az előző évi. A megnövekedett, vetésterület kö­vetkeztében kukoricából ne­gyedmillió, burgonyából 2,6 millió mázsával többet takarí­tottak be, mint 1953-ban. A rizstermés a másfélszeres ve­tésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsfölde­­kett növény­betegség pusztí­tott. Jelentősen megnőtt — első­sorban Makó, illetőleg Szeged környékén — a vöröshagyma és a paprika termelése. Vörös­hagymát 2400, paprikát 2100 katasztrális holddal nagyobb területen termeltek. A vörös­hagyma termésátlaga (62,5 g/kh) nemcsak az előző évek, hanem a háború előtti évek színvonalát is jelentősen felül­múlta. 1954-ben nagymértékben fej­lődött a szőlő- és gyümölcster­mesztés is. Az állam által nyújtott segítség következté­ben 1954-ben majdnem kétszer annyi, az egyéni gazdaságok­ban ötször annyi szőlőt telepí­tettek újonnan, mint az előző évben. 1954-ben majdnem négy­szer annyi gyümölcsöt telepí­tettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermés a ked­vezőtlen időjárás következté­ben —­ a fokozott gondozás mellett is — rossz volt. 1954- ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő- és bor­termésünk lényegében ugyan­annyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával töb­bet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy ka­­tasztrális holdra jutó műtrá­gyamennyiség közel 60 száza­lékkal nőtt. , Az 1954. őszi mezőgazda­­sági munkákat a parasztság az előző évinél általában gyor­sabb ütemben és gondosab­ban hajtotta végre: mintegy 10 százalékkal nagyobb terü­leten végeztek őszi mélyszán­tást a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendü­lése elsősorban a sertésállo­mány nagyarányú növekedésé­ben mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6,8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. 1954. őszén több sertést állítottak hízóba, mint az előző években. A szarvasmarhaállomány egy év alatt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évhez képest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a ló-, a juh- és különösen a ba­romfiállomány. A baromfite­nyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűj­tött, mind a piacra hozott ba­romfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövet­kezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai magasabbak voltak, mint 1953- ban. Nagyobb volt az állatsűrűség is. Gyarapodott 1954- ben a termelőszövetkeze­tek közös vagyona. Javult a munkafegyelem, 1954-ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234- gyel szemben. A közös gazdál­kodásból egy tagra jutó jöve­delem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaságból­­ származó jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége. Az állami gazdaságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22,6 százalékkal, tojásból 6,1 szá­zalékkal, gyapjúból 28,5 száza­lékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672.000 hízott sertéssel és 34.000 hízott marhával járul­tak hozzá a szükségletek ki­elégítéséhez. öntözéses termelés 1954-ben mintegy 20%-kal­­ nagyobb szántóterületen folyt, mint 1953- ban. Az öntözött terület növeléséhez hozzájárult, hogy az év folyamán elkészült a ti­­szalöki duzzasztómű és a ke­leti főcsatorna mintegy 70 kilo­méteres szakasza. 1954-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mező­­gazdaság gépesítése. 1954-ben többi között 4556 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplőgépet, 3130 traktorokét, 1169 trakto­ros vetőgépet kapott a mező­­gazdaság, ezenkívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoz­tak forgalomba. A gépi beru­házások tervét azonban — elsősorban traktorokéből és kultivátorból — nem teljesí­tették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjaví­tásokra: — részben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több mint kétszer annyi gépet javítottuak ki 1954 végéig, mint egy évvel azelőtt. A gépállomások 1954. évi tel­jesítményei azonban nem áll­tak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gaz­dálkodó parasztok részére végzett munka megnövekedett. Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi fakitermelési ter­vet 110,2 százalékra teljesítet­ték. Mintegy 86.000 katasztrá­lis holdon végeztek —­ a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatási fegyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a terménybegyűjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentet­te, a mezőgazdaság a termény­­begyűjtési tervet — a napra­forgó kivételével — nem tel­jesítette. Különösen kukoricá­ból és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy e termé­nyekből az 1954-ben betakarí­tott termés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a borbegyűjtési terv teljesítésé­ben is. A kötelező beadás, a szerző­déses hizlalás és a szabad fel­vásárlás keretében együttesen 1954- ben többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen be­lül azonban a kötelező beadás terén —, a vágómarha kivéte­­lével — elmaradás volt. Közlekedés, hírközlés 1954-ben a tonnakilométer­teljesítmény a vasúti szállítás­nál 018 százalékkal, a­­ hajó­­szállításnál 1,3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A tehergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 7,3 százalékkal haladta meg az előző évi szín­vonalat. Ezt a teljesítmény­emelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, hanem a szállítási távolságnak a növe­kedése okozta. 1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig valamivel többen, távolsági autóbuszon 26 százalékkal, vá­rosi autóbuszon 14 százalékkal utaztak többen, mint 1953-ban. A közlekedés fejlesztésére az év folyamán több utat és hidat adtak át a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelen­tősebbek a komáromi Duna híd és a Budapest—Pécs kö­zötti műút völgy­hídjai. 1954- ben több város, elsősorban Budapest közlekedési hálóza­tát fejlesztették. Több villamos útvonalát meghosszabbították. Budapesten mintegy 9 km hosszú új trolibuszvonalat helyeztek üzembe. 1954. év folyamán emelke­­dett a járműállomány. A sze­mélyszállítás­ azonban nem volt zavartalan. A posta szabadsághegyi 150 wattos televíziós adója meg­kezdte kísérleti adásait. A megnövekedett távbeszélő­­forgalom lebonyolítását szol­gálják az év folyamán át­adott miskolci és sztálinvárosi automata telefonközpontok. áruforgalom Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette és 1954-ben — változatlan áron számítva — 21 százalék­kal nagyobb forgalmat bonyo­lított le, mint 1953-ban. A szo­cialista kiskereskedelmi for­galmon belül jobban növeke­dett a falusi ,szövetkezeti ke­reskedelem és kevésbé az ál­lami kiskereskedelem for­galma. Az elsőrendű fontosságú élelmiszerekből — például ke­nyérből és lisztből együttesen, száraztésztából, burgonyából — a lakosság valamivel keve­sebbet vásárolt, mint az előző évben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás, így például 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari termé­kekből 57 százalékkal, sörből 19 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1953- ban. Húsból, zsírból, rizsből, tojásból és néhány más cikk­ből még nem tudták a nö­vekvő keresletet megfelelően kielégíteni. A lakosság iparcikkellátása az év folyamán lényegesen ja­vult. A kereskedelem fokoza­tosan több árut kapott, ezért a megnövekedett forgalmat — különösen az év második felé­ben — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azonban többi között jó minőségű szövetekből és cipőkből, egyes konfekció­árukból, bútorból, tűzhelyből, vas- és műszaki cikkekből stb. ( Az iparcikkek közül elsősor­ban a tartós fogyasztási cik­kekből és egyes ruházati cik­kekből nőtt jelen­tési mérték­ben az eladás. 1954-ben többi között 182 000 rádiót (az 1953. évinél 63 000-rel többet), 122 000 kerékpárt (az 1953. évinél 29 000-rel többet) adott el a kereskedelem.­­ A ruházati cikkek közül pa­mutszövetből 27 százalékkal, gyapjúszövetből 42 százalék­kal, selyemszövetből 37 szá­zalékkal, konfekcióáruból 45 százalékkal, cipőből 29 száza­lékkal vásároltak többet, mint 1953-ban. A lakosság ellátását javítot­ta, hogy 1954-ben több mint 2000 bolttal és vendéglátóipari üzemmel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát, ezen kívül 5000 ma­gánkereskedő kezdte meg mű­ködését. A magánkereskedők főleg zöldség, gyümölcs, ba­romfi és dohány árusítására kaptak engedélyt. Megnövekedett a piaci fel­hozatal. A megfigyelt városi piacokra 1954-ben az előző évi­nél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fel a terme­lők. 1954-ben a cikkek na­gyobb részének, köztük a ba­romfinak, a tojásnak, a burgo­nyának, a száraz hüvelyesek­nek, a hagymának stb. a sza­badpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953-ban. A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a tejeskáposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, uborka ára — elsősorban a rossz ter­més miatt — magasabb volt az előző évinéla csonyabb volt, mint bármely e­lőző évben. Magyarország népessége 1954-ben 116.000-rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt. Az or­szág lakossága az év végére elérte a COSO.OOO főt. Az egész népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak 1954. évi átlagos száma 2.435.000 fő volt, 25.000- rel több, mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dol­gozók aránya. 1954-ben az országban — akárcsak az előző években — nem volt munkanélküliség. Az építő­parban, a bányászatban és a mezőgazdaságban­ munka­erőhiány volt. 1954-ben az előző évi mint­egy 60 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielé­gítésére. Enn­ek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növekedé­se, valamint az időközben vég­rehajtott árleszállítások kö­vetkeztében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954- ben átlagosan mintegy 15 szá­zalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jövedelmeit jelentősen meg­növelte az előző évinél jóval nagyobb piaci felhozatal, a kö­telező beadás csökkentése a magasabb áron történő állami­­ felvásárlás javára, a szerződé­ses termeltetésnél nyújtott és más egyéb kedvezmények. 1954-ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a nyug­díjasok jövedelmeit. Növekedett a társadalom­­biztosítási juttatások összege: 1954-ben 29 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4500 kórházi ágy­­gyal bővült. Négy új rendelő­­intézet készült el. A rendelő­intézeti szakorvosi munka­órák száma 10 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több, mint 1953-ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyes osztályai, va­­mint szakorvosi rendelőinté­zetek még mindig zsúfoltak. 1954-ben 70 új bölcsőde léte­sült. Az állandó bölcsődei fé­rőhelyek száma 4900-zal növe­kedett. Az állam csaknem 90 millió forint értékben jutta­tott az anyáknak ingyenes cse­csemőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intéz­mények hálózata: átadtak ren­deltetésének 30 óvodát és nap­közi otthont 1400 férőhellyel, 80 általános iskolát 190 tan­teremmel, 33 kultúrotthont 8000 férőhellyel. Az év folya­mán mintegy 102 000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát és több mint 26 000-en tettek sikeres érett­ségi vizsgát. 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió példányban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez képest 13 százalékkal, az ifjúsági műveké 29 százalékkal ■emelkedett. Az év folyamán — elsősor­ban a falvakban — 250 új mo­zit létesítettek. A mozilátoga­tók száma 1954-ben mintegy 98 millió volt, 25 millióval több, mint 1953-ban, a szín­házlátogatók száma 1954-ben meghaladta a 6 milliót. Főleg a vidéki lakosság kul­turális igényeinek kielégítésé­re az év végén­ mintegy­ 4000 területi könyvtár és 1900 terü­leti kultúrotthon állt rendelke­zésre. A rádióelőfizetők száma 1954-ben 190 000-rel nőtt, az év végén meghaladta az 1 270 000-et. Budapest, 1955 január 29. Központi Statisztikai Hivatal a lakosság számának, foglalkoztatottságjának és jöved­­éetének alakulása, szoc­ális és kulturális eredmények 1954. évben mintegy 16.000- rel volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemő­­halálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 45 százalékkal csökkent és ugyancsak alá­ 1955 január 30. Arckép egy hangról Arcról kevesen ismerik, in­kább­ csak barátai. A nevét már többen tudják, főként az újságolvasók. De hangját — a szép, szerelmes Kerstin hang­ját — tíz- és tízezer moziláto­gató hallgatta nagy gyönyörű­séggel. S bizonyosan sokan tették fel magukban a kérdést az „Egy nyáron át táncolt“ című svéd film­költemény után, , Kié ez a hang?“ vagy azok, akik emlékeztek a nevére: „Ki az a Sturcz Edit?“ » Erre a ki nem mondott kér­désre válaszolunk most. Nos, kezdjük a külső leírás­sal. Karcsú, sötétszemű, sötét­hajú fiatal lány. Szája sarká­ban huncut mosoly húzódik meg, nagyon szereti a vidám­ságot, a nevetést. Foglalkozá­sát tekintve: a Színművészeti Főiskola hallgatója, vagyis­­ egyszerűbben szólva színi­­növendék. Most harmad­éves, s így még másfél eszten­deje van hátra a diploma el­nyeréséig, az álmok beteljesü­léséig és új álmok kezdetéig. Dehát, mint a példa mutatja, addig is teljesül valami az ál­mokból. Első szereplése: fő­szerep — ha csak a hangjával is — és siker. Hogy jutott el idáig, ezt kér­dezzük, s ő szívesen válaszol. A történetnek, amit elmond, az lehetne a címe: „Sturcz Edit a matlan éjszakái“. — Úgy kezdődött, hogy ki­hívtak meghallgatásra a Szin­kronfilmgyárba. Nem engem, személy szerint, hanem vala­mennyiünket, a főiskola felső évfolyamairól. Az első próba után — ha volt is — elszállt minden reményem, mert... hát énekelni is kellett, s szé­gyen ide, szégyen oda, olyan zavarba jöttem ettől, hogy a gyerekek — az osztálytársaim — kinevettek. És két nap múl­va újra kihívtak, hogy har­­madmagammal megpróbálja­nak a film főszerepére. Azon az éjszakán egy szemet sem aludtam. — A próba eredménye — de hiszen ezt tudják. Hogy örül­­tem-e? Bizony, én ezen az éj­szakán megint csak nem huny­tam le a szemem. — S utána még jónéhány végigizgult óra következett. Nem volt könnyű a munka. Ha nem segítenek annyit, meg sem tudom csinálni. Volt pél­dául egy jelenet, amivel se­hogy sem boldogultam. Néhány mondat csupán, de első alka­lommal egy teljes délelőttöt dolgoztunk rajta. Elkesered­tem, verejtékeztem , még­sem ment. Akkor tán legszí­vesebben abbahagytam volna. Nem hittem, hogy meg tudom oldani ezt a szerepet. Szeren­csémre a rendezőnk, Dienes Ferenc jobban bízott bennem. Mintha mi sem történt volna, másnap tovább dolgoztunk. Néhány nap múlva újra elő­szedte azt a részt és a sötét műterembe odavarázsolta az őszi erdő hangulatát. Én meg — akár a filmen Kerstin — a földön ülve, igazi könnyeket hullatva, végre el tudtam mondani, saját szívemből fa­kadóan, a panaszos mondatom­kát. És ezen az éjszakán me­gint csak sokára jött álom a szememre. •­ Azóta újabb öröm érte Sturcz Editet. Szerepet kapott a Madách Színházban. Shaw: „Caesar és Cleopatra” című darabjában. Kicsi a szerep, de ő mégis nagyon örül neki, mintha főszerep lenne. Miért? Hiszen estéről estére együtt játszhatik olyan művészekkel, mint Uray Tivadar, s a töb­biek. Közelről figyelheti mun­kájukat, tanulhat, sokat­ tanul­hat tőlük. És most ez a leg­­fontosabb Sturcz Edit számá­ra. — bán — Emléktáblákat lepleznek le a főváros több helyén A magyar sajtó napján, február 1-én, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége emléktáblával jelöli meg a Kommunisták Magyarországi Pártja négy, egykori illegális nyomdájának házát. Délelőtt negyed 11 órakor emléktáblát helyeznek el a XIV. kerület Ilosvai utca 50. számú házon, ahol 1935-ben a „Kommunis­ta“’ és a „Pártmunkás”, 11 órakor a IX. kerület Ráday utca 53. számú házon, ahol 1922-ben a „Kommün” és az „Ifjú proletár”, háromnegyed 12 órakor a VIII. kerület Or­czy út 42. számú házon ahol 1928—1929-ben a „Kommunis­ta”, valamint Val órakor a VIII. a magyar sajtó napján kerület, Bezerédi utca 4. szám alatt, ahol 1944-ben a „Szabad Nép” illegális nyomdája mű­ködött. A táblák felirata em­lékeztet arra, hogy a fasizmus idején az illegálisan nyomott pártlapok — az ellenforradal­mi rendszer minden terrorjá­val dacolva — harcos szavuk­kal az igazság hangját juttat­ták el a dolgozókhoz. Ugyancsak február 1-én, délután fél 2-kor, a Szabad Nép székházában ünnepélye­sen megkoszorúzzák Rózsa Fe­renc emléktábláját. A koszo­rúzáskor Vadász Ferenc, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára mond , beszédet. VIDÁM, SZÍNES, ZENÉS MAGYAR FILM Írta: Urban Ernő Kossuth-díjas Rendezte: Ranódy László Zene: Farkas Ferenc Kossuth-dijas Kép: Badal János Főszerepben Medgyesi Mária Szirtes Ádám Wl A4 Ía 4 í 4 A ® SiV/ Ylűij a í' ÍN. oMß # Makláry Zoltán Kossuth-díjas Bihari József Kossuth-díjas Kiss Manyi Péc:i Sándor Kossuth-dijas Sinkovits Imre Bánhidy László Fón?y Márta

Next