Szabad Ifjuság, 1956. július-október (7. évfolyam, 154-250. szám)
1956-08-17 / 194. szám
Az olasz lapok továbbra is nagy figyelemmel foglalkoznak a belgiumi bányászszerencsétlenséggel kapcsolatos mentési munkálatokkal. Az utóbbi napokban körülbelül száz holttestet hoztak a felszínre. A belga hatóságok kijelentették, nincs már remény arra, hogy életben találják azt a 169 bányászt, akik mélyebben vannak annál a színvonalnál, ahol a mentőcsapatok a tűzzel harcolnak. Lapjelentések szerint a belga képviselőház kommunista és katolikus képviselői követelték, hívják össze sürgősen a parlamentet, hogy megvitassák a marcinelle-i katasztrófa tanulságait. Százötven méter magas ez a torony, amely neonreklámokat hord majd karcsú testén. A bécsi vásárra készül és még a híres bécsi St. Stephan székesegyház tornyánál is magasabb lesz. Nagygyűlés Debrecenben Csütörtökön este az MDP debreceni városi bizottsága és a városi népfront bizottság nagygyűlést tartott Debrecenben, mintegy 30 000 dolgozó részvételével. Bencsik István, a Hazafias Népfront debreceni városi bizottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Az MDP Központi Vezetőségének távirata a lengyel testvérpárt első titkárának EDWARD OCHAR elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Varsó A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 50. születésnapja alkalmából meleg elvtársi üdvözletét küldi önnek és kívánja, hogy továbbra is jó egészségben munkálkodjék a szocializmust építő lengyel nép javára. Budapest, 1956. augusztus 17. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Közel jutottunk a világszervezet egyetemes jellegéhez... Beszélgetés Cordier úrral, az ENSZ főtitkárának ügyvezető helyettesével Tegnap délelőtt érdekes beszélgetés zajlott le a Margitszigeti Nagyszállóban. Hazánk egyik illusztris vendége, Cordier úr az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának ügyvezető helyettese válaszolt a magyar sajtó képviselőinek kérdéseire. Az értékes eszmecserét Cordier úr rövid nyilatkozata vezette be. — Nem először vagyok Magyarországon. Jelenlegi körutam az Egyesült Nemzetek Szervezete új tagállamainak meglátogatását célozza. Elmondhatom önöknek, nagy öröm volt számunkra, mikor hosszú és sajnálatos huzavona után végre megnyíltak a világszervezet kapui 16 ország — közöttük az önök hazája előtt. A közgyűlés megnyitásakor Szudán, Marokkó és Tunisz is bekerül az ENSZ-be. Szervezetünk ezzel már 79 országból áll s így megközelíti azt az egyetemes jelleget, amelynek kialakítására mindig törekedtünk. E rövid bevezető nyilatkozat után Cordier úr megemlítette, hogy diplomáciai pályája előtt történész volt és elsősorban az európai országok, köztük Magyarország gazdag történetével foglalkozott. Ezután a jelenlevő újságírók kérdéseket tettek fel. — Több javaslat hangzott el arra vonatkozólag, hogy a Szuezi-csatorna problémáit az ENSZ útján kellene megoldani. Mi az ön véleménye erről? — E kérdés eddigi utam során is sok helyütt elhangzott. Az ENSZ titkársága tudomásul veszi, hogy vannak ilyen törekvések, de a kezdeményezést természetesen a tagállamoknak kell megtenniök. Általában kétféle vonatkozásban beszélnek az ENSZ-nek a szuezi kérdésben várható szerepéről: 1. Eszközként működjék közre a kérdések megoldásában és 2. Fellebbviteli fórumként szerepelne vitás kérdések eldöntésekor. Még valamit szeretnék hozzátenni: bár a főtitkár nem kezdeményezhet, de minden, a béke fenntartásával kapcsolatos kérdés érdekli, őszintén reméli a tárgyilagos rendezést. — Cordier úr említette, hogy az ENSZ őszi ülésszakán újra napirendre kerülnek bizonyos felvételi kérdések. Remélhető-e, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága kedvezőbb körülmények között kerül megvitatásra, mint a múltban? — A kérdés valószínűleg már az első nap felmerül majd a mandátumbizottság munkájával kapcsolatban. Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de az új tagok felvétele után a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagsága mellett is ellene is több szavazat várható, mint a múltban. Megjegyezném, hogy itt egy olyan kormányról van szó, amely ténylegesen gyakorolja a hatalmat, tehát jogot kellene nyernie a felvételre. Azonban ellenirányban ható politikai törekvések is hatnak. — Főtitkárhelyettes úr véleménye szerint szükséges-e az alapokmány módosítása? — Sok vita folyt erről. Véleményem szerint az alapokmányt nem kell módosítani. A feladat az, hogy a meglevő alapokmány rendelkezéseit jobban felhasználjuk az abban foglalt magasztos célok érdekében. Úgy érzem, az ENSZ tagállamai körében sem erős az alapokmány felülvizsgálására irányuló szándék. Befejezésül Cordier úr melegen megköszönte a magyar sajtó képviselőinek érdeklődését és kedves búcsúszavakkal tett pontot e rendkívül barátságos és érdekes beszélgetésre. A. Cordier, az ENSZ főtitkárának ügyvezető helyettese, csütörtökön délután elutazott Budapestről. Kiszivárgott hírek szerint a karlsruhei alkotmányjogi bíróság hétfőn, augusztus 13-án határozta el magát, teljesíti az Adenauer-kormány kívánságát és alkotmányellenesnek minősíti a Német Kommunista Pártot. Elkészül-e a 12000 lakás? Az építésügyi miniszter sajtótájékoztatója Szíjártó Lajos építésügyi miniszter csütörtökön délelőtt sajtótájékoztatót tartott az Építésügyi Minisztérium kollégiumi termében. Válaszolt a szerkesztőségek által feltett kérdésekre, s tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit az időszerű építő- és építőanyagipari kérdésekről. Arra a kérdésre, amely az újítások elintézéséről szólt, a miniszter elvtárs elmondotta, hogy az újításokat szakértők vizsgálják felül: minden újító, ésszerűsítő — ha nem is azonnal — de időben értesül újításának elbírálásáról, javaslata sorsáról. Egy másik kérdés azt célozta, milyen intézkedések történtek, illetve történnek, hogy az építőipar teljes mértékben eleget tehessen idei lakásépítési programjának. Szíjártó elvtárs válaszában kijelentette: ebben az évben a tárcának országszerte 12 ezer lakást kell átadnia. Jelenleg nagy a kőműveshiány, s ezt úgy igyekeznek pótolni, hogy egy-két hónapra, esetleg hosszabb időre üzemi gyári kőműveseket kérnek kölcsön, s a munkaerőt átcsoportosítják gyárépítkezésekről lakásépítkezésekre. A minisztérium vezetői rendszeresen látogatják a lakásépítkezéseket, s ha hibát, fennakadást észlelnek, azonnal intézkednek, hogy a lakásátadási program megvalósulhasson. Többen kérdezték, mennyiben segíti a lakáshiány enyhítését a téglapótló anyagok alkalmazása. A miniszter elvtárs részletesen válaszolt a kérdésre, a többi között elmondotta, hogy a téglapótló anyagok felhasználására már a múlt években sor került. Pernyebetonból például 50— 60 családi ikerház épült már Csepelen, s hasonló építkezés folyik Táton. Kijelentette, hogy a pernyebeton előállításánál Táton 40 százalék a selejt, ami drágítja az építkezést. A téglapótló anyagok alkalmazásával kapcsolatban elmondotta még Szíjártó elvtárs, hogy a minisztérium terve: üreges betonblokkok gyártásával és alkalmazásával meggyorsítani a lakásépítkezést. Nyugat-Németországból rendelünk majd ilyen betonblokkokat előállító gépeket. A tájékoztató végén Szíjártó elvtárs bejelentette, hogy a jövőben rendszeresen tart hasonló tájékoztató értekezleteket. fffTmTfTfTTTTfTTTTfmfffffffffffffffffmfTfTTffffffTfmTI fiatal kalandos utazása a titokzatos világűrben! Hogyan indul el az első űrhajó ? Van-e élet a Földön kívül is? Erről szól GÁCSI SÁNDOR című fantasztikus regénye, melyet vasárnapi számunkban kezdünk közölni AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÍAAAAAAAAAAÍÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Megnyílt a lentien - értekezlet (Folytatás az első oldalról) Az már biztosnak látszik, hogy a konferencia fő kérdése az lesz: nemzetközi szervet létesítsenek-e a csatorna közvetlen kezelésére, vagy pedig Egyiptom kezelje a csatornát, de valamilyen nemzetközi felügyelet mellett. Az értekezlet elnöke, az angol külügyminiszter Az ülés megnyitását egyébként rendkívül élénk diplomáciai tevékenység előzte meg. Ennek legjelentősebb, legnagyobb figyelmet kiváltó eseménye kétségtelenül az volt, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke, Sir Anthony Eden csütörtök délelőtt mintegy húszperces megbeszélést folytatott Sepilovval, a Szovjetunió külügyminiszterével, mielőtt a tanácskozások színhelyére, a Lancaster House-ba indult. Odaérkezése után rövidesen elmondta a londoni tanácskozás megnyitó beszédét. Üdvözölte a részvevőket és köszönetét fejezte ki azért, hogy elfogadták a meghívást. Ezután kijelentette, az értekezlet öszszehívását szükségessé tevő körülményeket a legsúlyosabbaknak tartja mindazok közül, amelyekkel a második világháború óta szembe kellett nézni. Befejezésül hangoztatta azt a reményét, hogy a tanácskozásoknak hasznos eredményük lesz. A megjelent államok képviselői ezután egyhangúlag Selwyn Lloyd angol külügyminisztert, mint a meghívó nagyhatalom külügyminiszterét választották meg a konferencia elnökévé, majd az első ülés az eljárási szabályok megállapításával foglalkozott. Ugyanezen a megnyitó ülésen felszólalt Sepilov szovjet, Dulles amerikai, Pineau francia külügyminiszter, továbbá India, Ceylon, Indonézia és Pakisztán képviselője Sepilov, a szovjet küldöttség vezetője a csütörtöki ülésen több észrevételt tett. A szovjet külügyminiszter rámutatott, hogy a szovjet küldöttség a kellő időben részletesen kifejti majd a szovjet kormánynak a Szuezi-csatorna kérdésében elfoglalt álláspontját, majd hangsúlyozta, hogy az értekezlet összehívásánál több szuverén ország törvényes jogait komolyan megsértették. Az értekezlet összehívási módszere — folytatta Sepilov — ellentétben áll a nemzetközi együttműködés azon érdekeivel és elveivel, amelyek meghatározzák az ENSZ alapokmányának tartalmát. Azon tények, hogy az értekezlet résztvevőinek megválogatásában irányzatosság volt tapasztalható — mondotta Sepilov — továbbá az, hogy az értekezletet az 1888. évi szerződés feltételeinek megszegésével, az egyiptomi kormánynyal való tanácskozás nélkül hívták össze, valamint az, hogy az értekezlet megszervezői lényegében véve ultimátumszerűen olyan célokat és feladatokat tűztek a konferencia elé, amelyek összeegyeztethetetlenek Egyiptom nemzeti méltóságával és szuverén jogaival — mindezen tények érthetően arra vezettek, hogy Egyiptom visszautasította az értekezleten való részvételt. A jelen értekezlet— folytatta a szovjet küldöttség vezetője ■— sajnos, nem eléggé reprezentatív. Az értekezlet jelenlegi összetételében nem formálhat jogot a kérdések érdembeli megoldására, mert ezt csupán valamennyi érdekelt állam, és köztük Egyiptom, mint olyan állam, amelynek szuverenitása alatt áll a Szuezi-csatorna, beleegyezésével lehet elérni. A szovjet küldöttség nemcsak, hogy nem szándékszik megnehezíteni az értekezlet munkáját, de minden tőle telhető intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megkönynyítse az értekezlet feladatait, hiszen a jelen értekezlet bizonyos haszonnal járhat. E haszon érdekében az értekezlet céljait és feladatait, valamint munkarendjét a reális helyzetnek megfelelően kell kitűzni. Úgy tekintjük ezt az értekezletet, mint a tárgyalások útján tett első lépést és hiszszük, hogy a kölcsönös eszmecsere és tanácskozások alapján mindannyiunknak igyekeznünk kell a jelenleg számos embert nyugtalanító kérdés rendezésének olyan megoldására, amely az egyiptomi állam s a többi érdekelt állam számára egyaránt elfogadható lenne. Arra hívom fel az államok itt egybegyűlt igen tisztelt képviselőit, hogy figyelmüket ne az értekezlet ügyrendi kérdéseire, hanem az erők egyesítésére összpontosítsák, annak érdekében, hogy a közel-keleti helyzet ne élesedjék tovább. Olyan értekezlet számára, mint a miénk döntő jelentőségű a szuezi kérdés rendezéséhez vezető egybehangolt utak keresése. Minden lehetőt el kell követnünk annak érdekében, hogy az államok képviselőinek jelen találkozója egyöntetű véleményt eredményezzen egy olyan nemzetközi értekezlet, vagy más nemzetközi eljárás előkészítésével kapcsolatban, amely Egyiptom szuverén jogainak tiszteletben tartása alapján megvizsgálná a Szuezi-csatornán folyó hajózás szabadságának kérdését. Sepilov rámutatott, hogy a Szovjetuniónak semmiféle különleges érdekei nincsenek a közel- és közép-keleti övezetben, nem él rendkívüli jogokkal és nem is formál igényt kivételezett helyzetre egyik arab-keleti országban sem. A szovjet küldöttség a londoni értekezlet első ülése után sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezletet Iljicsov vezette. Iljicsov a sajtó munkatársait tájékoztatta az ülés menetéről és válaszolt kérdéseikre. Amerikai terv a kérdés rendezésére A délutáni ülés Dulles felszólalásával kezdődött. Amerikai tervet terjesztett elő, amely azonban összhangban állt Nagy-Britannia és Franciaország terveivel. Az amerikai tervet a négy következő elv vezérli: 1. a tranzitforgalom szabadsága; 2. a csatorna minden nemzeti politikától független működése; 3. méltányos profitok biztosítása Egyiptom számára; 4. a társaság kártalanítása. A terv értelmében az ENSZ- szel együttműködő nemzetközi tanács biztosítaná a csatorna működését. A tanácsban Egyiptom is képviseltetné magát, de csak ugyanazon a címen, mint a többi ország. Szombaton az értekezlet rendes ülést tart, vasárnap valószínűleg nem lesz ülés. Diplomáciai körök véleménye szerint a tárgyalások legalább egy hétig tartanak. Általános sztrájk Egyiptomban Csütörtökre virradó éjjel, röviddel éjfél után megkezdődött Egyiptomban a huszonnégy órás, a londoni értekezlet elleni tiltakozásul szervezett általános sztrájk. Az egyiptomi fővárosban leállt a forgalom. Egyes munkásokat, köztük éppen a Szuezi-csatorna alkalmazottait is, fontos feladataik miatt felmentették a sztrájk alól. Egyiptom iránt egyébként a londoni értekezlet megnyitásával csak megnövekedett a szolidaritási megnyilvánulások áradata. A pakisztáni főváros csaknem valamennyi üzlete — ugyancsak a londoni konferencia elleni tiltakozásul — zárva maradt. Beirutból, Libanon fővárosából ugyancsak tiltakozó sztrájkokat jelentenek, Jordániából úgyszintén. Egyiptom londoni nagykövetsége csütörtökön közölte, hogy a Szuezi-csatornán déli irányban áthaladó hajókaravánok számát kettőről egyre csökkentették. Az intézkedés oka, a nagykövetség közleménye szerint az, hogy révkalauzhiány lépett fel, mert sok külföldi révkalauz szabadságának befejeztével nem tért vissza Egyiptomba. Szerdán egyébként 43 hajó haladt át a csatornán. Ezt a számot, „ha lehetséges, növelni fogják” — fűzte hozzá az egyiptomi nagykövetség. Mint hírül adtuk, Nasszer elnök rendeletére Egyiptomban megkezdődött a „nemzeti felszabadító hadsereg” szervezése. Az ország minden részén ezrével sereglenek önkéntesek a kiképzőterekre, hogy agresszió esetén fegyverrel védjék meg független köztársaságukat (A The New York Times rádiófotója) Őszintén kell beszélnünk a dolgozókkal... Edward Ochab beszéde Poznanban Edward Ochab, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott a poznani Zispo-művekben. A Trybuna Ludu,őszintén kell beszélnünk a dolgozókkal és meg kell magyaráznunk a párt helyes politikáját” cím alatt kivonatokat közöl Edward Ochab beszédéből. — „A hatéves terv országunk nagy történelmi vívmánya volt és a lengyel munkások és parasztok millióinak munkája a hat év folyamán átalakította országunkat. — A párt KB teljes ülése ugyanakkor megállapította, hogy a gyakorlatban végrehajtott hatéves terv különbözött attól a tervtől, amit az egyesítő kongreszszus kidolgozott. Ez annak tudható be, hogy a nemzetközi helyzet megváltozott, az imperialisták megtámadták Koreát és mind gyakrabban hallatszottak a szocialista tábor országai elleni keresztes hadjáratot hirdető imperialista hangok. E fenyegetések miatt meg kellett erősítenünk országunk védelmi potenciálját, milliókat kellett fordítanunk hadiiparunk kiépítésére és legjobb munkásainkat és gépeinket a hadiiparrakellett átállítani. A párt irányvonala helyes volt a hadiipar létrehozásában. Sajnos azonban helytelenül cselekedtünk, amikor nem mentünk időben a munkásosztály elé és nemközöltük azokat a változásokat, amelyeket a hatéves tervben eszközöltünk.’' Edward Ochab a továbbiakban hangsúlyozta, hogy nem csupán a fegyverkezési erőfeszítésekkel magyarázható az életszínvonal emelésének nem kielégítő eredménye. Az életszínvonalat talán lényegesebben érintette az, hogy nem teljesítették a mezőgazdaság hatéves tervét. — Mély meggyőződésem, hogy a 7. teljes ülés határozatainak megvalósításáért folyó nehéz harcban egyetlen pártszervezet sem mulasztja el kötelességét, s hasonlóképpen cselekszenek a Zispo-művek párttagjainak ezrei és munkásai. Mielőtt a Balatonhoz utazik okvetlenül vegye meg !. BALATONI KALAUZT Rengeteg hasznos balatoni adnivaló, térikép, vasúti és hajómenetrend Ára 3 forint Kapható újságárusoknál, az IBUSZ-irodákban és a pályaudvarokon! SZ'nAD IF Ifi® 43 1956. augusztus 17.