Szabad Magyarság, 1959. január-december (4. évfolyam, 1-50. szám)
1959-03-08 / 10. szám
6. oldal SZABAD MAGYARSÁG 1959. március 8 szélyére, hogy az antibolsevizmus iránt nem a legnagyobb fogékonyságot mutató egyes u. n. “mértékadó”, társutas körökben, is mutatkozik hajlam a magyarság leírására. Ezért kell fokozni érte a küzdelmet. A történelem során hiába akarták több ízben is eltemetni népünket, nem sikerült. Lankadatlan reménye, küzdőképessége mindig megmentette. Itt élő igaz fiaink fokozott áldozatkészsége ezt a jövőben is megteheti. Felhívta a figyelmet arra, hogy mint a reménytűz élesztőjét és állandó táplálóját tekintsék a Szabad Magyarságot s küzdelmében támogassák. Union-vezető felszólalása Mint váratlan intermezzo érte a sajtógyűlés közönségét az a bejelentés, hogy a keresztény és nemzeti demonstráción megjelent David Sparks, a United Auto Workers Union clevelandi helyi szervezetének elnöke felszólalni kíván. Sparks, a mi lapunk angol cikkeinek állandó olvasója, együttérzését fejezte ki a magyar nép szabadságküzdelmével s megvetésének adott kifejezést a szovjetügynökökkel puszipajtáskodó amerikai nagytőkések viselkedésével szemben. Megnyilatkozását megkülönböztetett tetszésnyilvánítás kisérte. Kellemes meglepetést keltett a sajtógyűlés közönségében a nemzeti újságírás emigrációban élő nagyságainak üzenete, melyet dr. Szakáts István közölt. Levélbeli üzenet érkezett Milotay Istvántól, a nemzeti újságírás Svájcban élő nesztorától, Ruttkay R. Kálmántól, a napjainkban is pallérozottan vitázó közírótól, Somody Istvántól, a Szabad Magyarság szerkesztőjétől, és Dr. Barkóczy Ferenctől, a Szabad Magyarság igazgatósági ésszerkesztőbizottsági vezető tagjától. Milotay: Hit a feltámadásban Felolvasásra került ugyancsak a Svájcban teljes visszavonultságban élő, immár pátriárka korba jutott dr. Milotay Istvánnak, az egykori két nemzeti sajtó vezéregyéniségének a sajtóestre küldött üzenete, amelyet meleg érdeklődéssel halgatott a közönség. A menekült, hazáját vesztett magyarok százezrei — írja egyebek közt Milotay — most, öt világrészben szétszórva, az idegenbe száműzöttek keserű sorsát szenvedik. Öt világrész egymástól távoli, idegen messzeségében is ez a hazáját vesztett és új hazát áhító magyarság egy láthatatlan és mégis mindennél erősebb érzés-közösségben keres vigasztalást. Egyik erős összekötő kapocs köztük a Szabad Magyarság. Az óceánok és világrészek végtelenségén át is mindnyájan ugyanabban a közös, elszakíthatatlan és megmásíthatatlan vonzódásban maradnak továbbra is az ezeréves Magyarország iránt. Ti, kedves magyar Testvéreim, akiket az Egyesült Államok hatalmas birodalma fogadott be, mint vihartól űzött madarakat, jöttetek légyen bár félszázével ezelőtt, vagy érkeztetek csak éppen most, a nemzeti és népi megpróbáltatás viharos éveiben mindnyájatok ugyanazzal az érzéssel, ugyanazzal a gyermeki vonzódással gondoltok vissza az elhagyottra s kell, ugyanazzal a hálával legyetek eltelve az uj haza iránt. Kossuth Lajosnak, az Egyesült Államokban mondott beszédéből idézett ezután, majd igy folytatta: Otthon, az elhagyott hazában, leláncolt kezekkel le kell térdepelnie minden szabadságnak, a szovjet zsarnok lábainál. Erre gondoljatok, mindig, mikor az új, szabad hazában, egy új élet nehéz küzdelmei és ugyanilyen gondjai súlyosodnak rátok. Viseljétek el ezeket ugyanazzal a hősiességgel és kitartással, amellyel az otthoniak, a százszor súlyosabb megpróbáltatásokat elviselik. Ne feledjétek el egy percre sem, hogy lesz még egyszer ünnep a világon! A felszabadult Magyarország s az ugyanilyen magyar nép világraszóló ünnepe! Hiszünk egy Istenben. Hiszünk egy Hazában! Hiszünk egy isteni örök igazságban! Hiszünk Magyarország feltámadásában! Ámen! Barkóczy: Nincs különbség Dr. Barkóczy Ferenc tetszéssel fogadott üzenetében, melyet a Szerkesztő Bizottság részéről küldött Clevelandba; egyebek közt ezeket mondotta: “Clevelandi magyar Testvéreim! Ha Ti is összefogtok, és teljes erkölcsi és anyagi támogatástokkal valamennyien mögénk álltak, lapunkat olyan fegyverré (tán napilappá) fejlesztjük, melyre minden magyar megnyugvással és büszkeséggel tekint majd. — Nem magunknak kérünk, — hiszen mi is adunk. ” Galambos József atyával az élen, néhány esztendő alatt, kiforgattuk sarkaiból Magyar Amerikát. A hitelünket sértő, történelmünket hamisító handabandázás, nagy általánosságban, mellékutcákba szorult. Amint majd tapasztaljátok, ezek elhallgattatására, a jövőben is mindent elkövetünk. Ez azonban csak kezdet. Nekünk idekint, külföldön kell felszabadítani, Kárpátokkal övezett virágoskertünket, Nagymagyarországot. A Szabad Magyarságnál nincs különbség keresztény, jó magyarok közt, bármelyik templomban imádják Istent. Legyen Horthy, Szálasi, vagy Ottó híve, vagy bármelyik nemzeti érzésű, keresztény csoporthoz tartozó is, — szemünkben egyenlő értékű. Két szóval és egy érzéssel jellemezzük őket: “magyar rokonok.” A hazafias magyarság belpolitikai beállítottsága, népünk e sanyargatott órájában, széthúzó nem lehet. A felszabadításért harcoló keresztény jobboldaliság, ez nélkül is teljes aktivitást követel ma minden Magyartól.” Ráttkay: A harc értelme A műsorvezető élénk érdeklődés közepette olvasta fel dr. Ráttkay R. Kálmánnak a Szabad Magyarság következő számában megjelenő érdekes, szatirikus írását, s a sajtóestre küldött üdvözlő sorait, melyekkel a “bátor” clevelandiakat köszöntötte Európából. Nem tévedésből használtam a “bátor” szót! — folytatta Ruttkay. — Nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy már magához ahhoz is gerinc, egyenesség, bátorság kellett, hogy valaki ide eljöjjön és ezzel hitet tegyen amellett, hogy nem alkuszik, nem spekulál, nem köntörfalazik, mikor az ezeréves magyar jussról, a keresztényi életeszményről és a háború után sárbatiport magyar becsületről és magyar igazságról van szó. Mert ez annak a harcos lapnak, a Szabad Magyarságnak és gárdájának programmja, amely ezt a szép estet rendezte. Tudom, hogy a tulokosak, a nagy-óvatosak elutasítják az ilyesféle “Mindent vagy semmit” programmot, mondván: csak okos kiegyezések, bölcs kompromisszumok szolgálhatják ma a magyar jövőt. Ezek számára mindössze ennyit üzenek: nagy nemzetek, világhiatalmak politikája lehet a kompromiszszum! Ha ők itt-ott valamiről lemondanak, ha fifty-fifty alapon egyességet kötnek az ellenféllel, — attól még maradnak ők továbbra is nagyhatalmak, — a világpolitika tényezői. De a világ légd árvább, testvértelen, maroknyi magyar népe nehéz életében minden joglemondás, minden kis résznek elalkuvása annyit jelent, hogy a saját létalapunkat szűkítjük. Hát ezért kell ragaszkodnunk a mi “Mindent vagy semmit” — programmunkhoz. Amennyit ebből a programmból meg tudunk valósítani — aszerint alakul majd árva népünk jövője. Abban a jó reménységben, hogy messziről küldött üdvözletem megerősít Benneteket abban, hogy igenis van célja és értelme harcunknak, — köszöntelek Mindnyájatokat, — szívvel, hűséggel, el nem múló szeretettel! Somody: Példánk követése Somody Istvánnak, a Szabad Magyarság szerkesztőjének írását, — melyben kimenti távolmaradását, s Clevelandról szóló aznapi vezércikkének kiegészítéséül felvet néhány gondolatot. — Szakáts István dr. olvasta fel, nagy hatással. Utalt egyebek közt arra, hogy a nemzeti emigráció felelőssége sokkal nagyobb, semhogy megengedhetné magának a pártoskodást, széttagoltságot. Hogy az emigráció 14-ik évében — folytatta Somody — egy-egy réteg fásultsága mellett mennyi aktivitás fűti, mennyi szép elgondolás, önkéntes áldozatkészség, terv, akarat hevíti legjobbjainkat, arról kevesen tudnak annyit, amennyit a szerkesztői asztalomon a világ minden részéből összefutó és magasan tornyosuló, vagy dossziék és fiókok sorában feldolgozásra váró íráshalmaz beszél. Sok problémát, főfájást okoz a hírszolgálat mellett a lap szűk keretei közé beszorítani a még sokkal tágabb kereteket is szinte szétfeszítő dinamikus gondolatáradat, magyar igazság,keresés legérdekesebbjeit, legfontosabbjait. Önzetlen harcunk eredményének fokozása érdekében magyar és angol vonalon egyaránt nagyon fontost a többszöri és nagyobb lap. Ennek eléréséhez a clevelandival az élén egész Amerikára, s még három kontinensre terjedő táborunk támogatását nemzeti érdekben kérjük. Istennek hála, a Szabad Magyarság hasábjain sikerült összefogni az erőket és szintézisbe hozni a magyar érdekeket. Annyi vita után — amelyhez módot adtunk — most már végre e példa alapján is meg kell valósítani a nemzeti öszszefogást. A nemzeti emigráció, — a hazai törvényes szervek tagjaiból, s a hazafias szervezetek vezetőiből — megválaszthatja a legfőbb vezetést a harc egységes irányítására. Súlyos lesz a bűnünk, s a történelem marasztaló ítélete, ha kicsinyesség, emberi gyengeség ezt megakadályozza. Ha komoly akarással, tisztán a magasabb nemzeti szempontok érvényesítésével megtesszük a magunkét, reményünk, s jogunk lehet a nagy magyar álom megvalósítására! Kovács: Szemben a belső ellenséggel Nagy eseménye volt a sajtógyűlésnek a clevelandi társadalmi szervezetek felsorakozása a Szabad Magyarság szellemi harcának zászlaja alá. Elsőnek vitéz Kovács Gyula altábornagy köszöntötte a Szabad Magyarságot, ki a Magyar Felszabadító Bizottság és a világon szerte lévő tagszervezeteinek képviseletében beszélt. — “A sajtóban is meg kell találnunk a módját — mondotta — hogy a magyar kérdést, a Kárpátmedence egységének földrajzpolitikai és hadászati fontosságát kapcsolatba hozzuk Amerika jól felfogott érdekeivel.” A továbbiakban kiemelte, hogy “az amerikai közvélemény felvilágosítására és fokozatos megnyeréséhez jóval többet kell tennünk, mint eddig,. Ne várjuk,, hogy ezt a munkát más végezze el. Óva intette a hallgatóságot, hogy “a magyar nép magyarul beszélő ellenségeivel szemben közönyt vagy barátságot tanúsítson. Ellenkezőleg, velük szemben is a jogos önvédelem minden fegyverét használnunk kell. (Ezek egyike a Szabad Magyarság.) Ne egymást marjuk, ezeket kell ízekre szedni, lehetetlenné tenni. Nekünk nincs szükségünk a katonaszökevényekből lovaggá és nemzeti hősökké ütött zsoldosokra. De a magyar jövendőt sem lehet rábízni azokra a politikai és közéleti személyekre, akik a magyar nemzet bizalmát nemcsak otthon, hanem itt, az emigrációban is eljátszották.” Végezetül hangsúlyozta: ahhoz, hogy tovább jussunk, a magyar sajtó, (s így a Szabad Magyarság) nem lehet csupán az emigráció egy rétegének alapja. Minden nemzetéhez hű és becsületes magyar meg kell találja benne a mindenkit összekapcsoló nemzeti célt. De meg kell találja a mindenki által járható utat is, hogy eltűnjön végre a magyart a magyarral szembeállító, egymástól elválasztó kicsinyes régi, hazai pártpolitika, osztályérdek és a nem ránk tartozó kérdések vitája. Testületek felvonulása Közvetlen szavakkal köszöntötték a Szabad Magyarságot Godányi Ernő ezredes, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, vitéz Borgay János csendőrőrnagy, a Csendőrök Családi Közössége, dr. Jakab Ferenc, a Magyar Nemzeti Alkotmányvédő Mozgalom, dr. Nádas János, a Magyar Társaság, Szappanos István, a Magyar Segély és Közművelődési Egyesület, B. Kovács Fréda, a Központi Magyar Tankönyvbizottság képviseletében. A Szabadságharcosok részéről dt. Dömötör Tibor szabadságharcos ev. lelkész, a Független Szabadságharcos Szövetség elnöke szólalt fel. Nagy ábrázoló erejű és gyújtó szónoklatában, — melyet első oldalunkon egészében közlünk, — szemlátomást alakult ki a sajtó emigrációs jelentősége, s nagy hatást tett az a helyesléssel fogadott kijelentése is: aki a Szabad Magyarságot nem támogatja, az nem érdemli meg a magyar emigráns nevet! Megkapó volt dr. Szabó Gyula felszólalása, aki a volt belső ellenzék részéről adott hangot és köszöntötte a Szabad Magyarságot. Leszögezte, hogy a nagyobbszabású tervek ellenére, gyakorlatilag a lap kifejlesztés útja vált be. Arra szólította fel a volt ellenzék tagjait , akiknek oroszlánrésze már ezt megtette, hogy a múlt vitáit félretéve a tőlük telhető legnagyobb anyagi áldozattal siessenek a Szabad Magyarság segítségére. A művészi rész A sajtó-nagygyűlés magvetésébe művészi magyar erők is kapcsolódtak, hogy a szellem pallérozása mellett a nemesebb művészi érzelmeket is megmozdítsák. Dr. Tokay Lászlóné, Kondor Erzsi, a debreceni Csokonay Színház v. tagja Szabó Lőrinc “Nyitni kék!” című versét szavalta. A lélek mélységeibe ható fényekben bővelkedő vers s árnyalatainak finom skálája nagyszerű alkalom volt a kiváló művésznő virtuozitásának bemutatására. Takács Teodor színművész, a budapesti Madách Színház v. tagja “Ősi kagylókat zúgatok” című verssel kezdte szavalatát, utána Ady “Elereszt a Tisza” s Reményik “Az ige” című versét adta elő nagy sikerrel. A műsorvezetés sok ötletet kívánó feladatát dr. Szakáts Istvánná brilliánsan oldotta meg. Már bevezetője elején eltalálta a hangot, mely melegségével s rábeszélő erejével a kérges szivekről is leoldotta volna a közöny jegét. Szavai nyomán felmelegedtek a szivek, felderültek a tekintetek s a meghitt együvétartozás érzete mindvégig megmaradt a hallgatóságban. Zárószavakat Gyékényesi Gy. László, a Magyar Publishing Co. Inc. igazgatósági tagja mondott. Összehangoló célzatú beszédében rámutatott arra, hogy a lapalapítás körül felmerült régi, s elmúlt felfogásbeli ellentétek nem jelentenek széthúzást, csupán kiértékelő folyamatot. A mérkőzés eldőlt s ma már a Szabad Magyarság ellenfelének csak az tekinthető, aki a kiválasztódott erők munkáját ezután gáncsolja. Kezdeményezésének hatására azután a sajtó-nagygyűlés megbízta Gyékényesi Gy. Lászlót, hogy a sajtóalap megteremtése körüli érdemeiért Pathó Gyulát, a magyar sajtó clevelandi fáradhatatlan harcosát tb. igazgatósági tagul javasolja. A jól végzett munka tudatában fordult végül a nagygyűlés a Magyarok Istenéhez, hogy törhetetlen hitének erejéből szálljon az égre a “Magyar Hiszekegy”. ^l!!!!!!llill!!l!l!IIIIU!!l!ll!lllllllll!lll!llllllllllllllllll!l!|]!llll!lllinilllllllllllllllllllllUIII!'';^ U Csinos, fiatalos, 43 éves hölgy % jjférjhezmenne hozzáillő úrhoz.|§ IVálaszokat “CSAK ŐSZINTÉN”! g jeligére a kiadóba kér. ^iiuiiiiiiutuiiiuiiniuiHHiiiiHiiiiifiiaBaiuuuuBnitiiHiiiiiiiiiiiiiiiiniiiitiD! en KW Magyar és külföldi irodalom remekei nagy választékban Madách — Ember tragédiája csak. ............ 1.00 $ Margaret Mitchell — Elfújta a szél 2. .. . . 4.50 Cronin — Réztábla a kapu alatt.................. 3.50 Cronin — Egy orvos útja.......................... 2.75 Kenneth Claire — Randevú Rómában .... 3.60 Kenneth Claire — Éjszaka Cairóban.......... 3.60 Kenneth Claire — Neonfény a Nilus felett 3.90 Sok más újdonság. — Keresse fel még ma AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR KÖNYVESBOLTJÁT Hungarian Book Service & CORVINA OFFSET PRINTING, 1613. First Ave, New York 28. N. Y. (a 83. és 84. utcák között)