Népujság, 1949. július (6. évfolyam, 149-175. szám)
1949-07-01 / 149. szám
A székelyudvarhelyi mintaszínjátszócsoport bemutatkozása (SZÉKELYUDVARHELY.) Szépszámú közönség jelenlétében mutatkozott be Udvarhely közönségének a MNSz minta, színjátszó csoportja a ,.Duda Gyuri“ c. 3 felvonásos színdarabbal. Az előadáson megjelentek a testvér-szervezetek kiküldöttei, valamint a MNSz által kiküldött bírálóbizottság. A darab, mely Moliére Danáin George c. művének Major Tamás és Hont Ferenc által átdolgozott változata, nehéz feladat elé állította a műkedvelő szereplőket, melyet minden dicséretes igyekezett mellett is Csak részben tudtán megoldani. Ennek ellenére az együttes mégis ki tudta emelni a darab politikai és társadalmi mondanivalóit. A kezdeti lámpaláz leküzdése után, melyet még fokozott az a körülmény, hogy a darabot túl rövid idő alatt tanulták te, élvezetes előadást nyújtott a nézőknek, különösen a harmadik felvonásban. Az egyes szereplők közül ki kell emelnünk Miklós József alakítását, aki báró Ürítők szerepében mindvégig jó volt Fosztóga báró Üritökné szerepében inkább megjelenésével ért el sikert, de többször kiesett szerepéből s nem tudta azt komédia felé kihegyezni. Benedekfi Gyöngyi Angyalka szerepében jó volt, bár nem mindig tudott megbirkózni a hivatásos színészek számára is nehéz feladatával. Tömöri Ödön Duda Gyuri szerepében elfogadható volt, bár felfogása nem volt mindig helyes, túlságosan filozofált. Ifj. Csiszár Antal mint Aladár báró ja volt, Nagy Jolán Kata szerepében elfogadható alakítást nyújtott kár, hogy a harmadik felvonásban kissé visszaesett. Kovács Sádor Laci szerepében komoly színpadi tehetségről tett tanúságot. Gálovits József jó humorú rutinos színjátszó, ahol rövid szerepében is kitűnt Tomcsa Sándor, a darab rendezője a rendelkezésére álló rövid idő alatt is jó munkát végzett. Ezzel az előadással a mintaszínjátszó csoportok versenyének első szakasza be is fejeződött, az előadások kiértékelése most van folyamatban s rövidesen közzé teszik az eredményt. sorom! a moszkvai központi gyermekszínházban A moszkvai Központi Gyermekszínház Iris látogatói nemrég újból részt vehettek kedvenc darabjuk, Oszkopszki „Djj edződött az acél“ című színdarabjának rőadásán. Június 7-én századik előadását ünnepelte a nagyszerű színdarab. A századik előadást alakító színészek nagy része az előző 99 előadáson, is játszott. A szí érzők között találjuk T. Szofovjovot és Z. Szovint, a nép művészeit, valamint a „Sztálin díjjal kitüntetett I. Voronovot, Ir. Neumannt és A. Elisejeva színészeket. A szí darabot Osztrovszlo regényéből a Sztálin díjjal kitüntetett storesztjét dolgozta át színpadra és azt E. 8 gavin a nép művésze rendezte. A bukaresti zsidó színház Marosvássrnieijjisn (Marosvásárhely). A bukaresti állami jiddis nyelvű Zsidó Színház marosvásárhelyi vendégszereplése alkalmából a kultúrpalota nagy színházterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az érdeklődés nem csupán a kiváló együttes által bemutatott darabnak szólt, hanem tüntetés volt népi demokratikus rendszerünk nemzetiségi politikája mellett. Míg Izraelben az angolamerikai impterialisták zsoldjá ?ttt ban álló kormány nem engedte meg az ország lakossága döntő többségének anyanyelvén, a jiddis nyelven beszélő színház működését, addig a Román Népköztársaságban állami jiddisnyelvű színház működik. A színház egyébként országos nyári körútja során ejtette útba Marosvásárhelyt. Egy régi zsidó drámából operetté átdolgozott darabbal, a „Két Kuné Lemni”-el léptek a marosvásárhelyi közönség elé a fővárosi zsidó művészek. A darabot szerencsésen választották meg, mert az sikeresen tárta fel a zsidóság kebelében dúló osztályellentéteket és a maró szatíra erejével teszi nevetségessé a zsidóság körében helyenként még ma is tapasztalható konok maradiságot, amelyet — éppen úgy, mint más népeknél — a vagyonosabbak igyekeznek kihasználni. A darab maga olyan kifejező erejű volt, hogy a még fogyatékos jiddis tudással rendelkezők számára is rendkívül élvezetes volt. A zsidó színház művészei fejlett ideológiai tudásról és magas művészi képességekről tettek bizonyságot. A bukaresti zsidó színház jól megérdemelt sikert aratott Maosvásárhelyen. „Mit látnak szemeim, mit hallanak füleim“ — kiáltja a zsarnok bagdadi kalifa, amikor omár, a nép fia sértetlenül kerül ki a vad oroszutk kelrenéből „Mit lát ak szemeim, mit hallanak füleimre —kiáltja egy kisfia és boldogan tapsol, amikor omár parancsára az oroszlán ráront a gonosz uralkodóra, hogy izekre szaggassa: jaj, jó leszek! Soha többé nem leszek rossz!“ » — ríshdak’odih a . epriyuzó kalifa és Omár visigapa mucsoljt az oroszlánt. A függöny legördül, a bábszínház nézőközönsége a felvonás közötti ssúcihán élénké trirfjyalja az eseményekét. A többség véleményye is, hogy kár volt a gonosz kittiláriák megkegyelmezni, mert egészeit biztosan nem fog megjavulni. A harmadik gongütésre még faszul több figyelemmel mered minden gyermek a piros függönyre. S lám, a többségnek lett igaza. A gonosz, kövér kalifa megszegte ígéretét, tovább nyúzza népét, sőt Outeirt és barátját a boszorkány segítségével gólyává változtatja. Szegény, szegény Omár/ Elfelejtette a varázsszót és most már örökké gólya képében fedi. jármnt Mert hízónk nem csal: Omár volt fa ledéként, de a nézőközönség is. Omár hiába könyörög, móridanákt meg neki a vardzsszó, a közönség nem figyelt eléggé s a hosszú moldókából csupán az „abrakadabm"-ra emlékszik. Omár meg is mondja véleményét: „Lú ti, nem l'igyel tetek! Biztosan az iskolában sem szántátok figyelni!” Erre nines í* mit fe',tnie a gyermeket: buli tudatosan lapítanak a padsorokban. Na, de míndezt jó, ha jó a vége! A gondez kalifa és a boszorkány 61- nyirjk méltó büntetésű fed, Omár pedig sztrétéity.Idejküldbtű és jóbarát jóval egy vidám induló hangjai mellett vonulnak le a színpadról. A gyenkséteij csak húzódozva megy ki a teremből. Vissza-vissza pillangatunk a színpadra, hátha... hátha... De már ió két kicsi reflektor is Maradt. — Anyu, jöjjünk el holmi is! — Kmánkodik egy kislány, aki bizony eleinte kicsit meg volt szeppenve az oroszlántól. De látja, hogy félelme alaptalan volt: az oroszlán csak a gonosz báliját bántotta, a jó gyermekekét nem. A felnőttek pedig... .. a felnőttek talán éléi jobban szardípoznak, mit a gyermekek, „tégén nem nevettem ilyen jót!" — mondja mellettünk az egyik nyomdász munkás a feleségének. A Népi Athenieum bábszínházának kisszámú, de sokoltalu és idén tehetséges munkaköszössége eredményesen dolgozik. A jól megvulasztott darabök, a ,,Vicsebsép" díszletek közt itt mozgó derék bábok gyér ének ,s felnőtt számára magas müviszi színvonalú, kellemes és haszos szórakozást nyujtanak. BAGDAD Új mesejáték a marosbasarhelyi Sept At lemenni bolbsmhtizáltm (( t fim info Az UTUNK legutolsó száma újabb állomásása a lap fejlődésének. Megelégedéssel állapítja meg az olvasók egyre növekvő tábora hogy a harcos szellemű ideológiai és társadalomtudományi és irodalmi hetilap mindjobban betölti hivatásit. Legutolsó száma különösképpen változatos, színes és a legszélesebb néprétegek számára is élvezetes. Hasábjain szerencsésen fogja össze mindennapi legégetőbb problémáinkat. Vezércikke a Román Munkáspárt központi lapja, a Scânteia színházpolitikánkról szóló cikkét értékeli ki. Nagy érdeklődésre tarthat számot az O. Nikitin tollából megjelent leleplező cikk a Vatikán mesterkedéseiről. Különösen olvasmányos a második oldal sok rövidebb lélegzetű színeg írása. Rendkívül érdekes Kovács György cikke, aki a „Foggal és körömmel“ című nemrég meg■ jelent regényének születéséről számol be. A lap Majtényi Erik fordításában Konsztantin Szimonov ,,Elvtárs" című, az 1948-as Sztálin-díjas kitüntetett regényéből közöl érdekes részletet. A nemrég feltűnt Bonczos Zscvdintasikerült novellát közöl a lap „Jó &Zerencsél” címmel. Mike Ervin élvezetesen megírt külpolitikai cikke áttekintést nyújt napjaink időszerű külpolitikai kérdéseiről. Külön érdekessége az Utunk új számának Szertbmrei Jenő kiértékelése a szkelyföldi kultúrforradalomról. Orosz Irén is Tóth Imre cikke a háborúik elleni harc egy-egy meg ryllbánuidsá. A szkélyföldi ásványkutatás rútar cikk egyenesen hézagpótló. Reméljük, hogy az Ülünk a hasonló gazdasági vonatkozású cikkeknek a jövőben még nagyobb teret és figyelmet sim tel, mert olyynn kérdsek kerültek itt felszínre, amelyek közelről érintik legszélesebb néprétegeinket. . A sok színés írás, szép, színvonalas novella mellett bő teret adott ,osztunk a képzőművészet kérdéseinek. Ezúttal a vagyváradi és temesvári képzőművészek kiállításiról közöl beszámolót, illetné bírálatot. A lap grófijai díszítése is jelentős lépéssel hathat előre. Sok jóneves művészünk rajza díszíti az Utunk legutolsó számát, köztük néhány marosvásárhelyi művészé. Az Utunk bő, változatos, tartomitos száma valóban a legszélesebb rétetek érdekődésére tarthat számot. Örömmel állapítjuk meg, hogy a Román Mű.kospurt irányítása a'.tt jó szerkesztése révén egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. OLVASSUNK, TANÚGfjolIn A. M.: A szovjet irodalom 3011 („Tudományos haladás“-sorozatjj — Állami könyvkiadó „Soha a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nem■ izott az irodalom, olyan jelentős szerepet, mint a forsadalomban. A XIX-ik században Nyekraszov csak állt arról az időről, amikor a paraszt a vásárról nem Blüchert és ostoba mylordot, hanem Bjelinszkijt és Gogolyt viszi haza,sőt országban dolgozók milliós tömegei ismerik és szarebsszikus orosz irodalmat és izgalommal várják a szovjet írók éveinük megjelenését. A jó irodalmi alídás Zsdanov elvtársározása szerint, megnyert csatával ér fel.De így ír Jelclin A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelezőtagja a Irodalom, 30 évét bemutató tanulmányában arról a nagy szeég meg-, becsüléséről, melyet a szovjet dolgozó az irodalom be. Ismert viszonyok között nem csoda, hogy a szovjet irodájlődése olyan nagy lendületet vett s annyi nagyszerű műveig látta az emberi kultúrát. Ez a könyvecske, elénk: tárja a iodalom és irodalmi alkotás kérdéseit s megrajzolja azt az út, ez az irodalom bejárt s amely felé jelenleg halad. A lenyl irodalom művek jellemgzésén kívül tájékoztat a könyvzetiségli irodalmak eredményeiről is s rámutat arra a messzimogatásra, amelyben a szovjet kormány az alkotókat régtegolatai.Élmánya Miklós István fordításában jelent meg. A lej. m Laffiffte Jee.in : Életre-halálre — Állami könyvkiadó — Laffitte Jeannak igen komoly szerepe volt a francia ellenállási mozgalomban. Ez a regénye is a francia dolgozók harcáról, az illegalitásba szorított francia Kommunista Párt hősi erőfeszítéseiről szól. Az író személyes élményei alapján eleveníti meg a francia de gonok életét és küzdelmeit a fasiszta megszállás és elnyomás sötét éveiben. A könyvet olvasva képet kapunk a koncentrációs táborok és lágerek Világáról. Laffitte bemutatja az emberhajcsár SS-ek gonoszsága mellett a lág ellenszegülését és naberességét, amikor elvtársuk megmentés, szájfelemelő n lágerimmunisták önfeláldozó magatartásának megr, akit szervezik az ellen* segítéltek a betegek gyengéken. Erősek, harcosak, mert rendítve hisznek a milliók igaz végső győzelmében. A könyvet Tama* for* dította. Ára 175 lej Eredményesen vizsgál a brassói traktoriskola hetei (Brassó.) A brassói csoportvezető trakdóristák boldogan tanultak, hogy hozzájáruljanak a múlt rendszer átkos maradványa, a tudat ! Jóság fdszimálásához és a dolgozók rendszerének felépítéséhez. Ióénig gyámran dogoztak, délután elméleti oktatáson vettek részt, amit az IÁK traktorgyár mesterei, Oancia Iosif, Moldovan Ioan és Eeces Achim tartottak. libáéin Andrei, az iskola igazgatója fáradságot nem ismerve mindent elkövetett, hénulók az iskola idejét minta kihasználják. A politikai nevelés* biztosította. Az előadóit és boldogan irtották rosító előadásaikat. A tani*imesen hallgatták, hogy mezejére lépve felvitáják a dolgozói parasztságot,sszekütő níd szex éjjét tőle a munkásosztály és a p rasztság között. Mindenki tanult, készült a vizsgára. Ki tudott, románul, magyaetül felelt, de mindenki úgy mindenki a saját anya beszélt, mert e jogot a női alkotmánya biztosítja A tudás jegy vérét hagyták el az iskola, bekapcsolódhassanak a ZTerv teljesítésébe és a kmdadásába, szorva az iskola egy tója. A brassói fiihikrmoitikus ír hangverse Sepsiszentgyi (Sepsiszentgyörgylesü,tönktől.) A brassói tagú Gh Dima állami fikus zenekar telt ház előttingv-ercehyi Sepsiszeitg- a nagy hozzáértéssel elégbbhéi-f-Zebb műveket ítok nagy tetszéssel fogadt körű volt Liszt Magyalája, valamint az előadott román klasszikus művészifatók kelemes érzéssel is a hangversenyről, ahol sak egy kellemes órát , de megismerkedtek az one Széleszarévo- is.