Szabad Ifjuság, 1956. július-október (7. évfolyam, 154-250. szám)

1956-08-17 / 194. szám

Az olasz lapok továbbra is nagy figyelemmel foglalkoznak a belgiumi bányászszerencsétlen­­séggel kapcsolatos mentési mun­kálatokkal. Az utóbbi napokban körülbelül száz holttestet hoztak a felszínre. A belga hatóságok kijelentették, nincs már remény arra, hogy életben találják azt a 169 bányászt, akik mélyebben vannak annál a színvonalnál, ahol a mentőcsapatok a tűzzel harcolnak. Lapjelentések szerint a belga képviselőház kommunista és katolikus képviselői követelték, hívják össze sürgősen a parla­mentet, hogy megvitassák a mar­­cinelle-i katasztrófa tanulságait. Százötven méter magas ez a torony, amely neonreklá­­m­okat hord majd karcsú tes­tén. A bécsi vásárra készül és még a híres bécsi St. Stephan székesegyház tornyá­nál is magasabb lesz. Nagygyűlés Debrecenben Csütörtökön este az MDP debreceni városi bizottsága és a városi népfront bizottság nagygyűlést tartott Debrecen­ben, mintegy 30 000 dolgozó részvételével. Bencsik István, a Hazafias Népfront debreceni városi bi­zottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Er­dei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott be­szédet. Az MDP Központi Vezetőségének távirata a lengyel testvérpárt első titkárának EDWARD OCHAR elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Varsó A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 50. szü­letésnapja alkalmából meleg elvtársi üdvözletét küldi önnek és kívánja, hogy továbbra is jó egészségben munkálkodjék a szocializmust építő lengyel nép javára. Budapest, 1956. augusztus 17. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Közel jutottunk a világszervezet egyetemes jellegéhez... Beszélgetés Cordier úrral, az ENSZ főtitkárának ügyvezető helyettesével Tegnap délelőtt érdekes be­szélgetés zajlott le a Margit­szigeti Nagyszállóban. Hazánk egyik illusztris vendége, Cor­dier úr az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának ügy­vezető helyettese válaszolt a magyar sajtó képviselőinek kérdéseire. Az értékes eszme­cserét Cordier úr rövid nyi­latkozata vezette be. — Nem először vagyok Ma­gyarországon. Jelenlegi kör­­utam az Egyesült Nemzetek Szervezete új tagállamainak meglátogatását célozza. El­mondhatom önöknek, nagy öröm volt számunkra, mikor hosszú és sajnálatos huzavona után végre megnyíltak a vi­lágszervezet kapui 16 ország — közöttük az önök hazája előtt. A közgyűlés megnyitá­sakor Szudán, Marokkó és Tunisz is bekerül az ENSZ-be. Szervezetünk ezzel már 79 országból áll s így megköze­líti azt az egyetemes jelleget, amelynek kialakítására mindig törekedtünk. E rövid bevezető nyilatkozat után Cordier úr megemlítette, hogy diplomáciai pályája előtt történész volt és elsősorban az európai országok, köztük Ma­gyarország gazdag történetével foglalkozott. Ezután a jelen­le­vő újságírók kérdéseket tet­tek fel. — Több javaslat hangzott el arra vona­tkozó­lag, hogy a Szuezi-csatorna problémái­t az ENSZ útján kellene megoldani. Mi az ön véleménye erről? — E kérdés eddigi utam so­rán is sok helyütt elhangzott. Az ENSZ titkársága tudomásul veszi, hogy vannak ilyen tö­rekvések, de a kezdeményezést természetesen a tagállamok­nak kell megtenniök. Általá­ban kétféle vonatkozásban be­szélnek az ENSZ-nek a szuezi kérdésben várható szerepéről: 1. Eszközként működjék köz­re a kérdések megoldásában és 2. Fellebbviteli fórumként sze­repelne vitás kérdések eldönté­sekor. Még valamit szeretnék hozzátenni: bár a főtitkár nem kezdeményezhet, de minden, a béke fenntartásával kapcsola­tos kérdés érdekli, őszintén reméli a tárgyilagos rende­zést. — Cordier úr említette, hogy az ENSZ őszi ülésszakán újra napirendre kerülnek bizonyos­­ felvételi kérdések. Remélhető-e, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága kedvezőbb körül­mények között kerül megvita­tásra, mint a múltban? — A kérdés valószínűleg már az első nap felmerül majd a mandátumbizottság munká­jával kapcsolatban. Nem aka­rok jóslásokba bocsátkozni, de az új tagok felvétele után a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagsága mellett is­ ellene is több szavazat várható, mint a múltban. Megjegyezném, hogy itt egy olyan kormányról van szó, amely ténylegesen gyako­rolja a hatalmat, tehát jogot kellene nyernie a felvételre. Azonban ellenirányban ható politikai törekvések is hat­nak. — Főtitkárhelyettes úr véle­ménye szerint szükséges-e az alapokmány módosítása? — Sok vita folyt erről. Vé­leményem szerint az alapok­mányt nem kell módosítani. A feladat az, hogy a meglevő alapokmány rendelkezéseit jobban felhasználjuk az abban foglalt magasztos célok érdeké­ben. Úgy érzem, az ENSZ tagállamai körében sem erős az alapokmány felülvizsgálá­sára irányuló szándék. Befejezésül Cordier úr me­legen megköszönte a magyar sajtó képviselőinek érdeklődé­sét és kedves búcsúszavakkal tett pontot e rendkívül barát­ságos és érdekes beszélgetésre. A. Cordier, az ENSZ főtit­kárának ügyvezető helyettese, csütörtökön délután elutazott Budapestről. Kiszivárgott hírek szerint a karlsruhei alkotmányjogi bíróság hétfőn, augusztus 13-án határozta el magát, tel­jesíti az Adenauer-kormány kívánságát és alkotmányel­lenesnek minősíti a Német Kommunista Pártot. Elkészül-e a 12000 lakás? Az építésügyi miniszter sajtótájékoztatója Szíjártó Lajos építésügyi mi­niszter csütörtökön délelőtt sajtótájékoztatót tartott az Építésügyi Minisztérium kol­légiumi termében. Válaszolt a szerkesztőségek által feltett kérdésekre, s tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit az időszerű építő- és építőanyag­ipari kérdésekről. Arra a kérdésre, amely az újítások elintézéséről szólt, a miniszter elvtárs elmondotta, hogy az újításokat szakértők vizsgálják felül: minden újí­tó, ésszerűsítő — ha nem is azonnal — de időben értesül újításának elbírálásáról, ja­vaslata sorsáról. Egy másik kérdés azt célozta, milyen intézkedések történtek, illetve történnek, hogy az épí­tőipar teljes mértékben eleget tehessen idei lakásépítési programjának. Szíjártó elv­társ válaszában kijelentette: ebben az évben a tárcának or­szágszerte 12 ezer lakást kell átadnia. Jelenleg nagy a kő­műveshiány, s ezt úgy igye­keznek pótolni, hogy egy-két hónapra, esetleg hosszabb idő­re üzemi gyári kőműveseket kérnek kölcsön, s a munkaerőt átcsoportosítják gyárépítkezé­sekről lakásépítkezésekre. A minisztérium vezetői rendsze­resen látogatják a lakásépítke­zéseket, s ha hibát, fennaka­dást észlelnek, azonnal intéz­kednek, hogy a lakás­átadási program megvalósulhasson. Többen kérdezték, mennyi­ben segíti a lakáshiány enyhí­tését a téglapótló anyagok al­kalmazása. A miniszter elv­társ részletesen válaszolt a kérdésre, a többi között el­mondotta, hogy a téglapótló anyagok felhasználására már a múlt években sor került. Pernyebetonból például 50— 60 családi ikerház épült már Csepelen, s hasonló építkezés folyik Táton. Kijelentette, hogy a pernyebeton előállítá­sánál Táton 40 százalék a selejt, ami drágítja az építke­zést. A téglapótló anyagok alkalmazásával kapcsolatban elmondotta még Szíjártó elv­társ, hogy a minisztérium ter­ve: üreges betonblokkok gyár­tásával és alkalmazásával meggyorsítani a lakásépítke­zést. Nyugat-Németországból rendelünk majd ilyen beton­blokkokat előállító gépeket. A tájékoztató végén Szíjár­tó elvtárs bejelentette, hogy a jövőben rendszeresen tart ha­sonló tájékoztató értekezlete­ket. fffTmTfTfTTTTfTTTTfmfffffffffffffffffmfTfTTffffffTfmTI fiatal kalandos utazása a titokzatos világűrben! Hogyan indul el az első űrhajó ? Van-e élet a Földön kívül is? Erről szól GÁCSI SÁNDOR című fantasztikus regénye, melyet vasárnapi számunkban kezdünk közölni­ ­AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÍAAAAAAAAAAÍÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Megny­ílt a lentien - értekezlet (Folytatás az első oldalról) Az már biztosnak látszik, hogy a konferencia fő kérdése az lesz: nemzetközi szervet létesítsenek-e a csatorna köz­vetlen kezelésére, vagy pedig Egyiptom kezelje a csatornát, de valamilyen nemzetközi fel­ügyelet mellett. Az értekezlet elnöke, az angol külügyminiszter Az ülés megnyitását egyéb­ként rendkívül élénk diplomá­ciai tevékenység előzte meg. Ennek legjelentősebb, legna­gyobb figyelmet kiváltó ese­ménye kétségtelenül az volt, hogy Nagy-Britannia minisz­terelnöke, Sir Anthony Eden csütörtök délelőtt mintegy húszperces megbeszélést foly­tatott Sepilovval, a Szovjetunió külügyminiszterével, mielőtt a tanácskozások színhelyére, a Lancaster House-ba indult. Odaérkezése után rövidesen elmondta a londoni tanácsko­zás megnyitó beszédét. Üdvö­zölte a részvevőket és köszö­netét fejezte ki azért, hogy el­fogadták a meghívást. Ezután kijelentette, az értekezlet ösz­­szehívását szükségessé tevő kö­rülményeket a legsúlyosabbak­nak tartja mindazok közül, amelyekkel a második világhá­ború óta szembe kellett nézni. Befejezésül hangoztatta azt a reményét, hogy a tanácsko­zásoknak hasznos eredményük lesz. A megjelent államok kép­viselői ezután egyhangúlag Selwyn Lloyd angol külügy­minisztert, mint a meghívó nagyhatalom külügyminiszte­rét választották meg a konfe­rencia elnökévé, majd az első ülés az eljárási szabályok megállapításával foglalkozott. Ugyanezen a megnyitó ülésen felszólalt Sepilov szovjet, Dul­les amerikai, Pineau francia külügyminiszter, továbbá In­dia, Ceylon, Indonézia és Pa­kisztán képviselője Sepilov, a szovjet küldött­ség vezetője a csütörtöki ülé­sen több észrevételt tett. A szovjet külügyminiszter rámu­tatott, hogy a szovjet küldött­ség a kellő időben részletesen kifejti majd a szovjet kor­mánynak a Szuezi-csatorna kérdésében elfoglalt állás­pontját, majd hangsúlyozta, hogy az értekezlet összehívá­sánál több szuverén ország törvényes jogait komolyan megsértették. Az értekezlet összehívási módszere — foly­tatta Sepilov — ellentétben áll a nemzetközi együttműkö­dés azon érdekeivel és elvei­vel, amelyek meghatározzák az ENSZ alapokmányának tartalmát. Azon tények, hogy az érte­kezlet résztvevőinek megválo­­gatásában irányzatosság volt tapasztalható — mondotta Se­pilov — továbbá az, hogy az értekezletet az 1888. évi szer­ződés feltételeinek megszegé­sével, az egyiptomi kormány­nyal való tanácskozás nélkül hívták össze, valamint az, hogy az értekezlet megszerve­zői lényegében véve ultimá­tumszerűen olyan célokat és feladatokat tűztek a konferen­cia elé, amelyek összeegyez­tethetetlenek Egyiptom nem­zeti méltóságával és szuverén jogaival — mindezen tények érthetően arra vezettek, hogy Egyiptom visszautasította az értekezleten való részvételt. A jelen értekezlet­— foly­tatta a szovjet küldöttség ve­zetője ■— sajnos, nem eléggé reprezentatív. Az értekezlet jelenlegi összetételében nem formálhat jogot a kérdések ér­dembeli megoldására, mert ezt csupán valamennyi érde­kelt állam, és köztük Egyip­tom, mint olyan állam, amely­nek szuverenitása alatt áll a Szuezi-csatorna, beleegyezésé­vel lehet elérni. A szovjet küldöttség nem­csak, hogy nem szándékszik megnehezíteni az értekezlet munkáját, de minden tőle tel­hető intézkedést megtesz an­nak érdekében, hogy megköny­­nyítse az értekezlet feladatait, hiszen a jelen értekezlet bizo­nyos haszonnal járhat. E ha­szon érdekében az értekezlet céljait és feladatait, valamint munkarendjét a reális hely­zetnek megfelelően kell kitűz­ni. Úgy tekintjük ezt az érte­kezletet, mint a tárgyalások útján tett első lépést és hisz­­szük, hogy a kölcsönös eszme­csere és tanácskozások alap­ján mindannyiunknak igyekez­nünk kell a jelenleg számos embert nyugtalanító kérdés rendezésének olyan megoldá­sára, amely az egyiptomi ál­lam s a többi érdekelt állam számára egyaránt elfogad­ható lenne. Arra hívom fel az államok itt egybegyűlt igen tisztelt képviselőit, hogy figyelmüket ne az értekezlet ügyrendi kér­déseire, hanem az erők egye­sítésére összpontosítsák, annak érdekében, hogy a közel-keleti helyzet ne élesedjék tovább. Olyan értekezlet számára, mint a miénk döntő jelentő­ségű a szuezi kérdés rendezé­séhez vezető egybehangolt utak keresése. Minden lehetőt el kell kö­vetnünk annak érdekében, hogy az államok képviselőinek jelen találkozója egyöntetű véleményt eredményezzen egy olyan nemzetközi értekezlet, vagy más nemzetközi eljárás előkészítésével kapcsolatban, amely Egyiptom szuverén jo­gainak tiszteletben tartása alapján megvizsgálná a Szuezi-csatornán folyó hajózás szabadságának kérdését. Sepilov rámutatott, hogy a Szovjetuniónak semmiféle kü­lönleges érdekei nincsenek a közel- és közép-keleti övezet­ben, nem él rendkívüli jogok­kal és nem is formál igényt kivételezett helyzetre egyik arab-keleti országban sem. A szovjet küldöttség a lon­doni értekezlet első ülése után sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezletet Iljicsov ve­zette. Iljicsov a sajtó munka­társait tájékoztatta az ülés menetéről és válaszolt kérdé­seikre. Amerikai terv a kérdés rendezésére A délutáni ülés Dulles fel­szólalásával kezdődött. Ameri­kai tervet terjesztett elő, amely azonban összhangban állt Nagy-Britannia és Francia­­ország terveivel. Az amerikai tervet a négy következő elv vezérli: 1. a tranzit­forgalom sza­badsága; 2. a csatorna minden nemzeti politikától független műkö­dése; 3. méltányos profitok bizto­sítása Egyiptom számára; 4. a társaság kártalanítása. A terv értelmében az ENSZ- szel együttműködő nemzetközi tanács biztosítaná a csatorna működését. A tanácsban Egyip­tom is képviseltetné magát, de csak ugyanazon a címen, mint a többi ország. Szombaton az értekezlet ren­des ülést tart, vasárnap va­lószínűleg nem lesz ülés. Dip­lomáciai körök véleménye sze­rint a tárgyalások legalább egy hétig tartanak. Általános sztrájk Egyiptomban Csütörtökre virradó éjjel, röviddel éjfél után megkez­dődött Egyiptomban a huszon­­négy órás, a londoni értekezlet elleni tiltakozásul szervezett általános sztrájk. Az egyiptomi fővárosban leállt a forgalom. Egyes munkásokat, köztük éppen a Szuezi-csatorna alkal­mazottait is, fontos feladataik miatt felmentették a sztrájk alól. Egyiptom iránt egyébként a londoni értekezlet megnyitá­sával csak megnövekedett a szolidaritási megnyilvánulások áradata. A pakisztáni főváros csaknem valamennyi üzlete — ugyancsak a londoni konferen­cia elleni tiltakozásul — zárva maradt. Beirutból, Libanon fő­városából ugyancsak tiltakozó sztrájkokat jelentenek, Jordá­niából úgyszintén. Egyiptom londoni nagykö­vetsége csütörtökön közölte, hogy a Szuezi-csatornán déli irányban áthaladó hajókara­vánok számát kettőről egyre csökkentették. Az intézkedés oka, a nagykövetség közlemé­nye szerint az, hogy révkalauz­­hiány lépett fel, mert sok kül­földi révkalauz szabadságának befejeztével nem tért vissza Egyiptomba. Szerdán egyéb­ként 43 hajó haladt át a csa­tornán. Ezt a számot, „ha le­hetséges, növelni fogják” — fűzte hozzá az egyiptomi nagy­­követség. Mint hírül adtuk, Nasszer elnök rendeletére Egyip­tomban megkezdődött a „nemzeti felszabadító hadsereg” szervezése. Az ország minden részén ezrével sereglenek önkéntesek a kiképzőterekre, hogy agresszió ese­tén fegyverrel védjék meg független köztársaságukat (A The New York Times rádiófotója) Őszintén kell beszélnünk a dolgozókkal... Edward Ochab beszéde Poznanban Edward Ochab, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára be­szédet mondott a poznani Zis­­po-művekben. A Trybuna Lu­­du­­,őszintén kell beszélnünk a dolgozókkal és meg kell magyaráznunk a párt helyes politikáját” cím alatt kivona­tokat közöl Edward Ochab be­szédéből. — „A hatéves terv országunk nagy történelmi vívmánya volt és a lengyel munkások és pa­rasztok millióinak munkája a hat év folyamán átalakította országunkat. — A párt KB teljes ülé­se ugyanakkor megállapí­totta, hogy a gyakorlat­ban végrehajtott hatéves terv különbözött attól a terv­től, amit az egyesítő kongresz­­szus kidolgozott. Ez annak tudható be, hogy a nemzetközi helyzet megváltozott, az impe­rialisták megtámadták Koreát és mind gyakrabban hallat­szottak a szocialista tábor or­szágai elleni keresztes hadjá­ratot hirdető imperialista han­gok. E fenyegetések miatt meg kellett erősítenünk országunk védelmi potenciálját, milliókat kellett fordítanunk hadiipa­runk kiépítésére és legjobb munkásainkat és gépeinket a hadiiparra­­kellett átállítani. A párt irányvonala helyes volt a hadiipar létrehozásában. Saj­nos azonban helytelenül csele­kedtünk, amikor nem mentünk időben a munkásosztály elé és nem­­közöltük azokat a változá­sok­at, amelyeket a hatéves tervben eszközöltünk.’' Edward Ochab a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy nem csupán a fegyverkezési erőfe­szítésekkel magyarázható az életszínvonal emelésének nem kielégítő eredménye. Az élet­­színvonalat talán lényegeseb­ben érintette az, hogy nem tel­jesítették a mezőgazdaság hat­éves tervét. — Mély meggyőződésem, hogy a 7. teljes ülés határoza­tainak megvalósításáért folyó nehéz harcban egyetlen párt­­szervezet sem mulasztja el kötelességét, s hasonló­képpen cselekszenek a Zispo-művek párttagjainak ezrei és munká­sai. Mielőtt a Balatonhoz utazik okvetlenül vegye meg !. BALATONI KALAUZT Rengeteg hasznos balatoni a­dnivaló, térikép, vasúti és hajómenetrend Ára 3 forint Kapható újságárusoknál, az IBUSZ-irodákban és a pálya­udvarokon! SZ'nAD IF Ifi® 4­3 1956. augusztus 17.

Next