Szabad Szó, 1946. május (3. évfolyam, 96-120. szám)

1946-05-01 / 96. szám

&Z£fc£»ad­ !»£0 Szerda, 1946 május 1 Május elseje a ma«Nások, fő­da»u»ewm­es értelmiségiek SsK«f9£s«énak jelképe. Hatályon kívül helyezték a háborús munkarendről intézkedő törvényt Tizennégy napnál nem lehet kevesebb az évi pihenő szabadság . Milyen feltételek mellett lehetséges alkalmazotti elbocsátás Bukarest. Amint már említettük, a munkaügyi minisztérium törvényter­vezetet készített a munkaviszonyról in­tézkedő törvény egyes intézkedéseinek módosításáról, valamint a háborús m­un­­karendről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről. A törvénytervezetet a minisztertanács elfogadta és az uralkodó által történt szentesítése után a hivatalos lap április 26-i számában megjelent. A pihenő szabadság tekintetében a törvény kimondja, hogy a szabadságidő kiszámítását az 1929 évi rm­unkatörvény 89. szakasza értelmében végzik, de séma a munkások, sem a tisztviselők részére a szabadság tartama 14 napnál kevesebb nem lehet, ha az illető munkás vagy tiszt­viselő 30 évnél fiatalabb, ha 30 és 43 év között van, a szabadság tartama legalább 21 nap és ha elérte a 40 évet, akkor a szabadság 30 nap. Az Országos Szakszervezeti Tanács vé­leményezésére a munkaügyi minisztérium végzéssel állapítja meg, mely alkalmazot­ti csoportok végeznek nehéz, egészségte­len, vagy veszélyes munkát. Az az alkal­mazott, aki ebbe a csoportba kerül, évi pihenő szabadság címén minden esetben 30 napot kap. A pihenő szabadságra való jogosultság csak az egyazon vállalatnál eltöltött egy év után jár. A fennti ren­delkezések nem befolyásolják az­ egyéni megállapodásban, kollektív szerződésben, továbbá egyes vállalatok szabályzatában, illetve a szokásjogban megszabott hosz­­szabb tartamú szabadságot. Pihenő szabadság az év bármelyik sza­kaszában adható, az alkalmazott kérése nélkül, a nélkül azonban, hogy a munka menete ezzel hátrányt szenvedne. Valamennyi alkalmazotti csoport részé­re a szokványos munkaidő nyolc óra. A munkaügyi minisztérium az Országos Szakszervezeti Tanács véleményezése után egyes csoportokra a szokványos munkaidőt felemelheti (legfeljebb 12 órára), illetve csökkentheti. A vasár- és ünnepnap, valamint a 10 órán túl való munkaórát 100 százalék többlettel, a nyolc órán túl terjedő munkaórát 50 szá­zalék többlettel fizetik. A szakmai képesítési törvény rendel­kezéseitől eltérően a törvény megengedi, hogy a szakmunkát nem szakképzett munkás is végezze, a munkaügyi minisz­térium engedélyével, az Országos Szak­szervezeti Tanács véleményezése után. A helyi ügynökök és utazók kizárólag jutalékkal való javadalmazása tilos. A jutalékon kívül az ügynököknek és uta­zóknak az országos ár-kormánybiztosság részéről ez után megszabandó­­befizetés is jár. Egyéni vagy kollektív elbocsátás a munkaügyi minisztérium engedélye nél­kül nem történhetik. A munkaadó erre irányuló kérelmét az illetékes munka­­ü­gyi szervek a szakszervezeti kiküldöt­tek jelenlétében előzetesen megvizsgál­ják. A munkaügyi minisztérium kötelező irányelveket szögez majd le a szolgálat­ból történő elbocsátás lehetőségére. Az elbocsátás a törvényes, szerződéses vagy más természetű kötelezettségek teljesí­tése körül felmerült vétség miatt lehet­séges. . A kivirágzó nótafa Temesvár. Az ígéret szép szó, ha meg­tartják, úgy jó... — bizonyára ezzel az érzés­sel olvasták igen sokan a lapunkban megjelent hirdetést arról a második tavaszi néphang­­versenyről, amelyre a Magyar Népi Szövetség hívta mindazokat, akik „a hétköznapi robot után kedves, hangulatos vasárnap délelőttöt akarnak eltölteni Aki azonban ott szoron­gott a Magyar Népi Szövetség székházának zsúfolásig megtelt nagytermében, akinek lelke megfürdött a felcsendülő örökszép melódiák­ban, érezte, tudta, hogy a kifényesedő szemek, a mosolyra gyűlő arcok és a sűrűn tapsra ve­rődő tenyerek itt nem egy kedves ígéret való­­ra­ váltásának örvendeztek csak, hanem az ün­nepi hangulattá forrósodott légkörben érzé­kelték annak az új tavasznak a lehelletét is, ami a felszabadulás után, a demokrácia útján, a szellemi felemelkedésre vágyó tömegek felé áramlik... A kitűnő cigányprímás, a népszerű Ala­dár vonója alól gyöngyöző szebbnél szebb dallamokkal kezdődött a matiné. Kovács Ju­ciban meleghangú, bájosan éneklő fiatal te­hetséget ismert meg a közönség, akitől még sok szép szereplést várhatunk. Gyönyörű, vi­rágos népi viseletben, mint jelenség is, meg­személyesítője volt a nótafa kivirágzásának,­ amelyet ez a tavaszi néphangverseny jelen­tett. Utána Pa­ál János szerkesztő olvasta fel finom hangulatú karcolatot — „A szerelem nem olyan egyszerű“ címmel — megérdemelt tapsra ragadtatva a közönséget. A magyar dalkultúra avatott művelőjét és tanítómesterét ünnepelte ezután melegen a hallgatóság, I­r­say Nándor személyében, aki magyar nó­tákat adott elő zongorán, tökéletesen kifeje­zésre juttatva e hangszeren azt a belső izzást, amely az igazi népi muzsika sajátja. Koszó István a „férfiak a nőkről“ című, szellemesen felépített, érdekes felolvasással járult hozzá a matiné sikeréhez, Kulcsár Sándor pedig a magyar nóta érzésvilágából adott, élénk tet­széssel fogadott, derűs képeket. Befejezésül újból Müller Aladár és cigányzenekara rendített rá andalító, majd pattogó nótákra és Kovács Juci énekelt meg néhány szép dalt, melyeket a lelkes tetszésnyilvánításra, ráadással is meg kellett toldani. Sokáig felejthetetlen, kellemes élménnyel távozott az előadás közönsége s a vasárnapi matinék , k­özvélemén­y-p­o­s­t­á­j­á­b­an sok olyan cédula hullott, amelyen ez a szó állott: „Köszönjük“. A nagysikerű néphang­­v­ersenyt, jövő vasárnap délután, közkívá­natra, valószínűleg megismétlik. Erről lapunk útján idejében hírt adunk majd. •a. s.! A békeszerződésről és a választásról rádióbeszédet mondott Tatarescu Gheorghe helyettes miniszterelnök és külügyminiszter Bukarest. Szombaton este Tata­rescu Gheorghe helyettes miniszterel­nök és külügyminiszter a román rádió­ban beszédet mondott. A külügyminiszter rádióbeszédében elsősorban a békeszerződések kérdésével foglalkozott. Rámutatott arra a négy szakaszra, amelyen a békeszerződés alá­írásáig át kell menni. Az első szakasz® e munkálatoknak a négy nagyhatalom kül­­­­ügyminiszter-helyetteseinek londoni ér­tekezlete volt, amelyen a szerződések szövegét előkészítették, a második sza­kasz április 2­1-én kezdődött Párizsban a négy külügyminiszter értekezletével, a harmadik szakasz lesz a 21 hadviselő ál­lam kongresszusa, amely a szerződések tervezetét megvitatja és végül az utolsó szakasz a négy külügyminiszter újabb értekezlete, amikor a szerződések felett végleg döntenek. — Románia ~ mondotta Tati­­escu külügyminiszter ■— a tristen kötele­­e­zettségek felett érzett nyugodt lelki­sm­e­­­ret adta bizalommal várja a béke-, s­ érző­dést. A beszéd második részében a helyettes miniszterelnök és külügyminiszter a vá­lasztások ügyéről szólt. Hangoztatta, hogy a választáson a harc nem két párt, vagy két pártcsoport között folyik majd le, hanem két felfogás, sőt különböző világnézet összeütközése lsz. Rámuta­tott arra, hogy a választások kimenetelé­nek, külpolitikai szempontból is különös jelentősége van. Románia külpolitikája nem lehet elszigetelődési politika, e* mondotta. Nem feledhetjük el a Szov­jet­ Unió elhatározó szerepét, amely új fejezetet nyitott a történelemben. A Szovjet­ Unióval való együttműködés életfeltétel számunkra és ugyanakkor az ország politikai, gazdasági és szociális megszilárdulásának biztosítéka. Befejezésül Tatarescu Gheorghe hang­súlyozta, hogy az ország népe nem ad­hatja szavazatát olyan emberekre, akik múltjukkal és doktrínájukkal veszélyeztet­hetnék az ország jövőjét. If.­úll­ami tartalékfölde­­jet bérbe adjást A hanyag gazdáktól május­­ után elveszik a földeket Temesvár. Terpes-Torontál megye vetési bizottsága Novaca Valér dr. prefektus el­nöklete alatt ülést tartott. Elhatározták, hogy a tartalékföldeket bérbe adják olyan gazdák­nak, akik hajlandók azokat megművelni. A vetési bizottság április 30.-ig határidőt adott azoknak a gazdáknak, akik földjüket nem művelték meg, hogy azt haladéktalanul esz­közöljék. Most, hogy ez a határidő elérkezett, a vetési bizottság úgy döntött, hogy mind­azoktól, akik földjüket a felszólítás ellenére nem művelték meg, a földet elveszik és szor­galmas gazdáknak adják oda. Az elv az, hogy aki vet, az arasson is. A hanyag gazdákat a vetési munkálatok szabotálása miatt bíróság elé állítják. A megyei vetési bizottság megállapítása szerint a megye sok községe elzárkózik attól, hogy az ország nélkülöző megyéi számára ku­koricát adjon. Éppen ezért a bizottság fel­kérte a sajtót és a politikai pártokat, hívják fel a falusi lakosság figyelmét arra, hogy a mi helyzetünk az ország gazdasági helyzeté­től függ és a temes-torontál megye községek­nek szintén érdekük, hogy más megyékben is végrehajthassák a vetési programmot. A ve­tési bizottság több község bíráját felfüggesz­tette, mert a más megyéknek szóló kukoricavető­mag gyűjtési akcióját szabotálta. A járási főszol­gabírók felhatalmazást kaptak, hogy az olyan községi jegyzőket vagy bírákat, akik ezt az akciót szabotálják, azonnal függesszék fel. IHájjus szenzációja Étterem — Bár — Kávéház ■-=5= CHAT-NOIR ==s-----­Cyárváros, Mercur-utca 1. (Aro-mozi mellett) Teljesen újjászervezve és új­ra akilva MÁJUS 1-től világvárosi műsor, szenzációs számokkal. „Jazz-Rozambo“ hangversenyez m­­. cen este tostor,süjt különlegességek, elsőrendű borok, rekam-árakon Irómesterség Mostanában sok szó esik az újságban az írókról. Idelátogattak és előadásokat tartot­tak az erdélyi magyar írók, szervezetet ala­kítottak a bánsági magyar írók és együttes tanácskozást folytattak a magyar írók a kö­zös működésről. " Megérdemli az írómesterember, hogy be­széljünk róla és emlékeztessük embertársain­kat, mennyire fontos szerepe van a népek éle­tében. Az írómesterember sokféle mesterséget egyesít magában. Kőmives, aki gondolatainak számos téglájából rakja össze a szebb jövendő eszményi palotáját. Útépítő, aki betűivel kö­vezi ki az utat, amely szentelt célok felé ve­zet. Hídcsináló, aki egyes emberek, csoportok és egész népek közötti szakadékok fölé a meg­­értés hídjának iveit feszíti. Az iró kovács, az egyetértés és testvériség vasoszlopának ková­csa. A cs, ki népünknek a világ népei előtt va­ló szereplésének emelvényét ácsolja. Bányászt napfényre hozza az ismeretlen mélységekből népünk erényeinek, jó tulajdonságának és ki­válóságainak minden aranynál nemesebb érceit. Földmives: számtalan jó magot vet el, amelynek aratása azonban mind az összeségé. Kertész: tarka történetek és színes versek ezerféle virágait termeszti és csokrokban oda­helyezi a közönség asztalára. Kohász: meg­­önti és csiszolja a tartó acélpilléreket a béke számára. Mint bognár készíti haladásunk sze­kerét. Mint tanító oktat. Mint bíró ítélkezik azok fölött, akik a köz érdekei ellen vétenek. Mint ügyvéd megvédi jogainkat, vitathatatlan igazságainkat, demokratikus vívmányainkat. Szobrászként formálja a lelkeket s a szíveket. Az író molnár is s mint ilyen kiőrli szá­munkra az általunk felszedett tudásmagvak­ból az élvezhető lisztet és kiveti a korpát. Nem kevésbbé fontos az író szerepe, mint har­cos katonának, aki nemcsak védelmezi de­mokráciánkat, haladásunkat, kultúránkat, min­den szellemi és anyagi kincsünket, hanem har­­col, sebeket oszt és sebeket szenved is ezekért. Lássátok, testvéreim, ilyen sokféle foglal­kozást űz az írómesterember. Becsüljétek meg érte. Mert nem önmagáért, hanem érettetek dolgozik és hadakozik. KUN MÁTYÁS A MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG HÍREI GYÁRVÁROSI MAGYAR IFJAK FI­GYELMÉBE! Május elsején, szerdán, a dolgo­zók ünnepén a gyárvárosi ifjúság is felvonul. Gyülekezés reggel 8 óráig a MNSz gyárvá­rosi tagozatának helyiségében (Dorotma­ tér 2.). Az ifjúsági csoport kéri az alábbiakat, hogy népi viseletben jelenjenek meg: Tímár Magdi, Kalmár Rózsi, Galla Rózsi, Ugray Gizi, Laza Jenő, Galla Sándor, Móricz Jó­­zsef és Kazinczy Ferenc. * A MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG NŐI CSOPORTJA közti a falusi női felelősökkel, hogy május 5-én, vasárnap, a temesvári székházban rendes havi közgyűlést tart, ame­lyen a női felelősök megjelenése kötelező. * A VIDÉKI GAZDAKÖRI VEZETŐK a május 1-én, vasárnap tartandó megyei gazdaköri értekezleten feltétlenül jelenjenek meg a megyei szervezet székházában. T­orontálkeresztes községe posta nélkül Temesvár. Torontálkeresztes, ez a szín­tiszta, magyar község, két hét óta posta nél­­­­kül van. A község egyik tisztviselőnője,­­ ugyanis, aki a postamesteri teendőket végezte,­­ elköltözött, a temesvári főposta pedig eddig nem nevezett ki helyébe más tisztviselőt úgy, hogy a torontálkeresztesiek csak nagy késés­sel kapják meg a leveleket és az újságokat. A torontálkeresztesi lakosság címére érkező pos­tai küldeményeket Fény községbe irányítják, amelynek van ugyan postája, de nincs vasúti állomása és a torontálkeresztesi kisbíró onnan hozza el a leveleket és újságokat. El lehet képzelni, hogy meddig tart, amíg ilyen kö­rülmények között a torontálkeresztesiek pos­tájukhoz jutnak. Ajánlatos volna, ha a temes­vári postaigazgatóság minél előbb véget vetne ennek az áldatlan állapotnak, amely felette hátrányos a torontálkeresztesiekre.

Next