Szabad Ifjuság, 1955. április-június (6. évfolyam, 77-152. szám)
1955-04-01 / 77. szám
Jártak ezen az úton sokan már énelőttem. Zörgött rajta szekér, suhant autó, száz és ezer. Dübörgött rajta tank, vontattak betonján ágyút is sokat. Vert seregek menekültek rajta, örökre elfáradt lábak csuklottak össze kövén. Ez a fehér beton volt véres is. Volt örök fekhely megbékélt halottnak, volt szertefreccsenő millió repesz, amikor belevágott a bomba, a gránát. És győztes seregek, csillagos katonák áradata is vonult itt tömött sorokban széles jókedvvel, harsogó dalokkal ajkán. A győzelem útja is fez az út, a szabadságé, a tavaszé. 1945 koratavaszán jártam először rajta. Legutóbb pedig most, a napokban. Tíz év után... 1945 ELEJÉN kenyérért indultunk — gyalogosan. Nem melegített csak anyám féltése, csókja, s az a tudat, hogy most az egész családért indultam el. .Kimentem a körítőn a Boráros térig, onnan egyenest, végig Soroksári úton, hogy aztán majd tovább mindig csak egyenest a betonon, Alsódabasig,3-as kilométerkőig elérjek. Találkoztam kis öregasszonnyal, aki fejszével vagdosókora darabokat az utcán elhullott lóból. És alig, hogy a Boráros teret elütuk, nagy csoport sápadt és sovány emközé kerültem. Azok is messzi indultak, amelyik kétkerekű, billenős hordárkopit húzott, amire ráfér tíz mázsa élelem is. Ezek kinevettek engem, mert én csak a szánkónkat húztam. Az egyik annyira nevetett, hogy utána köhögési rohamot kapott és láttam, hogyan buggyant ki száján a habos vér. Találkoztam egy iskolatársammal is, Szakos Ferivel. Ő köszönt rám, mert én bizony nem ismertem meg, annyira lesoványodott ez a nagydarab gyerek. Még alig vergődtünk át a közvágóhíd két felüljárójának romjain — oda robbant le a két híd az utca közepére (ott is állt torlaszként, amíg a szovjet katonák el -m takarították) — már rémülten érezni: fáradt és ékes vagyok, zsibognak a fái. Pedig még "ki sem értünk az országi! Ráadásul a nap is sütött, a hó elolvadt,résén is nehéz volt húzni a szánkót. Elrejtettem — emlékszem, a Mechanikai tövőgyár romjai közé — hogy visszajövetajd megkeresem. Közeledtünk a Kén utcalé. Ott laktunk 1944-ig, amíg a bombáit el nem verték fejünk fölött a házat. Ahogyre gondoltam, még fáradtabb lettem, s a azár útnál legjobban szerettem volna bekavarodni az Epres-erdőbe, s ledőlni, ha csak negyedórára is. De a körülöttem lévők mondták: gyaloglás közben nem tanul megpihenni, mert utána még nehezebb idulni. Lépkedtem hát tovább,hogyan Soroksárt elhagytuk, láttuk, hogy út mentén elcsendesedett lövészárkok húgnak, körülötte halott katonák. Szédülést írtem, s irtózatos émelygést, de hiába forottam akármerre a fejem, mindenütt lát néhányat. Ott egy törzs, amin véres unk mutatja a fej helyét. Egy összeégett ,■kete valami, mellette véres katonasapka, is csönd, irtóztató, fekete csönd, mintha megdermedt volna minden. ■klsónémedi határában egy „Tigris”-tank icsa. Kihaltnak tűnt a falu, az iskola zár- Magas kerítések, alig lehetett belátni raj- Az ég felhősödött és nemsokára havasáztatott mindnyájunkat. Egy fejkendős lány leült az árok szélére és azt mondta, m bír továbbmenni, mert belehal. Mellette őt a fia, tizenkétéves forma kisfiú. Nálam és fél évvel fiatalabb. Én mentem tovább, inkább vittek a lábaim. Elhagytuk a tilennyolcas kilométerkövet. Közeledett Babánpuszta, Sáribesnyő. Feltűnt a babádi nagyúr magáramaradt kastélya. Nagy, tornyos épület, uralja az egész pusztaságot. Nem messze tőle egy vályogfalú, nagyon öreg ház, régi béreslakás, anyám szülőháza. Ez ismét eszembehozza az otthoniakat. Hogy várnak azok engem! Anyám biztosan nem alszik az éjjel. Szegénykém. Az útitársak elfogynak lassan. Sári község -várában irdatlan nagy térség. Hallottuk, igy háború alatt német katonai repülőtér volt. Most üres pusztaság, száraz, sovány kútgém áll a közepén. Az ostorfán nincs vödör, ágasan magányos varjú. Már csak sántítva mentem, úgy is nehem Elmúlt a dél, közeledett az este. Soha oltani ilyen fáradt. Its legkésőbb holm hajnalban indulunk vissza. Hogyan én eljutni hazáig? Amikor megérkezlve elalszom. Mögöttem a 43-as kiloi és sok-sok rom, könny, bánat, így utólag visszagondolva is azt tartom: ftam volna hazamenni. De mint annyi , nekem is szerencsém volt. Visszafelé talán 3—4 kilométert baktattunk, amiforgó fékkel megállt mellettünk egy jár teherautó. Egy-két pillanat, s röpültünk, suhantunk hazafelé. Ott fönn, az autón úgy éreztem, nem lehet most már semmi bántódásom. Fölemelt valami óriási erő és vigyáz rám, hogy épségben eljussak hazáig. Ennél jobbat senki sem tehetett velem akkor. Ezt is köszönöm néktek, katonák ... 1955. MÁRCIUS. Szűkszavúan próbálok írni, ahogy az ember a naplóját írja. Mindennek csak a töredékét, szilánkját. Megtettem ismét az utat, a 43-as kilométerkőig, Dabasig. (Most már persze nem gyalog.) S egy kicsit szégyellem magam. Mert néha legyintettem, — s ki az, aki másképp volt ezzel, — talán ilyenformán gondolván: „természetes, hogy van, ami van, s hogy építünk, szakadatlanul”. És közben kissé megkopott bennünk a szó szépsége, vagy egyszerűen napirendre tértünk a sok ünnepi esemény fölött. Most pedig, ahogy a látottakhoz odaillesztem a tíz év előtti képet, szeretném világgá kiáltani az én új hazám dícséretét. Mintha valami óriás kéz fölmarkolt volna utamból minden romot. Nyílegyenes és fénylik az út. Új felüljárókon robog a vonat a Közvágóhídnál? A 10 évesek már azt sem tudják, hogy itt romok voltak. A Soroksári úton a szövőgyár kétszer akkora most, mint amit rombadöntöttek? Ezen se csodálkozik senki. S a Határ út... Ahol tíz év előtt szerettem volna lekanyarodni az Epres-erdő felé , most utamat állja egy emeletes, új ház: „A Hazai Fésüsfonó munkásklubja”. Jártam már benne, táncoltam parkettjén, hangulatvilágítása szinte hódító. Aztán a könyvtár csöndje, a lábujjhegyen járó emberek, figyelmes arcuk a könyv fölött. Szakkörök, ahol a fonónők vászonra festik legszebb álmukat és hegedülni tanulnak nehéz ujjmozgással a lakatosok, s a fonógépek titkának tudói. Tágas filmszínház, színpad, dalárda, színjátszók, s hálás, áhitatosan figyelő közönség. De már ez sem új, évek óta itt áll és sokan tán nem is gondolnak arra, hogy élni se tudnának nélküle. Erzsébeten, a Kisduna felőli részen épülő új házak. Soroksáron, ahogy a textilgyárat elhagyjuk, a betonút másik felén új gyárépületek. A betonúton, a vasúti sorompó tájékán egy perc alatt — délelőtt tíz óra harminc perckor — huszonhat teher- és személyautó suhan el. Soroksár és Némedi között a lövészárkok, tankcsapdák, tüzérségi állások helyén gyönyörű vetések: tavaszi szőnyeg a földön. Alsónémedin, az általános iskola VIII/B leányosztályában dolgozatot írnak a felszabadulásról. Szarek Irénke így kezdi: „A mi földünk örök időkre a szabadság földje ...” Csap Magdolna a következőket írja: „Nem lebeg sehol kakastoll és nem csillan rendőrszurony, amely annyiszor pirosra festette az utcákat a munkások vérével...” „Én még nagyon kicsi voltam a háború éveiben és nem értettem meg, milyen borzalmas az. Szép, újjászületett hazában nőttem fel...” — írja Boldog Blanka. A babádi kastály előtt tábla, Sáribesnyői Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság. Vannak itt olyan fiatal állattenyésztők, akik 1500— 2000 forintot keresnek havonta. S olyanok, akik száz kikeltett kiscsibéből 98-at felnevelnek. Világrekord: Sári község határában, az egykori náci hadirepülőtéren nagy juhnyáj legel. Vasárnaponként vitorlázórepülők tanyáznak itt. Ipari tanulók, egyetemisták, jókedvű, daloló fiúk, lányok. Felszállnak a csipkés felhőkig, úgy érzik, övék az egész világ ... Dabason, egy hatvanötéves parasztember, Egerszegi Ferenc szőlőt telepít, másfél hold juttatott földjén. A földet lánctalpas szovjet nép forgatta meg, amilyen mélyen csak a szőlő alá illik. A gazda pedig nekilát saját két kezével, legjobb tudásával a nagy vállalkozásnak. Tőle nem messze sokan jönnekmennek az úton. Egyik odaszól: — Minek telepíti, úgyse eszik maga már abból. — Majd esznek a gyerekeim — felel a gazda — vagy a másoké, mindegy az, fő, hogy legyen... Igen, ez a fő. Ez, hogy gondol minden gyerekre. Csodálatos voltál, s mindig is az maradsz, első szabad tíz esztendőnk. Minden köszönet azoké, akik téged nekünk adtak, Kovács Imre Csaknem 500 százalék a debreceni lakóház-építkezésnél Debrecenben, a Szabadság úti lakóházépítkezésnél dolgozik Labanc Mihály Kossuthdíjas kőműves. Kiss István sztahanovista kőművessel, a brigád vezetőjével együtt végeznek gyorsfalazást. A felszabadulási műszakban csütörtökön kimagasló eredményt értek el. Reggeltől délután fél-ig 42,40 köbméter falat építettek, s napi eredményük 488 százalék lett. Nyolc óra alatt 17 380 téglát építettek be. Fűszerfélék, kávé, kakaó, mazsola érkezik Kínából több vagon tea érkezett. A napokban több vagon köménymag futott be. Nagyobb mennyiségű borsot is átadtak már a belkereskedelemnek. Haitiből kávé, Brazíliából kakaóbab érkezett. Az édesipar részére többi között kókuszlisztet hoztak be. Több vagon mazsolát is átadtak a belkereskedelemnek. A húsiparnak és a likőrgyáraknak fűszernövényeket, szerecsendiót, gyömbért, szegfűszeget, szegfűborsot, vaníliát szereztek be. Sziámi ikrek sikeres szétoperálása Egy chicagói kórházban kedden reggel elvégezték egy húszhónapos, Thaiföldön született „sziámi ikerpár“ szétoperálását. A két kislány 15,5 centiméter szélességben volt összenőve, a mellkas alsó részétől a hasig terjedő részen. A sebészek a normálisnál kétszer nagyobb összenőtt májat találtak az összekötő szövetekben, amelyet szétválasztottak. Az operáció jól sikerült, s az ikrek kitűnő állapotban kerültek ki a három és félórás műtétből. H TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN... AZ ÁZSIAI ORSZÁGOK ÉRTEKEZLETÉN RÉSZVEVŐ SZOVJET KÜLDÖTTSÉG Április elején Delhiben ül össze a nemzetközi feszültségenyhítésének kérdéseivel foglalszokó ázsiai konferencia. A konferencián előreláthatólag tizenhárom ázsiai állam képviselteti magát, többek között a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, India, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Japán, Indonézia, Burma. A Szovjetunióban alakult előkészítő bizottság elhatározta, hogy Nyikoláj Tyihonov író vezetésével küldöttséget indít útnak Delhibe. A küldöttség tagjai a többi között: Alekszandr Kornejcsuk, Vanda Vaszilevszkaja és Ilja Erenburg írók. EISENHOWER A NÉGYHATALMI ÉRTEKEZLETRŐL Eisenhower elnök március 30-i sajtóértekezletén újságírók kérdésére válaszolva, ismét rámutatott, hogy hajlandó résztvenni négyhatalmi értekezleten. Az elnök azonban hozzáfűzte, hogy sok veszély rejlik Churchill miniszterelnöknek abban a javaslatában, amely indítványozza napirendnélküli találkozóösszehívását. Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó bármilyen alapon találkozni a Szovjetunióval és más hatalmakkal, ha ez a találkozó nem folyik le olyan körülmények között, amelyek azt a benyomást keltenék, hogy az amerikaiak feladják elveiket. A FRANCIA KORMÁNY FASISZTA SZELLEMŰ TÖRVÉNYTERVEZETE A francia nemzetgyűlés szerdán este kezdte meg annak a törvényjavaslatnak a tárgyalását, amely bizonyos esetekben lehetővé teszi a szükségállapot kimondását. A kormánytöbbség részéről hangsúlyozzák, hogy a törvényjavaslat lényegében csak Algírra vonatkozik, baloldali körökben azonban rámutatnak, hogy hatása sokkal szélesebbkörű lenne. Raymond Guyot kommunista képviselő, miután azt indítványozta, hogy a törvényjavaslat ne szerepeljen a napirenden, hangsúlyozta, hogy valóságos agresszióról van szó az algíri néppel szemben. A törvényjavaslat egyúttal a franciaországi szabadságjogok tényleges elnyomását is előkészíti a Pétain-rendszer szellemében. Ez a fasiszta szellemű törvény a párizsi szerződések ratifikálásának és a német militaristák felfegyverzésének kiegészítése. Máris a sajtószabadság ellen irányuló intézkedések kísérik, így például Roger Stephane újságíró letartóztatása, valamint az alkotmánynak reakciós szellemben való revíziójára irányuló kísérlet. Ollenhauer, a szociáldemokrata párt elnöke is. Az Associated Press amerikai hírügynökség nem titkolja, hogy a „Német Külpolitikai Társaság” fenntartásának költségeit a nyugatnémet nehézipar adományaiból fedezik. A Neues Deutschland rámutat arra, hogy a szociáldemokrata párt vezetőinek mostani magatartása nem egyeztethető össze a pártnak a párizsi szerződéseket elutasító parlamenti állásfoglalásával, és Adenauer háborús politikájának közvetlen támogatását jelenti. AMERIKAI TERVEK NYUGAT-NÉMETORSZÁG FELFEGYVERZÉSÉRE Az amerikai kormánykörök előkészületeket tesznek, hogy a párizsi egyezmények hatálybalépése után azonnal, nagy arányokban megkezdhessék Nyugat-Németország felfegyverzését. A sajtó felhívja a figyelmet arra, hogy Gruenther tábornok, a NATO haderőinek főparancsnoka ez idő szerint Washingtonban tartózkodik és a hadügyminisztérium, a Fehér Ház és a szenátus képviselőivel megvitatja Nyugat-Németország felfegyverzésének konkrét terveit. Az AFP hírügynökség washingtoni tudósítójának jelentése szerint „Gruenther megbeszélései lehetővé teszik majd, hogy az Északatlanti Szövetség vezérkara időveszteség nélkül megkezdje a párizsi egyezményekben foglalt katonai tervek megvalósítását”. SZÍRIA HATÁRÁN FOLYTATÓDNAK A TÖRÖK CSAPATÖSSZEVONÁSOK Haled Azem szíriai külügyminiszter a parlament külügyi bizottságának március 29-i ülésén beszámolót tartott a szíriai kormány külpolitikájáról. Haled Azem a többi között foglalkozott a Szíriai—török kapcsolatokkal. A beszámoló megvitatása után egyöntetű határozatot hoztak, amely kimondja: „Valamennyi politikai párt és szervezet — tekintet nélkül irányzatára — szolidaritást vállal a kormánnyal abban, hogy az ország egységes álláspontra helyezkedjék a jelenleg Szíriára gyakorolt külföldi nyomással és minden olyan külföldi beavatkozással szemben, amely Szíria szuverenitásának korlátozásához és szabad nemzeti politikájának akadályoztatásához vezet. A politikai pártok és szervezetek határozottan kijelentik, hogy semmiféle külföldi nyomás nem befolyásolhatja Szíriát“. Március 29-én a szíriai parlament egyöntetűen jóváhagyta ezt a határozatot. Damaszkuszban hangsúlyoz- zák, hogy a török csapatösszevonások az egész török—Szíriai határ mentén folynak és kiemelik, hogy a szíriai hadsereg aktív előkészületeket tesz a szíriai terület ellen irányuló bármilyen esetleges támadás visszaverésére. Ankarából érkező jelentések szerint a török hadsereg nehéztüzérséget és harckocsikat vezényelt a török—szíriai határ térségébe. A SZOCIÁLDEMOKRATÁK ÉS AZ ADENAUERKORMÁNY KÖZELEDÉSE A Német Szociáldemokrata Párt szélsőjobboldali szárnyát alkotó, úgynevezett bonni frakció körében egyre gyakrabban hangoztatják, hogy a szociáldemokrata pártnak „a nyugatnémet hadsereg demokratikus szellemének biztosítása érdekében” be kell kapcsolódnia a haderő felállítását célzó előkészítő munkálatokba. Bonnban a ruhrvidéki iparbárók kezdeményezésére megalakult a „Német Külpolitikai Társaság”, amelynek meghirdetett célja „a kormány és az ellenzék közös külpolitikájának létrehozása”. A bizottság elnökévé Honle-t, a hírhedt Klöcknerkonszern vezérigazgatóját, elnökökké Lütkens szociáldemokrata képviselőt és Fritz Berge-t, a nyugatnémet gyáriparosok szövetségének elnökét választották. Az elnökségben többek között Carlo Schmid, a Német Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja és Alis náci tábornagy foglal helyet. A bizottság tagjai között van Adenauer és NÉHÁNY SORBAN... A kínai népi önkéntesek Koreából hazainduló hat hadosztályának búcsúztatására kedden nagygyűlést rendeztek a phenjani Morandon-színházban. A nagygyűlésen több mint 700 koreai vezető személyiség jelent meg, élén Kim Du Bon-nal, a koreai Legfelső Nemzetgyűlés Elnökségének elnökével. Az Olasz Szocialista Párt XXXI. kongresszusa március 31-én Torinóban összeült. A délelőtti megnyitó ülés után Pietro Nenni, a párt főtitkára „A szocialisták a társadalom és az állam demokráciájáért és a békéért“ címmel megtartotta beszámolóját. A francia nemzetgyűlés szerdán délután elfogadta azt a Jacques Duclos beterjesztette kommunista indítványt, hogy osszanak ki ingyenes gabonát az ínségben Szedő északafrikai lakosság Március 29-én Dzsal ünnepélyes keretek nyújtották a Nemzelii Békedíjat Prijszórnak, a dzsai egyetem irodalmi karau-jának, az ismert indonéz békeharcosnak. :l.tk.( A televízió fejlesztéséről hozott határozatot a minisztertanács. A határozat nyomán az új országban meg-indul a televi ’ ziós készülékek és alkatrészek gyártása. Varsóban, központi televíziós stúdiót létesítenek. Teles gyárfelszereléseket is exportál Lengyelország. A Kínai Népköztársaságban két nagy cukorgyárat, Kínában és Bulgáriában hat hűtőüzemet építenek lengyel gyártmányokból. Harminckét kiváló kerékpáros már Javában folytatja az edzéseket a VIII. nemzetközi békeversenyre. Gazdag kénlelőhelyeket tártak fel Dél-Lengyelországban. A tudósok megállapították, hogy több millió tonna kén rejlik a föld méhében. Lengyelország világviszonylatban az első kéntermelő országok sorába került Minden hatodik lakosnak van takarékbetétkönyve, ugyanis több mint 4 millió személy rendelkezik betétkönyvvel Lengyelországban. Ment üregeit A napokban ért véget a berlini „Erich Weinert” kultúrházban az építő, faipari és építőanyagipari dolgozók II. nemzetközi konferenciája. Képünkön: Szudán küldötte, Coulibaly mellett Borsi Járai magyar kőműves (jobbra)( SZABAD IFJÚSÁG , 1955 április 1 d mm mmmmid