Szabad Szó, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-01 / 249. szám

i Szabacs A beszerzési skinsztalefo nagyovám­fa átszenvezését­­készíti elő és legfelső gazdasági tanács Bukarest. (Rador). A legfelső gaz­dasági tanács legutóbbi ülésén foglalko­zott a beszerzési hivatalok (economata) megszervezéséről szóló új törvényterve­zettel. Ennek rendelkezései szerint vala­mennyi állami és magánintézmény és a vállalat amelynek száznál több alkalma­zottja van, köteles beszerzési hivatalt lé­­tesíten. A közélelmezési államtitkárság­nál működő központi beszerzési bizott­ság száznál kevesebb alkalmazottal ren­delkező vállalatok és ntézmények részé­re is engedélyezheti saját beszerzési hi­vatal felállítását. A beszerzési hivatalok foglalkozási ágak szerint szövetségbe tö­mörülhetnek, tekintet nélkül a foglalkoz­tatott alkalmazottak számára. A tervezet a beszerzési hivatalok szervezetére való tekintet nélkül világosan körülhatárolja a munkaadók és alkalmazottak kötele­zettségeit, akik csak egyben beszerző­i hivatalnál kaphatnak előlátást. Visszaélé­sek elkerülésére a beszerzési hivatalok tagjainak és hozzátartozóinak személy­azonossági igazolványát annál a beszer­zési hivatalnál látják el pecséttel, hol az illetők be vannak iratkozva. A beszerzé­si hivatalok az új tervezet szerint adó­­mentességet élveznek. A munkaadók kö­telesek a beszerzési hivataloknak a mű­ködéshez szükséges alapokat rendelkezé­sére­­bocsájtani és abban az esetben, ha ilyen alapokkal nem rendelkeznek, köl­csönt vesznek fel állami, vagy magán­­pénzintézete­knél A Nemzeti Bank kike­lés a vállalatok visszleszáml­­ölési váltóit elfogadni. A munkaadók részéről felvett kölcsönöket a beszerzési hivatalban ta­lálható árukkal és javakkal fedezik, il­letve biztosítják. Az az alkalmazott, aki több beszerzési hivataltól vesz fel árut és élelmiszert 500.000 lejig terjedő pénz­büntetést kap és elveszti jogát­ a további élelmezési ellátásra. A Hazafias Arcvosnál alakít kormányt Bulgáriában Szófia. (Rador). Dimitrov a bul­gáriai parlamenti választások eredmé­nyével kapcsolatban fontos nyilatkozatot tett Ebben leszögezte, hogy a lefolyt vá­lasztások megmutatták, mennyire jelen­téktelen tényező az ellenzék az ország belpolitikai életében. A Hazafias Arcvo-­nal nagy győzelme arra kötelezi az arc­vonalat, hogy méltó legyen a nép bizal­mához és folytassa a küzdelmet a reakció kiirtására, valamint a demokrácia végle­ges megerősítésére. Bár a bolgár Kom­munista Párt az elért választási győze­lem alapján egyedül is vállalhatná a kor­mányalakítást, — mondotta Dimitrov, — valószínűle­g mégis a Hazafias Arcvonal alakít kormányt. Háziipari és népművészeti vásárt rend­ezn­ek a ZfziSz temesmegyei gazdasági vezetői és a szövetkezetek A Magyar Népi Szövetség temesmegyei gazdasági vezetői és a temesvári szövet­kezetek vezetői elhatározták, hogy Te­­mesvárott nagyszabású karácsonyi vásárt rendeznek erdélyi háziipari, továbbá kézműipari és iparművészeti ter­mékekből. A vásár célja, Temesvár és környékének közönségével és kereske­dőivel ezeket a termékeket megismer­tetni. Tekintettel arra, hogy Temesvár a főváros után az ország egyik legnagyobb ipari és kereskedelmi központja, a vásár rendezősége arra számít, hogy a főváros több kereskedője szintén érdeklődni fog a kiállított anyagok iránt. Ezzel a terme­lőknek, főleg pedig a kézműiparosoknak alkalmuk nyílik kiterjedtebb kapcsolato­kat kiépíteni. A vásár rendezősége felkéri azokat, akik részt akarnak venni a kiállításon, illetve a vásáron, melyet december első napjaira terveznek, hogy saját érdekük­ben idejében és megfelelő árut bocsássa­nak a kiállítás rendezőségének rendelke­zésére. A vásár iránt érdeklődők, felvi­lágosítás végett forduljanak a rendező­ségekhez a következő címre: „V­i­t­a­min“ szövetkezet, Temesvár­­, Milano­utca 4. szám. Érdemes-e élni írónak a mai korban. Erre a bizonyára sok agyat foglalkoztató kérdésre válaszol Gaál Gábor az U­tunk legújabb számának vezető cikkében. A lap tartalmából kiemelkedik még a harmadik oldal, amelyen Bukarestben járt íróink — M­éli­u­s­z József, Nagy István, Szemlér Ferenc — számolnak be az erdélyi magyar szellemi életet közelről érintő tárgya­lásaikról. A lap vezető helyen közli Kovács Györgynek az írói magatartásról szóló írását Szent­imrei Jenő a magyar-román köze­­le­tes problémáját boncolgatja és — lehetőleg — viszi előre. K­a­k­a­s­s­y Endre a költő Sala­mon Ernőt idézi megemlékező írásában. A választások izzóan időszerű kérdésével foglak­kozik Aszód­y János és T­a­más­i István cik­­ke a jelenségek mélyére hatoló okfejtéssel. Széles skálájú szemlét nyújt a francia szel­­lemi életről J­or­d­ák­y La­jos, Rad­n­óz­y Miklós halál utáni verseskönyvét Benedek Marcell ismerteti. Érdekes emefuttatást közöl a lap a Mandragora kolozsvári előadásával kapcsolatban is. A szépirodalmi anyagból kiemelkedik Szabó Lajos Csehov-fordítással, Kormos Éva bánsági tárgyú novellája, Kisbán Miklós karcolat, Geo Bogza mócvidéki története, Marton Lili kisvárosi életképe és Szabó Géza lírai prózája. Komoly értéke e számnak Kiss Jenő vers­ciklusa, valamint Horváth István és Jékely Zoltán egy-egy verse és Szemlér Ferenc vers­­­f­ordítása. Felhívjuk a figyelmet a Megszólal az olvasó című rovatra, úgyszintén Röszler Victor köz­gazdasági beszámolójára is. Kitűnő rajzokkal szerepel Szervótiusz Jeni és Szolnay Sándor. Az Utunk szerkesztőségének és kiadóhivala Ulnak dme Kolozsvár, Plata Libertata­s. Péntek­, 1946 november . A Magyar író?! SzcMisSg tercesforcn^megyei kém­­scífiWt’el ——‘kmi--|^------ -- ------------ ■■ 1 ' BITTTT— auil—in 1 'III LÁZÁR JÓZSEF A Magyar Népi Szövetség Temes-To­­rontál megyében képviselőjelölti listájá­ra harmadiknak Lázár Józsefet állí­totta, aki ma a bánsági magyarságnak egyik legcéltudatosabb és leggerince­­sebb harcosa. Mégis, ha szembenézel vele, úgy tűnik, hogy/ hallgatag, mélyen gondolkozó ember, aki csak befelé él. És ha beszédbe elegyedsz vele, szava megfontolt, kimért, lassú menetű, mint aki fontolgat és mérlegel, mielőtt hatá­roz. De tea egyszer kimondotta a döntő szót, akkor azt állja is és nem tágít, nem hátrál, nem köntörfalaz, hanem vállalja minden szavának súlyát és következmé­nyét. Így ismerem én őt hosszú évek óta. Ilyennek ismertem akkor is, ammikor sa­jnos bűn volt olyan sorban állni, amely mm megalkuvást, nem a széthúzást és nem a turáni átokként emlegetett egy­mással szembeni acsarkodást, hanem a gerinces összetartást, a becsületes népi harcot, az áldozatos céltudatos munkát szorgalmazta, amelyet minden igaz ma­­gyarnak a saját népével szembeni és az azzal együttélő népekkel való megbéké­lésének érdekében kell kifejtenie. Mert ő és vele együtt egynéhányan már ak­kor hirdették a népi együttműködés, a népek közötti barátság szent tüzének lángralobbantását, amikor erre mifelénk őszinte magyarnak lenni üldöztetési jogfosztást jelentett. Ismerem őt, abból az időből, amikor a negyedik kerület­ben újságk­ioszkba húzódva, látszatra szürke kis ember volt, de valójában az ő kioszkja lett az új eszmekordozók titkos gyülekezőhelye, ahonnan min­denki biztatást, kitartásra erőt merít­hetett. Nem csoda hát, ha Szabó Árpád is itt fordult meg legtöbbet, a m­a,iyar­­ságnak ez a tisztalelkű, lángpallósú Dá­vidja, aki ugyanúgy felvette a harcos I'cWattot, mint Lázár József és a többi becsületes magyar. Csendes esti át­ékben ők ketten és még néhányan itt cserélték ki gondolataikat, eszméiket, hogy anr­g kellene jobban csinálni a mozgalmat hogy abból olyan fa terebélyesedjék ki amely mély gyökereket ereszt és sűrű ágazatával viszi, kergeti a vihart, amely meg fogja dönteni, le fogja rombolni e hazugság fellegvárát. De Lázár József nemcsak elméletben hartem gyakorlatból is vitte és szolgálta a nagy ügyet. A szellem fegyverével küz­dött, mert egyike ama őstehetségeknek akiknek vérében van az igazságkeresés forró lávája. Az ujságelosztás és kiszol­gálás közötti perceiben rendületlenül ta­nult és csiszolódott. És napról-napra mindjobban kezébe ragadt a toll, szívé­hez és lelkéhez nőtt a nyomtatott betű, amelyen keresztül új életet lehet építeni. Cikkeket, érkezéseket, novellákat, pa­naszos leveleket irt, amelyek mind népé­nek fájdalmát, élniakarását és áldozatos harcét szolgálta. Napilapok, hetilapok, folyóiratok közölték írásait, amelyek az új szellemet hirdették, a nagyváradi „Napló“, a nagyváradi „Friss Újság“, a temesvári ,,6 órai újság“, sőt még a „Déli Hírlap“ hasábjain találkoztunk ezekkel a tisztán leszűrt és egy cél vo­nalába állított írásokkal, de ott láttuk Lázár József nevét Gaal Gábor ország­szerte és külföldi komoly kultúrkörök­ben is nagyrabecsült folyóiratában a „Korunk“-ban is, ahol komoly, jól meg­alapozott és társadalomtudományi szem­pontból is kifogástalan írások láttak napvilágot. Sem a „történelmi ” pártok korszaka, sem a diktatúra nem adott módot és lehetőséget, hogy Lázár Jó­zsef ezt a veleszületett tehetséget kiak­názhassa és mint a sajtó munkája táp­lálja olyan mértékben, ahogyan kívána­tos lett volna. Az új világ felszabadító harcában ő is részt vett és ugyanúgy ő is felszabadult, mint annyi tehetség, mint annyi népi szellem. Ma Lázár József nemcsak a Magyar Népi Szövetség politikai front­ján áll, de ennek a lapnak az élén is, a­melynek hasábjain írói értékei ékesen bizonyítják, hogy a diktatúra benne is elnyomta azt, ami a nép javát szolgálja. Lázár József vérbeli újságíró és író, mert ősi erők azzá teszik és egyben a bánsági magyarság, a népi tömegek népszerű egyénisége, akit nemi cimborsága miatt fogadtak szívükbe a magyarok, hanem tettereje, áldozatkészsége és ügyszeretete miatt, amellyel az önkéntesen vádlolt munkát fáradhatatlanul viszi. És a meg­font­olt szava, mérlegelő ember szeméből tüzes szikra pattern, ha népének ügyé­ben síkra kell szállnia, mint ahogy szi­kár teste megnő, kreolberűs arca megke­­ményszik, ha igazságot kell teremtenie. A bánsági magyarság majd büszkén üti rá a pecsétet az egyenlőség jelére, mert ilyen egész emberek viszik diadalra a nagy ügyet. * SZIMONISZ HENRIK Hatalmas arányokban halad az ország vasúti hálózatának helyreállítása Bukarest. (Rador) Az ország újjáépítése 1945 március 6-tól kezdve jelentős lendületet kapott és új ütemet vett az egész állami élet. Különösen a vasutak helyrehozatalánál tapasz­talható nagyarányú munka. A romániai vasutak az ellenségeskedések megszüntetésének pillanatában katasztrofális helyzetben voltak. Sokezer kilométer vasúti vonal teljesen elpusz­tult, éppen úgy az állomási épületek, műhe­lyek is. A gördülő anyag használhatatlanná vált, míg a vasúti felszerelés pusztulása majd­nem lehetetlenné tett minen rendszeres forgal­mat. A közlekedésügyi­ minisztérium a vasúti vezérigazgatósággal együtt nyomban az ellen­ségeskedések megszűnése után hatalmas mére­tű újjáépítési tervet dolgozott­ ki, amely a leg­rövidebb időn belül felette kedvező eredm­é­­nyeket érlelt. Rövid időn belül helyrehozták a fontosabbb vasúti vonal­akat, műhelyeket és a forgalom zavartalan menetelének biztosításra hoz feltétlenül szükséges felszerelést. A vasúti fővonalaik helyreállításával egyidőben folya­­matban van újabb vasúti vonalak létesítése is. Jelenleg egy hét kilométeres új vonal elkészí­tésén dolgoznak, amely hivatva van Dorno­­vatránál helyreálltatni a közvetlen összekötte­tést Moldva és Erdély között. Az időjárás min­­den nehézsége ellenére a vasúti újjáépítési munkálatok kielégítő módon folynak, bár a visszavonuló ellenséges csapatok páratlan van­dalizmussal pusztította el a vasúti vonalakat, átjárókat, hidakat, ami az ujj­építési munká­­latokat végző munkásosztagokat nehéz feladat elé állítja. A vasúti vezérigazgatóság meghív­­ta a sajtó képviselőit, hogy a helyszínen győz­­z­őd­jenek meg a munkák menetéről és az eddig elért eredményekről, amelyek élénken bizo­nyítják az egész vasúti személyzet lelkes oda­adását. Az Erzsébetváros magyarsága az új iskoláért Temesvár. Biztató eredmények kísérik a Magyar Népi Szövetség erzsébetvárosi szer­vezete iskolai bizottságának fáradozását annak érdekében, hogy a szülők bevonásával, szülői értekezleteken vigyük előbbre mind az iskola anyagi gondjain való segítés, mind a nevelők és a szülők együttműködése ügyét. Legutóbb népes szülői értekezlet folyt le a MNSz. erzsé­betvárosi helyiségében, amelyen Bertalan ele­mi iskolai igazgató és Komlási József­né tanú­tanő veze ésével az iskolát és a szüv­eket egy­aránt érdeklő több fontos kérdést beszéltek meg. Az értekezlet sikeréhez több szülő igét figyelemreméltó felszólalással járult hozzá. A M'\'Sz III kerületi uko­’ai bizottsága egyéb­­ként ezúton is köszönetét nyilvánítja az álla­m­ ■aagvar demi iskola támogatóinak: Sárga Gyula gyógyszerésznek, aki Sipos Ödön gyógy­­szerész elhunyta alkalmából koszorúmegváltás címén 50 ezer tejt juttatott az iskolaalap ja­vára, Darida Mártonnak, aki 120 ezer lejes iskolatálok­ vásárlásával járult hozzá az új iskola berendezésihez, Korparich Andornak, aki három kályhát és egy méter tűzifát ado­mányozott az iskolának, valamint Antal Ká­­rolynak, 10 ezer lejes adományáért. (k. m.) Feket­ehalmi- Szeydner beismerő vallomása a vérengzésekről Újvidék. A vajdasági legfelsőbb bíróság előtt ,az újvidéki per folyamán Szombathelyi* Knausz Ferenc volt vezérkari főnök kihall­­gatása után FeketehalmiCzeydner csendőrezre­­des kihallgat­á­sra került sor. Feketehallai- Czeyd­­ei be s­i.f­rte, hogy 3. hírhedt razzia után jele ié.* tett Szomba­bthelyin­ek és Hon* thynak An­n­a munkás büntetőszázad felüli* tását illeti, azt maga Horthy engedélyezte Ki­hallgatták Grassy*Grasser József volt csendőr-, ezredest is, aki bevallotta, hogy tudomása sze­­rint 880 polgári személyst öltek meg. A tár­­gyalás még folyik. Hevessel ellenzik a török—arai­ katonai egyezmény tervét Beiruth. A szíriai sajtó hevesen ellenzi a Törökország és az arab államok közötti kato­­nai egyezmény tervét. Ez a terv — mint a la­pok írják — az angol imperializmus újabb, álcázott megnyilvánulása, amely arra irányul, hogy Törökország szolgái, közreműködésével a közel* és középkeleti államokat béklyóba kössék. A szíriai sajtó véleménye szerint sem Szíria, sem a többi arab állam nem áll kötél* nek és nem fog katonai egyezményre lépni Tö­­rökországgal, mert az arab államoknak egy­­aránt az az érdekük, hogy egymás között köss­senek szövetséget és az arab nép érdekeit védel­mezzék, vissza­utasítva minden angol vagy török érdek kiszolgálását. BETEG A TÖRÖK ÁLLAMELNÖK. (Ankara ) Izmot Inönü török köztársasági el­nök váratlanul megbetegedett. Betegsége miatt elmaradtak Ankarában a 23-ik köztársasági évforduló ünnepségei is .

Next