Szabad Szó, 1945. április-június (2. évfolyam, 75-143. szám)
1945-05-01 / 98. szám
A többtermelési verseny élén Szinte nem mntik el nap, hogy tanunk ne közölne jelentéseket a többtermelésért folyó országos, hatalmas lendületű versenyről, a munkásosztálynak erről az egyedülálló küzdelméről az ipai termelés fokozásáért, a többtermelésért. A munka hőseinek ragyogó teljesítményei sorakoznak fel napról-napra az ország közvéleménye előtt, bizonyságául annak az öntudatos és állandóan fokozódó erőkifejtésnek, amellyel a munkásság a Kommunista Párt tagjaival az élen az újjáépítést megvalósítja. Munkások százezrei versengve feszülnek a munkáink, hogy a fasiszta-vasgárdista rémuralom és háború pusztításait helyrehozzák, a megrongált gépeket kijavítsák, újakkal pótolják, az üzemek teljesítőképességét fejlesszék, a termelést fokozzák és az ország gazdaságának ebben a döntő fontosságú szektorában virágzó, állandóan fejlődő életet teremtsenek. A verseny láza egyre terjed: magával ragadta már megindulásakor nemcsak a hanem a vidéki városok gyárait, üzemeit. Sőt, sok helyről érkeznek olyan hírek hogy a munkásság rohama magával ragadja a tisztviselők és értelmiségiek becsületes elemeit is. Nem igen volt még példa a munkásmozgalom történetében arra, hogy egy rém szocialista ország dolgozói ily páratlan lendülettel dolgoztak volna az ország termelésének fokozásáért. A termelőeszközök nincsenek a munkásosztály tulajdonában, a májusi verseny azonban országszerte máris olyan teljesítményekkel, olyan sí'-«--' ' ►-« dl—kedd-4 —-----még a legvadabb fasiszta hajcsárok sem mertek, még álmukban sem gondolni. Miért? Mert a munkásosztály macáénak érzi a demokratikus Romániát. Nem érzi magát megvetett és elnyomott cselédnek, mostohagyermeknek, mint a fasiszta-vasfordista, vagy a rakciós időkben. Ezért dolgozik teljes ereje megfeszítésével Ezért tett fogadalmat a termelés állandó fokozására. Ez a tudat adott erőt a kiéhezett, -----i-.i-.it i-i-^1-százezre értek, hogy fizetés nélküli túlórázásának teljesítményeivel is fokozza e hatalmas verseny sikerét s igy készült a szabad május elseje megünneplésére. Mind e mellett a munkásság az ipari többtermelési nye-tes munkavállalással hatékonyan hozzájárul a front és a lakosság ellátását egyaránt biztosító mezőgazdasági többtermeléshez is: az első tavaszi vasárnaptól kezdve a hétnek legalább egy napján — vasárnap — de nagyon sokan már szombat reggeltől vasárnap estig — a városi dolgozók munkakülönítményei indultak falura, hogy ott egyrészt a háborús körülmény~k*c !» ^.c'cz^r» ^ dt’I'o*'!?* miatt őszről elmaradt terménybetakarifWtirthjjj «» 'rvá^k |e __ 3 Bánságban például többszáz hold földön Je‘" • és I" ''!• "'át a kukoricát — másrészről az időszerű tavaszi mezei munkálatokban közreműködjék, a vetésterület növelésével, mezőgazdasági gépek javításával, üzembehelyezésével, vezetésével, mezőgazdasági szerszámok javításával, saját fáradozásai eredményekén újabb mezőgazdasági eszközöket is juttatván egyúttal a falu dolgozóinak. A májusi versenyben az itt élő demokrata magyarság fiai és leányai, a Magyar Népi Szövetség tagjai is szívvel-lélekkel résztvesznek. Egyetlen hatalmas munkamező ma az egész ország, ahol nemzetiségi különbség nélkül az összes munkáskezek egybefonódnak az alkotó és termelő munka lendületében. A májusi verseny eszméjét a Kommunista Párt karolta fel és vitte szervezetten az üzemekbe. A verseny futótűzszerű terjedése és sikere? mutassák, hogy a komrom?áték szavát meghallgatj a és követi a munkásság és az élén jár az újjáépítés és több termelés munkájának, amelynek eredményei felett felragyog ma az első szabad május elseje napja. a K«13, T94, mirus I Május elseje és a szakszervezeti mozgalom Bukarest. A bukaresti rádióban vasárnap este felolvasták Szankovics Sándornak, az Országos Szakszervezeti Tanács főtitkárának előadását „Május elseje és a szakszervezeti mozgalom" címen. — Egész Románia munkásosztálya — mondotta az előadó — évtizedek óta nagyszerű áldozatos szellemmel harcolt E harc ezer és ezer munkás életébe került Első gondolatunknak ezért a munkásságért való harcban elesett munkás-hősöi emléke felé kell fordulnia ezen az első szabad május elsején. — Kötelességünk az is, —s ennek örökké tartónak kell lennie, — hogy a legteljesebb elismerés hasson át a dicsőséges Vörös Hadsereg, a Szovet töve harcoló népe iránt, mert ,i»ki köszönhetjük a fasiszta iga alól való felszabadulásunkat, nekik köszönhetjük azt, hogy az az első szabad május elsejét megünn,Telhetjük. Rátért ezután a Munkás Egységfront szerepére, amely a munkásosztály és Románia népeinek harcát a fasiszta fenevad ellen vezette. A szakszervezetek 800.000 taggal rendelkeznek, a köztisztviselőkkel együtt pedig számuk meghaladja az egy milliót, tehát az ország legerősebb szervezete. Hangsúlyozta Szenkovics Sándor, hogy a szakszervezeti mozgalom a Nemzeti Demokrata Arcvonallal oldalán harcol az ország demokratizálásáért, küzdött a széles alapokon nyugvó demokratikus Groza-kormány uralomrajutásért, támogatta a parasztságot abban, hogy a földosztás valóság legyen, s a tavaszi vetési munkából is részt vesznek ki a munkások. A szakszervezeti mozgalom so6 millió lejt gyűjtött a hadsereg támogatására, harcol a sovinizmus, a fajgyűlöletben a munkások kulturális neveléséért, a nők életkörülményeinek megjavításáért, az ifjúság haladó szellemben való neveléséért. — Május elseje a munkások ünnepe. ! Megünnepeljük, de ugyanakkor nem feledjük kötelességünket. Újult erővel folytatjuk a munkát, hogy az előttünk álló, a nép előtt álló nehézségeket leküzdjük. Emelni kell a termelést, harcolni kell az üzérkedés ellen. Harcolni kell fogyatékosságaink ellen. A május elseje legyen ösztönzés az ezer és ezer munkás felemelésére. Sok a tennivaló, de mindezt feltétele a sikernek megvan, — fejeződött be Szenkovics Sándor rádióbeszéde. A kommunisták azért dolgoznak, hogy a holnap szebb legyen! Az ország újjáépítéséért, a fasizmus ellen a Kommunista Párt soraiba hív igénden breíletes dolgozót, parasztot, értelmiségit Temesvár. A dolgozó néprétegek eddig ismeretlen távlatokat megnyitó lendületes munkája közben az első igazi szabad május elseje előtt pillanatnyi szünetet tartottak, hogy e rohammunka élén álló Kommunista Párt szavát meghallgassák, s e lélegzetnyi szünet és a május elsejének megünneplése után újult erővel oVasák a bim a f ’zenc, a reakció és a sovinizmus ellen, a mezőgazdasági munka fokozásáért, az ipari többtermelésért, a szebb, igazabb és boldogabb Ro mániáért. A győzelem érdekében, fokozni kell a harcot A Kommunista Pán megyei intéző- bizottsága vasárnap délelőtt a Capitolmozi helyiségében tartotta második nyilvános nagygyűlését. Zsúfolásig megtelt terem hallgatósága előtt nyitotta meg a gyűlést Prau Ion, a megyei szervezet titkára, majd átadta a szót Lenes Victornak Lenes üdvözölte a pártujoncokat. Kérte őket, legyenek büszkék arra, hogy a párt tagjai sorába kerültek. A Kommunista Párt idézte a színpad hátsó falát üszítő hfl»-1—-k c,t,szövegét, — a munkásosztály élcsapata. Ismertette azt a harcot, amelyet most egy esztendővel ezelőtt létrehozott Munkás Egységfront, utóbb pedig a Nemzeti D Demokrata Arcvonallá kibővült és az ország minden demokrata erejét összefogó szervezet folytatott és folytat a megbújt fasiszták és reakciósok ellen egészen március 6-ig, amikor a széles alapoM aróczy Margit feleletet adott arra a kérdésre, mi a Kommunista Párt, mi a feladata a Kommunista Pártnak. Beszédében a kommunista munkás munkastílusáról, munkamódszeréről szólva Sztálinnak ezeket a szavait idézte: „A kommunista munkás munkastílusa az orosz forradalmi lendület egészséges egybeolvasztása a gyakorlatias amerikai szellemmel“. Csont Sándor magyar nyelven szólalt fel. Szintén rámutatott arra, hogy április 1-e óta a Kommunista Párt taglétszáma a kétszeresére emelkedett, bár — mint a beszédét sűrűn megszakító taps elültével folytatta — mi nem ígérünk sem fényes állást, sem palotát, sem gazdagságot. — Aki belép a pártba, az előtt a harc hosszú sora, kemény munka áll. Aki bején, az vállalja a harcot, a küzdelmet.Nem magunkért harcolunk, a munkásosztályért, a népért. S ha ez áll előttünk, akkor nincsen akadály, csodáidra vagyunk késpesek. S* idézte Sztálin marsallnak a kommunista munkásról adott jellemzését: „Mi kommunisták különös emberek vagyunk, különös anyagból gyúrva. Mi Lenin hadseregéhez tartozunk, nincs nagyobb tisz- t tesség, mint ehhez a hadsereghez tartlkozottkon nyugvó demokratikus Groza-kormány, a nép kormánya került az ország élére. — Megkezdődhetett ekkor az építő munka. Ez a kormány szentesítette a földosztást, ez a kormány hozta vissza az ország testébe Észak-Erdélyt. Nekünk támogatnunk kell e kormányt. Mi újjá akarjuk építeni a fasiszta hordák elpusztította országot, a munkásosztály, a nép számára. Ennek a munkának a Kommunista Párt áll az élén. A vetési munka, az ipán többtermelés harcában a párt tagjai állanak az első sorban. — A Kommunista Párt tagjainak a létszáma április 1. és május 1. között kétszeresére emelkedett, — mondotta a hallgatóság hatalmas tapsa közepette. A harcot fokoznunk kell, a pártot erősítenünk kell, mert csak így vihetjük a végső győzelemig. Elmondotta, mennyi gyalázatot mondottak ellenségei a Kommunista Pártra. A párt harca áldozatokkal járt, e harcban azonban csak megacélosodott, erősebb, hatalmasabb lett. Augusztus 23-a után, amikor a kormányban is megbújt fasiszta, reakciós elemekkel folyt a harc a legtöbb áldozatot ismét a Kommunista Párt hozta. A párt tagjai véreztek Craiován, Calafatban és Bukarestben, s mi űztük el a fasiszta temesvári prefektust, — hangsúlyozta Csont Sándor. Ismertette a párt demokratikus szervezeti felépítését, a fegyelmet, amely nem vak, hanem öntudatos fegyelem, az építő bírálat jogosságát, rámutatod arra, hogy a Kommunista Párt mindig lentről táplál-» ’ -r, p'--r mi*.i m---^ásság élcsapata volt, elve az építő munka. — Mi azért dolgozunk ma, hogy a holnap szebb legyen! —- mondotta emelt hangon. — Aki úgy harcol a népért, az országért, ahogyan párt mozgatta a tömegek a vetési munka kapcsán bebizonyítodtak, annak a pártban van a helye Sorainkba hívunk minden becsületes dolgozót, mert elsősorban az ő pártja vagyunk, hívjuk a parasztot, mert az ő útja közös a miénkké, hívjuk az értelmiséget, az építészt és mérnököt, mert építeni akarunk, hívjuk a tanítót és tanárt, mert kultúrát akarunk nyújtani a széles néptömegeknek, hívjuk az orvost, mert magas színvonalú közegészségi állapotot kívánunk teremteni, ahol nincs tüdőbajos. Meg akarjuk értetni az értelmiséggel, hogy akkor találják meg hivatásuk igazi lényegét, ha a néppel vannak. Aki a nép ellen van, az elvész. Hívjuk a nőket, harcolunk a nők kizsákmányolása ellen, pusztán azért mert nők, s hívjuk az ifjakat. Utalt arra, hogy a román és a magyar nép belesodortatta magát a Szovjet Unió elleni bűnös háborúba. A két nép elfeledkezett szabadságharcosairól Hanáról, Closcáról, Crisanról, Petőfiről és Kossuthról. A tanulság ebből egy, — mondotta, — az összefogás. Együtt, egységesen folyó harccal győzelem születik a fronton, poliniai téren és gazdasági téren. Novacs Valérára ismert be a tavaly május elsején létrejött Munkás Egységfront megalakulásának körülményit, rámutatott arra, hogy ezzel megteremtődtek a feltételek augusztus 21-énak. Vázolta az első szabad május elsej küszöbén a világeseményeket és a belső helyzetet.Hangoztatta, hogy a nép kormányát támogatni kell, ebben minden eárttagot felelősség terhel Felhívta mindazokat, akik a szabad, demokrata és virágzó Romániáért bárminak, lépjenek be a párt tagjainak a sorába. Siaghi Leontin, aki Bukarestből jövet egyenesen az állomásról jött a nagygyűlésre, a gyűlés hallgatóságának halmas éljenzése köbben «,ezekének beszédéi, örömmel állapította meg hogy: minden társadalmi réteg, munkások, parasztok, értelmiségiek, egyre nagyobb rajban csatlakoznak ahhoz a hatalmas arányú mozgósításszámba menő munkához, amelynek élén minden téren a Kommunista Párt áll. A Kommunista Párt erős párt, határozott szava van az ország ügyeinek az intézésében. Óva intette a tömegeket, hogy a háború befejezésének a küszöbén ne enyhítsenek a megfeszített munkán, mert a fasiszta hadak leverésével, a fasizmus nem szűnt meg, a fasiszták és profasiszták sok helyre befurakodtak. Rámutatott arra, hogy a fasizmust Romániában a nemzeti parasztpárt és a liberális párt melengette és nevelteti* * A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben biztosíotta a Kommunista Párt központi intézőbizottságát, a Munkás Egységfrontot, a Nemzeti Demokrata Arcvonalat és a kormányt a széles néprétegek támogatásáról. A kommunista munkás munka stílusának lényege