Szabad Szó, 1946. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)
1946-01-02 / 1. szám
Helyzetjelentés a bánsági falvakból (VI.) Amerikaikult német a maroknyi magyarságnak benne kell élnie népi közösségében A falujáróknak annyi a mondanivalójuk, hogy észre sem veszik, itt vannak Orczyfalván. Vingától szakadtak el és beléptek egy halott községbe, amelyben, még nem olyan régen, az utcán is fortyogott a hitlerizmus. Most, mintha járvány verte volna. Egy-egy öreg csontos arcú német végig siet a hosszú utcán, érdeklődés, tekintgetés nélkül menekül az idegen elől. Aféle félezer holdas sváb menyecske jön szembe, tíz lépésről készül a köszönéshez s mikor „kuntag“-ol, alázatosan elmosolyogja magát. Nem kell a szomszédba menni, ha élelemre, takarmányra, vagy tűzifára van szükség. Ezr ilyen német nagyközség ngy megszedte magát az utolsó félévszázadban, hogy akkor is gazdagabb lesz a vele együtt élő magyarnál, mikor már a sváb házakban és magtárakban csak az egereket találjuk. Kémtett összeköttetéseik, úgynevezett kintlevőségeik még sokáig átvészeltetik őket. Talán éppen ennek tudatában, anynyira sötétben bujkálók. A velük érintkező más nemzetiségűeket rémitetik. „...ne féljenek, maguk is sorra kerülnek! Én tudom, nekem e°v nagy úr mondta a városban!...“ — sziszegik s a végén maguk is elhiszik, amit az imént ravaszul ki- agyaltak. A közöttük élő csekélyszámú demokrata érzelmű németre különösen haragszanak. És itt vannak a magyarok is... Estére hoztuk össze a mi testvéreinket, tagértekezletre. Valamennyien a németek szolgálatára jöttek, mikor Orczyfalvára telepedtek. Tavalyig őket szolgálták. Mint jelentették, becsteteken kaptak a hitleristák földjéből és igafelszerelésből. Fddig ,s ők szántottak, ők kapáltak, ők takarították be a sváb földeket, most a maguk portájára viszik a gabonát Negyvenhárom család él a falu zegzugán, mintha a kegyetlen sors, Orczyfalva felett rostából szórta volna széjjel őket. Szegény, jó emberek. Petőfi is ezeket ölelte szívére, megjósolva nekik a szabadságukat. Itt vannak, ellőttek, de halgatnak. Még nem tanulták meg a közösségi élet belső, építő munkáját. Jóságos és vágyó szemeikből a gyötrő gondolat ólálkodik. Ugye, szabadok vagyunk? Ugye, ezután mindenünk lesz? A MNSz megyei kiküldöttje megrázza őket, szavakat, nyilatkozatokat csal ki belőlük, végre megtudjuk, hogy belekapaszkodtak szabadságukba, szervezkedtek s a Magyar Népi Szövetség orczyfalvai szervezetét rendesen vezetik. De a szivük olyan jó, amilyen a Vlágon sehol sincs. A svábok szolgálatában és a germán udvarokban is becsületes emberek maradtak s ha van nagy ügyük, ha tapasztalhattunk a szervezetükön belül nagyobb problémát, az a gyermeknevelés kérdése. Erről is beszéltünk neki. És akadt, aki hozzászólt, sőt az ifjakat is megkorholta, mert csak a vigasságot szeretik. Sok családból oda van a gyerek, a jó férj és az apa. Vagy nyugaton vagy keleten. A fekete fejkendős anyákból nagy sóhajok szállnak valamerre, azokhoz, akik ha itthon lestek, megezőstik az orczyfalvai magyarok népi szervezetét. A M. N. Sz. központi szervei azonban addig is mindent elkövetnek,hogy Orczyfalva magyar lakossága benne éljen a romániai, demokratikus magyar közösségben. Sast György Szilveszteri vizsgálódás szomszédaink házatáján Rendben Csehszlovákia államháztartása nincsenek már pénzgondjai Jugoszláviának Jó pénz az újévi kívánsága minden dolgozónak az inflációval küszködő Magyarországon A pénz nemcsak azért romlott a háború után csak tvrmerópaszerte, mert a háborús veszteségek s a nagyfokú áruhiány feje tetejére állították az arányt kereslet és kínálat között hanem romlott ezért is, mert vannak, akik a pénzhigitásban, a rettegett inflációban újabb meggazdagodási lehetőségeket keresnek. Súlyos pénzügyi gondokkal küzd csaknem minden ország. Nincs az az izgalmas regény, amely elevenebbe vágó módon érzékeltetné a kizsákmányolás és éhínség ellen küzdő néptömegek harcát a felemelkedésért, mint a demokratikus kormányok mai harca a kenyérért, ruháért, a pénz értékének visszaállításáért. Ennek a harcnak három izgalmas szakaszát tükrözi három szomszédos országnak, Csehszlovákiának, Jugoszláviának és Magyarországnak hihetetlen erőfeszítése is a dinár, a korona, illetve a pengő értékénekvisszaálításáért. A szerencsés Csehszlovákia ahol keveset pusztított a háború pénzügyileg is hamarább fából ki a nehézségekből, mint többet szenvedett szomszédai. A háború befejezése után kétféle pénz volt forgalomban : a cseh korona és a szlovák korona. Különösen Szlovákiában mutatkoztak inflációs jelenségek, s tehát a szlovák korona megszilárdítása volt az első cél. Lebélyegezték a szlovák koronát, a bankjegyek névértéke azonban változatlan maradt. Leértékelés az egységes pénzreform alkalmával sem történt. Az új pénz kibocsátásakor 1:1 arányban váltották be a régi bankjegyeket újakra. De senki sem kaphatott sok koronánál több új bankjegyet. Bármennyi pénzt is szolgáltatott be valaki, az 500 koronán felüli összegért — mint ez Franciaországban és Jugoszláviában is történt —bonokatkapott. A befagyasztás kínosan érintette a nagykeresetűeket, de annál megnyugtatóbban hatott a kiskeresetű dolgozókra. A gyárak, vállalatok, üzemek, biztosító társaságok zárolt betétjeikből természetesen továbbra is kaptak pénzt, a megfelelő igazolás alapján: munkásaik fizetésére, árunyersanyag beszerzésre, egyszóval üzemi kiadásokra. Pénzt kaptak betétjeikből az igazoltan keresetképtelenek, betegek, változatlanul folyósították a tanulmányi ösztöndíjakat, stb.„ annak azonban erélyesen gátat vetettek hogy a pénzhigitás tovább terjedjen. Viszont érdekes, hogy jelentősebb defláció sem tapasztalható, az árak nem igen csökkentek, ami annak tulajdonítható, hogy a csehszlovák koronának a pénzreform előtt is meglehetősen szilárd vásárló ereje volt. Egy kiló cukor 8 korona — ez talán mindennél jobban szemlélteti a helyzetet. Külön előnye Csehszlovákiának: csaknem épen maradt ipara és nem utolsó sorban az UNRRA jelentékeny segítsége. Olcsó tehergépkocsikat, különböző ruházati cikkeket stb. kapott az ország az UNRRA-tól, ami nagymértékben enyhítette a szállítási nehézségeket is, az áruhiányt is. Sokkal súlyosabb pénzügyi nehézségekkel kellett megbirkóznia Jugoszláviának, pedig az UNRRA-tól Jugoszlávia is több mint 90 ezer tonna árut kapott. Ez a külföldi segítség azonban csekélység azokhoz az óriási veszteségekhez képest, melyeket a háború és a német megszállás okozott. Jugoszláviában is kétféle pénznem volt forgalomban a háború végén a Nedics-féle szerb dinár és a Pavelics féle horvát kuna. A Tito kormány nyomban a háború befejezésekor megvalósította a pénzreformot és már májusban beváltotta a régi pénzeket. A beváltási arány a dinárra és a kunára nézve egyforma volt, új dinárt adtak 20 régi dinárért vagy kunáért, a jovo új dinárnak megfelelő összeg erejéig, ötezer dinárnál több új pénzt senki sem kapott, a beváltásra kerülő összeg többi részét befagyasztották és csak három hónap leforgása alatt váltották be. A zárolt betétekből igazolt üzemi költségekre minden vállalat kivehette havonta az őt megillető részt. Az átmeneti befagyasztás révén bekövetkezett pénzszűke hatalmas árzuhanást eredményezett. Az árak és bérek viszonya ma Jugoszláviában sokkal jobb, mint májusban remélték. Jugoszlávia pénzügyi helyezete oly mértékben javult, hogy az állam máris nagyobb befektetéseket eszközölhetett széleskörű unlankési munkálataira is. Rendkívül súlyos a pénzügyi helyzete ezzel szemben Magyarországnak, ahol forgalomba kerültek már a százezer pengős bankjegyek is. Magyarország bankjegyforgalma az elmúlt hetekben naponta csaknem egy milliárd pengővel emelkedett, az árszínvonal pedig december elején csaknem nyolcszorosa volt a júniusi áraknak. Egy kiló répa 8 ezer pengő, egy csirke 100 ezer pengő, egy kiló cukor („feketén“) 300.000 pengő, egy pár férficipő 1 millió 800 ezer pengő volt december közepén. Az új magyar kormány programmjának egyik legfőbb pontja az infláció megfékezése, erélyes pénzügyi politika a drágaság letörésére, a pengő értékének helyreállítása s ha lehetőség adódik, új pénz forgalombahozása. A december 19-én elrendelt 7 százalékos bankjegydézsma csak kezdete az erélyes pénzügyi politikának. Bélyegjeggyel kell ellátni az 1000, 10.000 és 100.000 pengős bankjegyeket, címletük háromszoros értékében. A pézdézsma célja: a bankjegyforgalom csökkentése az eddigi forgalomnak körülbelül egynegyedére. Ez a pengő operáció természetesen nem jelenti, hogy az árak nyomban negyedükre esnek szintén, de szükséges lépés volt a spekulációs tőke megfékezésére és már az eddigi eredmények is mutatják, hogy a pénzdézsma nem tévesztette el hatását. Felbukkant a magyar gazdasági életben két rég nem látott jelenség: a kínálat és a hitel Egyrészről árut kívánnak eladni, másrészről hajlandóság mutatkozik rövidlejáratú pengőhitel nyújtására. Megindult és tart az árzuhanás az élelmiszer és valutapiacon. Megkezdődött az arany árának előbb lassú, majd egyre gyorsuló lemorzsolódása is. Minthogy a kereskedelem az utóbbi időben a dollár és az arany árfolyamához igazodott, a dollár új, zso.poc pengős árfolyamának megállapítása bombaként hatott a piacra. Eddig nem fordult elő, hogy a közönség a bankokban olcsóbban adja el valutáit, mint a Nemzeti Bank hivatalos árfolyama. Most azonban a pénzszűke fokozott eladásra késztette azokat, akik vagyonukat hol Szerda, 1946 janirs lárban és más külföldi pénznemben helyezték el A pénzhiány és a valutakínálat eredményeként a valuták árfolyama rohamosan csökkent és a hivatalos árfolyam alá zuhant, olyannyira, hogy amikor december 21-én újabb 30 százalékkal leszállították a dollár hivatalos árfolyamát (150 ezerről 107 ezer pengőre), a valutakínálat ekkor sem állt meg. Ez egyik legnagyobb eredménye a pénzdézsmának. A valuták áresésének természetes következménye a lényeges olcsóbbodás az élelmiszerpiacon. Az első napokban 16 százalék volt az árcsökkenés mértéke. A karácsonyi kereslet némileg megállította ugyan ezt a folyamatot, de utána ismét fokozatosan morzsolódnak az árak. Most már „feketén" is 100.000 pengőért kapható cukor, aminek kilója néhány nappal ezelőtt még 300.000 pengőbe került. Kelkáposzta 12 ezer pengő az előbbi 32 ezer pengős ar helyett, a csirke ára pedig 110 ezerről 30 ezer pengőre esett. Férficipő is kapható egy millióért az előbbi 1 millió 800 ezres bolti árával szemben. A textilkereskedelemben folyó százalék között mozog az árzuhanás. Előkerült az elrejtett liszt és burgonya is Budapesten karácsonykor volt elég kenyér, nem is kellett érte sorbanállással órákat eltölteni. A tűzifa ára szintén meglepetésszerűen lement: 50 ezer pengőért lehet venni egy egy mázsa aprított fát, aminek az ára néhány pap előtt még 250—270 ezer pengő volt. És még néhány szemléltető példa: leszállítják a dohány árát, rövidesen száz százalékkal emelik a dohányfejadagot. Olcsóbb a só, de még a mozijegy is. A pénzdézsmáról bebizonyosodott, hogy kemény, de egyben komoly kísérlet is a kiegyenlítődél felé. Természetesen a hallatlanul lecsökkent árumennyiség növelése, a termelés fokozása is szükséges, továbbá az igazságos áruelosztás megszervezése. Ez a következő állomása az infláció elleni küzdelemnek, ez a biztosítéka az igazi javulásnak. S az új pénz, az erős, jó pénz, ami ma minden dolgozó leghőbb újévi kívánsága Magyarországon. Kulcsár Sándor Közös előadásokat terveznek a bukaresti Opera és a kolozsvári Állami Magyar Színház énekesei Kolozsvár. Szentimrei Jenő a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója hivatalos bukaresti tartó-Vol-Mmiatt igyekezett a román színházz él'*M közelebbi kapcsolatokat keresni. K’Töröm az Opera ének- és zen°kara tett rá mély benyomást a „Boris Gudonov“ előadásán. Az opera kiváló főzenetgasztrate'ni ezredes, a román-magyar testvérviszony kiépítésének lelkes barátja azza az érdekes javaslattal fordult Szetimrei Jenőhöz, hogy január második felében közös hangverseny-körutat szervezzenek meg a bukaresti opera és * kot«-«-r.tr. Állami Megyar Színház legkiválóbb énekes tagjinak közreműködésév,l. He ez a körút sikerrel járna. e°-v későbbi időpontban az Ókirályság és Magyr *û r jelentős'bb városaiban megtimételhető volna. A támvilásk ebben az irányban immáraz előre haladtak, hogy már csak a két színház januári műsorterve-mi«A! fii»», hogy mely művész tagÿit tudja erre a körútra nékülözni. Két magyar operát is kért Masei«, ez ed's, melynek szövegét hírandó lefordítani és a bukaresti Nem^t* Színházban bemutatni, nominén kilátásba helyezte, hogy igvekezni fog az Opera műsortervébe beilleszteni magyar romaénekek vendégjárét, szüretüket természietesen kívánságuk szerint akár román, akár magyar nyelven énekelhetik. Boldog újévet kíván tisztelt ügyfeinek és ismerőseinek RECLAMA hirdetési iredi temesvári fiókja Merczy utca 4. Távbeszélő 24-26