Szabad Ifjuság, 1956. január-március (7. évfolyam, 1-78. szám)
1956-03-16 / 65. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VII. ÉVFOLYAM 65. SZÁM Péntek, 1956 március 16 ÁRA 40 FILLÉR 25 millió forint gyorssegélyt szavazott meg a Minisztertanács az árvízkárosult lakosság támogatására A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács megvizsgálta az árvízveszéllyel kapcsolatos helyzetet, s tekintettel annak súlyosságára, megbízta Apró Antalt és Erdei Ferencet, a Minisztertanács elnökhelyetteseit az árvízvédelmi munka megszervezésének, irányításának a helyszínen való segítésével. A Központi Vezetőség javaslatára a Minisztertanács az árvízvédelemre fordított hatalmas anyagi erőkön felül 25 millió forint gyorssegélyt szavazott meg az árvízkárosult lakosság támogatására. i Árvízvédelmi Kormánybiztosság jelentése. A február utolsó napjaiban nyugatról megindult gyors felmelegedés a Duna bécs– pozsonyi szakaszán erőteljes jégzajlást indított meg. A jégzajlás következtében torlaszok keletkeztek, először Pozsony alatt, majd Rajkánál, Cikolaszkjetnél, Ercsinél, Dunaföldvárnál és Fájsz alatt. Az utóbbi kivételével a jégtorlaszokat műszaki beavatkozással sikerült megbontani, de a Fájsz alatti torlasz, amely mintegy hetven kilométeres, többé-kevésbé öszszefüggő jégmezőre támaszkodik , még ma is áll. A helyzetet súlyosbította, hogy időközben jelentős csapadék hullott a Duna bajor és osztrák vízgyűjtő területén, s ez két egymást követő árhullámot idézett elő. Az árhullámok a magyar szakaszon összegeződtek s így a torlaszok olyan víztömeget duzzasztottak fel, amelynek levonulása jégmentesen is komoly árvízveszélyt jelentett volna. Az árhullámok és a torlaszok miatt a vízállás több szakaszon a legrégibb feljegyzésekből ismert árvízszintet is jelentősen meghaladta. A dunaföldvári és fajszi torlódás szilárdsága csak az 1838. évi, Csepel szigetnél képződött torlasz méreteivel hasonlítható össze. Mint köztudomású, az akkori torlasz által felduzzasztott jeges ár Budapest nagy részét rombadöntötte és a Duna —Tiszaközén több mint egymillió katasztrális holdat elöntve, hatalmas pusztítással vonult le a Dráváig. A vízügyi hatóságok az olvadás megindulásának első hírére megtették az árvízveszély elhárítására szükséges intézkedéseket. Azonnal hozzákezdtek az alacsonyabb töltésszakaszok megerősítéséhez, majd az árvízveszély jelentkezésekor mozgósították és a védekezés szolgálatába állították az összes szükséges erőket és anyagokat. A vízügyi szervek és a tanácsok felhívására a lakosság azonnal bekapcsolódott az árvízvédelmi munkába. Példamutató hősiességgel és önfeláldozással siettek a lakosság segítségére honvédeink, belügyi szerveink, a pályamunkások, a közlekedés- és az építőipar dolgozói. A Minisztertanács a pusztító erejű jeges árvíz elhárításához hatalmas méretű anyagi erőt mozgósított és bocsátott a védekező szervek rendelkezésére. A védekezésben és a lakosság életének, javainak megvédésében részvevő, mintegy 40 000 ember példa nélkül álló hősies erőfeszítését 2500 tehergépkocsi, több száz földmunka- és kotrógép, továbbá sok más gép segíti. A védekezés éjjel-nappal változatlan erővel folyik. A munkát éjjel több mint százezer fáklya és csaknem száz áramfejlesztőgép teszi lehetővé. A gátak erősítésére és megvédésére eddig csaknem 1,5 millió homokzsákot, 70 000 tonna követ, több száz köbméter gerendát, pallót és egyéb nagy mennyiségű anyagot használtak fel. A védekezők hatalmas seregének önfeláldozói rendkívül mostoha időjárási viszonyok között végzett — munkája, a Minisztertanács által az árvízvédelem rendelkezésére bocsátott nagy mennyiségű földmunkagép, szállítóeszköz bevetése és a védekezési anyagok tömeges felhasználása lehetővé tette, hogy a magyar Duna 420 km. hosszú szakaszán 350 kilométeren a jeges árvíz betörését sikerült megakadályozni és az árvíz pusztításától nagy területeket megmenteni. A védekezéshez felvonultatott hatalmas erő, az emberfeletti küzdelem, a nagy számban alkalmazott gépek és a rengeteg anyag felhasználása ellenére a minden eddigit felülmúló jeges árvíz a Duna legalsó szakaszán az átázott gátakat több helyen, — balparton Baja alatt és felett, a jobbparton pedig Bogyiszló térségében — átszakította. A gátszakadások következtében három község, valamint tíz község mélyebben fekvő részei, Baja térségében és Mohácsszigeten tanyacsoportok kerültek víz alá. Az elöntött terület mintegy 120 000 — 130 000 katasztrális holdra tehető. Mohács területére a védelmi erőfeszítések következtében az árvíz nem tudott betörni, Baja és Szekszárd városokban pedig csak a mélyfekvésű részek kerültek kisebb vízelborítás alá, s a víz továbbterjedését sikerült meggátolni. A mentési munkálatokat megnehezítette, hogy a veszélyeztetett területeken a kiürítési rendeletnek a lakosság egy része — különösen a Mohács-szigeten — nem tett eleget. Ugyanitt a védekezési munkálatokban végsőkig kitartó honvédek egyes csoportjai a jeges árral körülvett gátszakaszokon rekedtek. A mentési munkálatokra minden műszaki erőt, — rohamcsónakokat, kétéltű járműveket, repülőgépeket, stb. — bevetettek. A honvédségi és a belügyi szerveken kívül szovjet műszaki alakulatok támogatják a mentés nehéz munkáját. Azokon a helyeken, ahol az árhullám levonult és a veszély megszűnt, így Bölcske és Madocsa térségében, továbbá Csepelszigeten és környékén, a közegészségügyi intézkedések megtétele után megkezdődött a lakosság visszaköltöztetése. • • ■ .......... 3 MEGINDULT .1 GYŰJTÉS Segítenek az úttörők A budapesti XV. Lenin úti Általános Iskola népségét tartott március 1 Ez alkalommal felszólalt Jadi Károlyné, az iskola pár titkára is, aki — a többi között — megemlékezett arra is, hogy Mohács szigetér e öntötte az árvíz és most folynak a mentési munkálatai „Nagy távolság választ el bennünket a bajbajutottaktól mondottal, mégis siessün segítségükre, ahogy tudunk! Beszédének hatására Pá Károly és Vaszily Anna csapattanács elnökök — egybe DISZ-tagok — csapataik nevében felajánlották hogy gyűlést indítanak a Mohács-szigetén élő pajtások megsegít© sére. Gyűlés a Ganz Vagongyárban A Ganz Vagon- és Gépgyá kovácsüzemének dolgozói csütörtökön, műszakváltáskor rövid gyűlésen arról tanácskoztak, hogy anyagi héelükhöz mérten segítséget nyújtana az árvízsújtotta lakosságnak Géczi Péter, a szakszervezet műhelybizottság elnöke, szállítási csoport vezetői mondott beszédet, majd sorra jelentkeztek az üzemrész dogozói, hogy kifejezzék segítőkészségüket. Szőlősi Ferenc szállítómunkás maga és társa nevében vasárnapi műszakot vállalt, s amit ezen napon keresnek, az árvízkárosultak megsegítésére fordulák. Kikitött munkatársunk helyszíni riportja Mohács-szigetről Rendkívüli küzdelem a példátlan hevességű, jeges áradattal Mohácssziget, márc. 15. Baján az árvízvédelmi parancsnokság épülete előtt napok óta áll a központi rádióskocsi, antennája magasra nyúlik a házak fölé. Szerdán hajnaltájt az ügyeletes rádiós sápadt arccal nyújtotta át jelentését parancsnokának: — Hulló, itt sárháti iskola jelenti ... sürgős segítséget, sürgős segítséget. — Így adta rádiójának minden hullámhosszán segélykérő jelzéseit egy vízzel körülzárt csoport a sárháti iskolából. A vétel után öt perccel ez a válasz kelt útra az éter hullámain: — Megyünk! . . Zajlik a jég, egész Mohácssziget víz és jég alatt van. Nincs olyan csónak, amely 15 kilométeres utat ilyen körülmények között megtehetne. Húsz méterre sem látni, oly sűrű pelyhekben esik a hó, a parti gátakon kapaszkodni kell, oly heves a szél, ítéletidő ez." Ki vállalkozna arra, hogy elinduljon? Van, aki vállalkozik. Szöllősi Ferenc százados, a bajai árvízvédelmi parancsnok politikai helyettese. Borzadva nézik, és szájról-szájra adják: három gyereke van ... Ötödmagával indul el Nagybaracskáról a rohamcsónakkal. Kezében térkép, iránytű, csónakjában meleg ruha, gyógyszer, élelem. Csak eljutnának a sárházi iskolába! Siklik a vizen a csónak, azután megáll. Sekély a víz. Kiszállnak, combig érő jeges vízben gyalogolnak tovább. Két hosszú kilométert. Azután újra csónakba ülnek. Csak tovább, öt órán át tart az út csónakban és derékig vízben. Felbillen a csónak, s jégtábla alá kerülnek. Vége? Nincs tovább? Az nem lehet. Egyenként felbukkannak a jég alól, s folytatják útjukat. Szöllősi száza(Folytatás a második oldalon) Szovjet katonák mentik a bentmaradt lakosságot Nagybaracska alatt Március 15. köszöntése a Petőfi-szobornál s a Múzeum-kertben Zászlódíszbe öltözött március 15 ünnepének tiszteletére Budapest. A kora reggeli órákban az utcákon kokárdás fiatalok ezrei indultak az ünnepségekre. Reggel 9 órakor a Petőfi-szobornál az 1848— 49-es szabadságharc és forradalom örök emlékezetű hősei tiszteletére koszorúzási ünnepséget tartottak. Az ünnepségen megjelent a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, az Elnöki Tanácsnak, a Minisztertanácsnak több tagja, valamint kulturális és gazdasági életünk számos kiválósága. A szobor előtt díszszázad állt díszőrséget. A Himnusz elhangzása után valóságos koszorúerdőt helyeztek a szobor talpazatára. Délelőtt tíz órakor a Múzeum-kertbe sietett Budapest ifjúsága. Itt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, budapesti bizottsága, valamint a DISZ Központi Vezetősége és budapesti bizottsága rendezett ünnepséget. A díszemelvényen helyet foglalt Szakali József, a DISZ Közpoti Vezetőségének első titkára, K. M. Szimonov, a Szovjet Írók Szövetsége vezetőségének titkára, A. P. Mareszjev, a Szovjetunió hőse, Molnár János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára és Kovács Antal, a DISZ budapesti bizottságának első titkára. Nagyszerű látványt nyújtott, amikor a Rákóczi katonai középiskola dobosszázada, a negyvennyolcas kisdobosok utódai megipergették dobjaikat és felvezették az emelvényhez a legjobb budapesti úttörőcsapatok képviselőit, akik elhozták csapatzászlaikat. A honvédzenekar ezután eljátszotta a Himnuszt és Kovács Antal elvtáns megnyitotta az ünnepiséget. Viharos taps zengett, amikor Bitskey Tibor, a Magyar Néphadsereg Színházának művésze elszavalta a Nemzeti dalt. Ezután Molnári János elvtárs, a DISZ KV titkára ünnepi beszédet mondott: „Száznyolc évvel ezelőtt, ezen a napon a pesti nép, a nagyszerű márciusi fiatalokkal az élen, magasra emelte a magyar szabadság zászlaját. Ezen a napon a hős márciusi fiatalok, a pesti nép itt a Nemzeti Múzeum kertjében mondta el Petőfivel együtt ország-világ előtt az egész magyar nép akaratát, elszántságát kifejező esküjét: Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!.. Az ünnepségen szót kért A. P. Mareszjev elvtárs, a Szovjetunió hőse. A hős lenini Komszomol, a szovjet ifjúság nevében köszöntötte a magyar ifjúságot, nagy nemzeti ünnepén. Alig csitult el a szavait fogadó éljenzés, máris újabb tapsorkán rengett: K. M. Szimonov elvtárs, a hazánkban tartózkodó szovjet kulturális küldöttség vezetőjének szavait köszöntötte a tapis, aki a szovjet írók és költőik üdvözletét tolmácsolta Petőfi nemzetének. E percben érkezett meg a Nemzeti Múzeum lépcsői elé a motoros staféta. Mindegyik motoron egy-egy fiatal ült: tiszti iskolások, diákok, ifjúmunkások — koszorúkat hoztak Petőfi emléktáblájához. Ezután a honvédzenekar a DIVSZ-indulóba kezdett és a szép ünnepség a Rákóczi-induló hangjaival ért véget. És délben tovább folytatódtak az ünnepségek. A Nemzeti Múzeumban megnyitották A magyar ifjúság a haladásért kiállítást. A fiatalok valósággal elözönlötték a Nemzeti Múzeum dísztermét. Nagy figyelemmel szemlélték az 1848-as szabadságharc katonáinak fegyvereit, a kiállított egyenruhákat, emléktárgyakat. A terem másik részén a Tanácsköztársaság vöröskatonáinak fegyvereit szemlélhették meg a vendégek, arrébb láthatták a mártírhalált halt Kilián György revolverét és géppisztolyát. Az egyik látogató meg is jegyezte: „a hősök terme ez“. Valóban, az. Az 1848—49-es szabadságharc és forradalom, a dicsőséges Tanácsköztársaság és az ifjúmunkás-mozgalom örökemlékezetű hőseinek terme, ahol kegyelettel őrzik emlékeiket. A díszteremtől jobbra kiállították a világhírű magyar feltalálók, Jedlik Ányos, Eötvös József, Kandó Kálmán nagyszerű találó árnyait. Már az első órákban százak és százak tekintették meg a kiállítást. It Csütörtökön országszerte megemlékeztek az 1848-as eseményekről, a márciusi forradalom évfordulójáról. Pécsett a DISZ és a Hazafias Népfront rendezett ünnepi nagygyűlést, amely után az üzemek, intézmények, diákok képviselői megkoszorúzták Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobrát. Miskolcon több mint ezer fiatal vonult fel a Petőfi- és a Kossuth-szobornál rendezett ünnepségre. Diósgyőrött nagyszabású ifjúsági ünnepséget tartottak a vasgyárban. Komlón a március 15-i ünnepségek alkalmából rendezték meg az ifjúsági kulturális seregszemle első bemutatóját. Békés megyében a járási székhelyeken ifjúsági esteket rendeztek az évforduló alkalmából. Gyulán csütörtökön avatták fel az ifjúság házát. Veszprémben a 48-as emlékműnél rendeztek nagygyűlést, majd este a tiszti klub helyiségeiben tartottak ünnepi találkozót a város diákjai. A Heves megyei Kápolnán nagyszabású ifjúsági találkozót tartottak. A Nemzeti Múzeum lépcsőin felállított díszemelvényen az elnökség tagjai a Himnuszt hallgatják. Képünkön látható balról jobbra: Molnár János, a DISZ KV titkára, K. M. Szimonov, a Szovjet Írók Szövetsége vezetőségének titkára, Kovács Antal, a DISZ budapesti bizottságának első titkára, A. P. Mareszjev, a Szovjetunió hőse és Szakali József, a DISZ KV első titkára. 16 szállító DISZ-brigád versenye Komlón Naponta 2 tonna bauxit a DISZ-bányamező Ajkacsingervölgyön Bányászfiatalok a felszabadulási versenyben Tizenhat szállító DISZ-brigád versenye segíti a komlói Kossuth-bányában az április 4-i vállalások teljesítését. A 16 brigádban 250 fiatal versenyez egymással, s nagyban elősegítették, hogy a Kossuth-akna március 15-én reggelig, esedékes évi tervén felül 4005 tonna szenet termelt. A DISZ-brigádok vezetnek a felszabadulási versenyben az iszkaszentgyörgyi bauxitbányában. Közöttük is legjobb Nagy József II. DISZ-titkár brigádja, amely vállalásához híven naponta két tonna bauxitot termel előirányzatán felül. DISZ-bányamező alakult a felszabadulási versenyben az ajkacsigervölgyi Jókai-bányában. A bányamező márciusban eddig csaknem 140 százalékra teljesítette a tervét. A brigádok között Horváth Sándor VI. kollektívája vezet, akik március 15-én, délelőtt a felszabadulási verseny első napján jelenthették, hogy 3101 tonnás pótvállalásukat is teljesítették. Most úgy küzdenek a DISZ-bányamező hírnevének öregbítéséért, hogy az előirányzott 177 csilleszén helyett 220-at küldenek felszíni műszakonként.