Szabad Szó, 1944. november-december (1. évfolyam, 1-49. szám)
1944-11-01 / 1. szám
Szabad Szó Húszezer cluj-kolozsvári lakos kenyerét mentették meg a Dermata munkásai és mérnökei Gyári szakszervezetet akarnak alakítani a Darmata munkások Nagy István ismert erdélyi írónak a cluj-kolozsvári Világosság című lapban megjelent cikkéből vesszük az alábbi szemelvényeket: " A Dermata-művek cluji-kolozsvári gyártelepe üzleti és raktári munkásaiival együtt mintegy ötezer személyt fog- flalkoztat, a családtagokkal együtt tehát a város lakosságából húszezer emberk megélhetését biztosítja. Elképzelni is szörnyű, mi sors várt volna erre a nagy tömegre, ha a Dermata akár a kiürítési rendelet, akár a város fölött átszáguldó háború következtében megsemmisült . Az igazgatósági épületből távozóban Szendrei Károly a szabad szakszervezetek szerepét ismerteti. Mikor a város ágyúzása és bombázása naponta megismétlődött, a gyár munkásságán — tekintve, hogy jórészt munkásnőkről van szó — mindjobban erőt vett a páni félelem és a menekülési vágy. A kiürítési díjrendelet ezt csak fokozta. A szabad szakszervezetek gyári bizalmiai tudják, hogy ha a munkásság elhagyja a gyárat, akkor a gyár menthetetlen és az elmenekülő munkásság is kiteszi magát a megsemmisülésnek. Az elfutók meg fognak rekedni valahol a visszavonuló hadseregektől előző mért országutakon; mindenüket elvesztik, hontalanokká válnak . . . E kritikus helyzet közepette adták ki,a jelszót a Nemzeti Munkaközpont bérencei, hogy a gyár egyhavi fizetést folyósítson a munkásságnak, a munkát pedig szüntessék be; nem lehet kívánni, hogy a munkásság ágyúzás és bombázásközben bejárjon dolgozni. , A szabad szakszervezetek bizalmiainak e tetszetősnek látszó követeléssel szemben azt a népszerűtlen szerepet kellett vállalniuk, hogy szembeszegüljenek. Mindenáron a munka folytatása mellett agitáltak. Csak így háríthatták el a gyár kiürítésére és felrobbantására irányuló törekvéseket. Vállalva azt aVeszélyt, hogy a gyár akkori katonai parancsnoka a gyomöveti oket, vagy ,hogy a vestapo hurcolja el valamenynyiüket, sorra járták a gyár munkatermeit s gyűléseket tartva, felvilágosították a munkásságot a hadihelyzete■ írói. Hiába futnak el, mert a Vörös Hadsereg úgyis utoléri a menekülőket, ráaliasul a gyár is tönkremegy, nem beszélve elhagyott lakásaikról s a menekülés közben életüket fenyegető szüneleten bombázásokról. Ezek az érvek véggül is lelket öntöttek a munkásság futni akaró tömegeibe. Hősiesen bejártak dolgozni. Családjaikat bemenekítették a gyár óvóhelyeire, hogy éjtszaka is a gyár telepén vigyázhassanak. Végre didalmaskodtak. A Nemzeti Munkaközpont álradikalizmusa meghaltott, nem sikerült a fasiszta rombolók, kezére játszania a Dermatát. A néhán napos hadszíntéri állapot megviselte a munkásságot. Károkat okozott a gyár árukészletében is, de most már a Vörös Hadsereg katonai parancsnoka a teljes odaadással gondoskodik, hogy a munkásság nyugodtan dolgozhasson. Közbenjárására a munkásság kenyérellátása néhány napon belül teljesen kielégítő lesz. A zsírfejadagokat október hóra a munkások már megkapták családtagjaik számára is. A novemberi hónapra is történtek már kiutalások. Látogatás a bérmunkások otthonában Elhagyjuk a gyártelepet, a felrobbantott vasúti híd felől épp akkor hajtanak az élelmezési raktár elé a kényér rea brókerek. Vörös katona kíséri mindegyiket. Szitáló esőben érünk az Apor rolna. De nem semmisült meg, sőt egyike azoknak az ipartelepeknek, melyek máris szinte teljes üzemmel dolgoznak. Szendrei Károly, a gyár vasmunkásainak főbizalmija, az igazgatósági épületbe kalauzol, hogy az elmenekült vezérigazgatót helyettesítő Rohonyi Vilmos főmérnök is közöljön egyet mást a gyár megmentése körül történt dolgokról. Azt már tudtuk korábban is, hogy a gyár munkásainak éber őrködése mentette meg a Dermatát, ez azonban aligha sikerült volna a gyár vezető mérnökeinek közreműködése nélkül, utcába. A deszkakapun orosz, román, magyar felirat tudatja: Bőripari Munkások Kolozsvári Szakszervezete. Belépünk az épület irodájába, ebbe a sok gazdát cserélt helyiségbe. A bécsi döntés előtt Stroja György terrorizálta innen a bőripari munkásságot. A bécsi döntés után ide fészkelték be magukat a Nemzeti Munkaközponthoz átpártolt gyári bizalmiak s a régi rezsim utolsó percéig görcsösen ragaszkodtak a jogtalanul bitorolt munkásotthonhoz Most már ismét a bőripari munkások szabad szakszervezete székel itt. Ideiglenes megbízatással Belovay István, Szondy Lajos, Lukács Béla és Szepesi Károly vették át a munkaközpontosok ittrekedt bizalmijától a Dermata-munkásság tagdíjaiból származó 6408 pengő készpénz vagyont és a pénztárban talált 13.500 pengőre szóló betétkönyvet. Szondy Lajos és Belovay István tájékoztatnak a Dermata-munkássá szervezkedéséről. A finom bőrgyárban Micu Jánosát, a börtönből most szabadult munkást és Benedek Jánost választották meg főbizalmiaknak. A finombőrgyári munkások egyhangúlag kimondták, hogy mindnyájan egy tömegben lépnek be a szabad szakszervezetbe. Általában a gyár minden osztályán megválasztották már az új bizalmiakat Megvitatták a munkásságnak azt az óhaját is, hogy a régi szakmánkénti szakszervezeti formától eltérően a Dermata munkássága minden szakmát felölelő gyári szakszervezetet alakítson. Végezetül megtudom azt is, hogy a gyár munkássága önként jelentkezőkből számos munkást delegált a szervezkedés alatt lévő városi rendőrség soraiba. A gyárigazgatóság fizeti őket és cserében ők fogják a gyár és környéke lakosságának nyugalmát és közbiztonságát őrizni. Ellenszegülnek a munkásság vezetői termináció A reformáció évfordulója a szabadságra vágyó nép örök változtató akaratára figyelmeztet. A megmerevedett hűbéri uralom ellen és a gondolat szabadsága jegyében indult meg a XV. században az a hatalmas társadalmi és szellemi forrongás, amely véget vetett a középkornak. Az elnyomott nép a zsarnokság végét akarta az angol szigettől a Kárpátok koszorújába zárt Erdélyig. A szellem kizárólagos képviselője akkoriban az uralkodói hatalommal egybeforrt egyház volt. A társadalom és az egyház újjászületési akarata egyetlen hatalmas mozgalomban forrt össze. Ez a reformáció mozgalma. A nép ebben a forradalomban paraszt hadvezéreket és harcoló seregeket adott, az egyház pedig a Krisztus eredeti tanainak visszaállításával, hitujitókat. így jegyezték el nevüket a történelem előtt parasztvezérek és hitvitázók, közöttük nem egy mind a kettőt egyesítve magában. Wicklif, Husz János, Budai Nagy Antal, Hutten, Luther, Zwingli és Kálvin nevei így fűződnek a szabadságharcos nevek láncává. A népszabadságért és a szabad gondolatért folyó harcban a többi európai nemzet között a magyar nép és különösen Erdély népe, az elsők közt vette ki részét. Apácai Cseri János demokrata álmai a népnevelésről, Beth évfordulója len Gábor politikai és katonai erőfeszítésein az elnyomó Habsburg uralom és a török járom ellen, abból a mélységes változásból fogamzottak, amit Európában a reformáció gondolatai teremtettek meg. A magyar reformátusság az elnyomatás következő ideje alatt ebben a szellemben találta meg mindig útját a haladás oldalán, a Habsburg elnyomás ellen folyó több száz éves felszabadító harcban. A reformáció mai emlékünnepélye Európa többi szabadságvágyó népe mellett újra harcban találja a magyart Egy olyan harcban, amely a hit egész erejét és az erkölcsi megyőződés teljes egészét követeli tőlünk. A néptömegek szerte Európában, akárcsak az elnyomatás évszázadában a zsarnokság ellen szálltak síkra, csakhogy az elnyomatást most fasizmusnak és hitlerizmusnak hívják és a hűbéruralom megszemélyesítői helyén a nemzeti szocializmus bűnös vezérei állanak. A fasizmus és a hitlerizmus elleni népi küzdelemben a protestáns magyarok szabadságharcos hagyományaikhoz híven ott vannak az első sorokban és legnagyobb egyházi ünnepükön sem feledkeznek meg Kálvin, Luther és Zwingli neve mellett Budai Nagy Antal, Apácai Cseri János és Bethlen Gábor figyelmeztető nevéről sem. (10 3 Taweshiri CORSO.NOZI Waáink: 14.Vérakar Térítésfélé: Csalás amerikai film-remek: Nősülni akarok! éa Doufflas Fairbaski Jr. Szenzációs híradó: Bucureşti feletti haditána a német Iga alól WISCOUK TS0-MOZI, Tiiijliri, TRAIAN-tér. Tsubaizól4 41-»t Nanoata pereg a legszebb amerikai axotikus-fil« PAGO "AGO-tól délre Elf&dátak aspoa .Miután 2. 3 9, 5 és .*6 órakor. 2 órakor raalké-bt-lyár B niitHiiiiii:. ii......... Szerda, 1944 november 1 Újabb 5 örmény közlemény a Németországba és Magyarországra deportált román alattvalók helyzetével kapcsolatban Bucureşti (Rador). A kormány a következő hivatalos közleményt adta le: A kormány tudomására jutott, hogy Romániából Magyarországra és Németországba deportált román alattvalók között sok a zsidó vallású is. A román kormány közben járt a nemzetközi Vöröskeresztnél hogy megszerezvén erre az engedélyt, a helyszínen vizsgálja meg ezeknek a román alattvalóknak a helyzetét Ugyanakkor diplomáciai uton értesítették a magyar és német kormányt, hogy a román alattvalókkal szemben alkalmazott bánásmódért a Romániában lévő német és magyar állampolgárokat teszik felelőssé, sőt az illető romániai etnikai kisebbségeket is felelőssé teszik. Véglegesítik az 1937. szeptember 15. előtt beírt zsidó ügyvédeket Bucureşti. (Rador). Az igazságügyminisztérium az ország valamennyi ügyvédkamarájának körrendeletet küldött, amelyben a kamarák vezetőségét utasította, hogy az 1937 szeptember 15. előtt beírt zsidó ügyvédeket egyszerű kérésre, minden alakiság nélkül véglegesítsék. A végleges kérelmezésért folyamodó ügyvédnek csupán három évi gyakorlatot kell igazolnia. Azokat a zsidó ügyvédeket, akik a három évi gyakorlatot nem tudják igazolni, a három év betöltése után véglegesítik. Nem a kisemberek érdekeit védi az új lakbértörvény Sokat lehetne írni az új lakbérleti törvényről. Mindenekelőtt olyan szövényes és bonyolult a szövege, hogy megértésére külön orákulumot lehetne igénybe venni. Melyik külső városrészben lakó bérlő érti meg ezeket a kacskaringós szakaszokat? Aztán itt az emelési kulcs, amivel a bérlőre ismét újabb teher nehezedik. De ha esetleg méltányossági okokból a régi házbérek emelése indokolt, miért emeli ugyanolyan arányban a törvény azokat a házbéreket, amelyeket 1942 április 23-a után, vagyis az úgynevezett „szobaforgalmi időszakban’’ kötöttek?. A háztulajdonosnak ugyan a régi törvény értelmében csak a bérértéknél 50 százalékkal nagyobb összeget volt joga kérni ezektől a bérlőktől. De vájjon ilyen háztulajdonos volt, aki nem engedett a csábításnak és nem használta ki az ismert ok miatt bekövetkezett lakás-inséget? Volt egyáltalában? Az a rendelkezés sem nevezhető szociálisnak, amely szerint az, aki most költözik lakásába, most bérel üzlethelyiséget, műhelyt, a bérérték kétszeresét köteles fizetni. Ha pedig történetesen a lakás ahová költözik bombasújtotta házban van, s a helyreállítás költsége a ház értékének 25 százalékát meghaladta, akkor a lakbér a bérérték háromszorosa. Az albérletbe adás szintén külön fejezet. Jogom van lakásomból egÿ szobát albérletbe adnom, jogom van tűrni, hogy az albérlő bútoromat használja, jogom van sok esetben a nyugalmamat feladni, mert kényszerülve vagyok, kicsi a fizetésem. De viszont, ha az albérlőm fizette bér az én bérem felénél nagyobb, a különbözetétrt háztulajdonosnak kell átadnom. Ezért kellett a szerencsétlen tervezetet heteken át gyúrni, dagasztani, fartcskdldd, újból is újból átszövegeztti? Elképzelhetjük, milyen volt erafel attrfoidban! Ez a törvény antiszocidth, nem a "kiskeresetű bérlőkévé", hanem elsősorban a nagy bérházak ftulajdonosait. fpj)