Szabad Szó, 1947. február (4. évfolyam, 22-45. szám)
1947-02-01 / 22. szám
/flblfcöar* *** TemesvSr Tamáskodó magyarok tarsolyába Az ideérkező budapesti demokratikusok, a Szabad Nép,a Szabadság és a ? Szó, közlései nyomán egyreélesebb egyikígilásba kerül a romániai magig: sajtóban is annak az összeesküvésnél élja és egészháttere, amelyet a mindig picitek le a magyar rendőrség államédelmi osztályának bravúros nyomozóia valaki csak kics, is átgondolja hogy mire irányult ez az összeesküvés a valaki csak felületesen is fontosan eszi, milynidgos következményeket zudíthatna egy hanoing összeesküvés esetleges sikere az egész magyar nép nyakába, rögtön látnia kell, hogy nemfel iltt esetről van szó, mint azt a tájikollanság, vagy méginkább a rosszhiszelűség állítja. Nézzük csak röviden, miről is vin szó. Egy lelkiismeretlen csoport föld alatti szervezkedésbe kezdett a Magya Köztársaság megdöntésére. Szerintük a magyar kormányzás jogfolytonossági 1944 március 19-én, a német megszállás napján megszüldésigis érvényesen nemcsak a felszabadulás előtti, a felszabadulás utáni minden alkotmányos intézkedés, érvénytelen mind a ideiglenes , még Debrecenben megalakult nemzetgyűlés, mind a végleges (a mulasztások alapján összeült) demokratikus nemzetgyűlés minden határozata érvénytelenek a fiatal magyar demokrácia összes reformjai (földreform, államosítások, köztársaság kikiáltása, stb.) Az összesküvők ellenkormány megalapázását is tervezték. Az élükön álló úgy nevezett ,,Hetes Bizottság“ foldalain fővezérséget létesített katonai akciók előkészítésére, élén az időközben szintén elfogott. Dalnoki Veress Lajos volt vezér ezredes „földalatti fővezérrel“. Katona vonalon — mint az összeesküvés immá befejezéshez közeledő felgöngyölítése során kiderült , az összeesküvők több magasrangú katonatisztjg már közvetlenül együttműködtek. Ezek személyében közismerten horthysta, reakciós szellemű lisztek kerültek rendőrkézre, akit vezető pozíciójukban egyébként is ránk kimutatták ellenszenvüket a demokratikus köztársasággal szemben. Polgári vonalon az összeesküvők horthysta időkben született Magyar Közösség nevű szervezet feltámasztása révén igyekeztek behálózni az országot Természetesen nem feledkeztek meg az esetleges, kádári lehetőségéről sem : előkészítették a menekülés útját is, terve dolgoztak ki a budai repülőtér átmenet elfoglalására, hogy onnan Idilföldre szökjenek. Vezérelvüknek tekintették Magyarország konszolidálásának , mind a politikai mind a gazdasági rend végleges kialakításának ~~ megakadályozását. Egyarán megmozgatni Istvántól: céljuk érdekéből a politikai és gazdasági reakciót, amivel eyébként most, a leleplezés során jól kétkedő, tamáskodó magyarnak akaratlanul is kinyitották a szemét : sokat ugyanis, mint más országokban is, mindmáig csökönyösen tagadták a politika és gazdasági reakció összefüggését. Nem egy jóhiszemű, de kevésbbé öntudatú magyar úgy járt, mint a strucc, a méh homokba dugja ii fejét, nem akarta tudomásul venni, mennyire egykoron pendülnek a politikai kalandorok a gazdasági harácsolókkal. Érthető,, ha a magyar demokrácia e kézenfekvő tanulságokat most a legszélesebb körben tudatosítva, az összeesküfelszámolásával egyidejűleg erőteljes tisztulási folyamatot is indít mindenütt, ahol az említett politikai és gazdasági reakció megvétellé tuhát. Elitnforradalmi rendszerváltozás Magyarországon az álmok világába tartozik. Nemcsak ma, hanem halnar is. Igen gyámoltalom, lehetetlen tömegnek nézhették összeesküvők — éppen azért, mert sohasem igyekeztek megismerni — a dolajozó magyar kép sokat szenvedett miliőit, amikor azt gondoltuk, hogy a szerelet megszálló csapatok kivonulásakor egyszerű ljis.zarviryisri ismer ők;« ‘annák nyeregbe és maguk hez.ragadják a hatalmat. Nem telt volna huszonnégy órába s az összeesküvés véresen összeomlott volna. Álmok mvilágába tartozott az ellenforradalmi rendszerváltozás. De nem tartozik az álmok világába az úgynevezett csüirke reakció lassú pókháló-munkája, szívós térfoglalása az állami, gazdasági, társadalmi, sőt a politiai életben is. Nem tartozik az állmok világába az őrült kísérletek, merényletek kiagyalása. Nem tartozik az álmok világfáiba átmeneti ,zavarok tudatos felidézése és taktikai kihasználása. A magyar demokráiciát megbuktatni immár lehetetlenség, de fejlődését fékezni, belső tartalmát elsekélyesíteni s a demokratikus kgyszert kevésbé öntudatos rétegekből is idegeníteni —például a munkásság és a parasztság közötti ékveréssel — igenis lehetséges volna. A most leleplezett összeesküvés éppen erre a lehetőségre számított, amikor nem utolsó sorban arra vetette a fösulist, hogy a Kisgazdapárt úgynevezett jobbszárnyát erősítse és a Kisgazdapárt demokratáinak együttműködését a Baloldali Blokkal minden eszközzel gáncsolja. Viszont éppett ennek a törekvésnek a felismerése szólítja most még eeményebb egységbe a magyar demokrácia összes erőit, hogy az összeesküvés fölénytes lehengerelésével együtt súlyos, talán döntő csapásokat irányozzanak azok felé a pozíciók felé, amelyeken a politikai és gazdasági reakció már-már elterpeszkedett. Ilyenformán nemcsak éberségéről, erejéről, de világos küldetéstudatáról is tanuságot tesz ország-világ előtt az új Magyarország, a fiatal magyar demokrácia, KULCSÁR SÁNDOR Ára 500 lej Taxa pieties ín an »«rar con, ori Dir. Ga» P. T.. T Kr. 17.354/1545 POLITIKAI NAPILAP IV. évfolyam 22. szám Felelős szerkesztő: LÁZÁR JÓZSEF Szombat, 1947 február 11 MOSZKVA. (Rador.) Molotov szovjet külügyminiszter aláírta a Romániával kötött békeszerződést. A szovjet külügyminiszter aláírta ezenkívül az Olaszországgal, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal kötött békeszerződések eredeti szövegét is, amelyet Washingtonból Moszkvába küldtek és innen Londonbatovábbítanak. Londonban Bevin külügyminiszter írja alá a szerződéseket, majd Ridault francia külügyminiszter Párizsban írja alá azokat, még február 10-e előtt. Ezen a napon a francia fővárosban ünnepélyesen megtörténik a békeszerződések ellenjegyzése. A Szovjet Unió részéről Bogomolov párizsi szovjet nagykövet vesz részt ezen az ünnepségen. Népfőiskolákat és népkönyvtárakat sürgetett a MNSz országos közművelődési értekezlete Kolozsvár. Az országos magyar közművelődési értekezlet keretében megvitatásra kerülő népfőiskolai kérdés során egyöntetűen megállapítható volt, hogy a népfőiskolák eddigi működése tervszerűtlenül és ötletszerűen folyt, központi irányítás híján nem teljesíthette feladatát. A népfőiskolai értekezleten megjelentekre várt tehát az a hatalmas feladat, hogy központi irányítási rendszert teremtsenek a szabad művelődés területén és meghatározzák, mi a munkaköre és melyik az a jogi szempontból megfelelő forma, melyben a népfőiskola intézményes jelleggel testet ölthet. Az első országos népfőiskolai értekezleten az írók, tudósok és szakemberek a következőkben mérték fel a tennivalókat: 1. Kérje fel az értekezlet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet, mintóváhagyott alapszabállyal rendelkező magyar közművelődési intézményt, hogy minden erdélyi magyar megyében és az Ókirályságban, a Magyar Népi Szövetség megyei szerkezeteivel karöltve, létesítsen egy-egy fiókot és ezek a fiókok alapszabályukon belül intézményesítsenek egyA javaslatok megtárgyalása után általános vita indult meg anépfőiskolák feladatairól. László Gyula egyetemi tanár „Az ember és a tudás” címmel tartott rövid előadást, majd Horváth István író a földműves nép szellemi igényeiről beszélt, Bakó Béla a tanfelügyelő a tantestület helyes szerepét világította meg a népfőiskolai oktatásban, Kós Balázs a mezőgazdasági szakelőadók kiképzését sürgette, míg Nagy István író a népfőiskolai nevelés legégetőbb s időrendben legszükségesebb feladatára mutatott rá. Szabó Lajos tanár a népi színjátszás kérdésével foglalkozott. Az értekezlet a egy népfőiskolát. 2. Az EMKE Kolozsvárt teremtsen országos központot a népfőiskolák számára. 3. A népfőiskolai közpom és az egyes megyei népfőiskolák közös terv szerint m megkezdi előadók kiképzését. 4. A népfőiskolai országos központ a megyei népfőiskolákat s az egyes falvak és városok magyar közművelődési intézményeit és szervezeteit közművelődési anyaggal és felszerelési anyaggal látja el a lehető legkedvezményesebb gazdasági feltételek között. 5. Az EMKE a Magyar Népi Szövetséggel országos és megyei viszonylatban együttműködve, épületeket és egyéb ingatlanokat igyekszik biztosítani a népfőiskolák számára. 6. A megyei népfőiskola, a Magyar Népi Szövetség helyi szervezeteivel együttműködve, közművelődési előadássorozatokat szervez és közvetlenül gondoskodik szaktanfolyamok tartásiról. 7. A könyvtárak tekintetében az értekezlet az EMKE-hez fordul és felkéri, hogy létesítsen országos magyar könyvtárbizottságot. jelenlévő Szentimrei Jenő magyar művészeti vezérfelügyelő felszólalása után elhatározta, hogy felkéri a Magyar Népi Szövetség parlamenti csoportját, hasson oda, hogy a kolozsvári Magyar Művészeti Vezérfelügylőség előterjesztése alapján megfelelő számú magyar színdarabok, versek és zenés számok általános engedélyt kapjanak. Czikési Ernő gépészmérnök az egyes iparágakban mutatkozó utánpótlási hiányra és a szakoktatás fejlesztésének szükségességére, Málnási Géza orvos a népegészségügy siralmas helyzetére mutatott rá. Vámszer Géza tanár a honismereti nevelés fontosságáról, Méliusz József a népnek az irodalmi nevelésen keresztül öntudatra ébresztéséül, Faragó József pedig a népkönyvtárak és könyvkiadás helyzetéről beszélt. Balogh Ettgor, az értekezlet elnöke az elhangzott felszólalásokat és javaslatokat összegezte majd a jelenlévők megalakították az intézményesítendő népfőiskolák központi bizottságát. Kurkó Gyárfás a közvetlen és bensőséges népnyelésről Az értekezletet a vasárnap délutáni munkarenden résztvevő Kurkó Gyárfás zárta be, aki meleg és közveten szavakkal fordult az egybegyűltekhez. Ha a mai körülmények között meg akarunk állni — mondotta —, fel kell vérteznünk népünket a tudás fegyverével. Az átlagkulturájú magyar néprétegre gondolok, amelynek állandóan pótolnia kell tudását. A negyven éven aluli nemzedék kisebbségi sorsban nőtt fel, akik, mikor kikerültek az iskola padjaiból, nem tudtak sem románul, sem magyarul. Itt kell megfogni a nevelés kérdését, mert ez a nemzedék állandóan találkozik a tudatlanság átkával. Az értelmiségi, munkás és földműves rétegre tagolódó magyarságban az első kettő inkább fel tudja találni a haladás útját. A harmadikat, mely az alapot képezi, kell most elsősorban leikarolni, de nem tudományos és merev módszerrel, hanem közvetlen és bensőséges kapcsolat révén. Ha ezt,meg tudjuk valósítani, akkor elmondhatjuk, hogy leraktuk az alapot, melyen a nép elindul és majd tovább szívja magába a megizlelt műveltséget. Kiskó Gyárfás zárószavai után az erdélyi magyarság életéről felvett keskeny filmet vethették az értekezlet részvevőinek s ezzel a kétnapos, eredményekben gazdag tanácskozás véget ért. Meg kell könnyíteni a falusi színjátszást