Szabad Szó, 1946. április (3. évfolyam, 74-95. szám)

1946-04-01 / 74. szám

& 5L» -ját­ól Willi .......... BlB!WWWWWWW--’T-r«---. a Brazsák-mű­vek munkásai az igazgatósággal karöltve az 1940. évi termelési mennyiséget 30 százalékkal emelték A munkások biztosították napi kenyérellátásukat és ebédj­üket Temesvár. A Bozsák-művek üzemi bi­zottságának irodahelyiségében mozgalmas élet fogad. Éppen nagyobb mennyiségű könyv ér­kezett a Szakszervezeti Tanácstól, az if­jú­ valósággal rávetik magukat. Román és ma­gyar nyelvű könyvek, Lenin és Sztain mű­­vei, a szovjet alkotmány ismertetése, a fasiz­mus elleni harcosok életregényei. Az üzem­könyvtár kapta őket, de ezen felül nagy számban rendeltek a munkások is belőlük Óvatosan forgatják most a lapokat, nehogy vaspetés kezük nyomot hagyjon rajtuk. Egy­más közt megvitatják a könyvek érdekessé­gét és már alig várják, hogy hozzákezdhesse­nek olvasásukhoz. 291 munkás mintaszerű ellátása Ez a lelkesedés, élénk érdeklődés és öntu­datos magatartás jellemzi egyébként is a Bu­zsák-művek munkásainak életét. 291 munka, él és dolgozik itt példás közösségi szellemben harcos kedvben és lankadatlan erőfeszítéssel A munkásság egységes magatartása már régen meggyőzte az igazgatóságot arról, hogy sajá érdeke, ha a munkásokkal karöltve jár e minden ügyben és nem takarékoskodik­­ munkásjóléti intézkedésekkel. Így történhe­tett, hogy az üzem­i bizottság javaslatára az igazgatóság még a múlt év őszén arányiig ol­csó áron nagymennyiségű lisztet szerzett le és ezzel biztosította a munkások kenyérellátá­sát. Az üzemi bizottság külön pétimű­hely szervezett a gyár területén és ezzel elérte, hogy a 291 munkás minden nap 30 deka kenyere kap, aminek a jelentőségét a mai kenyérelá­tási nehézségek közepette nem is kell bővebbel ismertetni ho­­g­­x... Kifogástalanul működik a gyári étkezde is. A munkások 250 lejt fizetnek egy ebédért, de­ I­lenként kétszer húst kapnak, a különbüzetet vi­szont az igazgatóság fedezi. Ezen felül az­­ üzemi bizottság arról is meggyőzte az igazga­tóságot, hogy a termelés érdekében cselekszik ha közvetlenül gondoskodik a munka,ok további élelmiszerellátásról is, így az igazga­tóság egy vagon burgonyát vásárolt, amelynek érkezését a napokban várják, valamint na­gyobb mennyiségű étolajat is rendelt. A bur­g Bozsák-művek munkásainak alányiig kedvező élelmiszerellátása a termelés fokozá­sát eredményezte. Külön termelési bizottság alakult, amely együttműködik az igazgató­sággal a nyersanyagbeszerzés és a munkaterv kidolgozása ügyében. Bár a minisztérium a havonta szükséges 3 vagon sodronykötél helyett csak 1 vagont engedélyezett, a mun­kásság mégis j6 százalékos többtermelést ért el az 1940 évi termelési eredménnyel szemben’. A gyár minden osztálya működik, bevezették az akkord­béreket, amelyek nemcsak a mun­kások jövedelmét, de egyúttal a termelést is , fokozzák, mindezen felül pedig az üzemi bi­­i­zottság éberen őrködik a kollektív szerződés­­ pontos alkalmazásán. A Bozsák-művek munkásai a szakszervezeti választás során is tanúságot tettek öntudatos, kiforrott politikai magatartásukról. Az üzemi bizottság megválasztása során a reakció egy­­ségbontó kísérlete teljes csődöt mondott, 291 munkás között egyetlen sem akadt, aki társait elárulta volna, így 7,­90 százalékos szó-­­ többséggel a következő új üzemi bizottságot gonya megérkezéséig az igazgatóság fejenként 5 kilós burgonyakölcsönöket osztott ki a mán­iások között. Ezzel szemben jogos panaszok hangzanak el a III-IV. szá­mú beszerzési hivatal ellen, amelyhez a gyár tartozik. Eddig a munkások csak elenyészően csekély mennyiségű ruházati cikkeket kaptak a beszerzési hivataltól, bár annak vezetőségével szemben már többizben erélyesen felléptek, választották meg a harcos munkások legjavá­ból: Stefan Stefan elnök, Vlad Robert ticsár, Zsizsik István, Sági Ferenc, Schmidt Vikória, K­us Teréz, Szeredi József, Kiss József, Egri Károly és Hegyes Antal bizottsági tagok. A Munkás Egységfront szükségessége erősen ki­domborodik a Bozsák-művek dolgozói köré­ben és ennek eredményeképen a munkásság nemcsak anyagi érdekeit tudja megvédeni, de testvéries egyetértésben széleskörű kultúrtevé­­kenységet is tud sejteni. Újból bebizonyosodik tehát, hogy a mun­kások egysége és az üzemi bizottság fokozott tevékenysége meggyőzte a gyár igazgatóságát­ az őszinte együttműködés szükségességéről és ennek eredménye nemcsak a jóléti intézmé­nyek keretében, de a gyár egész működésében és termelésében is kedvezően nyilvánul meg. Ezt az alapvető igazságot pedig mind a többi gyárak munkásainak, mind pedig a munkaa­j­dóknak saját érdekeiben mielőbb követniük kell, különös tekinteted az újjáépítés nagy feladataira. (f) A r—»*­ ­evéc a nyersanyag — mégis emelkedik a termetes Egyetemi rektorok értekezlete a diákzavargások megakadályozására Bukarest. A jövő hét elejére a nemzet­nevelésügyi minisztérium értekezletre hívta a fővárosba az ország valamennyi egyetemének és főiskolájának a rektorát. Az értekezleten az utóbbi időben megszaporodott diáktünte­tések elleni rendszabályok meghozatalát be­szélik meg. . 10,060 fiola penicilint hoznak ez országba Bukarest. Az egészségügyi minisztérium gyógyszer­bizottsága legutóbb tartott ülésén véleményezte Je­cep fiola penicilin behozata­lát. A hatalmas mennyiségű gyógyszert két részletben hozzák az országba. Ugyanezen az ülésen a bizottság nagyobb csehszlovákiai gyógyszer behozatalt is jóváhagyott. A magánalkalaazottak új vezetősége Temesvár. A magántisztviselők és alkal­mazottak szakszervezete közgyűlést tartott amelyen a kerületek és tagozatok megbízottja megválasztották az új vezetőséget. J o n e s c. Nicolae, a szakszervezeti tanács elnöke, fel­sziklájában a munkások és alkalmazottai közös harcának jelentőségét méltatta, majd bírálatot mondott a szakszervezet eddigi mű­­ködéséről. Friedländer Jenő titkár is­mertette a szakszervezet egy évi működését az elkövetett hibákat és rámutatott tovább feladatokra. Ezután a következő új vezetősé­get választották meg: Georgescu, C., Rott­stein I., Osztie A., Friedländer E., Ber­eg­szászi N., Razga F, Kovács N., Popovics G. Gavra E., Sutka I., Schlwegenreich N­, Gazsi I., Kovács A., Joanovics N., Solymosi F. Jurca M­, Faragó A., Popovics B., Bota G. Demendy F., Freiberg M., Pop G., Keim A. Lanert I., Póttagok: Maran, Steinberg, Fi­scher, Egri, Hekler, Váradi. COLORADO-BAR termeiben április 1-től naponta új fővárosi műsor Reggelig nyitva. Tulajdonos: BIAS MIKLÓS wiwwtfunimuHtiuanuaiUMUiuimmuiiiiiQuuuiniuitiniHmi Js Marosvásárhelyyre összehívták a golttSz Mosdásági bizottságát Kolozsvár. A Magyar Néps­­zövetség országos gazdasági bizottságának elnöke, Antal Dániel dr. április 16.-én délután 4 órakor Marosvásárhelyre összehívta a gazda­sági bizottság tagjait. A nagy fontosságú érte­kezletre a MNSz országos gazdasági bizott­sága meghívta az EMGE, a magyar szövet­kezetek, bankok, vállalatok, közbirtokossá­gok és a Csíki Magánjavak veztt­it is. Az értekezleten az erdélyi magyarság összes gazdasági kérdéseit megtárgyalják, s számba­­veszik a gazdasági lehetőségeket, sérelmeket, ugyanakkor pedig nagy fontosságú gazdasági tervezetet dolgoznak ki A való élethez alkalmazzák az un­gazrlasársi törvényeket Nagyfontosságú gazdasági értekezlet a kereskedelmi minisztériumban Bukarest. (Káder). Az ország vala­mennyi kereskedelmi és iparkamarájának el­nökét és titkárát, április 3--ra értekezletre hívták a kereskedelmi és ipari minsztérium-­­­ba- Az értekezletre meghívást kaptak minden megyéből az ipari és kereskedelmi élet kép­viselői is. A meghívással egyidősen a minisztérium arra kérte a kereskedelmi és iparkamarákat,­ hogy az illető megye gazdasá­gi életét érintő kívánságokról terjesszen be emlékiratot. Az értekezleten egyrészt az új gazdasági törvényeknek a való élethez történő alkal­mazását beszélik meg, másrészt az ország gazdasági életét közelről érdeklő égető kérdé­sek ügyében döntenek Az értekezleten hozan­dó határozatoknak megfelelően léptetik mest életbe a szükséges újításokat. A Szovjet-Unió Romániának engedte át a jóvátételi számléra lefoglalt gabonamennyiségeket Fémes-Torontót mer­re nagymennyiségű vetőmaghoz és búzához jut Temesvár. A Szovjet-Unió alava bizo­­nyítékit adta megértésének Románia lakos­sága irányában, amennyiben olyan értékes i­ segítségben részesítette, amelyre az országnak­­ most különösen szüksége van. Mint ismeretes,­­ a német állampolgároknak és az ellenséges II csapatokkal eltávozott német gazdáknak ga­­­­bonakészleteit a Szovjet­ Unió részére fizeten­dő jóvátétel javára lefoglalták. Nagymennyi­ségű gabonanemüekről volt szó, amelyek egy­­ részét a szovjethatósá­gok el is szállíttatták.­­A Szovjet­ Unió kormánya, arra való tekin­ I­­tettel, hogy Románia bizonyos mértékig ve­­­­tőmag-hiányban szenved, ezeket a lefoglalt­­ ■ gabonanemüeket feloldotta a zár alól és a ro­­­­­­mán kormány rendelkezésére bocsájtotta. A­­ 1 bukaresti Szövetséges Ellenőrző Bizottság a­­. Szovjet­ Unió kormányának e nemes gesztu­­s­­srről 672/1946 száma átiratában értesítette a­­ 1 kormányt, amely 98.324/1946 száma átiratá­val adta ezt a tényt Temes-Torontál megye prefektúrájának tudomására. Illetékes helyen a Szovjet­ Unió újabb ba­ráti megnyilatkozásával kapcsolatban a követ­kezőket jelentették ki:­­* A Szovjet­ Unió kormányának segítsége Temes-Torontál megye részére azt jelenti, hogy 17 vagon árpa, 9 vagon zab és 16 vagon ku­korica vetőmagot kapunk. Kukorica-vetőmag­ban nem szenvedünk hiányt, de annál nagyobb szükségünk van árpa és zab vetőmagra. Je­lenti továbbá azt, hogy negyven vagon búzát és egy vagon borsót kapunk. Hogy a búzával való megsegítésünk milyen nagyarányú a Szovjet­ Unió részéről, elegendő rámutatni arra, hogy Temesvár egész lakosságának egy évre kenyérrel való ellátásához kétszázötven vagon búza kell, tehát a Szovjet­ Unió hozzá­járult Temesvár évi kenyérszükséglete egy hatodának szimisásihoz t vasárnap, 1945 április » «mm­­m." Történelem... d­óhéjban A világ­reakció katonai erejét egy jó év­tizeden át a hitleri Németország képviselte. Ezt az erőt izmiszziesen csak a zélói ország reakciós er.nekkozosssa.ntk jóvahagyataval es tényleges támogatásával duzzaszt­hatta fel Hitler oly hatalmasan. A­ess: A szovjet- Ur­ló, a világdemokrácia legszilárdabb bás­tyájának, megsemmisítése volt. Nyilvánvaló, hogy a német reakció vereség, a nemzetközi reakciós törekvéseknek vereségét is jelenti. Igaz ugyan, hogy a német reakció felszámo­lása az egész világon megingatta a reakció helyzetét, azonban nem szüntette meg lettzni. Ha a fegyvert ki is verték a reakció kéziből, az ideológiai harcot, — ha ugyan a hazugság, rágalom is cselszövés annak minősíthető, —* ma is folytatja. Ma azonban a helyzet lényegesen különbö­zik a háborúévi­ek­től. Az a sűrü függöny, mellyel a reakció saját hazug propagandája­­érdekében a Szovjet­ Uniót körül aggatta, le­hullt. Minden józan ember tisztában van az­zal, hogy a szovjet népek testvéri közösségé­nek akarata és kitartása döntötte el ezt a há­borút. A szabadságszerető emberiség Lalába A ’‘Szovjet Unió iránt határtalan. Azt a nagy­szerű lendületet, mellyel a szovjet népek har­coltak és a szabadság legmegá'.a'.kodottabb, legkönyörtelenebb ellenfelével szembe­t az­­egész világot mozgósították, saját szabadsá­guk magasztos érzése adta nekik. Ezt az ér­­­zést pedig a legigazibb demokrácia termelte ki.­­ Mi sem természetesebb, hogy a reakció vesz­etett pozícióit világvonatkozásban csuren­ile­­ken, országos vonatkozásban mániákon és bratiar­ukon keresztül igyekszik visszaszerez­ni A harc kimenetele nem kétséges, de mivel a ellenség kapzsi és kenek és me-* a harc gyors befejezésivel a nélkülözések idejét is meg­rövidítjük, a küzdelmet a reakció teljes kiir­tásáig itt és mindenütt folytatják. (—ps) «q—— n ..— 4— 111 11 wmmmmmmtm­m­aMiOMMMMMMWBWWi Szellemi Élet luiHimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiimii Bánsági Szalon Megalakul: a Bánsági Szalon is a te­mesvári képzőművészek szakszervezetének eme elhatározásával uj fejezet kezdődik . Bánság művészi életi­.n. Idár április hónap­ban megnyilik az 1540 évi tudat, amelyen az összes bánsági képzőművészek szerepelni fog­nak, egyéni képességekre, a r.zgv Kolektivi­­tás keretesen bemutatva. Ez a közös munka serkentőleg hat majd a bánsági művészetre, amely a világhírű Kepeky Károlytól kezdve már számos kitűnő értéke; a bot: a legszéle­­seb­b viszonylatokban. Üdvözöljük a Bánsági Szalont a nagy­közönség szempontjánál is. Mert a mai idén egyik légióba parancsa, hogy a művészethez mindenki felemelkedjék, hogy az mindenki tényleges tulajdona legyen. Fel kell kelteni tehát a műszeedtetet és megadni a lehetősége: a munkás és a paraszt számára is, hogy kép, rajz díszítse a szobája falát s mű­vészi alkotás gyönyörködtesse a szemét, nem holmi vásári gipsz figurá is. A mai idők kép­zőművészei már tudják, hogy mi a teendőjük e téren. Ezért nem is akarunk nekik tanácsot adni. Csak leszögezzük a Bánsági Szalon meg­alakulásának örvendetes tényét, amely tárla­taival, felolvasásaival és terei célkitűzéseivel a műszeretet egyetemesítési: fogja szolgáini Az ebből származó haszon nyárásvaló. Mert minél szélesebb rétegekre támaszkodik a mű­vészet, annál jelentősebb, szélesebb lesz a mondanivalója. Minél közeledő jut a mű­vészhez a tömeg, annál magasabbra emelke­dik lelkisége, az igazi szépség átér­zésében és megbecsülésében. Seidner Imre regénye Seidner Imre, a aradi újságíró sokáig volt Genfben. Onnan tudósította a lapokat, így alkalma volt alaposan betekinteni az egykori Népszövetség boszorkánykonyhájába. Most megjelent Napsugár a Month’acon című re­génye az egykori izgató politikai események­­ színpadán játszódik le s reflekttrszerűen vi­­­lágí­t rá a népszövetség: diplomaták fondoro s­kodásaira, arra a hamisan festett politikai­­ csoportosulásra, amelytől olyan sokat várt akkor a­z emberiség. Maradandóan érdekes adatszerűségében is, mindez azonban csak a háttér. Mert tulajdonképen egy bájos szerelmi , történetnek vagyunk tanúi Genf napsugaraz ege alatt. Ebben a kis históriában, könnyedén»­s teli szívvel és melegséggel egész líráját bont­­akoztatja ki Seidner Imre, amikor az ifjú­ságról és a szerelem örökké valós ássd ró! meg 4­0 olvasónak»

Next