Szabad Ifjuság, 1956. július-október (7. évfolyam, 154-250. szám)

1956-07-01 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI ÉG... LJETEK S­ZABAD IFJÚSÁG A­ Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű, XX. kongresszusának hatásá­ra, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. március 12—13-i határozata alapján hazánkban megerősö­dött a pártdemokrácia, az ál­lami és a társadalmi élet de­mokratizmusa, a szocialista törvényesség. A párt jelentős kezdeti eredményeket ért el a szektarianizmus, valamint a személyi kultusz marad vállai elleni harcban és egyre in­kább érvényesül a kollektív vezetés lenini elve a pártmun­kában. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek építő bírálata, egészséges, alkotó rá­tái és javaslatai új lendületet adnak a szocializmus építésé­nek. Különösen üdvözölni kell a pártszervezeteinkben kibonta­kozó termékeny vitákat. E vitá­kon sok helyes, egészséges, az eredmények növelésére és a hibák kijavítására irányuló ja­vaslat merül fel. Ezt az egészséges fejlődést azonban helyenként a párt és a népi demokrácia ellen irá­nyuló demagóg fellépések ve­szélyeztetik. A pártszervezetek, a kommunisták sokhelyütt sz­embeszálltak az ilyen törek­vésekkel. Egyes esetekben azonban pártunk tagjai e kö­telességüket elmulasztották, fő­ként azért, mert azt hitték, hogy a helytelen nézetek elleni határozott állásfoglalásukkal a bírálat elfojtásának látszatát keltik. A pártellenes elem­ek a párt, a kommunisták türel­mén felbátorodva, egyre erő­södő támadást indítottak pár­tunk politikája és vezetése, a népi demokratikus rendünk el­len. E támadások egyik gócpont­jává vált a DISZ Petőfi Köre. Ennek vitaestjei kezdetben egészséges irányúak voltak, ezeket azonban az utóbbi idő­ben egyes, pártunk politikájá­val szembehelyezkedő elemek egyre erősödő mértékben igye­keztek felhasználni pártelle­­nes nézeteik terjesztésére, ar­ra, hogy megtévesszék a köz­véleményt, különösen az ifjú­ság egy részét s ingadozó ele­mekből híveket toborozzanak maguknak. A legutóbbi Petőfi Köri vita egyes felszólalói (Déry, Tar­los) már odáig mentek, hogy tagadták a párt s a munkás­­osztály vezető szerepét és bur­­zsoá, ellenforradalmi nézete­ket hirdettek. Néhány más fel­szólalóval együtt­­a párt és a népi demokrácia fejlődése so­rán elkövetett hibákat dema­góg módon, egyoldalúan ki­élezték, teljesen elhallgatták, sőt tagadták pártunk és dol­gozó népünk forradalmi vív­mányait. Rágalmazták a párt­os állami funkcionáriusokat, akiknek munkája összeforrott a magyar népi demokrácia nagy sikereivel. Ezek a felszó­lalók, számolva a XX. kong­resszus, a lenini eszmék rend­kívüli népszerűségével úgy léptek fel, mintha a XX. kong­resszus, a marxizmus a lenin­­izmus talaján állnának, hogy így is leplezzék párt- és népi demokrácia-ellenes nézeteiket. Ezzel becsületes dolgozókat, köztük párttagokat is megté­vesztettek, akik nem ismerték fel azonnal, hogy rosszindulatú, pártellenes megmozdulással állnak szemben. A Petőfi Kör legutóbbi vitá­jának antidemokratikus jelle­­gére jellemző, hogy szervezett csoportok botrányos módon zavarták a párt álláspontját képviselő elvtársak hozzászólá­sait, s a nagy számban megje­lent becsületes kommunisták megnyilvánulásait. A párt és a népi demokrá­cia elleni fellépéseket főként egy bizonyos csoport szervezi, amely Nagy Imre körül ala­kult ki. A sajtó nem lépett fel a a pártellenes nézetekkel szem­ben, egyes újságok és folyóira­tok pedig megtévesztő, elvtele­nül dicsérő tudósításokat kö­zöltek, sőt esetenként provo­kációs tartalmú cikkeknek is helyet adtak. A párttagság kö­rében többhelyütt zavart kel­tett a Szabad Nép június 24-i számának hibás cikke, amely nem szállt szembe az ellensé­ges, demagóg nézetekkel, eltú­lozta a Petőfi Köri vita egyes egészséges vonásait. Az MDP Központi Vezető­sége határozottan elítéli a Pe­tőfi Körben lezajlott pártelle­­nes megnyilvánulásokat. Pár­tunk és egész dolgozó népünk elvárja, hogy véget vessünk a párt- és népi demokrácia­ellenes jelenségeknek. A párt és a kormány az el­múlt hónapokban, a XX. kong­resszus szellemében számos fontos határozatot hozott és további intézkedéseket készít elő a hibák kijavítására, s to­­vábbi fejlődésünk meggyorsítá­sára. Semmiféle demagógia nem akadályozhatja meg pár­tunkat abban, hogy tovább­haladjon a szocialista demok­ratizmus útján. Pártunk töret­lenül tovább fejleszti az állami, a társadalmi élet demokratiz­musát, biztosítja az alkotó vi­tát, a pártszerű bírálatot, tán­­toríthatatlanul folytatja a párt­élet lenini normáinak biztosí­tását, küzd a személyi kultusz, a dogmatizmus, a szektarianiz­mus minden megjelenési for­mája ellen és a szocialista tör­vényesség további megszilárdí­tásáért. A Központi Vezetőség felhív­ja a kommunistákat, pártunk minden tagját és népi demok­­­ráciánk minden hívét, hogy | szálljanak mindenütt síkra a ♦ párt és a kormány politika- | jáért. Mindenekelőtt felvilágo- ♦ sító munkával, meggyőzéssel | védelmezzék a párt, a munkás- *, osztály, a szocializmus ügyét, ♦ népszerűsítsék a párt célkitű- ♦ zéseit. A legerélyesebben száll­­í tanak szembe a párt- és nép-­­­ellenes demagóg megnyilvánu-­­­lásokkal, bárhol és bárki ré-­­ szóról jelentkezzenek is azok. A párttagok és pártszerveze­tek őrködjenek éberen a párt egységén, erősítsék a pártfe­gyelmet. Legyenek tudatában annak, hogy a dolgozó nép el­lenségeinek kezére játszik, aki meg akarja bontani a párt­­ egységét, s aki éket akar verni ♦ a Központi Vezetőség és a párt-­­ tagság, a párt- valamint állami­­ funkcionáriusok s a nép közé.­­ A Központi Vezetőség a for- ♦ radalmi éberség fokozására­­ hívja fel pártunk tagjait és a­­ pártonkívüli dolgozókat, mert­­ a pártellenes, demagóg néze­tek hatására megnövekedett az ellenséges zavartkeltés ve­szélye. A poznani provokáció arra figyelmeztet minden ma­gyar dolgozót, minden becsü­letes hazafit, hogy határozot­tan szálljon szembe a zavart­­keltő kísérletekkel és segítse azoknak az erőknek szabad kibontakozását, melyek a marxizmus—leninizmus alap­ján, a XX. kongresszus szelle­mében új sikerekhez vezetik népi demokráciánkat. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak Központi Vezetősége biz­tos abban, hogy pártunk tag­jai, a munkások, parasztok és értelmiségiek, a népi demok­rácia minden híve egységesen sorakozik fel a párt vezetése és a kormány mellett, népi de­mokráciánk vívmányainak to­vábbfejlesztéséért, a szocializ­mus építéséért. Budapest, 1956. június 30. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Díszünnepség a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából A világ szövetkezői eszten­dőről esztendőre július első vasárnapján ünnepük meg a nemzetközi szövetkezeti n la­pot. Szombaton este a Nép­hadsereg Színházában a Szö­vetkezetek Országos Szövet­sége és a Kisipari Szövetkeze­tek Országos Szövetsége rende­zett díszelőadást ebből az al­kalomból. A ünnepségen Nánási László méltatta a nemzetközi szövet­kezeti nap jelentőségét. Fog­lalkozott a magyar szövetkezeti mozgalom eredményeivel, majd hangoztatta: a nemzetközi szövetség célkitűzéseit azzal szolgálná a legjobban, ha meg­nyitná kapuit a magyar szö­vetkezők előtt is. A magyar szövetkezők a nemzetközi szö­vetkezeti napon is kérik, hogy képviseletükbe a Szövetkeze­tek Országos Szövetségét ve­gyék fel a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége tagjainak sorába. 1-­­ Képes híradó Mohács-szigetről Több mint ezer fiatal dolgozik Mohács­sziget új falvainak felépítésén, sok millió tégla készítésén, ahol munkával teli, vidám két hetet tölt sok száz ifjúmunkás, parasztfiatal és diák. ELSŐ KÉP: Munkába indul a brigád. A mohácsi Kilián tábor lakói, debreceni fiatalok indulnak a téglagyárba MÁSODIK KÉP: Boros Jenő, a Rákospalotai Dózsa Gimnázium tanára diákjai között tölti a nyarat is. Eljött az építők közé, hogy lelke, motorja legyen a munkának HARMADIK KÉP: Dunafalván már magasodnak a házak, a fiatalok keze munkája nyomán. Ifj. Szabó István üdvözli az új segítsé­get, Zabó Árpád és Kocsis László gimnazistákat (Bass Tibor felvételei) Külföldi fiatalok is részt vesznek a ruhaipar diszistáinak országos fesztiválján A Zalaegerszegi Ruhagyár fiataljai július 14-én és 15-én rendezik meg a ruhaiparban dolgozó fiatalok fesztiválját. A gyár ifjúsága nagy örömmel készül a találkozóra, máris gazdag programot állítottak össze. Szakmai tanácskozást, tapasztalatcserét rendeznek s országos ruhaipari újító kiállí­tást nyitnak. A kiállítás anya­gát az ország különböző ruha­ipari üzemeiből gyűjtötték ös­­­sze. A magyar konfekcióipar leg­szebb készítményeiből ruhabe­mutatót is tartanak. A találkozón bőséges alkal­muk lesz majd a fiataloknak a szórakozásra. Július 14-én este a tábortűznél vidám mű­sort rendeznek, s két nap alatt több kulturális és sportbemu­tatóra is sor kerül. Az üzem népi együttese a fesztiválon mutatja be új műsorát, amely­ben göcseji népi hagyományo­kat elevenít fel. A diszisták országos ruha­ipari fesztiváljára a zalaeger­szegi fiatalok — a 22 magyar textil, és ruházati ipari üzem 170 ifjú küldöttén kívül—kül­földi vendégeket is várnak. Tizenkét tagú szovjet if­júsági küldöttség vesz majd részt az ünnepségeken, s a csehszlovákiai Prostevojból 35 fiatal érkezik Zalaegerszeg­re. A ruhagyáriak meghívták a találkozóra a jugoszláviai Varasd város ruhagyárának if­júságát is. A külföldi vendé­geket népművészeti tárgyakkal ajándékozzák meg. Tito elnök ajándék­ könyveiből A moszkvai egyetem tudo­mányos könyvtárában kiállítás nyílt meg abból a 600 könyv­bm, amelyet Joszip Broz Tito elnök a Szovjetunióban tett lá­togatásakor ajándékozott az egyetemnek. A kiállításon az orosz írók Jugoszláviában kiadott mű­vei mellett ott láthatjuk a izgoszláv szépirodalmi, publi­­cisztikai és tudományos iroda­lom háború után megjelent al­kotásait. A könyvek között van az 54 kötetes dokumentum­­gyűjtemény a jugoszláv népek 1941—1945 évi népi felszabadí­tó háborújáról, további­ Tito, Kardelj, Rankovics és a szo­cialista Jugoszlávia más politi­kai személyiségeinek művei. ­Vidám karnevál Álmodni talán lehet szebbet, érdekeseb­bet — de a valóság mégis csak valóság... Mintha sok-sok meséskönyv lapjai kel­tek volna életre tegnap este a nagy buda­pesti karneválon. Ezrek és ezrek végig­nézték, most lapozzuk át mégegyszer az eleven meséskönyvet. Elnyúlva vágtatnak a lovak, légionisták tarkóvédője libben, huszárok ködmöne repdes, cowboyok sombrerószija feszül a veszett hajrában. Nyomukban teve baktat mélabúsan. Aztán megérkezik a karnevál hercege, egész udvartartásával. Kezdődik a parádé. Nevet és integet a tér. Kinek, vagy kik­nek van nagyobb sikere? Nem lehet sor­rendet szabni. A szamárfejű bohóc a gye­rekeket ijesztgeti , Ádámot és Évát vi­szont a nézők, hová tűnt a falevél? Don Quijote ugyan elszántan vágtat paripáján, de ellensége, a szélmalom már modernizá­lódott: motorkerékpár mozgatja. Az egri nők lelkesen védik a várat, amíg a pasa rá nem kiált törökjeire: pihenő! Az ördö­gök négykerekű kocsin húzzák a bűnhir­­dés üstjét. Könnyedén, mert a bűnös ki­mászott pihenni. S így tovább folyton, folyvást. Kabos­herceg végig kezében tartja az irányítást (és a likőrösüveget). Határozottan paran­csolgat. — Az előbb megugrott az egyik ló. Fi­gyelmeztetem, ha mégegyszer előfordul, ra­cionalizálom. Omnibusz érkezik. Lelkesen üdvözli: — Jé, olyan, mint a pesti busz, csak va­lamivel gyorsabb. Csipkerózsikát viszont megkörnyékezi. — Nem lehetne egy kicsit levetni a csip­kéket? Kell az embernek egy kis kikapcso­lódás. De van önkritikája is: — Hogy kerülnek ide a vörös lovak! Hajtsanak azonnal tovább, mert ütik a haj­színemet ... Fél kilenc felé jár az idő. Hófehérke ösz­­szetereli törpéit, a bohóc még csördít egyet sipkáján, aztán a menet mögött összezárul a nézősereg. S ami ezután történik, az mindenkinek személyes ügye Tánczene, lacikonyha, vi­gasság,­­ amíg bírják a szájak és a lábak De talán még azon túl is egy kicsit. Ez végre egyszer van egy évben karnevál..! (Képriportunk a hetedik oldalon)

Next