Szabad Kapacitás, 1997 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1997 / 1. szám
SZABAD KAPACITÁS A Magyar Polgári Párt időszakos belső kiadványa IX. évfolyam, 1997/1. szám Mi történik a hazai pénzpiacon? helyzet azóta annyit változott, hogy a fejlemények láttán beáramló mintegy hatmilliárd koronányi külföldi spekulációs tőke január végére 20 százalék alá nyomta le a kamatokat. A jegybank stabilizációs intézkedései tovább élezték a kormány és a Szlovák Nemzeti Bank közti viszonyt. Vladimír Masár jegybanki elnök kitart amellett, hogy minél expanzívabban viselkedik az állami szektor, annál szigorúbban lép fel a kereskedelmi bankokkal szemben. Másképp mondva: minél többet használ fel a kormány az idei évre megengedhető pénzállományból, annál kevesebb marad a vállalkozói szféra finanszírozására. A kormány étvágya pedig nagy, hiszen a tavalyi 10 milliárd helyett a látványos nagyberuházásokra idén már 25-30 milliárd koronát tervez. Mivel ezzel óhatatlanul összetűzésbe kerül a makroegyensúlyt minden eszközzel vigyázó jegybankkal, néhány napja új frontot nyitott - a parlamentben február elején elfogadtatta az eximbankról szóló törvényt. A 10 milliárd koronás alaptőkével tervezett pénzintézmény, amely összes vezetőjét a kormány nevezi ki, azonban hivatalosan nem minősül banknak. A hazai pénzpiac az elmúlt két évben nem élt át különösebb sokkokat, a jegybanki alapkamat többszöri csökkentés után tavaly január 13-a óta 8,8 százalék, a koronát 1993 nyarán értékelték le utoljára, a bankközi kamatok pedig tavaly nyárig egyetlen határidőre sem haladták meg a 9 százalékot. Nyáron viszont kiderült, hogy ugrásszerűen romlik az ország külkereskedelmi mérlege, nő a kiáramló hitelállomány és a forgalomban lévő készpénz mennyisége. Erre reagálva a Szlovák Nemzeti Bank a kereskedelmi bankok kötelező tartalékainak megháromszorozásával egyszerre 13 milliárd koronát vont ki a piacról. Ez azonban kevésnek bizonyult, az év végi statisztika olyan adatokat tartalmazott, amelyekre az elmúlt évek során még nem volt példa: a külkereskedelmi deficit 55 milliárd, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig 50 milliárd koronát ért el, ami a nemzeti jövedelem (GDP) 8 százalékának felelt meg. Különösen szomorú fejlemény, hogy a külkereskedelmi deficit egyetlen év alatt a GDP 10 százalékának megfelelő arányban romlott. Ehhez járult még a forgalomban lévő pénzmennyiség 18 százalékos, a hazai kereslet több mint 20 százalékos és a reálbérek 10 százalékos emelkedése. A jegybank vezetői ezt azért sem hagyhatták szó nélkül, mert amint arra a Nemzetközi Valutaalap tavaly novemberi jelentése is figyelmeztetett, mindez mögött nem állt szerkezetátalakítás és termelékenység növekedés. A jegybank viszont eddigi hagyományaihoz híven 1997-re is ambiciózus célokat tűzött ki: az infláció nem haladhatja meg az 5,8 százalékot, a korona árfolyama legfeljebb a 7 százalékos fluktuációs zónában mozoghat, a GDP 5,5-6,5 százalékkal emelkedik, a kereskedelmi hiány pedig nem haladhatja meg ennek 5 százalékát. Egyben azt is leszögezte, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség növekedése nem haladhatja meg a GDP növekedésének mértékét. Ennek érdekében, felrúgva a korábbi automatikus refinanszírozási rendszert, január 7-én bejelentette, hogy a kereskedelmi bankok számára az eddigi repró kamatokat tenderekkel váltja fel. Ez azt jelenti, hogy a bankok ezentúl nem számíthatnak arra, hogy szükség esetén a pénztárjegyeiket visszaváltva automatikusan pénzhez jutnak a jegybanktól. Ennek következtében hamar kiderült, hogy a január 15-i határidőre nem képesek teljesíteni a jegybank által előírt kötelező tartalékokat. Az előírt 34 milliárd koronából ugyan csak egymilliárd hiányzott, de a bankközi kamatok így is csillagászati magasságokba emelkedtek, mígnem elérték az ilyen esetekre jelenleg érvényes 26,4 százalékos jegybanki büntetőkamat mértékét. A helyzet nyertese a Szlovák Takarékpénztár volt, amely a lakossági megtakarítások által befolyt pénz nagy részét már hagyományosan a többi banknak kölcsönzi. A A. Nagy [UNK] László 6 MPP-s,kisbaba tiszteletbeli keresztapja lett a Losonci járásban. A gazdaság és a pénzpiac stagnál a régióban, de a jövőbe vetett hit nem hagyta el az MPP-s apukákat és anyukákat. A. Nagy László karjában a negyedik Csúsz leány, Enikő Négy IGENt! A NATO-ról és a közvetlen elnökválasztásról szóló népszavazáson az MPP mindenkit négy IGEN válaszra szólít fel. Most és itt, nem idegen csapatokról és atomfegyverekről szavazunk majd, hanem arról, hogy Szlovákia minden kétséget kizáróan a Nyugati civilizáció része kíván-e maradni. És mi, szlovákiai magyarok része leszünk-e a magyar és az európai kultúrának. Mondjuk azt, hogy IGEN!