Szabad Szó, 1944. november-december (1. évfolyam, 1-49. szám)

1944-11-01 / 1. szám

Sza­bad Szó Húszezer cluj­-kolozsvári lakos kenyerét mentették meg a Dermata munkásai és mérnökei Gyári szakszervezetet akarnak alakítani a­ Darmata m­unkások Nagy István ismert erdélyi írónak a cluj-kolozsvári Világosság című lap­ban megjelent cikkéből vesszük az­­ alábbi szemelvényeket: " A Dermata-művek cluji-kolozsvári gyártelepe üzleti és raktári munkásai­i­­val együtt mintegy ötezer személyt fog- f­­lalkoztat, a családtagokkal együtt tehát a város lakosságából húszezer ember­­k megélhetését biztosítja. Elképzelni is szörnyű, mi sors várt volna erre a nagy tömegre, ha a Dermata akár a kiürítési rendelet, akár a város fölött átszáguldó­­ háború következtében megsemmisült . Az igazgatósági épületből távozóban­­ Szendrei Károly a szabad szakszerveze­­tek szerepét ismerteti. Mikor a város­­ ágyúzása és bombázása naponta megis­métlődött, a gyár munkásságán — te­­­­kintve, hogy jórészt munkásnőkről van szó — mindjobban erőt vett a páni fé­­­­lelem és a menekülési vágy. A kiürítési díjrendelet ezt csak fokozta. A szabad szakszervezetek gyári bizalmiai tud­­j­­ák, hogy ha a munkásság elhagyja a gyárat, akkor a gyár menthetetlen és az elmenekülő munkásság is kiteszi magát a megsemmisülésnek. Az elfutók meg fognak rekedni valahol a visszavonuló hadseregektől előző mért országutakon; mindenüket elvesztik, hontalanokká válnak . . . E kritikus helyzet közepette adták ki,a jelszót a Nemzeti Munka­központ bérencei, hogy a gyár egyhavi fizetést folyósítson a munkásságnak, a munkát pedig szüntessék be; nem lehet kívánni, hogy a munkásság ágyúzás és bombázás­­közben bejárjon dolgozni. , A szabad szakszervezetek bizalmiai­­nak e tetszetősnek látszó követeléssel szemben azt a népszerűtlen szerepet kellett vállalniuk, hogy szembeszegül­jenek. Mindenáron a munka folytatása mellett agitáltak. Csak így háríthatták el a gyár kiürítésére és felrobbantására irányuló törekvéseket. Vállalva azt a­­Veszélyt, hogy a gyár akkori katonai parancsnoka a gyomöveti oket, vagy ,­hogy a vestapo hurcolja el valameny­­nyiüket, sorra járták a gyár munka­termeit s gyűléseket tartva, felvilágo­sították a munkásságot a hadihelyzet­­e■ írói. Hiába futnak el, mert a Vörös Had­­sereg úgyis utoléri a menekülőket, rá­­­­aliasul a gyár is tönkremegy, nem be­szélve elhagyott lakásaikról s a mene­külés közben életüket fenyegető szüne­­­leten bombázásokról. Ezek az érvek vég­­­gül is lelket öntöttek a munkásság futni akaró tömegeibe. Hősiesen bejártak dolgozni. Családjaikat bemenekítették a­­ gyár óvóhelyeire, hogy éjtszaka is a gyár telepén vigyázhassanak. Végre didalmaskodtak. A Nemzeti­­ Munkaközpont álradikalizmusa megha­lt­­ott, nem sikerült a fasiszta rombolók­­, kezére játszania a Dermatát. A né­­hán napos hadszíntéri állapot megvi­­­­selte a munkásságot. Károkat okozott a­­ gyár árukészletében is, de most már a Vörös Hadsereg katonai parancsnoka a teljes odaadással gondoskodik, hogy a munkásság nyugodtan dolgozhasson. Közbenjárására a munkásság kenyér­­­­ellátása néhány napon belül teljesen ki­elégítő lesz. A zsírfejadagokat október hóra a munkások már megkapták csa­ládtagjaik számára is. A novemberi hó­napra is történtek már kiutalások. Látogatás a bérmunkások otthonában Elhagyjuk a gyártelepet, a felrob­bantott vasúti híd felől épp akkor haj­tanak az élelmezési raktár elé a kényé­­r rea brókerek. Vörös katona kíséri mind­egyiket. Szitáló esőben érünk az Apor­ rolna. De nem semmisült meg, sőt egyi­ke azoknak az ipartelepeknek, melyek máris szinte teljes üzemmel dolgoznak. Szendrei Károly, a gyár vasmunká­sainak főbizalmija, az igazgatósági épü­letbe kalauzol, hogy az elmenekült ve­zérigazgatót helyettesítő Rohonyi Vil­mos főmérnök is közöljön egyet mást a gyár megmentése körül történt dolgok­ról. Azt már tudtuk korábban is, hogy a gyár munkásainak éber őrködése men­tette meg a Dermatát, ez azonban alig­ha sikerült volna a gyár vezető mérnö­keinek közreműködése nélkül, utcába. A deszkakapun orosz, román, magyar felirat tudatja: Bőripari Mun­kások Kolozsvári Szakszervezete. Belé­pünk az épület irodájába, ebbe a sok gazdát cserélt helyiségbe. A bécsi dön­tés előtt Stroja György terrorizálta in­nen a bőripari munkásságot. A bécsi döntés után ide fészkelték be magukat a Nemzeti Munkaközponthoz átpártolt gyári bizalmiak s a régi rezsim utolsó percéig görcsösen ragaszkodtak a jog­talanul bitorolt munkásotthonhoz Most már ismét a bőripari munkások szabad szakszervezete székel itt. Ideig­lenes megbízatással Belovay István, Szondy Lajos, Lukács Béla és Szepesi Károly vették át a munkaközpontosok ittrekedt bizalmijától a Dermata-mun­­kásság tagdíjaiból származó 6408 pengő készpénz vagyont és a pénztárban ta­lált 13.500 pengőre szóló betétkönyvet. Szondy Lajos és Belovay István tá­jékoztatnak a Dermata-munkássá szer­vezkedéséről. A finom bőrgyárban Mi­­cu Jánosát, a börtönből most szabadult munkást és Benedek Jánost válasz­tották meg főbizalmiaknak. A finom­­bőrgyári munkások egyhangúlag ki­mondták, hogy mindnyájan egy tömeg­ben lépnek be a szabad szakszervezetbe. Általában a gyár minden osztályán megválasztották már az új bizalmiakat Megvitatták a munkásságnak azt az óhaját is, hogy a régi szakmánkénti szakszervezeti formától eltérően a Der­mata munkássága minden szakmát fel­ölelő gyári szakszervezetet alakítson. Végezetül megtudom azt is, hogy a gyár munkássága önként jelentkezők­ből számos munkást delegált a szer­vezkedés alatt lévő városi rendőrség so­raiba. A gyárigazgatóság fizeti őket és cserében ők fogják a gyár és környéke lakosságának nyugalmát és közbizton­ságát őrizni. Ellenszegülnek a munkásság vezetői termináció A reformáció évfordulója a szabad­ságra vágyó nép örök változtató aka­ratára figyelmeztet. A­ megmereve­dett hűbéri uralom ellen és a gondolat szabadsága jegyében indult meg a XV. században az a hatalmas társa­dalmi és szellemi forrongás, amely véget vetett a középkornak. Az el­nyomott nép a zsarnokság végét akar­ta az angol szigettől a Kárpátok ko­szorújába zárt Erdélyig. A szellem kizárólagos képviselője akkoriban az uralkodói hatalommal egybeforrt egyház volt. A társadalom és az egy­ház újjászületési akarata egyetlen ha­talmas mozgalomban forrt össze. Ez a reformáció mozgalma. A nép ebben a forradalomban paraszt hadvezére­ket és harcoló seregeket adott, az egyház pedig a Krisztus eredeti tanai­nak visszaállításával, hitujitókat. így jegyezték el nevüket a történelem előtt paraszt­vezérek és hitvitázók, közöttük nem egy mind a kettőt egyesítve magában. Wicklif, Husz Já­nos, Budai Nagy Antal, Hutten, Lu­ther, Zwingli és Kálvin nevei így fű­ződnek a szabadságharcos nevek lán­cává. A népszabadságért és a szabad gon­dolatért folyó harcban a többi európai nemzet között a magyar nép és külö­nösen Erdély népe, az elsők közt vet­te ki részét. Apácai Cseri János de­mokrata álmai a népnevelésről, Beth­ évfordulója len Gábor politikai és katonai erőfe­szítésein az elnyomó Habsburg ura­lom és a török járom ellen, abból a mélységes változásból fogamzottak, amit Európában a reformáció gondo­latai teremtettek meg. A magyar re­­formátusság az elnyomatás következő ideje alatt ebben a szellemben találta meg mindig útját a haladás oldalán, a Habsburg elnyomás ellen folyó több száz éves felszabadító harcban. A reformáció mai emlékünnepélye Európa többi szabadságvágyó népe mellett újra harcban találja a ma­gyart Egy olyan harcban, amely a hit egész erejét és az erkölcsi meg­­yőződés teljes egészét követeli tő­lünk. A néptömegek szerte Európá­ban, akárcsak az elnyomatás évszáza­­dában a zsarnokság ellen szálltak síkra, csakhogy az elnyomatást most fasizmusnak és hitlerizmusnak hív­ják és a hűbéruralom megszemélye­sítői helyén a nemzeti szocializmus bűnös vezérei állanak. A fasizmus és a hitlerizmus elleni népi küzdelem­ben a protestáns magyarok szabad­ságharcos hagyományaikhoz híven ott vannak az első sorokban és leg­nagyobb egyházi ünnepükön sem fe­ledkeznek meg Kálvin, Luther és Zwingli neve mellett Budai Nagy An­tal, Apácai Cseri János és Bethlen Gábor figyelmeztető nevéről sem. (10 3 Taweshiri CORSO.NOZI Waáink: 14.V­érakar Térít­ésfélé: Csalás amerikai film-remek­: Nősülni akarok! éa Doufflas Fairbaski Jr. Szenzációs híradó: Bucureşti feletti haditána a német Iga alól WISCOUK TS0-MOZI, Tiiijliri, TRAIAN-tér. Tsubaizól4 41-»t Nanoata pereg a legszebb amerikai axotikus-fil« PAGO "AGO-tól délre Elf&dátak aspoa .Miután 2. 3 9, 5 és .*6 órakor. 2 órakor raalk­é-bt-lyár B niitHiiiiii:. ii......... Szerda, 1944 november 1 Újabb 5 örmény­ közlemény a Németországba és Magyarországra deportált román alattvalók helyzetével kapcsolatban Bucureşti (Rador). A kormány a következő­ hivatalos közleményt adta le: A kormány tudomására ju­tott, hogy Romániából Magyarország­ra és Németországba deportált román alattvalók között sok a zsidó vallású is. A román kormány közben járt a nemzetközi Vöröskeresztnél hogy megszerezvén erre az engedélyt, a helyszínen vizsgálja meg ezeknek a ro­­mán alattvalóknak a helyzetét Ugyan­akkor diplomáciai uton értesítették a magyar és német kormányt, hogy a román alattvalókkal szemben alkal­mazott bánásmódért a Romániában lévő német és magyar állam­polgáro­­kat teszik felelőssé, sőt az illető ro­­mániai etnikai kisebbségeket is fele­lőssé teszik. Véglegesítik az 1937. szeptember 15. előtt beírt zsidó ügyvédeket Bucureşti. (Rador). Az igazság­ügyminisztérium az ország valamennyi ügyvédkamarájának körrendeletet kül­dött, amelyben a kamarák vezetőségét utasította, hogy az 1937 szeptember 15. előtt beírt zsidó ügyvédeket egyszerű kérésre, minden alakiság nélkül végle­gesítsék. A végleges kérelmezésért fo­lyamodó ügyvédnek csupán három évi gyakorlatot kell igazolnia. Azokat a zsi­dó ügyvédeket, akik a három évi gya­korlatot nem tudják igazolni, a három év betöltése után véglegesítik. Nem a kisemberek érdekeit védi az új lakbértörvény Sokat lehetne írni az új lakbérleti törvényről. Mindenekelőtt olyan szö­­vényes és bonyolult a szövege, hogy megértésére külön orákulumot lehet­ne igénybe venni. Melyik külső vá­rosrészben lakó bérlő érti meg ezeket a kacskaringós szakaszokat? Aztán itt az emelési kulcs, amivel a bérlőre ismét újabb teher nehezedik. De ha esetleg méltányossági okokból a régi házbérek emelése indokolt, miért emeli ugyanolyan arányban a törvény azokat a házbéreket, amelye­ket 1942 április 23-a után, vagyis az úgynevezett „szobaforgalmi időszak­ban’’ kötöttek?. A háztulajdonosnak ugyan a régi törvény értelmében csak a bérérték­nél 50 százalékkal nagyobb összeget volt joga kérni ezektől a bérlőktől. De vájjon ilyen háztulajdonos volt, aki nem engedett a csábításnak és nem használta ki az ismert ok miatt be­következett lakás-inséget? Volt egy­általában? Az a rendelkezés sem nevezhető szociálisnak, amely szerint az, aki most költözik lakásába, most bérel üzlethelyiséget, műhelyt, a bérérték kétszeresét köteles fizetni. Ha pedig történetesen a lakás ahová költözik bombasújtotta házban van, s a helyre­állítás költsége a ház értékének 25 százalékát meghaladta, akkor a lak­­bér a bérérték háromszorosa. Az albérletbe­ adás szintén külön fejezet. Jogom van lakásomból egÿ szobát albérletbe adnom, jogom van tűrni, hogy az albérlő bútoromat hasz­nálja, jogom van sok esetben a nyugal­mamat feladni, mert kényszerülve va­gyok, kicsi a fizetésem. De viszont, ha az albérlőm fizette bér az én bé­rem felénél nagyobb, a különbözetét­rt háztulajdonosnak kell átadnom. Ezért kellett a szerencsétlen terve­zetet heteken át gyúrni, dagasztani, fartcskdldd, újból is újból átszöve­­geztti? Elképzelhetjük, milyen volt erafel attrfoidban! Ez a törvény anti­­szocidth, nem a "kiskeresetű bérlőké­vé", hanem elsősorban a nagy bér­­házak ftulajdonosait. fpj)

Next