Szabad Ifjuság, 1956. január-március (7. évfolyam, 1-78. szám)

1956-02-15 / 39. szám

­ AZ UJ­­­EClliMKREKT | Több mint fél éve alakult meg a DISZ budapesti végrehajtó bizottságának műszaki taná­csa. A tanácsot — kerületi és üzemi társaival együtt — az ifjúsági szövetség előtt álló, megnövekedett műszaki-tech­nikai feladatok hívták életre. A műszaki tanácsban kiváló fiatal műszakiak vesznek részt. Többek között itt dolgo­zik Gágyor Pál elvtárs, a Bu­dapesti Villamosgép és Kábel­gyár MEO főosztály vezetője, a DISZ energiatakarékossági mozgalom elindítója; Dobrotka László elvtárs, a Rákospalotai Kötöttárugyár főmérnöke, a minőségi őrjáratok kezdemé­nyezője; Andrejszki Géza elv­társ, a Klement Gottwald Vil­lamossági Gyár technológusa, a nagysikerű országos forgá­csoló bemutató szervezője; Stefán Mihály elvtárs, a Rá­kosi Művek kohómérnöke. A tanács, a DISZ Központi Vezetőségének útmutatása alapján, nem látványos akciók, görögtüzes megmozdulásaik“ szervezésére, hanem a közvet­len gyakorlati eredményt hozó, tömeges szakmai bemutatók rendezésére, a kerületi és üzemi műszaki tanácsok létre­hozására fordította erejét. En­nek nyomán ma már kilenc budapesti kerületben és 52 üzemben működik műszaki tanács. Az ifjúsági szövetség szer­vezeteinek szakmai tekintélye az elmúlt hónapokban jelen­tősen megnövekedett. Az üze­mek igazgatóinak és műszaki vezetőinek többsége ma már nagyon komolyan veszi a fia­talok műszaki, technológiai, gyártmányfejlesztési javasla­tait. Ebben szerepe van a mű­szaki tanácsokban dolgozó 420 fiatal mérnöknek, s az en­nél jóval nagyobb számú DISZ-ben tevékenykedő fiatal mérnöknek, technikusnak. Műszaki tanácsunk a megala­kulása óta eltelt rövid idő alatt is ért el eredményeket. Az egész ország felfigyelt a Budapesten megrendezett ta­pasztalatcserékre, az RM öntő és kohász tapasztalatcseréjére, a Gheorghiu-Dej Hajógyárban rendezett hegesztő tapasztalat­­cserére és bemutatóra. E be­mutatókon külön-külön mint­egy 250—300 fiatal vett részt, s az erre a célra készített mű­szaki dokumentációkat szétvit­ték az ország minden fonto­sabb üzemébe. A Klement Gottwald Gyárban egy-egy fontosabb szerszámot is, köz­tük a négyélű, nagyteljesítmé­nyű származót, a részvevő üzemek rendelkezésére bocsá­tottak. Örömmel tapasztaltuk, hogy a forgácsoló bemutatón részvevő fiatal esztergályosok egytől-egyig meggyőződtek a keramikus lapka alkalmazásá­nak bevált módszereiről és a kiállított keramikus lapkákat az utolsó darabig magukkal vitték. A kerületi műszaki tanácsok is számos nagy jelentőségű javaslattal „tették le a garast“ a műszaki fejlesztésben. A III. kerületiek például megoldot­ták az anilin fekete festék egységes receptúrájának elké­szítését. Kiváló munkájáért a tanács öt fiatal mérnöke mi­niszteri dicséretet kapott. A Budapesti Villamosgép és Ká­belgyárban a műszaki tanács javaslatára importanyag kiállí­tást rendezett a DISZ-szerve­­zet. E kiállítás alapján a gyár fiataljai 4 millió forintos im­portanyag-megtakarítást vál­laltak 1956-ra. S ez a példa követőkre talált, a X. kerület­ben 25 üzem kezdi meg az im­portanyag-megtakarítási moz­galmat. Ugyancsak a X. kerü­leti műszaki tanács szervezte meg a fiatal újítók kiállítását. A fiatalok százai keresték fel a XIX. kerület export-termék kiállítását. A VIII. kerületi műszaki tanács megtárgyalta a kisgépesítés bevezetését a kerület üzemeiben. Hangsúlyozni kell, hogy a fiatalok ezt a mind széleseb­ben kibontakozó harcot a ke­rületi és üzemi pártbizottsá­gok gazdag tapasztalataira tá­maszkodva képesek sikerre vinni. Nem véletlen, hogy azok a műszaki tanácsok dol­goznak a legjobban, amelyek kérik a pártbizottságok segít­ségét. Második ötéves tervünk idő­szakában különösen fontos, hogy ezek a kollektívák még alaposabb munkát végezzenek. Gyakorlati eredményt hozó munkaértekezletekre, bemuta­tókra van szükség. Nem kell országos, vagy budapesti ta­pasztalatcserére várni. A ke­rületekben, üzemekben szer­vezzenek szakmai tapasztalat­­cseréket, bemutatókat. Az üzemi műszaki fejlesztési ter­vek alapján a műszaki tanács bízzon meg fiatal mérnököket és technikusokat e fejlesztési tervek részfeladatainak meg­oldásával. Foglalkozzanak a fiatalok szakmai képzésével, tartsanak céltanfolyamokat, terjesszék a bevált, új mód­szereket. Használják fel, s népszerűsítsék az üzemi mű­szaki könyvtárakban megta­lálható szakkönyveket, folyó­iratokat. A DISZ budapesti végre­hajtó bizottságának műszaki tanácsa az év első negyedében két budapesti tapasztalatcse­rét szervez, egyet a kovács, egyet pedig a szerszámkészítő szakmában. Már most fel­hívjuk a fiatalok figyelmét, hogy készüljenek ezekre a ta­pasztalatcserékre. Néhány nap múlva, február 17-én pedig a legkiválóbb mérnök és tech­nikus fiatalok részvételével megrendezzük a budapesti fiatal műszaki értelmiségiek aktívaértekezletét. A DISZ-szervezetek­ és a mű­szaki tanácsok fiataljainak szembe kell szállniuk az el­avultat védelmező nézetekkel. Ha bátran, akadályt nem is­merve dolgoznak, mind job­ban beomlik a fejlődésünket akadályozó egyik fal, amit úgy hívnak: maradiság. Nagy Richard, a DISZ budapesti végrehajtó bizottsága műszaki tanácsának vezetője Február 16—25: Tanítási szünet az általános- és középiskolákban Az oktatásügyi miniszter tekintettel a rendkívüli hideg időjárásra, a nagy havazásra, az óvodákban, általános- és középiskolákban február 16-tól 25-ig tanuítási szünetet ren­delt el. A szünet utáni első tanítási nap február 27. A napköziotthonok a szü­net ideje alatt is működnek. Idooooooooooooooocxxxx)oooocxx)o«d(xooooooocxxxdoocooooooocxxxx^oc30oooooooooc)OOOocoocxxíoooooooooooooooooc3©oooooooocxxioooooooocxxx)c>j Aki nekivágott az ismeretlennek Micsoda soha nem hallott falucskák: Döbrönte, Fürgéd, Martinca, Fornád, Kecsege! A térké­pen hiába is keres­néd őket, a fővasút, a jó út elkerüli valahányat. Be­húzódtak a hegyek hajlatába, a völ­gyek mélybre, aho­vá a szelek is las­sabban érnek el Hanem Benyó Jó­zsef, az mindegyik­be eljut. Őt nem tarthatja vissza semmi sem, átgázol a viha­ron, kineveti a dühöngő telet. Igen, a nevetés. Ha valaki az ismertetőjelét kérdezné, alig le­hetne egyebet mondani, mint azt: magas, szőke férfi, aki sokszor és szívesen nevet. A komoly arcvonás nem is áll jól neki. (Ezért sikerül rosszul némelyik fényképe.) Amikor viszont nevet, különösen megnyerő az arca. A nyugodt és türelmes emberek tudnak csak így nevetni. Akik úgy élnek, hogy minden­nap előreviszik azt az ügyet, amire életüket föltették. Az ő esetében igen nagy ügyről van szó. Embereket kell átformálnia, jobbá, iga­zabbá nevelnie. Ez pedig igen nehéz. Benyó József mégis ezt választotta. Sok ví­vódás után vidékre kérte magát: a tamási já­rás DISZ-szervezeteinek élére küldte a párt. Alig két hónapja járási titkár. Egyike azok­nak, akiknek munkájában egyesül a roman­tika s a sokszor rideg valóság, a költészet és a fűtetlen váróterem éjnek idején, amikor rég elment az utolsó vonat is, ami hazavinné. A sáros út, a biciklizés, szembe a széllel, és az út végén egy csomó fiatal, akik azt mondják neki: „Jöjjön el máskor is, nagyon várjuk.. Néha nem tudni, mi at egyesekbe. Élnek a fővárosban — mint tíz hét előtt Benyó Jó­zsef is —, a fények gyújtópontjában, hozzá­szoktak a széles utakhoz, a fürdőszobához, egész életüket erre látszottak berendezni. S egyszer csak hallják a felhívást s hiába sír a feleség — mint Jóska felesége sírdogált —, hiába marasztal a legjobb barát is, hiába a szeretett város, a legszebb emlék, mely vissza­tart, leköt — nekivágnak az ismeretlennek, engednek annak a m­ég nagyobb erőnek, amely évek során oly nagyra nőtt bennük. Benyó­k Jóska ennek a nagyobb erőnek engedett. Ami-­ nek forrását egyszerű szóval úgy is nevezhet­nénk: a párt, a nép iránti szeretet, odaadás és­­ áldozatkészség a szocialista jövő iránt. Ő még egyszerűbben fejezi ki mindezt. „Hí­vott a párt, én meg jelentkeztem, hátha elfo­gadnak vidéki pártmunkásnak. Elfogadtak, ez nagyon jólesett, így most itt vagyok.“ Egyszerű szavak, egyszerű tettek az övéi. De Szentes Pál, a járási bizottság munkatársa azt mondja róluk: „Ezekből lehet a legtöbbet ta­nulni”. Igaza van.★ Hogyan képes munkához látni isten háta mögötti falvak hallgatag, eleinte bizalmatlan és zárkózott fiataljai között olyan ember, aki évekig nagyüzemi DISZ-titkár volt a főváros­ban? Benyó József azt feleli: — Csak úgy, ha nem ismer sémákat, s fia­talok között fiatalok módjára viselkedik. Per­sze nem rossz értelemben gondolom. Úgy, hogy nem nagyképűsködik, nem adja a „na­gyot“, az öreget, mintha fene tudja mennyi bölcsesség szorult volna belé. Magamon is tapasztaltam — szerencsére hamar igyekez­tem kigyógyulni belőle —, hogy számos DISZ-vezető legnagyobb hibája az öregesség. Egy idő múlva már nem is tudnak a fiatalok hangján szólni az ilyenek. Megkapják az „ukázt” felülről: „minél több kézimunka szakkört kell szervezni“, „be kell indítani a silózási versenyt“... Szerveznek és beindíta­nak. Közben elfásulnak, nem érzik meg a hétköznapok romantikáját. Én nem szeretnék ilyen lenni. Ha valaki a mi szakmánkban el­fásul, annak vége. Jó, jó, de mit tett Benyó József, ami azt bi­zonyítaná, hogy távol áll minden elfásulástól ? Mit tett, hogy bebizonyítsa: tényleg nem is­mer sémákat?★ A JB tagjainak ilyen egyszerű javaslatokat tett: rendszeresítsék a munkanapló-szerű fel­jegyzéseket. Ha kimennek egy alapszervezet­be, tudjanak meg róla mindent, amit csak meg lehet tudni. Jegyezzék fel, miben álla­podtak meg, s legközelebb ennek alapján néz­zenek utána a helyzetnek. (Ebben már benne volt az is, hogy nem elég egy-két órai látoga­tás, „futtában” nem lehet semmit megtudni, legfeljebb néhány számot.) „Minden fiatalhoz közel kell kerülnünk. Így tudjuk meg, hol mit kell tenni a DISZ-nek” — mondta már az első napokban. S amit javasolt, azt ő maga mutatta be a gyakorlatban is. Egy alkalommal Üjiregen járt. Eltöltött ott egy napot. Nem is tudná felsorolni, hány fiatallal beszélt, amel­lett, hogy a pártszervezet titkárával, a hely­beli állami vezetőkkel, a pedagógusokkal is megvitatta, mit lehetne tenni a DISZ fellendí­téséért a községben, (azóta abban a faluban 35-ről 64-re nőtt a taglétszám) hogy mit vég­zett, azt csak akkor tudta meg, amikor né­hány hét múlva beállított hozzá egy ismeret­len fiatalember. Elmondta, hogy Bogarasról jött, ott tanít (oda-vissza tizenöt kilométert biciklizett a legközelebbi vasútállomásig, he­gyen, erdőn keresztül), s hogy Bogarason is szeretnének szervezetet, alakítani. Jóska még nem is hallott erről a faluról. Azt se tudta, miért éppen most jutott eszébe az ottaniaknak a szervezet-alakítás. A váratlan vendég el­mondta ezt is: — Tudja elvtárs, újszégi vagyok, nemrég otthon voltam s nagyon jól éreztem magam az ottani DISZ-ben. Kultúra, sport, szórako­zás. Miért ne csinálhatnánk mi is ilyet Boga­rason. Huszonöt belépési nyilatkozatot vitt el, Üj­­ireg példájára. Tamásiban szülők és fiatalok tanácskozásá­nak megszervezéséhez fogtak. Itt ugyanis most kezd éledni a szervezet s az elindulás­hoz azt látták a legjobbnak, ha mindenkitől — szülőktől, s fiataloktól — megkérdik: mit vár­nak a DISZ-től. A járás több községében irodalmi ankéto­­kat tartanak, amelyekre neves írókat hívnak meg. A farsangot népviseleti bállal köszöntik. Egyes távoli helyeken hitetlenkedve hall­ják az egyéni gazdák a járás kiváló termelő­szövetkezeteinek eredményeit. Az iregszem­­csei Új Élet Tsz-ből s a tamási Vörös Szikra­ JOOOOOOOOOOOOŰOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC ból a járási bizottság elvisz ezekbe a falvak­ba néhány fiatal szövetkezeti tagot: mondják el, milyen az életük, s ha már elmondják, hívják is meg a kételkedőket szövetkezeti háztűznézőbe. Tettek és tervek garmadája. Mindegyik az egyes szervezetek állapotának, szükségletei­nek megfelelően, a helyzet alapos felmé­rése alapján, „sutba dobva"­ minden sémát, szürkeséget. Az alapos munkáért mintha hálásak len­nének a számok is. „A tagkönyvcserét úgy fejezzük be, hogy kétezer DISZ-tagunk lesz.” Így vélekedik a Pestről jött titkár. A tagösz­­szeírás kezdetén 1510 DISZ-tagot tartottak nyilván a járásban. Ma már közel járnak a kitűzött célhoz.★ A múltkoriban — lekésve a vonatot — egy minden falutól messze eső állomás váróter­mében töltötte az éjszakát, Savanya elvtárs­sal, a megyei bizottság kiküldöttjével. A hi­deg váróterembe érve több kilométer gyalog­lás után, rábeszélték az idős állomásvezetőt, fűtsön be a kályhába, s mikor ez nagynehezen­ megtörtént, hozzáfogtak szárítkozni. Benyón a csizma, Savanyán a félcipő teljesen átázott. Csupa sár volt mind a kettő. Éhesen és átá­fázva, csuromvizesen, csatakosan egyszer csak azt mondja Benyó Jóska: — Ide figyelj, Savanya elvtárs. Ha valaki azt mondja nekem legközelebb, hogy az ifjú­sági vezető életében nincs romantika, hát én azt... azt nagyon leintem. — És elgondolkoz­va tette hozzá — gazdag, nagyon gazdag a mi életünk, pajtás. Különösen itt, falun. Egysze­rűen nem lehet belefáradni. — És elmosolyo­dott. Azzal a mosollyal, amit egyre több fa­luban ismernek már. Egy olyan városi em­ber magabiztos mosolyával, aki életcéljául választotta a falusi életet, munkát. Nem lehet neki jobbat kívánni, mint azt: maradjon mindig ilyen fiatal, s ne fáradjon el soha! Kovács Imre A gépipari üzemek DISZ-titkárainak értekezlete A Kohó- és Gépipari Minisz­térium gépipari igazgatósága néhány hónap leforgása alatt másodízben hívta össze a gép­ipari üzemek DISZ-titkárait, hogy megbeszéljék a vállala­tok problémáit. Buzgó Kálmán­nak, az iparigazgatóság vezető­jének bevezető szavai után a DISZ-titkárok elmondották, milyen eredményeket értek el a legutóbbi értekezlet óta, ho­gyan javult a vállalatvezetőség és a DISZ-szervezet kapcso­lata. Több DISZ-titkár beszámolt arról, hogy üzemükben, gyár­egységenként műszaki brigádo­kat alakítottak az új technika és technológia terjesztésére, valamint a fiatal újítók segíté­sére. A Láng Gépgyár DISZ- titkára arról is beszámolt, hogy üzemükben megalakítják „a fiatal újítók tanácsát”. Többen kérték az iparigazgatóság ve­zetőit, nyújtsanak segítséget az anyagellátási és kooperációs problémák megoldásában. A megbeszélés végén Buzgó Kál­mán, az iparigazgatóság veze­tője javaslatot tett, miben se­gítsenek a DISZ-szervezetek. Partizántalálkozó A Magyar Önkéntes Honvé­delmi Szövetség partizán­tagozata találkozóra hívja ösz­­sze azokat a volt magyar par­tizánokat, akik a második vi­lágháború alatt a franciaor­szági és a belgiumi ellenállási mozgalmakban tevékenyen részt vettek, a német megszál­lók elleni harcban. A találko­zót február 26-án, vasárnap délután 4 órakor rendezik Bu­dapest Főváros Tanácsának kulturális termében. A nyugat­európai ellenállási mozgalom­ban résztvett bajtársak első összejövetelükön megemlékez­nek arról a több mint 30 ma­gyar partizánról, akiket a né­met fasiszták kivégeztek, vagy a felszabadító harcok során életüket vesztették. A találkozót kulturális műsor követi, amelyben a partizán­harcokban részt vett művészek is fellépnek.___________ A magyar nép ajándéka a Kínai Népköztársaságnak A Budapesten egy évvel ez­előtt hatalmas sikert aratott kínai iparművészeti kiállítás anyagának egy részét a Kínai Népköztársaság a magyar nép­nek ajándékozta. A gazdag ajándék viszonzásául a Kul­­túrkapcsolatok Intézete ked­den délután a Néprajzi Mú­zeumban a magyar nép aján­dékaként magyar iparművé­szeti és népművészeti tárgya­kat adott át Hao Ce-cin-nek, a Kínai Népköztársaság magyar­­országi nagykövetének. Ünne­pi beszédet mondott Mihályfi Ernő népművelési miniszter­­helyettes. Két gazdaság fiataljai csatlakoztak az exportbrigádok versenyéhez Vasárnapi lapunkban tettük közzé a Bodakajtori Állami Gazdaság DISZ-szervezetének felhívását, amelyben közölték, hogy ifjúsági exportbrigádo­kat alakítanak, s versenyre szólították a Perjéspusztai Ál­lami Gazdaság diszistáit. A felhívásra — amelyet ko­rábban külön megküldtek a perjéspusztaiaknak — már meg itt érkezett a válasz. A gazda­ság DISZ-szervezete elfogadta a versenyre hívást. Válaszuk­ban közölték a perjéspusztai fiatalok, hogy kertészetük túl­nyomó részét ifjúsági export­­brigádokkal reűvelteti a gaz­daság, s ezért vállalják a fel­tételeket. Azzal a módosítással azonban, hogy az étkezési és ipari célra termelt paradicsom­ból — szemben a bodakajtoriak 59 százalékos többlet­termelé­sével — 65 százalékkal tér­­melnek többet a tervezettnek Vállalják továbbá, hogy 20 holdas dinnyeterületükön 70 mázsás átlagtermést érnek el, s a termelt mennyiség 50 szá­zaléka exportminőségű áru lesz A fenti eredmények érdeké­ben vetéstől, illetve kiültetés­től a betakarításig minden bri­gád a saját területét műveli, s készíti elő az export-küldemé­nyeket. Ezenkívül egyes terü­leteken műtrágyakísérleteket végez az arra kijelölt ifjúsági brigád. Ugyancsak tegnap érkezett hír a Sinatelepi Állami Gaz­daságból is. A gazdaság fiatal­jai csatlakoznak a bodakajtori felhíváshoz, s versenyre szó­lítják a Nagymiskolci Állami Gazdaság DISZ-szervezetét. Nagy sikere van a részletfizetési akciónak Kedd reggeltől este 7 óráig hatalmas tömegek lepték el a budapesti áruházak olyan osz­tályait, ahol részletre lehet vá­sárolni rádiót, porszívót, stíl­bútort és egyéb árucikkeket. A Magyar Divatcsarnokban dél­után 3 óráig 40 rádiót vittek el és érdekes, hogy többségében drágábbakat, 2990 forintos be­épített lemezjátszós és 3000 forinton felüli nagyteljesítmé­nyű rádiókat vásároltak. A Corvin Nagyáruházban eddig 500 vásárlási utalványt adtak ki. Ezekre már elvittek 15 rádiót, 5 magnetofont, 5 padló­­kefélőt, 8 porszívót és 2 stíl­bútor berendezést. Az áru­házak vezetőinek véleménye szerint a csúcsforgalom mára várható, mert akik igénybe óhajtják venni a részlethitel­akciót többnyire kedden, sőt már hétfőn „kinéz­ték” maguknak a kívánt árut az áruházakban. Számos érdeklődő kérésére újra közöljük, hogy hol lehet részletre vásárolni. Villamos­­sági cikkeket, rádiókat a Fehérvári út 7., Kossuth Lajos utca 2. és a Lenin körút 62. szám alatti rádió szaküzletek­ben. Rádiót, zeneszekrényt, padlókefélő gépet a Bajcsy- Zsilinszky út 60. szám alatti üzletben, magnetofont pedig a Rákóczi út 60. szám alatti üz­letben. Csőbútort Budapesten valamennyi szaküzlet, stíl­bútort csak a lakberendezési áruház, a Lenin körút 19. szám alatt és a lakásművészeti bolt a Petőfi Sándor u. 17. szám alatt árusít. Fényképezőgépet és nagyítógépet az OFOTÉRT Tolbuhin körút 13., Rákóczi út 80., Rákóczi út 105., Zalka Máté tér 3. és a Mártírok útja 6. szám alatti üzleteiben lehet részletre vásárolni. Csónakot és csónakmotorokat a Lenin körút 122., a Bajcsy-Zsilinszky út 13., valamint a Boráros tér 20. szám alatti sportüzletekben lehet kapni. Legnagyobb sikerük a rádióknak van.

Next