Szabad Ifjuság, 1955. január-március (6. évfolyam, 1-76. szám)
1955-01-30 / 25. szám
2 Szabadmaság A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről nyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22,4 százalékkal, zabból 8,5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, a burgonya és cukorrépa holdankénti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növényápolás eredményeképpen, csak 3—4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedett, vetésterület következtében kukoricából negyedmillió, burgonyából 2,6 millió mázsával többet takarítottak be, mint 1953-ban. A rizstermés a másfélszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldekett növénybetegség pusztított. Jelentősen megnőtt — elsősorban Makó, illetőleg Szeged környékén — a vöröshagyma és a paprika termelése. Vöröshagymát 2400, paprikát 2100 katasztrális holddal nagyobb területen termeltek. A vöröshagyma termésátlaga (62,5 g/kh) nemcsak az előző évek, hanem a háború előtti évek színvonalát is jelentősen felülmúlta. 1954-ben nagymértékben fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés is. Az állam által nyújtott segítség következtében 1954-ben majdnem kétszer annyi, az egyéni gazdaságokban ötször annyi szőlőt telepítettek újonnan, mint az előző évben. 1954-ben majdnem négyszer annyi gyümölcsöt telepítettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermés a kedvezőtlen időjárás következtében — a fokozott gondozás mellett is — rossz volt. 1954- ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő- és bortermésünk lényegében ugyanannyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy katasztrális holdra jutó műtrágyamennyiség közel 60 százalékkal nőtt. , Az 1954. őszi mezőgazdasági munkákat a parasztság az előző évinél általában gyorsabb ütemben és gondosabban hajtotta végre: mintegy 10 százalékkal nagyobb területen végeztek őszi mélyszántást a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6,8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. 1954. őszén több sertést állítottak hízóba, mint az előző években. A szarvasmarhaállomány egy év alatt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évhez képest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a ló-, a juh- és különösen a baromfiállomány. A baromfitenyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűjtött, mind a piacra hozott baromfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai magasabbak voltak, mint 1953- ban. Nagyobb volt az állatsűrűség is. Gyarapodott 1954- ben a termelőszövetkezetek közös vagyona. Javult a munkafegyelem, 1954-ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234- gyel szemben. A közös gazdálkodásból egy tagra jutó jövedelem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaságból származó jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége. Az állami gazdaságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22,6 százalékkal, tojásból 6,1 százalékkal, gyapjúból 28,5 százalékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672.000 hízott sertéssel és 34.000 hízott marhával járultak hozzá a szükségletek kielégítéséhez. öntözéses termelés 1954-ben mintegy 20%-kal nagyobb szántóterületen folyt, mint 1953- ban. Az öntözött terület növeléséhez hozzájárult, hogy az év folyamán elkészült a tiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsatorna mintegy 70 kilométeres szakasza. 1954-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. 1954-ben többi között 4556 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplőgépet, 3130 traktorokét, 1169 traktoros vetőgépet kapott a mezőgazdaság, ezenkívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba. A gépi beruházások tervét azonban — elsősorban traktorokéből és kultivátorból — nem teljesítették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjavításokra: — részben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több mint kétszer annyi gépet javítottuak ki 1954 végéig, mint egy évvel azelőtt. A gépállomások 1954. évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére végzett munka megnövekedett. Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi fakitermelési tervet 110,2 százalékra teljesítették. Mintegy 86.000 katasztrális holdon végeztek — a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatási fegyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a terménybegyűjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentette, a mezőgazdaság a terménybegyűjtési tervet — a napraforgó kivételével — nem teljesítette. Különösen kukoricából és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy e terményekből az 1954-ben betakarított termés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a borbegyűjtési terv teljesítésében is. A kötelező beadás, a szerződéses hizlalás és a szabad felvásárlás keretében együttesen 1954- ben többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen belül azonban a kötelező beadás terén —, a vágómarha kivételével — elmaradás volt. Közlekedés, hírközlés 1954-ben a tonnakilométerteljesítmény a vasúti szállításnál 018 százalékkal, a hajószállításnál 1,3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A tehergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 7,3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Ezt a teljesítményemelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, hanem a szállítási távolságnak a növekedése okozta. 1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig valamivel többen, távolsági autóbuszon 26 százalékkal, városi autóbuszon 14 százalékkal utaztak többen, mint 1953-ban. A közlekedés fejlesztésére az év folyamán több utat és hidat adtak át a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelentősebbek a komáromi Duna híd és a Budapest—Pécs közötti műút völgyhídjai. 1954- ben több város, elsősorban Budapest közlekedési hálózatát fejlesztették. Több villamos útvonalát meghosszabbították. Budapesten mintegy 9 km hosszú új trolibuszvonalat helyeztek üzembe. 1954. év folyamán emelkedett a járműállomány. A személyszállítás azonban nem volt zavartalan. A posta szabadsághegyi 150 wattos televíziós adója megkezdte kísérleti adásait. A megnövekedett távbeszélőforgalom lebonyolítását szolgálják az év folyamán átadott miskolci és sztálinvárosi automata telefonközpontok. áruforgalom Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette és 1954-ben — változatlan áron számítva — 21 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1953-ban. A szocialista kiskereskedelmi forgalmon belül jobban növekedett a falusi ,szövetkezeti kereskedelem és kevésbé az állami kiskereskedelem forgalma. Az elsőrendű fontosságú élelmiszerekből — például kenyérből és lisztből együttesen, száraztésztából, burgonyából — a lakosság valamivel kevesebbet vásárolt, mint az előző évben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás, így például 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari termékekből 57 százalékkal, sörből 19 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1953- ban. Húsból, zsírból, rizsből, tojásból és néhány más cikkből még nem tudták a növekvő keresletet megfelelően kielégíteni. A lakosság iparcikkellátása az év folyamán lényegesen javult. A kereskedelem fokozatosan több árut kapott, ezért a megnövekedett forgalmat — különösen az év második felében — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azonban többi között jó minőségű szövetekből és cipőkből, egyes konfekcióárukból, bútorból, tűzhelyből, vas- és műszaki cikkekből stb. ( Az iparcikkek közül elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből és egyes ruházati cikkekből nőtt jelentési mértékben az eladás. 1954-ben többi között 182 000 rádiót (az 1953. évinél 63 000-rel többet), 122 000 kerékpárt (az 1953. évinél 29 000-rel többet) adott el a kereskedelem. A ruházati cikkek közül pamutszövetből 27 százalékkal, gyapjúszövetből 42 százalékkal, selyemszövetből 37 százalékkal, konfekcióáruból 45 százalékkal, cipőből 29 százalékkal vásároltak többet, mint 1953-ban. A lakosság ellátását javította, hogy 1954-ben több mint 2000 bolttal és vendéglátóipari üzemmel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát, ezen kívül 5000 magánkereskedő kezdte meg működését. A magánkereskedők főleg zöldség, gyümölcs, baromfi és dohány árusítására kaptak engedélyt. Megnövekedett a piaci felhozatal. A megfigyelt városi piacokra 1954-ben az előző évinél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fel a termelők. 1954-ben a cikkek nagyobb részének, köztük a baromfinak, a tojásnak, a burgonyának, a száraz hüvelyeseknek, a hagymának stb. a szabadpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953-ban. A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a tejeskáposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, uborka ára — elsősorban a rossz termés miatt — magasabb volt az előző évinéla csonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyarország népessége 1954-ben 116.000-rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt. Az ország lakossága az év végére elérte a COSO.OOO főt. Az egész népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak 1954. évi átlagos száma 2.435.000 fő volt, 25.000- rel több, mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dolgozók aránya. 1954-ben az országban — akárcsak az előző években — nem volt munkanélküliség. Az építőparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban munkaerőhiány volt. 1954-ben az előző évi mintegy 60 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növekedése, valamint az időközben végrehajtott árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954- ben átlagosan mintegy 15 százalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jövedelmeit jelentősen megnövelte az előző évinél jóval nagyobb piaci felhozatal, a kötelező beadás csökkentése a magasabb áron történő állami felvásárlás javára, a szerződéses termeltetésnél nyújtott és más egyéb kedvezmények. 1954-ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a nyugdíjasok jövedelmeit. Növekedett a társadalombiztosítási juttatások összege: 1954-ben 29 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4500 kórházi ágygyal bővült. Négy új rendelőintézet készült el. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 10 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több, mint 1953-ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyes osztályai, vamint szakorvosi rendelőintézetek még mindig zsúfoltak. 1954-ben 70 új bölcsőde létesült. Az állandó bölcsődei férőhelyek száma 4900-zal növekedett. Az állam csaknem 90 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intézmények hálózata: átadtak rendeltetésének 30 óvodát és napközi otthont 1400 férőhellyel, 80 általános iskolát 190 tanteremmel, 33 kultúrotthont 8000 férőhellyel. Az év folyamán mintegy 102 000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát és több mint 26 000-en tettek sikeres érettségi vizsgát. 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió példányban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez képest 13 százalékkal, az ifjúsági műveké 29 százalékkal ■emelkedett. Az év folyamán — elsősorban a falvakban — 250 új mozit létesítettek. A mozilátogatók száma 1954-ben mintegy 98 millió volt, 25 millióval több, mint 1953-ban, a színházlátogatók száma 1954-ben meghaladta a 6 milliót. Főleg a vidéki lakosság kulturális igényeinek kielégítésére az év végén mintegy 4000 területi könyvtár és 1900 területi kultúrotthon állt rendelkezésre. A rádióelőfizetők száma 1954-ben 190 000-rel nőtt, az év végén meghaladta az 1 270 000-et. Budapest, 1955 január 29. Központi Statisztikai Hivatal a lakosság számának, foglalkoztatottságjának és jövedéetének alakulása, szocális és kulturális eredmények 1954. évben mintegy 16.000- rel volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 45 százalékkal csökkent és ugyancsak alá 1955 január 30. Arckép egy hangról Arcról kevesen ismerik, inkább csak barátai. A nevét már többen tudják, főként az újságolvasók. De hangját — a szép, szerelmes Kerstin hangját — tíz- és tízezer mozilátogató hallgatta nagy gyönyörűséggel. S bizonyosan sokan tették fel magukban a kérdést az „Egy nyáron át táncolt“ című svéd filmköltemény után, , Kié ez a hang?“ vagy azok, akik emlékeztek a nevére: „Ki az a Sturcz Edit?“ » Erre a ki nem mondott kérdésre válaszolunk most. Nos, kezdjük a külső leírással. Karcsú, sötétszemű, sötéthajú fiatal lány. Szája sarkában huncut mosoly húzódik meg, nagyon szereti a vidámságot, a nevetést. Foglalkozását tekintve: a Színművészeti Főiskola hallgatója, vagyis egyszerűbben szólva színinövendék. Most harmadéves, s így még másfél esztendeje van hátra a diploma elnyeréséig, az álmok beteljesüléséig és új álmok kezdetéig. Dehát, mint a példa mutatja, addig is teljesül valami az álmokból. Első szereplése: főszerep — ha csak a hangjával is — és siker. Hogy jutott el idáig, ezt kérdezzük, s ő szívesen válaszol. A történetnek, amit elmond, az lehetne a címe: „Sturcz Edit a matlan éjszakái“. — Úgy kezdődött, hogy kihívtak meghallgatásra a Szinkronfilmgyárba. Nem engem, személy szerint, hanem valamennyiünket, a főiskola felső évfolyamairól. Az első próba után — ha volt is — elszállt minden reményem, mert... hát énekelni is kellett, s szégyen ide, szégyen oda, olyan zavarba jöttem ettől, hogy a gyerekek — az osztálytársaim — kinevettek. És két nap múlva újra kihívtak, hogy harmadmagammal megpróbáljanak a film főszerepére. Azon az éjszakán egy szemet sem aludtam. — A próba eredménye — de hiszen ezt tudják. Hogy örültem-e? Bizony, én ezen az éjszakán megint csak nem hunytam le a szemem. — S utána még jónéhány végigizgult óra következett. Nem volt könnyű a munka. Ha nem segítenek annyit, meg sem tudom csinálni. Volt például egy jelenet, amivel sehogy sem boldogultam. Néhány mondat csupán, de első alkalommal egy teljes délelőttöt dolgoztunk rajta. Elkeseredtem, verejtékeztem , mégsem ment. Akkor tán legszívesebben abbahagytam volna. Nem hittem, hogy meg tudom oldani ezt a szerepet. Szerencsémre a rendezőnk, Dienes Ferenc jobban bízott bennem. Mintha mi sem történt volna, másnap tovább dolgoztunk. Néhány nap múlva újra előszedte azt a részt és a sötét műterembe odavarázsolta az őszi erdő hangulatát. Én meg — akár a filmen Kerstin — a földön ülve, igazi könnyeket hullatva, végre el tudtam mondani, saját szívemből fakadóan, a panaszos mondatomkát. És ezen az éjszakán megint csak sokára jött álom a szememre. • Azóta újabb öröm érte Sturcz Editet. Szerepet kapott a Madách Színházban. Shaw: „Caesar és Cleopatra” című darabjában. Kicsi a szerep, de ő mégis nagyon örül neki, mintha főszerep lenne. Miért? Hiszen estéről estére együtt játszhatik olyan művészekkel, mint Uray Tivadar, s a többiek. Közelről figyelheti munkájukat, tanulhat, sokat tanulhat tőlük. És most ez a legfontosabb Sturcz Edit számára. — bán — Emléktáblákat lepleznek le a főváros több helyén A magyar sajtó napján, február 1-én, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége emléktáblával jelöli meg a Kommunisták Magyarországi Pártja négy, egykori illegális nyomdájának házát. Délelőtt negyed 11 órakor emléktáblát helyeznek el a XIV. kerület Ilosvai utca 50. számú házon, ahol 1935-ben a „Kommunista“’ és a „Pártmunkás”, 11 órakor a IX. kerület Ráday utca 53. számú házon, ahol 1922-ben a „Kommün” és az „Ifjú proletár”, háromnegyed 12 órakor a VIII. kerület Orczy út 42. számú házon ahol 1928—1929-ben a „Kommunista”, valamint Val órakor a VIII. a magyar sajtó napján kerület, Bezerédi utca 4. szám alatt, ahol 1944-ben a „Szabad Nép” illegális nyomdája működött. A táblák felirata emlékeztet arra, hogy a fasizmus idején az illegálisan nyomott pártlapok — az ellenforradalmi rendszer minden terrorjával dacolva — harcos szavukkal az igazság hangját juttatták el a dolgozókhoz. Ugyancsak február 1-én, délután fél 2-kor, a Szabad Nép székházában ünnepélyesen megkoszorúzzák Rózsa Ferenc emléktábláját. A koszorúzáskor Vadász Ferenc, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára mond , beszédet. VIDÁM, SZÍNES, ZENÉS MAGYAR FILM Írta: Urban Ernő Kossuth-díjas Rendezte: Ranódy László Zene: Farkas Ferenc Kossuth-dijas Kép: Badal János Főszerepben Medgyesi Mária Szirtes Ádám Wl A4 Ía 4 í 4 A ® SiV/ Ylűij a í' ÍN. oMß # Makláry Zoltán Kossuth-díjas Bihari József Kossuth-díjas Kiss Manyi Péc:i Sándor Kossuth-dijas Sinkovits Imre Bánhidy László Fón?y Márta