Szabad Szó, 1947. március (4. évfolyam, 46-71. szám)

1947-03-01 / 46. szám

Sasafeuil Stö Aki nem végzi el a tavaszi vetési munkálatokat, elveszti települési és földigénylési jogát A magyar igényjogosultak vegyék haszonbérbe a kiszemelt földet és saját érdekükben műveljék azt meg Temesvár. Előző számunkban rövid szemlét tartottunk a tavaszi vetések me­gyei sajátosságairól, szá­mba vett­ük a ve­tési munkálatok helyi szükségleteit és le­hetőségeit. Ezekből kiderült, hogy a me­gyében meg lehet valósítani a földműve­lésügyi minisztérium vetési tervét, arány­lag sokkal könnyebben, mint az ország más vidékein. Nézzük most közelebbről, mik azok a gyakorlati teendők, amelyek a tavaszi munkálatok gyors és zavarta­lan ütemét biztosíthatják. Pótolni kell a gyenge előszántásokat A mezőgazdasági kamara adatai sze­rint az őszi előszántások megyeszerte nem kielégítőek, csak kevés helyütt lehet ezek­be vetni, így a gazdáknak sürgősen pó­­tolniuk kell az őszi előszántások hiányos­ságát, de ugyanakkor ügyelniük kell, hogy a tavaszi szántások ne idézzenek elő fölösleges nedv­pazarlást. Ajánlatos tehát, ha a gazdák a friss tavaszi szán­tást még aznap boronálják, ezzel kisebbí­tik a levegővel érintkező földfelületeket, csökkentik a nedv­párolgást. Ezzel a módszerrel védekezni lehet az esetleges későbbi csapadék­hiány ellen, amely az elmúlt két esztendőben katasztrofális ká­rokat okozott nálunk is. A föld minél biztosabb és minél kiadósabb megművelé­sére vonatkozó gyakorlati útmutatásokat egyébként­ a mezőgazdasági kamara hely­színre­ küldött közegei, mérnökök és agro­­nómok a pillanatnyi helyzeteknek meg­­felelően közük a gazdákkal és minden felmerülő kérdésben messzemenő szakér­tői segítséget nyújtanak. A hatóságok tevékenysége Ebben a helyszíni irányításban azonban még nem merül ki a hatóságok támoga­tása. Néhány nap múlva már megalakul­nak a megyei, járási és községi vetési bi­­­zott­ságok, amelyek minden hatósági szerv bevonásával gondoskodnak traktorokról, igavonó állatokról, szerszámokról és vető­magvakról, illetve ezek legcélszerűbb és leggazdaságosabb elosztásáról. Szükség esetén églük községből a másikba csopor­tosítják át a gépi és állati erőket, vég­szükség esetén a munkaerőket is. Erre­­ Temesm­egy­ében előreláthatóan nem fog­ sor kerülni, mert a megye egész területén megfelelő mennyiségű emberi munkaerő Külön intézkedés történt a magyar igényjogosultak ügyében is. Azok a ma­gyar gazdák, akik föld­igénylésre törvé­nyesen jogosultak, de a földosztó bizott­ságok hibás működése miatt nem kaptak földet, kérjék haszonbérbe a kiszemelt, vagy bármilyen közelfekvő, még szabad földet. A járási és községi bizottságok kötelesek kielégíteni minden haszonbérbe­­vételi kérelmet, a gazdát csak a föld megművelésére kötelezik. A magyar gaz­dák tehát, akik még eddig nem kaptak földet, sürgősen kérjenek haszonbérletet és késedelem nélkül lássanak hozzá a föld megműveléséhez, annak a tudatában, hogy jogos földigénylésü­k végleges és kedvező elintézéséig a termés az övéké, áll a vetési munkálatok rendelkezésére. A bizottságok tevékenységében természe­tesen részt vesznek a községek legjobb gazdái is, akik közvetlenül segítenek az állami vagy magántulajdonban lévő mun­kaeszközök minél gazdaságosabb elosztá­sában. A bizottságok továbbá ellenőrzik a földtulajdonosok, különösen pedig a te­lepesek munkateljesítményét. Ha megál­lapítják valakiről, hogy — bár kapott megfelelő munkaeszközt és segítséget — mégsem dolgozta meg a földet, akkor azt árendába adják, vagy közös erővel meg­művelik, míg a vétkes ellen jegyzőkönyvi eljárást indítanak. A telepesek ilyen ese­tekben elvesztik települési jogukat is, majd karhatalommal származású helyükre toloncolják őket. Az így felszabadult föl­det helybeli igényjogosultnak adják ki, abból csak az elenyészően csekély ha­szonbérletet kell majd ősszel természetben se­róniük. Ha a haszonbérlet kiadása kö­rül bármely nehézség merülne fel és azt a községi bizottság nem oldja meg, akkor az érdekelt gazda forduljon sürgősen a MNSz szervezeteihez jogorvoslásért. Az idei mezőgazdasági mozgósítás ke­retében tehát még azoknak a magyar gazdáknak is módjukban van és köteles­ségük is megművelni a reájuk eső föld­részt, akik ezt eddig a földreform-sérel­mek miatt nem tehették. Ezt minden ma­gyar gazdának és földmunkásnak tudnia kell, hogy élhessen jogaival és ezek bir­tokában az ország iránti kötelességét is teljesíthesse. A magyar földigénylők is dolgozhatnak Az amerikai élelmiszer néhány nap múlva megérkezik Bukarest, (Agerpres). A közlekedésügyi minisztérium u­tasította a vasúti vezérigazgató­ságot, és konstancai kikötői parancsnokságát, hogy tegyen meg minden intézkedést a néhány nap múlva Konsancába érkező amerikai élel­­misze­rszállítmánynak a szárazság sújtotta vi­­dékekre való minél gyorsabb elszállítása érde­­kében. A vasút 200 fedett teherkocsit és 10 sze­mélykocsit küldött erre a célra Konstancába. Ugyanekkor intézkedés történt arra is, hogy a kirakodás, illetve berakodás gyorsan men­­jen végbe. További szállítmányok érkezésére a vasút intézkedett kellő számú vasúti kocsi Konstancába való irányításáról. Bezárták a temesvári bárokat és mulatókat Temesvár. A belügyminiszter nemrég rendeletet adott ki, amely előírta az egész or­­szágban a bár­helyiségek és fényes mulatóknak bezárását. A rendelet Temesvárott február 26-án déli tizenkét órakor lépett életbe, ami­­nek következtében bezárták a Palace-kávéhá­­zat, a Modern kávéház tavernáját, a Boulevar­­dot, a My Dear és Colorado bárokat és a Bel­levue vendéglőt és bárt a Belvárosban, a Jó­­zsefvárosban a Royale bárt, a Gyárvárosban pedig a Ghat Noir elnevezésű mulatót. A ren­­delet végrehajtásával megbízott közegek hatá­sos támogatásban részesültek a­ munkások és diákok részéről, akik a végrehajtó közegekkel együtt gondoskodtak arról, hogy a belügy­­miniszteri rendeletet minden ilyen helyiségre alkalmazzák. A bezárt bár­helyiségeké­ a mun­­kások, tisztviselők és diákok rendelkezésére bocsájtják. A volt Colorado­ bár diákklub lesz könyvtárral, olvasó- és előadótermekkel. A Palace-kávéházat diákétkezdének alakítják át, míg a többi lefoglalt bárhelyiséget a munká­­soknak és tisztviselőknek adják át hasonló célra. A belügyminiszteri rendelet véget vetett egy tarthatatlan és a nagyközönség jóérzését mé­­lyen sértő állapotnak. Mert míg a la­­kosság zöme a mai súlyos gazdasági viszonyokkal küszködik, a könnyen kereső, feketéző egyének vékony rétege milliókat költött esténként a különböző mutatókban. *­ MBt Harc a tífuszjárvány ellen Novacu Valer dr. prefektus rendelet© a betegség leküzdése érdekében Temesvár. Novacu Valér dr. megyei prefektus a kiütéses tífuszjárvánnyal kapcso­latban a következő rendeletet adta ki: — Tekintettel a kiütéses tífuszmegbetege­­déseknek Temesvár városában és Temes-To­­rontál megyében való elszaporodására, és a ki­­ütéses tífuszjárvány leküzdésére az egészség­­ügyi tanácsnak február 2­5 -én tartott ülése ér­telmében elrendelem: 1. Az egész megyét, Te­­mesvárt is beleértve, kiütéses tífuszterületnek minősítem. 2. A járvány megelőzése és leküz­­dése a rendkívüli bizottság feladata, amelyet az összes polgári és katonai hatóságok mind a saját intézményeikben, mind pedig általában kötelesek a leghatásosabb támogatásban részee­síteni ott, ahol a helyzet súlyosnak mutatkozik. A rendkívüli bizottság székhelye Dr. V. Ba­­besskörut 16, telefonszám 10-26. 3. A falvak lakossága köteles a helyi egészségügyi bizott­ ságok és orvosok határozatait megtartani és köteles együttműködni az illető körzet felelő*­sével, míg a városi lakosság a kutató és irányt­­tó csoportoktól ka­p tanácsokat. 4. Azok a sze­mélyek, akiken tetőt találnak, kötelesek magu­­kat a tetvetlenítési eljárásnak alávetni, míg a ruhákat és házi holmikat a szükséghez mérten a fertőtlenítőbe adni. Akik ennek nem vetik magukat alá, pénzbüntetésben részesülnek.­­ A betegek é­s kiütéses tífuszgyanús személyek kötelesek magukat az érvényben levő egész­ségügyi rendelkezéseknek alávetni.­­ Több al­­kalmazottal rendelkező intézmények és ipari vállalatok gondoskodjanak arról, hogy saját eszközökkel rendelkezzenek annak érdekében, hogy a betegséget a kapott utasítások értelmé­­ben megelőzzék és leküzdjék. 7. Azokban a falvakban, ahol járvány van, a kapott utasí­­tások értelmében betegszobákat és renoa rhonito­ket létesítenek. Kiemelik a főváros alvilágának bűnözőit Kölcsönkért csecsemővel koldul az egyik szélhámos asszony Bukarest. A fővárosi rendőrség nagy­­szabású razziát folytatott, amelynek célja az utóbbi időben veszedelmesen garázdálkodó szélhámosok, zsebtolvajok, csavargók, koldu­sok kézrekerítése és a prostitúció kiirtása volt. A közbiztonság szempontjából ennek a­ razziaú­tnak nagy fontossága volt, mert az utóbbi idő­ben számtalan nemzetközi szélhámos ütötte fel tanyáját a fővárosban és a legkörmönfontabb csalásokkal károsítják meg a gyanútlan áldo­zatokat. A hatóságok a legnagyobb alaposság­­gal fésülték át a szállodákat, mozi­kat, vendégü­lőket, éjjeli mulatókat és ennek során többek között 145 olyan nőt tartóztattak le, akik prostitúcióval foglalkoztak. Ezek közül 21 kivételével egyikük sem haladta meg a 24-ik életévet. Az orvosi vizsgálat szerint 36 nő sú­lyosan beteg volt. A legfelháborítóbb egy lel­­ketlen apának a gonosz cselekedete, aki alig 13 éves lányát naponta háromszor is eladta, majd a kapott pénzt elmulatta. Amikor a szí­­naiai kaszinót bezárták, a megrögzött kártyá­sok­­rövidesen titkos kártyabarlangokban tűntek fel és folytatták a hazardírozást. Több ilyen titkos kártyabarlangot is leleplezett a rendőr­ség és minden esetben elkobozta a pénzt, a társaság tagjait pedig bíróság elé állítják. A kártyaasztalokon elkobzott összeget, 17 mil­lió lejt, a rendőrség a CARS-nak adta az aszály sújtotta vidékek megsegítésére. A csavar­gó koldusok is sorra kerültek és nyolcvan munkakerülőt kisértek be a különböző őr­szobákra. Megállapították, hogy az egyik fiatal asszony csecsemőt kérelt és azzal állt ki koldulni az utcasarokra, hogy így nagyobb szánalmat keltsen maga iránt. A fővárosi rend­­őrség folytatja a tisztogató razziákat, amelyek más városokban is igen indokoltak volnának, így Temesv írott is. Szombat, 1947 március 1 A Tanítónő bemutatója a Téba-gyárban Temesvár. Ünnepélyes külsőségek között kezdődött a Téba-gyárban a Tanítónő című színdarab bemutatója. A színpadról először a gyári közművelődési bizottság ne­­vében Lalics Alexandra, majd Glück József igazgató, Mann Andrei és I. Kubán Endre írók beszéltek, rámutatva a demokráciaadta­ szabad* ságra, mely lehetővé tette Bródy Sándor d­­­arabjának színpadra hozatalát. A gyári amn­­e feáskórus énekszámai után nagy érdeklődés kö*­zepette kezdődött a szinielőadás. A szereplők egytől egyig kiváló alakítást nyújtanak Tót­szegi Julia, Don Piri, Gombkötő Piri, László I Rozália, Werner Imre, Csikós András, Volk­­­mann Antal, Kohn Jenő, Czirkó István, Har­­mos József, Kollár István, Moldován Sándor, Sri­­vel Béla, Tóth József és Köblös Pál ko­­moly sikert arattak. A szereplők közül többen nyiltszini tapsot kaptak. A darabot kifogás­­talanul Rádai Imre és Werner Imre rendezték. Külön elismerés illeti a Téb­a gyár kulturfe­­idősét, Tóth Józsefet, aki a siker érdekében fáradhatatlanul dolgozott. A Téba­ gyár t­ás­kedvelői a Tanítónő előadásával komoly kult­túr munkát­ végeztek és az előadás további munkára kötelezi őket. Ugyanakkor azonban hasonló komoly közművelődési multsára ser­­kenti a többi gyár műkedvelői csoportjait is. A zsombolyai magyar nők lelkesen dolgozásait a demostrácia erdejében Zsombolya. A Magyar Népi Szövet­ség zsombolyai tagozatának női csoportja szépen látogatott , nagygyűlést tartott, amelyen a temesvári központ képvisele­tében Barna Berta megyei női felelős jelent meg. Csíkos Istvánná megnyitó­jában üdvözölte a megyei központ képvi­selőjét, majd ismertette a zsombolyai női csoport múlt évi munkáját. A beszámoló tanúsítja, hogy Zsomboly­a magyar asszo­nyai és leányai lelkesen kiveszik a demo­krácia megerősítése érdekében folyó mun­kából a részüket. De szép eredménnyel dolgoznak társadalmi téren is és a Zsom­bolyára küldött székely gyermekeket meleg szeretettel fogadták, valamennyit jól helyezték el. A nagygyűlés azután a női csoport új vezetőségét a következő­képpen választotta meg: női felelős Tóth Béláné, helyettesei Csíkos Istvánná és Földi Ádámné, titkár Heckler Ferencné, gazdasági felelős Fodor Józsefné, kulturá­lis felelős Flieg Gézáné, pénztáros Heckler Ferencné, körzetvezetők Lengyel Piroska, Manga Rozália, Nagy Istvánná, Abrakára Józsefné, Huszár Ferencné, Földi Ádám­­né, Fodor Józsefné, Magyar Pálné, Kin­­cses Józsefné, Magyar Andrásné, Tamási Józsefné, Masa Györgyné, Dobó Antalné, Bodán Franciska, Simon Böske, Tóth Má­ria, Deák Mátyásné, Kovács Anna, Sípos Pálné, Vajda Mihályné és Hegyi Lászlóné. Az egyhangú választás után Barna Berta megyei női felelős intézett emelkedett hangú beszédet a zsombolyai magyar nőkhöz. Arra buzdította őket, hogy lelkes munkájukat továbbra az eddigi ütemben folytassák, majd fejtegette a nők politikai tevékenységének célkitűzéseit. A lelkesen fogadott beszéd után a nagygyűlés véget ért. Ifkragáz-tartályokat! Tasnády-Fekete Hárfa Miss Magyarország, Soisilly Arthur a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja, Jávor Pál a főszereplői: Egy asszony visszanéz nagysikerű magyar filmnek a COLOSSEUMBAN Előadások: 2.30, 4, 5.30 és 7 órakor.

Next